Dunántúli Napló, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-11 / 59. szám
NAPLÓ 1959. MÁRCIUS It. I pécsi autóbuszokon is megvalósítják a kétajtós rendszert KRÓNIKA: CSAK UTCÁN ÁT A Pécsi Rádió foglalkozott a Pécsi Közlekedési Vállalatnál az autóbuszokon a kétajtós rendszer bevezetésének szükségességével. Vállalatunk évekkel ezelőtt kísérletet tett a kétajtós rendszer bevezetésére minden vonalon, ez a kísérlet azonban kudarcba fulladt. Érmek egyik oka az volt, hogy azok az ét- vonalak, melyeken gépkocsijaink közlekedtek, igen. porosak voltak és a menetközben beáramló portól az utazóközönség ruhája beporosodott; Akadályozta a megvalósulást az a körülmény is, hogy maga az utazóközönség vonakodott az új rendszer bevezetésétől és nem tartotta be a kétajtós le- és felszállás rendjére kiadott rendelkezést. A kétajtós rendszer ilyen formában való további fenntartása komoly baleseti veszélyt rejtett magában, így azt be kellett szüntetni. Nem utolsósorban azonban forgalmi dolgozóink sem rokonszenveztek az új rendszer bevezetésével, mert a rendelkezéseket be nem tartó utazóközönséggel szemben állandó vitában voltak, melyek sok esetben komoly összetűzésekké fajultak; A bevezetés sikertelenségét okozta az a körülmény is, hogy a kétajtós rendszer beállítása előft nem tájékoztattuk kellőképpen az utazóközönséget a gyakorlati alkalmazásra és arról, hogy az új rendszer milyen előnyöket biztosít úgy az utazóközönség, mint a jegykezelők számára; A fentiek figyelembevétele alapján ma már komoly lehetőségekkel indulhatunk a megvalósítás felé. Az útvonalak rendbehozására — melyeken gépkocsijaink közlekednek — a tanácsok nagy összegeket fordítottak. Több útvonalunkon korszerű bitumenes utat építettek ki. Már csak egy, Vagy két vonalon mondhatjuk, hogy a por beáramlása bekövetkezhet, de reméljük, hogy ezen útvonalak olajozása is megtörténik. Pécs város közönsége ma már nem idegenkedik a kétajtós rendszertől, mert igen sokan külföldön Őr a fővárosban járva tapasztalták, annak előnyeit. Utazásuk kényelmesebbé válik, az autóbusz hátuljába szorított utasoknak nem kell egymást félrelökve a közben felszállókon átgázolniok, hogy le tudjanak szállni. A Mi újság a siklósi járásban ? Fellendült Siklós idegenfor- Képcsarnok és kiállítás a vár- Egészségügyi könyvecskét kapgalma Amióta rendbehozták a sik- lósi várat, fellendült a járási székhely idegenforgalma. Tavaly közel ezer szállóvendége volt a várnak, s rengetegen keresték fel átutazó turisták is. Most, kora tavasszal is majdnem naponta, érkeznek turisták az ország különböző részeiből Szombaton Győr környékéről érkezett egy autóbusz különjárat — diákokkal. Az idegenforgalom fellendítése érdekében hamarosan megnyitják a vár zenés teraszvendéglőjét. Segítség az ó.J tsz-eknck A siklósi járásban huszonegy új tsz-község alakult az utóbbi időben. Az új termelő- szövetkezetek több mint 12 ezer holdon' kezdik meg most a gazdálkodást. A járási tanács minden lehető segítséget megad a termelőszövetkezeteknek. Most végzik a szakemberek elosztását, s máris megkezdték a termelési tervek elbán A siklósi várban állandó jellegű kép- és népművészeti kiállítás nyílt. A képkiállítás anyagát a Szépművészeti Múzeum bocsátja rendelkezésre. Tavaly Csók István műveiből rendeztek képkiállítást. A várban ’ állandóan megtekinthetők a híres siklósi fazekasnépművész, Gerencsér Sebestyén munkái i& 25—30 ezer forint védőoltá- ■tokra A járásban most oltják be Sálk-szérummal a csecsemőket. Az elmúlt évben 18 éves korig bezárólag minden gyermeket beoltottak gyermekbénulás ellen. Siklóson most fejezték be a BCG-oltásokat, s néhány nap múlva folytatják Beremenden. Rövidesen megkezdődnek a himlő elleni védőoltások is, nak a Járás tsz-tagjal A siklósi járási tanács egészségügyi csoportjánál nagy munka kezdődik. Egészségügyi könyvecskéket adnak ki az új termelőszövetkezeti tagok számára. Az egészségügyi könyvecske kiadása előtt minden tsz-tagot alaposan megvizsgálnak, s előjegyzik őket esetleges műtétekre, gyógy- üdültétésre. Tizennégy előadás a „Nászhátsó ajtón való fel- és az elöl való leszállás az egyirányú utasáramlást biztosítja a kocsikon. A forgalom meggyorsul, igy előbb érnek munkahelyeikre, vagy otthonukba. í Az utazóközönség nagyobb \ része fegyelmezett és érkézé- > si sorrendben áll a megállóknál, a terhes- és gyermekes anyákat soronkívül fel engedik szállni, ami a kétajtós rendszer bevezetésénél igen fontos körülmény. Ma már forgalmi dolgozóink is látják, hogy a kétajtós rendszer bevezetése könnyít a munkájukon. Vállalatunk foglalkozik azzal a gondolattal is, hogy a vidéki városok közül elsőnek bevezeti az ülőkalauz-rendszert. Ennek előnyeiről csak annyit, hogy a külföldi nagyobb városokban ég a fővárosban igen nagy népszerűségnek örvend. Reméljük, hogy a kétajtós rendszer ma már városunkban is megvalósulhat, mely az utazóközönség és forgalmi dolgozóink javát fogja szolgálni. Ehhez csak az kell, hogy ne idegenkedjünk tőle ég tartsuk be a kiadott rendelkezéseket. Vállalatunk gondoskodik arról, hogy időben tájékoztassa az utazóközönséget a kétajtós rendszer bevezetésével kapcsolatos tennivalókról a kulturáltabb közlekedés megvalósítása érdekében. ARADVÁRI ISTVÁN PKV forg. oszt. vez. Sokféle helyzetben láttam már inni embereket. (Magamat soha, mert e nagyszerű pillanatban szemem mindig lehúnytam.) Láttam csak úgy egyszerűen ülve, fehér teritős asztal mellett. Láttam olyant is, aki egy teljes délutánon át állva megivott nyolc liter bort a topogóban. Egyszer egy falusi szövetkezeti kocsmában pedig parasztlegényt figyeltem meg, aki egy lábon billegve egész liter homokit leöntött. De ez fogadás volt. Hanem „italfogyasztást csak utcán át“ — még nem láttam. Azazhogy, n Hosszú ideig, évekig nem tudtam megfejteni azt a feliratot, amely egy kimérés ablakában függött, hogyaszongya: „Italfogyasztás csak utcán át“. Aztán elképzeltem, hogy belép a fogyasztó, kér félliter valamit, fizet, kilép az ajtón s amikor átmegy az utca túlsó oldalára, akkor issza meg borát. Mi ebben a jó? Nem tudtam eldönteni. Most a napokban aztán — esküszöm mindenféle egyiptológust mellőzve — megfejtettem a rejtélyt. A belváros egyik — boráról híres — italmérésébe tévedtem, kértem két deci villányit, arasznyi kis üvegbe belemérték s akkor figyelmeztettek, hogy itt, már mint a helyiségben nem fogyaszthatom el. S az üzletvezető jelentőségteljesen az említett szövegű feliratra pillantott. Tehát: csak az utcán át iha- tom meg a kétdeci villányit. Kipillantottam az utcára.., Hm ... Szóval az úttest közepén, esetleg a járdaszélen kell elfogyasztanom a bort. Kint a járókelők sétálnakt beszélgetnek erröl-arról, esetleg egy moziról, egy új cipő’ divatról, vagy a társbérlő disznóságairól, amikor egy* szercsak összenéznek s haU kan, tapintatosan megjegyzik: „Nézd ezt a trógert, itt iszik az utcán, világos nappal ... Hogy nem átallja ez a...” Esetleg jöhet a rendőr is és azt mondja, ne hőbölög- jek az utcán, mert így meg úgy. Mert aki üveggel a kezében hülyéskedik az úttest közepén, az előbb vagy utóbb úgy is hőbölög — egy sza- 'bálysértés erejéig. Nem mertem kilépni az utcára. Pedig a villányi ru- bintvörös színe, illata istentelenül csalogatott, de maradtam. S amíg a csapos újabb vendégeket szolgált ki, gyorsan lehajtottam a kisüvegnyi itókát. Tevékenységemet többen is figyelték, mert a „szobán át" mások is fogyasztottak, rá se hederítve a fitost jelző táblára. Lám, nem történt semmi. A csapos sem szólt, ö kéremszépen teljesítette a kötelességét, figyel- meztetett, amit egyébként úgy sem vesz senki komolyan. De akkor minek a tábla? Vagy a tiltó rendelkezés, ha egyszer úgy sem megy ki senki az utcára egy nagyfröccs- re. Legalább is ezt ne kívánja senki azoktól az emberektől, akik csak egy vagy kétdeci jó, termelői bort akarnak meginni. Elvégre a bécsiszeletet sem az tucán fogyasztjuk el szalvétával a nyakunkban, késsel, villával a kézben, járdaszélén ülve. Qá, hóqq szeleinek minket... utazás”-ból A siklósi járási tanácsnak jól működő kultúrgárdája van. A színjátszócsoport tavaly júliustól októberig a járás tizennégy községében sze- , repelt a „Nászutazás”-sal. Az*1«™* bIelésök közepette? előadások bevételéből díszleteket és zongorát vásároltak. A színjátszócsoport tagjai most kezdik a „Szabad szél” betanulását, ebben az évben ezzel 1 akarják felkeresni a járás községeit; Annyi kedves eseménye volt az idei nőnaonaik., hogy leírásukkal egész köteteket lehetne megtölteni. Mert kinek nem remeg meg a szíve, amikor látja, hogy egy szovjet tiszt kiválaszt az első kerületi nő tan ács tagjai közül valakit — névszerint Sebestyén nénit — és egyenesen neki viszi a magával hozott csokrot — Hogy pontosan olyan a Sebestyénné, mint az ő mamája volt... — magyarázzák az ünneplő asszonyok és szemüvegét törölgetve köhécsel Sebestyén néni is. Hát ilyen hasonlóság? S éppen itt derül ki a nőnapon? És ki ne örült volna, amikor a nyugati városrész óvodáinak apróságait látta táncraperdülni a frissen ácsolt színpadon, vagy amikor alig két hónapja óvodába járó kicsik mondták bátran, kedvesen ez alkalomra tanult mondókájukat? A legnagyobb öröm talán mégis a nyugdíjas asszonyokat érte. Már azokat, akikre gondoltak ezen a napon, mint ahogy nem feledkezett meg róluk az építőipari dolgozók szakszervezetének nyugdíjcsoportja. — Ilyen még nem volt — mondotta az elnök felköszöntője után Fehér Györgyné — a múltban nem gondoltak ránk. Manapság az állam gondoskodik rálunk, nyugdíjat kapunk, tüzelőt lefizetésre és még sok más segítséget, s most itt van ez a meglepetés ... Az asztalon -— amelyet úgy ötven asszony Vett körül —• virsli, sör, sok virág és mindenkinek egy-egy tábla csokoládé ... — Tizenkét éves voltam, amikor a volt Deutsch-féle téglagyárban dolgozni kezdtem — emlékezett vissza az ünneplők közül özvegy Mészáros Jenőné. — Az én ifjúságom után soha nem mertem arra gondolni, hogy rám jó öregség várhat. És most mégis olyan jó ... jő, hogy szeretnek minket.., (H. M.) készítését; A gépállomások. ezekben a napokban írják ösz-S sze az igényeket, osztják el a 8 gépeket, s megkezdik a mun- S kát az új termelőszövetkezetekben is. Pécsi színészek Siklóson Gyakran ellátogatnak Siklásra a Pécsi Nemzeti Színház tagjai. Szombaton adták elő a községi kultúrházban Fejér István ,,Bekötött szemmel” Című drámáját. Előtte a .,Szókimondó asszonyság”, a „Szta/m bul rózsája” és a „Bástya- sétány 77” voltak műsoron. A siklósiak nagyon kedvelik a pécsi színészgárdát, ezért ők is gyakran járnak be a színházba. „Az ember tragédiá- ia”-t. a ..Szent Johanná”-t és a „Cigányprímás”-t Pécsett nézték meg, külön autóbuszokkal utaztak a városba. ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■•■■■■■■■•■■■■■■■■■■■■■■■■■•■•■■■■■■■■■•■■■a lo az áruellátás Ha a siklósiak azelőtt vásárolni akartak, legtöbbnyire Pécsre utaztak. Most amit Pécsett lehet kapni, abból itt is van. A vas-műszaki bolt kirakatában villanyfőzők társaságában éppúgy ott áll a mosógép, varrógép, mint Pécsett. Kifogástalan az ellátás méterárukból, konfekcióé holmikból, cipőkből, élelmiszerekből. A csemegebolt kirakatában déligyümölcsök, mandarin, füge kínálkozik. A leértékelt áruk boltja két hónapja nyílt meg, a közelmúltban bővítették ki • *1- és kenyér boltot. TERMELJÜNK négyzetes-fészkes vetésű silókukoricát l A négyzetes-fészkes vetésű silókukorica termesztés módszerének elterjesztése az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben a hibridkukorica-vetőmag használatát is lényegesen meghaladó előnyökkel jár. Természetesen vetőmagnak e módszer alkalmazása esetén is legjobb a hibrid. Melyek az új módszer előnyei? Első és legfontosabb előnye az, hogy egységnyi területen az összes eddig ismert termesztési eljárás közül az új módszerrel termelt silókukorica adja a legtöbb tápanyagot. Ennek különös jelentősége van nálunk, ahol a szántóterület kevés, a népsűrűség nagy és a raSkarmány termő terület növelésének csak szűk lehetőségei vannak. Előnyös a négyzetes-fészkes vetésű silókukorica termesztése másodszor azért is, mert olcsó. Mi a takarmányt drágán termeljük. Emiatt a hús- és tejtermelés költségei is Igen nagyok. A silókukorica termesztés megszervezésével a tej- és hús önköltsége jelentékenyen csökkenthető. Harmadik előnye, hogy kiváló takarmányt ad, amely igen kedvező a tej hozamra. Az új módszerre való áttérés az állattenyésztés, elsősorban ’ a marhahizlalás és a tejtermelés nagyarányú fellendítését eredményezheti. A több és olcsóbb tej viszont kedvezően érezteti majd hatását a hússertés-tenyésztésre és a baromfitenyésztésre is. Az előnyöket mérlegelve tehát kívánatos, hogy állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink bátrabban térjenek át a négyzetes-fészkes vetésű silókukorica termesztésére. Termeljék azt mindenekelőtt az egynyári szálastakar- mánynövények, valamint a tavaszi árpa és a zab rovására. Felmerülhet a kérdés, hogy miért nem terjedt el nálunk már korábban ez a módszer? Továbbá, megvannak-e az új nagyhatású módszer elterjesztésének feltételei? Elterjedésének korábban két legfontosabb feltétele: a kielégítő munkájú négyzetbevető gép, és a jó konstrukciójú silókombájn hiányzott. Ezzel szemben a silókukorica-termelés ma már 100 százalékig gégépesithető. Tavasszal 1300 négyzetbevető gép áll a mező- gazdaság rendelkezésére. A régi TVD—6-os gépek kiszolgálásához 5—6 emberre volt szükség, a vetés bonyolult volt és sokszor nem a gépkezelőkön múlott, hogy egyáltalán nem sikerült. Az új átlós-huzal áttelepítésül gépek kezeléséhez mindössze két ember szükséges: a traktorvezető és a gépkezelő. Előnye továbbá, hogy az egy fészekbe kerülő magmennyiség szabályozható, továbbá 10 óra alatt 15 haldat vet be, tehát teljesítménye nagyobb. A korszerű vetőgépen kívül nagy mennyiségű kalibrált hibridkukorica-vetőmag áll a termelni kívánók rendelkezésére. A silókukorica betakarításához a múlt évi 420 darabbal szemben 1959-ben 1 065 silókombájnt kap a mezőgazdaság. Ez a gépellátottság, mintegy 100 000 holdon teszi lehetővé a négyzetes-fészkes silókukorica termesztését. Ezek után vizsgáljuk meg azt is, mi a sikeres silókukoricatermesztés titka? A silókukorica-termesztés agrotechnikájáról tudnunk kell elsősorban azt, hogy a silókukoricát olyan talajba vessük, amelyet szemeskukorica termesztésre is jónak tartunk. A trágyázás és műtrágyázás szabályai ugyanazok, mint szemes termesztés esetében. Gondosan munkáljuk el a tal^jfelületet, mert a vakbarázdás. osztóba- ráadás, kellően el nem munkált táblán a vetőmag egy része nem kerül megfelelő mélyen a talajba, nem csírázik ki a mag, a vetés foltos, tőhiányos lesz s ez természetesen csökkenti a termelést. Másik fontos tudnivaló, hogy a vetéshez kifogástalan csírázóképességü kalibrált és lehetőleg csávázott vetőmagot kell használni. A vetést négyzetbe és úgy kell végezni, hogy egy fészekbe 2—3 mag jusson. Nem több és nem kevesebb! Ilyen mennyiség mellett 20— #2 000 növényünk lesz holdan- fcént. Ez a sűrűség még biztosítja a csöképződést és lehetővé teszi, hogy a csőtermés az össznövényzet súlyának mintegy 40 százalékát adhassa. A növényápolás teljes mértékben géppel történik. Boro- nálni kell a kelés előtt, kelés után, keres ztbe-hosszába is. Kultivátorozni a vegetációs időszak alatt általában háromszor kell. szintén két irányban. Kézzel kapálni, fattyazni, egyelni, ha a vetés jó volt, nem szükséges. A kukorica betakarítása a teljes viaszérés állapotában tör ténik, amikor a csövek főzni valók. Az egész növényt — tehát a csövet, szárat és a levél- zetet — tekintve a kukorica ekkor tartalmazza a legtöbb tápanyagot. Míg a régi módszerrel termesztett silókukorica tápértéke keményítőértékben kifejezve 12—14, az új módszer szerint termesztetté átlagosan W—20. Ez azt jelenti, hogy a bMőle készült siló minden 4 kilogrammja annyi tápértékét tartalmaz, mint 1 kiló szemeskukorica. A siló savtartalmónak 60—90 százaléka tejsav, ez annyit jelent, hogy a nagy mennyiségű tej- sav tartósító hatásának következtében a siló tápanyagvesztesége minimális. Változtatni kell a silóépítés régi módszerén is. A henger alakú silók készítésének ideje lejárt, mivel drágák és üzemeltetésük nehéz. A jövő az ároksilóé! Kívánatos, hogy a nagyüzemek a keskeny, 3 méteres fesztávolságú silók helyett 6 métereseket építsenek; A téglából épült falközi áthaj- tós 3 méter széles siló építési költsége köbméterenként 225 forintba kerül. Ha a fesztávol- ság 5,6 méter, akkor az építési költség már csak 119 forint. Az előregyártott betonelemekből készített úgynevezett „palánk“ áthajtó siló pedig köbméterenként csak 70 forint. Könnyen az istállóba szállítható a szilázs, ha a silót és az istállót kisvasúti sínnel kötik össze. Az ilyen siló az úgynevezett „öneteté6‘’-re is felhasználható, s ez a költségek csökkentésének újabb forrása. Kormányzatunk jelentős segítséget nyújt az állandó jellegű silók építéséhez is, 1959-ben az állami gazdaságokban 1.4 millió, a termelőszövetkezetekben pedig 700 000 köbméter állandó jellegű silót építenek. Ez az állattenyésztés további fejlesztésének egyik úiabV foss rása.
