Dunántúli Napló, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-09 / 82. szám

1959. Április 9. NAPLÓ 3 Tervszerűen halad a hároméves terv kulturális beruházásainak megvalósítása Állami segítséggel új óvodák, napközik a tsz-városokban, községekben — Tizenhárom megye művelődési autót kap A hároméves terv művelő­désügyi beruházásainak meg­valósításáról és a formálódó ötéves terv kulturális részének Irányelveiről a Művelődés- ügyi Minisztérium tervfőosztá­lyán tájékoztatták a Magyar Távirati Iroda munkatársát: — A hároméves terv eddigi időszakának egyik nagyon ér­dekes és figyelemre méltó ta­nulsága számunkra: a városok, a falvak lakossága akkor, ami­kor új iskolát, művelődési ott­hont kér az államtól, majd­nem mindig kész arra, hogy hozzájáruljon a költségekhez. A művelődésügyi hálózat fej­lesztésének kiválóan járható útja a helyi erőforrások és az ál­lami támogatás, beruházás párosítása, együttes felhasz­nálása. Ismeretes, hogy a kulturális költségvetésből a hároméves tervben 2800 új tanterem épí­tését irányozták elő. Amikor összegezték a helyi erőforráso­kat és a társadalom ország­szerte megnyilvánult segítő­készségét, kiderült, hogy ez az állami támogatással együtt 3500 új tanterem építésére ele­gendő. Az eddigi eredmények­ből azonban arra következte­tünk, hogy a hálómé vés terv­ben elkészülő tantermek szá­ma — a tisztán társadalmi erő­forrásból épülteket is számí­tásba vévé — előreláthatólag meghaladja a 3500-at. Vas megyében például ere­detileg 24 tanterem építését tervezték, a közelmúltban ar­ról kaptunk hírt tőlük, hogy jobban gazdálkodva a helyi eszközökkel, 48-at építenek. — A múlt évben, amikor népgazdaságunk a vártnál jobb termelési eredményeket ért el, felemelték a beruházási kere­teket. A művelődésügy ebből több tízmillió forinttal része­sedett, ezt az összeget teljes egészében kulturális fejlesz­tésre fordítottuk. — A falu művelődésügye az idén olyan juttatásokkal is gazdagodik, amelyek nem sze­repeltek terveinkben. Az újon­nan alakult termelőszövetke­zeti városokban, községekben, hozzájárulva a tsz-ek megerő­sítéséhez — még a nyári mun­kák befejezése előtt — idényjellegű napközi ottho­nokat és óvodákat nyitunk. Ezek egy részéihez a helyi ta­nács gondoskodik megfelelő Divatos áruk kerülnek falura is A Budapesti Óra- és Ékszer- kereskedelmi Vállalat és a Divatáru Nagykereskedelmi Vállalat kétnapos árubemuta­tót rendezett Pécsett, a ME- SZÖV-széíkiház nagytermében, a földművesszövetkezetd bolt­vezetőik részére. Az igen jól sikerült, látványos árubemu­tató célja, hogy a földműves­szövetkezeti boltosok is meg­ismerjék a nagykereskedelem legújabb, tavaszi és nyári áru- választékát és a látottak alap­ján adják meg a megrendelé­seiket. Az árubemutatón igen bősé­ges választék várt a nagyszá­mú érdeklődőre. Sokféle, s ami fontos, újfazonú, nagyon Íz­léses, modem kivitelű árucik­ket mutattak be. A bemutató érdekességei közé tartoztak többek között a kínai műanyagvázáit és szép kivitelű bőráruik: táskák, kulcstartók, fésűtokolk, vala­mint a németek ötletesnél, öt- ’ letesebb faárui. A magyar ipar legújabb szakemberek elismerését. Az egybeszabott fürdőruhák ol­dalt és hátul gumizott kivi­telben készültek. És tetszet­tek az olcsó halászgarnitúrák is. A kedvelt műbőr útitáská­kat eddig az NDK-ból impor­táltuk. Az árubemutatóin lá­tott szép kivitelű táskák alap­ján most már elmondhatjuk, hogy a magyar ipar készítmé­nyei felveszik a versenyt a külföldi árukkal. Igen ízlésesek az apró gyer­mekruhácskák, napozók, strandruhák is. A tapasztaltak alapján igen érdekes tanulságot szűrhetünk le. Éspedig: jövőben a diva­tos árukat találják meg a földművesszövetkezeti boltok vásárlói is. Megszűnhet végre az eddigi hatalmas különbség a falu és a város üzleteinek árud közt. Ennek pedig nagyon örü­lünk . « (Szántó) helyiségről, .mi pedig biztosít­juk a fenntartás költségeit. Ezenkívül 13 megye művelő­dési autót kap, vetítővel és könyvtárral felszerelve. Dolgozunk a művelődésügy második ötéves tervének irány elvein és főbb vonásokban már megvannak a különböző kulturális területek fejleszté­sére vonatkozó elképzeléseink. Számításaink szerint 1960— 1965 között mintegy 3 500-zal emelkedik az általános iskolai tanulócsoportok száma és mint egy 80 000-rel több gyerek kerül a felső tagozatokba. Ügy akarjuk csoportosítani az öt­éves tervben beruházásainkat, hogy csökkenjen a naponta több váltásban tanuló gyerme­kek száma és megoldódjék a 14—16 éves gyerekek foglal­koztatása. Az általános iskolák felső tagozatán fejleszteni akarjuk a poli­technikai oktatás anyagi fel tételeit. Vidéken a bányásztelepülések, a fejlődő ipart városok mellett új bázisokat akarunk létrehoz­ni a környék fiataljainak kö­zépiskolai továbbtanulásához. A gyermekvédelmet szogálja majd, hogy az ötéves tervben — terveink szerint — állami erőből 2 500. egyéb forrásból pedig 1000 férőhellyel bővül­nek majd az otthonok. Jelen­tősen kívánjuk fejleszteni az óvodahálózatot, Határidő előtt A Baranya megyei Fttldmű- vesszövet kezetek Szolgáltató Vállalata végzi a földműves­szövetkezetek és a tsz-ek ré­szére a szükséges építkezése­ket. Jelenleg több mint négy­millió forint értékben, 17 mun­kahelyen folyik építkezés. A szolgáltató vállalat három na­gyobb építkezést fejez be má­jus 1-én, a határidő előtt egy hónappal. A vékényi vegyes Uzletház építkezésén már az utolsó si­mításokat végzik. A négyszáz- ezer forintos beruházással fel­épült üzletházban kultúrterem, korszerű bolt, kocsma, tejbe­gyűjtő, és felvásárlási raktár is van. A község lakossága tár­sadalmi munkával járult az építkezéshez. A szovjet gépkocsiipar újdonságai A Lihaccov Autógyárban megkezdték a „Zil—111“ min­tájú hétüléses személyautók gyártását. A kocsi nyolchen­geres, 230 lóerős motorja 170 kilométer óránként i sebessé­get tesz lehetővé. A gorkij autógyárban je­lenleg gyártott „Sirály“ min­tájú hétüléses gépkocsi vala­mivel kisebb az előbbinél, leg- nagyofo sebessége óránként 160 kilométer. Az idén korszerűsítik a „Volga“ és a „Moszkvics“ típusú kocsikat. Hamarosan megkezdi a szovjet gépkocsi- ipar egy négyüléses i kisautó- típus gyártását is. E kisfogyasz tású kocsi súlya mintegy 600 leg lesz, legnagyobb sebessége pedig óránként 80 kilométer. Az egészség védelmében Pécs Közegész­ségügyi és Járvány­ügyi Állomása, a KISZ és a Szak- szervezetek Doktor Sándor Művelődési Háza, valamint a városi vöröskereszt rendezésében egész­ségügyi kiállítás nyflt az SZMT-szék házban. Dr. Papp Zoltán városi főorvos he­lyettesének megnyi­tó szavad után Dr. Kun Lajos egyete­mi tanár a Köz- egészségtani Inté­zet igazgatója is­mertette a kiállítás célját, majd Dr. Tóth Erzsébet, az Egészségügyi Mi­nisztérium küldötte beszélt a kiállítás fontosságáról. El­mondotta, hogy az egyik legveszedel­mesebb betegség, a rák megelőzéséért szinte mindent él­követnek egészség- ügyi szerveink és ennek ellenére a rákszűrésre kötele­zettek alig egyhar- mada jelenik csak meg a szűrővizsgá­latokon. A kiállítá­som filmvetítéssel is illusztrálják a rák- szűrővizsgák jelen­tőségét. A kiállított képek, makettek, nagysze­rűen érzékeltetik a népbetegségek, bal­esetek okait, kihang súlyozva, hogy a balesetek 70—80 százaléka alkoholos befolyásoltságból ered. A népbetegsé­gek, (tbc, traho- ma) terjedése is nagyiészt hanyag­ságból, nemtörő­dömségből ered, mert ma már adva van az ellenük való védekezés, megelő­zés ezerféle módja, csak élni kell vele. A rendkívül gazdag anyagú kiállítás minden bizonnyal nagy érdeklődésre tarthat számot. Hasznos volt a belgiumi tanulmányút Tamésy István elvtársnah, a Pécsi Szénbányászati tröszt főmérnökének nyilatkozata Munkatársunk felkereste Tamásy István elvtársat, a Pé­csi Szénbányászati Tröszt fő­mérnökét és megkérte, hogy mint a nemrég Belgiumban járt magyar bányászküldöttség egyik tagja, néhány szóban tá­jékoztassa olvasóinkat a belga bányákban szerzett tapaszta­latairól. — Az 1910-es években, mi­előtt a pécsi bányák nagy­arányú fejlesztése megkezdő­dött, már járt egy magyar bá­nyászküldöttség Belgiumban. Az akkori küldöttség sok hasz­nos tapasztalattal tért vissza, ami érthető is, hisz a belga szénbányászat mér közel 200 éves. Fél évszázad alatt azonban a bányászatban ts sok minden történt, a fejlődés ezen a te­rületen sem állt meg. Belgiu­mi látogatásunk célja tájéko­zódás volt. Meg aikartuk tud­ni, hogy meddig jutottak öle, elsősorban a gázkitörés ellem védekezés, a szállítás diesele- sítése, az elektromos energia bánya,beli felhasználása, a me­tán indikátorok alkalmazása, a kőzethőméraéldet csökken­tése terén. Persze, mint bá­nyászokat, minden olyan prob­léma érdekelt bennünket, amely a bányászattal kapcso­latos. Választ kerestünk ezekre a kérdésekre, mert a mélybá­nyászatra való áttérés a pécsi bányák nagyarányú fejlesztése nálunk is struktúráiig válto­zásokat követel, számos olyan akadály leküzdése vár ránk, amellyel eddig még nem talál­koztunk. A gázkitörés veszé­lyének elhárítása, a dieselesí- tés, a hűtés, a szellőztetés megoldása, halaszthatatlan fel­adatunk. Most, hogy a csehszlovák, a lengyel bányászat után a bel­ga bányászatot Is megismer­tem, kijelenthetem, kevés olyan gázkitörés veszélyes és geológlailag olyan zavart bá­nya van, mint itt Pécs kör­nyékén. Jártunk például közel 1500 méter mély bányában is, ahol a meleg és a ponképződés igen nagy. E téren nehezebb helyzetben vannak, mint mi, de a geológiai helyzetük ked­vezőbb, a gázkitörés veszélye kisebb, mint nálunk. Elöljáróban még csak annyit: e tanulmányút is meggyőzött bennünket arról, hogy a mi bányászati viszonyaink nagyon nehezek, de annak ellenére, hogy Belgiumban hatalmas összegeket költenek a bányák­ra, a bányák korszerűsítésére, nekünk nincs semmi szégyell­ni valónk, Sőt a biztonság, az emberekkel való törődés ná­lunk sokkal magasabb fokú, mint ott. Vendéglátóink nagyon elő­zékenyen fogadtak bennünket, időt, fáradságot nem kímél­tek, hogy célunkat elérhessük. Ez sikerült is. Sok meglepőt láttunk, de néhány meglepe­téssel mi is szolgáltunk. A bel­gák merészebben kezdtek hoz­zá a víllamosenergia bánya­beli alkalmazásához és a die- selesítéshez, mint ml. ök. ha egy gépről megállapítják, hogy sújtólégbiztos, akkor azt a gé­pet, minden további nélkül, alkalmazzák is. A gázkitörések ellen nagy átmérőjű fúrásokkal védekező­nek. Hosszabban fúrnak előre, mint mi és ugyancsak provo­kálnak. A robbantást minden esetben dinamittal végzik. Egyéb védekezési módot nem ismernek, a nálunk alkalma­zott kimosatási eljárást meg­lepődve fogadták. A belga bányákban általá­ban minden behúzószinten dieselvontatást alkalmaznak; A kihúzószinteken még lova­kat is láttunk. Igaz, azokban a bányákban egy szintet mű­velnek és így a kihúzószinte­ken egészen minimális az anyagmozgatás. Van olyan bá­nya is, ahol a kihúzószinteken sújtólégbiztos akkumulátoros mozdonyokat használnak. A számunkra a legmegle­pőbb az volt, hogy a villamos- energiát a gázkitörése* telepe­ken is alkalmazzák. A jövesz- téet a frontokon igen sok he­lyütt már gépekkel — szén- gyaiuval, szénfűrésszel — vég­zik. E téren előrébb vannak nálunk, de meg kell jegyezni, hogy a telepek többsége lapos, a maximális dőlés harminc fok. A munkahelyi szállítást mindenütt kaparószalagok vég­zik. A villamosenergiát, még a frontokon is használják, sújtó­légbiztos gépek meghajtására. Metán-indikátort egyik bá­nyában sem használnak, kü­lönleges riasztó berendezésük sincs. A gézjelenségek észle­lésére csupán a biztonsági benzinlámpát használják. A kőzethőménséklet csök­kentését, a levegő hűtését egészen nagyvonalúan oldot­ták meg. Az egész behúzó le­vegőt hűtik, sőt mielőtt a le­vegő a fejtésbe kerül, külön hűtőberendezésen áramlik át. Ez a hfltőberendeaé* csőradiá­torhoz hasonlít, melyben hi­gyártmányal (között (is váló- ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■•■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■•■■■■■■■■■■■■»■■■■■■■■■■«■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■•■degvizet cirkuláJtatnak. Ennek gathattak a szövetkezeti bol tosok. Sikert aratott a reper- tációe ébresztőóra, amely rö­vid időközönként három csen­getéssel űzi el a legmélyebben alvók szeméről is az álmot. Tetszetősök az aluminium dísztárgyak, hamútartók, kész­letek és a cseh bizsuáruk. A divatcikkek közül' a leg­újabb női fürdőruhák reáclók nyerték el a kereskedelmi Villányi Mozaik r ebontja az kabátot a emberről a nap. Valaki megjegyzi: — Ni már virágzik az álmá­ját — és hozzáteszi — Ilyen korán. Csak baj ne legyen be­lőle A Villányi Gépállomáson azt mondja a főagronómus: — Bírjuk-e a munkát? Bír­juk, főleg a főbb munkákat> Tíz olyan szántótraktorunk van még, amelyik ebben az évben jóformán meg egyet sem pöffervtett... — és mesél, mesél: arról, hogy a beremen- di tsz nyolcvan hold kukori­cát vet négyzetesen, hogy drótféregvizsgálatokat végez a termelőszövetkezetekben a la­boratóriumuk, hogy a tavalyi 131 holddal szemben az idén már 472 holdat vetettek a ter­melőszövetkezetekben, hogy tavaly március 31-ig mindösz- sze 2900 normálholdnyi mun­kát végzett a gépállomás, m'q az idén 4 350 normálholdat tel­jesítettek .,. Nagy halomba gyűlnek a szavak. Mindegyik szó. szám azt bizonyítja: nem volt iga­zuk. ö kishitűeknek, azoknak. Elüssem a Fodrászipari Vallala! Városunk egyik népszerű vállalata, a Pécsi Fodrászipari Vállalat dolgozói.április negye­dikén lelkes hangulatban ün­nepeltek abból az alkalomból, hogy élüzemmó lettek. A vi­rágokkal feldíszített tanácsi kultúrterem zsúfolásig megtelt a fodrászipar dolgozóival. A meghívott vendégek el­foglalták helyüket az elnök­ségben, majd Hajdú József igazgató méltatta az est jelen­tőségét, köszönetét mondva azért a fáradhatatlan mun­káét, mellyel sikerült az él- üzem címet elnyerni. Molnár Károly a városi ta­nács ipari osztályvezetője nyúj tóttá át az élüzem oklevelet és Hajdú József Igazgatónak a kiváló dolgozó oklevelet. Ez-S'ifciJc azt hitték, a tsz-mozga- után ke-ült sor a ló munkájuk 3 lom gyors fejlődését n >m qyö- ozók megjutal-j zik a gepek. Győzik! Igaz. kai kitűnt dolgozók m-rAcára. Vacsora után, jó hangulat­\hogy lesz eqy-két olp-n mun- I ka. amit teljes egészében nem ban folytatódott az ünnepség,mtudnak megoldani a gépállo- ■wly « hajnali órákig tartott, S mások, de hm a termelőszövet­kezetek körülnéznek, akkor rájönnek: ők is meg tudják csinálni azt, amit a nagyhar- sányiak. A nagy hars ám/i Súg­ván Tsz 150 hold aprómag el­vetésére szerződött a gépállo­mással. A gépállomás nem tu­dott akkor ott lenni — kevés aprómagvető gépük van — amikor a tsz kérte. — Itt állnak a lovak! E1­vetjük aiokikal! — határozott a vezetőség és így is tettek. A villányi Uj Alkotmány Termelőszövetkezetben már túl vannak a koratava­sziak vetésén: — Már csak a kukorica ve­tése van viasza! — újságolják. — Most mit dolgoznak az emberek? — Karóznak! Ma kezdtük el tizenöt hold szőlő karózását — válaszolnak és ezzel a szőlő­nél maradunk. Hét hold új szőlőt telepjei­tek az idén. Lesz Jó villányi bor jövőre, meg az azután kö­vetkező években is. — Mindig több! — teszi hoz­zá az elnök. — Most is még vagy 150 hektó borunk van a pincében. Tudja, eddig csak a pécsi borkimérésünkben érté­kesítettük. a borunkat. Novem­bertől eddin 40 hektó fogyat el ott. Jövőre másként speku­lálunk. — Leszerződik? — Le bizony! Fajta bort csi­nálunk, sokkal jobban járunk, mintha így literezgqtünk... A szőlőgazdaságban még '■* most is ünnepi a hangu­lat. Szombaton kapták meg az élüzem címet, amit nem keve­sebb, mint hatszáz ember ün­nepelt. Azt mondja az igaz­gató: — ilféff reggel fél ötkor is alig akartak hazamenni az emberek. És mást is mond: —> Ezen a napon négyszáz- ezer forintot tettek a szőlő- gazdaságbeliek a takarékba a hatszázezerből, amit kaptak.... Szép összeg, jövőre is eny- nyit, de még ennél is többet akarnak. Be is Indították már a versenyt. A szőlészeti üzem­egység vállalta, hogy a beter­vezett ráfordítási összeg fel- használásával 15 százalékkal túlteljesítik a tervet. E válla­lás értéke nem kevesebb, mint 470 000 forint. Es hogyan tel­jesítik ezt a vállalást. Úgy, hogy a szőlő táperejét állan­dóan fokozzák, bevezetik a vegyszeres gyomirtást. Azt hi­szem ez is éppen olyan egye­dülálló. mint a hektáronkénti nvol- mázsr műt rá™' ■ és 10') marsa szerves1 rámia kiszórása mindért évben. Ezt mir a múlt évben is csinálták, a ta- tajgyom vegyszeres gyomirtá­sát csak az idén kezdik. A szőlöszaporítóanyaggal sem lesz hiba. Az ezzel foglalkozók vállalták: a tervezett ráfordí­tások betartásával egymillió ellenére meg kell állapítani; hogy a kihúzószinteken a le­vegő hőmérséklete gyakran el­éri a 30—36 Celsius fokot. Igaz, a levegő páratartalma igen alacsony, sokkal alacso­nyabb, mint nálunk. Szeren­csére nekünk ilyen hűtési problémáink még nincsenek. Láttunk ezenkívül még sok (írást is. Van Belgiumban olyan sima alany vesszővel termelnek bányaüzem, ahol már a 30 “ gg ílr centiméter vastag telepeket is lefejtik, egy német gyártmá­nyú, egytagú, lánccal vontatott szénfűrésszel. A gép elektro­mos meghajtású. Láttunk nagy betonidomtömbökkel falazott óriási vágatokat, jól felszerelt kutatóintézeteket stb. Belgiu­mi látogatásunk szerintem hasznos volt. Ezt természete­sen majd a gyakorlat dönti el. Tapasztalatainkat ezután összesítjük. Annyit azonban márts megmondhatok: egyes problémáink megoldásához nekünk is bátrabban kell hoz­zákezdeni. Koncentrált nagy- _ üzemeket kell létesíteni, hogy ■gazdaságosan bányászkodhas­többet. mint amit a terv elő­ír.. . Egy sző, mint száz: ezek a vállalások 906 000 forint plusz bevitelt jelentenek a gazdaságnak, természetesen el számoló áron számolva. — Más újság? — Különösebb nincs! — vá­laszol Pdlffy Károly igazgató. — Ha csak az nem, hoqy ha­marosan befejezzük a másfél- millió vessző oltását és hama­rosan megkezdjük a másfél- mif.lió oltvány és másfélmillió vad iskolázását. Gondolkodik egy kicsit, ’az­tán folytatja: — Idén mindössze 10 hold új telepítésünk van. Jövőre viszont nyolcvan hold csemege jsun,k — fejezte be nyilatkozz szőlői telepitünk... Tehát nemcsak vörösboré ról. de csemegeszőlőjéről is hí-1 re* lesz ezután Villány. A vő­•tát Tamásy István. : Ä. Ära: I CtMMíli* a láMfaüléiet tt senyen számos aranydijat■ Az R 656 elneVe_ nyert. Bízunk benne, hogy d'z^ű rádióvevőkészülék az ed- ma,us középén Ausztriában*^ ^ , 980 forknt helyett , 200 rendezett némze’kbr! horver-J{o%ntéft az R S4S fípusu rá_ -ennen e-' vájáron sem m*| dióvev5ké,zülék t .,„r forint :;s'”'7í * kÍ JVI; n; "«helyett 1020 forintért kerül tizenhárom borm "6á ami er J lomba Az értékcikken« reá, versenyre küldtek el ápri„s e.áT1 Iépeít ^ SZALAI JANOS Itályba.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents