Dunántúli Napló, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-11 / 84. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 84. SZÁM ARA: 50 FILLÉR SZOMBAT, 1959. ÁPRILIS 11. Megfogni egymás kezét! Ipari üzemeinkben egy új, nagyszerű mogzalom van kialakulóban a kongresszusi verseny kereteiben. Egymás után alakulnak a szocialista munkabrigádok. Pécsett a kezdeményezés az erőműt építő 26-os számú Építőipari Vállalat dolgozóitól indult el. A vállalat 39 brigádja csatlakozott a mozgalomhoz. Aztán elindult útjára a hír és másodiknak a Mélyépítő Vállalat munkásai jelentették be: mi is így akarunk dolgozni; Ha egy jó kezdeményezés megindul, nem kell senkit sem biztatni átvételére. Terjed és terebélyesedik, az egyes üzemek, gyárak jellegzetes termelési menetének szabályai szerint alakul, formálódik és gazdagodik. Alapjai azonban változatlanok, célkitűzései egyformák. Mit is jelent a szocialista munkabrigád címért harcolni, mit rejt a meghatározás tartalmilag? A szocialista munka- brigád céljai gazdasági célok, de ugyanakkor munkaerkölcsi célok is. Vegyük szemügyre az elsőt. A szocialista munkabrigád gazdasági, azaz termelési feladatokat végez. Az építőiparban például egy kőművesbrigád tagjai összefognak és elhatározzák, hogy küzdenek a szocialista munkabrigád címért. Megkapják a konkrét feladatokat és azt végrehajtják. Az építőipar brigádjai például bekapcsolódtak a 10 napos mozgalomba, vállalták, hogy 10 nappal a határidő előtt adnak át bizonyos létesítményeket. Ez közvetlen termelési feladat. A brigád tagjai azt is elhatározták, hogy takarékoskodnak az anyaggal, csökkentik a termelés költségeit, jó minőségi munkát végeznek, kihasználják a munkaidőt, pontosan kezdenek, nem mulasztanak igazolatlanul. Egyszóval: lelkiismeretesen teljesítik vállalásaikat, szorgalmasan dolgoznak; Ezeket a feladatokat a brigád tagjai többnyire eddig is ellátták. Ebben eddig semmi új nincs — mondhatná bárki. Igen, ez így történt eddig is. De a szocialista munkabrigád tagjai nem állnak meg ezeknél a céloknál, hanem tovább lépnek és éppen ez adja meg a munkabrigád gazdagabb tartalmát, szocialista tartalmát, hogy ezenkem a célokon túllép, nem bízza a véletlenre ezeknek a közvetlen termelési feladatoknak megvalósítását, elvégzését; A szocialista munkabrigád tagjai mindenben segítik egymást! Részt vesznek munkájuk mellett szakmai és politikai továbbképzésen. Törődnek egymás problémáival. Gondosan vigyáznak a munkaerkölcsre, az élenjárók „felhúzzák” maguk mellé a gyengébbeket. A politikailag képzetleneknek, az „engem nem érdekel” álláspontján lévőknek megmagyarázzák, hogy tervük teljesítése országos és egyéni. Ki vonná kétségbe, hogy az ilyen segítés végeredményben a termelési feladatok nem mechanikus, hanem lelkes végrehajtásához, az odaadó szorgalmas munkához, a szocialista módon gondolkodó és érző ember kialakulásához vezet. Lehet-e ezek után hallgatni erről a mozgalomról? Lehet-e hagyni, hogy csupán spontán módon törjön utat a munkásokhoz? Nyilván nem lehet. Fel kell karolni, a legmesszebbmenőkig támogatni és segíteni kell ezt a mozgalmat. A gyárak, üzemek vezetői, a párt- szervezetek, a szakszervezet munkásai legyenek szószólói, bábái a mozgalomnak. Hidessék óriási erejét, jövőjét. Adják meg a lehetőséget a munkásoknak, hogy a szocialista munka- brigád cím elnyeréséért harcolhassanak. Szép és nagyszerű ez a mozgalom. A Szovjetunió kommunista munkabrigádjainak példájára erősödjön és váljon összes ipari üzemeinkben tömegmozgalommá Űj bányagépekké! segitik a kongresszusi versenyt A Nehézipari Minisztérium Szénbányászati Főosztálya azzal segíti a bányák kon gr esz- szusi versenyét, hogy meggyorsítja a munkahelyek gépesítését. Rövidesen több új hazai gépet állítanak munkába, de külföldről is hoznak be gépi berendezéseket. Verseny a több, jobb bútorért A Mohácsi Bútorgyárban a felajánlások következtében nagy lendülettel indult meg a munkaverseny. Tegnap délután dolgozták ki egy ülés. keretében az egyes részlegek pontos feladatát. Az egykori kocsi gyár havi 80 darab hálóberendezést, húsz fényezett garnitúrát, 160 hever őt és 10 darab háromajtós szekrényt állit elő. A brigádok versenyén Zsitva Gyula asztalosbrigádja, Sugár Jenő kárpitos-brigádja áll az élen, a. TMK-vezetők közül Markos György vezet, míg az ifjúmunkások közül Holló Ferenc brigádja áll az éten. f j benzinkutakat létesítenek Az APORT új benzinkutakat állít forgalomba. A Pécsett felújított három kút mellett az igen nagy ütemű motorvásárlás szükségessé tette, hogy Mecsekalján és a pécsújhegyi vámnál új benzinkutakat állítsanak forgalomba. A két új kutat hamarosan üzembehelyeA ü'dművelssíigvi miniszter rendeleté a tsz-elnökök, mezőgazdászok és könyvelők működésének szabályozásáról „dz álláspontok közeledésének útját kell keresni“ Hruscsov elvtárs válaszolt a Pravda szerkesztőségének kérdéseire A földművelésügyi miniszter az érdekelt miniszterekkel, illetve a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségével, valamint a Termelőszövetkezeti Tanács és a SZÖVOSZ elnökével egyetértésiben rendeletileg szabályozta a termelőszövetkezeti elnökök, mezőgazdászok könyvelők működésének egyes kérdéseit. A rendelet előírja, hogy az; 500 holdnál nagyobb földterülettel rendelkező, valamint a megyei mezőgazdasági osztály által kijelölt erősen belterjes kultúrákkal foglalkozó kisebb mezőgazdasági termelő- szövetkezetekben állandó jelleggel kell szakképzett mezőgazdászt alkalmazná. ötszáz holdnál kisebb területű szomszédos közösgazdaságok részére lehetővé teszi a rendelet, hogy közösen foglal- 'kozbassteuak mezőgazdászt. Az ezer holdnál nagyobb területen gazdálkodó termelőszövetkezetekben, ha belterjes kultúrákkal foglalkozik, a rendelet előírása szerint a vezető mezőgazdászon kívül más szak képzett mezőgazdászt, az állattenyésztéssel foglalkozó termelőszövetkezetek pedig állatorvost is foglalkoztathatnak. 1959. február 1-től termelő- szövetkezetben vezető mező- •■adásri munkakörben csak olyan szakember alkalmazható, aki a meghatározott képzettséggel rendelkezik és állami gazdaságban vagy arra alkalmas termelőszövetkezetben gyakorlott szakember irányítása mellett legalább két évig dolgozott, Brigádvezetői feladatok ellátásával lehetőleg mezőgazda- sági technikumot vagy kétéves mezőgazdasági szakiskolát vég zett termelőszövetkezeti tagot kell megbízni. (Folytatás a 4. oldalon) Eisenhower amerikai elnök, április 4-én beszédet mondott a gettysiburgi főiskola hallgatód előtt. Beszédében nemcsak az Egyesült Államok kormányé nak politikájáról szóit, hanem a nemzetközi feszültség okairól is, de úgy állította be a dolgot, mintha a feszültség nem az Egyesült Államok és katonai tömbökben egyesült szövetségesei külpolitikájának, hanem más országok politikájának következménye lenne. Nem mulasztotta el az alkalmat, hogy vádat emeljen a Szovjetunióval szemben, nem törődve azzal, hogy e vádak ellenkeznek a tényekkel, a valósággal. A Pravda szerkesztősége az amerikai elnök beszédével kapcsolatban kérte Hrascso- vot, tegye meg megjegyzéseit Eisenhower beszédére. A Pravda pénteki száma közli a lap szerkesztőségének kérdéseit és Hruscsov válaszait Eisenhower — hangzott az első kérdés — beszédében főként a .kölcsönös biztonság“ programmal foglalkozott. Azt állította, hogy az Egyesült Államoknak továbbra is óriási katonai kiadásokkal kell fizetnie nemzeti biztonságáért. E kiadások már elérték az évi 47 milliárd dollárt. Az elnök az Egyesült Államokkal katonai szerződések • alapján szövetségben lévő országokat is felszólította, hogy , tartsák fenn a jelenlegi hatalmas katonai kiadásokat. E politikát azzal próbálta igazolni, hogy a Szovjetunió „világuralomra törekszik.“ Az amerikai elnök beszéde nálunk bizonyosfokú megütközést keltett, mert olyan időpontban hangzott el, amikor megegyezés jött létre a külügyminiszterek értekezletére és a kormányfők találkozására vonatkozólag a sürgető nemzetközi kérdések megoldása céljából. Mi á véleménye önnek az amerikai elnök beszédéről? Egyetértek önökkel abban — mondotta válaszában Hruscsov —, hogy a gettysburgi beszéd csodálkozást keltett. Az emberek mindenütt örömmel fogadták azt a hírt, hogy az államok megegyeztek a külügyminiszterek értekezletének és a csúcsértekezletnek az összehívásában, hogy megoldják a sürgető nemzetközi kérdéseket. Ennek eredményeként mindenki bizonyos enyhülést érzett a nemzetközi légkörben, feltámadt a remény, hogy az államférfiak meg tudnak majd egyezni és a béke biztosítva lesz. A jelek szerint azonban ez nincs mindenkinek ínyére. Kísérletek történnek az idegek túlfeszítésére, a légkör izzóvá tételére. Be kell ismerni, hogy ehhez Eisenhower elnök is bizonyos mértékig hozzájárult. Nagy sajnálattal mondom ezt, mert már nem egyszer kifejeztem azt a meggyőződésemet, hogy Eisenhower elnököt jószándékok vezetik, amikor a béke sorsáról van szó. Eisenhower elnöknek a Szovjetunió részéről fenyegető veszélyre vonatkozólag tett kijelentéséről szólva Hruscsov hangsúlyozta: a szovjet államnak nem voltak, s ma sincsenek és nem Is lehetnek hódító szándékai más országokkal szemben. Nem uralkodtunk és nem is szándékozunk uralkodni mások felett, nem kívánjuk senkire sem rákényszeríteni a mi életformánkat. Külpolitikánk célja, — egyetlen és fő célja az, hogy olyan életet teremtsünk, amely méltó az emberiség legszebb ideáljaihoz. Külpolitikánk célja — egyetlen és változatlan célja, hogy megakadályozzuk a háborút, biztosítsuk a békét és a biztonságot saját országunk és minden ország számára. A szovjet állam minden külpolitikai lépése, köztük azok a lépések is, amelyeket az utóbbi időkben tett a Kelet és Nyugat közötti tárgyalások előkészítésével kapcsolatban, élő bi» zonyítékot szolgáltatnak erre. — Mi azt akarjuk — folytatta Hruscsov — hogy az államok között erősödjék meg a kölcsönös bizalom és megszűnjék a gyanakvás. Ennek útját a békés együttélésben, a vitás kérdésék fokozatos megoldásában látjuk. E kérdések közé tartozik a német békeszerződés és a nyugat-berlini helyzet kérdése, továbbá a megegyezés a leszerelés kérdésében. Ez az egyetlen megbízható út, amely a hidegháború megszüntetésére és az államok közötti valóban baráti kapcsolatok kifejlődésére vezet. Hruscsov hangsúlyozta: a szovjet kormány a kölcsönös bizalmatlanság és gyanakvás megszüntetésének kérdését úgy igyekszik megoldani, hogy a Szovjetunió biztonságának biztosítása ne más országok biztonságának rovására történjék. . ,Áz amerikai elnök beszédében azt hangoztatta — folytatta Hruscsov — hogy a .kölcsönös biztonsági program1 segíti az érintett országok szabadságának megőrzését. Pél dalként Dél-Vietnamot említette. Kijelentette, hogy a szó- banlörgó program célja, a „szabad“ Dél-Vietnam jelenlegi helyzetének fenntartása Hruscsov itt részletesebben beszélt a dél-vietnami helyzetről, az ottani terrorról. Utalt a háromezer, koncentrációs táborba zárt fogoly megmér- gezésére, majd kijelentette: nem véletlen, hogy az amerikai elnök nem vetette fel a kérdést, miért nem egyesült mind a mai napig egy államban a vietnami nép? Az ország kettészakítottsága azért áll fenn mind a mai napig, mert az Egyesült Államok szövetségeseinek támogatásával megakadályozza az ország egyesítésére vonatkozó A kosos munka első tavas%án Tengeri község Béke Termelőszövetkezetében úgy össze - forrtak mar az emberek, mintha sok éve együtt dolgoznának. Eg a kezük alatt a munka, senkit sem kell szorgalomra buzdítani. Első képünkön Aranyálma nevű burgonyát válogatnák a tsz-község vidám asszonyai. Második képünk a határban készült, s azt a pillanatot örökítette meg, amikor ugyanez a burgonya a földbe kerül, a szovjet burgonyavetőgéppel. Mintegy huszonöt ember munkáját végzik el hárman a gép segítségével. genfi egyezmények végrehajtását. — Az amerikai elnök beszédéből kitűnik — folytat! a Hruscsov, — hogy az Egyesült Államok kormánya továbbra is be akar avatkozni más országok belügyeibe, amelyekre kiterjed az Egyesült Államok katonai „segítsége“, sőt teljes ellenőrzése alá akarja vermi ezen országok más országokhoz fűződő gazdasági és kereskedelmi kapcsolatait. Az amerikai elnök erre vonatkozó elgondolásait Japán példájával világította meg. Elismerte, hogy Japán azelőtt „virágzó kereskedelmet folytatott Ázsiával, különösen legközelebbi szomszédaival es hogy Japán gazdasági szilárdságának kulcsa a kereskedelem.“ Azt is elismerte, hogy igen korlátozott lehetőségek nyílnak arra, hogy Japán az Egyesült Államokkal és a kölcsönös segélyprogram más országaival fejlessze kereskedelmi kapcsolatait. Ha reálisan nézzük a dolgot, akkor el kellene ismerni, hogy a megoldás az lenne, ha Japán előnyös kereskedelmi kapcsolatokat fejlesztene ki minden országgal, köztük a szocialista államokkal is. Ilyen kapcsolatok miatt Japán nem kerülne függő helyzetbe a szocialista országokkal szemben, amitől Eisenhower minden alap nélkül fél. Ellenkezőleg, e kapcsolótok segítségével Japán újabb előnyös piacokhoz jutna iparcikkei elhelyezésére és nyersanyagok vásárlására; — Kinek előnyös az a politika, amelyet Eisenhower elnök védelmez? Egyes amerikai monopóliumok talán nyernek ezen, viszont azok* az országok, csak veszíthetnek, amelyek elől az Egyesült Államok el akarja zárni a szocialista országok piacait azzal az ürüggyel, hogy az illető országok „szabadságát védelmezi“; ' Az amerikai elnök Gettys- burgban a „berlini kérdésről“ is beszélt és a szovjet javaslatokról azt állította, hogy ezek kísérletet jelentenek Nyugat-Berlin megszerzésére. Nem szándékozunk senkitől sem elhódítani Nyugat-Ber- lint, csak egyet akarunk, hogy eltűnjék ott a feszültség és az esetleges katonai konfliktusok veszedelmes góca; A dolog lényege most az, hogy türelmes legyen, mindenki és senki se tegyen semmit, ami megakadályozhatja a berlini kérdés helyes megoldását, valamint a német béke- szerződés kérdésének rendezéséti — Vajon milyen célt követhetett a gettysburgi beszéd — hangzott végül a kérdés — tekintve, hogy az amerikai elnök barátságtalan kijelentéseket tett népünkre vonatkozólag és külpolitikai téren az Egyesült Államok olyan akció programját hirdette meg, amely nyilván nem a nemzetközi feszültség enyhítésére irányul: Hruscsov válaszában kijelentette: — Nyugaton vannak eléggé befolyásos körök, amelyek minden befolyásukat latba vetik, hogy megnehezítsék, sőt, ha sikerül, teljesen meghiúsítsák a tárgyalásokat. Azok a nyugati államférfiak akik hasonló lépéseikre hajlandók ebben a fontos tör- ténhlim időpontiban, súlyos i felelősséget vállalnak ma- ; gukra a népekkel szemben. az esetleges következnie- ", nyékért. * Nem szabad kiélezni a helyzetet, nem szabad fokozni az < államok közötti nézeteltéréseI ket, hanem az álláspontok közeledésének útját kell keresni, azt az utat, amely az elengedhetetlenül szükséges közös {megoldásokra vezet, erre van . ma elsősorban szükség. Egyetlen kormány sem mondhat ie erről az útról, ha valóban szí- ^ vén viseli a világ sorsát — l fejezte be Hruscsov a Pravda {szerkesztőségének kérdéseit# ’ adott válaszát.
