Dunántúli Napló, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-15 / 87. szám

1959. Április is. NAPLŐ 5 Chiovini Ferenc szolnoki festőművész kiállítása Pécs város változatos kultu­rális és értékes művészeti éle­tében új színt jelent az a kez­deményezés, amely kapcsola­tot teremt a Dunántúl és az Alföld között. Haraszti Pál pé­csi festőművész kiállítása Szolnokon már a megnyitón szép számú közönséget von­zott a múzeum és a TIT ki­állítási termeibe. Április 12-én pedig a szol­noki művésztelepen 33 éve dolgozó festőművész, Chiovini Ferenc gyűjteményes kiállítása nyílt meg a Hazafias Népfront dísztermében (Pécs, Janus Pannonius u. 11.) a Baranya megyei Képzőművészeti Mun­kacsoport és a TIT rendezé­sében. A szolnoki művésztelep híre nem ismeretlen a pécsi közön­ség előtt, de ez a kiállítás mégis újszerű, mert egy kifor­rott művész mutatja be az utóbbi 1—2 évben Szolnokon festett műveit, kiegészítve né­hány régebbi alkotásával. Chiovini Ferenc a Szolnok melletti Besenyszögön szüle­tett, egy kis faluban, amelyre a poros utcák, fehér végű há­zak, porlepte akácok, embe­rek, kocsik, lovak, tehenek, a végtelen síkság s a föléjük boruló kék ég a jellemző. S az emberekre általában, de a művészekre különösein döntő hatásúak a gyermekkori élmé­nyek. Érthető tehát, hogy nemcsak gyermekkori rajzai­ban szerepeinek lovak, kocsik, szántó-vető emberek, hanem a Képzőművészeti Főiskola el­végzése után — ahol Balló és Rudnay voltak a mesterei — gyakran találkozunk nála ha­sonló témákkal. A hegyes, dombos vidéket kedvelő emberben felvetődhe­tik a kérdés, mi lehet az, ami művészi témát nyújthat egy egyhangúnak mondott sik vidéken. Erre magától Chiovi­ni Ferenctöl kérjünk választ. „Akinek szemmozgása az Al­föld szemléléséhez szokott, an­nak kimeríthetetlen témája a panorámaszerűségtől mentes Alföld monumentalitása és in­timitása, amely szépségeit csak annak adagolja, aki is­meri és szereti“ — kapjuk meg a választ. A szolnoki mű­földet, a hazai tájat jelentette az ott dolgozó művészek szá­mára. Képeik eljutottak és el­jutnak a hazai és külföldi túr­iatokra, de maguk a művészek is felkeresték Európa jelen­tősebb művészeti gócpontjait. Chiovini Ferenc i- több ízben járt külföldön. Legszíveseb­ben olaszországi útjára emlé­kezik. Állami ösztöndíjasként egy évig járta az olasz váro­sokat. S minden ilyen utazásból hazatérve új szemmel nézj az Alföldet. Friss élményként hat a kiapadhatatlan téma, a Ti­sza, a gátépítő kubikosok, ha­lászok, a delelő gulya, a vég­telen, nyugodt táj és a lükte­tő, zajló városi, piaci élet Szolnok utcáim. A két világháború szörnyű pusztításai erősen hátráltatták a szolnoki művésztelep fejlő­dését, de hogy élénk ég értékes művészeti munka folyik Szol­nokon ma is, arra Chiovini Ferenc változatos, gazdag ter­mést bemutató kiállítása a bizonyíték. Kaposvári Gyula „Megtaláltuk helyinket a társaia'omlan“ Tizenkilenc éves voltam, tényleges katonai szolgálati dőmet töltöttem. A tanácsköz­társaság kikiáltása Budapesten ért. Azonnal jelentkeztünk a vörös hadseregbe. Megkezdtük a harcot. A felvidéki hadse­regbe osztottak be s egészen Léváig mentünk. A tanácsköz­társaság bukása után haza­jöttem Pellérdre, itthon dol­gozgattam édesapám földjén. A tanítóképzőt 1920-ban vé­geztem el. A mai fiatalok ta­lán nem is tudják, mennyi kínlódás, nélkülözés után tu­dott csak állásba kerülni ak­kor egy fiatal tanító. Három évig voltam állás nélkül! Em­lékszem, hogy Vásárosdombón volt egy üres tanítói állás, ezt pályáztam meg. 120 pályázat érkezett erre az egyetlen ál­lásra. Éhbérért dolgoztunk, s nem leltük helyünket a társadalom­tan. Úgy volt, hogy a paraszt ember a tanítót „nadrágos em­bernek” tisztelte, maga fc'ött érezte, közelebbi barátságba csak nagy ritkán került a ta­nítóval. Á falu „előkelősége” A taikaíaika 8&éf*$e$frCt‘t%rMMkkél Bocz András bog­dásai tanító bácsi egy kisfiút bekül­dött a drávaíoki földszöv I. számú boltjába, — vásárol jón az iskola szá­mára öt méter sző­nyegpapírt. A kis­fiú felkerekedett s fürge lábaival gyor­san megjárta az utat. Megvitte a szőnyegpapírt. De milyet? Egy méter hatvan centi zöldet, egy méter kötet, ötven rád jón az üzletben, centiméter lilát. A rásózta a kisfiúra a tanító bácsi haja ég nek állt, amikor ki­bontotta a csoma­got A sokféle szí­nű szőnyegpapírt, melyeknek szélei még ráadásul sza­kadozottak is vol­tak, nem tudta egymás mellé illesz­teni. A kisfiú nagyon bánkódott, de hát ő nem tehetett róla. Az eladó annál in­kább. Hogy ne ma­maradék portékát. Egy lelkiismeretes felnőtt nem tesz ilyet. Mert a kisfiú, ha vásárol, éppen olyan vevő, mint akárki más. Sok el­árusító bácsi és né­ni megszívlelheti ezt. Reméljük külö­nösen megszívleli a drávaíoki földszöv. boltjának elárusító­ja — te — Hol lehet műsorfüzetet beszerezni? Több, különösen vidéki _____________ kultúrfelelős kereste fel levél­vés ztelep az otthont, a szülő-1 ben lapunkat kérdezve: hol Tisztasági hónap — üzemegészségügyi hét A tisztasági hónap kereté­ben már eddig is sok látható, kézzelfogható eredmény szüle­tett: tisztábbak az utcák, tisz­tábbak a parkok, a terek, több lett a szemétgyűjtő ládika a nagyobb forgalmú helyeken és határozottan csökkent a sze­metelés. A pécsiek szeretik városukat, szeretnék még tisz­tábbnak látni — mondja Hete- si Károly, a vöröskereszt tit­kára. Pécsett rendezték meg első­ként ezelőtt három évvel, de most már az egész országban követik a pécsi kezdeménye­zést, amikor megrendezik az üzemegészségügyi hetet. Pé­csett és Baranyában április 20-tól 25-ig rendezik meg ezt a fontos és igen sok témakört felölelő hetet, amelyet dr. Miskolczy elvtárs nyit meg a rádióban tartandó beszámoló­jával. Az üzemegészségügyi hét kettős célt szolgál: egyrészt felhívni az üzemek dolgozói­nak, vezetőinek figyelmét az üzemi balasetek elleni védeke­zés fontosságára. E célból film vetítéseken, üzemi-baleseti fali újságokon, előadásokon ismer­tetik a témát, valamint a vé­dekezésben eddig bevált, hasz­nos . elgondolásokat. Másrészt viszont az egész társadalom figyelmét ráfordítani az üzem- egészségügy-. kérdésére. Érde­kes színfoltja lesz ennek a rendezvénysorozatnak az üzem orvosok és és üzemi ápolónők konferenciája, valamint egy üzemi látogatás a Pécsi Porcé- 1 ángyárban, ahol a megjelent/) szakemberek „kivesézik“ aX porcéi ángy ári munkavédelmi \ és egészségvédelmi helyzetet/, helyszínen bírálnak. A leg­főbb ötleteket, el gondol ásókat f'ítalmazzák. Szerepel a tervek között a villamossággal foglalkozó üze­mek részére egyórás „gyors­tanfolyam“ — valamint az egyes ipari üzemek vöröslke- resztes szervezeteinek nagy aiktívaülés-sorozata. Még egy érdekesség: a meg­indult és sikerrel folyó „Leg­tisztább üzlet“-mozgalom ér­tékelése május 10. után lesz, a legjobbakat értékes díjakkal jutalmazza a vöröskereszt — fejezte be nyilatkozatát Hetesi Károly. lehet előadásra alkalmas 3 fel- vonásos, 1 íelvonásoe színda­rabokhoz jutná? Tény, hogy az öntevékeny művészegyüttesek, különösen a színjátszócsopor­tok számára még nincs ele­gendő és megfelelő színdarab. A beszerzési lehetőség azon­ban adva van. A Szerzői Jog­védő, Budapest, Népköztársa­ság u. 29. sz. foglalkozik szín­darabok kölcsönzésével. Levél­kérelemre megküldik — ter­mészetesen a megállapított költség mellett — a kért szín­darabot. Ezenkívül a Megyei Könyvtárban színdarab-tár van, színdarabok innen is köl­csönözhetők. A járási művelő­dési otthonok birtokában is akad eladásra alkalmas mű. Értesítjük a kultúrfelelősöket, hogy a megyei tanács művelő­désügyi osztálya az összes 1959-ben megjelenő műsorfü­zetet megrendelte. pedig a tanítót nem fogadta be társaságába, mert „csak” tanítónak könyvelte el ... De nemcsak ez keserítette meg sok tanító életét, hanem a tan­anyag is, amit a gyerekeknek tanítani kellett. Nem tanítot­tunk 1945 előtt tudományos alapon! Kötve volt a kezünk! Domináltak az egyház dogmái, a sovinizmus, irredentizmus. Minden anyag gerincét az is­ten, király, haza fogalmának magyarázata képezte. Életem a felszabdulás előtt nagyon zaklatott volt. 1944- ben például a Gestapo fiam­mal együtt letartóztatott. Fia­mat Mauthausenben érte a felszabadulás. 1945-től alapjaiban változott meg életem. Megleltük helyün­ket a társadalomban. Amit nem taníthattam évtizedekig, — az igazságot — a felszaba­dulás után végre taníthattam Természetesen sok problémát kellett megoldanunk. A tan­könyvek például a kezdeti időkben még nem foglaltak állást sok-sok kérdésben. Én igyekeztem legjobb tudásom­nak megfelelően az események helyes értékelését adni. Csak egy példa, de százat említhet­nék: Dózsa Györgyöt a régi tankönyvek mint lázadó pa­rasztot tanították, mint aki megérdemelte a sorsát, mert a ..mindenkor, uralkodó és örök- életű” társadalom ellen mert kiállni! Ebben is, mint annyi másban, az akkori társadalom félrevezette az embereket. Meg kell mondanom, hogy a tankönyvek mind alaposabbak és az igazi tudományoknak megfelelőekké válnak. Ezzé1 természetesen nem állítom azt, hogy most már minden rend­ben van. Akad egy-két tan­könyv még, amelyben nagyon sűrített az anyag, különösen a történelemkönyvekben. A mi feladatunk, hogy megtaláljuk a módját a helyes tanítási módszernek. Igyekszem úgy. tanítani, hogy a tanulók lás­sák az összefüggéseket, mert ené'kül csak tanítanánk, de nem nevelnénk. Nekünk pedig nem betűt kell tanítanunk, ha­nem helyes életszemléletre kell nevelnünk. Arra, amire évtizedekig nem volt lehetőségünk. Elmondta: Bátor! Jenő, a belvárosi általános fiúiskola igazgatója. Egymillió forintot fordítanak beruházá­sokra és gépi felújításokra a Baranya—Tolna megyei hal­gazdaságok üzemeiben, ame­lyek a tavalyi értékelés alap­ján az prszágos első helyet szerezték meg A nagy kiter­jedésű, modern tórendszere­ket magában foglaló gazda­ság öt nagy üzemegysége közül kettő Tolnában, kettő Baranyában van, a bara­nyaiak — a pellérdi, a su- mcmyi és a tüskés.pusztai — kiváló munkájukkal, modern felszereléseikkel méltán ér­demelték ki a díszoklevele­ket. Hamarosan megjavítják, korszerűsítik a pelíérdi át- eresztőzsdlipet, modem far­motorokat kapnak a halász­csónakokhoz és újabb Esox- rendszerű, Csehszlovákiából behozott hínárvágó berende­zésekkel tisztítják a halasta­vak vizét. Igen nagytömegű nemes­ponty exportot bonyolított le a vállalat 1958-ban. de még nagyobb lesz az idén. 1958- ban 1000 mázsa nemespon­tyot szállítottak Nyugat-Né- metországta, Svájcba, Auszt­riába, Csehszlovákiába. A.z idén 1 300 mázsát terveznek szállítani. A kétezeréves Ótemető utcábap Este nyolc óra felé jár az idő. A Tettye felől fújó szél egyenként meg öléli a járdaszéli fákat, majd egyre mohóbb lesz, -mindet egyszerre akarja karjaiba zárni. A kis városi fák gyengéik, mélyen, meghajolnak előtte, némelyik még ágait is dob le magáról méhszitta virágokkal A Zöldfa utcai kis házak ablakaiból fények vágódnak a szürke kövekre, megvilágítják a kupacokban felhalmozott törmelékeket Az ablakok mö­gött sürgőkorgó asszonyokat látni, amint ágyaznak, vagy éppen a vacsorái teszik gyer­mekeik elé az asztalra Az ötemető utca és a Virág utca sarkán megállók, kutatva keresem a házszámryt. Zsebem­ből cédulát kotrok elő, még- egyszer elolvasom: „Zejda Ká­roly kesztyűszabász, Virág u. V. Bejárat az Ötemető utca ■telő t“. Délután telefonon beszéltem Odor Károhiné elivtArsnővel, a kesztyűgyár személyzeti ve­zetőjével. Kértem, mondjon egy szakmunkást, aki jól dol­gozik, de nem is a legjobban, nem is a legrosszabbul. Sze­retnék otthon munkaidő után elbeszélgetni vele. Hogyan él, hogy megy sora, mik a terveit Odor elvtársnő rögtön felso­rolt vagy húsz nevet. Tessék, válasszanak! így kerültem ide, a kétezer éves Ötemető utcába. Négy lépcsőn konogdk fel, "Trión egsi hosszú folyosó sar­cában világos előszobaajtón ,'.sengetek be. Zejda Károlyné ”7fit ajtót. Bevezet. Férje leteszi az ills ágat, kis- "é zavartan üdvözöl. — Szerény emberek va­gyunk mi, nem szeretjük a nyilvánosságot — mondja, de azért kedves és előzékeny. Leülünk a csinos, tiszta konyhában, beszélgetünk.. Az­az, csak beszélgetnénk, mert hát ez most hivatalos látoga­tás, meg nem is és persze nem munkapad melletti társalgás, hanem egy otthon, egy kedves család belső élete, amit csak a bárói, rokon, ismerős tud csör­gedező patakként csobogó be­szélgetéssel megtölteni. A konyhaasztál túlsó felén a fal mellett dívány áll, rajta ül egy elevenszemű, szőkeha­jú, kilencéves kisfiú. A Zoli­ka. Harmadikba jár és hát bi­zony a nyelvtan nem könnyű tantárgy. Hát az én tízéves fiamnak se! Észre sem vesszük és már kikalapáltuk a közös témát. Zoli napközibe jár, mert édes­anyja dolgozik, ő is a kesztyű­gyárban. — Ugorj csak le Zoli, hozz egy üveg bort — áll fel a há­zigazda és amikor a fiú visz- szajön, pohárürítés közben már úgy beszélgetünk, mintha nagyon, nagyon régi ismerő­sök lennénk. Zejda Károly 1936 irta dol­gozik a gyárban, mimt kesztyű szabász. Tehát még a Hamerli idejéből. — Pécsi származásúak? — kérdem. — Nem. Én salgótarjáni va­gyaik — felel az asszonyka. — férjem pedig Csehszlovákiából származott ide. — De már nem cserélném el a várost más helyért — szól közbe a férfi. — Gyökeret ver­tünk itt, nagyon szeretjük Pé­cset. — A Hamerli idejében mit keresett a gyárban? — Nem mondhatnám, hogy rosszul fizettek. Én a- heti negyven pengőt is megkeres­tem. Tavaszra készruhát! KlS Csend ereszkedik kö­zérik, félszeg csend. Mindegyi­künk az asztal térítőjét nézi. Az eddig mosolygó asszonyka is komolyan hallgat, talán azt hiszi, hogy ildomosabb lett volna férjének korbáccsal vé­gigrágni a múlt hátán. — És mondja Zejda Károly, de egészen őszintén mondja: jobb volt akkor? — Nem, nem volt jobb — fe­leli határozottan. — Igaz, hogy ezt a szakmát mindig megfi­zették, de ... talán tudja, hogy a 30-as években sztrájk ütött ki a gyárban... egyesek el­mentek kőbányába, alkalmi munkára dolgozni... vagy munka nélkül voltak ... szó­val ilyen ma nincs. — létbizonytalanság, ügye? +öbb kesztyűt gyártunk. És.., 'aérem. az ember élete össze van kötve a gyárral. Ha a gyár fejlődik, akkor mi ts tervez­hetünk,... már a családra értem a tervezésit. Nagyon szép nyereségrészesedés is volt. — Mennyit kaptak? — A hűségjutalommal együtt négyezer forint körül. .— Darabbérben dolgozik? — Igen. Átlagosan megkere­sem a havi 2.200-at, felesé­gem 1900-at. Nem panaszkod­hatunk. — Tessék talán a szobánkat is megnézni! — invitál beljebb Zejdáné és felkattintja a vil­lanyt. A szoba berendezése nagyon ízléses, nagyon szép. Hatalmas kombináltszekrény áll az egyik sarokban, csiszolt üveggel bo­rított része mögött könyvek Jókai, Móric-Sorozat, a „Kare­nina Anna” és Goncsaror egyik műve, sok másik társa­ságában. — Ezt 56-ban vettük — mu­tat a szekrényre az asszony ét most már lelkesen magyaráz — Semmink se volt jóformán amikor összekerültünk. Most pedig... Igaz, hogy én meg­fogom a pénzt, takarékosat élünk. Néha eljárunk színház­ba vagy moziba, szeretjük t Mecseket is, de úgy költekez­ni nem szoktunk. — Nyaralni nem mennek? — De megyünk. Kétszei voltunk már beutalással. Mos' majd szeretnénk elmenni Prá gába, hallottuk, hogy IBUSZ utazással nem sokba kerül — Mit terveznek a későb biek folyamán? — Kicsi a lakásunk. Égy- szoba konyha. Igaz, hogy i lakbére csak 45 forint, de sze vetnénk egy kétszobás, fürdő szobás lakást. Visszaülünk a korty haba, beszélgetünk méi egy darabig, erről is, árrá is. Az óramutató előreha lad, mennem kell. Ki kísérnek. A sötét folyosószeri előszobában megakadok eg] bútordarabban, mire a házi gazda világosságot gyújt. Vadonatúj hűtőszekrénybe ütköztem. Mellette mosógél áll. — Szovjet gyártmány - mondja a férfi, majd egy ki szünet után hozzáteszi. — A órám sem jár halkabban, min ennek a motorja. Kilépünk a szabadba. A nég lépcső első fokán állok, már búcsúzkodásnál tartunk, ami kor először ejtik ki a szava kát: — Csak béke legyen! Kezetfogunk. A Széchenyi téren már pe: metez az eső, a hársfák vilá goszöld levelein, a csillog cseppek harmatán átsüt az ív Stíépf Öicsáf EH&fyájas! / — Igen. Szóval itt tudom, ) hogy mindig van munka., hogy lámpa fénye. Zej dáné tali- '') éveikkel előre biztosított a ke- most takarja be kisfiát és ha J ____..___ ^ , ŐrJ a.*, „1 -.„7. A_iüfi \ resetem. A gyár nagyon szé- I í°l 02 alvó OVerek ágya fölé. pen fejlődik, mindig több és I Szíts

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents