Dunántúli Napló, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-11 / 84. szám

»59. ÁPRILIS 11.

NAPLÓ

3

v

A győztes bányakerület vezetői nyilatkoznak

I Hírt adtunk már arról, hogy

m. márciusi eredmények alapján a Pécsi Szénbányászati Tröszt bányakerületeinek versenyében a pécsbányai bányakerület került az első helyre 6 így Pécsibánya nyerte a vándorzászlót és a vele járó 15 ezer forint jutalmat. A pécs- bányai bányászoknak ez az előretörése várható vóLi. Már az év elején kiemelkedő eredményekkel hívták fel magukra a figyelmet és azóta is lankadatlan szorgalommal végezték munkájukat;

— Hogyan sikerült a múlt évben még elég sok gonddal küszködő üzemben ilyen nagy változást elérni? — kérdeztük a bányakerület vezetőjétől, Kirsching János elvtárstól.

— 1958-ban mi igen 6ok bírálatot kaptunk, talán többet is, mint amennyit megérdemeltünk; Megértettük, hogy munkánk csak abban az esetben válik eredményessé, ha átformáljuk a bányánkat, nagyobb ütemlben kezdünk hozzá a korszerűsítésihez. Lassan, téglánként építettük a várunkat — mondja képletesen, — még nem is vagyunk készen vele, de már elmondhatjuk, hogy erős falai vannak. 1958. január elsején például a bányánk nyitott vágatainak mindössze 17 százaléka volt korszerűen biztosítva. 1959. január elsején viszont az összes vágataink 32 százaléka már korszerű volt, sőt március 31-én a korszerűen biztosított vágatok aránya már elérte a 36 százalékot. Tervünk az, hogy ezt az arányt az év végéig 48 százalékra emeljük, hogy minél kisebb legyen a „régi“ és minél nagyobb az „új“ bányánk.

Vágataink korszerűsítése nagyon sok előnnyel járt. Meg gyorsult és könnyebb lett a szállítás, javult a bánya levegő ellátása és eljutottunk odáig, hogy a VIII. szinten már nem ismerik a fenntartó csapatokat. A korszerűsítés tehát jelentős mértékben hozzájárult eredményeink javulásához, de sikereinknek nemcsak ez az alapja. A tanácsközt ársasár 40, évfordulója, majd a pártkongresszus tiszteletére kibontakozó munkaversenynek, a bányászok jó munkájának is igen nagy szerepe volt abban, hogy a vándorzászló a vasas; Petőfi-aknáról hozzánk került át. A szocialista munkaverseny kiszélesedését elsősorban a teljesítmények növekedése szemlélteti. A teljesítmények

növekedését pedig jellemzően mutatja, hogy februárhoz képest márciusban 3 forinttal emelkedett az átlagos vájár alapkereset.

Különösen örülünk annak, hogy a feltárási teljesítményeknél is megtört a jég és Horváth János (81) KISZ- brigádja az elmúlt hónapban 40,80 méter 3 500-as TH-val ácsolt vágatot hajtott ki. Ilyen feltárási teljesítményre még nem volt példa Pécsbányán. A KISZ-brigád számára Rud- nai László körletvezető dolgozta ki a ciklusgrafikont, ő beszélte meg velük a tennivalókat s rendszeresen segítséget nyújtott minden problémájuk megoldásához. A munkahelyet 3 harmadban összesen 10 fővel telepítették, egyszerre 3 fúrógéppel dolgoztak, a rakodást géppel végezték. A jó munkaszervezésnek, a fiatalok igazán dicséretre méltó szorgalmának az eredménye pedig nemcslak 40,80 méter vágat, hanem ami még enné! is örvendetesebb; az előírt

6,5 cm helyett 12,5 centiméteres fejteljesítmény is lett;

Ebben a hónapban két munkahely kapcsolódik be. a gyorsvágathajtó mozgalomba. Ettől újabb teljesítménynövekedést várunk s bízunk abban, hogy ez a mozgalom most már életképesen fejlődik tovább.

Azt hiszem nem kell külön említenem, hogy a vándorzászlót szeretnénk továbbra is meg tartani. Mi toválbb akarunk

haladni a megkezdett úton,

mert szerintem buta ember az, aki fél az újtól, ami pedig hasznára van. Éppen ezért bányánkat tovább korszerűsítjük, szorgalmazzuk a szállítás dieselesítését, sőt szeretnénk megkezdeni a fejtésekben a 'émtámbiztosítási kísérleteket, majd a pajzsos fejtési mód kipróbálását;

— Mi a bányaüzem főmérnökének, Fulmer József elvtársnak a véleménye? Minek köszönhető, hogy a zászló Pécsbányára került?

— Annak is, hogy sikerült a munkahelyek előkészítését meggyorsítanunk, megfelelő tartalékmunkahelyeket kdké<- peznünk. Széchenyi-aknán ma már három tartalékfejtésünk van s András-aknán, ahol több, mint egy évig tartalék- fejtésünk egyáltalán nem volt, jelenleg két tartalékfejtésünk van. A vága tkorszerűsí t és, a dieselesítés következtében lényegesen javult a csapatok ürescsille- és faellátása. Igyekeztünk jobban kihasználni az aknakapaedtásunkat is részben úgy, hogy az 1-es szállítógépet műszak közben csak teherszállításra használjuk, részben úgy, hogy a fejtési csapatainknál a munkakezdés korábban történik és így lehetővé vált a műszak közepe táján a szállítás túlzsúfoltságának a megakadályozása;

Sok más változás is történt bányánkban. Szerintem is a legjelentősebb, hogy a megváltozott körülmények hatáséra fokozódik bányászaink munkakedve, szorgalma. A pártkongresszus tiszteletére a bányakerületek, körletek, csapatok között folyó munka verseny pedig ezt a lelkesedést még fokozta s így igazán bízhatunk abban, hogy eredményeink ezután sem lesznek rosszabbak a márciusinál;

“ A pécsi bányászok múlt havi munkájának egyik legszebb eredménye a tervezett teljesítmények 3,6 százalékos túlteljesítése volt. Hogyan sikerült ezt elérni? Miben látja ennek titkát Hajek József bányamester?

Havonta rendszeresen

vizsgáljuk az improduktív és a produktív műszakok arányát és minden lehetőséget felhasználunk az improduktív műszakok számának csökkentésére. Ez is hozzájárult a teljesítmények növeléséhez. A teljesítmények növelését segítette elő az is, hogy Széchenyi- aknán javultak a fejtési viszonyok és igen sokat javult a bányászok munkakedve. Régen dolgoztak a pécsbányai bányászok olyan szorgalmasan, olyan nagy kedvvel, mint ahogy most, a márciusi párt- határozat megjelenése után dolgoznak. Persze ez nem jelenti azt, hogy nálunk már minden rendben van. Van még mit tennünk a teljesítmények fokozásáért és a szén minőségének javításáért is. Bár a dolgozóink többsége már megértette, hogy a tisztánterme- lés valamennyiünk érdeke — a palaszázalékunk mostanában még a 3 százalékot sem éri el — törekednünk kell arra, hogy a tisztántermelést minden pécsbányai bányász szívügyének tekintse. Ha így lesz, van reményünk arra, hogy a párt- kongresszus tiszteletére folyó munkaversenyben a zászló továbbra is nálunk marad.

|| József Attila szobra a XIII. kerületben

TVf a ünnepeljük a magyar munkásosztály és az : egész magyar nemzet legna- ilgyobb költőjének, a proletár- :: költészet megteremtőjének | ^születési évfordulóját. 1905 április 11-én született Buda- I! pesten. A külvárosban, bérli házak negyedében nevelkedett. || Verseiből ennek a város pe- ; remnek a képe, az elhagyaI ltottsága bontakozik ki. Mivel *a proletár-negyedben élt, csakhamar felismeri a munkás- osztály jövőt formáló erejét, így nemcsak ábrázolja ezt az : osztályt, hanem ő maga is ré- llszese harcának. A proletárII költészetnek kevés hagyománya van irodalmunkban. Ady Endre és Juhász Gyula ábrá- | zolták verseikben a proletariá- || tust, de ők nem voltak prole- :: tárköltők. Bár elsők voltak, II akik történelmi hivatásuk fér 11 nyében nézték és ábrázolták a 11 munkásosztályt. József Attila

ezen az úton indult el és tette 11 egyetemessé a proletárkölté- | |szetet. Ö a munkásosztály vá- | gyát a költészet eszközeivel

I fejezte ki. Nemcsak abban az értelemben fejezte ki, hogy | politikai törekvéseiknek han- :: got adott, hanem költészetében

II tisztán fejeződik ki osztályá- ||nak minden emberi vonása, :: nemcsak a harc, hanem a sze- - relem is. Csak olyan költő le- ♦ hetett a proletariátus szÓ6zóJózsef Attila emléke

lója, aki művészetében is pá- vei. Költői termése útmutatő- ratlan szépségben tudta meg- ként szolgál mai fiatal költői mutatni saját osztályának ere- nemzedékünknek. József Attilát és történelmi hivatását. la költészete — mint ahogy Példája bátorságra, pártunk megjövendölte — valóban a és népünk iránti hűségre ne- proletárkoré lett.

3

JÓZSEF ATTILA:

A tőkések hasznáról

Dagassz gázlángnál kenyeret,

vagy égess lukas, vörös téglát;

törje kapa a tenyered;

áruld magad, míg leng a szoknyád;

cipelj zsákot a piacon;

tanulj, vagy ne tanulj ki szakmát, —

a tőkéseiké a haszon.

Öblíts benzinben selymeket; szedd guggolva a vörös hagymát, ölj kecskét, amely rád mekeg; jól szabj, hogy álljon jól a nadrág; csak rajta, mikor abbahagynád!

Kirúgnák s mit nyerhetsz azon?

Koldulsz? betörsz?.M A rend lecsap rád, — a tőkéseké a haszon.

Költsél epedé verseket; pácolj prágai módra sonkát; gyújts gyógynövényt, fejts kőszenet; vezess főkönyvet s rejtsd a titkát; élj Párizsban vagy Szatymazon, — mire a béredet kikapnád, a tőkéseké a haszon.

Thomas Mann és József Attila 1937-ben

Úf üzletek a bányásztelepüléseken

Mint ismeretes, 1957-ben tízezer bányászlakás épült 54 települési helyen. Tavaly további 1363 bányászlakást építettek, az idén pedig 1425 la- j kás készül el. A beruházási keretek annak idején nem adtak rá módot, hogy az új lakótelepeken mindenütt gondos- j kódjának üzlethelyiségekről is. I A Nehézipari Minisztérium ; és a Belkereskedelmi Minisztérium tervet készített az új ! bányásztelepülések kereske- Idékru hálózatának fejlesztésére, amelyet három év alatt akar lebonyolítani, körülbelül 64 millió forint költséggel.

Az állami erőből épült új településeken a három esztendő alatt 77 élelmiszer-, három ruházati, nyolc vegyesiparcikk-, tíz vegyesbolt és harminckét vendéglátóipari üzem, tehát összesen 130 kereskedelmi egység részére kell megfelelő helyiséget építeni. Ezen kívül Petőfi-bányán szállodára van szükség.

A boltokat önálló üzletházakban típustervek szerint építik. A vegyesboltokat úgy tervezik, hogy élelmiszereken kívül háztartási cikk, illatszer és rövidáru eladására is alkalmasak legyenek. A vendéglátóüzemi helyiségekben éttermeket, kisvendéglőket, cukrászdákat helyeznek el Az élelmiszerüzletek között a szük- . séglet szerint lesznek hús-, I zöldség- és gyümölosboltok.

PÍR Ä WáROS ELLEN (Olasz film)

Pécsi szerzők színdarabja a Kamaraszínházban

Az ember nevet, aztán egyik pillanatról a másikra szomorú lesz, majd az izgalom percei következnek. A film magával ragadja a nézőt, mert jó film, élet vám benne. Igaz, a téma is népszerű, egy fél tucat gyilkosság és a nyomozás, de a megoldás nem sablonos és jóval többet ad, mint egy megszokott, ilyen témájú film.

Utn város — egy bűnszövetkezet. Spicacci vizsgálóbíró — (Amadeo Nazzari) veszi fel ellene a harcot. Ebből a harcból bonyolódik a történet, lépnek színre új meg új remekül megformált szereplők. A probléma kettős. A gyilkosság indítóoka egyrészt a jellegzetesen alvilági vérbosszú, az Olaszország egyes vidékein még ma is dívó maffia, másrészt — és ezt is kimondja nyíltan a

film — a társadalom. A társadalom, amely kiszolgáltatja a gyengét és a becsületest, a gazdagnak és a becstelennek. Sőt nemcsak a gyengét, az erőset is, hiszen az egyik fő gonosztevőnek, Alfonzo Navo- na zálogháztulajdonosnak van bátorsága a vizsgálóbírónak szemébe mondani, hogy nem mindig a törvény az erősebb. Es ha meggondoljuk, ebben van némi igazság, hiszen a képviselőhöz is a gazdag bűnösök mellé áll.

Közben bontakozik a fiatal szerelmespár tragikusvégű története. Esposito, a fiú saját hibáján és tudtán kívül keveredik a bűnszövetkezetbe, de ezért életével fizet.

A sokágú cselekményt és a rengeteg szereplőt Luigi Zampa rendezőnek sikerült egy jól és eredetien megfogott alaphangulatba illeszteni. Ez az alaphangulat a legérdekesebb a filmben. Végeredményben tragédia, véres dráma, mégis sikerül egy könnyed hangot találni a komédia és a tragédia között. Néha-néha ugyan szükségszerűen eltérnek ettől az alaphangtól, de ez nem okoz különösebb törést és makor kicsit erős a komédiázás, az sem kirívó. Talán az egyetlen művészileg rossz megoldás, a csónakos elbeszélésekor a múUbaugrás. Találhattak volma jobb megoldást is.

A szereplők szinte valameny- nyien remekül játszanak. Spicacci vizsgálóbíró, bármenynyire is rokonszenves, eléggé egysíkú, nehéz szerep, de Nazzari játéka lelket önt a figurába. A kotnyeles és kissé korlátolt rendőrfelügyelő, a bűnügyi filmek eléggé sematikus alakja. A Per a város ellen rendőrfelügyelője is ilyen, azzal a különbséggel, hogy Paolo Stoppá játsza. Bravúros amit ez a színész csinál, ö a film egyik legmélyebben emlékezetbevésődő alakja.

Külön meg kell emlékezni a ritkán hallott jó szinkronról és a lenyűgöző dinamikus párbeszédekről. Szinte hihetetlen, hogy a jó párbeszédek mennyire emelik egy film értékét. Vannak hosszabb jelenetek, ahol jóformán semmi sem történik és ilyenkor' a párbeszédek és az operatőr „viszik“ a filmet. A Per a város ellen-ben mindkettő jól megállta a helyét.

— tEt —

ÜJ, 3 felvonásos zenés vígjáték próbáit kezdték meg a Kamaraszínházban. A vígjátéknak kettős pécsi jelentősége van. Az egyik: szerzői a színház tagjai. Irta: Galambos György, zenéjét Biró Attila szerzetté, a verseket Kocsis Margit írta. A másik: a vígjáték Pécsett játszódik. Mint

a szerzők elmondották, egyévi munka után készültek ed a vígjátékkal s nemcsak annak örülnek, hogy a színház igazgatósága bemutatásra elfogadta, hanem annak is, hogy a darabban szerepló színészek különös nagy szeretettel láttak hozzá a próbákhoz.

^

Pákolitz István szerzői estje elő

Az utóbbi időben az országos nyilvá" nosság előtt is egyre sűrűbben szereped a fiatal és tehetséges pécsi költő, Pákolitz István. A vezető irodalmi folyóiratok, a Kortárs és az Élet és Irodalom szívesen közli verseit, nemrégiben jedemt meg több, mint félszáz versét magában foglaló kő tete, a „Szüret“, s neve ott szerepel a „Tűztánc“ című antológiában, a fiatal költőknek ebben a harcos seregszemléjében is. Mese játékait a rádió sugározza, Stuart Má- •ria-fordítását pedig közel egymásutánban immár a harmadik színház tűzte műsorra

Halk, finom, parlando poézás a Pákolitz Istváné. A mindennapi élet apró rebbenéseit figyeli és szűri át költészetté. Forma- kultúrája is jelentős, amely azonban

sohasem tett i ed a

mához szóló, aktuális momdamávalójét.

Ezt a költészetet és annak alkotóját ismerhetik meg közelről és közvetlenül azok, akik vasárnap este ott lesznek a Bartók klubban Pákolitz István szer zői estjén.

A TIT irodalmi szakosztálya rendezésében tartandó és ■gén színvonalasnak

ígérkező műsor este 7 órakor kezdődik.- T. X,