Dunántúli Napló, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-21 / 117. szám

2 NAPLŐ I9B9. MÄJUS «. Földreform lí uhuban Havanna (MTI). A kubai kormány földreform-törvényt hagyott jóvá — jelenti az Uj Kína hírügynökség. A tör­vény végrehajtására Országos Agrarreform Hivatalt létesí­tenek, amelynek elnökévé Ur- rutia köztársasági elnök Fidel Castro mimiszerelmököt nevez­te ki. Mint a TASZSZ közli, a földreform-törvény a birtokok felső határát ezer acre (703 hatasztrális hold) területben állapítja meg. Az ezen felüli földbirtokokat kisajátítják és szétosztják a szegényparasztok között. Minden földméküli ku­bai család 66 acre (46.4 hold) földet kap az államtól. A bir­tokosokat állami érték-papí­rokkal és kötvényekkel kárta­lanítják, a kötvényeket az ál­lam harminc év alatt fizeti vissza. Június 10-én vénet ér a tanítás az iskolákban A Művelődésügyi Miniszté­riumban kapott tájékoztatás szerint az általános és közép­iskolákban június 10-e az utolsó tanítási nap, az év végi összefoglalásokat, az általános iskolák valamennyi osztályá­ban, június 15-re be kell fe­jezni. A tanév június 20-án ér véget, ezen a napon osztják ki ünnepélyesen a bizonyítvá­nyokat. Az általános ás középisko­lai beiratások időpontja június 22. és 23-a. Gromiko szovjet külügyminiszter szerdán válaszolt a nyugati külügyminisztereknek a szovjet tervvel szemben elhangzott kifogásaira Genf (MTI) A genfi érte­kezlet szerdai ülésén, amely néhány perccel 19 óra előtt ért véget, Couve de Murvill: francia külügyminiszter elnö költ. Az ülésen Herter ame­rikai és Selwyn Lloyd angol külügyminiszter válaszolt Gro­miko előző napi megjegyzései­re, amelyek a nyugati „cso­mag-terv“ fogyatékosságaira vonatkoztak. A két angolszász külügyminiszter, bár az eddi ginéi engedékenyebb hang­nemben, újra védelmezni igyekezett a nyugati javaslat- köteget. Herter egyfelől további ér­veket próbált felhozná a nyu­gati javaslatok meldett és utá­na megjegyzéseket fűzött a Szovjetunió által előterjesztett béketervhez. Selwyn Llyod beszédének tárgya ’ugyanez volt. Az ülés végén Gromiko szovjet külfigyminsizter reflek­tált a nyugati külügyminiszte­rek és a Német Szövetségi köztársaság képviselőjének legutóbbi felszólalásaira és rámutatott, a konferencia jellegében annyiban következett be po­zitív fordulat, hogy a nyu­gati képviselők a szovjet javaslat konkrét kérdései­vel foglalkoznak. Gromiko ellenérveket hozott fel a nyugatiak" bíráló észre­vételeivel szemben. Arra a megjegyzésre válaszolva, mint ha a szovjet békeszerződés- tervezet megvalósítása Német Nyugati elgondolás a német békeszerződésről New York (AP). A New York Times szerdán közzétet­te a német békeszerződésre Vonatkozó terv szövegét. A nyugati elgondolás a követke­ző: 1. A békeszerződést az össz- német kormánnyal kell meg­tárgyalni, s ennek a kormány­nak kell aláírnia, 2. A négy nagyhatalomnak és az össznémet kormánynak előzetes megbeszéléseket kell folytatnia a békés rendezési­ről. len joga az egyéni és a kol­lektív önvédelem. 10. Németország szabadon döntheti el, hogy a ’ Német Szövetségi Köztársaság és a Német Demokratikus Köztár­saság által kötött politikai és katariad egyezmények közül melyeket kívánja felbontani. A békészerződésnek biztosíta­nia kell, hogy azok az egyéb típusú egyezmények, amelyek használhatók, érvényben ma­radijának.. ország kettészakítottságának állandósításához vezetne, Gro­miko kijelentette: a szovjet béketerv legfőbb rendeltetése, hogy felszámolja a két világ­háború politikai és lélektan: maradványait. A békeszerző­dés megkötése feltétlenül csökkentené a feszültséget Németországban. Feltétlenü1 ilyen eredménnyel járna pél­dául Nyugat-Németország atomfegyverkezésének meg­akadályozása. Ez egyben Nyugat-Németor- szég szomszédait is lényege­sen megnyugtatná. A béke- szerződés megszabadítaná Né­metországot mind az idegen csapatoktól, mind pedig a külföldi csapatok támaszpont­jaitól. Ennek csak pozitív ha­tása lehetne Németországra és egész Európára nézve. A békeszerződés lehetővé tenné a két német állam közeledését egymáshoz és fokozott gazdasági együtt­működésüket. Ezzel elősegítené Németország újraegyesítését is. Ezen kívül a békeszerződés megoldaná Nyugat-Berlin abnormális helyzetét, amely állandó nyug­talanság és bizonytalanság forrása. A nyugati külügjrmiiniszte- rek javasolták, hogy tartsa­nak össznémet választásokat a négy hatalom ellenőrzése alatt. Ügy állítják be a dol­gokat, mintha a Szovjetunió ezt ellenezné. Ez az állítás nem felel meg a valóságnak 1 hangoztatta a Szovjetunió külügyminisztere. — Ha a két német állam kor­mányai megállapodnak össz- német választások tartásá­ban, ez ellen senkinek sincs joga fellépni, a választáso­kat azonban minden külföl­di ellenőrzés és beavatko­zás nélkül kell megejteni.' A Szovjetunió régebben ma­javasolta össznémet kor­mány megalakítását és erre vonatkozólag több indítvány került Adenauer nyugatnémet kancellár elé. Akkoriban még nem volt olyan mély a két Né­metország közötti szakadék, mint ma. A Német Szövetségi Köz­társaság annak idején elmu­lasztott egy jó alkalmat az össznémet kormány létreho­zására. A mai helyzet más és így az új szovjet javas­lat a jelenlegi viszonyok fi­gyelembevételével készült. Gromiko a továbbiakban ki­jelentette: Herter úr azt állí­totta. hogy a szovjet béketerv Németország nemzetközi elszi­getelését eredményezné. Ezzel szemben a valóság az, hogy a szovjet terv mind belső, mind nemzetközi ügyekben teljes és hiánytalan szuverénítást bizto­sít Németországnak. Az egyik küldöttség részéről az a megjegyzés hangzott el, hogv a szovjet béketerv tulaj­donképpen diktátum. Ez a megállapítás — mondotta Gro­miko — rendkívül meggondo­latlan. Ha az a szovjet javas­lat, hogy a két német állam közeledjék egymáshoz és kép­viselői üljenek közös tárgyaló- asztalhoz, diktátum, akkor egy­általán mi nem diktátum? Egy másik nyugati megjegy­zés szerint a békeszerződés és Nyugat-Berlin problémája a valóságban nem is létezik és mindkettő csak mondva csinált probléma. Ilyen alapon azon­ban minden más tényt is két-' ségbe lehetne vonni — han­goztatta Gromiko. — A békeszerződés megkötése és Nyugat-Berlin státusának rendezése a második világ­háború követkszményeinek felszámolására irányul. Eze­ket a kérdéseket sürgősen meg kell oldani. Gromiko a szerdai ülésen még egyszer azt a reményét fejezte ki, hogy valamennyi küldöttség megtesz minden tő­le telhetőt a külügyminiszteri értekezlet eredményessége és a csúcsértekezlet létrejötte érde­kében. Itt az ideje, hogy végle­gesen döntsünk Lengyelország és Csehszlovákia képviselőinek a konferencián való részvéte­léről is — hangsúlyozta a Szovjetunió külügyminisztere. A genfi értekezlet legköze­lebbi ülését csütörtökön dél­után fél négy órára tűzték ki. Harlamov szovjet szóvivő kö­zölte, hogy Gromiko külügy­miniszter kész valamelyik leg­közelebbi sajtóértekezleten sze­mélyesen megjelenni és tájé­koztatni az újságírókat. A lenini Komszomol a kommunizmus építésének első soraiban 3. Minden olyan államnak, amely az ENSZ tagja és amely háborúban állott Németor­szággal, tanácskozások útján vagy más módon részt kell vennie a békeszerződés elő­készítésében. A békeszerződés a négy nagyhatalom és Német ország ratifikálása után lépne életbe. A békeszerződés meg­határozná Németország hatá­rait. 4. A békeszerződés elismer­né a német fennhatóságot mán den olyan területen, amely a meghatározott határokon belül esik. 5. Az aláíró felek kötelezik magukat, hogy tiszteletben tartják Németország területi sérthetetlenségét és szuveré- nitását, beleértve azt a jogot, hogy Németország szabadon válassza meg kormányzási for máját. 6. A békeszerződésnek ma­gában kell foglalnia az alap­vető emberi jegok németorszá gi biztosításának feltételeit. 7. A biztonsági intézkedések hasonlóak lennének ahhoz, amelyeket a nyugati hatal­mak a német békeszerződésre és európai biztonságukra vo­natkozó szakaszos tervükben javasoltak. 8. Németországnak él kell ismernie a Bulgáriával, Romá­niával, Magyarországgal, Olaszországgal, Japánnal és Finnországgal kötött béke- szerződések érvényességét és el kell fogadnia az osztrák ál­lamszerződés feltételeit. 9. Az aláíró feleknek ki kell jelenteniük, hogy támogatják Németország felvételét az ENSZ-be. Ennek feltétele vi­szont, hogy Németország biz­tosítsa az ENSZ-alapokmány elvelnék megtartását. Az alá­író feleknek el kell ismemiök, hogy Németországnak — az ENSZ alapokmánya 51. cikke­ly« szerint — e lrdegen íthetet­Március 30-a előtt megírták a lapok, hogy a KISZ Köz­ponti Bizottságának tíztagú küldöttsége Komócsin Zoltán elvtársinak, a KISZ KB első titkárának vezetésével három­hetes tanulmányútra utazott a Szovjetunióba. Nagy örömöm­re szolgál, hogy a küldöttség egyik tagjaként én is részt ve­hettem e nagyszerű tanulmány úton. A Komszomol munkáját ta­nulmányoztuk. Ismereteket szereztünk a Komszomol Köz­ponti Bizottsága irányító mun­kájáról, a köztársaságok Komszomol Központi Bizottsá­gainak tevékenységéről, a me­gyei, városi, területi és járási bizottságok, az üzemi, kolhoz és egyetemi Komszomol-szer- vezetek életéről. Utunk állo­másai Moszkva, Leningrad, Ukrajna és Bjelorusszia vol­taié. Akárhol jártunk, mindenütt azt tapasztaltuk, hogy a Kom­szomol tevékenységének kö­zéppontjában a SZKP XXI. kongresszusa határozatának végrehajtása áll. A Komszo­mol ezt a határozatot a saját és az egész ifjúság harci programjának tekinti, s maxi­mális erőfeszítéssel dolgozik az emberiség legjobbjai meg­álmodta kommunista társada­lom felépítéséért. A Komszo­mol munkája ezzel kapcsolat­ban két alapvető dologra irá­nyul: 1. Mozgósítja az egész ifjú­ságot, hogy aktívan vegyen részt a hétéves terv teljesíté­séért, a kommunizmus anyagi­1 technikai bázisának megterem téséért folyó össznépi mozga­lomban, 2. Felkészíti az ifjúságot a kommunista társadalom életé­re, fejleszti bennük a kommu­nista ember tulajdonságait és jellemvonásait. A tanulmány során nagyon sok kezdeményezéssel és mun­kamódszerrel ismerkedtünk meg. Ezek közül csak a leg­fontosabbakat tudom kiemel­ni, Mi a kommunista brigád ? Az utóbbi időkben sokat olvasunk a kommunista bri­gádokról. Sokan nem tudják még, hogy miben különböz­nek ezek a régi munka-bri­gádok tóL A munkaverseny-mozgalom több évtizedes hagyományok­ra tekint a Szovjetunióban vissza. Sok-sok híres brigád­ról hallottunk már. „A kom­munista munka brigádja“-i azonban minőségileg külön­böznek ezektől a brigádoktól. A régi brigádok túlnyomó- részt a termeléssel összefüggő feladatok megoldására tettek vállalásokat. A termelési fel­ajánlások — a termelékeny­ség növelésére, a minőség ja­vítására és így tövább — a kommunista brigádok válla­lásaiban is alapvető helyet foglalnak el (ez természetes), mindegyik brigád felajánlásai­ban vannak azonban olyan pontok, amelyek a tíz—húsz év előtti versenyvállalásokban nem szerepeltek. A Moszkvai Golyóecsapágygyár egyik kom­munista brigádjánál például a következők: A brigád minden tagja tanul. 4 fő a gépipari technikumot, 12 fő pedig a tíz- osztályos iskolát végzi « a napi munka mellett. Mind­annyian végeznek társadalmi munkát, szolgálatot teljesíts- nek az általános népi rend­őrségben, általános műveltsé­get gyarapító tevékenységet folytatnak. Gyakran rendez­nek közös kirándulást és szó­rakozást, nagy gondot fordí­tanak egymás segitésére és az egymás iránti figyelmességre és így tovább. Ha a versenypontokat tüze­tesen tanulmányozzuk, lát­hatjuk, hogy mind egy célra irányul: arra. hogy a munká­ban való példás helytállás mellett fejlessze a brigád tag­jaiban a kommunista ember jellemvonásait és tulajdonsá­gait. „A kommunista munka bri­gádja“ mozgalmat több nagy- multú, gazdag forradalmi ha­gyományokkal rendelkező moszkvai üzem ifjúmunkásai indították el, azok, amelyek a „szubotnydkok“ (kommunis­ta szombatok) nevű mozgal­mat kezdeményezték még Le­nin életében. Jelenleg 8600 brigád versenyez a Szovjet­unióban „A kommunista mun­ka brigádja“ cím elnyeréséért, A14 éves „gézengúz“ megjavul Mint nálunk, a Szovjetunió­ban is vannak olyan üzemek és üzemrészek, ahol nem le­het kommunista brigádokat szervezni. E helyeken a Kom­szomol elindította „A kommu­nista munka rohammunkása“ című versenymozgalmat. A mozgalom célkitűzése és a vál­lalások tartalma azonos a kommunista brigádokéval. mmiu kutyaszőrrel Kinek mihez van joga? — ez itt a kérdés. Például: van-e joga egy far­kaskutyának baráti látogatást lenini a tejboltban? Másod­szor: van-e joga a fcejbolt-vezetőnek kutyaszőrt mellékel ni a csecsemőtej­hez? Ezek a kérdések azért jutottak eszembe, mert a Pécs Szigeti Elel- miszerkiskeresfcedel ml Vállalat 155. sz. tej boltjában (a Pe­tőfi utcai iskolával szemben) a követ­kező jelenet zajlott le: Egy vevővel va­lami dög-nagy far­kaskutya ólálkodott be az üzletbe. Egy kicsit szaglászott, aztán begyalogolt a pult mögé. Az el- áirusítónő pedig sű­rű becézgetések kö­zepette simogatni kezdte. Tehette ezt a következő indo­kokból : állatbarát, a kutya gazdája jó ismerőse, félt attól------------*------------­a nagy dögtől és mindenesetre azért, mert fogalma sincs, vagy nem érdekli, hogy mit nem sza­bad csinálni egy élelmiszerbolt el­adójának. Ezek után aztán magától értetődik, hogy nem mosott kezet és az áruihoz ezután né­mi kis kutyaszőrt is mellékelt. És most még egy kérdést: vam-e joga ezen a vevőnek fel­háborodnia? — a bizományi áruház­ban raktározták fel a Művé­szeti Aukcióból visszamaradt tárgyakat. A visszamaradt tár­gyak között sok a bútordarab és a festmény, amelyek árusí­tását máris megkezdték. — NEM MÉRGEZÉSSEL szállították klinikára Vörös Jó- zsefnét, a Gyógyszertár Válla­lat dolgozóját, Gizella utca 3. szám alatti lakost. Vörösné munkahelyén lett rosszul, a mentők onnan szállították el, de nem állott fenn mérgezés gyanúja sem. Az esetéről szóló hír, a mentők téves adatköz­lése alapján jelent meg. □ FASOROKAT létesített a k'rtoicíérdi Zöld Mező Termelő szövetkezet tagsága a tagosí­tás befejezése utón az árkok és az utak mentén. □ MOLYZSÁKOK árusítá­sát kezdték meg Pécsett a pa­pír- és írószerboltok. A több­rétegű, preparált papírzsákban két férfi felöltő vagy három öltöny raktározható el. □ UJ üzemi bizottságot vá­lasztottak kedden a Pécsi Fod­rászipari Vállalatnál. — A BARANYA megyei Vi­déki Vendéglátó Vállalat dol­gozói az elmúlt napokban tar­tották -meg ter-me’éS'i tanácsko­zásukat. Megbeszélték a mun­kával kapcsolatban felmerült hiányosságokat és a nyári sze­zon legfontosabb teendőit. A tanácskozáson a vállalat dolgo­zói értékes felajánlásokat tet­tek, s ezzel bekapcsolódtak a kongresszusi munkaversenybe. — PÜNKÖSDI ROZSA EST lesz szombaton este a Pécsi Rendőr Egyesületben, amelyen fellépnek a Pécsi Nemzeti Színház művészei és a zenei gimnázium növendékei. Az estre érkező nővendégek egy- egy szál pünkösdi rózsát kap­nak. Az estet a Belvárosi Nő­tanács és a Pécsi Rendőr Egye­sület közösen rendezi. □ ÖSSZESZÓLALKOZOTT menyével, s utána nagymeny- nyiségű szevenalettát vett be Schmidt Józsefné, Perczel utca 40. szám alatt lakó virágárus. Az I. számú klinikára szállí­tották. — ÖT mázsa parajt, 13 má­zsa zöldhagymát, 24 ezer fej salátát, 12 ezer csomó retket, 25 mázsa kelkáposztát, 380 ki­ló uborkát, 1500 csomó kala- rábét. 50 mázsa zöldbo-rit, 15 —20 mázsa cseresznyét és 3500 csomó új, vegyes zöldséget hoz fo-Ti»' ómba a zöldség- és gyü­mölcsboltokban, valamint a piacokon a MÉK. Idei zöldsé­get ma árusítanak először, cso­mónként egy forint ötven fil­áron. Mátéi kezdve ismét olcsóbb lett a zöldborsó, kilón­ként hét forintért árusítják. □ SZABÁLYSÉRTÉSI eljá rás indult Mohácson a tiszta­sági szabályrendeletet megsér­tők: Varsányi Mária és Klán ez Lajos boltvezetők, Doszpod Mi­hály háztulajdonos, Kiébert Sóndorné dohányboltvezető, dr. Német Ádám ügyvéd ház- tulajdonos és még több sze­mély ellen. A lenlngrádl rádiólámpagyár egyik Komszomol-szervezetónek titkára az egyik kommunista brigád váilalásáról tájékoztatja a KlSZ-delegá- cló tagjait. Hogy a kommunista bri­gádokban milyen komolyan veszik a nevelést, egy példá­val szeretném megmutatni. A Minszki Automata Gép- sorgyár egyik kommunista brigádjának van egy 14 éves tagja. Szülei elhaltak, árván nőtt fel. Amolyan „vadóc“ volt, akinek jellemében és magatartásában nagyon sok kifogásolni valót lehetett talál­ni: fiatal kora ellenére do­hányzott, szeszesitalt is fo­gyasztott, nem járt iskolába (csak 4 osztályt végzett el), tiszteletlenül viselkedett a fel­nőttekkel szemben. Ez a „gézengúz“ a Komszo- mol-szervezet kérésére a fenti brigádba került. A brigád em­bert akart faragni belőle. „Ke­zelésbe“ is vette, a többi kö­zött megkövetelte, hogy irat­kozzon be az iskolába, végezze el a hiányzó hat osztályt és szerezzen középiskolai végzett­séget. A kis „vadóc“-nak persze nem tetszett a dolog. Hiába korholták a magatartásáért, nem akart megváltozni. A tanulásért sem lelkesedett, rossz jegyekkel állt a brigád elé. A brigád már-már belefá­radt a küzdelembe, de nem adta meg magát. Uj módsze­reket eszelt ki. A brigád egyik tagját a kis „vadóc“ mellé állították, hogy segítsen neki a tanulásban. Elérték, hogy a szabad idejét mindig velük töltse, elvitték moziba, szín­házba, könyveket olvastattak vele és így tovább. A kitar­tó fáradozás végül meghozta első gyümölcseit: a kis „va­dóc“ legkirívóbb magatartás^ beli hibái megszűntek, mind­jobban érdeklődik a kulturá­lódó», a ' helyes szórakozás iránt. A napokban hozta „ha­za“ (vagyis a brigádhoz) az első ötös osztályzatot, aminek — elképzelhetjük — az egész brigád nagyon meg­örült. Vörös Pál a városi KlSZ-frzottsúg titkára. (Folytatjtí&í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents