Dunántúli Napló, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-08 / 81. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 81. SZÁM ARA: 50 FILLÉR SZERDA, 1959. ÁPRILIS 8. fl Szakszervezeti Világszövetség végrehajtó bizottságának határozata Varsó (TASZSZ). Az SZ- VSZ végrehajtó bizottságának varsói ülésszaka határozatot hozott „a szakszervezetek to­vábbi feladatai a békeharc- ban” címmel. Az SZVSZ vég­rehajtó bizottsága szükséges­nek tartja a következők meg­valósítását: — A német kérdés békés megoldását, a német békeszer­ződés megkötését, Nyugat- Berlin demilitarizált szabad várossá nyilvánítását, — a két Németország köl­csönös közeledését, s ezen ke­resztül Németország egyesíté­sét az NDK szocialista vív­mányainak megőrzésével, — a legmagasabb szintű ér­tekezlet összehívását, — a NATO és a varsói szer­ződést elhatároló övezet meg­teremtését, Hétfőn Félix Sztepanszky- nak, a lengyel bányahatóság vezetőjének, miniszterhelyet­tesnek a vezetésével kéttagú bányászküldöttség érkezett Pécsre. A lengyel bányászati szakembereket a Körzeti Bá- nyamúszaki Felügyelőség és a Pécsi Szénbányászati Tröszt látta vendégül. Félix Szte- panszky és a kíséretében lévő dr. Josef lartovszky kéthetes magyarországi tartózkodása során nemcsak Pécsett, hanem Komlón is látogatást tesz. A lengyel vendégek hétfőn a Pé­csi Szénbányászati Tröszt Ku­tatási Osztályán tanulmányoz­ták a pécsi kutatók eddigi eredményeit. Kedden délelőtt Pécsbányatelepen bányalátoga­táson vettek részt. Félix Szte- panszky miniszterhelyettes na­gyon meg volt elégedve a lá­tottakkal és az volt a vélemé­nye, hogy a pécsi bányaüze­meket továbbra is gyors ütem­ben kell korszerűsíteni, mert csak így biztosíthatják a szén­termelés gazdaságosságát. A — az atomfegyverkísérletek megtiltását, első lépésként az atomfegyverek teljes eltiltásá­hoz és az atomfegyver-készle­tek megsemmisítéséhez, — a külföldi katonai tá­maszpontok és rakétakilövő állomások megszüntetését, — atomfegyvermentes béke­övezet létesítését Közép-Euró- paban. a Csendes Óceánon és a világ más részein, — a békés együttélés poli­tikájának folytatását és az ösz- szes vitás kérdések tárgyalá­sok útján való megoldását, — a bandungi értekezlet el­veinek megfelelően minden külföldi beavatkozás megszün­tetését, — a gyarmati háborúk meg­szüntetését, — a hidegháború megszün­tetését, az igazi nemzetközi küldöttség ma Komlóra láto­gat, holnap pedig megtekinti a pécsszabolcsi korszerű men­tőállomást. A lengyel vendé­geket dr. Ember Kálmán elv­társ, az Országos Bányaműsza­ki Főfelügyelőség főmérnöke kíséri. együttműködés megteremtését és a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztését az összes országok között. Az SZVSZ végrehajtó bi­zottsága felhívja a dolgozókat és a szakszervezeteket, hogy politikai nézetektől függetlenül tömörüljenek békevédelmi egységfrontba, tömeges meg­mozdulásokon, nagygyűlése­ken, tüntetéseken követeljék a hidegháború megszüntetését és a békepolitikát. Egyesítsék erőfeszítéseiket a lakosság többi rétegével és mindazok­kal az erőkkel, amelyek a bé­ke megvédéséért küzdenek. Bukarestben megnyílt a magyar ipar állandó mintaterme A Magyar Tanácsiköztársa­ság kikiáltásának 40. évfordu­lóján nyílt meg Bukarestben a magyar ipar állandó mintater- me. Elsőnek a Pannónia kül­kereskedelmi vállalat rende­zett kiállítást a Csepel Vas- és Fémművek exportcikkeiből. A kiállítást, amely vasárnap zárait, 30 000 látogató tekin­tette meg. Lengyel bányásskiildöttség Pécsett Izgalmas küzdelem Megjelent az egészségügyi dolgozók lizetésrendezésének végrehajtási utasítása A 'forradalmi munkás-pa­raszt kormány meghatalmazá­sa alapján az egészségügyi mi­niszter és a munkaügyi minisz­ter kiadta az egészségügyi dol­gozók fizetésrendezésének kö­zös végrehajtási utasítását. A fizetésrendezés végrehajtásá­ról az Egészségügyi Miniszté­riumban a következőket mon­dották a Magyar Távirati Iro­da munkatársának: A fizetésrendezésről szóló végrehajtási utasítás azokat az irányelveket valósítja meg a rendelkezésre bocsátott bérke­retben, amelyeket a kormány korábban jóváhagyott. A ha­vonta több mint 11 millió fo­rint bérkeret jelentősen javít­ja az egészségügyi dolgozók fizetését az egyes elmaradt kategóriákban. Az érintett or­vosok fizetése átlagosan 21 százalékkal emelkedik. Külö­nösen javul azoknak , az orvo­soknak a fizetése, akik nem részesültek az 1957: évi fize- tésrende zésben. Az orvosi munlkakörök bér­tételeinek megállapításánál fi­gyelembe. vették a rendelet­ben, hogy a fizetésrendezés az orvosok anyagi helyzetének javításán, túlmenően segítse a dolgozók, különösen-• az ipari dolgozók egészségügyi ellátá­sának javításét, s- azt, hogy megfelelő káderekkel töltsék be a nagyobb tapasztalattal és nagyobb felelősséggel járó munkaköröket. Figyelembe vet ték azt is: a fizetésrendezés segítse elő, hogy a kórházi — klinikai szakképesített másod- orvosi munkakörökben dolgo­zók nagyobb számban menje­nek területi — például üzem­orvosa, közegészségügyi, ren­delőintézeti orvosi munkakö­rökbe: Ezeknek a céloknak megfe­lelően az üzemorvosok fizeté­se 450—600 forinttal, az üzerhi főorvosoké 750, a 8 000 mun­kásnál többet foglalkoztató üzemek főorvosának fizetése ezer forinttal emelkedik átla­gosan: A közegészségügy és a jár­vány ügy területén dolgozó or­vosok és főorvosok új átlagfi­zetése' az üzemorvosi fizetés átlagát éri el* A szakorvosi rendelőintéze­tek főorvosainak és szakorvo­sainak fizetése — amennyiben eddig nem részesültek orvosi különpótlékíban — átlagosan 570 forinttal lesz nagyobb. A kórházak igazgató-főorvosai­nak és főorvosainak fizetése 600—800 forinttal lesz maga­sabb az eddigi átlagfizetésnél. A szakképesített segédorvosok és alorvosok fizetése az emlí­tett okok miatt csak 100 fo­rinttal emelkedik: Az üzemi dolgozók egészség­ügyi ellátását javítja az az in­tézkedés is, amely a vidéki ne­hézipari üzemekben és bányák ban dolgozó főfoglalkozású üzemorvosok, s az azok telep­helyein működő egyes körzeti orvosok részére évente na­gyobb jutalom fizetését teszi lehetövp. A jutalmazás felté­teleit: az egészségügyi minisz­ter külön rendeletben szabá­lyozza. ... ... ... j Az. egészségügyi szakképesí­tésű dolgozók fizetését átlago­san tíz százalékkal emelik. Nagyobb arányú az emelkedés a beteg mellett éjjel-nappal szolgálatot teljesítő ápolónők­nél; mint a könnyebb munka­feltételek között dolgozó asszisz A Pécsi—Mohács közötti dunai vízvezeték építésén a télen is szünet nélkül dolgoz­ták, hogy az idéin augusztusra Pécsre érkezhessen a dunovíz. — a megszabott határidőre — A 40 km hosszú acélcső-veze­tékből eddig 20 km hosszúsá­temsektnél; Az ápolónők és ha« sonló munkakört betöltők fi­zetése átlagosan 140—150 fo­rinttal, az asszisztenseké 70 fo­rinttal emelkedik: Az egészségügyi intézmé« nyék néhány gazdasági és műszaki munkakörében is tör­tént kisebb bérkiigazítás. Külön rendelet szabályozza a gyógyszertár vállalatoknál és a gyógyszertári hálózatban dolgozó gyógyszerészek és gyógyszerészteöhnikák fizeté­sét. Ezen a területen az orvosi és az. egészségügyi képesítésű dolgozók fizetésrendezésévcl összhangban történt a rende­zés. A gyógyszertárak veze'ő gyógyszerészeinek fizetése át­lagosan 200—500 forinttal emelkedik, attól függően, hogy a havi forgalom alapján a gyógyszertár milyen kategó­riába tartozik. Az öt éven fe­lüli szolgálati idővel rendel­kező beosztott gyógyszerészei: fizetése 100—250 forinttal, a gyógyszerésztechnikáké pedig mintegy 80—90 forinttal lesz nagyobb. ­A' magasabb összegű'. fizeté­sekét visszamenőleg , február 1-től folyósítják a besorolások végrehajtása és jóváhagyása utáni i • ... . Az. egészségügyi dolgozók fizetésrendezése azt bizonyítja, hogy a párt és a kormány, a társadalom nagy megbecsülő-t érez az orvosak és az egészség- ügyi dolgozók munkája iránt. gú-t helyeztek a földbe és több fontos műtárgyat, közbe­iktatott nyomásfokozót is meg­építettek. A mohácsi dunai vízkiviteli mű első két szivaty- tyúja már működését is meg­kezdte: egyelőre a Mohácsi Farostlemezgyárnak szolgáltat dunavizet: A dunai vízvezeték fele elkészült Tizenkettedszer élüzem Városunk lakossága keveset I tud a MÁV Távközlő és Biz­tosító Berendezések Fenntar­tási Főnökségének munkájáról. Még a MÁV-on belül is leg­többször csak aikkor emlege­tik, ha valami műszáki hiba akad. Pedig jó, vagy rossz munkájuktól nem kevesebb, mint a vasúti hálózat összes műszaki berendezésének fenn­tartása, a biztonságos közleke­dés függ. Pusztaszafoolcstól a határig, a Dunától—Nagykani­zsáig (erjed a főnökség munka területe. Nemcsak a biztonságos közle­kedést szolgálják. Fenntartják az összes távközlő berendezést. Építési részlegük pályafen- tartással is foglalkozik, váltók kicserélésével. A fenntartási fóuökségneik 388 dolgozója van, de valaanennyl, — bele­értve a tavirászókat, telefon­központ-kezelőket, a javítómű­hely lakatosait — mind jól- kép/.ett mestere szakmájának. Tizenkettedszer nyerték el az élüzem címet! Magy szó ez! Ha az egéez nagy -területen, a Balatontól a határig, a Dunától a másik or­szághatárig, egy negyedéven keresztül, kilencveinikét nap összes jövő-menő vonatait be­leszámítva, vaiaihol, a beren­dezések bitójából vomatmeg- állás történik, aikkor már nem lehet élüzem a TBFF. Újítások terén országos vi­szonylatban második lett a főnökség. Jelenleg Kapos Fe­renc mérnök vezetésével, tár­sadalmi munkában egy kis­vasadat építenek a legkorsze­rűbb távközlési berendezések­kel. a kezdő vasutasok számá­ra szemlél telő segí tségül. Farkas József műszaki in­téző a TBFF vezetője, a mun- fcaérdetmérem tulajdonosa. Ge­meiner Ede műszaki főellenőr szintén e megtisztelő kitünte­tés birtokában van. A főnök­ségnél nagyon sok a „kiváló dolgozó“, ami nemcsak érthe­tővé teszi a 12-szeres győzel­met, hanem azt is bizonyítja: a pécsi vasutasok- megállják he­lyüket országos viszonylatban is, munkájukat elismerik. Az üszögi állatbölcsődében [y ÍJ >sszú, pirostetejű ‘ épület * * a bölcsőde, déli oldalán éhérkor lát os, tágas kifutók­kal. Napsütéses tavaszi dél- elóttökön itt sütkéreznék az élllatbölcsőde vidám apróságai. Az utóbbi időben sok láto­gatója van a bölcsödének, kü­lönösen, mióta a keresztezett kisborjak megszülettek. Ezek az őzike formájú furcsa kis. jószágok Papp Jenő állatte­nyésztő kedvencei. „Csodabo­gár“ létükre nagy port vertek ’el szakember-körökben, s a fiatal állattenyésztő büszke arra, hogy ő irányíthatja neve­lésüket. Mindezt; magától Papp Jenő­től tudtuk meg, mikor az üszögpusztai borjúneve.lő-tele- . oen az említett állatbölcsődé- ben meglátogattuk. Kérésű nkre körülvezetett a telepen, megmutatta, kis ne­veltjeit. Mindegyikről tudott valami érdekeset mondani. Az m„őzikéknél“ főleg sokáig idöz- ■ tünk. Papp Jenő itt különös dologra hívta fel a figyelmün­ket. — A szakembereknek is mindig ezt mondom: ezeket a borjakat yersey szemmel kell nézni. A mi magyartarkához szokott szemünknek furcsák ezek a kistestü, vékony cson- tú „őzike-borjak.“ Mindenek előtt figyelembe kell vennünk azt, hogy ezek még kísérleti példányok, de adóknak nagy­szerűek. AJ ikor az állattenyésztő ideért beszédében, az is­tálló túlsó végén megcsörren­tek az etető edények. A bor­jak betóduliak a kifutóból s mindegyik megkereste a ma­ga■ helyét. A kisebbek gumi- csecset lcaptak, azon át szív­ták a tejet, a három—négy hetesek meg már csak úgy szabadon lefetyeltek az alumi- niu m- edényből. A kisérleli bocik, ha lehet még mohóbban faltak társaik­nál. — Ezek az „F kettesek“ — mutatott egy csoportra Papp Jenő. És mikor közöltük, hogy ezt igy nem egészen értjük, elmondta, hogy ezek már ke­resztezett anyától származnak. 1955-ben, mikor a kísérleteket megkezdték, magyarlarka te­heneket yersey import bikák­kal párosították. A párosítás­ból származó keresztezett üszőket felnevelték és ezeket borzderes bikákkal fedeztették be. Így jöttek létre az ,,F 2- es“ borjak, melyek külső formáikkal már kezdik meg­közelíteni a kitűzött nemesí­tést célt. Megkérdeztük, mi a kísérlet végső célja. Papp Jenő így válaszait: — A magyartarkánál kisebb testű, gyors fejlődésú, jó te­jelő fajta előállítása. És amit tán elsősorban kellett volna említenem, a tej zsírtartalmá­nak felemelése legalább 5 szá­zalékra. Addig persze évek telnek el, míg Papp Jenő és lelkes szakember társai idáig eljut­nak. Minden szakember a ma­ga csoportjáért felelős. Papp Jenő a borjakért. Üszögpusz­tára szállítják a Pécsi Állami Gazdaság összes (kb 600) tehe­nének a borjait, 10 napos ko­rukban. Itt töltik a kis jószá­gok bölesödés és óvodás ko­rukat, amely együttvéve csu­pán négy hónap. Csak az első napok nehezek, az alatt meg­tanulnak edényből inni, majd később a derék gondozónők ® szénára és abrakra is rászok­tatják őket. Mire a négy hóna­pos növendék társaság el­hagyja a pusztát, jön helyette a másik szopóscsoport. — így aztán sohasem fo­gyunk ki belőlük — nevet Papp Jenő, de nem bánja, hisz olyan egészségeseit, életreva­lók, hogy öröm nézni. Van be­tegistállójuk, de beteg borjú!’ ott nagyon ritkám találni. •ÍL§ egnéztük a „leórházat“ is és valóban üres volt. 150 borjú és mind a 150 egész­séges. Ez is a lelkiismereti* munka eredménye.

Next

/
Thumbnails
Contents