Dunántúli Napló, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-16 / 88. szám

1959. Április íg. NAPLÓ 3 Jó műszaki fejlesztés nagyobb teljesítmény ÍO ezer téglával többet gyárt naponta a Hidasi Téglagyár 1958-ban a Hidasi Téglagyár naponta kfo. 45 ezer nyerstég­lát gyártott Jelenleg a .gyár nyerstéglatermelése eléri a na­pi 00 ezer darabot. Az égetett téglatermelés 35—30 ezer kö­zött ingadozik naponta, ez a szám 10 ezer darab téglával több, mint a tavalyi. Mi a története a napi 10 ez­res emelkedésnek? Ellátogat­tunk a Hidasi Téglagyárba, hogy választ kapjunk erre a kérdésre. Az első, talán a legfontosabb feltétel a fejlesztés lehetősége: biztosított. A kemencék elbír­ják a fejlesztést, ki tudják égetni a megnövekedőtt meny- nyiségű nyerstéglát. A földte­rület elhelyezkedése jó. A ki­termelést lehet gépesíteni. Ma­ga a gyár is nagyon előnyös helyen települt, vasútvonal mellé, egy kis túlzással azt is lehetne mondani, a kemencék­ből a vagonba lehet dobálni a téglát. Mindezek figyelembevételé­vel az ÉM Téglagyári Egyesü­A siklóéi járásban egyre na­gyobb rangja lesz a nagyhar- sányi Ságvári Termelőszövet­kezetnek. Ez nem is csoda, hisz a járásban elsőnek fejez­ték be a 420 hold kalászos fej- trágyázását és ők voltak az elsők a tavasziak vetésében is. A kukorica kivételével minden tavaszi a földben, van. A ku­korica vetését is hamarosan befejezik, hisz már április 6- án megkezdték. A Ságvári Tsz 82 holdon négyzetesen vet el, amihez a szükséges talajvizs­gálatot a Villányi Gépállomás már elvégezte, ötvenkét hold eilókukonicájuk lesz, amiből 10 holdat szántén négyzetesen vetnek. Tizennyolc és fél hold cukor­répájuk a környéken párját ritkítja. (Már megsarabolták, lés vezetői elhatározták, gépe­sítik az üzemet és így kísérlik meg a termelőképességét nö­velni. Kitűnő elgondolás volt a nagyarányú műszaki fejlesz­tés népgazdaságilag is, mert aránylag nem került sok pénz­be, technikailag, mert egysze­rűbb és kevesebb ember kell hozzá, munkaügyikig, mert a nehéz fizikai munkát küszö­bölték ki, s egyébként is az egészet összefoglalva azért, mert napi 10 ezer téglával töb­bet ad az államnak, a népnek. * Sa jnos, az utóbbi időben sok olyan nézettel is találkozhat­tunk — országos viszonylat­ban —, hogy a téglagyártást nem érdemes gépesíteni, mert önköltségileg nem éri meg a fáradságot, többe kerül, mint amennyi hasznot hoz. Csattanós válasz a Hidasi Téglagyár első negyedévi ered­ménye ezekre a véleményekre. De bontsuk széjjel az egész sőt a cukorrépa porozását is elvégezték.; A termelőszövetkezetn«fi harminckét hold cukorborsója vám Az őszi vetésű cukorbor­só már el virágzott és a növény szárán tömegesen megjelentek a hüvelyek; A terméskilátá­sok biztatóak, nemcsak azért, mert jó közepes termésre le­het számítani, hanem azért is, mert idén jóval korábban ke­rülhet piacra a nagyharsányi cukorborsó, mint a múlt ■ év­ben. A Ságvári Tsz vezetői úgy számolják, hogy még eb­ben a hónapban kisebb meny- nyiségű csemege-borsót küld­hetnek a városi dolgozóknak, mig május elseje után vagon­tételben szállíthatják Pécsre a nagyharsányi hegy egyik kin­csét —■ a kincset érő cukor­borsót. műszaki fejlesztés tervét, néz­zük meg a gyakorlatban a megvalósítás egyes részeit. A kanalakkal felszerelt „bagger” tépi az agyagot és a csillét csak alá kell tolni, meg­tölti földdel. Egyébként a terv egyetlen fogltija még a csillével történő föld- szállítás, bár ez is hamarosan a régiségtárba kerül, mert a „bagger” futószalagra fogja a földet dobni, amit aztán a víz­szintes transzportőr beszállít minden emberi beavatkozás nélkül a présig. A hemyótal- pas csúzdából legurul a föld a 18 mázsás kerekek közé, me­lyék óriási erővel teljesen ösz- szepréselve nyomják tovább. Itt vizezik ugyanakkor a föl­det, a kívánt mennyiségben. A rekonstruált tégla aigregátor egy másik helyiségben már a téglaalakúra nyomott agyagot dobja ki a hosszú futószalagra, ahonnan kétoldalt álló mun­kások a Keller-rendszerű áll­ványos kocsikra rakják és ki­tolják a szárítókhoz. Az ösz- szes nyeirsgyártás műveletét tehát gépesítették. A szárító­kapacitás még szűk, ezt feltét­len bővíteni kell. Ugyancsak nélkülözhetetlen a Keller-ko- csik számának szaporítása is. Viszont a gépesítés eredménye a napi 10 ezerrel több tégla. A Hidasi Téglagyár ezzel a műszaki fejlesztéssel felnyo­mul az ország legjobban gépe­sített gyárai közé. Dulánszky elvtárs, üzemvezető szerint a tavalyi 800 ezer darabos évi termelést az idén egymillióval helyettesítik. A munkások lel­kesen versenyeznek. A gépe­sítés számokban talán ká nem mutatható nagy eredménye az is, hogy látják, a kapa, a csá­kány, az ásó már a múlté. A múlté a nehéz, megerőltető fi­zikai munka s a jövő ezeké a forgó, zakatoló gépeké. Min­den lehetőségük megvan, hogy a napi 10 ezer darabot is túl­szárnyalják. (Szfits) Rendelkezés 9 társadalmi sszlöndijasok jíteteési határldeiéről »■■■»•■■■»»■■■•«■Ma Tisztasági A művelődésügyi miniszteri Hogy mindjárt meg is ma- most kiadott rendelkezése ■ gyarázzwk a címet, az aláb- rmt a társadalmi ösztöndíjjal«.. , egyetemi, főiskolai, akadémiai,■ bakban olyan őrjáratról lesz tanító, valamint óvónőképző- ■ sz°, amelynek tagjai idűközön- intézeti felvételre pályázók je- * ként és főleg váratlanul be- ientkezésl kérelmeit a dékáni: toppanok egy-egy üzletbe, . (igazgatói) hivatalok ebben az 2 , évben legkésőbb június 30-ig S vendéglőbe, hogy kötelesek elfogadni. A három S azu^'n leijeié jövet, otthagyják éve, vagy régebben érettségi-S kézjegyüket az illető üzlet el- zett társadalmi ösztöndíjasok!ígnőrző lapján. Bizonyára nem jekmtke^ kérehnét az ösz-;^ izgalmasabb olvasmány tóndíjat adományozó üzem,« , .. . , gazdaság, stb. közvetlenül az"a boltvezető számara, mint az illetékes dékáni (Igazgatói)ja néhánysoros véXeménynyil- hivatalba továbbítja. Az 1957-■ vánítás, ami esetenként felér ben. valamint 1958-ban érett- J „gy fegyelmivel, de akkor is segizeit, továbbá az idén erett- 2 , , , , „ , „ ,, ­séviző - s társadalmi ösztön-- akoz, ha történetesen díjjal egyetemre, főiskolára,! dicsérő sorokat jegyeznek be­stia. — pályázó fiatalok jelent-!lé. ke/ési kérelmét az érettségiz-! llyen 5rjáratra vitt el ben- • tető középiskola utján (az is-5 .. tan jár v ■keVázlatáéi bizottság vélemé- ! nunket a KÖJÁL (a Kozegesz- v.yéve\ együtt) kell továbbítn-n-séffügyi Járványügyi Állomás) ni a felsőoktatási intézmények I szürke Tátra planja, hogy uta- hez- . . ,, ! sai, dr. Ratkóczi Károly, a ri4bl0la^?S tóSa&|KOjA^ »tói« dr Stefa- S70"!rtt a társadalmi tarrubná- J mcs János, a III. kér. foorvo it’i ösztöndíjról szóló 191959. g sa és Caál Ferenc, a KÖJÁL p-"'rnú kormányrendelet azt is" órvosseéédje tisztasági szem- l-^etóvé tesz!, hocy egyetemi»lét tartsanak a peremvárost f-’vé‘rh-e pályázóknak 650 fo- ■ boltokban. Néhány óra lefor- rm'nál magasabb — kivétele-; gása aíatt kUenc ‘ f,0it, illetve sen havi 1000 forintig terjedő; pultjait, raktárait te­— t(ir;!>driimi ösztöndíjat adó- fi ’(intettük meg és a látszólag Í r-'"-.^7pnnk. Ehhez azonbanIröuid idő mégis elegendő volt fc’sőbh szervek hozzájárulása £ orra, hogy mindenütt lemér- j$si •• űi-séges. ■ megállapítsák a hibákat, A7 nivan. iársada'mi ösztön- ; "'tót/ a sürgős tennivalókat. ■dí.Mal fn’véte’re pályázó régeb- * Ebből eredt hát az az ért­ben órntttótözettek részére S [!. izfJnlom, amely az egész­or ti.eg.zenes , - gügy embereit fogadta már aku< ipientketóei irat alkat ma- «, küszöbön va ló belépésilnk- jus 25-!» eljuttat iák a* egye-» or. Mert amíg a laikus a temr- - a telnr1 közök számé-! ’yám sikált pai’ó láttán t,y f^ően - felvételi ^eiégcdet'ségtől addig ők ~ feára előkészítő egyhónapos a már mint a tisztasági őrjárat tanfolyamot szervezőnek. * „vezérkara“ — egyik hibát a másik után tárják fél a pulto­kon, a raktárakban, a kenye­res polcókon és mindenütt. így kezdődött ez az istenkúti turistaháznál is, ahol hiába voltak ragyogó­an tiszták a poharak, az asz­talok, másutt voltak bajok a higiéniával. Kiderült, hogy a turistaház egyetlen iható vize nincs biztosítva a szennyező­déstől, mert nem messze tőle folyik le a konyha szenny­vize. Már meg is történik az intézkedés: addig nem nyit­hatják meg a vendéglőt, amíg a fenti problémát meg nem oldják. A patacsi fűszerboltban már tüzetesebb a vizsgálat. Nem csoda, mert nem is olyan rég nagyon rossz híre volt ennek a boltnak. Arról volt neveze­tes, hogy a liszt, a petróleum, a cukor, a rézgálic és egyebek békés együttélésben, egymás hegyén, hátán hevertek a rak­tárakban. Itt az ellenőrző könyvben is sűrűbb a bejegy­zés, a tisztiorvosi aláírás. De meg is látszik ez a raktára­kon, a boltban, mindenfelé. Minden a „rangját" megillető helyen van, akár tovább is mehetnénk, de valami mégis szemet szúr az „őrjáratnak". A függöny csak mutatónak van a kenyérpolcon és a le­gyek legnagyobb gyönyörűsé­gére a zsemlék is szabadon kandikálnak ki a kétes tisz­taságú kartondobozokból. Há* újra csak előkerül az ellen­őrzőkön''’.' és a bejanyzés: —. M cgfe’^1 ''■hb wV'-v a'-*n''í'<7- ni az' élelmiszer?'; tisztántar­tására. A szigeti vám melletti ital­boltban és Korszerűsítik a Pécsi Nemzeti Színházat Csaknem 5 millió forintot fordítanak a. színház újjáépítésére Korszerűsítették a szabadtéri színpadot C Az 1893—94-ben épült Pécsi Nemzeti Színház már több szempontból nem felel meg a korszerű színház követelmé­nyeinek. Hallottuk, .hogy a színház korszerűsítését napi­rendre tűzték. Ezzel kapcsolat­ban kérdeztük meg Németh Lilit, a színház üzemigazgató- ját, —i örömmel mondhatom, hogy szintiünk megfiatalo­dik. A tervezőirodát már meg­bíztuk a teljes tatarozási, át­építési, balesetelhárítási, mun­kavédelmi és tűzrendészen elő írások végrehajtásához szük­séges tervek elkészítésével. Az egész építkezés mintegy 4,5— 5 millió forintba kerül. Ebben az évben 1 millió forintot for­dítunk a színház tűzrendésze­tének korszerűsítésére. A jövő évben és 1961-ben kerül sor az átépítésre, a külső és belső ta­tarozásra. Az egész munkála­tokat menetközben kívánjuk elvégezni, tehát az építkezések miatt az előadások nem szüne­telnek. Milyen változás lesz az épü­letben? — Szinte tetőtől talpig új lesz a színházunk. Természete­sen igyekszünk, hogy eredeti stílusát meghagyjuk. A néző­téren a székeket tartó padoza­tot vasra építjük át, új, ké­nyelmes székekkel rendezzük be a nézőteret. Restauráljuk a páholy sorokat, a karzatot, er­kélyt — müemlékszerűen. Ja­vításra kerül a színház tető­zete, homlokzata. Meg kell azt is mondanom, hogy nagy gon­dot okoz a villanyhálózat. Most ugyanis 110 voltról 220 voltra állnak át általában az egész városban, mi azonban továbbra is kénytelenek le­szünk 110 volttal dolgozni, mert a színház vHágítóberen* dezése 110 voltra fépült, ilyen kapacitásúak a gépek s ezeket a gépeket nem lehet „átkap­csolni". Kénytelenek leszünk tehát egy transformátorházat építeni, ahol a 220 voltot 110 voltra alakítjuk. Mondhatom, hogy lelki szemeimmel már látom az újjáépített színházat, amely a városnak egyik leg­szebb épülete lesz. A nagy újjáépítés közepe’te a színházhoz tartozó szabad­téri színpadra gondoltak-e? — Természetesen. A szabad­téri színpadon rendbehozott padok, megszépült környezet várja a szóraltoznivágyókat, Korszerűsítettük a szabadtér világításberendezését: több reflektor szórja most már a fényt s a világítás nem hát­oldalról, hanem középről tör­ténik. (~rV) Üt a milliókhoz Azt mondják; a zöldnek kö­rülbelül hetven féle változata van. Lehet. De olyan szép zöld, mint a tavasz zöldje — nincs! Haragoszöld búzatábla, sár­gászöld falomb; 3; — minden árnyalat és ebben a zöldben a sok-sok tarkaruhás ásszony. Messziről integetnek és ami­kor odaérek, ugratnak: . — Kapát hozott-e? — A kocsiban felejtettem! Nevetnek. A jókedv — a munkakedv szülőanyja. Könnyebben megy a munka. Ezt tartja az idő­sebb asszony is, aki látszóla­gos felháborodással magya­rázza: — Ma nevemnapom van. Jóska napkor megfogadtam, hogy kilenc asszonnyal reg­gelig mulatok a kocsmában. — Azám, de ma zárva van! — Majd kinyittatjuk — pap­rikázik. — Ha az embereknek éjjel is ki lehet nyitni, akkor nekünk miért ne lehetne nap­pal?! Harsog a határ a nevetéstől. Harmincnyolc asszony, mint sokszínű mezei bokréta. A cu­korrépát sarabolják. Dolgoz­nak, nevetnek. Pabi János, a növényter­mesztési brigád vezetője a táblára mutat, amit itt-ott őszi vetés szakít meg. Érthető, hisz a vejti Dráva Gyöngye a tavaszon alakult. — Tizenhárom és fél hold cukorrépánk van! — mondja — Nyolcvan mázsát tervez­tünk holdanként, de ha az idő­járás jó lesz, 180 mázsát is megterem ez a föld .;: Óvatosan terveztek. Azt mondják, inkább felfelé csa­lódjanak, mint lefelé. Inkább legyen 37,50 forintnál több egy munkaegység értéke, mint ke­vesebb : a S Járjuk a határt, a majorba is eljutunk. Valamikor a pa­poké volt ez a major, most a tsz-é. Az egyik százférőhelyes istállót éppen javítják. Az egész tetőszerkezet javításra szorult; — 150 000 forint hitelt kap­tunk a felújításra — magya­rázza a brigádvezető. — A kő­műveseink azt mondják: „Meg lehet ezt csinálni 100 000 forint őrjáraton a 44. ss. Zöldség- és Gyümölcsboltban már a boltvezetők lépnek fel „támadólag". Az italboltban nincs biztosítva a korszerű edénytisztítás, a zöldségbolt vezetője meg hulladékgyűjtőt reklamál. Ezúttal ők adtak munkád az ellenőröknek, akik intézkedés végett fel is jegy­zik a panaszokat. Azért „vi­szonzásként“ megállapítják, hogy az italbolt udvarán lévő kút közeléből mielőbb el kell távolítani a szeméthalmot, ami esőzés esetén megfertőzheti a kút vízét. A 100 éves Borozó megte­kintése kellemes csalódást okozott. Mintha valóban újabb száz év múlott volna el a különben nem is olyan rég még rosszhírű borozó fe­lett. Helyiségei tiszták, a sön- tés és a raktár is kifogásta­lan. Talán itt használt leg­inkább az a sok zokszó, ami a .,ház elejét érte.“ Nincs is mit bejegyezni az ellenőrzőbe, azaz csak annyi, hogy a leg­utolsó ellenőrzés óta kedvező változások történtek a száz­évesben. De nem így a pécsbányaie- lepi 72-es Italboltban és fa­latozóban. Az ápolatlan falak, a dohos raktárak már nem is művészi rendetlenségében, leg­feljebb a patkányoknak tá­madhatna csak falatozó ked­vük. Ideje is már, hogy átköl­tözzenek a közeli Gesztenyés utcába, ahol épül már a cuk­rászdával. vendéglővel ellátott szórakozóhely, tágas, napfé­modem vendéglátó vállalat­hoz. De addig is, amíg az fel­épül, nagyobb gondot kell for­dítani a 72-es Italbolt tiszta ságára. Ezután üdülés számba ment megtekintem a pécsbányatelepi Délibáb mjes termekkel, a személyzet 'CT1 ' r -n öltözőkkel hideg. •v. -no"dókkal külön kony­hával. előkészítő és mosogató helyiségekkel, szóval min­dennel, ami hozzátartozik egy éttermet, a bányászok kedvelt második otthonát. A magyaros festésű étterem tiszta asztalá­nál bányászokkal beszélget­tünk, akik a legnagyobb elis­merés hangján nyilatkoztak a konyha kitűnő főztjeiről (hat­féle ételben válogathatnak) a legényotthon kényelméről, tisztaságáról. Pedig igen nehéz dolguk van az étterem dolgo­zóinak, hiszen a reggelit már hajnali 4 órától, az ebédet déltől 4 óráig, a vacsorát fél 8 órától este 10 óráig szolgál­ják fel. Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy ebben az étte­remben a pincéiéi a padlásig ..patika tisztaságú“ minden. A kenyér- és élelmiszerraktárak akár egy kiállításon is meg. állnak a helyüket. És van egy specialitásuk is. Egyik tálaló­jukban infravörös sugarakkal melegítik fel a munkáról ké- sőnjövők vacsoráját. Az el­mét szerkezetet Acsddi Dénes műszaki előadójuk konstruál­ta. A konyha- és a felszolgáló személyzet patyolatfehér kö­penyében, inkább laboratóriu­mi dolgozónak tűnik, mint szakácsnak, vagy pincérnek. Amikor Nagy Sándor, az.ét­terem üzletvezetője -»eímon/i- .1 a, hogy ebben a hónrohan elnyerték n .Kiváló vállalat" címet, ehhez csa'-- annyit tudunk gratulációkén' mondani, hogy megérdemel­ték. (s—gy—) ból is.” Bár nekik lenne iga­zuk: Ha százezer forintból megjavítják a tehén- meg a lóistállót — a lóistállóban is elfér vagy negyven tehén —* akkor megépíthetjük még a górét is, meg a gépszínt is. A góré, meg a gépszín he­lyét mutatja. Négy méter szé­les, harminc méter hosszú lesz a gépszín, a góréról egyelőre még csak azt tudják: nagy lesz. Olyan nagy, hogy a 153 hold kukorica termésének egy részét befogadhassa. — Raktárunk az kevés van. Nézze, ez itt a raktárunk! — vezet egy épületbe. Itt már a közösét tároljuk. Negyven holdra elegendő burgonya­vetőmag van itt. — Ezt az El­lát a tagok adták össze, meg a Rózsát is, csak az Arany­almát kaptuk az államtól; Negyven hold krumplit ülte­tünk. Ebből huszonöt holdon vetőburgonyát termelünk — teszi hozzá Fabi János és Is­mét visszakanyarodik a rak­tárkérdéshez. Azt mondja: a nagyraktárt jelenleg a Kele­menligeti Állami Gazdaság használja. Nem tudja kihasz­nálni. Itt a környéken kevés ■ földje van, messziről ideszállí­■ tani a terményt pedig igen ■ költséges. Adják nekik a rak- 5 tár egyik felét. A raktár úgyis ■ két részre van osztva, nem ■ okoz ez se gondot — és sorol­■ ja az érveket: az egész község ■ — mindenki a termelőszövet­■ kezeiben van — vetőmagját ■ itt tudnák tárolni, a kukorica­■ tárolásban is sokat jelentene ;a raktár. ! — Sok kukoricánk lesz. A ;terv szerint 19 vagon szemes- ! kukoricának kell maradni ta- !vaszra, nyárra;:: Kell is a sok kukorica, hisz ■ még alig hogy elindultak és !máris kilencven szarvasmar- íhájuk van. Ennek egy részét Sa tagok adták a közösbe, a ■ másik részét úgy vásárolták. ■ Meghizlalják őket. Már most ■ megkezdték a hizlalást, de ■ csak óvatosan, mert mint ■ mondják: „Előbb lassan lebor- ■jaztatják azokat, amelyek vem- ■hesek, aztán meg el is kell ■apasztani a teheneket, ami ;nem megy egyszerre.” Úgy !tervezik, hogy hamarosan ki­2 csapják őket a legelőre. Szó­!pen rend behozták a legelőt, Idus füvet ad, így bizonyosan ! felveszik a nyolcvan kilót a i marhák, amit így vettek be a i tervbe: „Legelőn ráhizlalunk ■ minden darabra nyolcvan ki- Slót, a másik húsz kilót pedig !az istállóban.” ! Gépek, lovak, gyalogmunká- isok mindenütt. Dolgoznak, a ! terveikről, a munkájukról be­szélnek. Tótfalusi János, az el­ánok, a távolba mutat: ■ — Ott lesz a hatvanöt hoi- Sdas tavunk, ősszel megkezd- íjük a gátak építését — aztán ! közelebb hozza a kezét. — Itt ■ meg egy ötven férőhelyes ser­■ tésól épül. Még az őszig kész ■ lesz. Ezt is magunk csinál­■ juk ... • Dolgoznak, szorgalmasan dol­• Sóznak, munka közben talán ■ nem is gondolnak arra — • minden kapavágással előrébb • jutnak azon az úton, amely ■a miHiókhoz vezet. II hónap végére iséri a nagylarsáityi Isz az első cukorborsószál ilmánvt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents