Dunántúli Napló, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-21 / 92. szám

1959. Április 2L NAPtw 3 Elkészült a munkásklubok működési szabályzata A működési szabályzat ki­mondja, hogy a munkásklub mindenekelőtt a falun élő munkásság politikai és kultu­rális igényeinek fokozott ki­elégítését szolgálja. Ez azon­ban nem zárja ki a dolgozó parasztságot, az értelmiségie­ket, a fiatalokat és a nyug­díjasokat sem a klub által nyújtott művelődési lehetősé­gekből. A klubokban tehát mód nyí­lik az egész lakosság gyors tájékoztatására, politikai, világnézeti és kulturális igényeinek fokozott kielégí­tésére, A klubélet egészséges kibon­takoztatása lehetőséget ad ar­ra, hogy módszerében Ötlete­sebbé, gazdagabbá, tartalma­sabbá tehessék a rétegek kö­zött végzendő politikai mim­ikát. Ez természetesen meg­kívánja, hogy a' rendezvények tematikáját ügy állítsák össze, úgy irányítsák a klub életét, hogy az mindenkor a közös­ségi szellem kialakítását, el­mélyítését, a szocializmus épí­tését szolgálja. így a munkásklübokat a jö­vőben fel kell használni arra is, hogy a falun élő üzem! munkások számára itt tartsák meg a szokásos szakszervezeti tag­gyűléseket, termelési tanács hozásokat, szakmai tanfo­lyamokat, stb., mivel az üzemben megtartott ilyen rendezvényeken a vidé­ken élő munkások többsége nem tud részt venni. E rendez­vények keretein belül lehető­ség nyílik arra, hogy a vidék­ről bejáró munkásokkal is megvitassák az üzemet és őket is érintő soron lévő gazdasági, szakmai, politikai és világné­zeti kérdéséket, az aktuális feladatokat. A klubrendezvények célja ezen kivid a falusi, illetve a klub környékén lakó dolgozók kulturális nevelése, tájékozta­tása, irodalmi, zenei igé­nyed! fejlesztése, illetve foko­zott kielégítése. így például rendezhetnek zenei és irodal­mi esteket, könyv, film, szín­házi amkétokat, képzőművé­szeti, ifjúsági és gyermek előadásokat. Helyes, ha a kül­földön járt dolgozók e rendez­vények keretén beiül tartják meg élmény- és utibeszámo- 1 óikat A klubokban a TIT, MSZ- BT, MTESZ és a többi tár­sadalmi szervek és intéz­mények segítségével havon­ta egyszer vagy kétszer tár­sadalom és természettudo­mányos, műszaki-elméleti előadásokat, illetve vitákat is rendezhetnek. A klubok nem sokszor, de jelentősebb ünnepeken vagy az ünnepek előestéjén rendez­hetnek műsoros táncestélye­ket is. A Klubban minden igényt kielégítő bel- és külföldi fo­lyóiratokat, szórakozható tár­sasjátékokat kell a látogatók számára biztosítani. A klub­ban a hazárdjáték és a szeszes ital fogyasztása tilos. A működési szabályzat ezen kívül előírja a klub irányí­tásával, a gazdasági ügyvitel­lel kapcsolatos tennivalókat is. így a klub működéséért egy 7—11 főből álló klubta­nács a felelős. A klubtanács előre meghatározott — leg­alább féléves — miunkaterv alapján dolgozzék. A tanács tagjai, bármilyen rendezvény­ről is legyen szó, felváltva kö­telesek ügyeletet tartani, őr­ködni a Mub erkölcsi és po­litikai tisztaságán. A rendezvényekből szármá­zó jövedelmeit a klub csino­sítására, fejlesztéVre és a különböző kiadások kiegyen­lítésére kell fordítani A klubtanács minden ne­gyedévben ülésezik. A klub­helyiség kiadása más szervek rendezvényeire, csak a ldub- tamács engedélyével történhet. A klubszabólyzat megsértőivel szemben büntető rendelkezé­seket beli alkalmazni; Mindenki mnnkát talált ■' .... Építenek a siklósi járás termelőszövetkezetei Süt a nap, szél száguld vad paripán. Biró Lajos ránt egyet a vállán, mintha csak ezt mon­daná: Ilyen az április. Ilyen bo­lond ... — és aztán lassan be- szé’nd kezd. Az áprilisról be­szél, arról az áprilisról, ami- ■* kor szép, kedvező idő volt: fö’dbs hullott a mag, ingujj­ban dolgozhattak az istálló­kon. Két régi, kisparaszti is­tálló' alakítottak át nagyüze­mivé a tésenfai termelőszövet­kezetben. Az egyik hatvan, a másik negyven férőhelyes, mert a pajtát is hozzácsapták. — Péntekre teljesen befe­jezzük a két istállót. Tíz-tizen- két nap alatt megszárad az új cement jászol és akkor össze­hordhatjuk a teheneket a kö­zös istállóba, — mondja Báró Lajost Istállót építenek át, házilag készítenek sertés-szabadszál- lást. Jó dolog, különösen jő hogy nemcsak a tésenfaiak teszik ezt, hanem úgyszólván , az egész siklósi járás. A sza- pcrcaiak is helyrehoztak egy rég5 rozzant istállót és már a közös szarvasmarha-állománya van benne, összevonták a szarvasmarhákat, azt mond­ták: itt van már az ideje. Iga zuik van. A rádfalviak is ha­sonlóképp gondolkodtak, ök is készen vannak már egy 30, meg egy 40 férőhelyes istálló­val. A járási tanácson ezt mond ják: — Szinte minden termelő- szövetkezetben van építőbri- gád. Dolgoznak: saját erőből igyekeznek megoldaná a prob­lémákat. Igaz, idén öt közös istálló épül állami hitelből A’sósz/mtmártoniban, Villány­ban, Rádfalván, Szaporeán, Klsjakabfalván, de ez nem i elé,?. Ezért a termelőszövetke­zetek úgy spekulálnak: amíg ál1 a,ml hitelből nem tudunk építeni, addig is el kell helyez­ni az állatokat valahol, mert i tűnik ez, csakúgy, mint az, állat nélkül semmit sem ér a I hogy a dnávapiski asszonyok gazdálkodás. Jól spekulálnak. És csak di­csérettel lehet szólni arról is, hogy a siklósi járási tanács segíti a termelőszövetkezete­ket abban; minél olcsóbban, minél gyorsabban legyen is­tállójuk. A járási tanács el­készítette néhány olcsóbb, gyorsan felépíthető gazdasági épület tervét és ezt kiküldte a termelőszövetkezeteknek. A tervek között szerepel egy fa­vázas, húsz férőhelyes nyári sertésfiaztafcó is, amely mind­össze nyolcezer forintjába ke­rül a termelőszövetkezetnek. Naigy haszna van ennek. Ezt mondta Kasza Lajos, a dráva- pistoi Aranykalász elnöke és Asíbóth János elnökhelyettes, akikkel bankból jövet talál- Icoztam. — örömhírt viszünk a ta­goknak — mondták. — A lo­vak áráért jöttünk és meg­kaptuk a tehenek árát is. Nem is baj. Most legalább néhány nap múlva egybe lesznek a tehenek. Az istái1 ónk már kész, rendibehoztunk egy ré­git.;» Ök is azt mondják: van iná- ’uk is elég fúró-faragó ember, összeálltak és jóformán csak a mész került pénzbe. És még egy érdekes dolgo' meséltek. Volt időszak, amikor a tsz- ben nem tudtaik mindenkinek munkát adni- Az emberek murikát követeltek. Egyszer- csak kitalálta valaki: — Menjünk az erdőgazda­sághoz munkaegységben fát ültetni. — Menjünk! Elmerlek. Az erdőgazdaság a munkáért járó pénzt kifizet­te a termelőszövetkezetnek, a tsz-vezetőség meg beírta a munkáért járó munkaegységet. Zárszámadáskor fizetik ki a tagokat Egyszerű dolognál: — az egész falu a tsz-ben van — elhatározták: minden asz- szony egy kotlóst ültet a tsz- nek. Nem kell pénzt adni érte, ’egalábbis a tavaszon nem. ősszel majd megkapják a fá­radságért a pénzt az asszo­nyok. Apróságok?! Sokkal többek — a bizakodás, a jó közösség kialakulásának jelei. Bizakod­nak és dolgoznak. Ahol olyan nagy a bizakodás és a munika- kedv, mint a siklósi járás ter­melőszövetkezeteiben, ott nem­csak a kezdet, de az évvégi részesedés is jő lesz. Magáénak vallja az egész világ V lagyimir Iljics Lenin születésnapját ünne­peljük. 89 éves len­ne, ha élne, 1870 áp­rilis 22-én született Oroszor­szág egyik Volga-parti váro­sában. Ezt a várost ma — ró­la — Uljanovszknak hívják. Halhatatlan életművet alko­tott Marx és Engels tanításai­ra támaszkodva továbbfejlesz­tette, az imperializmus és a proletárforradalmak korára al­kalmazta a marxizmust, ö mondotta ki, hogy a kapita­lizmus utolsó és rothadó sza­kaszába, az imperializmusba lépett, s ez a proletárforradal­mak előestéje. Ő alkotta meg az újtípusú pártot, a bolsevik pártot, amely az első világhá­ború idején egyedül emelte magasra a nemzetközi mun­kásság vörös zászlaját, azt a lobogót, amit a jobboldali szo­ciáldemokrata vezetők oly hűtlenül elhagytak. Az általa irányított bolsevik párt veze­tésével győzött a forradalmak forradalma, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom Orosz­országban, amelyet — amíg csak ember él földünkön — mindig a világtörténelem leg­ragyogóbb, új korszakot nyitó eseményének fognak tartani A lenini bolsevik párt, a jobboldali munkásárulók ellen vívott szakadatlan harcban ju­tott idáig, és e küzdelemnek is Lenin volt az élharcosa. Kö­nyörtelenül hadakozott a revi­zionisták ellen, azok ellen, akik hátulról igyekeztek tőrt döfni a kizsarolt proletariátus­ba. Izzé-porrá zúzta „érvei­ket”, alkotó módon megvédel­mezte Marx és Engels tanítá­sait. Hogy milyen fáradhatat­lan volt ebben a küzdelem­ben, erre csak egy példát: Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt alakuló II. kong­resszusán 130 esetben szólalt fel a forradalmi elvek védel­mében. Még nem némultak él az ádáz polgárháború fegyverei, amikor kidolgozta a szocializ­mus felépítésének nagyszerű tervét. Világosan látta, hogy meg van a lehetőség a szocia­lista és kapitalista rendszer­ben élő népek békés együtt­élésére, s ezzel elhintette a ma már százmilliókat átfogó béke- világmozgalom magvát is. Lenin tervező és alkotó volt egyszemélyben. Géniusz, Marx mellett legjelentősebb alakja az emberiség történelmének. ö maga nem szerette, ha nagynak és zseniálisnak nevez­H ték. Amint Sz. K. Gil, a gép­kocsivezetője írta visszaemlé­kezésében, nagyon „bosszan­totta, ha gyűléseken vagy ösz- szejöveteleken dicsőítették, ovációval fogadták, egysze­rűen megtiltotta, hogy a neve mellé odarakjanak valamilyen jelzőt, vagy titulust”, ozzá tartozói, Sz. K. Gü és azok, akik Vlagyimir Iljics kör­nyezetében dolgoz­tak és éltek, megindító visz- szaemlékezéseket írtak a nagy kommunista forradalmárról. Leírásukból magunk elé kép- jelzük (ahogy Sz. K. Gü írta), „alacsony, régimódi kabátba” öltözött alakját, hallani vél­jük a hangját, rabul ejt ben­nünket az egyénisége A kom­munista szombatokon odaálli a facipelő munkások közé. visszautasította a kényelmes lakást, hevesen tiltakozott az ellen, hogy neki többet juttas­sanak annál, mint ami az át­lagembernek megjár. Csak így példát az ezer közül: a huszas években, amikor a polgárhá­ború ezer sebétől vérző fiatal szovjet államban az ínség min­dennapos vendég volt, nos ak- j K. Gü elvtárs könyvéből idé­zünk: „Egyszer a volgai halászok tokhalat hoztak Leninnek; Szanja nagyon megörült az ajándéknak, s kezdte feldara­bolni a halat. — Jaj, de jó — mondta —* elég lesz pár napra. Mert a mi Vlagyimir Iljicsünk elég sokat koplal. Közben Vlagyimir Iljics be­ment a konyhába és észre­vette a halai — Gyönyörű szép hal — ki­áltott fel. — De honnan került ide? Amikor megtudta, hogy a halászok hozták neki ajándék­ba, szigorúan rászólt Szánjára: — Ügy látom elfelejtette, hogy mit kértem: semmilyen ajándékot el nem fogadni! Ezt a halat pedig csomagolja be, s azonnal küldje el egy gyer­mekotthonnak! — De Vlagyimir Iljics. ön­nek is kel] valamit ennie! Annyit dolgozik és alig eszik valamit! — Na még csak ez kellene! A gyerekek éheznek, maga meg tokhallal traktál eneem. Még ma küldje el a gyerekek­nek!” _______ ___ __ Megkapó az a minden pózcr* ko r történt meg“az, amit“ Sz lestől mentes, lényéből fakadó ’ ‘közvetlenség, ahogyan Lenin ízlelje meg a j&fyesh n&che. és 4tcJtá CL cukrászdák áprilisi fagylaltkülönlegességeit Ananász fagylalt rizs fagylalt hóember fagylalt jégfónk fáto&S'Uatínátát fiécűfr — önszántából vá­lasztotta ezt a fog­lalkozást? — kérde­zem bemutatkozás után a fiútól, aki <t gépműhely ajtajában megáll, egyik, kezé­vel még a kilincset fogva. — Igen. Természe­tesen. Imádom a mo­torokat. Tizenhét éves. Ala­csony termetű, s mint általában a kunságiak, kerekar­cú, fekete hajjal, fe- kete szemekkel. Az Alföldről jött, János­halmáról, a végtelen sík földekről, ide a hegyek tövébe. Apja útőr, nagyapja még zsellér volt valame­lyik irdatlan nagy úrnál, akivel soha nem beszélt, csak ha meglátta, messzi­ről „kezitcsákolo- mot“ köszönt neki. Az unoka: Bánfi János 17 éves és „imádja* a motoro­kat. Ezért jött Pécs­re a F inomme c hant- kai Vállalat motor- javító részlegébe dol­gozni Jelenleg az ipariskolát végzi és ha minden jól megy, rövidesen motorsze­relő szakmunkás lesz belőle. — Tud már önál­lóan dolgozni? t— ó... hogyne. A hengerfej szétsze­dést, szelepcsiszolást már elvégzem ma­gam is. Beljebb lép, most már bátrabban a műhelybe és meg tá­maszkodik a meg­munkálásra váró fő­tengely mellett. — Kihez van be­osztva, már úgy ér­tem, fci a mestere? Magas termetű, overálba öltözött férfi jön felénk, ke­mény kézszorítással üdvözöl. — Pethő Mihály vagyok. 1938 óta szakmun­kás és hat éve dol­gozik a vállalatnál Motor generáljavítá­sokat végez, a motor szerelés speciális munkáját, amely a legkomolyabb szak­értelmet kívánja. Di­cséri Bánfi Jánost szorgalmáért, igyeke­zetéért. — Jó szakmunkás lesz a fiúból, mit gondol? — Igen. Határozot­tan ámíthatom, te­hetséges fiatalember. Van érzéke a fino­mabb munkához, mert ehhez az is kell, érzék, képesség, épp úgy, mintha valaki orvosnak készül, vagy pedagógusnak. — Az üzem ho­gyan segíti elő, hogy Bánfíból jó szakmun­kát legyen? — Hát, tessék csak körülnézni itt a mo­torok paradicsomá­ban. Nálunk ritkán fordul elő, hogy egy­másután két egyfor­ma motort kellene javítani, mert ide mindenfélét hoznak. Csepel, Zisz, P. 70- es, Wartburg, MA­VÁG, Weappon, GMC, Opel, az álló- motorok egész szé­les skálája, kü­lönböző fajtájú mo­torkerékpárok, agre- gátorok, kompresszo­rok s ki tudná még fejből elsorolni. Bi­zony itt nagyon jól képzett szakmunká­sok. kellenek s ha valahol, hát itt lehet tanulni. Remeznicsek Fe­renc telepvezető sze­rint még külön is foglalkoznak a tanu­lókkal, s heti két óra elméleti oktatást is biztosítanak a gya­korlati képzés mel­lett — Mennyit keres a vállalatnál egy közepes szakmunkás? — Kétezer forin­ton felül, — válaszol­ja a telepvezető. — Bánfi János, maga mit kap még az üzemtől a tanítás mellett? — fordulok a fiúhoz. — Havi 150 forin­téi, amíg az iskolát végzem és munkaru­imgyen üzemi tandí­hát, meg.. i ebédelek az konyhán. — Mennyi jat fizet? — Húsz forintot. Nem egy hónapra, egy évre — teszi hozzá kiegészítéskép­pen. ! — És mennyibe kerülnek a könyvei egy évre, amiből ta­nul? — Huszonnyolc fo­rintba. — Pethő elvtárs hogyan bánik magá­val? Jó viszonyban vannak? — Ö, persze, Ter­mészetesen. Az udvar tele van gépekkel, autókkal, motorokkal A hatal­mas műhelyajtókon munkások sietnek ki szerszámokkal a ke­zükben. Ketten oda­lépnek az egyik autó­hoz, felnyitják a motorház fedelét. Nézik. Az idősebb mutat valamit a fiú­nak, aki úgy hason­a legeldugottabb szibériai fa­luból érkező parasztküldöttel is beszélgetett. Érző, meleg­szívű embernek ismerte min­denki Lenin az orosz nép fia volt. Négy-öt évtizeddel ezelőtt el­sősorban a saját népe és a for­radalmi harcokban részt vett emberek ismerték. Ma már magáénak vallja az egész vi­lág, közöttük mi magyarok is: Ezt példázza az ENSZ egyik statisztikai jelentése is, amely szerint Lenin a legolvasottabB ember a világon, közkézen forgó műveinek példányszáma a legnagyobb írók műveinek példányszámát is messzire túl­szárnyalja. Hát kell-e ennél nagyobb bizonyíték a lenini eszmék egész emberiséget meghódító erejéről? M inden nap a lenini eszmék újabb dia­dala. Az újtípusú bolsevik pártnak, amelyet 1903-ban megalakított, ma már 63 testvérpártja van a világon. Akkor még csak néhány ezer bolsevik volt a cári Oroszországban, ma pedig 33 mülió kommunista menetel a munkásság vörös zászlaja alatt. Az egykori ezer sebből vérző fiatal szovjetország a vi­lág legerősebb nagyhatalmává vált, és immár a legerősebb kapitalista ország egy főre eső termelésben való legyőzését, a lit a Bánfihöz, mint- | kommunizmus felépítését az ha testvére lenne. Az f ötnapos munkahetet, az anya­gi javak termelésének olyan bőségét tűzte ki célul, amiről az utópista szocialisták csak álmodozni mertek egykor. Lenin tervei valóra válnak, semmi sem tartóztathatja győzelmüket. arcot csípő szél fel­kap egy papírdarabot a földről és tovagu­rítja az udvaron, az­tán ledobja és kiro- han a nyitott kapun át az utcára. Talán meg sem tü János­halmáid.

Next

/
Thumbnails
Contents