Dunántúli Napló, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-12 / 60. szám
2 NAPLÓ 1959. MÁRCIUS 12. Htm l*het csők II iillMÉtMl étoi“ w|Vw^Vhwvi ^|w«otI Az újítások, a technika és a gazdaságosság A bárom dolog, — az újítások, a technika és a gazdaságosság összefüggéséről talán legjobban, legérthetőbben egy gyár, leginkább a Sopiana gépgyár újítóinak munkáját ismertetve lehet beszélni. A Sopiamában, már hagyományai és az új gyártmányok folytán igen nagy lehetőségei is vannak az újító mozgalomnak. A húsipari gépek gyártására való áttérés, majd az újabb típusok gyártásának a megkezdése sok új problémát, — nehézséget Is, — állított a gyár műszakijai és munkásai A párt, mint ismeretes, különböző politikai és ideológiai folyóiratokat és propaganda- anyagokat ad ki. Ilyenek: a Pártélet, A béke és szocializmus kérdései, a Társadalmi Szemle és még sok fontos kiadvány. A képzettebb elvtársak előtt már elvitathatatlan, hogy ezekre a kiadványokra olyan szükség van, mint a falat kenyérre. Nem lehet ugyanis csak az újságokból „élni". A napilap csak a legfontosabb eseményekről adhat hírt és magyarázatot. tér ledéi ménéi és jellegénél fogva nem tud eléggé elé. Abban, hogy problémákat elmélyedni a pártmunka, a sikerült megoldani, sikerült a nemzetközi munkásmozgalom, sorozatgyártás zökkenőmén tes- az ideológiai harc egyes igen ségét biztosítani, sikerült gaz- fontos kérdéseiben. Erre a pro- daságosabbá tenni az egyes paganda&nyagok hivatottak. És hogyan állunk a terjesztésükkel? A Pécsi Bőrgyár 87 Pártéletet. 4 Társadalmi Szemlét és 4 Nemzetközi Szemlét fizet elő. A komlói Kossuth-bánya is növekvő mennyiséget igényei, a gordisai, a baran yászén tgyör- gyi, bólyi, egyházasharaszti és palotabozsoki pártszervezetek is kellő mennyiséget vásáridnak. Hanem gépek gyártását, a műszakiak jó munkája mellett Igen nagy részük van a gyár munkásújítóinak is. A gyárban az újítások száma az elmúlt évben erősen megnőtt az 1957. évivel szemben. Nem kevesebb, mint 157 újítást nyújtottak be az elmúlt évben a gyár dolgozói, az 1957. évi 92 benyújtott újítási javaslatnál hatvanöttel többet. A bevezess. Hanem.. • tett újítások száma is megnőtt; ...A Széchenyi-sknal Párt- 19S7.ben 45, 1958-ban pedig már 78 újítást vezettek be. Az előkallkulált gazdasági eredmény pelig több mint ötszörösére emelkedett. 1957-ben 70 700 forint volt az újítások előkalkulált gazdasági eredménye, 1958-ban pedig 380 ezer forint! 1958. negyedik negyedszervezet minimális mennyiséget fizet elő, az egyetem orvoskar! pártszervezete, s PKV, Pécsi Húsipari Vállalat, a Pécsi Cementipari Vállalat, a Pér esi Vendéglátóipari Vállalat egyetlenegyet sem. A kesztyűgyári pártszervezet közel 1600 forinttal, a mágocsi és a blkali falusi pártszervezet 1039, illetve 203 forinttal tartozik a Kossuth Könyvkiadónak. Egy eves adósságok, elképzelhetjük mi rejlik a háttérben: a pro- pagandaanyagok valamelyik íróasztal fiókjában porosodnak, mert terjesztésük e helyeken tlzedrangű kérdésnek számít, itt csak a napilapokból „élnek“ az elvtársak. Meg is látszik a pártmunkájukon. A kesztyűgyár! párt- szervezet például évek óta nem tud annyi életrevaló jó kezdeményezést felmutatni, mint a Pécsi Bőrgyár pártszervezete. Hogy is tudhatna, amikor a pártmunka jó módszerei és gyümölcsöző tapasztalatai az asztalfiókba vannak zárva, a ban? Hiába igyekeznek ezek ismerete nélkül! évének 11 újítás előkalkulált gazdasági eredménye 169 ezer forint volt, tehát az utolsó negyedévben bevezetett újítások értéke is több mint kétszerese volt az 1957. évi ösz- szes újítás értékének. Az újítások azonban nem csupán gazdasági eredményekkel járnak együtt. Bár, ha csupán gazdasági eredményük vol- j na, akkor is nehezen* lehetne a jelentőségüket túlbecsülni. Az újítások azonban kozzájárul- nak a technika fejlesztéséhez' is. Az újítók munkája nyomán új gyártási eljárások, jobb, könnyebb, kevesebb selejttel járó munkamódszerek ’ is kialakulnak; Ilyen, a gyár helyzetét figye- propagandaanyagok formája- lemtoevéve jelentős technikai tóhármes által benyújtott és bevezetésre került újítás. Az újítók javaslata alapján azóta az öntvények vasmagját nem öntöttvasból, hanem kovácsoltvasból készítik és ezzel jelentős megtakarítást érnek el. Az öntöttvas magok ugyanié egy öntés alkalmával elhasználódtak, újakat kellett önteni, valamennyi öntéshez. A kovácsoltvas magok viszont jóval tovább eltartanak, általában egy egész sorozat legyártásához elegendő egy darab ková- CBOltvas mag. Pintér Károly és Takács László öntők újítása jelentős mértékben hozzájárult az öntödei selejt csökkentéséhez. Az általuk gyártott pacaltisztítógép állványát a budapesti Gábor Áron vasöntöde, — amely az ország egyik legnagyobb vasöntödéje — is csak közel ötyén százalékos selejttel tudta gyártani. Az újítók megváltoztatták a gyártás technológiáját. Nem fekvő helyzetben ön- tik az állványokat, hanem felállított helyzetben. így egycsa- pásra megszűnt a magas selejtszázalék, közel egy éve már, hogy selejt nélkül öntik az új módszerrel a gépállványokat. A Mátrai—Dani—Schein— Keresztes újítókollektíva a vákuumos húskeverőgépek gyártásánál dolgozott ki új megoldást, amellyel jelentős mennyiségű rozsdamentes acélt takarítanak meg. Régebben a vákuumos húskeverők oldalfalait ugyanis rozsdamentes acélból öntötték, az újítók módszere szerint pedig közönséges szürke öntvényből készítik a gép oldalfalait is és csupán a borításét végzik rozsdamentes lemezből. Az újítás előkalkulált egy éves gazdasági eredménye több mint százötven- ezer forint. Természetesen nemcsak nagy, százezer forint értékű újítások születnek a gyárban. Születnek kisebbek is. A megrendezett újítási hetek elsősorban a kisebb újítások kigondolására ösztönzik a dolgozókat. A legutóbbi újítási hetet január 14. és 22-e között rendezték meg. Egy hét alatt 23 újítást nyújtottak be a dolgozók. Azokat azonnal elbírálták, négyet azonnal be is vezettek és kifizették az újítási díjat is, a többi elfogadott újításra pedig megfelelő előleget fizettek ki. Mindehhez még feltétlenül meg kell jegyezni azt is, hogy a gyárban mindenki szívesen foglalkozik az újításokkal. Itt nincsenek évekig elfekvő újítási javaslatok, a megfelelő újításokat a lehető legrövidebb időn belül be is vezetik, ami feltétlenül az újítások becsületét mutatja. A gyárban úgy mondják, egyenesbe jönnek mér a dolgok. A gazdasági természetű problémák is lassan megoldódnak. Mutatja ezt az is, hogy az idén már nyereségrészesedést is kapnak a Sopiana-gyáriak. Ebben úgy gondoljuk, igen nagy szerepük van a gyér újítódnak Is, akik kicsiny és nagy újításaikkal, ötleteikkel napról napra előbhreviszik a technikai fejlődést, és a gazdaságos termelés ügyét. Ezért pedig minden elismerést megérdemelnek. (Kurucz) Nem kerülne sokba előrelépést jelentő újítás Volt a Skatcel—Golváth—Dékány újíÁ FALU BOLTOZATA — Hova utazol, János? — Szocializmust építeni, falura. Tréfásan hangzott ez a szóváltás, legalábbis vidáman. De bántotta a fülemet, hogy ez a képletes kifejezés, amely valamikor olyan újszerűén hangzott, íme annyira frázissá, süllyedt, hogy már tréfálkozni is lehet vele. Szocializmust építeni“ — ez nekem az első ötéves terv első évének ígéretes lendületét, a kétezer százalékra teljesített kőműves- normákat, új városok alapjainak nagyvonalú kijelölését, a merész tervezés izgalmát jelentette. És most a vonatablakból kihajoló ember mosolyogva kiabálja vissza a kérdezőnek ezeket a szavakat, körülbelül olyan hangsúllyal, mintha ezt mondaná: „Megyek Kukutyinba zabot hegyezni“. „Cinizmus — gondoltam — nihilista játék az élet nagy dolgaival.“ De aztán néhány óra múltán együtt ültünk ugyanezzel a Jánossal és még négy elv- társsal egy akkorka kis parasztházikóban, hogy az ablakán lesett be a kakas és akkor szégyelltem ezt a gondolatot. Valóban építés folyt ott. Kőművesek jelentek meg előttem, akik éppen az építkezés legkényesebb folyamatát, a boltozást végzik. Óvatosan és nagy gonddal méricskélik az egymás mellé kerülő kődarabokat, illesztgetik, az oda nem valót félreteszik, vagy ha jobb names, hát megfaragják, tanennyire kell. Aztán a zárókő külön gond, hogy súlyra, minőségre megfelelő legyen. Es amikor mindezzel elkészültek, méregetik, szemmel, mű- ásemví, hogy bírja-e a terhet, csak azután jöhet rá a falazat; A boltozat köved itt emberek voltak. Az új épület: a • termelőszövetkezet, amely ez- ’ után otthona lesz az egész fa- Irmák, a boltozat: a vezetőség,: amely ezután vállán hordja a) vezetés, a felelősség terhét, az egész faluért. Az építőbrigad szakavatottan és nem akárhogyan válogatta a vezetőségbe való embereket. Leonardo da Vinci mondta? valamikor, hogy a boltozat? nem egyéb, mint két gyenge-? ségből eredő erő. No hát itt? nem két gyengeség volt, hanem több, s ezeket kellett olyan erővé egyesíteni, amely elegendő lesz ahhoz, hogy hordozza a falu új épületét évekig, évtizedekig, ellenállva mindenféle viharnak és veszedelemnek. Gazdasági egyenlőtlenségek, politikai nézetbeli különbségek, rokoni kapcsolatok, jellembeli eltérések voltak itt a »gyengeségek“ okai, a szervező brigád ezeket egyeztette, igazgatta, ijesztgette, s mikor mindezzel elkészült, csak altkor kezdődött a munka nagyja. Mert a jóváhagyás és a végrehajtás már maguknak a falu gazdáinak a dolga. Láttam ezt az építkezést. Tudom, hogy kőművesek is tréfálkoztak azon a házon, amely most családok szilárd _ és biztos otthona. Elég ez ah-5 hoz, hogy higgyek a falun- épült és épülő boltozatok szilárdságában, akkor is, ha ennek az építkezésnek a mérnökei és szakmunkásai nem Kőműves Kelemen avul tan tragikus módszerével dolgoznak, hanem vidáman, néha önmagokon is tréfálkozva. M. F. Még 1956. május 29-én a Dunántúli Naplóban, cikket írtam .Miért ne lehetné Pécsnek egy modem gőzfürdője?“ címmel. A cikkben alapos indokok alapján sürgettem a közegészségügyi szempontból rendkívül fontos tisztasági fürdő létesítését. Azóta már sor került a gőzfürdő átalakítására. Pécs város lakossága örömmel fogadta az épületben létesített, a reuma betegségek gyógyítását szolgáló, modem gyógyászati eszközökkel felszerelt vízgyógy intézet megnyitását is. A dr. Szabó József szakorvos irányítása és vezetése alatt működő vízgyógyintézetről azóta is igen sok gyógyult pécsi beteg nyilatkozik elismeréssel; Nézetem szerint azonban! még van egy kis pótolni való.! A vízgyógyintézet várótermé-; be 5 lépcsőfokon lehet feljutni! a terempadló szintjére. In-! nen letekintve, legalább 1.5! méteres mélység tátong a te-? nem közepe tájától az ajtóig.? Óhatatlan, hogy valaki szóra- > kozotlságból hátra ne lépjen és esetleg lezuhanhat a beton-' bóí • készrült lépcsőfokokra. Ezért ajánlatos lenne a lépcső-s akna két oldalán vaskorlátot' elhelyezni. Ez nem kerülne sokba és idejében megelőz hetnék véle a balesetek lehetőségét. Dr. Morvái Vilmos főmérnök. Kedves születésnap' ajándék Ali? múlt pár napja, hogy útnak Indítottam villanyt»*kapcsolási panaszlevelemet a szerkesztőséghez. Amilyen sokáig vártam, olyan hamar intéződött kérésem, A levél feladása után nemsokára a nagyharsányl központból jött egy fiatalember és újból átvizsgálta a belső szerelést; másnap már be is kötötték. Akkor pont a 62. születésnapomat ünnepeltem, megszólalt a sokáig némaságra ítélt rádióm, nomeg kigyulladt lakásunkban a drága fény is. SÉRTŐ FERENC A HŐSI MC/LT KRÓNIKÁJA A pletárienzetkőziség KmlvMúai a leírtán sztrájk alatt A pécsi általános sztrájk 1919 tavaszán arra is alkalmat adott, hogy a proletámemzetköziség, az országhatárok és demarkációs vonalak fölé emelkedő proletárösszefogás tettekben is megnyilatkozzék. A proletáregység első megnyilvánulásának vehetjük a temesvári és szabadkai munkásság küldötteinek pécsi látogatását. Ők is hasonló nehéz helyzetben voltak, és az volt a felfogásuk, hogy csak közös akciókkal, egységes eljárásokkal lehet a bajokat orvosolni és a szerb imperialistákat észretérí- teni. Ezért 1919 február 22-én, Péccsel szinte egyidőben Térné svár ott és Szabadkán is megkezdődött az általános sztrájk. A szerb imperialisták itt is vad terrorral válaszoltak. trA szerb tisztek kijelentették, ha ki kell vonulniok, nem vállalnak felelősséget a katonák cselekedeteiért... A munkástelepeken az asszonyokat és gyermekeket veréssel és kínzással akarták rá- kényzeHteni, hogy a férjeket és apákat... munkára bírják" — írta a Népszava 1919 március 11-én. A Pécsett elkövetett kegyetlenkedések híre Szerbiába is eljutott. „A szerbiai munkások vagy húsz népgyűlésen tiltakoztak a pécsi sztrájkolók elleni akciók miatt” — jelentette a Népszava 1919 március 7-én és 8-án. A tiltakozásoknak jelentős részük volt a sztrájk sikerében. A pécsi „Munkás" nem hiába írta egyik proletámemzetköziségről szóló cikkében, hogy ,AZ igazi hazafiság az, hogy szeretnünk kell más nyelvű és más területen lakó embertársainkat is, akikkel keresnünk kell az egyetértés szálait.” (1919 február 8.) A pécsi általános sztrájk tehát megmutatta, hogy a munkásösszefogás a legkedvezőtlenebb körülmények között is győzelemre viszi az emberi jogaiért küzdő proletariátus zászlaját. Azon, hogy ez az összefogás szálka volt a pécsi tőkés körök szemében, s hogy a „Dunántúl” hasábjain a nemzetköziség ellen cikkeztek — senki sem csodálkozik. Közismert dolog, hogy az tin. nacionalista körök frazeológiája szappanbuborékként pukkan szét, mihelyt a tőke érdekéről van szó, s mihelyt ennek védelmében határontúli segítségre van szükség. D. Balta Irocska képkiállítása A TIT Bartók Klubjában vasárnap nyílt meg D. Ba’la Irocska festőművész képkiállítása. A kiállításon bemutatott akvarellek derűt, optimizmust sugároznak. A képek többsége a magyar, a mecseki tájat ábrázolja, de akad közöttük csendélet, sőt figurális kompozíció is. A kiállítást szemlélőt elsősorban a festőművész kompozícióé készsége ragadja meg. Egy-egy tájképét vizsgálva, a néző mintha nemcsak a lefestett tájat látná, hanem szinte maga elé képzeli az egész látóhatárt. Ügyesen bánik a színekkel s azokon a képeken, ahol bizonyos realizmusra törekszik, a téma és a színek kölcsönhatásban állnak egymással. A témának és a színeknek ezt a. kölcsönhatását kiválóan példázza a „Hóban a város" című képe. Nagyszerűek azok a képei, amelyeknél „jogosan” használ erőteljesebb, színeket. A „Muskátlik” című kép. erre a,legjobb bizonyíték. Áz egész kiállításból a művész kutató, kereső egyénisége, de mindig derűs egyénisége tükröződik. Jócskán láthatók a kiállításon olyan képek, amelyek az egyéni élmények, hangú-, latok és érzések sajátságos hangját ábrázolják.. Ezek a művész kiforrott egyéniségét példázzák. A hangulat néha a táj témájának formai átköltéséig is elviszi a művészt. Ezt legjobban a „Mecseki ritmus” című képe bizonyítja, amely nem egy bizonyos konkrét baranyai tájat ad, hanem általában a baranyai tájat. Az ilyen átköltéshez a művésznek természetesen joga van s csak dicsérhető, hogy ezekből a képekből is egyéniség, határozott jellem sugárzik. Ami még feltétlenül a mérleg pozitív serpenyőjébe kívánkozik: a képek gondos kidolgozása. Ez a gondosság természetesén nem a kidolgozás aprólékosságát jelenti, hanem az érthetőséget. A néző az első pillanatra érti, hogy mit akar a művész képével mondani. Míg a témák formai átköltését, ha nem is általában, de egy-egy képnél dicsérni is lehet, addig a színbeli átköltésnek már korántsem tudunk ujjongani. Nem, mert ez már az ex- presszionizmus határát súrolja, ferde képet rajzol a. valóságról. így a mecseknádasdi falurészlet háztetőinek élénk pirosa kétli a realizmust. A kiállítás összbenyomása egy tehetséges és művészi meglátásokban bővelkedő festő képeit mutatja be. Még teljesebb lenne az egész kép, ha a művész nemcsak tájképeket s egy- egy „mozdulatlan” figurális kompozíciót mutatna be, hanem ábrázolná alkotásaiban a teremtő, a dolgozó ember életének egy-egy pillanatát is. (GARAY) Fények az éj A gépkocsi lassít, óvatosan bekanyarodik a szentlőrinci gépállomás udvarára. A fényszóró végigpásztázza, a gid- res-gödrös udvart és egy teherautón állapodik meg. Aztán kialszanak a lámpák. Egy pillanatig csak az emberek körvonalait látni, ahogy a teherautó körül sürögnek. Hirtelen vakító fény villan a teherautó tetején. Nappali világosság támad. Hegesztenek. A sötétből egy ember siet élő. — Fülöp János párttitkár vagyok» Az előbb jött be a kocsi. A hetvehelyi tsz-nek szántó lánctalpas ekéjét hozta be. Eltörött a könyöktengely. Újra felvillan a hegesztőlámpa fénye. Egy pillanatra csend lesz megint, mindenki a munkát nézi. Nyers János hegesztő lehúzza fejéről a védősisakot. — Kész. Felcsapják a teherautó oldalát, a vezető megindítja a motort és lassan kifordul a kocsi a népfelen sötét országúira. — Nemrégen telefonált a vezető, hogy baj vén, — magyarázza a párttitkár, — azonnal kiment a kocsi, mert ennek a gépnek reggel már a kar&cod- fai fsz földjét kell szántani. Sürget * munka. — Hány gép dolgozik ma éjszaka? —* Huszonkettő^ Arany Bálint igazgató és Fülöp János beülnek a gépállomás új terepjáró .Pobjedájába. Ellenőrzés. A kocsi falja a kilométereket. Egy darabig a műúton szalad, aztán lekanyarodik egy mellék- útra. „Bicsérd 4 km“, világítja meg a fényszóró az útjelzőtáblát. Távolról idelátszik Pécs fénytengere, kicsit följebb Kővágószőlős fényei villóznak. Különben semmi sem zavarja a sötéten terpeszkedő éjszakát. Egyszerre csak valaki megszólal a kocsiban: — Oft a Géza. A sötét, egybefolyó földek felett kicsi lámpa himbálózik, küzd az éjszakával. Traktorlámpa. Nemsokára már a berregést is hallani, aztán a fénylő pontocska egyre nő, már látni a traktort és a rajta ülő embert. Parragi Géza megállítja a gépet. — Nincs semmi baj. Mindjárt végzek a hengereléssel. Parragi Géza amit szánt, utána rögtön le is gyúrűshengerezi. Hideg szél szaladgál a szántás fölött, bizony eláll- ja az ember a meleg kabátot. — Nem fázik? — Hát nincs éppen melegem. De kibírja az ember. Nehéz mesterség ez a mienk. De szántani jó, mert így legalább nem ráz annyira. Éjszaka egy kicsit nagyobb figyelem kell* A traktor újra elindul s az ellenőr ző kocsi robog tovább. Újra ki a mű útra, aztán balra lekanyarodik egy dű lőútra. Nagyokat zökken a kocsi, kerül geti a mélyebb gödröket, s egy hirtele: kanyar után előtűnik a másik kis fény lő pontocska — a másik szántó traktoi Szinte hihetetlen gyorsan közeledik. A igazgató megnyugtat, hogy nem a sö tétség miatt látni ilyen gyorsnak. — Elsőrendű gép. Hármas sebesség gél szánt. — Persze a traktoros sem utolsó - teszi hozzá Fülöp János. Közben a traktorlámpa mellett eg másik kis fénypont is előtűnik. A trak toros Hajder István cigarettájának pa rozsa. Míg azon gondolkozom, vajon ho gyan tudott ebben a közben meglehető sen fölerősödött szélben rágyújtani má meg is áll. — Ez a bakonyai tsz földje ... Igen tegnap is éjjel dolgoztam. 13 holda szántottam meg. — És mikor jön a váltás? — Reggel. A feleségem. Mert Hajder István felesége is tmk toros. Nappal ő szánt, éjjel a férje Hiába, ilyen ez a traktoros házasélet. Elindulunk. A szántóföldön pöfögi traktor lámpája egyre kisebbedik. rm tán végleg eltűnik a sötét ****n.ki.bar.
