Dunántúli Napló, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-18 / 90. szám

»59. ÁPRILIS 18. NAPLÓ Az állami kereskedelei néhány kérdéséről Az MSZMP megyei párt- végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén megtárgyalta az állami kereskedelem néhány problémá­ját. Alábbi cikkünket a megyei párt-végrehajtó bizottság ülésé­nek anyagából irtuk, s az álla U kereskedelem néhány — főként megoldásra váró — kérdéséről szól. Megyénkben összesen 28 ál­lami kereskedelmi vállalat van. A 2® vállalat 773 egység­re tagozódik és közel ötezer dolgozót foglalkoztat. Az álla­mi kereskedelmi vállalatok az elmúlt évben megfelelően fej­lődtek és jelentős forgalmat bonyolítottak le. A munkás­osztály helyzetéről szóló párt- határozat megvalósítása azon­ban megköveteli, hogy az álla­mi kereskedelemben is további intézkedések történjenek az áruellátás megjavítása, a vá- leszték bővítése, a kereskede­lem kulturáltságának emelése, az üzletek nyitvatartásának megváltoztatása, a raktározási kérdések, valamint több sürge­tő probléma megoldása céljá­ból. Szükséges ez azért is, mert az állami kereskedelem­ben — az említett fejlődés el­lenére — még mindig több kisebb-nagyobb hiba tapasztal­ható. Megfelelő az áruellátás Az állami kereskedelmi vál­lalatok áruellátása az alapve­tő és egyéb élelmiszerekből, valamint fűszerárukból jó, a fogyasztók ellátása zavartalan. Déiágyümölcsökből az elmúlt hónapokban többször bőséges mennyiség állt a fogyasztók rendelkezésére. Nem megfelelő viszont az áruellátás sertés­húsból, főzelékkonzervekből, halból, vágott baromfiból. Az élelmiszer-kereskedelem­ben probléma, hogy a pécsi külső munikáslakta területeken lévő boltok egy része reggel 7 órától 14 óráig tart csak nyit­va. Ezekbe a boltokba a sütő­üzem a kenyeret általában a déli órákban szállítja ki s emiatt gyakoriak a panaszok. Pécsett még mindig az a jel­lemző, hogy az ünnepek előtti napokban zavarok mutatkoz­nak a kenyérellátásban. Hiba az is, hogy az élelmiszerboltok többségében nincs megfelelő választék tejtermékekből. A nagyobb boltokban legfeljebb 5—10 féle, a kisebb boltokban 3—5 féle sajt kapható, bár a tejipari vállalatnál rendszere­sen 15 féle sajt van raktáron. Általában jó az ellátás ru­házati cikkekből is. Nagy nép­szerűségnek örvend a Pécsi Ruházati Bolt, mert bevezette a mérték utáni férfi ingék ké­szítését és a félkész konfekció árusítását, a haxisnya-szemfel- szedést. Nagyobb választékot! Nincs azonban elegendő mennyiségű divat nylon, shan­tung, világos fésűs szövet, férfi ruhavászon és ballon méter­áru. Nem megfelelő a készruha választék sem s több és jobb minőségű szandálokról is gon­doskodni kell. Ugyancsak ke­vés a női és férfi papucscipő és a gyermekcipő. A kötött­árukból viszont bő választék áll rendelkezésre. Az egyéb iparcikkekből is megfelelő az ellátás. Kereske­delmi szerveinknek azonban tovább kell javítaniok a mun­kájukat, hogy az ellátás még zökkenómentesebb legyen. A legnagyobb kereslet a villany- szerelési anyagok, a háztartási elektromosgépek, egyes rádió­típusok, az 1800 forintos mo­sógép, motorkerékpár belső- gumi és egyes háztartási cik­kek iránt nyilvánul meg, de nem tudjuk maradéktalanul kielégíteni a lakossák szükség­letét kombinál tszekrényből, kárpitozott garnitúrából es háromajtós szekrényből sem. Az építőanyagok közül tég­lából, cementből, meszből és betongerendából a készletek bőségesek. Cserépből, tetőpa­lából, parkettából és még né­hány építőanyagból kevesebb áll rendelkezésre. A megye zöldségellátását a MÉK biztosítja. A különböző zöldségekből — káposzta, kel­káposzta, karalábé, retek, zel­ler, cékla és almából az ellátás felelő. A zöldségboltokban már rendszeresen kapható zöldhagyma, saláta, spenót és hónaposretek. Átmenetileg hiány mutatkozik azonban burgonyából, vöröshagymából és petrezselyemből. Előrelát­hatóan az idén már a MEK, valamint a Pécsi Állami Gaz­daság és a Kertészeti Vállalat a lakosság zöldségellátását biztosítaná fogja. Italárukból: bonból, sörből és égetett szeszesitalokból, va­lamint likőrökből van elegen­dő. A vendéglátó egységek többségében többféle jóízű üdítő ital és szörp áll a fo­gyasztók rendelkezésére. Több vendéglátó egységben beveze­tik ezen kívül a thunmix-ita- lok árusítását. Biztosítva van ezen kívül a boltok és a fo­gyasztók jégszükséglete is, mivel a Pécsi Sörgyár kapaci­tását növelni tudja. Ha Pécsett a jégellátásban mégis zavarok mutatkoznának, akkor a hiányt Komlóról és Mohácsról fedezik* Az áruellátás említett nehéz­ségei ellenére meg kell azon­ban állapítani, hogy a hiány­cikkek száma állandóan csök­ken s kereskedelmi vállala­taink egyre inkább ki tudják elégíteni a fokozódó igényeket Kulturáltabb kereskedelmet Az utóbbi években javult a kereskedelem kulturáltsága. Ez megmutatkozik abban, hogy egyre több a példásan berendezett és tiszta bolt, ja­vult az élelmiszerboltok hűtő­gépekkel való ellátottsága és megtörténtek a kezdeti lépé­sek az új kereskedelmi értéke­sítési formák bevezetésére. Az ön- és gyorskiszolgálás elter­jesztése azonban még igen lassú. Hiba, hogy a vállalatok nem fordítanak kellő gondot az üzletek cégtábláinak rend­behozására. A cégtáblák több­sége piszkos, kopott, elavult, vagy olvashatatlan, A főútvonalakon lévő na­gyobb boltok kirakatainak ki­vételével a kirakatok nem elég rendezettek. Az is előfordul, hogy raktár hiányában a ki­rakatot göngyöleg tárolására használják. A boltok kiraka­tainak többsége este nincs ki­világítva, ritka az újrarende­zés. Példásan és ízlésesen ren­dezett kirakatai csak az Álla­mi Áruháznak, a Ruházati Boltnak és még néhány válla­latnak van. Az élelmiszer-árusító válla­latok ezen kívül keveset tö­rődnek a boltok felszerelésé­vel. Még Pécsett is van olyan bolt, ahol az élelmiszerek egy részét a padlón tárolják. Több élelmiszer-boltban nincs ele­gendő kés, cukorkáskanál, vá­gódeszka és így az áruk kiszol­gálása nem higiénikus. Alkalmazzák az új értékesítési formákat A kereskedelmi vállalatok egy része ma még nem törő­dik eléggé a tisztasággal. Sok bolt belső festése és külső tata­rozása évek óta várat magára. Nem megfelelő — különösen Pécsett. — a ruházati és egyéb iparcikk-boltok nyitvatartási ideje. Az Állami Áruház kivé­telével jelenleg minden ruhá­zati bolt bezár szombat dél­után 14 órakor. Ezen is mie­lőbb változtatni "kell. A megyében számottevő azoknak a boltoknak a száma, amelyek a profilúkkal ellen­tétes cikkeket is árusítanak és í,gy gyakoriak az árulerakódá- sok és áruselejteződések. örvendetes viszont, hogy az új kereskedelmi értékesítési formák bevezetése terén meg­történtek az első lépések. Je­lenleg Pécsett egy élelmiszer önkiszolgáló-bolt, egy önkiszol­gáló méteráru- és cipőből t. Komlóm, Szigetváron, Mohá­csom egy-egy gyorskiszolgáló élelmiszerbolt, valamint Mo­hácson egy önkiválasztó méter áru-bolt működik. Az Állami Áruház cipőosztályán is meg­honosították az önkiválasztó rendszert. Történtek kezdemé­nyezések az élelmiszerek és iparcikkek házhozszállításával kapcsolatban is. Pécsett né­hány élelmiszerbolt és ipar­cikk-bolt, Komlón két élelmi­szerbolt, Mohácson és Sziget­váron egy-egy élelmiszerbolt végez házhozszállítást. Ezenkí­vül Komlón, Mohácson, Sikló­son és Szigetváron minden iparcikket házhoz szállítanak. Az új kereskedelmi értéke­sítési formák, és házhozszállí­tás kiterjesztése terén termé­szetesen a kereskedelmi vál­lalatainknak még nagyon sok a tennivalójuk. A vállalatok vezetőinek sokkal, igényesebb­nek, kezdeményezőbbnek kell lenni ebben a kérdésben. Pécs város belterületének bolthálózata megfelelő. A kül­területek éllátásámaik megja­vítása céljából azonban na­gyon sürgősen új boltokat kell létesíteni a Kertvárosban, Uj- Mecsekalján, a Megyeri úton, István-aknán, a Szamárkút és a Damjanich utca környékén. Uj boltokra van szükség Szászváron, Hidason, Komlón és Hosszúhetényben is. A pécsi dolgozók igénye és Pécs idegenforgalma megkö­veteli ezen kívül, hogy egy egész éjjel üzemelő szórakozó­helyet és egy tejvendéglőt is létesítsenek mielőbbi Sürgető a raktár­helyset megoldása A nagykereskedelmi válla­latok raktározási viszonyai már nem kielégítőek. A válla­latok többségében nincsenek biztosítva a feltételek az áruk szakszerű tárolásához. Egyes nagykereskedelmi vállalatok — Röviköt, Cipő NV. — az áruk egy részét padlásokon és egyéb helyeken tárolják és így nem tudják biztosítani az áruk épségét. A raktárak általában túlzsúfoltak és tűzvédelmi szempontból sem megfelelőek. Ezen a tűrhetetlen helyzeten sürgősen változtatni kell; A megyei pártbizottság ipa­ri és közlekedési osztálya a fent — s csak nagy vonalak­ban említett — problémák mielőbbi megoldása céljából április 22-én külön is megtár­gyalja a tennivalókat a kiske­reskedelem vezetőivel és akti' vistáival. Ezen az értekezleten ismertetik majd velük: mit kér tőlük a pártbizottság ah­hoz, hogy a munkásosztály helyzetéről szóló, valamint a márciusi párthatározatban fog­laltakat mielőbb megvalósít­hassuk. Ha az ember a termelőszö­vetkezetekben jár, mindenütt ezt hallja: — Hasznos dolog ez a patro- nálás. Most nemcsak papíron találkozunk vele. hanem a gyakorlatban is ... Ezt mondják, és ez nagyon jó dolog. Mire is jó ez a patronáló ú mozgalom? Nemcsak arra, hogy az üzemek, amivel csak tudják, segítsék a termelőszö­vetkezeteket. Többről, sokkal többről van itt szó. Az, hogy a Pécsi Kenderfonó vezetői, dolgozói kimennek a sombere- ki Béke Termelőszövetkezetbe, ott elbeszélgetnek a tagokkal, megismerkednek eredményeik­kel, nehézségeikkel, belenéz­nek a tervekbe — nemcsak gazdasági, de politikai segít­séget is jelent, a gyakorlatban valósítja meg azt, amiről oly sokat beszé­A segítés kölcsönös lünk: a munkás-paraszt szö­vetséget. A kendergyáriak megjavítot­ták a hídmérleget, csöveket ad tak el a termelőszövetkezet nek, hogy rendbehozhassák a tehénistálló vízvezetékét, tár­sadalmi munkában elkészítet­tek egy víztartályt. Megnéz­ték a termelőszövetkezet ter­vét. A tervben többek között szerepelt három háti permete­zőgép vásárlása is. — A három háti permetező majdnem annyiba jön, mint egy gépi permetező! — és ja­vasolták: vegyenek inkább egy gépi permetezőt, ezzel gyor­sabban is, könnyebben is megy a munka. Kis dolognak tűnik, de még­is nagy. A tapasztaltabb test­vérek, a munkások elmondják: ők hogyan könnyítenek a mun­kájukon, és javaslatot adnak, hogyan lehetne ésszerűen paraszt-» Alvajáró Bonifác Francia film Sok humoros ötlet kútforrá- sára. Mondani sem kell, hogy sa az, amikor egy áruház nyo- ennek a filmnek a nevetteti- mozójáról kiderül, hogy — tol- sen kívül semmi más célja vaj. Nos, persze csak így, hogy a detektív egyszemélyben szar­ka is — még nem nevetséges. Nevetségessé akkor válik, ami­kor ez a becsületes ember ma­ga döbben rá, hogy tudtán nincsen. Többé-kevésbé el is éri s ez a kitűnő főszereplő, Femandel érdeme elősorban. Femandelben, a nevettetés nagy mesterében sem csaló­dunk. Nevetünk, szórakozunk. kívül ö a tolvaj. Nappal ár- Az aztán már a rendező hibá­gus szemmel figyeli az áruház vevőközönsége közé vegyült csirkefogókat, akik vásárlás ürügye alatt aranyat, ékszere­ket zsebelnek. Sőt nemcsak figyeli, hanem el is fogja őket. Éjjel pedig, ha lefekszik, ő is bűnözővé válik. Elalszik és utána tudtán kívül alvajáróvá válik, ebben a „holdkóros álla­potában” megdézsmálja az áruház ékszereit. Ez az alapötlet ihlette Gé- irard Carliert a film megírá­ja, hogy sokszor unatkozunk is. A téma, illetve az alapgon­dolat dönti magából a mulat­ságosnál mulatságosabb jele­netek egész sorozatát. Illetve csak döntené! Mert a rendező nem aknázta ki a lehetősége­ket, megelégedett a kézenfek­vő megoldásokkal. Vagy talán azt gondolta, hogy a bolondo­zásból ennyi is elég? Ha így gondolta, igaza van. Elég. (—ray) Szívesen, önzetlenül Százötven hold föld. Ekkora területen kezdte meg működé­sét 1949-ben a Zengőaljai Álla­mi Gazdaság. Ma hétezer hol­don gazdálkodnak. Három üzemegységre van felosztva a területük. Szilágypuszta, Lo- vászhetény és Trefortpuszta versenyben vannak egymással, hogy a három üzemegység kö­zül melyik viszi el a pálmát. Felajánlások is történtek az üzemegységek részéről. — 936 ezer forint megtaka­rítást szeretnénk elérni — mondta Egri Vendel igazgató. — Ebből Szilágypuszta 489, Lovászhetény 288 és Trefort­puszta 159 ezer Ft-ot vállalt. A traktorosaik a tavalyi 36 ezer normálholdnyi munkával szemben 43 ezret vállaltak és ezt 10 százalékos üzemanyag­megtakarítással akarják elvé­gezni. A lovászhetényi üzem­egység traktorosai nyújtott műszakban dolgoznak, hogy ezáltal a begyújtásoknál napi négyliter üzemanyagot megta­karíthassanak. Nemcsak a traktorosok kívánják kivenni részüket a jó eredmény eléré­sében. hanem a többi dolgozó is. Vállalták a dolgozók, hogy például kenyérgabonából a ter­vezett 12 mázsás Átlagtermés helyett 12 és fél mázsát érnek el. Cukorrépából 125 helyett 140 mázsára emelik az átlagot. Az idei szarvasmarha szállí­tási tervük 1400 mázsa, és eb­ből már 800-at. leszállítottak. A leszállított mennyiség olyan minőségű volt, hogy mind ex­portra vették át. — Nemcsak magunkra gon­dolunk a termelésnél, hanem segítjük a tsz-eket is — mondta az igazgató. — Munkagépein­ket rendszeresen átengedjük a termelőszövetkezeteknek, hogy azok se maradjanak el semmilyen munkával. — Napraforgó, borsó vető­magot és tenyészsertéseket is adtunk át már — folytatta. — Alommal és takarmányszal­mával is segítjük őket. A Zengőaljai Állami Gaz­daság a berkesdi tsz-t patro­nálja. Egyik kiváló szakembe­rüket is átadták ennek a tsz- nek. — Nehéz lemondani a szak­emberekről, mert akik most elmentek tőlünk, azok már is­merték a gazdaságot — mond­ta. Nemcsak egyről kellett le- mondaniok. három is elment tőlük végleg a termelőszövet­kezetekhez. Sajnálják, hoov el­mentek, de mégis örülnek ne ki, mert tudják nagyon jól: a tsz-eknek most nagyobb szük­ségük van rájuk, mint az ál­lami gazdaságnak. — Kell a szakember a tsz- eknek -nagycm. Szerintem a termelőszövetkezetek is tart­hatnának olyan két-három he­tes tanfolyamokat a brigádve zetők részére, mint az állami gazdaságok — fűzte hozzá Egri Vendel. — A mi részünkről felajánljuk, hogy itt rendelke­zésre bocsátjuk a helyiségeket és még előadókat is tudnánk biztosítani. Természetesen az élelmezési költségeket a tsz- eknek kellene megtéríteni. Úgy gondolom, télen a tanfo­lyamok megtartásának nincs különösebb akadálya. Több termelőszövetkezet együttesen megszervezhetné ezt. Nagy se­gítséget jelentene a tsz-eknek a szakemberképzésnél, ha va­lamilyen módon ezt végre le­hetne hajtani — fejezte be. Érdemes Egri elvtárs javas­latával foglalkozni. Ha valami­lyen tormában megvalósítják ezt a javaslatot, sokat segíte­ne a termelőszövetkezetek­nek. m. l. ) könnyebbé tenni a ember munkáját is. A Pécsi Porcelángyár veze­tői a palotabozsomak ügyében járnak. Van Palotabozsokon egy terményraktár, amit nem használnak. Ha ezt átadná a termény- forgalmi a termelőszövet­kezetnek, akkor ott ötven­hatvan szarvasmarhát el tudnának helyezni. De van a falutól négy kilo­méterre egy elhagyott gazda­sági épület is. Se út, se vil­lany. Ha csak a villanyt beve­zetnék, akkor is használni e- hetne. A porcelángyáriak is tö­rik a fejüket, tervezgetnek, hogyan lehetne olcsón, gyorsam odavezetni a villanyt. Felelős­nek érzik magukat abban: mi­lyen eredményeket ér majd el az ő termelőszövetkezetük, a palotabozsoki. Ez is jó dolog, nagyon jó dolog; A Baranya megyei Tatarozó Vállalat Ingyen, társadalmi munkában elkészítette a gör-' csönydobokai és a tósnyárádi termelőszövetkezeteiknek a ser- tésfiaztató tervét és segít a ki­vitelezésben is, a Vízügyi Igaz­gatóság a homorúd! termelő- szövetkezetbe küldi hetenként két alkalommal egyik kovácsát — a tsz-nek nincs kovácsa —, hogy segítsen a közösnek. Sőt, egy Zetort adott kölcsön a homorú diáknak azzal a felté­tellel, hogy az amortizációt a tsz fizeti. A Mecseíki Erdőgazdaság 12 holdra elegendő vetőmagot adott kölcsön a tavaszon meg­szorult nagybudméri termelő- szövetkezetnek és térítés elle­nében még a télen 18 csalá­dot juttatott tüzelőhöz és most hozzájárul egy bognárműhely felszereléséhez. Az Autóközle­kedési Igazgatóság a bezedeki termelőszövetkezetet patronál­ja. A bezedekiek két fejőgépet kaptak az igazgatóságtól és hozzásegítik őket ahhoz, hogy istállójukban a trágyakihor­dást minél előbb gépesíthes­sék. A Vasas I.-i bányászok a bólyi és a dunaszekcsői ter­melőszövetkezetet patronálják, ök is kijárnak rendszeresen. Beszélgetnek a termelőszövet­kezet vezetőivel, tagjaival, ki­cserélik gondolataikat. Ilyen­kor előjön minden. így tudtak meg, hogy a tsz-kertészethez nincs elég cső. Körülnéztek otthon és kiderült, hogy nekik van használt, de a kertészet­nek megfelelő csövük. Átad­ták. Folyóméterenként 1,50 fo­rintért. Ezt adták a bányászok. A termelőszövetkezetben meg­tudták: Vasas I-en szívesen látnák a termelőszövetkezet friss zöldségét. — Igaz, hogy leszerződtük a zöldség nagyobb részét — mondták a tsz vezetői —, de a szerződében felüli' zöldséget Vasas I-en értékesítjük. Jól esett ez a bányász elv­társaknak? Jól bizony. Mert még vannak a városnak is ne­hézségei: ezek között a legna­gyobb problémát a zöldségellá­tás jelenti. Ezt a problémát pedig csak az állami gazdasá­gok és a termelőszövetkezetek oldhatják meg. Azt hiszem, nem tévedek: az ipari üzemek és a terme­lőszövetkezetek közötti kap­csolat még jobb, még erő­sebb lenne, ha nemcsai vs ipari munkások segítenék a termelőszövetkezeteket, ha­nem fordítva is. Úgy mint a bólyiak vagy a mattyiak, akik friss zöldséget szállítanak patronálóiknak. Ezt megtehetné jóegynéhány ter­melőszövetkezetünk. Ez nem­csak szorosabb, jobb kapcsola­tot jelentene a termelőszövet­kezetnek, de biztos piacot Szalai János. Kijelölték a mestervizsga- bizottságokat — Az építésügyi miniszter­nek a kőműves- és ácskisipa­rosok mestervizsgájáról szóló rendelete alapján kijelölték a mes tervizsga- bizottságoka t, amelyek Budapesten, Debre- cenbeh, Győrött, Pécsett °s Szegeden működnek. A vizs­gára jelentkezési kérvényeket a bizottságok székhelyén mű­ködő KIOSZ megyei titkár<m Sághoz lehet benuái*mmk

Next

/
Thumbnails
Contents