Dunántúli Napló, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-26 / 97. szám
2 NAPtO 1959. ÁPRILIS 2*. A királyasszony lovagja cA ty&Li QLemzjiti Színház elSadáia A ROMANTIKUS DRÁMÁT általában tetszéssel fogadja közönség és színész egyaránt. A közönség azért,, mert az emberi érzések, indulatok széles skáláját láthatja a színpadon, a színészek pedig azért, mert alkalom nyílik a nagy érzések eljátszására. Szerencsésen választott a Pécsi Nemzeti Színház, amikor Victor Hugo legszebb romantikus verses drámáját, a Ruy Blas-t,. A királyasszony lovagját vitte színire. Szép meséje, gördülékeny nyelvezete egyaránt tetszést arat; repiő igyekszik játékába egyéni ízt, elképzelést vinni. Igaz, a romantikus dráma áradása sok külsőséget is színpadra sodor magával, szemnek tetsző, impolánó . kellékeket s ezek nem mindig adnak zavartalan feltételeket a mélyebb lélekábrázolásra. Dobot Vilmosnak, a dráma rendezőjének legnagyobb érdeme; a szép környezetbe úgy tudta beleágyaznd a cselekményt, hogy a tartalom és forma szinte mindvégig megtartja. egységét; A DRÁMA számos szerepe kiváló színészi játékra nyújt lehetőséget. Elsősorban a címszerepben, a szerelmes lakáj szerepében találhatók a „nagy szerep“ kritériumai. Ruy Bias alakítója A rar István játéka nem méltattam éhhez a szerephez. Széles színészi skálája még ezzel a feladattal is megbirkózik, bár nem egy jelenetben a túlzástól félve tompít a játékán. Legjobban abban a jelenetben tetszett, amikor a nép nyomorát kéri számon a pénahajhász miniszterektől. Ebben a jelenetben a szoligason-ból jött kegyencnők a nemesi rangnál többet érő emberi nemességét, tiszta jellemét mutatja meg — s ez ennek a drámának a lényege. A szerep nyújtotta ösz- szes lehetőségieket azonban nem aknázta ki, éppen azért, mert az említett végletek érzékeltetését szűk területre korlátozta. Több pátosszal, a szenvedély, a lelkesedés mélyFb-Ä , , % p nét Spányik Éva keltette élet- »fe«; re A királyi palota szigorú előírásai, még a királynét is béklyóba kötő etikett miatt lázadozó, a férje által elhanyagolt, szeretetne vágyó nö alakját alapjában sikeresen mutatta be. Vonzó és fenséges, bár az előbbi inkább érvényesül, a fenségesség még azokban a jelenetekben sem mindig; ahol ennek kellene dominálni. ■ Néhány jelenetben kiváló, mint például abban, amikor Ruy Blasnak bevallja, hogy szereti. A kisebb hiányosságok ellenére lg feladatát jól oldotta meg. A dráma népes szereplő- gárdája között nem egy jól megformált epizódszerepet láttunk: Náday Pál, Arany Kató, Balila Olga, hogy csak néhány nevet, említsünk. Buy BUm m Avar István Don SalkKte spanyol arisztokrata kegyvesztett lett a királyné előtt. Bosszút akar állni a királynén s ezért a tehetséges és költőd lelkű lakájt, • Ruy Blast kájátsza arisztokratának, hogy a királyné kegyeibe férkőzzék és végül is elhódítsa;. Sikerül a szerepet eljátszani, hiszen Ruy Bias eszes, művelt és régen szerel-, mes a királynéba. Rendet teremt az áilamügyekben. az állam vagyonán''élősködő - főurak hatalmát megtöri. Volt gazdája azonban be akarja fejezni a bosszú művét s a királyné előtt leleplezd a lakáját. Ruy Bias leszúrja gazdáját és öngyilkos lesz. Ez a dráma tartalma dióhéjban. . A romantikában a végletek uralkodnak, hiszen a romantikus hős szinte egyazon pillanatban hűséges és hűtlen, szerelmes és gyűlölködő, szolgálni és uralkodni tudó. Az érzéseknek ez a plusz és mínusz véglete s a végletek közt az ezernyi szín, mindezek meg mutatása a legszebb színészi feladatok egyike. Az ilyen lehetőségekkel inspirált alkotó és játékkedv szemmellátha- tóan érezteti hatását a színészek játékán: valamennyi sze■*■/,vßrMMWrM/mMMMNftV'vf/. — r*r’4/jr.r,JTJ. Don Cesar de Bazan — Koppány Miklós szerepet ő játszotta. Alakításában a? erkölcsi mocsárban élő Don Sailuste de Bazan minden romlottsága, aljassága megmutatkozott. Petőházy ebben a szerepben kitűnően ábrázolta a megszemélyesített gondolat- és érzelemvilágát. pillanatok alatt képes volt — mint ahogy ezt a szerep meg is követeli — a „jellemváltásra“, de úgy, hogy akkor is, amikor a jóságos főúr képében akart tetszelegni, alapjellemét, a romlottságot, egy pillanatra sem feledtette. Igazi művészi teljesítmény. Don Cesar De Bazan, — álnéven Zaffari — alakját Koppány Miklós szimpatikusán állította elénk. Szimpatikus is Zaffari személye, ez a vidám, minden kalandra kész, de az aljasságoktól mentes, és az aljasságokat , gyűlölő ember. Igazi romantikus hőst formált szerepéből, olyant, amilyennek lennie kell. S mancs zökkenő; kihagyás játékában, mindvégig egyenletes. - Játéka általános tetszést arat, színészi pályája jelentős állomásaiként értékelhetjük Don Cesar de Bazan megformálását. Neuburgi Máriát, a k&rályNeuburgi Mária — Spányik Éva SZÉPEK VOLTAK Vata Emil díszletei, tetszettek Majoros Teréz és Heriszt János készítette- jelmezek. S még egy: a Színpad megvilágítása különösen jó, dicséret ezért a á világítóknak. . A királyasszony lovagja előadása egy nagyszerű romantikus drámával gazdagítja színházunk repertoárját. GARAY FERENC Don Sailuste de Bazan — Petőházy Miklós sógeinek ábrázolásával ezt a szerepet még gazdagabban, színesebben keltheti életre. Petőházy Miklós — Don Sal- luste de Bazannak, az intari- kusnak szerepében —- igazi művészi teljesítményt nyújtott s örülünk' annak, hogy ezt a Mentesítő vonatok A MÁV tájékoztatója a május 1-i és 2-i forgalomról HílEKK A komlói Kossuth-bányán a közeledő május 1. méltó megünneplésére, a május elsejei (elvonulásra készülődnek. Már rengeteg zászlót, plakátot készítettek, hogy a felvonulás minél színpompásahb legyen. Azt, hogy az ipari felvonuláson mivel vesznek részt, nem árulták el. Meglepetésnek szánják. A MÁV Vezérigazgatósága, tekin tettel a május 1-í és 2-i kettős ünnepre, az alábbiakra hívja fel az utazóközönség figyelmét: ...... Áp rilis 22-én, szerdán a hivatalos menetrendben a pénteki, április 30-án, csütörtökön a szombati napra, május lsén, pénteken a munkaszüneti napra, május 2-án szombaton a vasárnapra, május 3- án, vasárnap a hétfői munkanapokra előírt vonatok közlekednek. A hétvégi távolsági munkásvonatok Budapestről április 30-án, csütörtökön délben indulnak, ellenirányban pedig a május másodi- káról harmadikára, szombatról vasárnapra virradó éjjel. Tekintettel a várható nagyobb utasforgalomra, április 29-e és május 3-a között néhány vonalon mentesítő vonatokat indítanak. A mentesítő vonatok indulásáról a pályaudvarok adnak részletes felvilágosítást. A Képes Napló mai számunkból technikai okokból kimaradt. — „AZ ANTIBIOTIKUS kezelés és következményei” lesz a címe dr. Csordás Jenő gyermekklinikai tanársegéd előadásának, melyet április 28-án délután öt órakor a II. számú Belklinika tantermében a középkáderek továbbképző tanfolyamán tart. — CSAK NŐKNEK — fehérnemű, fürdőruha és strandcikk bemutatót rendez május hetedikén a Doktor Sándor Művelődési Házban a Pécsi Állami Áruház. — ELÜTÖTTE egy traktor Szöbölödi László 27 éves segédmunkást; a mentők felkartöréssel szállították az I. számú Sebészeti Klinikára. □ A MECSEK különleges éghajlatáról tart előadást ma, vasárnap délelőtt fél tizenkettőkor a Misinán dr. Simor Ferenc, a Dunántúli Tudományos Intézet munkatársa a Mecseki Fotoklub rendezésében. □ TANÁCSTAGI fogadóórát tart április 27-én délután hat órától az alsómeszesi iskolában Kovács István városi tanácstag. — MEGKÜLÖNBÖZTETŐ [jelvénnyel látják el Baranyá- ' ban az áruházak, üzletek és boltok idegen nyelven beszélő eladóit, a kirakatokban pedig többnyelvű felirat ad majd tájékoztatót, milyen nyelveket beszélnek az üzlet dolgozói. — 250 LÁTOGATÓJA volt három nap alatt a Kővágószőlősön rendezett tanácsköztársasági dokumentációs kiállításnak. □ MAR most elfogad jelentkezéseket az IBUSZ a >oz- nani vásár megtekintésére induló társasutazásokhoz. Az első csoport június 10-én Indul, a második öt nappal később. A társasutazáson résztvevők nyolc napot töltenek Poznanban és környékén. — ÉLŐ BAROMFIT árusítottak szombaton a nyugati városrész hűsboltjában, minőség szerint változó 21—31 forintos kilónkénti áron, □ MUNKÁS-PARASZT találkozót rendeznek május elsején Ibafán, a Pécsi Építőanyagipari Egyesülés dolgozói. Ibafa nemrégiben tsz-község lett, s ebben az Építőanyagipari ÉS dolgozói is segítettek. — PRIMŐR uborkát, karfiolt és kalarábét hoznak forgalomba rövid időn belül a MÉK boltjai. A primőröket Békéscsabáról szállítják Pécsre. — AZ ORVOS-egészségügyi Szakszervezet Dél-Dunántúli Sebész Szakcsoportja szombaton délelőtt tartotta tavaszi első tudományos ülését az I. sz. Sebészeti Klinika tantermében. Az ülésen Török Béla, Kariinger Tihamér, Szöllőssy László, Máday Péter, Degrell István, Daróczy Gyula, Metzl. János, Pap Gyula, Illés Tibor. Salamon Antal, Kiss Tibor, Nyakas Ákos, Bajtal Gábor és. Radochay Lajos tartott előadást. □ MEGALAKÍTJA a Baranya megyei Hazafias Népfront a siklósi, a pécsváradi és a szigetvári vár barátainak ki£ ' rét azzal a céllal, hogy társadalmi üggyé tegyék fontosabb műemlékeink védelmét; vmrm, iMWigXBK wwwwwiMrpiw, mmzr. wsiw ■■ i ■.»i ■ .'**r~AM’*~mjwr*/**m*r***v. mmtmm «rawer.»- ■*/* # * ■*, 0 éső ősz voit. A városkát, mint ha* Mr talmas ölelő kar, úgy ölelték kö- rül a hegyek. Már harmadik nap- ja esett az eső és a hegyekből lezúduló sárgás-barna piszkos víz élénksárga, bámuló faleveleket sodort magával. Vetkőztek a fák, a szél, mint őrült szadista cibálta, szaggatta ruhájukat. Az utcán ázott katonák masíroztak. Fáradtak voltak, elcsigázottak és énekeltek: „ ... csikorognak a hernyótalpak. Édes bajtárs, adj kezet.. Fónayné ott állt az ablakban. — Végei — sóhajtott. — Mindennek végel A természet lassú pusztulását látta és a szobában hervadó életre gondolt.' — Talán a katonaorvos! — nyilait belé a gondolat. — Talán az még itt van a városban ... Felöltözött. A rendelő ajtaján félénken kopogott. — Sajnos, nekem már mennem kell! — tárta szét á karját a százados. — Talán a doktornő még itt van. Mindenesetre egyet mondok: ha nincs itthon a doktornő, történjen bármi. a gyereket ki ne vegye az ágyból! Lehet, hogy az éjszaka lesz a krízis — » már rohant is a várakozó autóhoz. Fónayné megállt egy nagy. reneszánsz stílusban épített ház előtt. Csengetett. Borzasztó dolog_ hallani a csengő cserregését. Olyan, mint amikor a pusztában segítségért kiált az ember és csak a saját visszhangját hallja. — Minien zárva, elmentek. Mi lesz mosl?! t— és a zuhogó esőben, bőrig ázva elindult a néptelen kisváros feslett aszfaltján haza. Haza, ahol talán már senki sem várja. A férje a vasúton van szolgálatban, a gyerek ... Meggyorsította léptéit. Űzték, hajtották a timképek, A szobában csak a kályha parázsszeme világított. Fónayné a nehezen légző gyerek fölé hajolt. — Pici szívem, mi fáj?! Mondd meg az anyukának! — és átölelte a fekvő gyereket, akinek teste tüzelt a láztól. — Kapsz mindHárom katona lakott a szomszéd szobában. A gyerek felsírt, amint átnyalábolta F6- Semmi válasz. •— Ezek is elmentek! — állapította meg magában és félni kezdett. — Az egész kétemeletes házban senki sincs, mindenki elment. Az ügyvédék vidékre mentek, mert ott KRfZI 'MIIIIII1IMIIIIIIIIIIIIIIIM||||||||||||||||l/!|||||||||||||j||||||||||||||||||l járt vizes borogatást. Azám, az jót tesz. A gyerek felsírt. Irtózott már a vizes borogatástól. — Akkor elmúlik ez a csúnya tüdőgyulladás, meg ezek a csúnya foltok is... Fónayné valami rettenetes szorítást érzett. Mintha fájó szorítás nélkül fulladozna. — Kevés gyerek vészeli át, ha a kanyaró tüdőgyulladással párosul — vélte hallani Kő rösiné hangját. Akkor mondta ezt, amikor a: egyik tanítónő gyereke megkapta a kanyarót. Világosan emlékszik rá, ezt mondta: „Még szerencse, hogy nem tüdőgyulladással együtt van. Kevés gyerek vészeli át, ha a kanyaró tüdőgyulladással párosul.” Mint hideg kígyótest a priznic a gyerek köré csavarodott. —• Ne sírj, jót tesz ez. Gyorsan meggyógyulsz tőle és akkor elmegyünk hintáén<, jó? Ide hozzam a mackót? A meséskönyvet? Istenem, hát miért nem szólsz legalább?! A város csendjébe, mint óriás kandúr belenyávogott á sziréna. ' Légiriadó. Fónayné a baloldali falat ütötte öklével. biztonságosabb, a többiek meg az óvóhelyen kucorognak. Becsavarta a gyereket és az ajtó felé indult. Már lenyomta a kilincset, amikor eszébe jutott a katonaorvos intelme. Nem, nem szabad kimozdítani a gyereket az ágyból. Visz- s zavitte. Maga sem tudta miért, az ablakhoz ment. A sűrű sötétséget nézte és úgy érezte egy pillanatig: nincs egyedül. Katonai autó állt meg a ház előtt. Sietős lehetett a dolguk a németeknek, mert csak kiugráltak a kocsiból, még a tompított fényű lámpát is égve hagyták és rohantak az óvóhelyre. — örültek! — kapott fejéhez Fónayné és a gyerekhez rohant. Megint becsavarta, de most sem ment vele tovább, mint az ajtóig. Csendes volt a város, a levegőben ott vibrált a halál. — Az óvóhelyre! Az óvóhelyre! — súgta dörögte, parancsolta egy belső hang Fónayné- nak. — Ha itt maradsz: itt biztos, hogy elpusztul a gyereked, meg te is. Ott talán megnayne. — Nem! Nem! — kiabált a kis Pista és a gyerekkel együtt Fónayné a székre rogyott abban a pillanatban, amikor a hatalmas robbanástól összedőlt a sok kis csecse-becse a kombináltszekrény vitrinjében. Rövid sorozatot repített a géppuska és a ház előtt várakozó német katona1 autóból felcsapott a láng... Fónayné a gyerekkel a sarokba rohan!* oda, ahol a kiságya volt, mert ebben a rettenetes pillanatban is a gyerekre gondolt, akit talán a két fal véd valameny- nyire. A gyerek fölé hajolt, beszélt neki. Az egész asszony olyan volt most, mint egy e’e- ven óvóhely. Saját testével védte a gyerekét. A városra boruló sötétségvásznat itt-ott átszakította a láng, amely hol sárgásán, hol vörösen, hol vöröses feketén csapott a magasba. Fónayné fáradtnak érezte magát és nagyot sóhajtott, amikor ismét felvijjogott a sziréna. Vége a légiriadónak. Pistike mélyen, csúnyán lélegzett. Aludt. Fónaynét is elnyomta a fáradtság. — Jaj, ne jöjjön közelebb édesanyám. Halott ne fogja meg a gyereket. — Csak megnézem! — De akkor tegye hátra a kezét. Hozzá ne érjen! — vitatkozott álmában halott édesanyjával, aki a gyerek fölé hffjolt és meg akarta csókolni. — Ne, ne! — kiáltott most már hangosan Fónqyné és felébredt. yufát gyújtott és megnézte a gyereket. Pistike lázrózsás arcán iz- zadságcsöppek gyöngyöztek. Átesett a krízisen. mrsT.ar t < vrxg