Dunántúli Napló, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-14 / 86. szám

1959. ÁPRILIS 14. N A PIO 5 Szerkesztői ÜZENETEK H. I. B1KAL: Családi pótlék ügyében eljártunk és megállapí­tottuk, hogy az átjelentó lapját az alközpont március 14-én meg­küldte munkahelyére. A családi pótlékot a munkáltatójától most már haladéktalanul megkapja. egy OLVASO jeligére közöl­jük, hogy levelében kevés adatot adott meg, így pontos választ nem adhatunk. Keresse fel jogi tanácsadónkat szerdán délután 5 és 6 óra között, akt kérdéseire kielégítő választ ad. F. GY.: „1. Jár-e tehetetlen­ségi pótlék? 2. Hány százalékot vonnak le kórházi kezelés címén a nyugdíjból? 3. Jár-e SZTK té­rítésre betegtoló-kocsi, járógép, ortopédcipó a nyugdíjasnak?” — kérdi levelében. I. Erre a kérdésre csak a rok­kantsági nyugdíj megállapító ha­tározatának beküldése után tu­dunk választ adni. 2. A kérdés feltevése nem helyes. Levele alapján valószínűnek tartjuk, hogy arra kíváncsit hogy a) nyugdíjból kórházi ápolás címén nem vonnak le semmit sem, b) a nyugdíjast harminc napi Ingye­nes kórházi kezelés illeti meg naptári évenként a 71/1955. (XII. 31.) MT sz. rendelet 58. § (7) be­kezdése szerint. (A kivételeket nem soroltuk itt fel.) c) a har­minc napot meghaladó kórházi költségek elengedésére az illeté­kes tanács szociálpolitikai cso­portját kell kérni a számla kéz­hezvételétől számított tizenöt na­pon belül. 3. A nyugdíjasnak or­topéd cipő és járógép jár. Beteg­toló-kocsi csak a Társadalombiz­tosítási Bizottság engedélyével adható ki a nyugdíjas részére. Az erre vonatkozó kérelmet a Társadalombiztosítási Bizottság­hoz kell címezni és az SZTK al­központ segélyezési csoportjához kell benyújtani. A kérelembe az indokokat részletesen fel kell so­rolni, S. A. SASD: sí Feleségem de­cemberben tölti be az 59. élet­évét, jogosult-e a házastársi pót­lékra, amelyet 18 forintról 100 fo­rintra emeltek? ■— kérdi levelé­ben. Az 1958. évi 40. számú törvény- erejű, rendelet 22. §-a értelmében a házastársi pótlék jár a nyug­díjasnak az ötvenötödik életévét betöltött házaslársa (élettársa) után. A 87/1958. (XII. 24.) Korm. SZ. rendelet 17. §-a értelmében há­zastársi pótlékra az öregségi és rokkantsági teljes vagy résznyug­díjban részesülő az a nyugdíjas jogosult, akinek nyugdija a havi 850 forintot nem éri el. A házas­társi pótlék összege 750 forinton alul havi 100 forint, 750 és 850 fo­rint. nyugdíj között pedig oly összegű, hogy a 850 forintot nem haladhatja meg. Mivel a felesége az SS. életévét betöltötte és ha 360 forintot meg­haladó jövedelme vagy keresete nincs, úgy a házastársi pótlékra jogosult. Az ilyen irányú kérel­mét az Országos Nyugdíjintézet­nek (Budapest, V. Guszev u. 10.) írja meg törzsszámára hivatkozás­sal és leveléhez mellékelje házas­sági anyakönyvi kivonatát és a tanács Igazolását arra vonatko­zóan, hogy feleségével együtt él és feleségének 360 forintot meg­haladó keresete, jövedelme nincs. NÉMETH A. PÉCS: A belváros­ban a sertéstartás tiltva van, a város más részén pedig az 1/1957. sz. állattartási rendelet betartása mellett lehet tartani. Tudósítás egy érdekes ankétről A Hazafias Népfront me­gyei és városi bizottsága csü­törtök délután város- és köz­ségfejlesztési ankétot rende­zett Pécsett, a népfront szék­házéban. Az előadást dr. Bog­nár József, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egye­tem tanszékvezető tanára tar­totta. Érdekes volt ez az ankét, és a mintegy százötven főnyi hallgatóság körében sikert aratott, annak ellenére, hogy a megjelentek mást kaptak, mint amit vártak. Az ankét címe után ítélve ugyanis, in­kább valamiféle közvetlenü: Pécset érintő, helyi gondok­kal kapcsolatos előadásra szá­mítottunk. E helyett azonban szélesebbkörű, általános prob­lémákkal foglalkozó előadás hangzott eL Igaz ugyan, hogy az elmon­dottak mind-mind levetíthe­tek a má városainkra is. Érin­tik Pécset és Baranyát. Mert például az, hogy manapság sokkal gyakrabban használjuk a mi és mienk kifejezést, mint az én és enyém szava­kat, áll ránk is. Pécsiekre ba­ranyaiakra; A másik, amiben szintén, ta­lálva érezhetjük magunkat, a városok hirtelen megnöveke­dése. Nálunk nem kedvezett a történelem a városok fejlődé­sének. Városaink nagyobb ré­sze mezőgazdasági jellegű volt ahol a lakosság zöme nem az iparból, esetleg kereskedelem­ből, hanem a mezőgazdaság­ból ólt. Ez szabta meg a váro­sok fejlődését, s emiatt tör­tént az, hogy sok vonatkozás­ban inkább nagyméretű fal­vak fejlődtek. A felszabadulás óta nagy­ra nőttek egyes városaink, ám e hirtelen felduzzadás miatt gyakran vált lehetetlen­né a régi, a történelmi város­rész és az új, a modern közöt­ti összhang megteremtése. És természetesen a város fejlődé­se sem tudott lépést tartani a népesség megszaporodásával. A közlekedés, a közművek teherbírása elmaradt, messze mögötte maradt a megnöveke­dett igényeknek. És van még egy körülmény, amely meg­szabja a városok vezetőinek feladatait. A jelenlegi város­lakóiknak ugyanis harmada, esetleg fele azelőtt nem volt városlakó. Uj, megváltozott körülmények közé kerültek. A város vezetőire és a régi vá­roslakódra vár tehát, hogy az újakat a városi fejlődés és a társas édet elemeivel megis­mertessék. Ezek nélkül a vá­rosi élet nem is képzelhető el, s mégis mindez új, hisz a vá­rosokban nagyobb a köztulaj­don, fontosabb a közösség épületeinek a megbecsülése és így tovább. A várospolitika igen széles területet érint A városveze­tésben, ha kicsiben is, az or­szág minden problémája elő­fordul. Foglalkozni kell az emberek egészségével, oktatá­sával, közlekedésével, keres­kedelmi hálózatával, kulturá­lis létesítményeivel — élet- színvonalával. Többek között. És mindezeket a város veze­tősége egyedül képtelen meg­oldani. Segítségre van szüksé­ge. A közösség, a társadalom Tömérdek pénz — semmiért A Fővárosi Neonberendezé­seket Gyártó Vállalat Buda­pest, XIII. Hegedűs Gyula u. 72. sz. hosszú időn át javítja a Hotel Pannónia felírás.! neon- berendezést, amely eddig mind össze néhány napig működött. Ezt a berendezést fenti válla­lattal generáljavíttattuk és megkértük, hogy mindent ja­vítsanak meg, ami a berende­zés kifogástalan működéséhez szükséges, ezt nem teljesítet­ték, annak ellenére, hogy tö­mérdek pénzt kellett e2)ért a berendezésért kifizetni. A vállalat igazgatóságához fordultunk március 25-án és Rágógnmit gyártanak Győrött A Győri Keksz- és Ostya- gyárban berendezkedtek rá­gógumi gyártására. A kísér­leti gyártást már megkezd­ték. A magyar rágógumi, a szakvélemények szerint, min­den tekintetben felveszi a versenyt a külföldi áruval meg­tel,je­Néhány héten belül kezdik a gyártást és sen fedezik a hazai szükség­letet A rágógumi J .3 gram­mos súlyban, ízléses csoma­golásban, sztaniol és celofán burkolattal kerül t irgalom­ba. megírtuk, hogy mennyire fon­tos a neonberendezés kifogás­talan működése, meg azt, hogy eddig számtalanszor javíttat­tuk, nagy összegű számlákat fizettünk ki, de a berendezés mégsem működik és úgy érez­zük, hogy egy ilyen nagy ösz- szegű számlának a kifizetése után a megrendelőnek is joga van reklamálni és kérni a számla ellenértékét a munkát, ami lehetővé tenné, hogy ez a neonberendezés végre működ­jön. A Fővárosi Neonberendezé­seket Gyártó Vállalat magya­rázatot kérő levelünkre már­cius 3I-én a következőket vá­laszolta: „Generáljavításra jót­állás nincs. Amennyiben meg­rendelik a felirat javítását, úgy a munkát elkészítjük.” Tehát ezek szerint egy évben tob. hússzor kell megrendel­nünk és kifizetnünk a neon- berendezés javítását, ami aztán esetleg 2—3 napig működik is. KENEDI MIHÁLY igazgató. segítségére. A város egész la­kosságának aktivitására, mun­kájára. Az előadó a továbbiakban igen érdekes adatokkal illuszt­rálta szavait, melyekben az életszínvonal alakulásáról oe- szélt hazai és világviszonylat­ban. Majd a hozzászólásokra került a sor. Elsőnek Pácéit Ferenc, a Közlekedés- és Posrtaügyi Mi­nisztérium osztályvezetője emelkedett szólásra. Baranyát közvetlenül érintő problémá­val foglalkozott: a közlekedés­sel. Mint mondotta, a KPM egyik műszaki szakembere fel mérte Baranyában a községek útépítési igényeit. Elsőnek há­rom termelőszövetkezeti köz - ség kap jó utat. Köztük a sely- lyei és a véméndi. Baranyá­ban egyébként elér; a kétszá­zat azoknak a községeknek száma, amelyek nem rendel­keznek állami úthálózatba be- kötőúttal. A most megalakult tsz-községek jogosan kérik, hogy építsék meg a bekötő utakat, s erre lehetőség is lesz, ha megfelelő társadalmi mun­ka a rendelkezésre áll. A kö­zösségek áldozatkészségén mú­lik. Bakán József, az AKÖY igazgatója Pécs közlekedési gondjaival foglalkozott hozzá­szólásában. Czirják Antal azt kérte, hogy a közlekedés korszerűsí­tésére fordítandó összeget arányosan osszák meg a fő­város és a vidék között. , Oszeczky Egon, a vasútdgaz- gatóság képviselője a pécsi ál­lomás fejlődéséről beszélt. — Szükség lenne végre — mint mondotta — egy nagy­szabású, regionális terv létre­hozására. A hozzászólásokra dr. Bog­nár József válaszolt, s a több mint háromórás ankét jóval hét óra után fejeződött be. „...csakazértis fölérek fiatalon!“ Pákolitz István szerzői estjéről A TIT irodalmi szakosztá­lyának a terve, hogy időnként szerzői esteket tart a szép ver­sek és a szép könyvek kedve­lőinek. Vasárnap már a má­sodik ilyen szerzői estre ke­rült sor. Közel száz irodalom­barát és versrajongó gyűlt össze a TIT székházának Bar- tók-termében, hogy meghall­gassa Pákolitz István szerzó’ estjét. Bevezető tanulmányában dr. Péczely László főiskolai ad­junktus ismertette Pákolitz István „Szüret” című verses­kötetét. A szerzői estet gazda­gabbá, színesebbé tették Vági Istvánná énekszámai. Horváth Erzsébet és Sugár Győző, a Pé­csi Irodalmi Színpad tagjai a „Szüret” című kötet több szép versét tolmácsolták. Mélyérzésű, humanista em­bert ismertünk meg az áradó ritmus és a melódia köntösé­ben, akiben már letisztultak a szertelen ifjúkori érzések és gondolatok. Az őszinte emberi érzések hangján szól minden verse. Költészete, mint aho­gyan maga is megfogalmazta: „Örök emberi dolgok körül ke­ring” — messze túl van már az útkeresésen, egyéni hang­vételéről, kiforrt stílusáról ta­núskodik a „Szüret” című cik­lus. Költészetének uralkodó motívumai a dunántúli tájak szépsége, a meghitt, bensősé­ges családi élet boldogsága. Nem hiszem, hogy pillanatnyi­lag van olyan költő hazánk­ban, aki még olyan szeretet­tel és megértéssel ír a nőről, feleségről, mint Pákolitz Ist­ván. Költészete mélyről árad, ezért tud tiszta ritmusú me­lódiává magasztosulni. Versei­nek témái az egyszerű embe­rek életében gyökerezik, ahon­nan maga is vétetett. Gazdag formakultúrával rendelkezik. Költészete mély, mint a hegyi tengerszem, bősodrú és sok­színű, mint a virágpettyes ré­tek. Különös báj Van versei­ben, a rím és ritmus olyan titkos varázsa, amilyent keve­set találunk mai irodalmunk­ban. A „Domb” című versé­nek egyik megkapó strófája így szól: „Pokolnak puha-zölden a karcsú fák, ott maradt lent a völgyben az ifjúság.. Színkeverése olykor Juhász Gyuláéhoz hasonlít, időnként az ő költészetében is fellelhető a szelíd-borongású mélabú, de ez a hang mindig életteli, min­dig férfiasán őszinte, akár a szerelme emlékén, akár az el- iramlott ifjúságán tűnődik. A fent idézett versszak két utol­só sora szívenüt bennünket: oda az ifjúság. A költő azon­ban nem az elmúlt éveket si­ratja, nem az ifjúkori emlé­keken kesereg, hanem bátran elindul fölfele a „Damb”-nak­„Csíz- és rigó-zenével száll a dalom; csakazértis fölérek fiatalon!” Szeretnénk Pákolitz Istvánt ilyennek megőrizni szívünk­ben. Csalódnánk, ha befelé- fordulása vetne véget remé­nyeinknek. Meg kell monda­nunk, hogy a szerzői estjére többnyire olyan témájú verse­ket válogatott össze, amelyek nem tükrözik hűen az ő gaz­dag, sokszínű költészetét. Pákolitz István új szín új ígéret lírai költészetünkben. Sokat várunk tőle, remény­kedve nézünk további mun­kássága elé. Hamar Imre HÄNDEL (1685-1759) A világ zeneirodalmának egyik leghatalmasabb géniu­szára emlékezik ma a zenei világ. 1759. április 14-én, pon­tosan 200 évvel ezelőtt halt meg Georg Fridridh Händel német zeneszerző. Meghalt, de életműve tovább él, s éppen ez a bizonysága zeneszerzői nagyságának. Händel a maga nemében páratlan jelenség a zenetör­ténetben, A lángoló zenei te­hetség és a hatalmas emberi akarat, a mindig újrakezdés és az eredményes nagyotaka- rás heroikus 18. századi hőse. A körülötte lévő életet nem­csak éli, de szembe is szál; vele és ha kell harcol is elle­Fényképessünk együtt! A folthatás és tónus Aki a fényképezéssel kissé is behatóan kezdett foglalkozni, el­kerülhetetlenül találkozott össze e szavakkal. Képek bírálatában is ezeket hallotta legtöbbször, — s tegyük hozzá. Jelentésükkel, lé­nyegükkel csak hosszas keresgé­lés után tudott megismerkedni. Jelen Írásunk célja, hogy e sza­vak jelentőségét, lényegét megis­mertessük, tudatos használatukat elősegítsük. Az első szó, mellyel meg kel! ismorkr-dnünk: a folthatás. Mit fejez e szó ki, mi a lényege? Ha egy képet veszünk kezünkbe s szemünket, — mint erős napsü­tésben tesszük, — erősen összehtt- nyorítjuk, érdekes jelenséget ve­szünk észre. Eltűnnek a képen a részletek, az anyagszerű éles raj­zok és a kép világosabb, sötétebb fnúckká fog átalakulni. Nézzük most ily módon bosz- szabban a képet. Azt tapasztaljuk, hogv szeműnk a világosabb fo’to- k->* kutatja előbb végig s csak fokozatosan tér át lassanként a sőtétcbb foltokra. Mloél többet gyakoroljuk ezt, annál lobban sikerül a képek fol­tokra történő felbontása. Ha kezünkben olyan kép van, melvet gyakorlott amatőr, vagy fotóművész készített és szemhéj jainkat hirtelen szétnvttluk, azt vesszük észre, hogy a kén mon­danivalója, a téma a legvilágosabb foltokban található meg. ' söté- tebb foltokban lévő kénelemek <uk kiegészítői, hangsúlyozói a lényegnek. E jelenségnek magyarázata azon élettani törvényszerűségen alap­szik, hogy szemünk egy megfi­gyelni szándékolt képen először mindig a világosabb foltokat ve­szi észre, a csak utána a sötéteb- beket. Ha a foltok hatását tudatosan szándékozunk képeink megszer­kesztésénél felhasználni, a sok megoldás közül az alábbi kettő látszik a legegyszerűbbnek, alkal­mazható nak. Vagy magát a témát, a kép tár­gyát komponáljuk meg világos foltokból, vagy, — s talán ezzel még erőteljesebben tudunk vala­mit kiemelni, — a sötétebb foltú témát világos foltba helyezzük. A képzett amatőr különösen ügyel arra, hogy világos folt a képen csak a téma körül legyen. Ha ez nem így történik, — elte­kintve a teljesen világos folthatá- sű képektől, amikor a kép külön­böző részében egymástól független világos foltok találhatók, a kép nyugtalan lesz, nézése pedig fá­rasztó. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy azok a képek keltik bennünk a legkellemesebb vizuális örömet, melynél a téma körül kialakított világos foltot sötétebb foltok ve­szik körül melyek a kép szélei felé mindinkább sötétebbé válnak, mlntegv keretbe foglalják a mon­danivalót. Győződjünk meg az elmondot­tak Igazáról. Vegyünk kezünkbe olyan képet, melynél a legvilágo­sabb folt nem a témát övezi. Pél­dául a kép a szoba sarkában kö- tögető nagymamát ábrázolja. Tőle távolabb van a világos ablak. Ráteklntéskor először az ablakot vesszük észre, csak utána leljük fel a lényeget, a témát, a kötöge- tö nagymamát. Helyesen akkor jártunk volna, ha a nagymamát úgy ültetjük az ablakhoz, hogy az ablak világos foltjába került volna a fej és a kezek, a cselekmény. A világos és sötét foltok témát kiemelő kellemes összhangja a foltbatás. A másik bűvös szó, melynek lényegét felfedjük: a tónus. Közismert dolog, hogy a fekete­fehér fényképezésnél a valóságot, színeitől megfosztva, a fehértől a feketéig terjedő különböző erőssé­gű szürkékkel ábrázoljuk, A szí­neket az árnyalatok gazdagsága helyettesíti, pótolja. Ha ezek az árnyalati különbsé­gek erőteljesek, s a fekete és fe­hér Is megtalálható a képen, a folthatás markáns, sok esetben kellemetlenné válik, a kép ke­mény. Vannak képek, ahol az árnyala­tok szendébbek, alig van köztük különbség, s nem is találhatók meg bennük a fekete és a fehér együtt. E képek a fekete-fehérig terjedő tartományból csak egy szükebb részletet ölelnek fel, pl. a fehértől a vllágosszflrkélg, vagy a középszürkétől a sötétszürkéig. Az Ilyen képek halkabbak, fi- : nomabbak. Szemlélésük kellemes. I A kép lágy. Minél több árnyala­tot, egymásba simuló átmenetet ! találunk a képen, a fotosok nyel- j vén tónusgazdagnak mondjuk. A ; tónusgazdagság a kép legfőbb ér- ; lékeihez tartozik. ; Az árnyalatok egymáshoz való ; viszonyát, a nézőre gyakorolt ha­tását tónusnak mondjuk. Ne tévesszen meg senkit az,! hogy a fehértől a feketéig terjedő í tartományban van a legtöbb tó- ! nus. A valóságban valóban így j van, de a fényérzékeny papír en- < nek teljes visszaadására képtelen. ] A fényérzékeny papír ezt csak < akkor képes visszaadni, ha nem ; akarjuk összesűritenl a képen összes árnyalatot. A gyakorlat a következőkben ; világítja meg az elmondottakat: Fényképezzünk fehér háttér 1 előtt, fehér vázában, fehér 1 margarettákat. sötét asztalon, me­lyet fekete tüllterítő borít. Rajta 1 sötétszürke könyv. Mit kapunk ; vissza a képen? j Vagy a sötét tárgyak lesznek j részletgazdagok, tónusosak és el- < sikkadnak a természetalkotta gyö- < nyörű virágszirmok világos rajzó- i latai, vagy pedig a virágok lesz- i _„ , , . ..... ,, . ne k részletdúsak és élvezhetetlen $ nyoruség; de több ennol is: fekete foltokká válnak az asztal, j erőt adó emberi tett, lelket ^.k„clyv.