Dunántúli Napló, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-10 / 58. szám

1959. MÁRCIUS 10. NAPLÓ 5 Megyei igazgatói értekezlet IA kongresszus küszöbén ö ö ■ a Lenavel Népköztársaság a Lengyel Egyesült Munkás Hétfőn megyei értekezletre ittek össze a baranyai isko­lák igazgat M. Az értekezlet célja az volt, hogy a tanév elején leszögezett feladatok félévi teljesítését értékeljék, és megbeszéljenek néhány olyan célkitűzést, amelynek megvalósítása a soromkövetke- ző hónapok, a második fél­év folyamán kívánatos. A be­számolót Takács Gyula elv- társ, a megyei tanács műve­lődésügyi osztályának vezetője tartotta. A továbbiakban is­mertetjük a beszámoló leg- , fontosabb pontjait. Eszmei-politikai egység Az ifjúság helyes nevelésé­nek egyik alapfeltétele a pe­dagógusok eszmei-politikai egysége egy-e;V tantestületen belül is. Ennek az egységnek a-jellemzői: harc a szocialista tanterv megvalósításáért, az ifjúsági szervezet segítése, a párt távolabbi perspektívát adó és napi politikai állás- , foglalására való reagálás, stb. 1 Az egység megteremtése las- ! sú, szívós munkát igényéi fő- ! leg az igazgatók részéről. Ezt ; a munkát a megye iskoláinak ; igazgatói nagyrészt teljesítet- , ték, legalábbis tettek valamit í a cél érdekében, Ezt bizo­nyítja, hogy jónéhány politi­kai kérdésben megteremtődött már az egység a pedagógusok között. A további megszilárdu­lás elősegítését célozzák a ta­nács javaslatai, amelyek a következőik: támaszkodjanak az igazgatók a helyi párt- és állami szervekre. Az egység megteremtését a tantestület haladó magjában kezdjék el, s ez maga is segítse tovább az igazgatót nehéz munkájában. Folytassák tovább az ideoló­giai továbbképzést, amely a politikai fejlődés biztosításá­nak, folyamatosságának leg­főbb eszköze. feladatok a szocialista falu meg terem tésében A szocializmus gyors építé­sének egyik fő feladata ma a mezőgazdaság szocialista át­szervezése. Ebben a munká­ban nagy szerep jut a falusi pedagógusoknak, s az iskolák­nak is. A pjedagógusoknak te­kintélyüket latba vetve, iga­zuk tudatában kell segítemiök a parasztoknak a kollektív út­ra való rávezetésében. De ha ez megtörtént is, tisztában kell lenniük azzal, hogy a megala­kult szövetkezet még nem szi­lárdult meg, a tsz-tag még nem szocialista gondolkodású ember. Az akadálytalan fejlő­dés érdekében a művelődés nagy erejével, az ifjúsági szer­vezettel közösen tovább kell dolgozniuk a pedagógusoknak a kollektív szellemű új ember­típus kialakításán: A pedagó­gusok szoros kapcsolatot tart­hatnak a tsz-szél, akár úgy, hogy segítenek ellátni az ad­minisztrációt, amíg erre szük­ség van, akár úgy, hogy ma­guk is belépnek a szöyetke- zetbe. Mindezek hasznos és dicséretes tettek, azonban — s ez természetes — csak ha a nevelői munka ezt nem sínyli meg. Az iskolát a falu szocialista átalakításának egyik fontos bázisává kell tenni. Ez a mun­kásosztálytól kapott megbíza­tása a falusi! iskolának. Az if­júságot a falu és a nagyüzemi mezőgazdaság szeretetére kell nevelni. Ezt szolgálhatják a gyakorlati oktatás egyes voná­sai, a természettudományos nevelés, és az állandó kapcso­lat az élettel — a termelőszö­vetkezettel, a közeli mezőgaz­dasági üzemekkel, stb. BányászSsüldöttség utazik tanulmányútra Belgiumba Alig két hónapja, hogy Szir­tes Lajos, a Pécsi Szénbányá­szati Tröszt kutatási osztályá­nak vezetője és dr. Bank Jó­zsef, a Pécsi Szénbányászati Tröszt üzemorvosa visszatért nyugat-németországi tamiul- mányútjáról, ismét két bara­nyai bányász műszaki indul Belgiumba. Szirtes Lajos és dr. Bank József az Elektro Aero­sol kölni cég meghívására uta­zott az NSZK-ba és ott megis­merkedett a szilikózisvesziélyes bányászatban alkalmazott elektro aerosol irihalálőkészü- lékkel és azok hatásosságával, valamint tájékozódtak az NSZK pK>rvédelméről és porvé­delmi kutatásairól. A most induló csoportot — ame’y valószínűleg március 14-én indul útnak — dr. Em­ber Kálmán, az Országos Bá­nyaműszaki Főfelügyelőség fő­mérnöke vezeti. A tanulmány­úton részt vesz még Csetneki István, a Nehézipari Miniszté­rium szénbányászati főosztálya termelési osztályának vezetője, Csabai Ákos, a Bányászati Ku­tató Intézet villamososztályá­a kerületi bányaműszaki fel­ügyelőség vezetője. A tanul­mányút résztvevőinek vizsgá­lata öt témakörre «szlik. így tanulmányozni fogják a gáz­kitörés elleni gyakorlati véde­kezés módjait, a villamosetmar- gia bányabeli alkalmazásának lehetőségeit és határait gázki- töréses bányaüzemekben, a bá­nyabeli szállítás korszerűsíté­sét, különös tekintettel a vá­ratlan gázkitörés veszélyére. Programjukban szerepel a sujtólégbiztos diesel- és akku­mulátoros mozdonyok haszná­lata lehetőségeinek és feltéte­leinek megismerése. Tanulmá­nyozni fogják a gázkitörés ve­szélyes bányák riasztásának megoldását, a metánindikáto- rok gyakorlati alkalmazását, valamint a szénbányászat hű­tési problémáinak gyakorlati megoldását. A tanulmányút előrelátható­lag 19 napig tart majd. A ta­nulmányút résztvevői a bel giumi tapasztalatok alapján fognak majd dönteni több, ná­A tanulmányi eredmények javításáért Az általános iskolákban nem túlságosan biztató a kép a fél­éves eredmények vizsgálata­kor. Elég nagy a bukott ta­nulók száma, s a lemorzsoló­dás is nagyobb, mint megen­gedhető lenne. A középiskolák esetében javulás mutatkozik, de a kép itt sem kielégítő. A pedagógusoknak sokkal több, áldozatos munkája szükséges ahhoz, hogy a tanulmányi eredmények általában javulá­si tendenciát mutassanak. Az igazgatók a jövő félévben fel­mérik az iskolájukban mutat­kozó hiányosságokat, különö­sen a bukásokat és annak okait, és részben az általános — részben a helyi szempontok figyelembevételével komoly intézkedéseket hoznak, s ter­veket dolgoznak ki a hibák megszüntetése ' érdekében. Segítsen az ifjúság nevelésében az egész társadalom 4 Amennyire az ifjúság neve­lése az egész társadalom ügye, olyan mértékben szükséges, ■ hogy ebben a nagy feladatba« ~ a pedagógusok segítséget kap­janak. Nggyon termékeny az iskola és a szülők kapcsolata, amelyet mind szorosabbra kell fűzni. Támaszkodni kell a szü­lői munkaközösségek munká­jára, s az SZMK tagjainak összetételét ig figyelemmel kell kísérni, be kell vonni a legfelvilágosultabb gondolko­dású szülőket. De nem kevés­bé fontos a patronálási moz­galom az ifjúság életre és gya­korlati életre való nevelésé­ben. A tanulók műszaki gya­korlatainak tovább fejlesztése, az üzemek, a társadalmi szer­vek segítése — anyagi és er­kölcsi szempontból egyaránt minden eddiginél nagyobb ered menyekkel biztat a jövőre nézve. E kérdések után szó esett az iskoláztatás, a felnőtt-oktatás, az igazgatók munkájának né­hány problémájáról. Az érte­kezletet a délutáni órákban vi­ta követte, amelyen részlete­sen megtárgyalták a fent em­lített kérdéseket és azoknak helyi vonatkozásait. A Lengyel Népköztársaság a Lengyel Egyesült Munkás- párt Hl. kongresszusára készül. A párt legmagasabb fórumá­nak tanácskozása mérföldkő az ország életében. A lengyel nép a kongresszust megelőző hónapokban széleskörű munkaver- seny-mozgalmat kezdeményezett. Minden üzem, gyár, termelő- szövetkezet munkafelajánlást tett, hogy elősegítse a kong­resszusi tézisekben megszabott feladatok teljesítését. Ebben az időszakban a lengyel népgazdaság új sikereket ért el a dol­gozók életszínvonalának növelésében. A képek a lengyel ipar sokoldalú tevékenységét mutatják be. Várható időjárás kedden estig: kisebb felhőátvonulások, valószí­nűleg már eső nélkül, mérsékelt ■ szél, a nappali hőmérséklet alig , változik, az éjszakai lehűlés kele- ten kissé erősödik, lünk még vitás kérdés felett, i Várható legalacsonyabb éjszakai 'hőmérséklet: mínusz 1—plusz 2 IDŐJiiRÁSJELENTÉS helyenként fok között, fok alatt. Legmagasabb nappali hőmér­séklet kedden: 10—13 fok között. Távolabbi kilátások: túlnyomóan • derült Idő, gyenge éjszakai fa- ■ gyokkal. g üllő nak Vezetője, TaillEsy István. a Pécsi Szénibányászati Tröszt főmérnöke, és Koncsag Károly, Városi tanácstagok fogadóórái Március 10-én fél 5 órakor: Bú­zást Mátyás az István-aknai kultúr- otthonban, délután $ órakor: Arató Pálné a Budai II.-kultúrott- honban, Papp Imre a városi ta­nács I. em. 55. ajtó. Vörös Pál a szülésznőképző Iskolán, dr. Gróf Pál a Petőfi utcai ált. iskolában, este 6 órakor: Györkö Antal az Ágoston téri ált. iskolában, Ru- zslnszky Józsefné a terményfor­galmi vállalatnál. Március 11-én délután 5 órakor: Ambrus Jenő a Vasas II. kultúr- házban, Dúsa Pálné a Vasas I. vb. kirendeltségen, Stettner Józsefné a pécsbányatelepi vb-kirendeltsé- gen. Papp János a Felsővámház utcai Iskolában, Zöld Gézáné az alsomeszesl Iskolában, dr. Czéh Károly a Janus Pannonius Gimná­ziumban, Antal György a gyer­mekklinikán, Molnár Géza a Petőfi utcai ált. Iskolában, Marsaiké Pé­ter az EPFU Megyeri út 50 6Zám alatti helyiségében, dr. Kocsis Mi­hály az egyetem gyógyszertani in­tézetében (Rákóczi úti bejárat), este 6 órakor: Bozsér János a sza­bolcsi nőtanácson. Keresztes Mi- hályné a szabolcsi pártházban. Március 12-én délután 5 órakor: Szilas István az Ágoston ten ..l- talános iskolában, Tóth Ferencne a Petőfi utcai ált. iskolában, Till József a Baromfi be zvtij t< > VAH-n_ <1 (Doktor S. u. 8.), Bflkkfisdi István Szentkút 30. sz. alatt, Hosszú Ist- ván a patacsl kultúrházban, este u órakor: Czöndör Ferencné a gyár­városi Iskolában, Odor Sándorné az Egyetem utcai ólt. iskoláján. Március 13-án délután 5 órakor: Tasnádi Jenő a Mátyás kir- utcai i‘alános i/*kc£ában Március 14-én délután 5 órakor: lavnsi Nándor a repülőtéri part- mlyiségben.­Cseng az üllő, a tü­zes vas szikrái mér­gesen röppennek, szerte a kalapács | alól. J — Ne olyan rövi­den, Lajos, hosszab­ban hajtsad! — szól |két kalapácséi‘és kö­zött a mester. Mert > Kálmán Lajos kovács .tanuló kezében cseng a kalapács, ő hajlít- gatja, alakítja a tüzes vasat. — Nemsokára már fölszabadul, ügyes gyerek — mondja a mester, s hogy való­> ban úgy , van, azt a > pár pillanat alatt el- i 'készülő munkadarab I bizonyítja. Egy hajlí- tás, egy kis kalapá­lás, és máris kész a boronahűzó kampó. ! Kémesen Pintér Ferenc az egyetlen kovács. Mikor a falu tei-rnelőszövetkeze ni község lett, ő is ^be­lépett a tsz-be. — Ha mindenki a közöst választotta, ' én sem maradhatok jkint, meg aztán így a megélhetés is jobb lesz — mondja, j A műhelyében, ahol i különben csak a ' .jryalogszerszámok" sajátjai, a többi bé­relt holmi, a gyerek­kocsitól kezdve a da- rálóventillátorig sok minden van. Patkó, rossz kerékpár, va­salásra váró eke-tali­ga kerék, életlen cso- roszlya, kicsorbult metszőolló, szövőor­só... Szóval van itt munka bőven, s ami­lyen sok, annyiféle is. — Csinálunk mi kérem a gombostűtől kezdve a repülőgépig mindent — mondja a mester és szemüvege mögött egy kicsit huncutkásan csillan meg a szeme, mert hát ami igaz az igaz, ebben azért vap né­mi túlzás. De ha repülőgép nincs is, egy félig kész vaskapu azért akad. Keresem rajta a kovácsok kedvelt cirádáit, a virágfor­mára hajlított vasat, meg a díszes kacs­karingókat. Hát azt bíz kereshetem. ~r Nincs. — Nem szereti már a nép az olyasfélét. Modernizálódnak fa­lun is kérem. De asért csTk szép az a kapu, ha nincs is rajta ciráda. Pin­tér Ferenc szeret ilyesmivel foglalkoz­ni, mert inkább hi­deg-, még lemezmun­ka. — A tűzimunikát már nem nagyon bí­rom. Nehéz dolog az. Persze, ha kell, még ma is megfogja a nagykalapácsot, nem olyan ember ő, aki megijed a munkától. S nem is akármilyen az, amit ő megcsinál. Élete egyik legna­gyobb műve a kórne- si malom síkszita rá­mája a példa rá. — Annak idején 1952-ben vagy 51-ben — nem emlékszem már rá pontosan, ak­kor kellett a malom­nak a ráma. Nagy munka lett volna, meg nehéz is. Pécsett nem vállalták el. — Mondom, majd én megcsinálom. Két hónapiig tartott. Az anyagot Győrből ho­zattuk ... Azzal a ke­rettel még ma sincs semmi baj. Látszik rajta, hogy büszke erre a mun­kájára, s még csak úgy féligmeddig ma­gának, hozzáteszi: — Háromszáz lyu­kat kellett rá fúrni, s eltérés nem lehetett egy milliméter sem . Bizony, nagy munka volt. Most, hogy belépett a termelőszövetkezet­be, már terveket sző, pedig a tsz még nem sok munkát adott neki, hiszen nemré­gen alakult. — Egy rétgyalyit tervezek a tsz-nek, — mondja is már rajzolja is a homok­ba. — így lesznek a csoroszlyák, így a gyalukés, itt hátul meg egy tüskeboro­na. Ezzel •rémenná a rétre..; aztán .ehet géppel kaszálná. Egy fűkasza is szo- morkodik az udva­ron. Még a régi, 55- ban feloszlott tsz-é volt. — Azóta itt rozsdá­sodik szegény. "Víajd most megjavítom, aztán ezzel is tehet dolgozni. Visszamegy a mű­helybe. Újra felcseng a kalapács nótája, — formálódik a tüzes vas, alakot öltenek a tervek: ■ ■ I Mesie'ent a Be'polkai Szemle márciusi száma ■ A szerkesztőség a folyóirat “legújabb számát a termelőszó­■ vetkezeti mozgalom fejleszté- 1 se és megszilárdítása terüle­tén adódó feladatoknak szen- gteli. Szendrei József egy új g termelőszövetkezet első léoé- gseiről, Lányai Sándor a Győr g—Sopron megyei tapasztalatok g ról írt. Gönczi László minisz- Jtériumi osztályvezető a terme- g lő6Zövetkezetek gazdálkodásá- 5 hoz ad néhány hasznos taná- 5 csőt. Nádas Gáspár a földjára­dék és a nyugdíj kérdéseiről tájékoztatja az olvasókat. A folyóirat közli Kiss Dezső cikkét a szocialista munkaver­senyről. Gombó Pál, a Kíná­ban járt újságíróküldöttség 'agja a hatalmas ország cso- aa-nlos eredményeit ismerte­ti. Ocrel János a népi ellenőr­zés rendszerét elemzi. A folyóiratban megjelent a tanácsköztársaság esemény e« nek teljes időrendi táblázata, valamint alkotmánya.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents