Dunántúli Napló, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-26 / 97. szám

NAPLÓ 1959. ÁPRILIS 26. 9 Ahhoz, hogy egy bányában megkezdhessük ia termelést, rengeteg előkészület kell. A Hármas-hegy aljában épülő hosszúhetényi ikeraknákat is évekkel. ezelőtt kezdtük el épí­teni, s az üzembehelyezés pil­lanata még távol van. Az utób bi időben azonban szemláto­A leadóállomást korszerű gépi berendezésekkel szerelték fel. A szállítóedényekből a szén előbb a széntárolóba, majd onnan a vasúti kocsikba kerül. Fizikai erőre itt már alig lesz szükség. Felkerültek már a vastag tartó- és a vékonyabb vonó­sok eredményei anra enged­nek következtetni, hogy a vá­gási aknák telepei nemcsak Hcsszúhetónyig, hanem en­nél tovább. Pécsvárad felé is folytatódnak. A hosszú he tényi új bánya tehát előreláthatóan a 'pécsi bányák észak és észak­keleti irányú terjeszkedésének a. központja is lesz. A zöld palástot öltött mezők harmonikus egységét a hosszú­hetén jú aknától kiindulva egy sötétbarna, szeszélyesen ka­nyargó esik bontja meg. Az új vasútvonal töltése ez. A vasút vonal jó ütemben épüL A hin­di elágazástól mintegy három kilométer hosszban már lefek­tették a vasúti síneket és a vesútépítok szorgalmasan * karcsú vasoszlopokon feszülnek az acélkötelek,-'•* , Molnár Ferenc felépítményes bri sójának munkája nyomán egyre közelebb kerül az ikeraknáklioz a kanyargó acélsín. A képén Molnár Ferenc és brigádjának tagjai Czlgány János, Farkas Géza és Varga József láthatok gálati lakásokat építenek a lent a föld gyomrában készí­tik már a vasasi Petőfi-akna IX. szintjét a hosszűhetényi aknákkal összekötő vágatot is. bányászok szamara. Mellettük egy mélyfúró-torony magaslik. „krampácsoljáik" a talpfának mondott betonaljazatok alá a zúzott követ. Az anyagot a nagy vasút mellett épített kis vasúton, egy nagyokat szuszo­gó, ki tudja hány éves, öreg kis mozdony szállítja a hely­színre. Nemsokára azonban igazi szenelvény dübörög vé­gi a csendes tájon. De nemcsak közvetlenül az aknák mellett látjuk, hogy Hossziúhetényben valami új, valami nagy készül. A volt vásártér mellett kis kertes családi házakból egész utca­sorok épültek. A bányászok, a hosszúhetényi bányaüzem ma még vasasi, de nemsokára hosszúhetényi munkásai szá­Dübörgő gépei szüntelenül dől- mára. A hötélpal'-* leadóállomása készén várja már, hogy megérkezzék Vasasról az első szénszállítmány. mast szaporodnak az aknák környékén az épületek, egyre nagy ab a sürgés-forgás, kezd kialakulni, a jövő képe. A két ukna mélysége már meghalad­ja a 600 métert és nemié,g ké­szült ei a két aknát összekötő légvágat. Az aknamélyítők kötelek is a kötélpálya hatal­mas vasoszlopaira, amelyek­nek szürke láncolata élesen válik ki a szántóföldek és er­dők haragoszöld színéből. A ieadóállomás hatalmas épületétől néhány száz méter-* re kőművesek dolgoznak. Szol­Sajnos, arról, ami a föld alatt történik, ma még csak szavak­ká lehet tudósítani. A szüle­tő új bánya külszíni létesít­ményeinek megtekintésekor viszont a fényképezőgépet is rr,agunkkal- vittük. A mélyítés alatt lévő iker- aknák alatti völgyben számos létesítmény kap majd helyet. Itt lesz az új Hosszúhetény— Hird • között épülő vasútvonal végállomása, a rakodó-pálya­udvar. A földmunkák nagy­része már elkészült. Készen áll már a Hosszúhétény—Vasas közötti kötélpálya leadó állo­mása is. Erre a létesítményre hamarosan szükség is lesz. A vasasi Petőfi-akna termelését ugyanis csak Hosszúhetényen keres/.ty]' lehet majd az újhe­Kgy utcarészlet az uj bosszúheté n> i bányász-lakótelepről. gyi szérmosóba további tani, mivel a Béke-aknai szilópillér lefejtésének, megkezdése után a . Ménszál;itás jelenlegi rend­szerei meg keil változtatni. goznak. A föld mélyének kin- - Ma még ezt látja, aki a szű­csét kutatják már 1953 óta, lelő új bányát szemléli. A ho,- hogy minél tisztább képet nyer nap, a holnapután .azonban jenek ennek az új és gazdag- mindig újabb látnivalóval szol­nak ígérkező szénmezőnek az gál majd. elhelyezkedéséről A kwtaté- Ifmferfsrtví Gyula Baranya megye országgyűlési képviselői a bányavidék kulturális helyzetéről tárgyaltak Pénteken a pécsszabolcsi Puskin művelődési otthonban összegyűlteit a magve ország- gyűlési képviselői és megtár­gyalták a bányavidék kulturá­lis helyzetét. A megbeszélésen Ognyenovics Milán, dr. Huth Tivadar, Gregor Sándor. Pa­taki Mihály. Achátz Imre. Ka- szapovics András és Takács József vett részt. Mészáros Bertalan, a Szén­bányászati Tröszt szakszerve­zetének kulturális megbízott­ja és a pécsszabolcsi Puskin kultúrotthon igazgatója ismer­tette a megye képviselőivel a bányavidék jelenlegi kulturá­lis helyzetéi. Elmondotta, hogy a kultűr- otthonok igazgatói havonta ’egy alkalommal tartanaik érte­kezleteiket, ahol megbeszélik a haVí terveiket. A bányavidék kulturális éle­te főképp a könyvtári, az öntevékenye művészeti cso­portok munkájában és az is­meretterjesztő előadásokban merül ki. Az ismeretterjesztés - terén ez évben szép' eredményt ért ei a pécsszabolcsi művelődési otthon. Már huszonkét isme­retterjesztő előadást tartottak. A munkások kulturális igé­nyeinek kielégítésére munkás- akadémiákat szerveztek, mely­nek keretében egészségügyi és irodalmi előadások hangzottak el. Tervbe vették, hogy ezután negyedévenként tartanak iro­dalmi ankétokat. Május 22-re Palotai Borist hívják meg. Az elmúlt években igen ke­vés összeget fordítottak a könyvtárak fejlesztésére. Az idén százhatvanezer fo­rintot fordítanak kulturális «•élokra. Ebből jelentős összeg jut a könyvállomány felújítására is. Pécsszabolcson jelenleg 139 olvasója van a könyvtárnak és hatszáz kötet van állandóan forgalomban. A bányászlakta területeken létrehozták a munkás-műszaki klubokat is, amelyek a lakos­ság szórakoztatása mellett azt a célt is szolgálják, hogy' a műszaki dolgozókat közelebb hozzák az egyszerű munkás­emberekhez. A műszaki és a Megérkezett a művelődési autó A központi lapok már a hét elején közölték a hírt, hogy a Művelődésügyi Minisztérium újabb tíz megyének adott mű­velődési autót. A felsorolt me­gyék között szerepel Baranya' is, s bizonyára nemcsak a nép­művelés munkásai, hanem az apró baranyai községek dolgo­zta is érdeklődéssel várják e mozgó kultúrotthon működé­sére vonatkozó terveket, A művelődési autót — ma­radjunk a hivatalos elnevezés .mellett — a Megyei Könyvtár működteti, ez a Am ban nem jelenti azt, hogy csupán könyv kölcsönzési, vándorkönyvtár- funkciót szántunk a gépkocsi­nak. Ez csak működésének egyik területe lesz. A művelő­dési autó segítségével gyor­sabban és könnyebbért bonyo­lítható le a falusi könyvtárak állománycseréje és lehetővé, válik olyan települések könyv­tári ellátása is, ahol eddig köz­lekedési vagy elhelyezési aka­dályok miatt nem létesült könyvtár. Működésének másik jelentős területe az ismeretterjesztő muflka lesz; A megyei takács művelődés­ügyi osztálya, a Megyei Könyvtál- és a TIT közös meg­állapodással készíti el a gép­kocsi népművelési tervét, hogy minél célszerűbben, minél eredményesebben lehessen kihasználni ezt a szép remé­nyekre jogosító kultúreszközt, Lapunk pályázatot hirdet az. általános iskola nyolca­dik osztályát végző tanulók számára-. A tanulók dolgozat formájában írják meg: mi­ért takarnak tovább tanulni? Azok a lányok és fiúk, akik az általános iskola elvégzése után középiskolában kíván­ják tanulmányaikat folytat­ni, írják meg lapunknak, milyen élethivatást válasz­tottak. vagy ha életcéljuk­ról kialakult véleményük még nincs, akkor azt hogy mi az az ösztönző erő, amely kétkezi munkás ne csak a mun­kában ismerje egymást, ha­nem a szórakozásban is talál­janak egymásra. A bányavidéken öt színját­szó csoport működik. E téren csak az az egyedüli problémá­juk, hogy nincs olyan darab­juk, ami közvetlenül a bányá­szok életével foglalkozna és a szakmai szeretetve is nevelne. Az ötven tagú zenekarnak tradíciói vannak Pécsszabol­cson. A h ány aszzenekar mindig jelentős színfolt vök a kör­nyék kulturális megmozdu­lásaiban. Itt is vannak azonban súlyos problémák. A hangszerek már régiek és elavultak. A kicse­rélésükhöz közel kétszázezer forint kellene; A legnagyobb problémát Meszes .jelenti ahol nincs se kultúrotthon, se mozi és a KlSZ-szervezetnek nem áll rendelkezésére, megfelelő helyiség. Ezen a tarthatatlan helyzeten sürgősen kell változhatni, mert itt él kö2el tízezer munkás, aki szabadidejében szintén szeretne szórakozni. A munkásokban megvan az érdeklődés a kultúra iráni, amit mi sem bizonyít ékeseb­ben, múlt az a tény, hogy a közelmúltban a könyváru­sok több mint százharminc­ezer forintos forgalmat bo­nyolítottak le. A képviselőcsoport egy há­romtagú bizottságot, kért fel arra, hogy a meszest művelői dési otthon ügyét, az illetékes fórum 'elé vigye. őket a középiskolába váló beiratkozásra buzdítja. A dolgozatok tartalmazzák a tanulóknak a továbbtanu­lásról kialakított elképzelé­seit. A szerkesztőség a legjobb írásokat jutalmazza: Az l. díj: egy karóra, A II.' díj: töltőtoll, A III. díj: könyvjutalom. A pályázatokat a boríték­ra írt .fiiért tanulok to­vább?’’ jeligével szerkesztő­ségünk címére kell bekülde­ni május 31-ig, Miért tanulok tovább? Pályásat (Jiébuillió jácint is tulipán Nemcsak a hagymáját, de a virágál Is értékesítik a tulipánnak. A faiskola csomagolójában ízléses csokrokat kötnek belőle. sara és a város zöld­sége Hatásának bizto­A Pécsi Kertészeti Vállalat disznövény- iermelö üzeme. bi- csérdi faiskolája és parkfenntartó rész­lege nyereséggel zár­ta az 1958-as évet, A három ■ résziért dolgozóit áprilik 4-én pénzjutalomban, ré­szesítette a vállalat. A jutalom és dicsé­ret méltányos volt, hisz a. város parkjai az elmúlt évben szeb­bek, és gondozottab- bak voltak, bőséges választékban szebb és olcsóbb virágot kapott a város, mint az előző évek bárme­lyikében. A vé'lnhf zöldség­termelő üzeme vi­szont gyengébben működött. A zöldség­termelés megjavííá­siiásara a városi ta­nács 19ő9-ben 350 000 forint hitelt adott az üzemrész fejlesztésé­hez. Ebből az összeg­ből a vállalat kibő­víti. melegágy! tele­peit, villamosítja az öntözést és az egész 'részlegei gépesíti. Az általános gépesítést a lobbi üzemegységre is kiterjesztik, szük­ség esetén külföldről hozatnak be gépeket. Ebben az évben 100 holdon termel­nek zöldségféléket és több mint 10 000 má­zsa friss zöldséget, adnak a városnak. A zöldségtermelő üzem dolgozói már meg­kezdték a korai pa­lántázás előkészüle­tért és április végén, május elején kb egy­millió paprika- és parod'bcsompa lomtól ültetnek ki, A vállalat bicsérdi faiskolájában 7 ka- tasztrális holdon já­cint, tulipán és gla­diolus hagymát ter­melnek exportra, —■. ezek virágait azon­ban helyben értéke­sítik. Ennek köszön­hető, hogy február és március hónapokban nagy mennyiségű, szép és olcsó virágot árulhattak a -varas virágboltjai. A szo- fMilánul nagy virág­termésnek azonban csak egy részét tudta a város üzleti háló­zata felvenni, és így sok virág tönkre­ment. V j-Mecsekal- jának például még egy virágboltja sincsen, halott ez a gyorsan fejlődő vá­rosrész már most el­bírna két üzlethelyi­sé geL Bizonyítják ezt a közelmúltban megtartott próbaáru- sítások, amikor a vállalat elárusítói piaci standon napi 1300—1500 forintos virágforgalmat bo­nyolítottak le ebben a városrészben. A Pécsi Kertészeti Vállalat dolgozói eb­ben az évbén szerel­nék még jobban ki­elégítem a város szükségleteit. Az ex­portra termelt fél milliónál is több — (800 000) virághagy­mából szép jövede­lemhez jutnak és eb­ből az összegből to­vább korszerűsítik a különböző részlege­ket. Főleg zöldségf é­lékből termelnek a: eddiginél, sokkal töb­bet. * bfesrrch faiskola S holdas tulipán«;» irt)« virágzásban.

Next

/
Thumbnails
Contents