Dunántúli Napló, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-08 / 81. szám

1959. ÁPRILIS 8.

NAPLÓ

3

TÍZ perc

egy építkezés életéből

Az épülő háromemeletes lakóház tetejéről jó messzire ellátni. Egyik oldalon a tavaszi széltől borzolt, füstölgő há- nyókra, másik oldalon a város apró, gyufaskatulyáknak látszó házaira, a közelben, az épület alatt kígyózó szürke műútra és mellette a sok bevakolt lakóépületre, melyek előtt már gyerekek hancúroz- nak, asszonyok sietnek hazafelé a bevásárlásból.

A komlói 49-es számú Építőipari Vállalat dolgozói készítik itt meszesen a bányász- ‘ lakóházakat.

A C 6-os

épület tetején Garán András falazóbrigádja a kéményeket emeli. Az egyik már elkészült, Kulcsár István fiatal kőműves és társa már a kéményt borító előregyártott betonlapot húzza fel . kötéllel az állásra. Stefán Mária segédmunkás és még négy fiatal lány hordják szét a lekvársűrűségű habarcsot, amit gép nyom fel csővezetékeken keresztül a harmadik emeletre.

Éninger József komplexbrigádja ez alatt a szellős lépcsőház mennyezetét vakolja. Schneider Imre kőműves egy pillanatra abbahagyja munká- . ját, s míg a kezében tartott „hóBlin” lecsöpög a malter, elmondja: brigádjuk szeretné 10 nappal a határidő előtt befejezni a belső vakolás munkáit.

Szép vállalás ez és amilyen tempóban dolgoznak, biztosak lehetünk sikerükben. Ne ve- gyük ez azonban idejüket, menjünk tovább. A második és az első emeleten is lázas munka folyik. Két ember

a lila kőkockákat

rakja le az egyik lakás előszobájának aljára, egy másik a fürdőszoba falát simítja. Az A 6-os épületben már az ácsok, 'akatosok dolgoznak. A piros téglatömeg közül mindenün- ^ nen kihal latszik kopácsolásuk.

, Igazítják az ablakokat, behelyezik az ajtókat.

No de sétáljunk át a másik épülethez.

Vigyázzunk séta közben, ne nézegessék a fehérbúrás, szürketestű villanyoszlopsort, meg a kis családi házakat, hanem a földet, mert a hepehupás talajon könnyen eleshetünk. Persze, minden építkezés velejárója a téglatörmelék, a gödrök, a különböző helyekre lerakott betonelemek, de talán nagyobb rendet is lehetne tartani. Egy nagyobb gödörből 5—6 méter hosszú

rozsdás gömbvas

kígyózik a napsugár felé, a daru pályáján téglatörmelék hever, mellette a lukacsos falazótéglák darabjai, égnekálló szeges lécek társaságában.

Keller János munkavezető éppen az autóról lerakott ajtókat veszi át, a teherkocsi is bent nyugszik egy gödörben, a közlekedést megnehezíti a terep egyenetlensége, a sokfelé lerakott anyag, s gátja biztosan a munkának is.

Viszont a kész épületek között már hengerük az utakat, a rakoncátlan kövek elsimulnak a roppant teher alatt.

A legközelebb álló, szürkére festett, kékerkélyes ház egyik lakásába becsöngetünk. Ba- kány József vájár lakik itt, éppen alszik, mert éjszakai műszakban volt, de felesége, egy kedves asszonyka, megmutatja a lakást.

— Nagyon szép minden, világos, kényelmes, örömmel lakunk benne — mondja. Az építőipari vállalat dolgozóinak jó munkáját dicséri a szép, csempézett konyha, az egyenletesen festett falak, az egész kivitelezés,

— A kéményt ugye majd megcsinálják — súgja Keller János munkavezetőnek Ba- kányné, aki nem tudja, hogy most jó helyen szólott-e.

— Igen, megcsináljuk rövidesen — válaszol a munkavezető és kint a szabadban megmutatja a hibát.

