Dunántúli Napló, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-22 / 118. szám

2 N APLÖ 1959. MÄJUS 22. Magyar küldöttségek Lengyelországban Varsó (MTI). A magyar or­szággyűlés küldöttsége csütör­tökön délelőtt megtekintette Varsó építkezéseit, majd felke­reste a fővárosi tanács elnökét. Később megkoszorúzta az Is­meretlen katona, valamint a szovjet hősök mauzóleumát. Szigeti József felsőoktatási mi­niszterhelyettes vezetésével háromtagú küldöttség érkezett Lengyelországba a lengyel fel­sőoktatás tanulmányozására Hazaérkezett a KISZ Központi Bizottságának küldöttsége Csütörtökön hazaérkezett a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságá­nak öttagú küldöttsége a Kí­nai Népköztársaságból. A kül­döttség Komócsin Zoltánnak, a KISZ Központi Bizottsága első titkárának vezetésével a Kom- szomol Központi Bizottságának meghívására előzőleg látoga­tást tettek a Szovjetunióban, majd a Kínai Kommunista If­júsági Szövetség vendégeként négy hetet töltöttek a Kínai N épköztársaságban, Országos elsőség Minap érdekes levelet kéz- | besítettek a Pécsi Bőrgyárnak a Könnyűipari Minisztérium Bőr- és Cipőipari Igazgatósé* I gától; Bérezi elvtáns, az igaz­gató odaadta, olvasmám-e el? Nagyon szívesen. Megnyitották Balatontiireden a SZOT 10. üdülési idényét Csütörtökön délután Balaton­füreden színipompás vitorlás- felvonulással megnyitották a SZOT tizedik üdülési idényét. Ezután az üdülőkbe érkező vendégeket a SZOT vitorlás- flottája sétaútwa vitte a Bala­tonon. ■ CT n.„1958 december 1-től 1959 március 3l-ig terjedő idő­szakra a marhabox minőségének javítása céljából meghirde­tett versenyt értékeltük és a Pécsi Bőrgyár a legmagasabb pontszámot, s ezzel a verseny első helyét nyerte el, a vele járó tízezer forint pénzjutalommal együtt... :;. Kérem elismerésem közlését a gyár munkásainak, ve­zetőinek■ mérnökeinek.,. stb. BARABÁS BÁLINT, az igazgatóság vezetője.” mit nyerhetnek vele a munká­sok, mit nyerhet vele a nép­gazdaság. — Aztán elkezdtünk ebben az irányban dolgozni. Igyekez­tünk minden lehetőséget meg­adni a marhabox-részlegnek, hogy teljesíthesse a reáháruló feladatokat. Persze, ezeket a? eredményeket nem tudtuk vol­na elérni, ha a munkások lel­kes akarata hozzá nem segít bennünket. Az én véleményem szerint elsősorban őnekik kö­szönhető, hogy idáig eljutot­tunk. Vajda József gyárrészleg-ve- zető; — A gyártási technológiát felfrissítettük új elgondolások­kal, Bevezettük egy új cserző­anyag alkalmazását. A dolgo­zóknak célprémiumot tűztünk ki< anyagilag érdekeltté tettük őket q termelésben, a minő­ségi -munkában. Tapasztalat­cseréket szerveztünk. Simon- tomyára, Budapestre utaztak tőlünk, én Németországban jár tam. A verseny szellemét ki­alakítottuk, jó propagandát csi­náltunk a versenymunka mel­lett. Uj gépeket is szereztünk Hát szóval ennyit ír a levél s ez nem kevés! Ez annyit je­lent, hogy a Pécsi Bőrgyárban lényegesen javult a termelvé- nyek minősége, s ennek követ­keztében országos szinten lehe­tővé válik ebben az évben, a terv szerinti, több mint 4 mil­lió cipő exportálása. Mármost ennyit lehet kiol­vasni a levélből, ezt tartalmaz­zák a sorok. De ami mögötte történt, amihez kevés egy le­vél? Azt majd elmondják arra illetékesek, a gyár vezetői és munkásai. Bérezi Pál igazgató: *— Amikor a versenyfeltéte­leket megtudtuk, összehívtam a gyár műszaki vezetőit■ a mű­vezetőket és a legjobb mun­kásokat. Három feladatot je­löltünk meg a főmérnök elv­társsal közösen. Elsőnek az azonnal végrehajtandókat, az­tán, hogy mit kell tenni de­cember 31-ig és végül egy táv­latit. Persze; határidővel, fele­lősökkel — A pártszervezet komoly segítséget adott, megmagyaráz­ták a dolgozóknak, miért fon­tos a feladatok végrehajtása, , fBeizilgatAieh (J)abl& (laiah-szal Érdekességek egy nagysikerű könyvből u A könyv, amelyről sző lesz, 1955-ben óriási sikert aratott Párizsban. Szerzője: J. M. Cprredor. Címe: Conversations avec Pablo Casals — Souve­nir et opinions d‘un musiicien. „Beszélgetések Pablo Casals- szál — Egy muzsikus emlékei és gondolatai.