Dunántúli Napló, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-19 / 91. szám

rm. ätrttjs ». IfXPEO 5 hallózás! Kalózhajók a maailai öbölben Fülöp-szigett rendőri jelentések beszámolnak arról* hogy a mani- Iai öböl vidékén gyorsjáratú mo­torcsónakok ,*kalózkodnak". Az oldalmotorral jelszereit csónako­kon szervezett bandák támadják meg a halászhajókat, kirabolják zsákmányukat, sót megölik az el­lenálló halászokat. A manüal öböl partvidékén öt tartomány és három város rend­őri készültsége nemrég közös ta­nácskozáson határozta ti azokat az intézkedéseket, amelyekkel vé­get akarnak vetni a kalózbandák garázdálkodásának. Az ót legarcátlanabb tolvaja Az angol rendőrség az „év leg­arcátlanabb tolvaja’• címmel azt az embert tűntette M, aki a rend­őrség előtt álló rabszállltó kocsi­ról lelopta a pótkereket. Bigámla-vflágTekord A bigámia világrekordját a san- franciskól Francis Van Wie állí­totta fel, aki az elmúlt hónapban 72 éves korában lS-adszor kötött házasságot anélkül, hogy egyszer is elvált volna. Legutóbbi felesé­ge n éves volt. Pornográf ffimefc CaMfornlában A Californial Oaklandban a rendőrség sok ezer méter filmet és sok száz fényképet elkobzott és talált egy kartotékot, amely a modellek ■=» háziasszonyok, tit­kárnők, diáklányok — címét tar­talmazza. A filmek és fényképek terjesztői előzetes letartóztatásban azzal védekeztek, hogy a filmek uművészi" szándékúalt. A modelleket toborzó nyomta­tott blankettákon a hölgyek ke­bel- és csipőméreteit kellett fel­tüntetni, valamint azt, hogy mi­lyen táncokat tadnak. Az egyik jelentkező „hölgy” az utóbbi kér­désre lakonlkus választ adott: Kprtmttív táncot lejtek”. »DÓI! ágyúsáé” Április 11-én üli meg Róma vá­rosa hagyományos ,,születésnap­ját”. A város alapításának, a le­gendák szerint idén l 712-tk év­fordulója lesz. Ebből az alkatomból felelevení­tik azt a háború alatt megszünte­tett szokást, hogy déli 11 árakor a Janlculum dombján naponta ágyússá dördül el. Az eddigiekkel ellentétben azonban az ágyú el­sütésével megbízott tüzér messze- fdtóján nem figyeli többé Róma szívében az ösl római kollégiumi csillagvizsgáló tetejéről megadott jelzést* hanem egyszerűen kar­órája segítségével állapítja meg* hogy mikor van tét Fehér rúzs Párizsban a divat legújabb vív­mányai a kozmetikában is jelent­keznek. Április első napjaiban jelent meg a szépészeti cikkeket árusító üzletekben a legújabb új­donság: a fehér rúzs. A francia nők többé nem a tompa, sötét színeket, vagy a rózsaszínt kere­sik rúzsban, hanem jelszavuk: kecses száj *= csillogó száj. Az új, fehér rúzst ugyanis csak fel­ső fedőrétegként használják mert fényesen csillogóvá teszi az alsó rétegként használt -„közönséges” színes rúzst. Marathon! zongorázás A „marathonl zongorázást• a 40 éves, 110 kiló súlyú, londoni Ma­rle Ashton asszony nyerte meg. Húsvét hétfőn kezdett zongoráz­ni, s 133 órán keresztül játszott. Közben harminc liter teát, 9 üveg szódavizet és 1 üveg brandyt. ivott meg. Megkezdődött Pekingben az országos népi gyűlés ülésszaka (Folytatás oz 1. oldalról.) Kifejtette a minisztelenök, hogy az 1959. évi tervet a párt nak a szocializmus építésére vonatkozó általános irányvona­lával összhangban dolgozták «ki. Az irányelv az, hogy min- > denki keményen dolgozzék. ■ minél magasabb célokra tör­jön, hogy így nagyobb, gyor­sabb, jobb és gazdaságosabb eredményekre jusson. A terv nemcsak Kína anya­gi és műszaki feltételeiben rej­lő objektív lehetőségekkel szá­mol, hanem a néptömegek for­radalmi energiájából fakadó szubjektív lehetőségekkel is. Ami a kultúrát és művelő­dést illeti, Gsou En-laj meg­állapította: a szocialista építőmtmkában és a kulturális tömegforra­dalomban történt nagy ug­rás tárt kaput nyitott a tu­dományok és művészetek te­rületén. Az állam politikai életéről a miniszterelnök megállapította, hogy a nép demokratikus dik­tatúrája és egysége szilárdabb, mint valaha. Kínában nagyot fejlődött a népi demokratikus rendszer, kiváltképpen a hiba­javító mozgalom elmélyítésé­vel és azon politika követke­zetes megvalósításának ered­ményeként, amelyet Mao Ce- tung elnök fektetett le a né­pen belüli ellentmondások he­lyes alkalmazásáról. A Kom­munista Párt vezető szerepé­nek elismerése alapján gyü­mölcsöző a .párt együttműkö­dése a különböző demokratikus pártokkal és csoportokkal. A miniszterelnök ezután utalt rá, hogy az amerikai imperializ­mus a Csendes-óceán nyugati részéiben sokhelyütt megvetet­te a lábát — a mi Tajvanun­kon is — és szüntelenül fenye­get bennünket, ezért meg kell erősítenünk védelmünket, hogy biztosíthassuk népünk békés építő munkáját. A miniszterelnök beszámolt azokról a nagy sikerekről is, amelyek a nemzeti autonóm területek fejlesztéséiben szület­tek, az ország egysége és a nemzeti egyenlőség biztosításá­nak elve alapján. A nemzetközi kisebbségek lakta területekesn is hatal­mas gazdasági és kulturális fejlődés tapasztalható. Csou En-laj miniszterelnök megállapította, hogy Tibetben a reakciós körök maroknyi csoportjának lázadása dicste­len vereségbe fulladt. A kor­mány a tibeti autonom terület előkészítő bizottságát bízta meg a helyi kormány funk­cióinak és hatalmának gyakor­lásával. így gyorsan meg le­het valósítani a területi nem­zeti autonómiát és fokozato­san demokratikus reformokat lehet bevezetni Tibetben. Ezt az intézkedést Tibet hazafias lakosságának nagy tömeged — vallási és világi személyek egyaránt — melegen üdvözöl­ték. „Ez nemzeti egységpoliti­kánk nagy győzelme“ — mon­dotta Csou En-laj. „Bár a dalai lámát erőszak­kal Indiába szöktették, re­méljük, hogy kiszabadul majd a lázadók kezéből és visszatér hazájába, — folytatta. — A tibeti lá­zadást, valamint a Dalai láma elrablását követően Nehru, hatalmas baráti szomszédunk­nak, ' Indiának miniszterelnö­ke, egymás» után több nyilat­kozatban jelentette W, hogy nem kíván beavatkozni Kína belügyeibe, s síkra szállt Kí­na és India baráti kapcsola­tainak további megszilárdítá­sáért. Örömmel üdvözöljük ezeket a nyilatkozatokat, Csou En-laj hangoztatta: ,,Reméljük. hogy a tibeti lá­zadás elfojtásával, Kína és India közös erőfeszítésével még szilárdabb alapokra he­lyezhetjük és még virágzóbb fejlődéi biztosíthatunk e két hatalmas — összesen egymil- liárd lakosú — békeszereíő ázsiai ország baráti kapcso­latainak. Közös erőfeszítéseink meg fogják hiúsítani mindazok rossz-szándékú provokációit, akik meg akarják rontani Kí­na és India barátságát." A mi­niszterelnök ezután elemezte a jelenlegi helyzetet. Csou En-laj rámutatott, hogy a Szovjetunió vezette szo­cialista tábor gyorsan halad előre. Az egész szocialista tábor hatalmas munkát vé­gez a gazdasági építés te­rületén. „Országunk alapvető politiká­ja az, hogy erősítsük egysé­günket a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal“ — mondotta. Á válogatott csapatok összeállítása MAGYARORSZAG: Groslcs — i; Mátrai, Sípos, Sáros! — Bundzsák, c Kotász — Sándor, Göröes, Budai, Tlchy, Fenyvesi. I JUGOSZLÁVIA: Krivokucsa — Delin, Sijakovics — Kaloperovlcs, Crnkovlcs, Krsztics II. — Petako- vics, Veszellnovics, Zebee, Sekula- rac, Kosztics. Ezután Csou En-laj a nem­zetközi helyzettel foglalkozva elítélte az Egyesült Államok imperialistáinak a német és japán militarizmujj feléleszté­sére irányuló törekvését, to­vábbá azt, hogy egyre fokoz­zák agresszív tevékenységei­ket és háborús előkészületei­ket Kelet-Ázsiában. A kínai kormány támogatja a Szovjet­unió kormányának Nyugat- Berlin szabad várossá nyilvá­nítására vonatkozó javaslatát s helyesli, hogy az érdekelt or­szágokat békeértekezletre hív­ják össze a német békeszer­ződés megvitatása és megkö­tése végett. Csou En-laj rámu­tatott, az Egyesült Államok­nak a SEATO-tömb Welling­ton! értekezletével az volt a célja, hogy új agresszív és fel­forgató tevékenységet készít­sen elő a kelet-ázsiai övezet­ben. A kínai miniszterelnök be­számolóját viharos helyeslés fogadta. A tanácskozást vasár­nap folytatják. Fidel Castro washingtoni beszéde Washington (TASZSZ). Fidel Castro, kubai miniszter­elnök pénteken felszólalt az amerikai lapszerkesztők társa­ságának gyűlésén. Castro beszédében élesen bí­rálta azt a politikát, amelyet az Egyesült Államok folytatott Kubával szemben a forradalom győzelméig és Batista diktátor elűzéséig A továbbiakban ki­fejtette az ország fejlesztési programját. Castro megjegyez­te: Az amerikai sajtó azt írja, hogy 6 pénzért jött. „Itt — mondotta — láthatólag ahhoz szoktak, hogy 'más országok képviselői dollárért jönnek az Egyesült Államokba. Mi azon­ban nem kéregetők vagyunk. Mi kitartóan munkálkodunk, saját tartalékaink felhasználá­sával akarjuk fejleszteni orszá­gunkat.“ Az Egyesült Államok és Ku­ba gazdasági és politikai vi­szonyáról szólva kijelentette, hogy ez a viszony a legutóbbi időkig csak az egyik fél: az Egyesült Államok előnyeit szolgálta. A kubai népnek a* Egyesült Államokkal folytatott kereskedelme tíz év alatt más* félmilliárd dollár veszteséget okozott. Az Egyesült Államok soha» sem számolt a kubai néppel —< folytatta Castro. Az a módosa'» tás, amelyet az amerikai kong­resszus fűzött a Kuba .szuve­renitását és függetlenségét“ meghirdető „egyesített határo­zathoz” feljogosította az Egye­sült Államok kormányát, hogy a Kubában élő amerikai ál­lampolgárok és az amerikai „tulajdon“ biztosításának ürü­gyével nyíltan beavatkozzék Kuba belügyeibe. Castro válaszolva a feltett kérdésekre, megcáfolta a „tö­meges kivégzésekről“ és a for­radalmi kormány „vandaliz­muséról“ terjesztett amerikai sajtórágalmakat. Hangoztatta, hogy az amerikai. sajtó nem tett említést Batista diktátor kegyetlenkedéseiről, noha Ba tista uralma alatt húszezer kubait öltek meg. Egy hét a világpolitikában Alig fűt el a nemzetkön diplomácia berkeiben az a por, amelyet a militarista— revansiszta politika agg baj­nokának, Konrad Adenauer bonni kancellárnak felfelé buktatása, félreállítása • kel­tett, Eisenhower elnök rend­kívüli saj tóértekezletén drá­mai haágon jelentette be kül­ügyminiszterének, John Fos­ter Dullesmek távozását a State Departement éléről. A megannyi ellentmondás­sal küszködő nyugati világban nagy zavart váltott ki a hideg háborús irányzat .e két jelleg­zetes képviselőjének távozása a világpolitika porondjáról. Noha Dulles rákos megbetege­dése már jói előre vetette tá­vozásának árnyékát, Eisenho­wer mégis görcsösen ragasz­kodott hozzá, a bízott benne, hogy megrokkant egészségi ál­lapotában is el tudja látná fel­adatát, amelynek betöltésére az elnök „nem ismert alkal­masabb személyt.“ Dolles működésének mérlege nem valami porrtfv. Magas be­osztásában hat éren át követ­kezetesen azon igyekezett. hogy gyakorlatiba ültesse ót kedvenc elméletét, a „háború szakadékénak szélén tánco­lás“ poll tálkájáról. E politikát fémjelezte aztán a koreai, a vietnami háború, a két Kína | gátról disszonáns hangok la eszméje, a kínai szárazföld el- | hallatszanak. Újabb kísérle- lend csamgkajsekista provokó- j tök történnek arra, hogy meg- ciók ösztönzése, a sorozatot» zavarják a tárgyalások vára­f— A bultúrbrigiád 1— mond­ja Tóth elvtárs, féléjük mu­tatva. Kultúilbrigád? Igém Stein György Szabó Péter, Németh József, Vámcsa István. Mind a négyen a kuitúrcso- port tagjai. Kattintás a fény­képezőgépem, tessék itt a kép. egymást. A férje vasbetonsze­relő. ö villanyszerelő. Ketten megkeresik a 4600 forintot. Most bútort, ágyneműt vesz­nek. — Az egyik legjobb szava­ink — mondja Tóth elvtárB. De most már kétkedve nézek százhoz. A fiatalok különösen Petőfit, Jókait és Gorkijt ol­vassák. Most azon drukkol, hogy a könyvtárosok verse­nyében milyen helyezést ér el. Első szeretne lenni. — Igaz, nemcsak az én ér­demem lenne, mint inkább azJ olvasóiké, akik szeretik a I könyveket. Különösen a fiatal olvasóké. Mert hiába ajánla­nám én, ha nem lenne kinek. De jönnek, olvasnak. tost május elsejére készül­ék. Részt vesznek a felvo- ulásom. Már készítik a bé- H szimbolizáló földgömböt, öbbet nem árulnak el, mert iátha lelövik a tippünjket". Munkaruhád, fejkendős fia- 1 nő igyekszik felénk. Meg­tiltjuk. Hirs Ferenoné. Fia- ilasszony. Alig fél éve volt r. esküvőjük. A férje is itt olgozik, itt ismerték meg rá. Itt mindenki kultúmnun- kás? Nincs ebben semmi svindli? Igaz, nem irányít sen­ki, hogy kit szólítsak meg. Ugylátszik mindig „ráhibá­zok." — Szeretnénk néha színház­ba is elmenni — mondja. — Csak az a hiba, hogy az utol­só autóbusz este 6 órakor jön ide, utána nincs közlekedési lehetőség. Taxira azért nem akarjuk a pénzt költeni. Nem lehetne egy au tóbuszjáratot éjjel 11 órakor is indítani? Kedves Pécsi Köziekedé« Vállalat, nem lehetne? — Ha már itt vagyunk, menjünk be a könyvtároshoe is! — mondja Tóth elvtárs. KS a könyvtáros? — Én vagyok, Király Júliá­nak hívnak, — válaszolja ez a mosolygós arcú fiatal lány. Elmondja, hogy mintegy 800 kötetes könyvtáruk, vám s a könyvtár látogatott. Az olva­sók soámia közei jár a három­Hogy ez az egész riport ki­csit optimista? Hogy részeges és verekedő fiatalok nincse­nek benne? Nem találkoztam velük. Minden különösebb vá­logatás nélkül ezeket és ilyen fiatalokat találtam itt. Csodá­latos? Nem hiszem. Ezek « mi fiataljaink. Garay Ferenc kölép-fceleti válságok kirob­bantása, «, nagyhorderejű nemzetközi kérdések békés megoldásával szembeni elszánt ellenszegülési. A háború peremén táncoló Dulles, zeoglőrmutatványai köziben, többször alaposan meg botlott, s gyakran fenyegetett az a veszély, hogy a szaka­dékba zuhan, milliókat rántva magával. A békeszerető orszá­gok lankadatlan ébersége, fá­radozása, a becsületes embe­rek százmillióinak erős aka­rata akadályozta meg, hogy a helyi tűzfészkek, amelyeket Dulles oly buzgón élesztgetett, elszigetelőditek, majd elham­vadtak, mielőtt még az egész világot végigperzselő tűzrten- gerré válhattak volna. Dulles lemondása akkor tör­tént, amikor a tavaszváró emberiség a nemzetközi lég­körben is enyhülést remiéi. Egy hónap múlva Genfiben a „négy nagy" külügyminisztere megkezdi a feltehetőleg re­ményre jogosító tárgyalások sorozatát. A kerékasztalnál egy szék még üres. Hogy ki foglalja majd el, azt a közeli napokban tudjuk meg. A nyu­gati világban Londontól Wa­shingtonig, Bonnitól Párizsig láza* türelmetlenséggel sürge­tne az amerikai külpolitika új irányítójának kijelölését.. Az angol lapok például nem a legbarátságosabb hangon te­szik szóvá az amerikai elnök lassúságát, tétovaságát. „Gye­rünk Eisenhower!“ Ez a hely, zet veszélyes! Meddig irányít­hatod a hajót kormánytkészü- lék nélkül!“ — írja a többi között a Daily Sketch. Az új külügyminiszter Duties utóda, Herter, az amerikai diplomácia „szürke embere.“ Hatvanhárom éves, az első világháború idején lé­pett külügyi szolgálatba. 1930 óta szenátor, illetve képviselő. Az utóbbi években a külföldi segélybizottság elnöke volt. 1956-ban Nixon-nal szemben alelnök jelöltnek lépett fel, de alulmaradt. Még ugyanabban az évben Dulles meghívására a külügyminisztérium - állam­titkára lett. Politikai elképze­léseiről keveset tudunk, ta­lán csak annyit, hogy a német kérdésben Dulles nézetét vallja. Herternek mindenesetre le kell vonnia a tanulságokat elődjének kudarcaiból, dicste­len szerepléséből. Szeretnék azt hinni, hogy Dulles-szel együtt a „dullesi-szellem“ is eltűnik, s a State Departe­ment új ura a sok-sok „no“ után végre „yes“-t is mond, amikor az emberiség számára sorsdöntő kérdések a közeljö­vőben Genfben szőnyegre ke­rülnek. Amikor a világ figyelme Genf felé fordul, s az embe­rekben felcsillan esetleges megegyezések reménye, nyu-1 kozó légkörében kialakuló jó hangulatot. Amerikai repülők ismétel­ten provokációs repüléseket végeztek a nyugat-berlini légifolyosó­ban, túllépve a megengedett háromezer méteres magassá­got Sőt mint az amerikai külügyminisztérium április 17-i nyilatkozatából kivilág­lik, nem is akarnak felhagyni ezekkel a kihívó lépéseikkel; Az amerika» Szoldateszk» veszélyes kísérleteit a szövet­ségesek sajtója és közvélemA* nye élesen elítéli. A Daily Ex­press a megújuló provokáció­kat összefüggésbe hozza a Dul­les lemondásával az Egyesült Államok legfelső irányításá­ban keltkezett „légüres fér-» rel". A Daily Mirror arról tr­ilogy az amerikai tábomokoiB' Eisenhower elnökkel is dacol— nak, hiszen megtagadták pa*< rancsait. A lap követeli, hogy-' Macmillan haladéktalancftf szólítsa fel Eisemhowert, „vngiif sem véget ennek a katona! I őrültségnek, utasítsa rendre ah; tábornokokat, mielőtt meg­torpedóznák a jövő hónapba»; kezdődő nemzetközi tárgyak»« sokat." A baljós jelek mellett sae» rémesére vannak remén yttael-» több megnyilvánulások is*. Ilyen például az a péntekl; közlemény, hogy július 25-én Nixon, az Egyesült Államok alelnöke Moszkvába utazik az ottani amerikai kiállítás megnyitá­sára. Ezzel összefüggésbe» meg kell jegyezni, hogy Roose- welt elnök 1945-ös jaltai tar­tózkodása óta Nixon lesz a legmagasabbramgú amerikai közéleti személyiség, aki fel­keresi a Szovjetuniót. Nyugati saj tökötökben Ni­xon látogatásában Mikoján amerikai útjának viszonzását látják, s megjegyzik. Nixon hasonló megbeszéléseket szán­dékozik folytatni a Szovjet­unióban, mint amilyenek a szovjet és az amerikai veze­tők között Mdkojan amerikai útja idején az Egyesült Ál­lamokban folytak. Nixon hivatalos programja még nem ismeretes. Nem tud­juk kükkel- és miről tárgyal majd a Szovjetunióban. Any- nyi azonban bizonyos, hogy a látogatás jelentőségét nem szabad •alábecsülnünk. Figye­lemre méltó itt a Reuter wa­shingtoni tudósítójának a be­jelentéshez fűzött első kom­mentárja, amely szerint Ni­xon látogatásának időpontja „kifejezd azt a bizakodást, hogy a legközelebb; hetekben enyhül a feszültség Berlin kér­désében“ s Eisenhower bizo­nyára nem tette volna meg bejelentését, „ha a szovjet— amerikai kapcsolatok rosszab­bodását várná." ,

Next

/
Thumbnails
Contents