Dunántúli Napló, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-17 / 64. szám

*939. MÁRCIUS 17. NAPLÓ 3 Tervek és elképzelések a Mohácsi Seiyemszövögyárban A nagy pillanat A Mohácsi Selyemszövőgyár- — a kommunisták munkája ban régi tradíciói vannak a tehát eredményes volt; munkaversenynek. Az ellen- Ugyancsak a több első osz- forradalom előtt háromszor tályú selyem a célja annak a nyertek élüzem címet, a vé- segédművezetői tanfolyamnak rés októberi napok után — el- is, ami a pártvezetőség tervei Bők között a megyében — itt szerint a második negyedév- emeltek fel a munkaversenyt ben indul meg. Aztán történ­sz őt megillető magasztos nek meg nem tervezett esemé- helyre. Mégcsak 1957-et írtak, nyék, olyanok, amire a párt- de már elválaszthatatlanul vezetőség — mint kollektív összenőtt a gyár képével a be- vezető testület — nem is szá­járat mellé helyezett vitrin, mítotL amelyben a jutalomtárpmkat nyen például az úgynevezett állították ki. ötven-hatvan esete is. Ez a Comó dolgozót szoktak megjutalmaz- mintás selyemszövet féleség. j negyedévben, van nyet még nem készítettek a ni minden olyan szövőnője az üzemnek, aki már 6—7 frottír-törülközőt szedett össze a jutalmakból: Ezek után érthető, hogy a selyemgyáriak fokozott érdek­lődéssel tanulmányozzák a Központi Bizottság március 6-i határozatát, különösen a munkaversennyel foglalkozó részét. Bar a pártvezetőség még nem tárgyalta meg a ha­tározatot, a párttitkámak, Né­meth Varga Petemé elvtársnő­nek máris van néhány olyan elgondolása, amely komoly fi­gyelmet érdemel. gyárban, odaadó figyelmet és alaposabb szakképzettséget kö­vetel meg a szövése. Tartott is a gyárvezetőség tőle, arra számított, hogy eok hiba lesz a szövésben::: Később meg­lepetve és elégedetten vette tudomásul, hogy a Comó-szo- vés sokkal jobban megy a vártnál: A múltkor aztán fény derült Mint a jó kertész A pártvezetőség jó kertész­ként akarja ápolni a munka­verseny új hajtásait. Mohácson is híre jött an­nak, hogy a szovjet munkások példája nyomán szocialista brigádok alakulnak Budapes­ten, melynek tagjai (a Köz­ponti Bizottság határozatából idézünk) „nemcsak a munka frontján kívánnak — élve a szocialista munkaverseny esz­közével —, kommunista mó­don helytállni, hanem önma­guk továbbképzésével is és az élet minden területén tanúsí­tandó, példamutató szocialista magatartásukkal”; Mondjuk, ez a gondolat a selyemgyári kommunistáknak is megtetszett és ma azt vizs­gálják, hogy milyen lehetősé­gek vannak ilyen brigádok megalakítására. Ha a tanulást vizsgáljuk (maradjunk csak ennél), ak­Kommunisták mindenre. Kitudódott, hogy a következő képet kap- négy szövőnő (Szabó Jánosné, 1 1 Mészáros Istvánná, Pálos Györgyné, Mitus Júlia) meg­állapodott a következőkben: a dekádok végén a leggyengébb minőségi eredménnyel záró a minőségi selyemért ÄJSÄÄ A Központi Bizottság ha«- * megáUáPodázt be rozata felhívja a munkásosz- K tartják:»! tályt, hogy az év végére a Az eset már a budapesti legfőbb termelési mutatókban iparigazgatónak is a fülébe ju­érjük el azt a szinti* amit a í^tődft az újtípusú mun­ten, «gáté, „zaz fcn^e^Br^t. ntoy hvenTO, ^ „apleUéM* hamarosan megtudják.) Való­ban örvendetes is, mert ez a Comó-ügy is a dolgozók oda­1960-ra terveztünk: A Mohácsi Selyemgyárban a minőség a legfontosabb. A gyár ugyanis kötött mennyi­jük: ma még inkább csak a tisztviselők járnak különböző középiskolákba, de — s ez biz­tató! — a munkások között Is egyre nagyobb az érdeklődés, a tanulás iránt. Ketten már középiskolába járnak, többen él akarják végezni az általános iskola VIII. osztályát; A pártvezetőség agitációs munkája után ítélve, ősszel több továbbtanuló munkása lesz a gyárnak. Ezzel még­is. Igaz, még nem tömeges méretekben, de néhány, kom­munisták vezette kisebb lét­, ___számú munkacsoport már szo­ség ű selyemfonalat kap, s eb- adásról jó mu^CTkolcsCTol cialista munkacsoporttá ala- ből nem lehet végtelenül sok 688 kommunisták élenjáró —* szerepéről ad ízelítőt. A dolog ugyanis a kommunista Mészá­ros Istvánnénak jutott először az eszébe, az ő kezdeménye­selymet szőni: Az idei terv azt követeli tő­lünk, hogy az első osztályú selyem részaránya 58 százalék legyen. (Ez a szám csak a lai­kusok előtt tűnhetRésnek!) c^Tsröv&W A kommunisták 75—80 száza­lékra akarják ezt a részarányt emelni: kulhati Olyan munkacsoportot talál­ni, ahol mindenki vállalja a továbbtanulás fáradságos, de zésének köszönhető, hogy nem tág horizOTitot ígérő útját, ne- voltak különösebb zökkenők a * hezebb (többgyermekes csa­ládanyák is dolgoznak a gyárban!), de olyan munka- csoportot találni, ahol a kol­lektíva egyik tagja, egyik fia­talabb munkása vállalkozik erre — sokkal könnyebb. Mi 58 százalék helyett 76.2 száza- következik ebből? Az hogy ____________________j.___ ahol az ujtipusu munkaver­Há t így munkálkodnak a selyemgyárban a jobb minő­mJÜw i, eh*, adatok bizonyítják: az előírt lékos első osztályú részarányt seny megalakításának még nem értek meg a feltételei, ták, hogy mit tesznek érte. A többi között megbíztak hét kommunistát, hogy beszélges­senek a szövőnőkkel egy há- , . . „„ . romhónapos szaktanfolyam termelnek. Meglesz a 80 szá­megindítása céljából. Az elbe- zalék? Ha így haladnak, fel- párosversenyt szerveznek. A szélgetések régen megtörtén- tétlenül! munkacsoportokban dolgozó, tek, a szaktanfolyam is meg; valószínű, annak idején a ked7* ™unkások indult, harminchárom szovöno ’ jó példája ragadós lesz, s az részvételével. Nincs lemorzso- hároméves tervükben sem tér- újtípusü munkaverseny idővel lódás, pontosan megjelennek, veztek többet: • tömegesebbé válik. vostanhallga tőktől, a másikat a KISZ-bizottságtól, a harma­dikat .. hosszú lenne mind elsorolni — kitől kapta. — Nagyon meglepett ez a 5 büntetés. Bár nem szeretem a nagy ünnepléseket, mégis jól esett ez az elismerés. Jó érzés azt tudni, hogy figyelik az ember munkáját és számon tartják. Ml is lényegében dr. Chol- noky László Kossuth-díjas beszélünk, érdemes megemlí­teni, hogy számos fiatal ku­tató néha türelmetlen. Pedig érdemes a kísérleteket újra és újra elkezdeni... A sok és fáradságos munka eredménye kétségtelen jelen­tős, mert a növények életének alaposabb megismerését szol­gálja. Úgy gondoljuk azonban, hogy ezzel koránt sincs ez a problémakör befejezve. — Valóban nincs. Munkám egyetemi tanár kutatómunká- következő szakaszában annak ja, milyen eredményt ért el, hogy ilyen elismerésben része­sült? megállapítására törekszem, hogy ezek a sárga festékek hol kapcsolódnak be az oxi­génszállításba és mi ennek a folyamatnak a mechanizmusa? Ezzel még közelebb jutunk a növények életfolyamatának megismeréséhez. Ez ismét — Növénykémiával foglal­kozom, növényi festékekkel, amelyek közül a földfesték és Az élet vizsgálata — legyen az úgynevezett sárga festék az emberé, állaté vagy nővé- minden növényben jelen van. nyé — mindig izgalmas mun- A zöldfesték szerepe lényegé- hosszadalmas munka lesz ka. Lehet-e szebb munka, mint ben ismert — azt a szerepet varom újra a nagy pillanatot, az új megismerése, egy eddig játsza, hogy a széndioxidból a .............. még nem ismert folyamat fel- napenergia rovására szerves tárása? vegyületeket épít lel. Én a Erről beszélgetünk dr. Chol- sárga festékek szerepének ku- biztosan úgy van! Még vala- noky László pécsi egyetemi ta- tatásán dolgoztam s ebben ér- mit, amiről nem szabad meg- nárral, a kémiai tudományok tem el eredményt. A növény feledkeznünk Ez pedig az a doktorával. A beszélgetés nem oxigént lélegez ki s az oxigén segítség, amely nélkül ezeket a véletlen szülötte, hanem na- szállításában ezek a sárga fes- gyon is időszerű: a neves pro- tékek vesznek részt s ezen fesszort március 14-én Kos- szerepük közben szerkezetük- , __ , , suth-díjjal tüntették ioL ben változás történik. Ezt ál- ^eku korszerű műszert ka­Egye,™. SlTiiÄfSf íSS: csupa virág. koztam s bizony hosszú évek — Mint egy primadonna öl- teltek el minden látható ered- tözője — mondja mosolyogva mény elérése nélkül. De a ku- s mutat körbe a szeretet aján- tatómiunka ilyen. Nem hoz az dékaira. Az egyik csokrot ta- egyik pillanatról a másikra oltványaitól, az elsőéves or- sikert, S most, amikor erről mert kutató számára az a nagy pillanat, amikor vala­mire rájön és tudja, hogy az az eredményeket nem érhet­tem volna el. Az utóbbi évek­ben mintegy félmillió forint Nagy dolog egy „téglát“ le­tenni az emberiség tudomá­nyának asztalára. Dr. Ghol- noky László letette; S tovább dolgozik: Az újabb „nagy pillanat“értj (—ray) Ahol munkáért porolnék a tagok Nemreg még csak húszon voltak, most meg már három- száztizenegyen. A zárszámadás kor még 233 hold föld után részesedett a berkesdi Kossuth húsz tagja, most meg 1916 hold összterület jövedelmét kell el­osztani 311 tag között. Nagyot fordult a világ Rerkesden is. Kint a határban földmérők járnak, alakítgatják a tábláikat, bent az irodában vitatkoznak, beszégetnék. Szidják az időjá­rásit, mert vem mehetnek a mezőre szántani, vetni. — Harminc hold zabot, meg 25 hold lencsét már elvetet­tünk, kétszáz hold őszi veté­sünkre is kiszórtuk a műtrá­gyát, de most közbe jött az idő... — mondja a tsz. köny­velője, Medgyesi Tibor. Az új tagok után érdeklő- ben azt a célt tűzték ki maguk dem: beiüeszkedte k-e már a elé, hogy az idén 300 hízott közösségbe, dolgoznák-e már...? marhát adnak el az államnak. — Hogy dolgoznak-e? Vészé- — Meg kétszáz hízott sertést kednek a munkáért. Amikor is! — teszi hozzá Medgyesi elv­szép idő volt 30—40 ember jött társ. a tsz-irodához: Adjanak mun- Két, egyenként 500—500 köb­kát! Dolgozni akarunk!“ — így méteres pcOánksilót is építenek, a könyvelő és egy érdekes természetesen ezt is saját építő dolgot mesél el brigádjukkal Erre is nagy Nemrég történt. A pécsváva- szükség lesz. Állattenyésztést di gépállomás zetorjait hét őrá- kellő mennyiségű takarmány ra ígérték. Elmúlt hét óra, sőt és tegyük hozzá siló nélkül már nyolc is, a zetorok csak nem is lehet elképzelni. Sok nem jöttek. Lett erre nagy fel­hördülés: «— Nem jönnek, pedig dol­gozni kellene! S ahol a munkáért, a gépért veszekednek, ott jó lesz a vég­eredmény is. Nagy vita volt a tavaszi árpa vetésterv elkészítésekor. Az in­M FAKLYAVIVOK ► ffla^u-nkétok Uapacjuk ÍU a fye&z'th-yít U tézőbizottság tagjainak egyik ■••■■■•■■■■■•■■••■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■mm része a tavaszi árpa mellett kardoskodott, a brigádvezetők — jól gazdálkodó parasztok voltaSc — meg így vélekedtek: — 100 hold tavaszt árpa? Sók lesz. Vessünk inkább he­lyette kukoricát. Többet is, meg munkát is adhatunk a ta­gaknak. járt Itt hallotta először a ka- sem élne, ha meg nem szökik tos gyalogezred lázadása ide- pitalizmus és szocializmus a pribékek elől... Négynapi jén. Amikor az első katonák szót Szomjas agya mohón itta gyaloglás után érkezett Pécs- megjelentek Pécsbányán, ösz­vissza. Azóta Vókányban él, na­gyon büszke a két fiára. Az egyik munkásőr. Téliek a uasäklu &ány-ás&oUtál a marxi eszméket. re, 1921-ben pedig Jugoszlá­Tizenegynéhány évre rá a vdába, ahonnan csak közei falu szegénységének vezetőjár negyedszázad múltán került vé nőtt. , .Somogyország" Máháld ne­vű községében lakott. Ezt a vidéket a hirhedt Nagyatádi Szabó István kulákvezér és társa, Novák János országgyű­lési képviselő bitorolta. Fé­nyes gyűlést rendeztek egy­szer a miháldi főtéren, szidták és gyalázták a szocialistákat. Ekkor állt elő Spollár József: — Emberek! Én azt mon­dom, mi szegények semmi jót sem várhatunk Nagyatádi Sza­bóéktál. De ha mi is szervez­kedünk, akikor magunknak ka­parjuk ki a tűzből a geszte­nyét . . : — Fiatal barátom! — vá­laszolta Nagyatádi gúnyosan és fenyegetően. — Jó lesz vi­gyázni ám, mert valamelyik fán találhatja magát. Sok basaparaszt állt elől, majdnem agyonverték. Amikor a tanácsköztársasá­got kikiáltották, a csurgói já­Idős Spollár Józsi bácsi ré­gi ismerősünk már. Gyakran ír a szrrkes:Jőségbe, sokszor olvassuk reszkető kezével írt sorait, amit rendszerint „Egy öreg forradalmár“ aláírással iát el. Bizony, eljárt felette az idő! Hetvenöt éves már. De nem rási direktórium tagja lett. szomorkodik miatta, vígkedé- Találkozott a somogyi sze- lyű ember. Sokat olvas. Ami- génység legendáshírű vezéré­kor kicsiny vókányi házába vei, Latinka Sándorral is. Ma nyitottunk, akkor is újságot is áttüzesedik a szeme, ami- gT"7~,” ’ Vencel elvtárs. Nagy szeszedelőziködtek, s úgy száz­ötvenen bányászfiatalok meg­rohanták a pécsbányatelepi börtönt — Cservenka Győző lelőtte a távvezeték porcelánját, hogy ne tudjanak telefonálná — mondja. — Hat és fél évet kapott érte, engem halálra ítéltek Horthyék. De ezt már Jugoszláviában olvastam. 1919 március 23-án már Dombóváron masírozott, a vö­rös hadsereg katonájaként. Leverték a tolnatamásí és dombóvári ellenforradalmi zendüléseket, azután Kapos­vár felé vették az útjukat mert ott is mozgolódni kezd­tek a darútollasok. De amire odaértek, „nem volt semmi" megelőzte őket a hír, s a fehé­rek „úgy féltek a vasöklű bá­nyászoktól, mint a tűztél.“ A bukás után, 1933-ig Ju­goszláviában élt, azután Cseh­szlovákiába ment, az egyik Brno-kömyéki bányába. Ma takarmányt akarnak. Ezt mu­tatja a tervezésük is. Jelenleg 100 hold Hcemavetésük van. Most ismét 100 holdat vetnek tisztán, 50 hold lucernát és 50 hold vörösherét feW-vetésként szórnak el. Elkészültek a tervek, ame­lyekben ott szerepel az is, hogy év végén 56.74 forintot oszta­nak. — Ennél csak főbbet lehet! — mondják az emberek. Ahol ennyi jó, dolgos ember van együtt: ott valóban nem lehet másfajta csalódás, csak olyan, amely örömet jelent. Várják, hogy javuljon az idő, a mezőre szeretnének menni. ■— Van egy jő agronómusunk A kukorica mellett dön- **> a ^rtonfai Böröcz Pál, ha , „ro . ,, . , . ” „ ismeri. Körzeti gazdasági fel­lőttek. 358 hold kukoricát vet- üm)eU} ide küldték, hogy nek. Hatvan hold silókukoricá- segítsen. Sokat dolgozik. Töb- juk lesz fővetésként és tíz hold bet tett ezalatt az egy hét alatt, a takarmánykeverék után má­sodvetésként. Lesz elfoglaltság, meg kukorica is bőven. Hogy foglalkoztatni tudják az embereket, növelték a cu­korrépa vetésterületét is. Ere­detileg mindössze 14 hold cu­korrépára kötöttek szerződést. Most harminc holdat vetnek és lesz egy húsz holdas száraz kertészetük és. Átépítik, helyrehozzák a régi kisparaszti istállók egy ré­szét. Itt kapnak helyet a lovak. Hatvan lovat hagynak meg összesen és még e héten össze­vonják ezeket. Takarmányuk van annyi, amennyi újig kell. A Kossuth-nak is volt takar­mánya, meg átvették a legel­— . , ... -tetési bizottság takarmány­Pec^ányán ^^ elhstne, j a teheneket majd a S csak zöldre hajtják a közösbe. Nyolctagú kőművesbrigádjuk ű addig rendbehozza a régi száz tartott a kezében. kor róla beszél. Amint mondja, falusi gye- A bukás után is látta -- rek volt. A katonasorban nyí- életében uto'jára. Akkor, ami- lolt ki a szeme még 1903 és kor a vesztőhelyre kísérték a 1906 között. Pesten állomásoz- bátor forradalmárt, tak, s kimaradása idő alatt tit- A szeme előtt lőtték le a kos iwuDliBásiöfiBKóöwBtolste« csurgói járós népbiztosát, s ő megérdemelt nyugdíjával, városhoz közel — de ő Ujpet-o rét és a munkát választotta ffl reyl ^ A Vóikánnyal szomszédos A munkát, rr vt nagyon elkel 5 férőhelyes istállót, amelyben Ujpetre községben él Hajók falun az öreg bányász — ezértg egyei5re 50 fejőstehén és azok ly pipaba- választottak meg a tsz Páxt-u szaporulata kap helyet. A tég­titkárának. I szaporulata kap helyet. } lát maguk állítják elő tég­saját rát ember, képünkön is csak azért nincs pipa a kezében. Hát ilyen ember •> mi Halelt? téglcégetőjükben és így bőven mert az orvos eltiltotta ked- Vencel elvtársunk. Amikor lesz erejük arra, hogy elkészít- venc csibukjától. pihenhetne, akkor is dolgo-SS(5!c a j50 férőhelyes szabad­1918-ban hajtotta végre első ; szállást is. Szükség lesz erre, nagyobb fegyvertényét. A ha- Magyar László ■ hisz mint mondják, c tervük­mvnt a régi körzeti gazdasági felügyelő egy egész év alatt. — és mondják, mondják: most is motoron jár, ebben a nagy lu- csokban. Nem akar autóbu- szozni, mert akkor időhöz van kötve, és ha valami előadódik, akkor nem tud este kint lenni: Az intézőbizottság ki is mond­ta.* „Igaz, hogy az ágamtól kapja a fizetését, de azért 300 forintot adjunk neki mi is ha­vonta.” Meg is adják, úgy mint a tagoknak a havi 25 forintos munkaegység előleget. — Hívtuk már: jöjjön hoz­zánk végképp! — magyarázza Medgyesi elvtárs. — Gondol­kodik. Nem járna rosszul. Kap­na itt lakást, meg havi 62 mun­kaegységet, ami durván szá­molva, 3 500 forint havi jöve­delemnek felel meg.: Nem járna rosszul és mint a beikesdiek mondják: az ő szövetkezetük, a Kossuth is sokat nyerne vele, mert a jó munkaerő jó szakmai irá­nyítással párosulna. S7.AUAX JÁNOS,

Next

/
Thumbnails
Contents