“ Az első ki­adást hamar követték a töb­biek, de ezúttal már más nyu­gati országokban, majd Cseh­szlovákiában, Romániában és — bő kivonatként — a Szov­jetunióban Í6ú A csaknem 22 íves miunka élén Romáin Rolland idézet áll mottóként: „Nagy és igaz ember mindig és mindenki­ben megteremtheti az embe­riesség be vetett hiteti Tho­mas Mainnak és Casals-mak a szerzőhöz írt levelei után az olvasó teljes részletességgel megismerkedhet a gordonka legnagyobb élő mesterének életével, művészi fejlődésével. Furtwängler, Ysay, Thibaud, Menuhin, Cortor, Einstein, Herriot, Auriol, a művészeti, politikai és tudományos élet még sok más nagyságának el­ragadtatott nyilatkozatai sora­koznak itt korunk nagy mű­vészéről. A munka második részéből Casals művészi hitvallását is­merjük meg. Véleményét a tegnap és a ma zenéjéről és zenészeiről, felfogását a zenei interpretálás legvitatottabb problémáiról, hódolatát Jo­hann Sebastian Bach lenyűgö­ző zsenialitása előtt. Egy cso­dálatos művész műhelytitkai tárulnak az olvasó elé. Látjuk mint zongoraművészt, karmes­tert, zeneszerzőt és pedagó­gust ;:, Megtudjuk, hogy fia­tal korában több, mint tíz esztendeig foglalkozott Bach gordonka-szvitjeivel, mielőtt azok köziül csak egyet is nyil­vánosan előadott volna. A művészi magzatnak ez a szin­te anyai kihordása amit Thomas Mann Goethe-nél is oly nagyra értékelt — Casals- nak érettebb korában is sa­játja maradt. A szerző bemu­tatja Casals-ot a komoly ze­ne lelkes propagálójaként is. Ö volt az első művész, aki saját jövedelméből, hazája legkiválóbb muzsikusaiból hozta létre a világ első és a maga nemében, egyetlen „nép­zenekarát“ azzal a céllal, hogy a legszélesebb tömegekkel is megismertethesse a korpoly zene remekeit; . A könyv legérdekesebb *— mert a legszélesebb érdeklő­désre számot tartó — harma­dik része Pablo Casals-ot az embert, a humanistát mutat­ja bet 1945-ben, az akkori ideiglenes francia kormány külügyminisztere „korunk lel- kiismie>reté“-mek nJevezte őt, amikor átnyújtotta neki a be­csületrend nagykeresztjét. „A vonó királya“ — Fritz Kreis­ler mondta rá — így nyilatko­zott egyszer: „Egyetlen fegy­verem a gordonkám. Nem ha­lálos, de ezzel mindig a sza­badság oldalán harcolok“. És a szavak mögött ragyogó tet­tek állnak aranyfedezetként. Pablo Casals, csakúgy, mint a mű szerzője, Franco uralomra jutásakor önként elhagyta ha­záját, lemondott birtokáról, kincset érő otthonáról. Azóta is Franciaországban, a Pyren- neusok északi lejtőjén fekvő kis városkában, Prades-ban él, ahol 1950 óta minden évben zenei fesztivált rendeznek a mester tiszteletére, ég ahová a világ minden részéből elza­rándokolnak, hogy Ca- sals-ot hallják, ünnepeljék. Hitler és Mussolini idején, Casals egyetlenegyszer sem tette német illetve olasz föld­re a lábát. És — micsoda kö­vetkezetesség! — most az Egyesült Államokban sem hajlandó fellépni. Amerikából nemrégen egy bianco-csekket Kibernetikai kollokvium Május 22-én, péteken dél- telőtt 9 órakor az Orvostudo­mányi Egyetem Anatómiai In­tézetében dr. Kalmár László ((Szeged) a kibernetika néhány elvi kérdéseiről, dr. Szentágot- hai János „A kibernetika és Uz idegrendszer struktuális fejlődése”' címmel tart elő- r.dást. Május 23-án délelőtt 9 óra­kor az Orvostudományi Egye­tem Élettani Intézetében dr. LisstóJc Kálmán „Endokrin visz szarjelentés” és dr. Tarján Rezső (Budapest) „Tanuló gé­pek" címmel tart előadást, majd Muszka Dániel (Szeged) a szeged! elektrónikus katica­bogarat mutatja bej kapott: töltse ltí akkora ösz- szegre, amekkorára óhajtja és vállaljon egy fellépést legalább. Casals üresen küldte vissza a csekket.. -. Feljegyez­ték róla, hogy sohasem haj-' szólta a sikert, nem alkudott, elveiből nem engedett. Fiatal korában, amikor kávéházi zomgoráskémt kereste kenye­rét, ez a szólás járta Barce­lonában: „Cacals a kávéházat hangversenyteremmé, a hang­versenytermet templommá va­rázsolja.“ Corxedor művének egyik ér­dekessége: végig dialógusban íródott. így, „Casals szájából“ még meggyőzőbb, erősebben ható az a mély humanizmus! amely a mester minden ön­vallomásából árad. (Cserhalmi) I be és az automata festőgép szép, egyenletes munkája mel­lett, nagyobb termelékenysé­get is eredményez. Czigler János főművezető: — Szerintem a jó kollektív szellemnek köszönhetjük ered­ményeinket és annak, hogy szilárd munkafegyelmet tartot­tunk. Marton Sándomé festőbri- gád-vezető: — Egyikünk a másikunkat segítette és a vezetőség is ál­landóan foglalkozik a dolgo­zókkal, a dolgozók problémái­val. Erezzük, hogy törődnek velünk, hogy megbecsülnek bennüriket, megbecsülik á mun kánkat. Mi ezt úgy viszonoz­tuk, hogy.. Viszonzásképpen ez a dicsérő levél jött s a tízezer forintos jutalom. Igen. A Pécsi Bőrgyár munkájában lényeges javulás tapasztalható. Az idén tíz új színnel gazdagították választé­kaikat és gyártmányaik meg­közelítették a világon első és legjobb német marhabox mi­nőségét. így érték el- hogy most már hozzájuk jönnek ta­pasztalatcserére, hogy országo­san elsők lettek a marhabox kikészítése terén. Az utcán pedig egyre több, szép, csinos lábbeliben járó emberrel találkozhatunk. A Pécsi Bőrgyár munkásain is múlik, hogy még több, még szebb cipőt lehessen gyártani, úgy a külföldi, mint a belföldi piac részére. Az eredmények szépek, de nem szabad meg­állni. az elismerés is arra ösz­tönözze a gyár dolgozóit, hogy a mostani, lelkes szorgalom­mal tartsák meg a minőséget, vagy ha lehet, még tovább ja­vítsanak rajta.­Mert hátha előfordul egy-két év múlva, hogy a Szovjetunió példáján, buzdulva felvetődik az a kérdés is: — Elvtársak! Hát nem lehet azokat a nyugatnémeteket el­kerülni? Szüts István A Belkereskedelmi Minisztérium közli A Belkereskedelmi Minisz­térium utasította az élelmiszer­kereskedelmi vállalatokat, hogy a boltok a csorba üvege­ket is kötelesek visszaváltani. A Belkereskedelmi Miniszté­riumnak ez az intézkedése ki­zárólag a konzerves üvegekre vonatkozik, egyéb üvegeket, például boros, sörös vagy tejes üvegeket csak ’ ép állapotban köteles visszavenni a kereske­delem. EiSIME Köszönet és elismerés Mintegy 22 peda­gógus ment Vasas­ra május 15-én szakmai továbbkép zésre. A bemutató tanítás és az azt követó előadás meg hallgatása és meg­beszélése után du. fél 3 táján akar­tunk . visszajönni. Az autóbusz menet­rend szerint meg is érkezett — zsúfol­va. Leszállt elég sek bányász. A busz kalauznője azonban a túlterhelt buszra csak a pedagógus felét akar ta felvenni. Néhá- nyan már fel is szálltak. Egyszerre csak megszólaltak a benti bányászok: — Emberek, száll junk le. Mi úgyis csak a következő megállóig megyünk. Erre szó nélkül megindultak a fá­radt emberek és le­szálltak: hadd men­jenek a pécsiek ha­za! így érkeztünk ha­za egyszerre mind­nyájan Pécsre. Nem hagyhatjuk ezt a kis esetet szó nélkül és valóban e bányászok gyerme­kei is a tanterem­ben bemutatták, hogy nem hiába dolgoztak a peda­gógusok, mert a be­mutató tanítás fe­gyelmezett, okos gyermekeket ismer' tetett meg velünk. Ezért gratulálunk a gyerekeikhez is a vasasiaknak és ő nekik maguknak is e helyen köszönetét mondunk előzékeny ségükért. Vágó Imre — HUSZONHARMADIKÄN délután a pedagógiai főisko­lán tart gyermeknapot az If­júság és Pacsirta utca lakos­sága. — KIEFER Mihály volt szabó kisiparost ezerötszáz forintra büntette meg a máso­dik kerületi tanács szabály­sértési előadója, mert enge­dély nélkül ipari tevékenysé­get folytatott. □ PARKOSÍTJÁK a Káp­talan utcáit és a szabadtéri színpad környékét. A nyáresti előadásokon már virágos park rész fogadja a közönséget. □ LEESETT a cseresznyefá­ról Szijjártó István gerdei la­kos hatéves kisfia. A mentők a gyermekklinikára szállítot­ták. — OLCSÖBB lett az eper. A 24—30 forintos árról, ma hir­telen 15 forintra esetik az eper ára a Kossuth utcai csemege­boltban. □ NÉGYSZÁZ forintra bűn tették meg Peti Lajos pécsi lakost, mert tanköteles gyer­mekét nem járatta Iskolába. — MINTEGY százezer da­rab egynyári virágot ültet a Kertészeti Vállalat ebben a hónapban a második kerület­ben. Ebből 50 ezer darabot té­rítésmentesen a közterületiek­re szánnak. □ TÁRSADALMI munká­ban fejezik be a sorpogyvisz- lóiaik a községi járda építé­sét. □ MUNKÁS-paraszt talál­kozó lesz Szén te gátion e hó­nap 24-én. A találkozón az ünnepi beszédet Právicz La­jos elvtárs, a megyei pártbi­zottság tagit. prop. osztályá­nak vezetője mondja. Az ün­nepség után a munkásfiatalok megtekintik a gazdaságot. — ZETORT vásárolt a ger­dei Uj Március Termelőszövet­kezet. Az Uj Március tagjai 600 katasztrális holdon gazdál­kodnak. — PARFÉTORTÁK, parfé- rudak és hópehely parfé érke­zik Budapestről a Pécsi Cse­megeboltiba. — A SZABADSÁGHARC idejéből való ezüstök érkeztek a Kossuth utcád ékszerboltba. A szép gyertyatartók, ékszer­dobozok aránylag olcsó áron kaphatók. — ÁLLAMI kalapszalon nyílik a jövő hónapban a Kossuth Lajos, utcában. A kalapszalon a strandszezon­ban új fazonú szalmakalapok­kal áll majd a vásárlóközön­ség rendelkezésére. □ RÖVIDESEN átadásra kerül Belvárdgyulán az újon­nan épített korszerű művelő­dési otthoni 1— RÉKA váráról és a Terra Britannóriumrál; a Mécsé k gazdag növényvilágáról; a szigetvári és a pécsváradi vá­rakról; valamint a Vidéki Ven déglátó Vállalat felkészültsé­géről olvashatunk cikkeket az Idegenforgalmi Hivatal né­hány napon belül megjelenő tájékoztatójában. □ JUNIUS első napjaiban nyitja meg kaipuit az abaligeti cseppkőbarlang mellett épült átvonuló szállás. A barlang és az új idegenforgalmi létesít­mény előtt két holidnyi terü­leten fürdő és csónakázó ta< vat létesítenek. Június végére remélhetőleg ezt is átadhatják a turistáknak. Áramszünet lesz 24-én, vasárnap reggel 7 órától délután 2 óráig hálózatkarbantartás miatt Vasas I. és Vasas II. köségekben, Felső-1 Flórián telepen, Hosszúhetény községben és vásártéren. Délelőtt 11 óra. A gyárakban, hiva­talokban már mindenütt serény mun­ka folyik. Otthon már a háziasz- szonyok is a tűzhely körül sürgölődnek. Ugyan kinek volna most ideje csavarog­ni? Az Elefánt sörözőben nagy a füsti. Sok vidéki ember tölti itt az idejét a busz vagy a vonat indulásáig. Az ajtó­nak támaszkodva jól öltözött nő áll. Mellette a földön szatyor. Egy pohár­ból isznak egy fiatal férfivel. Hogy mi a hölgy foglalkozása? Háztartásbeli, ö kérem rendes asszony. Azt mondja fér­je is van és míg az dolgozik, ő addig „elbeszélget“ egy kicsit az ura barát­jával. ■— Már megyek is haza, •—» neveti a rendőrre. (Három órával később egy másik vendéglőben találkoztunk vele és este 11 órakor ugyancsak másutt.) Borostás arcú, piszkos férfi támasz­kodik a Monyoródi borozóban a pult­hoz. — Az igazolványt? Adom kérem — mondja flegnám. Kiderül, hogy 1957 óta nem vállalt állandó munkát, tavaly hulladékgyűjtő volt, jelenleg azonban nincs foglalkozása. Mit keresett Pé­csett? — Ez igen, — mondja felháborodott- ságot szimulálva, — az ember saját anyját sem látogathatja meg. Hogy mi­ből utazom? — Csak a vállát rándítja durcásan, mint egy kisgyerek. A Délvidéki vendéglőben kevesen vannak. Egy asztalnál cigányok ülnek, valamennyien becsületes dolgozók, iga­zolták is magukat. A szomszéd asztal­tól valaki hirtelen eltűnt a mellékhe­lyiségbe. — Megvárjuk, míg visszajön — in­tett a rendőr. Nemsokára csapzott hajú, fiatal lány lopakodott vissza a terembe. 1 J kJ n b — Elvesztettem az igazolványom — mondta kérdezés nélkül. — Hiszen maga most szabadult q börtönből, hol az elbocsátó levele? — Azt is elvesztettem. — A neve? — Huzmi Mária. Lakás- és foglalkozásnélküli lány. Egy férfivel sörözött. ■ — Az éjszaka hol aludt? — kérdezte tovább a rendőr. — Egy másik férfi lakásán. De enni is kaptam. — Miért nem dolgozik, hiszen erős és fiatal? Ha kéri, a rendőrség elhelye­zi magát. Szemlesütve rágja a szája széléti. Úgy tesz, mintha elérzékenyülne. — Majd dolgozom, persze — mondja sóhajtva, de a szeme fürgén jár körül a vendéglőben. Talán a mai éjjeli szál­lás tulajdonosát keresi. Mire a Piros rózsa vendéglőbe érünk már egy óra van. A cigarettafüstöt szinte vágni lehet. A padlón csikkek és köpködés nyoma. És nagyon sok a ré­szeg ember. Asztaltársaságban egy asz- szony ül. Valamikor rendőri felügyeleti alatt állott, de aztán férjhez ment és hittek neki, hogy megjavul. — Már megyek is haza rendőr úr — integetett mint valami jó ismerős. Nem ment haza. Estié tízkor részegen, károm­kodva szállt ki egy taxiból a Béke sö­röző előtt, majd igazoltatás után elment és a Csendes, majd a Borostyán étte­remnél találkoztunk ismét vele. — Addig ómig a férjem megkeresi a kétezerhatot, akkor iszok, amikor aka­rok. Nekem három fiúgyermekem van — verte dadogva a mellét. — Vigyáz­nak kérem azokra. Adtam értük 20 fo­rintot. Az uram majd megver, hogy be vagyok rúgva, de ez magát ne érde­kelje, — kiabálta rekedt hangon, míg egy idegen férfi, a partnere csendesen csitította. Este 9 óra. A Monyoródi borozóban egyetlen csavargót találunk; Bielcsik Lajos lakás- és foglalkozásnélkülit. Egyik kezét nem tudja használni, de a másikat igen. Nem dolgozik, pedig el­mehetne éjjeliőrnek. Itt iszik napról­napra piszkosan, csapzottan. Az utca csendes és éppen olyan nyu- godit, mint a Délvidéki vendéglő és csendes az egykor hirherdt Oázis, a Borostyán, a Csendes étterem is, épp­úgy, mint a Pannónia vagy Nádor sö­röző. Megnyugtató ez az éjszakai nyu­galom. Szerencsére nem sok a közve­szélyes munkakerülő most Pécsett. A rendőrség megtisztította a várost. De ha ezek az emberek kiszabadulnak, is­mét elkezdik a csavargást. Ezeket az embereket nem lehet jellemezni és megérteni sem. Egyetlen jellemző tu­lajdonságuk van, nem szereinek dolgoz­ni. A rendőrség mindent megtesz annak érdekében, hogy visszatérítse őket a becsületes munkáséletbe. Büntet, pa­rancsol, kér, segít és munkát ad. De a lakosságnak, a szórakozóhelyek pincéreinek is segíteniük kell a rendőr­ségnek. Azonnal .fel kell hívni a figyel­met ezekre az emberekre, akik mind­nyájunkat lopnak. Aki nem dolgozik, annak nincs helye közöttünk. WESZTL MÁRTA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents