Dunántúli Napló, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-22 / 93. szám
1999. ÁPRILIS 29. NAPLÓ 5 Milyen ebben A Filmfőigazgaitóság Illetékes osztálya lapunk munkatársa számára tájékoztatót adott atz ez évben bemutatásra kerülő, Illetve átvett filmekről. Ez a rövid áttekintés azt bizonyítja, hogy a világ filmtermelésének valóban a javát kapja a magyar filmlátogató közönség. Tájékoztatót kaptunk a hamarosan bemutatásra kerülő, illetve a még forgatás alatt álló magyar filmekről is. Magyar filmeket láthatunk az esztendőben? Még ápi-ilis hónapban kerül közönség elé Jancsó Miklós, fiatal rendező „A harangok Rómába mentek“ című alkotása, amely egy vidéki város néhány gimnázistájánaik és egyik tanárának izgalmas kalandjait mutatja be a német megszállás napjaiban. Május hónapban mutatják be Rerné- •nyik Zsigmond művét, a „Kard és kocka“ című kosztümös, romantikus filmet, amelyet Fehér Imre, a „Bakaruhában“ című nagysikerű film alkotója rendezett. Lassan befejeződik a „Tűz- virátf' is, amelyet Darvas József „Vízkereszttől Szilveszterig” című regényéből Ranódy László visz közönség elé. Valószínű. hogy ősz folyamán kerül filmszínházainkba. Most forgatják Keleti Márton „Pár lépés a határ“ című, dissridensekről szóló filmjét, amelyet Mesterházy la jós azonos című regényéből készítenek. Ezekben a napokban fo'ynák a „Gyalog a mennyországba“ külső felvételei. Ezt a filmet Bacsó Péter és Fehér Imre forgatókönyvéből rendezi Fehér Imre. Szovjet | A külföldi filmek között nagy érdeklődésre tarthat számot a nálunk már könyvformában jól ismert „Tizenkilencen" című alkotás, amelyet Fagyejev világhírű regényéből készítettek szovjet művészek. Ugyancsak sokan olvashatták nálunk Gorkij „Malva” című kis-egényét is. Ebből a Szovjetunióban nagysikerű színes- filmet készítettek s a tájékoztató szerint ez az alkotás is a közeljövőben kerül bemutatás ra. Júliusban láthatjuk a „Távoli pár okon" című kalandos szovjet filmet s ugyanebben a hónapban játsszák filmszínházaink a „Rendkívüli eset“-et, amely kétrészes, rendkívül( mozgalmas, kalandos szovjet' alkotás. Csehszlovák | Ebben az esztendőben jelentős emelkedést mutat a csehszlovák filmgyártás színvonala. Esősorban ez a oka annak, hogy számos cseh filmet mutatnak be az év végéig filmszínházaink. Igen mulatságos sport-filmvígjátók a májusban sorra kerülő „A boldogság vasárnap jön“ című színes csehszlovák alkotás, de legalább ugyanekkora sikerre számíthat — ha ugyan nem ennél is nagyobbra — a „Halál a nyeregben" című cowboy-paródia. Ugyancsak a csehszflovák filmművészet színvonalemel- kodévát mutatja az „Itt oroszlánok vannak” című filmdráma, amely egy megtévedt bányamérnök tragédiáját, azaz m?i°áratalálását meséli el. Néhány előzetes sajtójelen- jcst már olvashattunk az utóbbi eszitendők egyik legjobb fí-^-hs^ovák filmalkotásáról, a „tírych polgártárs"‘-ról. 1948- bam, amikor Csehszlovákiában egy jelentéktelen burzsoá kisebbség próbálta magához ragadni a hatalmat, a csehszlovák nép komoly próba előtt állott. Egy habozó kispolgárról szól a film, aki hosszú tétovázás után végre visszafordul — a határról. A film szélesvásznú és színes. A csehszlovák filmek közül látni fogjuk még ebben az évben — hogy csak a címét soroljuk fel — a „DulszkV <“*- manu eituUnm“. • -Tőnueremény", az „Elveszett ágyú", a „Ma utoljám" és a „Vágyakozás" című filmeket. Ez utóbbi is a kimagasló értékű filmek közül való. Nem véletlen, hogy ezzel az alkotással fognak szerepelni a csehek Cannes ben is. A mély lírával átszőtt film újszerű, érdekes, szépségéről sokat írnak a csehszlovák lapok. NDK, lengyel, kínai A Német Demokratikus Köztársaság átvett filmjei közül májusban kerül mozikba a „Kis hazug“ című kedves, meg indító gyerektörténet, eztán júniusban következik a „Meg- csálaibva az ítélet napjáig“, majd a híres „Emília Galotti", a „Rátádon", a kalandos „De- nevérraj" szerepel az év keletnémet alkotásai között. Kínaiak készítették ar Izgalmas „Titkos felderítő Kantonban" című kémtörténetet. A lengyel filmek közül különösen említésre méltó a „Szabad város“. Danzig hős lengyel védőiről szól a fasiszta betörés idején. Ragyogó emléket állít ez a film a város lengyel postásainak. Ugyancsak a hős ellenállók filmje a rendkívül izgalmas, fiatalokról szóló „Merénylet?. Egy érdekes Jugoszláv film is sorra kerül hamarosan, a „Rendszáma H 8.” A negyedik negyedben mutatják be a „Fekete gyöngyök” című jugoszláv filmet* Francia, olasz, nyugatnémet A haladó nyugati filmek között bizonyára nagy siker lesz a „Kettőnk titka“ című francia film, Yves Montand-nal a főszerepben. Ez a derűs, sok Kráva.l átszőtt történet a közeljövőben kerül bemutatásra Ugyancsak a közeli napokban kerül mozikba a nyugatnémet „Csodagyerekek", amely meglepően őszinte és kíméletlen önkarikatúra a fasizmus feltámadásáról Nyugait-Németor- szávbam. Mozikba kerül még az argentin „Szigetlakők", az olasz „Nerzbunda” és felújítják a világsikert aratott angol „Dzsungel könyvé”-t, amely Kipling ugyancsak világhírű állatregényéből készült. Régóta várják már a mozi- létogatók a nagydíjat nyert „A csend világa" című francia filmet, amely a tenger csodálatos mélységét varázsolja elénk. Vele egy műsorban kerül moziba ,A Szajna találkozik Párizzsal“. Nemsokára láthatjuk a néhány évvel ezelőtti erkölcsbotrányból készült „Ro- semarie”-t, amelyet nyugatnémetek készítettek, majd az olasz „Ulysses" következik. „Kenyér, szerelem, fantázia" és „Kenyér, szerelem, féltékenység“ címmel, két részben kerül közönség elé egy ugyancsak nagy sikerre számító neo- realista olasz film. Josef Schmidt, a világhírű énekes életéről készült a nyugatnémet „Dail a világ körül” című színes filmdráma. Ugyancsak a harmadik negyedévben mutatják be az egyik legszebben fényképezett, színes, dán produkciót, „A hegyi embereJc“-et. Indiai, amerikai | Indiai film is közönség elé kerül ebben aiz esztendőben, „A kis cipőtisztító” címmel. Egy kiöregedett torreádorról szól a spanyol „Jácinto nagybácsi” Még júliusban kerül filmszínházainkba a „Felhívás ’■áncra" c. amerikai revűfilm. Ezen kívül „A nagy Caruso" című színes amerikai filmalkotás és a francia-keletnémet kooprodukcióban készült „Nyomor álfák“, számíthat komoly közönségsikerre. Ez utóbbi már negyedik feldolgozása Hu- "o világhírű regényének. Ennek a filmnek a főszerepéber a nálunk mostanában ritkán látott Jean Gabin remekel. Ez a produkció különben színes, czélepvásznű film 6s szinkronizálva kerül közönség elé. A fenti filmek mmdegyiko még ebben az esztendőben kerül bemutatásra nálunk. A fométvételj bizottság azonban iónéhány o’yan filmet kötött le a legutóbbi időkben, amelyek körül több csak a következő esztendőkben kerül bemutatásra. E bőséges tájékoztató is azt bizonyítja, hogy a Magyarországon közönség elé kerülő filmek szinte keresztmetszetben mutatják meg a világ jelentőr '’ilmtermelését, de külön hangsúlyozandó az a tény is, hogy rz Igazi világsikerek mind bemutatásra kerülnek hazánkban is. K. Gy. íttohié Qhacis v&zényeit Ettore Gracis, olasz karmester vezényelte a pécsi filharmonikus zenekar hétfő esti, hosszú időre felejthetetlen hangversenyét. A fiatal olasz művész minden idegében izzik a muzsikától és nagy feszültséget teremtve, a zenekar játékéban is magasra lobogott a muzsikálás lángja. Sugárzik róla a fiatalság lángolása, de mindig mértéktartó; szuggesz- tív ereje nem lankad, helyenként szinte rajzolja a dallamvonalakat. Bár a műveket aprólékosan, legkisebb részleteiben is kidolgozza, mindenütt tudtuk követni az egésznek formai felépítését, a nagyívek kapcsolását. Első helyen kell említenünk G. Gabrieli három kórusra (hangversenycsoportra) írt can- zona da sonar-ját, mely szavakkal ki nem fejezhető mélységes hatást tett a közönségre A remek alkotás nemcsak azért volt megkapó, mert egyike a hangszeres zene első megnyilvánulásainak, (addig a hangszeres zene legfeljebb az énekkar kíséretére szorítkozott; erre utal az elnevezés is- canzona da sonar — hangszeren megszólaltatott dal), hanem főképp azért, mert művészi mondanivalója örök: a mai emberre éppúgy hat, mint a négyszáz év előtti közönségre. A zenekar csodálatosan szép előadása méltóan tolmácsolta a remekművet. Itália azúrkék egét varázsol ta elénk Ettore Gracis Mendelssohn napsugaras Olasz szimfóniájában. Játékosság, derű, jókedv muzsikált a lelkekben. Zenekarunk szebbnél szebb hangzásokat és hanghatásokat produkált; a kitűnő vonóshangzások mellett külön meg kell említenünk a fúvósok meleg, lágy, hajlékony internálását; még a Saltarello hatalmas forgatagát is könnyedén, a legkisebb nehézkesség nélkül bírták. Liszt Á-dur zongoraversenyét Antal István érdemes művész játszotta mindvégig erőteljes biztonsággal és föléivé* technikai tisztásáéval. A zenekar költői melegséggel szinte énekelte a zongoraszólamot kiegészítő remek romantikus dallamokat. (Sassy Iringó gordonkaszólója csodás varázzsal muzsikált.) Bocherini egyszerűen világos D-dur szimfóniája volt mée a hangverseny műsorán; Ut is főképp a derűsen könnyed hangzást emeljük ki. örömmel és megelégedettséggel állapíthatjuk meg hogy filharmonikus zeneka’ unk olyan művészi fokra nőtt fel, hogy méltón szólaltathatja meg a zeneművészet legnagyobbjainak költői álmait és igazságait, > hm Megtaláltuk a „legtisztább falut" Minden községnek megvan a mega históriája, amely apáról fiúra száll, vagy néprajzosok fe'jegy7.ésein marad meg az utókornak. Nekünk Illés Varga József, a falu történekének, eseményeinek á’Htólago? leg’obh ismerője mondta el „banderország” történetét. Nem dngályosan, nekihu.zakod- va, inkább szűkszavúan, majdnem tőmondatokban. E’mon- dotta, hogy valamikor majd minden második embert a faluban Andrásnak kereszteltek. — Csak meg kell nézni — mondotta — a rési születési anyakönyvi bejegyzéseket. abban ilyen neveket találni; Kalóza Bander, Kan Bander, ami tulajdonképpen Andrást je’en- tene. — De az is lehet, horv Ferenc Jóska idejéből maradt fenn a banderság, mert egyszer a császár itt Pellérd alatt hadgvakorlatozott és Danáczy ura ság a Brázavak elődje, lovasbandériumot küldött a tiszteletére a falu válogatott legényeiből. A nagykegye’mességű •sászór örömében dicséretben részesítette a legényeket. Danáczy uraságot pedig lovas inspektori címmel adományozta meg. A történetből úgy tűnik ki. hogy csak Danáczy uraság nyert valamit az adományozáson, mert a falu a császári dicsérettől olyan maradt, amilyen volt; sáros, zsuppos, re- mény'elen. De ma már csak az emlékeit őrzik ennek a kornak a falu mesemondói. A Danáczv, majd később Rrázay kasté’yból azóta iskola, népfürdő, napközi lett és a zsuppfedelies házak is egyre ^őáiíq cl hal Liliq 1919. mn ns ?4. — Tiszti becsület szavamra felolvasom — mondta a fregattkapitány —, és aszerint járok el, amint a legénység határoz. Maga pedig menjen a postára és vegyen minden értesítést. A „Munka" hamarosan elindul, még nem tudom mikor és nem tudom hová. Mindenről értesítsen, bizonyosságra van szükségem! Tudnom kell, mihez tartsam magamat.,, Witteg több jelentést nem adhatott a fregattkapitánynák. Mire a postára ért, a „Munka“, közrefogva az ellenforradalmi hajóktól, felszedte horgonyát és dél felé indult. A fregattkapitány ősz- szehívta a legénységet és elmondta, hogy parancs érkezett a vörös dunai hajóhad főparancsnokától. Felolvasta a parancsot és közölte, hogy a tanácsköztársaságot nem győzték le, csak fellázadtak ellene. A köztársaság azonban már nem erős, legyőzetése csak napok kérdésé. A legénység választhat, át akar-e állni a győztes ellenforradalmárokhoz, mert hogy ők lesznek a győztesek, az nem kétséges, vagy sem. — Inkább elsüllyesztjük a hajót — kiáltott az egyik matróz. — Ha így határoztok — szólt a hajóbizalmi —- akkor inkább azt tanácsolom, ütközzünk meg az ellenforradalmárokkal. Ok győznek, ehhez nem fér kétség. A túlerőt le nem rohanhatjuk, de mi lőjük az elsőt és addig lövünk, míg egy ember él a fedélzeten. Ha már az elsüllyesztést határoztuk el, okozzunk ml is kárt nekik. A fregatt kapitány hallgatott. Nem bátorította a legénységet, de nem is ellenezte azt, amit határoztak. A csoportosulás a „Munka“ fedélzetem «uj&i’Öm 1 eltűnhetett — varanasnotd hajónak, meri a „Munka“ közelébe sorolt és egy tiszt szócsövön át szólt: „Megszűnt a vörösuralom, megszűnt a gyülásezést Most már csak parancs van!” A fregattkapitány a parancsnoki hídra sietett, tisztelgett, majd átkiáltott: „Értettem, minden rendben!“ A parancsnoki hajó menetrend szerinti helyére sorolt be, a fregattkapi- tány pedig leszólt a türelmetlenül várakozó legénységnek: — Elfogadom a határozatot és becsülettel vezetem az ütközetet. Mindenki a helyére! Paksnál a part közelébe húzódunk, hegymentnek fordulunk és a lejtmenetben legközelebb álló hajóra megnyitjuk a tüzet. A matrózok tudták, hogy támadásuk meglepetésszerü lesz, sok kárt okozhatnak az ellenségnek, amely nem számít támadásra és így nem helyezi készenlétbe fegyvereit. De tudták azt is, hogy a pillanatnyi előny hamarosan megszűnik, a túleró győz és valamennyien eleshetnek elveikért, a becsület mezején. Egyiküknek sem jutott eszébe, hogy meghátráljon. Fegyvereiket készítették eló és helyezték el úgy, hogy kéznél is legyen, de a monitorokról ne lehessen látni semmi gyanúsat a „Munka" fedélzetén. A fedélzeti fegyverek tisztogatásához kezdtek, hogy ezeket is előkészíthessék a tisztogatás ürügyével. Paks még messze volt.., A fregattkapitány ott állt a parancsnoki hídon és töprengett. Arra gondolt, hogy most életét kockáztatja egy népségért, amelynek uralma egyáltalán nem áll közel szívéhez, csupán azért, mert ez az uralom talán mégis fennmarad és esetleg felelnie keli tetteiért. Cnrruuját alaaria. írná Mai Gudvasáo .. . Gyávaság,,, Ezt gondolta százszor is és azért adta ki a parancsot arra, hogy Paksnál ütközzenek meg az ellenséggel. Hátha addig történik valami. Gondolkodási időre volt szüksége. Rájött, hogy egyedül van ezen a hajón. A legénység ellenszegülne, ha meg akarná változtatni tervét. Túl lőtt a célon. Mégsem kellett volna felolvasni a vörösök parancsát. Tudhatta volna, hogy ez lesz a vége. Nem is készült fel eléggé. Most még a pisztolya sincs nála. Le kellene mennie a kabinba, a pisztolyt magához venni. Az első kormányos is segíthetne tálán ... Ketten feltartóztathatnák a matrózokat, míg a monitorok segítséget nyújtanának ezek ellen a vadállatok ellen... De ha most jelt merne adni vagy át merne kiáltani a szócsövön valamelyik hajóra, a legénység azonnal lelőné. Márpedig nem az a cél, hogy a monitorokat megmentse, hanem hogy saját életét biztonságba helyezze. És ha mégis kiadná Paksnál a támadási parancsot? A hajót úgyis elsüllyesztik a monitorok. Elveszthetné életét a harcban. De ha életben maradna, azt mondhatná, a legénység kényszerítette... De ez nem jó védekezés. A hadbíróság halálra ítélné, különösen, ha a „Munka" nagy kárt okozna a monitorokban, ami előre várható, meglepetésszerű támadás esetén. Nem. ez nem jó megoldás. Csak egy lehetőség van. Sakkban tartani a legénységet a parancsnoki hídról, segítségül hívni a monitorokat. De Paks egyre közeledik, min'hn a haló szárnyakai kapott volna. M*a soha ilyen gyorsan nem bató~tak. A legénvsórr mereven figyel. Minden szem rálránsiul. Hogy lehet itt valamit csinálni? Kell! » (Folytatjuk) másra fogyatkoznak. Mégsem azért jöttünk kJ -Jeliérdre, hogy ezeket megállap “uk, mert ilyen változásokért bárhová ellátogathattunk volna. Uj híre terjedt Pellérdnos, olyan híre, amivel kevés falu dicsekedhet. A „legtisztább fa- lu” címének esélyesévé ’ált. így a cím egymagában nem sokat mond. mert azt is lesietne érteni alatta, hogy tisz'ár* épért utcáival, portáival, újrameszelt falaival nevezett volna be a megyei versenybe Bár ez is dicséretes, de ennél ->ok- kal nagyobb dolgok történteik Pe! lérden. Szinte máról holnapra megszépült, megfiatalodott a község. Japán akácok, harcok, ezüstjuhar csemeték szegélyezik az utcákat, helyes kis tulipános kertek a házak elejét, és a járda sem törmeléktéa á- ból, hanem betonból készü’t, „saját gyártmányú” betonlapokból, majdnem 6 kilométer hosszúságban. Az egész úgy kezdődött, hogy egy tanácsülésen a falu színe elé vitték a pályázat feltételeit és a falu elfogadta, megszavazta a versenypontokat. Ilyeneket; minden ház elé virágos kertet, minden ablakba virágokat. A ház előtt az utca tiszta legyen, a konda után az utat tisztára seperni és így tovább. Az udvarokon minden a helyén legyen (rőzse, szerszám stb.), a kutakra fedelet biztosítani és a trágyát legalább 13 méterre helyezni a kúttól. És a távolabbi tervek? Mind a háromezer facsemete mel'é hatszögletű, fehérre festett karót verni, a hegyén színes kerti üveggömbökkel. (Nem tudni mit szólnak majd ehhez a csúzlitulajdonos gyerekek.) Minden facsemete köré kerek virágágyást, festett kövekkel körülrakva. A kultúrház környékét is megszépítik. A közel egy kataszteri területen népligetet létesítenek, teke, kosárlabda és atlétikai pályával. A ligetben gondnoki lakást 6s gombát építenek a karbantartás és az üdítő italokkal való ellátás biztosítására. Ebbe a nagy munkába csak úgy, mint előbb a fásításba és a 1árda- építésbe bevonják a falu KISZ- fiataljait s az egész lakosságot. Saját ötéves tervük is van nem kisebb vállalásokkal, mint a falu pormentesítése. A Kossuth Lajos és a Szabadság utcákat makadám úttal látlák el és a falu központjában artézi kutat létesítenek, amit később törpe vízművé képeznek. Ezekután mi is csak azt mondhatjuk, hogy ahol ilyen eredmények és ilyen tervek várnak megvalósításra, ■'üt minden előfeltétel adva van a „legtisztább falu” címének eí- hódítására. — » «T