A tervezők a tető csúcsánál alacsonyabbra írták elő a kémények építését s emiatt a földszinti lakásokban nem ég rendesen a tűz. A most készülő három épületben már

magasított

kéményeket

készítenek, a többin sajnos, újra áLlást kell építeni és a meglévőre ráfalazni.

Hát bizony, ennek költségeit meg lehetett volna takarítani. Mindent összevetve azonban megállapíthatjuk, a vállalat dolgozói jó munkát végeznek, igyekeznek gyorsan befejezni az épületeket, hogy még több bányászcsaládot örvendeztethessenek meg kényelmes, tiszta otthonokkal.

Állatkísérletek

a szilikózis tanulmányozására

A Pécsi Szénbányászati Tröszt kutatási és kísérleti osztályának orvosai külföldi tapasztalatokat követve álla- tokkal kísérleteket folytatnak a porártalom tanulmányozá- sara. Pécsbányán négy külön* böző adottságokkal rendelkező munkahely közelében 10— 10 kalitkába zárt patkányt helyeztek el. Ezeken a helyeken speciális műszerekkel hetenként mérik a levegő pores páratartalmát, hőmérsékletét és a légsebességet. Havonta egy-egy állatot felbon- colnak és szervezetének elváltozásában tanulmáhyo-zzák a szilikózis hatását.

Az állatkísérletek alkalmával nyert tapasztalatokat a munkavédelem terén hasznosítják.

— A PÉCSI SZENNYVÍZ- TELEP bővítésével foglalkozik a városi tanács. A szennyviz- telep bővítésének megtervezésére és rekonstrukciójára húszmillió forintot kívánnak fordítani. A további tervek között szerepel a derített és tisztított szennyvíznek ipari célokra való felhasználása.

— Szrits —

Vállalat vagy baktériumtelep?

A valamikori céhek utcájában, a volt Felső-Malom utcában, nemcsak a Deríti tanúskodik a régmúlt időkről, hanem a mellette lévő Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat telepe is. Csakhogy, amíg a Deríti tisztességben megöregedett műemlékké vált, addig a fentebb említett telep a barbár középkori állapotokat is túllicitálja.

Erről már akkor tudomást szereztünk, amikor a kapun beléptünk. A bokán felüli sártenger láttán akaratlanul is szemérmetlennek találtuk a magát „Köz- tisztaságinak“ valló vállalat cégfeliratát. A tágas udvarban a latyaktenger kellős közepén büzlő, párolgó , trágyahal m ok

várják a szállítást, de inkább a tavaszt és vele együtt a szúnyogok, a döglegyek légióit, a fő-fő szállítókat, hogy betegséget, bajt hordja^ nak szerte-szét, innen a város szivéből. És erre az udvarra nyilának a sok Iakású Deríti éléskamra ablakai és ebben az udvarban is családok élnek tizenkét apró gyerekkel. Vida Józsefné, aki tizenhárom éve lakik itt, ő mondta, hogy mind a tizenkét gyerek szájfertőzést kapott és az ő gyerekei is betegek. Nem kérdeztünk meg orvost, de gondoljuk, hogy az azonos megbetegedéseknél közrejátszott a szennyes udvar is. Mit lehetne itt tenni? Csakis azt, hogy a vállalatot mielőbb kitelepíteni a város közepéből. Méghozzá minél távolabb és a lebető leggyorsabban.

A Somogyi Béla utca 11. szám alatti szikvízgyár sem marad alul az iménti rossz példában. Itt is súlyos bajok vannak a higiéniával. Mert az nem lenne hiba, hogy az üzemben öles betűkkel figyelmeztet a felirat: „Baleset ellen védekezz“! — Ez kell is, fontos is, de a szik" vízgyárban másik fel irat is elkelne, méghozzá három felkiáltójellel a végén: „Vigyázz, fertőzésveszély!“ Mert ebben a gyárban erre nem sok gondot fordítanak. Úgyszólván semmit. Sem a szikvíz-, sem a Bambi gyártásnál nem tartják be a legelemibb óvintézkedéseket^ — Naponta 8—10 ezer üveg szikvizet szállítanak klinikáknak, kórházaknak, üzleteiknek, lakosságnak és ezekről a helyekről naponta kapják vissza az üres üvegeket. És naponta töltik meg újra és újra anélkül, hogy megmosnák, vagy fertőtlenítenék. Hogy mióta van ez így, azt

még a gyár igazgatója, Gyimesi József sem tudná megmondani, illetve csak annyit mond, hogy ők nincsenek erre berendezkedve. Különben jól tudja, hogy ez így nincs rendjén és tudják ezt a dolgozók is. A bambiüzemben saját szemünkkel láttuk, amint a kórházakat és ezer mást bajt látott üres, ragacsos üvegeket közös kádban tömegével öblögetik és minden fertőtlenítés nélkül újra töltik valameny- nyit. Amikor kifejeztük aggódásunkat, „megnyugtattak“ bennünket. hogy klórral fertőtlenítenek, de egy csepp nem sok, annyit sem tudtak felmutatni a fertőtlenítő szerből.

Hiba ez, súlyos hiba, amiben úgy látjuk, része van a városi tanács ipari osztályának is.

(Pálinkás)

fialtatni kell a pénzt!“

Kilenc GtlC a villánykövesdii Alkotmány Tenmelőszövetke zet elnöke Steig Antal. Kilenc év. nagy idő, sok tapasztalatot gyűjthet ennyi idő alatt az ember: jót is, rosszat if. Ezekről a tapasztalatokról beszélgettünk. Első tanulságként ezt mondja:

— Az elnök ne akarjon mindent maga megoldaná! — és elmesél néhány példát, ö is egyedül akart mindent megcsinálni kezdetben. Rájött, hogy ez nem megy. — Most úgyszólván önálló minden brigádvezető, üzemegységvezető — teszi hozzá. Szükség is van erra. meri a háromszázholdas gazdaságunk, ma már 1 200 holdra növekedett és három üzemegységre tagolódik: az ivánbattyáni, a palkonyal és a villánykövesdi üzemegyI ségre.

Érdekesen fogalmazza meg arról alkotott véleményét is: milyen legyen, az elnök. Azt mondja:

— Az elnök, ha szigorú, követel a tagoktól az nem baj, csak fizessen, akkor a tagok megértik miről van szó. Lehet az elnök akármilyen mézesmázos, ha nem fizet — nem sok becsülete van a tagok előtt..:

így van ez? így bizony; Persze abhoz, hogy több legyen a jövedelem. sok tépelődés, gondolkodás kell. Ki kell használni minden adódó lehetőséget. Ilyeneket: Villánykövesr- den jók a lehetőségek a sző- k lÉBzkedésre. Ki is használják.

Idén 120 000 szőlőoltványt készítenek szabadpiacra és 100 ezer darabra az állammal kötöttek szerződést. Tizenöt holdas kertészetük is van, amit teljes egészében leszerződtek, 23 holdas halastavuk is önti a pénzt és mint mondják: idén 13 hold új szőlőt telepítenek, állami hitelből, ami háromnégy év alatt majdnem teljes egészében visszatérül a téri melőszövetkezetnek.

— Szóval mindent meg kell

fogni, amiből pénz jön! — vonja le a következtetést. — De elsősorban az állatállományra kell gondot fordítani. Nekünk jelenlég 124 szarvasmarhánk, 306 sertésünk és 321 juhunk van. Hogy mást ne mondjak: 150 sertésre van

szerződésünk. Júniusban már le is adjuk őket A vásáron, piacon most nagyon olcsó a sertés. Az új tsrz-ek helyesen teszik, ha ők vásárolják meg a tagoktól a sertéseket és leszerződik, mert régi mondás az: „Azt keli legjobban megbecsülni, amit a legjobban pocskondiáznak.“ A disznót most ócsárolják — jövőre jó ára lesz.

A pénzről beszél megint, de más formában. Azt mondja:

— Amit saját erőből meg lehet dldand, azt caÉnáljuk meg

saját erőből. — és példákat mond, a pénzforrásra is, arra (is, hogyan lehet a 60 forintból mondjuk jövőre százhúszat csinálni.

A 150 szerződött sertés után előlegként 90 000 forintot kapott a termelőszövetkezet. Mit csináltak ezzel a pénzzel? Egy kis részét kiosztották munkaegységéül égként, a többiből bővítették a villanyhálózatukat, kifizették a nemrég vásárolt szántó traktort, traktor vetőgépet vettek.

— Tizenegy vagon búzára kötöttünk szerződést az állammal. így többet kapunk érte és 60 forint előleg jár mázsánként, amit már most arra fordíthatunk, hogy jobb terméseredményeket érhessünk el, olcsóbban, többet termelhessünk.

Ez is egy pénzforrás. Nem, nem arról van szó, hogy a villánykövesdiek nem osztanak majd terményt is. Náluk az a felfogás: bőven legyen meg

mindenkinek a kenyere, de a többit azt az államnak adják, így többet kapnak érte. A hatvan forintos mázsánkénti előlegből kifizették az egész évi SZTK-t, a búza biztosítási diját, az adó egy részét, apró- magot vásároltak, 35 holdhoz szükséges tavaszi árpa vető- ma®ot;5s

Hogy mennyire eredményes náluk ez a mondás: „Amit lehet saját erőből!“ azt mutatja a tavalyi példa is. Tavaly például egy Zetort pótkocsival, egy szántó traktort, egy hidraulikát, két gépi vontatá- sú vetőgépet, egy kévekötő anaitógépet, egy motorkerékpárt, hat pxerme tezőgépet... vettek saját erőből. Jelenleg két szántó traktoruk és egy Zetoruk van.

— Hamarosan még egy szántó traktorunk lesz és, ha minden jól megy, akkor szerzünk egy DT lánctalpas traktort is — újságolja Steig elvtárs és hozzáteszi: — Persze ezt is saját erőből. A gópáliomásiak azt mondják: kifizetődőbb, ha velük végeztetjük a munkát, mi azt mondjuk, ha magunk végezzük el, olcsóbban jövünk ki. Ez az év majd eldönti, hisz nagyobb részt magunkra leszünk utalva, mindössze 470 nonmálholdnyi munkára kötöttünk szerződést a gépállomással..;

„Szegény tsz, gazdag tsz- tagok“. Ezt is tőle hallottam, miután kifejtette nézeteit arról. hogy a tsz-elnöknek nem szabad azl nézni, ha az alapszabály betartásáról van szó: éz az anyósam, ez a sógorom, ez meg a testvérem.; Az alapszabály mindenkire egyfor

Áprilisi vásár

Egyszer egy amerikai áruház pályázatot tett közzé: „Aki olyan árucikket kér, amelyet nem adhatunk, meri nincs — 500 dollár jutáimat kap”. Több ezer pályázat érkezett. Valamennyit kielégítették. S végül érkezett egy kérelem: „Megrendelek önöknél tizenkét használt koporsót Megnyerte. Valahogy így volt a vasárnapi pécsi vásáron is. Lyukas kalaptól kezdve Wartbourg személy- kocsiig mindent lehetett kapni. Mindezt vagy harmincezer ember bizonyíthatja,

Ez a vásározó kaszaélesítőt árult. Szemléltetésképpen be is mutatta kaszakövének hihetetlen érdemét. Rossz reszelővei lerántotta a kasza élét, a következő szavak kíséretében: „Itt látható a kicsorbult kasza, amelyet akár a nyelvemen, akár a számon végighúzhatok, kárt nem te- szen bennem, i.!” Persze nem húzta végig. Utána a kővel néhány mozdulattal megfente a kaszát és lám, ez a fura szerszám a vékony újságpapírt úgy szeletelte, mint a borotva. Hanem később akadt egy kételkedő: „Ha meri, húzza csak végig a száján...!” Végighúzta. Sikerült vagy nyolccentis vágást tetoválnia az arcára.

— No de kérem! A reklám — az reklám.

Émfke^ési tilalom a Mecsek egy részén

A városi tanács végrehajtó bizottsága határozatot hozott, amely szerint a Mecsek, — a Magaslati úttól északra húzódó területén — mindennemű építkezést megtiltanak. Erre azért volt szükség, mert az épülő házak stílusa legtöbb esetben elütő, idegjen volt a Mecsek e vidékének karakterétől, jelegétől. Ezért a végrehajtó bizottság határozatára a

mán kötelező. De hogy is ér a szegény tsz-t, gazdag tsz-ta gokat? így.

— Nem szabad mindent szé; jel osztani. A szövetkezeti ala p>ot is növelni kell ahhoz hogy a tsz-tagofc életszímvona la emelkedhessen.;:

A villánykövesdi Alkotmán Tsz-ben idén annak ellenére hogy óriási volt a fejlődés it is: megnőtt a területük, új ta gok léptek be, 50 forintot fi zetnek munkaegységenként, jövedelem 24—25 százalékát közös alapiba teszik, ami körül belül 120—140 000 forintot tes ki. Ebből a pjénizből fedezik legszükségesebb kiadásokat Műtxágyaszórót, kiultivátort, pincebe barfej tógépjét, nyolc darab pjermetezögépet vásárol nak, bevezetik a vizet az iván- battyáni üzemegység istállójába, villamosítják másik ké istállójukat és ebből a pjénzbő fedezik annak a szőlőoltvány előhajtatónak az építését. — ez már majdnem kész, saját erőből épült — amelyben egyszerre 200 000 oltványt tudnak előhajtatni.:;

Igazit van Steig Antalnak: azért, hogy jövőre több legyen a jövedelem, jobban éljenek a tagok, tenni is kell valamit. Mint ő mondja: „fialtatni a pjémzt.“ Ez azt jelenti, úgy kell gazdálkodni a pénzzel, úgy kell beruházni, hogy az idén befektetett száz forint jövőre többet hozzon. Igaza van, mennyire igaza van, Szálai János

tanács illetékes osztálya építési szabályzatot dolgoz ki a további építkezéseket illetően. Az építési szabályzat életbeléptetéséig tehát azoknak, akik még az építkezést nem kezdték meg, várniuk kell az építési munkálatokkal. Akik már hozzákezdtek az építéshez, azok kötelesek az építési hatósági szervek javaslatait elfogadni, még akkor is, ha ezek a javaslatok az épülő lakóházak és egyéb épületek tervrajzaitól eltérőek.

Halálos ítélet

A mült év májusában, a riorváthertelend község köze- éban lévő erdőben Bognár Ferenc büntetett előéletű p>écsi akos agyonlőtte Qnódi Julia jécsi lányt. Elfogatása után jíróság élé került, majd az ügyét a Legfelsőbb Bíróság elé vitték. A Legfelsőbb Bíróság bizonyítási kiegészítés miatt a p>er anyagát visszaküldte Pécsre. Az elmúlt na- jokban tehát ismét tárgyalták 3ognár Ferenc ügyét, amelyen

bíróság a vádlottat hnlá’ra télte. A vádlott ügyvédje ‘el- ebbezésórt folyamodott.

Kormányrendelet gyiimolGSIa-bsszeirásról

A Magyar Közlöny április számában kormányrendelet, jelent meg az 1959—60-as években végrehajtandó országos gyümölcsfa-összeírásról. A rendelet kimondja, hogy a gyümölcstermesztés fejlesztése és a gyümölcsgazdálkodás ervszerű irányítása érdekében rendezett gyümöicsfa-ösz- szeírást minden gyümölcsfával beültetett területet használó magánszemély, továbbá állami és társadalmi szerv kö- eles támogatni azzal, hogy a szükséges felvilágosításokat megadj®;