Dunántúli Napló, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-01 / 76. szám

1959. ÁPRILIS 1. NAPLÓ 3 Még e héten f vegyék át a hibridkukoricát! A hibridkukorica vetőmag- akció során megrendelt kuko- korica vetőmagvak a helyi ter- ményforgalmi telepekre, föld­művesszövetkezeti raktárak­ba megérkeztek, azoknak na­gyobb részét a kukoricater­melők már ki is cserélték. Jelentős tételek azonban még kiosztatlanul a telepeken van­nak. A kukorica vetésének ideje rövidesen elérkezik, éppen ezért a mezőgazdasági osztály a következőkre hívja fel a termelőszövetkezetek és egyé- ■i termelők figyelmét. 1. Azok a termelőszövetke- tek, akik a.megrendelt hib­ridkukorica vetőmagjukat még nem cserélték ki,, még e hét folyamán szükségletüknek megfelelően az illetékes telep­ről vetőmagjukat vegyék át. 2. Azok az új termelőszö­vetkezetek, ahol hibridkuko­rica vetőmagot még mint egyéni termelők jegyezték le, mint a tsz közös kukorica ve­tőmagszükségleteként, vegyék át a még egyénileg igényelt kukorica vetőmagvakat. • 3. Előfordult, hogy az újon­nan alakult tsz-ek tárolóhely hiányában nem vették át a vetőmagot és emiatt szenved a vetőfnagkiosztás késedelmet. Ilyen esetben jogi átadást kell eszközölni, azaz a tsz-szel ításos megállapodást kössön 4 raktározó telep, hogy a ku­korica vetőmagot jogilag át­vette, de kérésére kukorica raktárában tárol a vetésig. Ilyen jogilag átadott mennyi­ségeket a vállalat kiosztott té­telként szerepeltesse. 4. Azok az egyéni termelők, akik vetőmagot rendeltek a helyi tanácsoknál és ezt alá­írásukkal le is igazolták, ugyancsak még e hét folya­mán cseréljék ki kukorica vetőmagjukat a raktárakban lévő jóminőségű Mv 5-ös bel- tenyésztéses hibridkukorica vetőmaggal. Felhívjuk a községi taná­csokat, a TV-telepeket, a tá­roló földművesszövetkezeti raktárakat, hogy azonnal ér- !fesítsqk le a kukorica vető- jtiag igénylőket. Állítsuk a pártmunkát a termelőszövetkezetek megszilárdításának szolgálatába! Baranya megyei Tanács VB Mezőgazdasági Osztálya. Mint ismeretes, sok : új termelőszövetkezeti község [alakult a pécsváradi járásban ; is. A gazdaságilag megválto­• zott helyzet, a termelési viszo- : nyofcban végbement forradal- í mi változás a pártmiunka új • módszereinek kialakítását kö­■ vételi meg. Igaz, párttagságunk nagy > része már szerzett tapasztala­■ tokait a termelőszövetkezeti : pár tmimkában, de ezek a ta- : pazsta latok ma kevésnek bi­• zanyulnak. Ennek oka érthető, : hiszen három-négy évvel ez- : előtt a falviak lakosságának : csak egy része volt tagja a tér ■ rnelőszövetkezetekniek, most pe : dig — egész sor községiben — új termelőszövetkezetek alakul talki A tsz-pártszervezetek fel­adatainak meghatározásénál is abból a fontos elvből kell ki­indulnunk, hogy a pártmumka nem öncélú dolog, a pártmun­kát mindig a gazdasági felada­tok végrehajtásának, az élet- színvonal emelésének szolgá­latéba kell állítani. Ha ebből az elvből indulunk ki, mind­járt kirajzolódik előttünk a tsz-pártszervezetek munkájá­nak sokrétűsége. A tsz-pártszerveztek mun­kájának alapja a termelési terv. Helyes tehát, ha a terme­lési tervet a pártszervezet a közgyűlés előtt taggyűlésen megvitatja, mert csak az ala­pos vita és egységes állásfog­lalás után tudja ezt a közgyű­lésen megvédelmezni és egy- egy feladat fontosságát meg­magyarázni Ha a közgyűlés a tervet el­fogadta, a terv végrehajtására kell aiz erőket összpontosíta­ni. Ezért személy szerinti, kon­krét, az adott brigádban vagy munkacsapatban végzendő pártmegbizatásokkal kell ellát­ni a kommunistákat. Mindent persze nem tehet előre megbeszélni. A kampány feladatok megindulása előtt (tavaszi munkák, aratás és cséplés) is ajánlatos „hadita­nácsot“ tartani, amelyre a tsz vezetőit és pártonkívüli aktí­vákat is hasznos meghívni. Ezen túlmenően: a munka so­rán számos problémát vet fel az élet, s ezeket menet közben kell megoldani. Ha a dolog természete úgy kívánja, ismét össze lehet hívni a párttagsá­got, vagy az adott brigádban dolgozó kommunistákat. így csinálják Berkesden is (itt a tsz vezetői és szakemberei min den fontosabb kérdés eldönté­se előtt tanácsot kémek a kom­munistáktól) és ennek sok elő­nye van. A legfőbb: az ilyen megbeszélések eredményeként a gazdasági vezetés mögött erős bástyaként ott áll a bri­gád valamennyi kommunistá­ja, vagy a pártszervezet vala­mennyi tagja. Csa Jenem minden ter­melőszövetkezetünkben ko­moly gondot okoznak a fiata­lok. A paraszti munka meg­szerettetéséről és olyan felté­telek biztosításáról van szó, amelyekkel a falujukhoz lehet­ne kötni őket. A márialkémén- di, kátölyi és berkeséi elvtár­sak is sokat gondolkoztak ezen és nem is eredménytelenül Ezekben a termelőszövetkeze­tekben ugyanis, a havi mun­kaegységek után előleget osz­tanak ki pénzben. (A pénzösz- szeg nagyságát fokozni akar­ják.) Mondjuk, jó ez, de lát­nunk kell azt is, hogy önma­gában még nem elegendő. A fiatalok szórakozni és spor­tolni is szeretnek, ezért nem kell sajnálni a jövedelem 2—3 százalékát ilyen célra — két­szeresen megtérül az, ha a fiatalok lelkesein és odaadóan dolgoznak. A kátolyi pártvezetőség a tsz-tagok szakmai továbbkép­zésére is gondolt. Javaslatára mezőgazdasági tanfolyamot szerveztek a termelőszövetke­zetben, elsősorban a brigad­es csoportvezetők számára, ügy gondoljuk, nem kell hosz- szasan bizonygatni, hogy hasz­nos kezdeményezés volt ez. Máshol is követhetnék a pél­dájukat. A pártszervezeteket megille­ti a termelés pártellenőrzésé­nek joga, és ennek a tsz-párt- szervezetekben is érvényt kell szerezni. Persze, ez az ellenőr­zés csak akkor lesz eredmé­nyes és hatékony, ha a párt­vezetőségen túl minden párt­tag ügye lesz, s ha a kom­munisták meghallgatják a pár­tonkívüli tsz-tagok véleményét is. Sok jó javaslatot hallhat­nak tőlük. A pártellenőrzés csak akkor lesz teljes, ha segítségadással párosul. Nem elegendő tehát a tsz vezetőit beszámoltatni a munkájukról, meg kell mon­dani a munka közben tapasz­talt hibákat is és — segíteni kell e hibák kijavításában. Az új és régi tsz-tagok egyenlőek, egyik sem több a másiknál. A különbség csak az lehet közöttük, hogy a régiek tapasztaltabbak, fegyelmezet­tebbek, jobban beleszoktak a közösségi élet ritmusába. Mi következik ebből? Az, hogy ilyenné kell nevelnünk az új tagokat is, ezért igen sokat kell foglalkoznunk velük. Em­berien, türelmesen és célra­törően, hogy bizalmunk és biztatásunk szárnyakat adjon nekik a munkához. 4 termelésben végzett közvetlen munka mellett szö­vetkezeti községeink pártszer­vezeteinek olyan ismert fel­adatokkal is foglalkozniok kell, mint a legjobb tsz-tagok felvétele a pártba, a tömeg­szervezetek pártirányítása és sok más fontos tennivaló. So­hasem szabad elfelejtenünk, hogy minden fáradozásunk kárbaveszne a kommunisták személyes példamutatása nél­kül. Az olyan párttagra, aki fegyelmezetlen, joggal mond­ják a pártonkívüliek, hogy „vi­zet prédikál és bort iszik”. A jó szó és emberi meggyőzés mellé tehát példás magatartás is kell. Kovacsovics Máik, a pécsváradi járási párt- bizottság munkatársa. Á munkaverseny éltető eleme a nyilvánosság incs még egy hónapja sem, hogy pártunk Köz­ponti Bizottsága javasolta a szocializmus építésének meg­gyorsítását s országszerte a munkások ezrei határozták el: vállalkoznak a párthatározat­ban megjelölt feladatok vég­rehajtására. Baranya munká­sai közül elsőnek a komlói bányászok, majd a pécsi bá­nyaüzemek, az építőmunkások s a többi szakmák dolgozói ígérték meg, hogy túlteljesítik termelési terveiket, csökken­tik az önköltséget, széles ala­pokra helyezik a szocialista munkaversenyt. A szocialista munkaverseny tömegméretű kibontakozásának vagyunk ma tanúi olyan munkaterüle­teken is, ahol az ellenforrada­lom óta vajmi keveset tettek a verseny fellendítéséért s mostanáig nem is volt munka- verseny; Ma, alig egy hónappal a párt határozatéinak megjele­nése után elmondhatjuk: üzemeinkben, bányáinkban mindenütt meggondoltan, nagy körültekintéssel láttak hozzá, hogy feltárják a szo­cializmus építése meggyorsí­tásának helyi lehetőségeit, hogy valóban a legfontosabb feladatok megoldására irá­nyítsák a szocialista miunka- versenyt. Az eddig elkészült válaszokból .az is megállapít­ható, hogy megyénk üzemei­nek munkásai, vezetői megér­tették, hogy mit kérnek tő­lük. Megértették, hogy nem látszateredmények elérésére, hanem a rendelkezésre álló feltételek kihasználására,, az erők megfelelő csoportosítá­sára, a szocialista munkaver­senyben, a munkások alkotó kezdeményezésednek kibonta­koztatásában rejlő hatalmas lehetőségek felhasználására kell törekedni. így a most ki­bontakozó szocialista munka- verseny céljai reális célok, megvalósításuk nemcsak a ter­melés növekedését, hanem a minőség javulását, a terme­lési költségek csökkenését is eredményezd: Ahhoz azonban, hogy a szo­cialista miuinkaverseny való­ban betöltse azt a szerepet, Három és félmillió kiscsibe Modern keltetőgépsor Közép-Európa egyik legna­gyobb és legjobban berende­zett keltetőállomása a pécsi, Kívülről ugyan nem látni ezt, mert a vakolat múlik, egy ir­datlan nagy hombárnak nézi az ember, de belül, ragyog minden a tisztaságtól. Modem ketietőgépek sorakoznak, kis­csirkék csipognak. A vállalat 1952-ben kezdte meg a működését és ma már azzal dicsekedhet, hogy 3 mű­iét 560 ezer csirke kelt ki gé­peiben és indult útnak a ter- ‘ilelőszövetkezetekbe, a saját telepeire, az egyénileg dolgozó parasztok udvarába. Naponta tíz—tizenötezer kél ki és kü­lön érdekesség: úgy irányítják a kelést, hogy szombaton és vasárnap egyetlen kiscsirke sem lát napvilágot. * Nagy volt a kereslet a na­poscsirke, de különösen az elő­nevelt csirkéből a múlt év­ben is, de ez most még csak fokozódott. Néhány számot is mondanak erre. Tavaly feb­ruárban mindössze 5 000 na- fpsesirkét adtak el, mig idén j 'hruárban 42 000 kelt el. Vit­tek volna többet is, 80 000-et tömpéitek, de nem volt elég tojás. Ezért tartják jónak az olyan kezdeményezést, mint a nagyharsányiakét. A nagyhar- sányiak ezer tyúkot visznek és 100 000 tojástt akarnak egy év­ben termeltetni velük. A nagy­bani keltetés kifizetődőbb. Er­re is van példa. Tavaly öt fo­rint volt egy naposcsibe feb­ruárban. Idén négy forint, mert nem ötezer, hanem negy­venkétezer csirke kelt. Mint mondják, a baromfite­nyésztés az egész világon hó­dít. Hódít, mert a baromfi rendkívül gyorsan fejlődik, jól értékesíti a takarmányt és a húsa is kitűnő. Egy malac egy kilóval jön a világra. Három hónap alatt elérheti a 20—25 kilót. Egy csirke ötven gram­mos amikor feltöri a tojást és három hónap alatt eléri a nyolcvan—nyolcvanöt dekát és harminc forintért adhatják el a piacon, mint a babarciáik. Hát ezért van az, hogy mind több tsz rendel ezerszámra csirkét. Igaz egyelőre még job­ban az előnevelt csirkét kere­sik, de ők maguk is rájönnek majd: sokkal kifizetődőbb, ha maguk nevetik fel a napos csirkét, A eségocsiak már rá­jöttek és ők most már kizáró­lag napos csirkével foglalkoz­nak. Az igazsághoz tartozik az is, hogy a tsz-tagok saját részük­re is sok csirkét visznek. Ez nem baj, sőt! A háztájiban a csirke . igényli a legkevesebb takarmányt. Azt a kevés ta­karmányt, amit neki adunk, 25 százalékkal jobban értékesíti, mint bármelyik háziállatunk és ami igen lényeges — a ta­karmány egy részét saját ma­ga gyűjti össze. A háztájiban is kifizetődik, mert a pécsi és a komlói piac korlátlan meny- nyiségű baromfi felvételére képes. Egyre kevesebben irtóznak a gépi keltetéstől és ennek egyedüli oka az, hogy belát­ják; amennyit elveszítenek a réven, annyival többet nyer­nek a vámon, tfagy is: igaz az, hogy a kotlós vezeti a csirké­ket, de igaz az is, hogy a kot­tás megfertőzi tífusszaJl, tetú­vél a kiscsirkéket és azok egy része elpusztul. A vezetés előny, de hátrány még a tojás­kiesés is. A vezetés ideje alatt mintegy 60—70 tojást veszít a gazda, arm kottásonként leg­kevesebb 40—50 forint ráfize­tést jelent. Magyarországon közel har­minc éve van gépi keltetés. Egyre jobban terjed, de ha azt nézzük: mennyit keltetnek géppel a szomszédos államok­ban és mennyit nálunk, akkor kiderül, hogy mi nagyon le­maradtunk. Nálunk mindösz- sze 28 százalék a gépi kelte­tés, míg a környező államok­ban a csirkék nyolcvan száza­lékát géppel keltetik. A gépi keltetés során sok, régi aranyszabályt is megdön­tötték. Ilyenek például: csak márciusi, áprilisi csirkéből ál­lítsuk össze a törzsállományt. A pécsiek augusztus végi, szeptember eleji csirkéket ál­lítottak be. Nagyszerűen be­Kvarcfürdőt kapnak a kiscsirkék Szárítás után rájuk sem ismer az ember, váltak. Jelenleg javéiban toj­nak. Ezzel bebizonyították azt is, hogy augusztus végéig, szeptember elejéig érdemes még elkezdeni naposcsibével. Es ennek az a nagy előnye is megvan, hogy ezek a csirkék télen is tojnak. A pécsiek idén naposkacsá­kat is adnak a termelőszövet­kezeteknek. A tsz-ek nyolc fo­rintért kapják a naposkacsá­kat, mig a napospulyka darab­jáért körülbelül 12 forintot kell fizetniök. A lehetőségek nagyok és amint a keltetőhöz beérkezett megrendelések mutatják, a termelőszövetkezetek, ha nem is olyan mértékben, mint ami­lyen mértékben kívánatos len­ne, élnek is ezzel a lehetőség­gel Mindenesetre azt meg lehet állapítani; idén sokkal nagyobb az érdeklődés a tsz- ek részéről a baromfi iránt, mint az elmúlt években bár­mikor. Ez biztató. SZAGAI \ amelyet szánunk neki, nem elég a verseny céljait helyesen meghatározni s a munkáso­kat, műszakiakat a párt és a szakszervezetek részéről e cé­lok megvalósítására mozgósí­tani. A szocialista verseny fel­lendítésének igen fontos fel­tétele a verseny eredményei­nek ismertetése, népszerűsíté­se is. Évek tapasztalata bizo­nyítja, hogy csak ott vált ered­ményessé, széleskörűvé a szo­cialista munkaverseny, ahol nem feledkeztek meg a ver­senyben résztvevő munkások eredményeinek propagálásá­ról, ahol elismerésben, dicsé­retben részesítették azokat, akik jól dolgoztak. S ez na­gyon is érthető. Az emberi természetből fakad, hogy egy- egy nyilvánosan elhangzott dicséretnek, elismerésnek na­gyobb az értéke, mint több száz forint olyan jutalomnak, amelyet titokban adnak át. A verseny nyilvánosságá­nak biztosítását más is szük­ségessé teszi. Ahhoz ugyanis, hogy a verseny eleven legyen, hogy a verseny résztvevőd ösz­tökélve legyenek újabb és újabb eredmények elérésére, munkamódszereik állandó fej­lesztésére, hogy a versenyzők­ben rejlő kezdeményező kész­ség a felszínre kerüljön^ a versenytárs eredményeit is is­merni kell. Az, aki nem isme­ri, nem kísérj figyelemmel versenytársa eredményeit, munkáját, akit hidegen hagy, ha megelőzik, nem is verse­nyez; A verseny eredményeit ter­mészetesen sokféleképpen nyilvánosságra lehet hozni. A leginkább használatos forma ma is a versenytábla: Előnye, hogy könnyen áttekinthető, egy pillantás is elég ahhoz, hogy mindenki lássa, hol tart versenytársa, kik azok, akik megelőzik. Igen fontos az, hogy a versenytáblán mindig a legfrissebb eredmények sze­repeljenek, mert ha a verseny eredményeinek ismertetése lassú, elmarad az élettől, az előbb, utóbb visszahat a ver­seny eredményednek alakulá­sára. A komlói Béta-aknán például azzal, hogy a műszaki vezetők naponta értékelik és ,a versienytáblán nyilvánosság­ra is hozzák a csapatok ered­ményeit, sikerült elérni, hogy minden csapat pontosan tud­ja, hol tart a versenytárs*! s igyekszik is azt megelőzni. 4 verseny eredményednek ismertetéséhez ugyanak­kor fel lehet használni az üzemi hangos híradókat, a ter­melési tanácskozásokat, a fa­liújságokat és még számos más eszközt is. Üzemenként kell megtalálni ehhez a legmegfe­lelőbb módszert; A lényeg mindenesetre az, hogy sehol ne feledkezzenek meg a ver­seny nyilvánosságának bizto­sításáról, mert a miunkaver- seny egyik éltető eleme a nyil­vánosság; Pályázati felhívás középiskolás fiatalokhoz Május 10-én ünnepük az anyák napját. A KISZ Köz­ponti Bizottságának egyetemi és középiskolai osztálya, vala­mint a Művelődésügyi Minisz­térium középfokú oktatási fő­osztálya pályázatot hirdet „Édesanyám” című dolgozat készítésére. A pályázaton min­den középiskolás részt vehet. A dolgozatokat a középisko­lák igazgatóihoz lehet eljuttat­ni, ahol a tanári karból alakí­tott bizottság bírálja el A leg­jobb írásokat április 25-ig to­vábbítják a Művelődésügyi Mi­nisztériumhoz. A legkiválóbb műveiket jutalmazzák, A MECSEK VIDÉKI Üze­mi Vendéglátó Vállalat im­már másodszor lett „kiváló vállalat” az 1958. II. félévi munkája alapján. Ez alkalom­ból április 3-án, pénteken dél­után 6 órakor a KISZ és Szak- szervezetek Doktor Sándor Mű­velődési Házában ünnepséget tartanak, ahol a dolgozók kö­zött jutalmat osztanak ki. Ugyanekkor osztják ki az 1958« as évi nyereségrészesedést M)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents