Dunántúli Napló, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-17 / 64. szám

mm. március n. NAPLÓ 5 Fejlesztik a III. kerület Tavasszal, «mint kertünk földje megszüklkadt és meg­munkálható, megjön az Ideje a sárgarépa és petrezselyem vetésének is. Frissen, trágyá­zott földbe gyökérzöldségfélét ne termeljünk, mert ilyen földben a sok tápláló- anyag következtében meg­repedeznek és eltartásra alkalmatlan árut kapunk. Akkor járunk el helye­sen, ha előző évben trágyázott, ősszel mélyen felásózott, tavasz szál jól megmunkált porha­nyó földbe vetünk. Vetéskor harminc-harmincöt centiméte­res sortávolságban bottal vagy kapa nyéllel sekélyen kihú­zott sorba három négyzetemé terenként 1 gramm magot egyenletesen pergessünk el. Az elvetett magot vékony földréteggel (legfeljebb egy centiméter) takarjuk gereb­lye segítségével. Amint a ki­kelt sárgarépa vagy petrezse­lyemsorok láthatók, a sorkö­zöket azonnal porhanyítani kell. További növényápolás három-négy kapálásból és egyelésből áll. Az egyelést hét-nyolc centiméterre végez­zük, mikor a gyökerek elérték a ceruza vastagságot Várható termés négyzetméterenként sárgarépából mintegy másfél kilogramm, petrezselyemből egy-egy kilogramm húsz deka, amit október, november hó­napban takarítunk be. Ajánlható fajták sárgarépá­ból a Braunschweigi, vagy a Naptesi taurotta. Utóbbiból azonban, bár a karották cu­kor- és vitamintartalma ma­gasabb, csak feleannyi termés várható, mint sárgarépából. Petrezselyemből a „Berlini félhoesziú“ fajtát ajánljuk ter­mesztésre, KISKERTÉSZ üzlethálózatát Kíváncsian várjuk A III. kerületi tanács vég- ; rehajtó bizottsága e hónap 112-én napirendre tűzte a kerü­lj let kereskedelmi helyzetét, í ahol többek között megvitat- ; ták a kerület boltfejlesztési • problémáit, a nyugati város­* rész piaci ellátását, a kereske­delmi hálózat ellenőrzési, illet­ve közegészségügyi kérdéseit. A vitából kiderült, hogy az egyik legnagyobb probléma az állandóan növekvő nyugati vá­rosrész piacbiztosítása, mely­nek érdekében a pécsi járás szinte valamennyi községi ta- ; nácsát felkérték árufelhozatal­ra. Elsősorban természetesen a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok segítségére tartanak igényt Ezek közül a barcsi Vörös Csillag Tsz és a. Pécsi Állami Gazdaság máris vállalkozott arra, hogy a nyu- J gáti városrész piacán bódék- | ban kívánja árusítani termel- | vényeit | Szó esett továbbá a III. fee­j ríilet bolthálózatának jelenlegi j helyzetéről is. Jelenleg 87 ál­♦ lami kereskedelmi egység van ♦ a kerületben a következő meg- í osztásban: 22 fűszer- és cseme- | gebolt, 10 hús-, 9 tej bolt 7 .zöldség- és gyümölcsbolt, 5 * üzemi büfé, 1 kenyérbolt, 2 ruházati A bolthálózattal kapcsolat­ban felvetődött az ellenőrzés fontossága is, amely arra hi­vatott, hogy a boltokban fel­lelhető hiányosságokra felhív­ja a figyelmet. Az ellenőrzé­seik számos kisebb-nagyobb hiányosságot tártak fel, de a végrehajtó bizottság azt is megállapította, hogy az ellen­őrzésben is történtek bizonyos lazaságok, méghozzá az egész­ségügyi csoport részéről. Több esetben előfordult, hogy az egészségügyi csoport tagjai egészen felületes ellenőrzést eszközöltek, vagy pedig elmu­lasztották az ellenőrzéseket. Igen sok boltban például a tisztiorvost nem is ismerik. Ennek eredményeként egyes Az idegenforgalom hírei Pécs város Idegenforgalmi Hivatala 282 turistacsoportot fogadott az elmúlt évben, ösz- szesen közel tizenhatezres lét­számmal. Ezek a turisták ösz- szesen 37 200 vendégnapot töl­töttek Pécsett. Ezek az adatok csak azokat tüntetik fel, akik­kel a hivatal közvetlenül fog­lalkozott, tehát nem tükrözi bolt j vissza híven a város idegen­II Hairar Mi Szjste'síje nattos asátiM éM ülése A Magyar Kommunisták Ifjúsági Szövetsége Központi Bizottságának megbízásából megalakult a Magyar Úttörők Szövetsége országos tanácsa. A szövetség elnöke: Tremcsé- nyl Waldapfel Imre akadémi­kus, egyetemi tanár, titkára: Kovács Ottó, a KISZ intéző bizottságának tagja. Az országos tanács felváló szakemberek bevonásával szak bizottságokat hozott létre. háztartási-, 3 ---------- ----, , , ... . . 2 dohányáruda, 3 TÜZÉP-tq-} forgalmát. Az elmúlt évben a lep és 23 vendéglátói pari egy- ; Pécsett megfordult idegenek jség. A felsorolt üzlethálózat & i száma —- becslések alapján i peremközségek kivételével mat megközelíti a százezret. í még arányosnak mondható, de t * |az új városrész felépítésével,! a városi Idegenforgalmi I éppen e városrész javára fog | Hivatal felkészült az iskolai erősen eltolódni az új üzlet-1 tanulmányi kiránduló csopor- hálózat felépítése. Pedig a „rd- | tok fogadására. Az átvonuló giben" is maholnap égetővé!diák turista szállót korszerű­válik a hálózat továbbíejlesz- Jsítette, felszerelését felújít- tése. Ennek végrehajtásában a J tatta. ’ legnagyobb probléma az, hogy 2 * f A* elm«» évben jelent meg fogva, úgysz 1 án alig rendel-1 a pécsi kalauz” című útmu­^’Titató könyv, 6000 példányban. helyiségekkel. Ibinek ellenire. Az kiadás még tavaly el ?ÍCohI, ezért a városi Ide­tirok utján, a Sziláin Dezsá, | gén forgalmi Hivatal januárban valamint az Alkotmány utcá-1 ^Áentette a második, bő­Egyik lábával a a politika — ismétli, betonmedence lucs- — hisz talán ez a kos szélén, a másik- legizgalmasabb min vana- 5 kai a barna folyadé- den esemény közül. C-os” számú Ikot e!takaró léceken Ezért is szeretném, * áll Latin László bőr- ha az új lap sokat gyári ifjúmunkás, a „Rác‘’-brigád tagja. — Április harma­dikén jelenik meg az Esti Pécsi Napló — kezdem beszél­getésünket, mert nem tudom értesül t- e már erről. Mit vár az esti újságtól? — Én eddig a Du­nántúli Naplót é6 a Népszabadságot ol­vastam — feleli mo­solyogva. — Újság nélkül már el sem tudom képzelni az életemet. — Hogyan olvassa ia lapokat? Már úgy : értem, honnan kez- ; di? Mint legtöbben, ja sportnál, az utol- I só oldalon.; s : — Nem! Az elsőn, i Engem legjobban a ; politika érdekel. > Nincs időm meg- : lepődni, de nem is I lenne értelme. La- ' tin Lászlótól pár perc alatt megtu­dom, hogy a gyári KISZ-szervezet tag­ja, hogy szereti a _ mozgalmi műinkét, Automobil Klubja külföldi tű- í hogy ismeri jól a dolkodás után nyil- dig egy érző, me1 eg, raprogramot szervezett ez év I Központi Vezetőség vánítja véleményét, friss radabot vág­* határozatát, melyet nagyon helyesel, és szívesen versenyez nagyobb termelési eredmények eléré­séért. — Engem érdekel boltokban és vendéglátó válla, latnál (a MÉK boltja, a patacsi vegyesáru bolt, az Aranyfácán) megállapítást nyert, hogy a higiéniával ba­jok vannak, vagyis ezekben a boltokban csak egyetlen kifo­gástalan tiszta valamit talál­tak, ez pedig az ellenőrzési könyv volt. Ezek az esetek is bizonyítják, hogy az ellenőr­zés elmaradása csábító alka­lom a visszaélésekre. A mindvégig termékeny vi­tából és a határozati javasla­tokból kiderült, hogy a III. ke­rületi tanács végrehajtó bi­zottsága nemcsak látja a prob­lémákat, hanem hathatós in­tézkedéseket is tesz a hibák felszámolására. Fizetővendéglátó szolgála­tot szerveznek Pécsett és a Mecseken. Ezért a városi Ide­genforgalmi Hivatal felkérte a Mecseken és a városban la­kó háztulajdonosokat, főbérlő­ket, akik lakrészüket a fizető­vendéglátó szolgálat kereté­ben akarják kiadni, jelentkez­zenek a hivatalban, ahol rész­letes felvilágosítást kapnak. A Magyar Népköztársaság áprilisára és májusára a Ma- gas-Tátrába, Prágába és Kar- '< lovy-Varyba. Az Idegenforgal- mi Hivatal lehetővé teszi, hogy ; ezeken a túrákon pécsi és ba- : ranyai autósok is részt vehes- j senek. < és Jól politizálna és naponta első kézből értesítene bennün­ket a legfrisebb kül- és belpolitikai ese­ményekről. — Én meg azt szeretném — lép hozzánk Perschler János, egy idősebb munkás — ha sokat foglalkoznának az üzemekkel, a mun­kások problémáival. — És főleg a fia­talokkal — veszi át a szót Latin László. — A fiatalokban pe­zseg a munkakedv, tele vagyunk erővel, akarattal. Sokat se­gíthet a lap, hogy ez az akarat és tett­vágy jó irányban haladjon. Jöjjön csak be a műhely­be, ott vannak a társaim, biztosan nekik Is lenne mon­danivalójuk! Satupadok, vá­gók, szerszámok kö­zött ismerkedem meg Márkus József­fel. Fiatal, tejfelha­jú férfi. Rövid gon­tásos regényeket szeretem. Meg expe- diciós leírásokat, amilyent a Népsza­badság is közölt. — Érdekes le­gyen — szól közbe egy kövér, kékove- rallos fiatalember és barna szemei fel­csillannak, — A leg­fontosabb, hogy ér­dekes legyen. Jó ri­portokat, tréfás el­beszéléseket, karco­latokat várunk. — Nagyon kell már az esti lap a városunknak — mondja búcsúzóul Litványi Tibor, a bőrgyári művelődési otthon vezetője, — hisz sokat, rengete­get fejlődött, épült Pécs. Megszaporo­dott a lakosság. Uj emberek jöttek, új létesítmények kelet­keztek. Az ember szívesen olvas a mai életről, a mai problémákról. Jön a tavasz, a nyár. Ki­virágzik a Mecsek oldala, új rügyeket bontanak a fák. Uj rügyeket bont a mi gondokkal teli, de egyre szépülő éle­tünk is. Ezt írja meg az új lap. Mln­— Szívesen meg­vásároljuk az új la­pot. Különösen, ha tartalmas írások lesznek benne. Per­sze, ízléseink külön­bözőek. Én a folyta­ién ki a mi életünk­ből És azt mutassa meg. Hogy milyen, vagy hogy milyen­nek kellene lennie. Akkor sikere lesz! Jól túri a magyar telet az olasz búza! Külföldi búza faj fákkal kísérleteznek a Bólyi Állami Gazdaságban ban egy-egy üzletet, továbbá a Petőfi utcában 5 üzletet lé- itesít a tanács. A második fél- f év folyamán további hét üzlet átadásiát tervezik, köztük az Alkotmány utca 2. szám alattit “ I ‘ ----- aI viteti kiadást — 10 ezer dányban. pél- : A Bólyi Állami Gazdaság Sziebart- pusztai üaemegységé­Í ben a múlt év őszén 13 — részben külíöl- Tavaiy in esetoen tartott :di> részben hazai _ t _______, -_______, idegenvezetést a városban az ; búzafajta kísérletet ♦ f űszerbolt önkiszolgáló bolttá ! Idegenforgalmi Hivatal, a reszt % állítottak be a gazda- 5 való átalakítását. Folyamatban J vevők száma közéd tízezer rcaíkArníhpreí a van továbbá a Doktor Sándor | vok- uteai „Otthon-étterem” külte­A város hatékonyabb propa­gálása érdekében művészi ki vitelezésü városjelvényt és négyféle botveretet hoztak for­galomba, rületre való áthelyezése, amely j a diétás konyha problémáját j is megoldhatja majd a kerü-j letben, és rövid időn belüli megnyitásra kerül a hűvös-5 völgyi halászcsárda is. ság szakemberei. A fajtaösszehasonlító és műtrágyázás! kísér­letekhez a magyar Bánkúti, Udvaros és Fertődi búzafajták mellett, Jugoszláviá­ból, Bulgáriából és Olaszországból im­portált fajtiszta vető magot használtak. A kísérletre kijelölt 50 holdas táblát 28 par­cellára osztották. Az Est Mottin olasz bú­zafajtából pedig kí­sérleten kívül 13 hol­dat vetettek. A tavasz első nap­jaiban a szakembe­rek megvizsgálták a különböző búzafaj­ták télállóságát. Az első kísérleti megfi­gyelések szerint a külföldi búzák *— egy-két fajta kivéte­lével — jól bírják a magyar telet. Külö­nösképp áll ez a ma­gyar búzáknál bő­vebben termő Pro- duttore, Owest és Est Mottin olasz búzafajtákra. A San Pastore fajta pél­dául fejlődésiben meg előzte a magyar Bán- kúti búzát is. Az azonos vetési időpont mellett az első vizs­gálat idején a Bán­kúti búza csak 12 centiméteres növény magasságot mutatott, ugyanakkor a San Pastore fajta növény magassága elérte a 25 centimétert. A kísérlet végső célja, a legbővebben termő és a gazdaság talajaira egyéb szem­pontból is a legalkal­masabb fajta kivá­lasztása. A kezdeti megfigyelések és a szakemberek vélemé­nye szerint sikere lesz Bólyban az olasz búzáknak. Egy fényképpályázat bírál« bi­zottságának munkáját figyeltem feszült figyelemmel. A képek Jó része átesett már az osztályozáson, és csak kevés állta ki a próbát. Kezembe vettem az elutasított ké­peket. Csodálkozással tekintettem végig ókét, meglepett a bennük fellelt sok ötlet, gondolat, — egy­szóval a téma gazdagsága. A bi­zottság volt elfogult talán? Sajnos, nemmel kell válaszolnom, mert nem a bizottságban, hanem a képekben volt a hiba. A ragyogóbbnál, ragyogóbb ötle­tek, gondolatok, a téma majdnem mindegyikénél megvolt, csak úgy hevertek szanaszét a képekben, mint a hamvas, Illatos rózsaszálait, a váza mellett az asztalon. A kéz mely a rózsákat szedte, a szem, mely meglátta szépségüket, elfelej­tette szépen összerakni, csokorba- szedni — megrendezni öltét. Ez a rendezetlenség okozta azt, hogy az egyik képen a modell fe­jéből nőtt ki az utcai villanyosz­lop, a másikon Játszó gyermekek közül egyiknek orcát vágta ketté a kerítés vonala. Akadt olyan is, hogy • napfénytől esWogó víz. Fényképezzünk együtt! A TÉMA RENDEZ t SE vagy más felületnek háttal állt a fényképezett személy, de előfor­dult az is, hogy a mozgásban áb­rázolt személy előtt kevesebb volt a tér, mint mögötte, — fotós nyel­ven — „kiment a képből”. A képeket rendezni is lehet, — kérdezhetnénk most Joggal, — hi­szen a kiállítási képek közül alig akad olyan, ahol látszik a ren­dezés? Nem csak lehet, de kell isi A téma megválasztása és az ex­pozíció között a fényképész egyé­niségétől irányított szellemi tevé­kenység formáljn egésszé, művészi képpé az előtte lévő látványt. O hangolja ebből össze a formákat, vonalakat, fényeket és foltokat kel­lemes harmóniává, ö szabja meg mi maradjon a képen, ml marad­jon el. ö emeli ki a fontosat, szo­rítja elmosódott háttérré a lényeg­telent. Ez a tudatos szellemi tevékeny­ség a rendezés, a művészi fényké­pezés alapja. Természetes, hogy a rendezésnek olyannak kell lennie, hogy a kész képen abból >eumlt te lássunk, a kép a valóság érzetét adja. A rendezés akkor lesz a legered­ményesebb, ba a kép a legtömö­rebben tolmácsolja a szerzője gon­dolatait, érzelmeit. Vannak olyan témák, ahol a ren­dezés látszólag lehetetlen, mint pl. a tájképnél. Ilyenkor a he­lyünk változtatásával, újabb és újabb nézőpont keresésével ren­dezzük addig a témát, míg elgon­dolásunknak megfelel. A rendezés lehet tudatos, de tu­dat alatti is. A tudatos rendezés célratörőbb, 0 legtöbbször ered­ményesebb is. Ez sok tapasztala­tot, esztétikai ismeretet kíván, hi­szen kialakult szabályai vannak. A rendezés lényege az, hogy a főtémát, a témamagot, a monda­nivalónk lényegét a fénnyel, a gé­pünk tudatos használatával mindig emeljük ki. Ez legyen a kompozí­ción a legmarkánsabb, legrészlete­sebben megrajzolt, legélesebb kép­rész, melyet a legvilágosabb fol­tok emeljenek. Illetve hansúlyozza- nak ki. A tudatos rendezéssel ezt így érhetjük el: a főalakot, vagy tár­gyat fényképezzük élesen, a töb­bit kevésbé. Ugyancsak erre Irá­nyítjuk a legtöbb fényt, fénnyel, árasztjuk el, vagy ha nem ott áll, oda állítjuk. A folthatások törvénye alapján szemünk a képen először mindig a legvilágosabb faltokat veszi ész­re, figyeli meg. A főtéma körül kialakított fehér folt a szemünket vonzó mágnes. Ha a képen, több ilyen világos folt van, főleg a kép széleken, a kép nyugtalan lesz, nézése fárasztó. A képet tagoló vonalak elhelye­zésére Is (leverőink kaik \ képet -----ló lOeizt-nes v-nnlak felbont­ják. síétdarabol(tik a képe!. Helyes a vonalak kiképzése altkor, ha a képen átlóban futnak. Az egy pont­ban összefutó, összetartó vonalak A „Probléma” cfmfj képen szint« azonnal szemünkbe tolakodnak az aránylag eltúlzott sakkfigurák. Erezzük, hogy mindegyiknek je­lentősége van, a csak a figurák mögött töprengő személy elképze­lésétől, tervétől függ, melyik lesz az, melynek mozgatása az ellen­fél részére újabb bonyodalmat, töprengést fog okozni. Mindkettő megrendezett kép, hi­szen a fényképésztől függött, hogy a nézőpont megváltoztatásával ho­gyan és mivel tölti ki a négy vo­nallal határolt területet, a képet. Talán 1 méter különbség volt mindaz, — no meg az egyéni meg­látás, — ami a két kép közötti kü­lönbséget eldöntötte, a „Probléma” javára. Ez a rendezés, de egyúttal a fényképezés lényege is, így vá­lik a rendezés a fényképész kezé­ben a művészi alkotás fontos esz­közévé és így lesz az egyik képből, csak kép, míg a másikból alkotás. — SZH — ugyancsak vezetik tekintetünket. Az az amatőr, aki felismeri a rendezés fontosságát, a fényképek gyakori nézéséből és bírálatából sokat tanulhat, fejlesztheti rende­zési készségét. Nagy segítséget nyújtanak ebben a szakkönyvek, esztétikai tanulmányok. Ahogy a képeket újra átlapozom — majdnem azonos cím —, de egy gondolatot kifejezni akaró két fénykép akad a kezembe. Mind­kettő a sakk-játszma szellemi tor­náját, a legjobb lépés kerosésének fontosságát akarja bemutatni. Az egyik elme „Döntő lépés”, mfg a másiké „Probléma”. Az elsőn a figurák sokasága, a sakkozó alak­jának nagy ráoze látható, míg a másik tömörebb. Csak egy két fi­gura. az elgondolkozó arcot akar­ja tolmácsolni, közölni a szerzője gondolatát. Nézzük meg mindkét képet! Magunk döntsük el, melyik Jobb. melvik a kifejezőbb? Melyikből érződik ki a legjobban a sakk­játszma szellemi erőfeszítése. a gondolatokba történő elmélyülés? Úgy gondoljuk, nár pillanat után, máris megállapodik szemünk a „Probléma” címíl képen. Ebből érezzük legjobban a mondaniva­lót. a kifoiezés lényegét. Próbáljuk megmagyarázni ma­gunknak. ml az, ami a két azonos témát ábrázoló képet elválasztja egymástól és a tetszést a „Prob­léma” lávára dönti el! A „Döntő !énés”-nél nagyon sok a lényegtelen részlet, ami elvonja a figyelmet » mondanivalótól. Bár az. are eléggé kibelezi a elmélvü- •őst. mé-ls 1 fizveljnet nem tudja lekötni. Szemünk nyugtalanul ug­rál a kénen ide-oda. anélkül, hogy bennünk a szerzőben megszüle­tett hasonló gondolat ébredne.

Next

/
Thumbnails
Contents