Dunántúli Napló, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-26 / 121. szám
MJLJUS 36. NAPLŐ 3 3 millió fönn! A. Pécsi Szénbányászati ímoezt bányászainak takarékossági • mozgalma már az év első * negyedevében jelentős eredményeiket hozott. A pécsi bányászok ebben az időszakban 284.512 forint értékű bányaiét, száldeszkát, robbanóanyagokat takarítottak meg. Az anyagtaka rékosság terén elért kedvező eredmények a takarékossági mozgalom továbbfejlesztésére ösztönözték á pécsi bányászokat. Nemrég bányakerületenként is konkrétan meghatározták, hogy az év hátralévő részében hol, milyen mennyiségű anyagot kell ahhoz megtakarítani, hogy a pártkongresszus tiszteletére tett ígéretüket, a termelési költségek csökkentését valóra válthassák. . A pécsbányai bányakerület figyelembe véve a bányafafelhasználás csökkentése, a szélideszka, . a robbanóanyag, a villamosenergia, a szerszámok és egyéb anyagok csökkentése terén még meglévő lehetőségeiket, a második, harmadik és negyedik negyedévben, több mint egy millió forint értékű anyag megtakarítását tervezte. A szabolcsi bányákerületben ebben az időbein 1 257 570 forint értékű anyagot akarnák megtakarítaná. De takarékos gazdálkodást igéitek a vasasa bányaikerület bányászai is.' Ok 752 ezer forint értékű anyag megtakarításával akarják zárni az év hátralévő három negyedévét. Ha a három bányakerület, valamint az újhegyi dolgozók — akik szántén 112 ezer forint értékű anyag megtakarítását ígérték — teljesítik vállalásukat a Pécsi Szénbányászati Tröszt több mint 3 Imiidé' forinttal csökkenti az anyagköltségeket: A tröszt igazgatója legutóbbi rendeletében arról is intézkedett, hogy amennyiben a fenti anyagtakarékossági célkitűzések valóra válnak, a takarékos gazdálkodásban leg jobb eredményt elérők szántára több nrgnt 47 ezer forint jutalmat kell kiosztani. Hivatalos totóeredmények Tizenkét találatot 11 fogadó ért el. a nyeremény egyenként 4Ó948 Ft. 186-an értek el 11 találatot. A nyeremény egyenként 2421 forint. A tíztailálatos szelvények szama 1645 darab. Ezekre egyenként 365 Ft nyeremény jut. A 12 és 11 találatokra a nyereményeket június 4-től, a tíztalálatos szelvényekre pedig június 1-től fizetik. A pártkongresszus tiszteletére 22 000 tonna szenet takarítottak meg eddig a MÁV pécsi igazgatóságának dolgozói MtmilllHIMHII» A MÄV pécsi' igazgatóságéhoz tartozó szolgálati helyek dolgozói is már két hónapja küzdenek a párt márciusi határozatának végrehajtásáért. A párthatározat, megjelenése után aktívaüléseken, termelési i tanácskozásokon tárgyalták meg a rájuk háruló feladatokat, gondos mérlegelés után minden szolgálati főnökségen megszabták kinek, mit kell cselekednie. A vasutasok részéről igen sok vállalás hangzott el. Ezek nagy része a tervek túlteljesítésére, a gaz daságos üzemvezetésre, a szén takarékosságra, minőségi mun Ica végzésére, a fegyelem megszilárdítására, az élüzem cím elérése feltételeinek teljesítésére vonatkozott; A kongresszus tiszteletére az elmúlt‘két hónapban kibontakozott szocialista munkaverseny formája a pécsi igazgatóság területén főként a brigádverseny és a forgalmi szolgálatnál a szolgálati helyek között az élüzem cím eléréséért folyó verseny lett. A vállalásokat már az első hónapokban. tettek követték. A pá- lyafenmtartók például számos felújítási munka határidejét lerövidítették. így a nagykanizsai Kossuth-téri felüljárót — május 1: tiszteletére — június 30-a helyett május elsejére elkészítették és átadták a forgalomnak: A vállalások teljesítése terén elért szép eredmények kihatottak az igazgatóság márciusi és április havi tervteljesítésére is. A gazdasági mutatók mindkét hónapban kedvezően alakultak. A pécsi vasutasok ebben az időszakban eleget tettek kötelességüknek, teljesítették azt, ami a párt márciusi határozatából rájuk hárult; íme néhány példa; a személyszállító vonatok menetrendszerűsége március hónapban 98.4 százalékos volt. Áprilisban pedig 98.9 százalékos. A személyszállító vonatok ilyen menetrendszerűen még eddig egyetlen esztendőben sem közlekedtek. S ez nagy szó. mert a menetrendszerüség a korábbi években sem volt rossz a pécsi igazgatóság területén. A Központi Bizottság márciusi határozatának megvalósítása a vasutasoktól többek között azt is megkívánja, hogy a tehervonatokmak legalább 80 százalékát menetrendszerűen közlekedtessék. A pécsi igazgatóság vasutasai a tehervonatok menetrendszerű közlekedtetésére vonatkozó tervüket áprilisban már 101.4 százalékra tedjesítétték, vagyis a tehervonatok 81.1 százaléka menetrendszerűen közlekedett. Javították ezen kívül a rakott kocsik átlagos. terhelését is. Az erre vonatkozó tervüket a márciusi félszázalékos lemaradás után áprilisban már 105 százalékra teljesítették. A pécsi vasutasok jó munkáját dicséri az is, hogy a tehervonatok átlagos terhelése a 635 tonnás tervvel szemben március és április hónapokban már 672 tonnára emelkedett. Ilyen kimagasló teljesítményre sem volt. még példa az igazgatóság történetében. A. . tehervonatok átlagos terhelésénél ilyen mérvű növekedés több mint 48 ezer vónatkilométer megtakarításai eredményezte, amely forintökra átszámítva még a régi termelői ' árakon is több rhiiht 1.2 miildó forintos önköltségcsökkentésnek felel meg. Igazi vasutasokhoz méltó válasz völt ez a párt határozatára; A kongresszusi munkaverseny hatása más területeken is megmutatkozott. Igen kedvezően alakult például a teher vonatok utazási sebessége. A tehervonatok utazási segessé- ge az átlagos 12 km/őráról márciusban 12.3 km/órára, áprilisban 12.4 fem/órára emelkedett. A pécsi vautasok a kongresszusi munkaverseny eddigi szakaszában a legjelentősebb eredményt kétségtelenül a széntakarékosság terén érték el. A fajlagos szénfogyasztás például márciusban a tervezett 10.28 kg-al szemben 8,62 kg volt. Áprilisban pedig még a márciusinál is kevesebb 8.29 kg volt. A fajlagos szémfo- gyasztás ilyen kedvező alakulását -részben a régi} nagy fogyasztású mozdonyok letétbe helyezése is elősegítette, de a legfőbb, legdöntőbb tényező, a, vasutasok valóban körültekintő, alapos, ' takarékos gazdálkodása ■ vpít.. Ez tette lehetővé elsősorban, hogy az eredetileg az egész évre tervezett 16 800 tonnás szénmegtakarítást már az'év első négy hónapjában, túlteljesítsék és májusig bezárólag több mint 22 ezer toiina szenet takarítsanak meg. A megtakarítótf szén értéke meghaladja a 13 millió forintot. Sok-sok ■ példával lehetne még szemléltetni, hogy már az első két hónapban milyen Iel-ke6 munkával járultak hozzá a pécsi vasutasok a márciusi párthatározat megvalósításához. E néhány példa azonban Ízelítőt ad arról, hogy a pécsi vasutasok kongresszusi munkaversenye, a vállalások teljesítéséért foly tatott küzdelme mennyire élő valóság, mennyire közös ügy- gyé, minden vasutas ügyévé vált . > V. L. Mindig az elsők között Mindig az elsők között vannak a szajkadák az állattenyésztésben. Az ■ Úttörő Tsz többször díjat nyert kiáílítá- sokom. Különösen a szairvas- niairhatenyésztésben. járnak az élen. A termelőszövetkezet 16.2 literes fejési átlaggal országos viszonylatban is az első. A 14.1 literes istálló-átlag % nagyon szép eredmény. Kimleneven szarvasmarhája van a tsz-nek. Tízzel szeretnék még növelni az állatállományt. Ez a tíz is törzskönyvezett állat lesz, mert a tsz csak törzskönyvezett jószágokat tart az istállójában. Hogy a tejhozam minél magasabb legyen, a takarmányt előzetesen áztatják: — I-gy több nedvességet kap nak az állatok és jobban megemésztik — mondja Leib György főállatgondozó. Négy hete már zöldet is etetünk. Most a zöldtakarmánytól még azt is várják, hogy a tejhozam mellett az eddigi 3,8 százalékos zsírtartalom is emelkedjék: Nemcsak a szarvasmarhatenyésztést akarják fejleszteni, hanem tervbevették egy ser- tésfiaztató építését is. Erre már 100 ezer forintos hitelt kaptak. Ez nem elégséges, de egy olcsó megoldással és részben saját erővel elkészítik a 23 férőhelyes fiaztatót. Ha kész lesz, akkor a sertésállományukat is fejleszthetik. Az állattenyésztés mellett nem hanyagolják el a földet sem az Úttörő tsz-ben. A tavaszi munkákkal már készen vannak. Uj telepítésű szőlőjük is van. A tíz holdas szőlőt, már teljesen gépi művelésre telepítették. Nem nagy tsz a szajki Úttörő, hiszen a földterületük is csak 627 hold és ebből 500 a szántó. A tagok száma száztíz. Éppien ezért főcéljuknak az állatállomány növelését tekintik. A földterület a takarmányt. biztosítja még egy nagyobb törzstenyészet részére is. Ez, nagyobb jövedelmet jelent , a tsz-nek és ők is ebben látják a fejlesztés legjobban megvalósítható módját. Pernyetárolót és kötélpályát építenek a komlói erőműben Naponta negyven munkást jog la l koz tat na k a komlói erőműben azért, hogy a kazánokban keletkező pernyét elszállítsák. Ennek ellenére ■— a komlóiaknak sok bosszúságot okozva — a város közepére telepített erőmű kéményéből a füsttel együtt igen sok pernye távozik el és szennyezi Komló levegőjét. Oka: a jelenlegi lcé- . zicróvel történő pemyeszálli- tás már nem felel meg a követelményeknek. A pernyeleválasztó berendezések ugyanis gyakran megtelnek s ilyenkor nem a csillékben, hanem a ké ményen keresőül távozik a pernye és poresö alakjában hullik vissza a városra. Nem jelel meg a. követelményeknek a. jelenlegi pemyelera- kódöhely sem, mert nagyon közéig van a »ároshoz. Ezen az áldatlan, állapoton változtat majd a pernyeszálli- tás új rendszerének megteremtése. A komlói erőműben már hozzákezdtek egy pernye- tároló és egy 1,8 kilométer hosszú kötélpálya építéséhez. A pemyetároló és. a kötélpá- lita jeladó állomása közvetlenül a nagy kémény mellett ipütt. A pemyetároló bunker ttkészülte urán biztosítva lesz Export, vagy „csak beikor“? P ár évvel ezelőtt ex- * ■ portra gyártott termékeink és a belföldi fogyasztásra szánt áruk között nagyon nagy különbség volt. Merőben más volt a kivitelre szánt motor, rádió, szövet, sör. bútor, bor stb.. mint a belföldre készített áruféleség. Ma már egyre jobban kiegyenlítődik ez a differencia, sőt több cikknél a belső fogyasztásra szánt áruféleségek minősége megegyezik az exportra indított szállítmányokéval. A Magyar Fésüsfonó egyes szövetei például vetekszenek a legjobb belga, vagy angol szövetekkel és — ha természetesén a többi magyar szövetnél magasabb áron —, de kaphatók a hon: üzeletekben is. A kiegyenlítődés jellemző továbbá motorkerékpárjainkra, háztartási gépjeinkre, rádióinkra, kesztyűinkre, de < sorolhatnánk tovább számos áruféleséget, melyből ugyanolyan minőségben kerül a belső piacra, mint az országon kívülre. És ez így van rendjén. A belső értékesítésre szánt árunak is jó minőségűnek, tartósnak, sziép kivitelűnek kell lenni, ám az is egy nagyon helyes szempont, hogy ugyanaz jellemezze a külföldre szánt áruinkat, hogy öregbítsük a magyar ipar hírnevét, növeljük népgazdaságunk valutakészletét. Kiváló minőségű exportáru és olyan minőségű belkereskedelmi áru, mely az exportszint felé tart: így lehetne összefoglalni a fejlődés útját, ezt mutatja az általános kép. Nem ezt azonban egy-két bosszantó hiba, ami mellett nepn lehet szó néiíkiül elmenni. Egy-kiét vállalat, gyár, üzem, amikor valamit ex- pjórtra készít, abba „szívét- lelkét” beleadja. Ez egyébként egy nagyon dicséretes dolog, de sajnos emellett kifejlődött az úgynevezett ,>csak belker”-szemlélét, amely a hazai fogyasztók lenézéséből keletkezett. Az ex- pjortnál minden kivitelező tudja: első osztályú árut kell adni, másképp nem veszik át.. Belkemél? Ha nem első osztályú, majd lesz másod-, vagy • harmadosztályú. A MEOS is másként nézi mindjárt az átvételt, ha ex- pjortról. vagy ha belkerről van szó, mert tudja, hogy az egyiknél nagyon szigorúnak kell lennie, míg a másiknál engedményeket lehet tenni. így, ezzel a szemlélettel keletkezik a selejtes „látszatáru”, mely szép»en virít addig, amíg az üzlet pultján van, de kellemetlenné és bosszantóvá válik használatba vétele után. Nézzünk egyikét ilyen, „csak belker” árut! A Pécsi Kiskereskedelmi Vállalat' 9. sz. Vasboltjában Kennel Lajos eladó a fürdőszoba-be rendezési tárgyakra panaszkodik. Legtöbbjük, sajnos, hamar felmondja a szolgálatot. De legjobban a csinos kivitelű állócsapok, melyék belül vékonyán esz- tergályozottak, a legkisebb szorításra elpattannak, s elönti a lakót a víz. Nem is beszélve arról, hogy egy új csap 85 forintba ikerül. A 348 forintos benzinlámpához például egyáltalán nem gyártanak fúvókát (4 forintba kerülne), ha elromlik, újat. kell venni. Molnár Lajos eladó nagyon örült, amikor a pesti szerszámkészítöffi'ár által leszállított harapófogókat átvette, de abban a pillanatban, hogy az első vevőnek be akarta mutatni, milyen jól nyílik, kezében két darabban maradt a fogó. Egy másikat talán úgy kél iy szétrobbantani, mert ember, erővel két szárát széthúzni nem lehet. A szegfűről', többsége a legkisebb igépv bevétel esetén vagy kinyílik-, vagy eltörik. A csigafúrók úgyszintén. Pedig nem az anyag rossz, hanem felületes munka eredménye. A 6-os edényboltban Deli Jenő boltvezető a horgany- zott fazekakra és vödrökre mutat. Nem egy folyik, átereszti a vizet, pjedig még használatlan. Ugyanakkor többféle árut félsorol, melyek már most rozsdásak és csúnyák, szinte azt mondhatnánk, eladhatatlanok. (Rozsdás . kenyérpirítók diótörök, vállfák stb.) A vil- lainyégőkre is sok a panasz, mert, hamar kiégnek. Kis dolgok ezek — mondhatná valaki — apró dolgok. Igen, de rendkívül bosszantóak. Minap a Faipjari Szövetkezet által legyártott asztal például az egy:k hivatali helyiségben minden különösebb igénybevétel nélkül megunta az állást, össze- csuklott, mert nem volt rendesen összeeresztve, megenyvezve. Vajon, ha expjort- ra készítették volna, akkor is így gyártották volna? Hogy az építkezéseknél az új lakások ablakai, ajtajai többségükben nem zárnak rendesen, azt hallgatólagosan tudomásul veszi a lakó, nem szól, mert szégyellné, hogy panaszkodjék, amikor egy szép új lakást kapjott. • A magyar ipar • hírneve piedig ezeken a kis „csal? belker” árukon is múlik! Nem elég, hogy mi szép kivitelű, gyönyörű gépeket, rádiókat, motorokat gyártunk. Ezekre is jobban kellene vigyázni az üzemekben,' több gondot kellene rájuk fordítani. Olyan cipőkét gyártunk exportra, hogy egész Európxa csodálja, de az üzeletekben nincs elég gyermekszandál s a női szandálokban is egyes, számokban hiány mutatkozik. A belker kollekció, fazonban, minőségben messze elmarad az exportra szánt lábbeliktől, annak ellenére, hogy még így is előkelő helyen állunk e belföldi cipj’í- vásárlás terén. Am mégis meg kellene vizsgálni annak lehetőségét, hogy hazai anyagból is gyárthassunk olyan cipókét, mint amilyeneket külföldre küldünk. A z utóbbi években nagy lépés történt a két. fajta minőség kiegyenlítésére. Gyáraink többsége a kis dolgokban is precíz, finom munkát ad ki kezéből, jól szolgálja a hazad fogyasztás érdekeit. Az exportból visz- szamaradt árukért már. nincs olyan nagy tolongás, mint volt a közelmúltban, hisz a vásárlók meggyőződhettek arról, hogy a többi áru is megfelelő minőségű. Egykét. vadhajtás azonban még akad. A pjécsi üzemeknek is segíteniük kell levagdosni ezekét. Jó minőségű, tartós és szép árukat kell gyártani a belföldi fogyasztóknak is! Olyat, hogy az bármelyik pillanatban exportképes; legyen: Ezt kívánja a megnőtt igényű dolgozótársadalom Szüts István. Az utas is ember a parnyelevátdsztók időbeni ürítése. A tárolóba a pernyét zárt csatornában pneumatikus, úton szállítják el, innen pedig kötélpályán jut tovább a búdat ai völgybe. A pernyetárolonak és a kötélpályának a jövő év végére kell elkészülnie. Az építőipari munkákat a komlói építők, a gépek szerelését pedig a szállítóberendezések gyára és a szellőzőmüvek végzik. A képen az épülő pemyetároló látható. A magyarszéki vasútállomásiról Komlóra akartam utazni 1059. május 19-én este 8 óra 30 perckor. Nyolc óra 17 perc volt, amikor a vasútállomás pénztárához mentem. hogy jegyet vásároljak, de mivel a pénztárnál sertki sem tartózkodott, az ablakon ko pogtattam. A szolgálattevő Pávai György kinyitotta az ablakot és amikor kértem egy jegyet Komlóra, durván azt felelte: „Majd később“ és becsapta előttem az ablakot. Nem tudom miért engedik meg agyét, emberek magúiknak az utasokkal szembeni ilyen durva bánásmódot: Kérem a feletteseit, figyelmeztessék Pávai Györgyöt arra, hogy az utas is ember és az udvariasság is emberi tulaj donság, még akkor is, ha az utasokkal szemben kel! gyakorolni: OywM 3, vb-titkár, Magyarszéki