^,..terítö *fyé?kSlt r^' I nemesítő, összefogásra ser­zosnak látott vonalai A kép tó- Z ,___. . V . . mi sszeqény-kemény. 1 tCGJltő művészi hitvallás«. Ha az asztalra fehér, vagy viiá- J Ezt ünnepeljük Händeiben. BOS térítőt terítünk, a könyvet el- t amikor ma, halálának 200 jiaevjuk. vagv vllévosfedelflre cse-* • ___~_____________ä1___ ré tjük ki, megoldhatjuk a felada­ne. Nemcsak hal, de lát is és tragédiája éppen abban van, hogy — mint nagy kortársa Bach — élete végén ő te el­veszti szeme világát. De míg Bach vakon is alkot, Händel, aki « látott világ nélkül nem tud élni, örökre leteszi a tol­lat, amikor szemei végleg cser­benhagyják. 74 éves, amikor búcsút int a világnak, de mű­veivel örök emléket állított magának az emberiség kultú­rájának virágos parkjában. Nemzetek vitatkoznak érte, mert németnek született, de Purcel örökébe lépve az új angol polgárság vágyadnak hangját énekelte meg akkor, amikor ez a polgárság céltuda­tos magyotakarássál lépett a történelem porondjára. Ennek a harcnak új hangra, új mu­zsikára volt szüksége, amely a maga egyszerűségében* de mindent lenyűgöző monumen­talitásában egy egész nép ér­zésvilágát, törekvéseit és vá­gyait képes kifejezni. így szü­lettek legnagyobb alkotásai, az oratóriumok. A világszerte évente rende­zett nagy Händel ünnepségek hatalmasra duzzasztott appa­rátussal szólaltatták meg mór a múlt században legnagyobb alkotásait. S napjainkban sem ritka az olyan előadás, ahol 1000 főnyi kórus és 100 tagú zenekar adja elő műveit. Mindez azt bizonyítja, hogy Händel művészete az emberi­ség örök kincse marad. A nagy tömeg, a mindig felfelé, a mindig előrenéző embermil- iiók táborának lánglelkű mu­zsikusa ő, akinek műveit éne­kelni, muzsikálni, vagy hall­gatni, egyképp nagyszerű gyö­tot. Ha technikai készségünk meg van, a kép minden részletében rajzos lesz. az árnyalatok gazdag­sága a valóságot tükrözi, tónusban kellemes és szép lesz a kép. — Sz. R. — ■vfordulóján e sorokon ke­resztül is megemlékezünk ró- ’a. Händel művészete Pécsett __ az utóbbi időben egyre na- | gyobb tért hódít. Néhány ze­nekari műve már többször szerepelt az utóbbi évek hang­versenyeinek műsorán. De nevét valójában az 1955-ös Sámson oratórium előadása alkalmával vette ajkára a leg­szélesebb pécsi zenekedvelő tábor. Híven tükrözte ez az előadás Händel muzsikájá­nak lenyűgöző, egyre nagyobb teret hódító hatását. Első alka­lommal még csak kevesen sejtették, hogy miiről is lesz szó, de két nap múlva ugyan­ennek a műnek megismétlé­sénél megkétszereződött a kö­zönség, mert újra eljöttek azok is, akik az első előadást hallották. S nem is egészen egy év múlva újra kétszer annyi ember hallgatta végig ezt az oratóriumot; Az idén újra felcsendül a Liszt-kórus ajkán a Sámson, Händelnek ez a csodálatos emberi mélységeket feltáró s ugyanakkor hősi hangú sza­badság-oratóriuma. Külön öröm számunkra, hogy ugyan­ezzel a művel szerepelhet a pécsi együttes, amellyel ezek­ben a napokban a londoni, a moszkvai és a budapesti hang­versenytermekben idézik a nagy zeneszerző emlékét. S a megizmosodott pécsi Händel kultuszt tükrözi a már elő­adott, vagy előadásra készített újabb műveken (Vizizene, Sándor ünnepe, Szütetésnin’ békeóda, Kantáta szopránszo- lóra és kórusra) kívül az a jelentős tény is, hogy két nagy, operával rendelkező vi­déki városba, Debrecenbe és Szegedre a pécsi énekkar és zenekar viszi el Händel mű­vészetét. A. «X,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents