Dunántúli Napló, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-14 / 62. szám

2 N APCÖ 195». MÁRCIUS M, ! Kiül INI 1917 végén Kun Béla Péter- pártnak, különösen Kun Béla és a Krimiben állomásozó in- várra utazott. Ott ismerkedett népszerűsége és tekintélye, aki tervenciós csapatok szétzúzásá­meg Leninnel és a forradalom többi vezetőjével. Megismerte a leninizmus forradalmi poli­tikájának t alaptanításai\ lé­nyegét. Ekkor vált Kun Béla izig-vérig marxista-leninista forradalmárrá. Hamarosan közeli munka­társa lett az orosz forradalom vezérének, Leninnek és a „Pravda“ állandó munkatár­saként írta forradalmi éleslá­tással cikkeit a nemzetközi politika és a magyarországi helyzet körében. Vezetésével 1918 március 24-én megala­csodálatos önuralommal és bá- ban. 1921-től 1938-ig a Komin torsággal viselte sorsát. fern felelős pontjain dolgozott, Az események gyorsan pe- tudásával, tapasztalataival se- regtek, a kommunista párt be- gítette a különböző országok folyása megállíthatatlanul nö- munkásmozgalmát, helyesen vekedett A legnagyobb ipar- képviselte a leninizmus esz­A Magyar Tanács­köztársaság törté- kult “ OKfblP magyar cső- ^ ^ ^ ^ B ________. „ ____ _ ___-1 X lr Anárrv ftirA«*nl A»VM»0_ portja, amelynek ő lett az el* Ebben a helyzetben a szó- maga által elkövetett hibákat. telepek munkásai, a szakszer­vezetek munkásai a kommu­nisták mellé álltak és követel­ték a letartóztatott kommu­nista vezetők sza badan bocsá­tását. A kormány helyzete válságosra fordult, amelyet a Vyx-jegyzék teljes csődbe jut­tatott. A szociáldemokrata vezérkar telfes csődje is nyilvánvaló méit. Kun Béla a Magyar Tanács­köztársaság bukása után né­hány hónappal megkezdte a KMP újjászervezését. A ta­nácsköztársaság után még 16 évig nagy akarással, töretlen energiával dolgozott a magyar kommunista mozgalomban. A legszigorúbb önkritikával vizs­gálta felül a KMP és saját A fekete reakció negyven évvel ezelőtt ne te, előkészítése, győzelemre- vitele, dicső 133 napja, védel­mének áldozatos, harca s bu­kása után minden intelme és tanulsága elválaszthatatlan Kun Béla nevétől. Mindenek­előtt ebből a történelmi tény­ből fakad Kun Béla történel­mi nagysága, A legutóbbi év­tizedekben hiába szórtak rá sok vádat és rágalmat, végül is a történelmi igazság verhetet­len maradt: Kun Béla az őt megillető helyre került Kun Béla 1836 február 20- án született Leli© nevű erdélyi kisközségben. Apja jegyző volt. Iskoláit városokban végezte. Mór fia­nöke. Szamuely Tiborral együtt megszervezték a cseh nyelven megjelenő „Nemzetközi Szo­cialista“, majd a magyar nyel­vű „Szociális Forradalom“ c. lapot. Ezekben a lapokban és ez időben megjelent brosú­rákban Kun Béla megalapoz­ta a forrásban levő magyar- országi forradalom program­ját. E forradalmi írások a ha­difoglyok ezreit tanították, ne­velték és ezek vitték és hoz­ták magukkal, terjesztették; ci áldemokrata balszámy és a Azok, akik az elmúlt évtize centrista többség megegyezést dekben őt a párton belül és a ajánlott a kommunistáknak. A párton kívül nagy hévvel kri- két párt közötti tárgyalások a tizálták, felesleges igyekezetei gyűjtőfogházban zajlottak le, fejtettek ki. Kun Béla több ahol a két párt a kommunisták pártja programja alapján egye­sült. Az egyesülés alapján március 21-én kikiáltották a tanácsköztársaságot. A tanácsköztársaság idején Kun Béla a párt vezetése mel­lett külügyi népbiztos volt. ö volt a legképzettebb, legtapasz­taltabb vezetője a tanácsköz­falusd 1918. április 1314-én társaságnak.. . érdélvi ^ A tajnBcsKóztérsas-at? buíkasa y a szervezett hadifoglyok 400 Kun ^át és 35 magyar küldötte kongresszust tartott, kommunista Rarlstdn­munkájában és beszédébert éles kritikával elemzi a Ma­gyar Tanácsköztársaság idő­szakában folytatott politikát. Tőle sok kérdés tisztázásához és megvilágításához kapha­tunk segítséget. A forradalomról, annak is­mételt győzelméről egy pilla­natra sem mondott le, azt írta: „És ha a tűzhely szét is om­lott, a parázs nem fulladt meg a romok alatt. Hiába ömlött talon foglalkoztatta aok társa- rneealakítván az OKfbtP mel- ot . , rá patakodtól n vér a zsarát­dalmi kérdés és olvan iRazaá- Ut ben, Bécstől 84 km-re internál- ra, pataKostoi a ver, a zsarat­öaima «eraes es oiyan igazsa lett működő Külföldi Cső- Magyar ellenforradalmi noík lzzak- Hiába segítik Hor­gokat ismert meg, amelyek a szociáldemokrata mozgalom figyelmét nem ragadták meg; Felismerte a nemzetiségi tö­rekvések rugóit, és elementá­ris erejét, megismerte az ipari proletériátus és a mezőgazda- sági munkásság lesújtó hely­zetét. Korán megértette, hogy ez a két osztály együttes küz­delme, szövetsége nélkül nem lehet leszámolni a tökésföld- birtokos uralommal. Diákévei­ben — eltúlzás nélkül — jó hatást jelentett rá az, hogy Ady Endre házitanítója volt, akinek későbbi verseit és írá­sait nagy előszeretettel és mély megértéssel olvasta, — különösen az . orosz forrada­lomról szóló Ady írásokat. Kun Béla 18 esztendős ko­rában belépett a szociálde­mokrata pártba. 23 esztendős lett működő Külföldi Cso­portok Szövetségét, elnökül Kun Bélát választották. Kun Béla központosította az internacionalista zászlóal­jak vezetését, amelyeknek nagy érdemeik vannak az orosz forradalom harcaiban. Kun Béla mindig kész volt a forradalmi harcra és min­dig helytállt; 1918 nyarán Moszkvában ellenforradalom ütötte fel a fejét. Az ellenfor­radalom leverésében részt vettek a magyar vöröskato­nák, ők foglalták vissza a fő­postát, a győzelem után ők álltak őrt a Kreml bejáratá­nál. Ezen a nyáron Kun Béla még egy Ízben győzelemre ve­zette az internacionalistákat egy újabb ellenforradalmi lá­zadás ellent tisztek két Ízben is merényle­tet kíséreltek meg ellene. Az amerikai „Liberator“ c. folyó­irat munkatársa Kuh Frederic 1919-ben felkereste Karlstein- ben a magyar kommunista ve­zetőiket. Kun Bélával folytatott be­szélgetéséről ezt írja: thyékat — a fehértől a rózsa­színig. mindenféle árnyalatú szociáldemokraták köpködé- sükkel a forradalmi tűz oltá­sában — mégis lángot fog vet­ni a parázs.” Számos gondolata, intelme ma is helytálló. Kun Béla nagyszerűen képzett, nagymű­„Kun Béla szívesen és előzé- velteégű egyéniség volt, kiváló kényén kész felelni kérdéseim­re“. Arra a kérdésre, hogy a szocialista forradalom Magyar- országon „idő előtti” volt, Kun Béla így válaszolt: „Ez a for­radalom nem volt idő előtti, hanem ellenkezőleg, gazdasági szükség volt. Magyarország ugyanolyan érett a kommuniz­musra, mint akármelyik más ország a világon;-..“ „Ha holt­biztosán tudtuk volna, hogy el kell buknunk (márpedig sok előtt. A szociáldemokrata páll opportunista vezetői nem néz­ték jó szemmel Kun Béla te­vékenységét, ezért igyekeztek ót elszigetelni a munkásoktól. történelmi, filozófiai és irodal­mi műveltségét jól kiegészí­tették egyéni tulajdonságai; a bátorság, az áldozatkészség, megingathatatlan szilárdság és nem utolsó sorban a sze­rénység. Munkában, harcban telt el élete; nem hiába harcolt, esz­méi újból győzelemre vitték a szocialista forradalmat ha­zánkban. A proletánnemzetköziség nagy harcosa nem érhette meg a szocializmus erőinek iiiuiuois m ___ 1918 novemberében Kun Bé- ^ ^ ^ ko rában osztályellenes izgatás ^hSyelarszá- reményünk volt a megmara­miatt először állt bíróság ßan ** hazatért Magyarország- d^sra) még akkor is megtettük —„ _ ------------- -------­ra . Az Oroszországban íolyta- a forradalmi lépésit, világméretű győzelmét és meg­lőtt forradalmi harc és szerve- mert a forradalomban vá- dönthetetlén erejének össze­zwzíf* „ lezóTult- lik forradalmivá a murikásosz- Kun Béla életében új szakasz kezdődött; a proletárforrada- A Nemzetközi forradalom Kun Béla azonban hamarosan * Mafyar fejlődéséről szólva Kun Béla -----—, ­s kolozsvári munkásmozgalom japúgSkoztárBaságért, uralmá- t5bbek között így nyilatkozott/ 30-án halt meg. kovácsolódását, de ebben ré­sze van, megtisztelő helye van. Nem érhette meg hazánk fel- szabdulását, 1939 november középpontja lett, eleven sokrétű munkát vállalt; Az I. világháború idején, «melynek nagy ellenzője volt, katonai szolgálatra hivták és az orosz frontra küldték zász­„Hiszek a proletariátus törté­nelmi rendeltetésében. És tu­dom, hogy annak ellenére, hogy ma az ellenforradalom hullámai magasra csapnak, a nemzetközi proletárforradalom már ott áll Nyugat-Európa kü­nak megszervezéséért, a forra­dalmi honvédelem megszerve­zéséért folytatott harc szaka­sza. Kun Béla hazaérkezése és tevékenysége eldöntötte a sző­lős rangban. 1916-ban hadi- cialista balold álon "belüli vitát, ___ fo gságba esett és a tomw.ki amely arról folyt, hogy a bal- g’zöbén ” így nyilatkozott a hadifogolytáborba szállították, oldali szociáldemokraták és a Magyar Tanácsiköztársaság ki- ^ , Ott már aktív forradalmi cső- forradalmi szocialisták a saor emelkedő vezére; nyoma sincs nelmi magaslatról leemelni, portot talált a magyar hadi- ciáldemokrata párton belül lemondásnak, ingadozásnak, a reakció rágalmazta, az él­foglyok között, akik háború- szervezzenek ellenzéket, vagy kételynek, ő a forradalom iga- lenség mocskolta, az elhajlók ellenes és monarchiaellenes külön pártot alakítsanak. Kun zi> töretlen harcosa maradt a és „kritikusok" kritizálták, a propagandát folytattak. Béla álláspontja az volt, hogy bukás után is. Az internáló nép a jövőt sóvárgó dolgozók Kun Béla megjelenése for- önálló, forradalmi, marxista táborból megkezdte a párt űj­radalmi, marxista irányba te- párt kell. A tárgyaláson ez az jászervezését. 1920 nyarán éh­relte a csoport működését és álláspont győzött: Így 1918 ségsztrájkkaí kikényszerítette Kun Béla neve az öt világrész munkásmozgalmá­ban azonosult a Magyar Ta­nácsköztársasággal, de neve a lenini politika nemzetközi ér­vényesítését is jelentette. A legutóbbi évtizedek .kritiku­sai” nem tudták őt a törté­költöttek Alighogy a szerb megszálló csapatok bevonulása okozta vihar úgy ahogy lecsillapodott, a „pécsi reakciós körök is meg- . találták a hangjukat”. Már < „nem, a Nemzeti Tanácsnak J udvaroltak, hanem a szerb pa- ; rancsnokságnak." A fekete re­Í * akció is porondra lépett. „A templomok valóságos körte stanyákká lettek — írta , a „Munkás” 1918 december 28- í án. — A papok nagyon felbá- í torodtak, mióta biztosították löket, hogy a megszállók meg- j védik a vallás szabadságát, vagyis az egyházi szószékről veszély nélkül vethetik ki lösz- szóikat." A szószékeken nyílt lázítás folyt, és „a papok min­den alkalmat felhasználtak, hogy a magyarországi új rend ellen izgassanak, annak híveit ócsárolják és ...az egyház po­litikájáért agitáljanak.” A februári általános sztrájk idején is ezt a taktikát követ­ték, bár nagyon óvatosan jár­tak el. „Kifelé még tartani igyekeztek azt a látszatot, hogy ók hívei a demokratikus át­alakulásnak. Rágalomnak mi­nősítették azt a köztudomá­súvá vált megállapítást, ho'-y a püspök és a papok vagyon­mentést akcióba fogtak” — írta később a „Munkás”. A „Dunántúl" keserűen felpana­szolja, hogy úgy tüntetik fel a papokat, „mintha azok a nagytőke szolgálatában állná­nak . i i kizsákmányolói vol­nának a munkásságnak, titkos szervezője az ellenforradalom­nak”. Cáfolatul szó szerint csak annyit mond, hogy „még a papgyülölők sem állíthatják, hogy a papság a kapitalizmus védőbástyája". (1919 február 4-i szerkesztőségi cikk.) A va- gyonmentési akcióról a követ­kező kijelentéssel tereli el a figyelmet: „A papság az el­sők között volt, akik az új idők demokratikus eszmevilá­gához fenntartás nélkül csat­lakoztak, pedig tudatában van­nak annak, hogy az új világ­tól a legkevesebbet ő remél­heti". (1919 február 3. szerte cikk.) A tények ily vakmerő leta- gadása nem győzte meg a vá­rosban kialakult közvéleményt és nem változtatott a pécsi munkásság felfogásán sem. És hiába magyarázta a „Dunán­túl” Zichy Gyula botrányos magatartását azzal, hogy a püspököt „magyarsága és lel­kipásztori gondjai űzik-hajt- ják, hogy beálljon a küzdők sorába. Elmegy a szerb kato­nai parancsnokhoz és beszél vele.” (1919 március 18.) Hiá­ba volt a szerecserumosdatás, Pécsett mindenki tudta, hogy Zichy Gyula miért Járt oly* feltűnően a szerb parancsnok kedvében. Arra pedig, hogy a szerbek jóvoltából szabadon uszító fe­kete reakció hogyan értelmezi a demokratikus rendszer fel­tételnélküli elfogadását, elég a „Dunántúl” egyik cikkét idézni, amelyben ilyeneket írt: „Az osztályharc alapján álló proletárszervetkedés a polgári osztályok ellen irányul és csa­lódtak . 11 mindazok,. akik.»> a kézimunkás proletariátus szervezkedésének keretében keresték az elhelyezkedést... Vagy szervezkedik a polgári társadalom .«. hogy újra átve­gye államfenntartó szerepét, vagy el fog porlódni ..(1919 jan. 1.) Erről van hát sző! A hata­lom megragadásáról, az elvesz­tett poziciók visszaszerzéséről; így fest a valóságban a kleri­kális tábor „fenntartás nél­kül” való alkalmazkodása a demokratikus rendhez. A hűvös, csapadékos Idő kedvező A meleg után hűvösre for- fozott időjárás. Sőt használ! dúlt az idő, sőt néhol még ta- Februárban mindössze két mll- lajmenti fagyok is voltak, liméter csapadékot mértek a „Nem árt ez az idő a mező- megyében, ami bizony „gyen­gazdaségban?” többen a kérdést. Szakembereik véleménye sze­rint nem. Itt-ott nőhány kivi tették fel ge teljesítmény” volt a termé­szettől. A most lehullott csa­padék sokat jelent azokon a helyeken különösen, ahol mar rágzott mandulafában kárt elvetették a tavasziakat, ki­tesz talán, de semmi különös szórták a fejtrágyát az őszi veszéllyel nem jár a megvái- kalászosokra. A 25-79-esen történt. • a figyelmet az oroszországi novem/ber 20-án megalakult a forradalmi! eseményekre 8rá- Kommunisták Magyarországi nyitotta. Szibériai bolsevikok Pártja, amelynek vezetője segítségével jutottak hozzá Le- Kun Béla lett. min egyes Írásaihoz, amelyek- A párt rögtön megkezdte a bői Kun Béla választ kapott forradalmi szervezőmunkát és az őt régen foglalkoztató kér­désekre. A hadifogolytáborban tanulóköröket szerveztek, amelyeken a marxizmus—le­nini zm as elméleti, forradalmi programját széles körben is­mertette, terjesztette. A mun­kástömegek egyre nagyobb ré­sze, a íöldnélküli parasztság jelentős része 1919 január és szsbadonbocsátását és Német­országon át a Szovjetunióba utazott. Lenin fogadta őt és a legidőszerűbb, legsürgősebb feladatokba vonta be Kun Bé­lát. Jelentős szerepe van Kun Bélának a Vrangel hadsereg pedig legendákat Kun Béláról. Kevés embert gyűlöltek úgy, mint őt gyűlölte az osztály­ellenség — só rászolgált erre a gyűlöletre. De millióik elis­merése, szeretete és lelkesedé­se övezte és övezi; Kun Béla , rászolgált a dolgozó nép sze­retettre. kérdéseit tárgyalták; a febru- február folyamán már a kom- ári orosz forradalom után a rmmisték programját tette hadifoglyok bizonyos korláto- magáévá. Kun Béla a munká- zással elhagyhatták a tábort; gok és katonák között vég- Kun Béla é* társai kiköltöz- Zett szervező és agitáció* mun- tek a váróéba, ahol kérték fel kájával nagymértékben hozzá­vételüket a bolsevik pártba, járult a párt népszerűségé­ök még az októberi szocialisr ta forradalom előtt lettek a párt tagjai. Kun Bélát a tomszki kormányzóság pártve­zetőségébe választották. Kun Béta kezdeményezte a mozgalmat a hadifoglyok for­radalmi megszervezésére és 6 lett a hadifogolymozgalom (nemcsak magyar) vezéralak­ja. Kezdeményezésével alakult meg az első nemzetközi hadi­fogoly zászlóalj, amelyet az­tán a többiek követtek és ezek bekapcsolódtak a forradalmi harcba. A hadifogolytáborban sok munkás, paraszt katona ■vájt kommunistává. Kun Béla twüványáva! hez és neve zászló lett. A munkások és katonák elis­mert vezetője lett, a forradal­mi hangulatú munkásság leg­kedveltebb szónoka volt 1918 —1919-bem. 1919. február 20-ról 21-re virradó éjszaka több A Tátrai-vonósnégyes hangversenye Nagy sikerrel, telt ház mel­lett folyt le az immár világ­hírű Tátrai vonósnégyes csü­törtök esti hangversenye. A vonósnégyes a kamaramuzsi­kálásnak is talán legeszmé­nyibb formája, mert a négy vonóshangszer együttese a leg­tisztábban fejezi ki a zene lé­nyegét. A Tátrai együttes ezt a leg­tisztább muzsikát őszinte át­éléssel, a legteljesebb együtt- kommurúRta vezetőt tartóztat- í érzéssel és együttmuzsikálás- tak le, köztük Kun Bélát is,fsai tolmácsolja, akit a rendőrök puska tussal 5 Tartalmilag könnyedebb, de félholtra vertek. A kommunis-! éppen azért mindenki számára ta vezetők letartóztatása, el-> első hallásra is könnyen ért- lenkező haitást keltett mint azt' hető volt a műsor. Haydn a kormány várta. A munkás és í egyszerűen, de kristálytiszta paraezttömegeac előtt megnő- > művészettel felépített G-dur w&edett a párt vezetőinek, a) quartettje után Beethoven el­ső, F-dur vonósnégyese csodá­latos szépségekben muzsikáit. Az együttes a legtisztább szó­lamvezetésben, felfogásban, a zeneiség tökéletes megérezte- tésével a legszebb művészi él­ményt nyújtotta. A szünet Után elhangzó Mendelssohn é-moll vonósné­gyes melegségével, szellemes­ségével hatott. A nagy román- ■ tikus mester ebben a művé- ' ben is, mint annyi másban, a < scherzo vidám hangulatú tűn- > dérvilágába visz el. A mű szín- ! te magától értetődően tökéle- . tesen hangzott, de egységes felfogásban, tónusban, együtt- 1 játszásban rendkívül nehéz megvalósítani. Tátraléknak természetesen mindez mara­déktalanul sikerült. hm A 25—79. egy pécsi autó­busznak a száma. Azé, melyik tegnap délelőtt Fehérhegy­től hozta az utaso­kat a város köze­péig, s amelyiken egy idősebb, s a szakmában nyilván jártasabb kalauznő oktatott egy fiata­labbat s járatlant Körülbelül így: — Már megint nem jól csinálta! Mondtam már hat­szor is, hogy a jobb felső sarok után ml jön. Na mi? Ugye, nem tudja? Ne za­varodjon meg, mert akkor semmit se tud csinálni. Na, tessék, majd elfelej­ti a Fémiparihoz a jelzést, akkor aztán tovább viszi a busz az utasokat.,, Már megint hátú.j van? Jöjjön ide, előre, mert itt nem jut ak­kor az utasoknak jegy. Már megint... már megint... már megint.. A szakmával ilyen mostoha körül mények között Is­merkedő fiatal nő hangja egyre bátor­talanabb, «mozdula­ta egyre tétovább, egész magatartása egyre bizonytala­nabb lett. Már azt sem tudta, a csen­gőhöz nyúljon-e, vagy a jegytömbihöz, előre menjen-e vagy hátra. S mindunta­lan idegesen kapta fel a fejét, ha a tö­megben utolérte őt — és mindenhol, minden pillanatban utolérte! — az okta­tó durva, örökké szemrehányó hang­ja. Nem oktatás volt ez már, hanem nyil­vános megszégyení­tés é« valamifél« állandó dicsekedés, hogy: „ugye, tisztelt utasok, én milyen jól tudom, ez a sze­rencsétlen meg.. S a „tisztelt" uta­sok egyre növekvő Ingerültséggel fi­gyelték az esemé­nyeket. Először egy férfi szólalt meg, halkan, csak úgy a bajúsza alatt: — Emlékszem, amikor 0 kezdő volt, még ennyit se tudott. S erre, mint va­lami titkos Jelra, megindult a vihar. Nők és férfiak, idő­sek és fiatalok ala­posan odamondogat­tak az oktatónak. A Fémiparinál az ok­tató még ellenállt, még vitatkozott, de mire a végállomás­ra, a Széchenyi tér­re értünk, már meg­tört. — Aztán nehogy a következő fordu­lóban megint kínoz­ta «zt a szegényt — mondta neki va­laki a lépcsőről, de mindnyájan érez­tük, az oktató nem ígér, nem is Ígér­het ilyesmit. Nem azért, mert nem pedagógus, s nem tudja, hogy az effaj­ta oktatásnak több a kára, mint a hasz­na, hanem azért, mert — nincs elég emberség benne. Mert nem alkalmas az oktatói tevékeny­ségre. Szeretnénk, ha ezt figyelembe venne a közlekedési vállalat is! (csf

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents