Dunántúli Napló, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-04 / 53. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK? DUNÁNTÚLI NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM. 53. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR SZERDA, 1959. MÁRCIUS 4. legkezdOdteK a tavaszi marnak a iMzMzeii Az idén korán beköszön tött a jó idő, idejében meg lehetett kezdeni a tavaszi munkákat. A termelőszöveitkezetek is igyekeznek kihasználni a korai meleget, s minde­nütt megfeszített erővel do'go zna,k. Ha a meleg tovább tart, egy-lkettőre földbe kerülnek a tavasziak. Van olyan tsz is, ahol a tavaszi árpa és a zab vetését már befejezték vagy még a héten befejezik. Bólyi Kossuth Február 20-án lehetett meg­kezdeni a földeken a munkát, mert előtte esett egy kis hó. Mostanra azonban már meg­szikkadt a föld és sok mun­kával már végeztek is. Folyik a talajelőkészítés, szántás, ne- hézfogasolás, hengerelés. Az előkészített talajokba már szórják a műtrágyát a tavaszi vetések alá. Eddig 138 holdat szórtak be holdanként 1 má­zsa szuperfoszfáttal és 50 kg pétisóval. Lassankint végez­nek a fe.itrágyázásokkal is; Ezt a munkát eddig 200 holdon végezték el, ebből 80 hold lu­cerna. A lucernára is holdan­ként I mázsa szuperfoszfá­tot és 50 kg pétisót szórtak. Az őszi kalászosok is kaptak holdanként 50 kg pétisót;. ha esetleg szükséges lesz, jövő hónap elejéin kapnak még egy adagot: Azért kell annyi szuperfosz­fátot használná, mert istálló­trágyával legfeljebb csak négy évenként tudnak trágyázni és ez magában nagyon kevés lenne. Különben 3 ezer mó­ki a földekre szarvasba, de ezt már a jövő évi répa alá szántják: Jelenleg a földben őszi árpa van. A vetéseikkel is jól állnak. A zabvetést már befejezték az elmúlt napok­ban és most a 28 hold zab elvetése utón megkezdték a borsóvetést. Borsót 30 holdon vetnek; Bőven akad munka az 50 holdas gyümölcsösben is. Met­szik és tisztítják a fákat, ül­tetik a málnát. Egy eldugott forrás környékén, mintegy 10 holdnyi területen öntözéses kertészetet létesítenek. Most folynak a csatornázások. ' A Kossuth Tsz tervei között nagy jelentőségű a szerződé­ses ipari növények termeszté­se. 35 hold cukorrépájuk lesz, 20 hold kender, 12 hold répa­mag, 10 hold káposztarepce, 10 hold szója. Majsi Táncsics Majson már befejezték az őszá mélyszántások sámatózá- sát teljes egészében, 257 hold­nyi területen. Az őszá vetések fejtrágyázásából már csak 60 hold van hátra, a többi 281 holdon ezt a munkát már be­fejezték. A tavasziak alá a műtrágyaszórást — sajnos —, csak kézzel tudják végezni, mert a bólyi gépállomásnak kevés a műtrágyászóró gépe, de azért jól állnak, így is már 70 holdon elvégezték. Itt ma­gasabb a műtrágya-adag, mint Bolyban, 1 holdra 150 kg zsa istállótrágyát is hordtak szuperfoszfát és 100 kg pétisó. Erre azért van szükség, mert Majson a viszonylag nagy földterülethez csak annyi is­tállótrágyájuk van, hogy leg­feljebb 5 évemként tudnának trágyázni; A vetés is jól halad. Befe­jezték a borsóvetést és zab vetését. Borsóval 50, zabbal 20 holdat vetettek be. Befejez­ték a gyümölcstelepítést is. 725 gyümölcsfát ültettek el. Ebből 600 besztercei kék szil­va, 125 kajszi. Mór a gyü­mölcsfák egyedi trágyázását is elvégezték. A szőlőben pe­dig folyik a nyitás; Ipari tanulók seregszemléje A tanácsköztársaság 40. és az iparoktatás 10. évforduló­jának tiszteletére díszelőadást rendezett az 500. sz. Iparita- nuló-Intézet hétfőn este a Nemzeti Színházban. A hatal­mas seregszemlét amelyen az iskola 1400 tanulója közül csak kevesen nem vettek részt, az intézet KISZ-szervezete és kultúrcsoportja szervezte, ter­mészetesen a tanárok, minde­nekelőtt a sokoldalú Bors Fe­renc szakoktató, kulturális megbízott segítségével. A zsúfolásig megtelt padso­rok közt legnagyobb sikere kétségtelenül a balettszámok­nak volt. Az intézet tehetséges fiatalokból álló balettkara Chopin Balett-etűdjének, We­ber: Felhívás keringőre és Ha- csaturján: Ukrán tánc című szerzeményeinek hangjaira táncolt, szép díszletek előtt, ötletes ruhákban. A koreográ­fiák tervezője és egyben a tán­cok betanítójaként meg kell említeni Bártfai Márta balett­tanárt .akinek lelkes, szakértő munkája érződött a produkciók mögi^j. A szólisták valameny- nyien: a bájos Hegedűs Mari­ka, partnerével, Kovács Ist­vánnal, Nagy Vera és Varga Lajos, akik Grieg: Anitra tán­cát adták elő, és a kedves Szá­dén más között erről tanús­kodtak a tánccsoportok pompás ruhái, a piros csizmák, ame­lyekben olyanok voltak a Bagí leánytánc táncosai, mint egy kedves mezei csokor. De ha­sonló sikere volt a Kónyi ver- bumknak és az Ócsárdi süve­gesnek is. A népi táncokat Százuj István szakoktató taní­totta be: Újabb színfoltot jelentett a hangulatos műsorban a szín- - játszócsoport föllépése. Igaz,$ nehéz, tálán túlságosan is ne-j héz feladatra vállalkoztak Ros-j tand Sasfiók-ja néhány jele-1 petének előadásával. De — mint ahogy ezt Bors Ferenc bevezetőjében mondotta is —1 a nézők nem elsősorban mű-J vészetet keresni - jöttek el erre ttyörű élőkép is, amellyel a tornászok kedveskedtek bú­csúzóul. Az ipari tanulók seregszem­léje jól sikerült, és akik még kételkedtek abban, hogy az iparoktatás tökéletesen össze­kapcsol Írató a kulturális neve­lésed, azoknak ez a színvona­las, kedves díszünnepség adta meg a végső cáfolatot; Hruscsov elvtárs ma Lipcsébe érkezik Berlin (MTI): A kedd reggeli lipcsei lapok közük, hogy Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, szerdán délben Lipcsébe érkezik és a déli órákban beszé­det mond az új városháza előtt rendezendő nagygyűlésen. Hruscsov elvtárs és Macmillan beszéde a szovjet kormány fogadásán Moszkva (MTI—TASZSZ). A szovjet kormány hét­főn este a moszkvai nagy Kreml-palotában fogadást adott Harold Macmillan, Nagy-Britannia miniszterelnöke tiszteleté- re, A szívélyeshangú fogadáson Hruscsov elvtárs és Macmil­lan beszédet mondott. Hruscsov elvtárs beszéde elején kifejezte azt a remé­nyét, hogy az angol vendégek saját szemükkel győződhettek meg a szovjet nép jószándé­kairól, vendégszeretetéről, va­lamint arról az erős vágyáról, hogy békében és barátságban éljen Nagy-Britannia, valamint a világ többi országainak né­peivel. Hálásak vagyunk önnek mi­niszterelnök úr, azért az elha­tározásáért, hogy ellátogatott a Szovjetunióba, bár hazájá­ban, valamint szövetségesei­nek országaiban voltak bizo­nyos előítéletek azzal kapcso­latban, hogy hasznos lesz-e az Ön utazása és a szovjet veze­tőkkel való találkozása. Jó, hogy Ön felülemelkedett eze­ken az előítéleteken. S az a jó szándék vezérelte, hogy meg­találja az utat azokhoz a meg­oldásokhoz, amelyek megtisz­títanák a légkört és elháríta­nák az új háború kitörésének lehetőségét — mondotta Hrus­csov. Elégedettek vagyunk a vé­leménycserékkel. Eszmecse­réink különböző légkörben s különböző körülmények kö­Szovjet művészek eszlrád estje Március 9-én, hétfőn este a Pécsi Nemzeti Színházban esztrádmüsor keretében a Szovjetunió Nagyszínházán nak szólistái, az Uráli Orosz Állami Kórus szólistái, álla­mi versenydíjas művészek, a Szovjet Állami Rádió tagjai és hangszeres szólisták sze« repelnék. zött folytak le. De a leg­béke virágai, a világ népei nek örömére. Hadd mondjam meg. hogy megbeszéléseinken angol ven­dégeink egyes kérdésekben helyesen, értelmezték álláspon­tunkat. Sok érdekes gondola­tot vetettek fel, különöskép­pen az atom- és hidrogén­utóbbi évek folyamán kap­csolataink úgy alakultak, hogy nem is lett volna reá­lis, ha azt reméltük volna, hogy nagy erőfeszítések nél­kül megtisztíthatjuk a lég­kört — hangsúlyozta Hruscsov elv­társ, Reméljük, hogy szövetsége­seikkel való találkozásukkor olyan megoldásokra töreksze­nek majd, amelyek elfogadha­tók mindkét fél számára, s előmozdítják a „hidegháború” megszüntetését. Mi ugyanerre fogunk törekedni. Beszélgeté­seink és álláspontunk kölcsö­nös megvilágítása után Önök is, mi is jobban előkészültünk erre. Az ily találkozások hasz­nosságát igazolja már az a tény is, hogy most már job­ban ismerjük egymás nézeteit. A népek természetesen töb­bet várnak Olyan megoldáso­kat várnak, amelyek eloszlat­nák azokat a felhőket, ame­lyek megakadályozzák, hogy a nap sugarai melengessék boly­gónkat, s olyan feltételeket te­remtsünk a földön, amelyek közepette gazdagon virulnánas Postás műszakiak és munkások részleges bérrendezése Pártunk és kormányunk in­tézkedésére az 1957-es évi általános bérrendezéskor a postás dolgozók keresete 21,6 százalékkal emelkedett. — A párt és a kormány azonban mérlegelte a posta műszaki te­rületén foglalkoztatott ■ dolgo­zók felelősségét, eddigi mun­kaeredményét ég, életkörülmé­nyek javításának lehetőségét. Ennek alapján született meg az a mánásztertanácsf határo­zat, amely 1959. február 1-i hatállyal egyes postai műsza­ki dolgozók béremeléséről in­tézkedett A Postás Szakszervezet Te­rületi Bizottságától kapott tá­jékoztatás szerint a részleges fegyverkísérletek megszán tété- béremelés elsősorban a posta­mérnököket, technikásokat és postás szakmunkásokat érinti, akiknek soraiban a bérrende­zés nagy megelégedést váltott ki: Örömmel veszik tudomá­sul, hogy pártunk és kormá­nyunk figyelemmel kíséri a postások érdemes munkáját és ez a megbecsülés még jobb eredmények elérésére ösztön­zi postásainkat; ^Tjépa-tupa } Különös, érdekes ismerős- hoz juttatott ez a játékos- az estére. A fiatalok lelkese- * muzsikájú, furcsa szó: tépa­tupa. A kémesi tanácsházán hallottam. Kissé ' értetlenül nézhettem körül, mert az asz­talnál írogató Zentai János tanácstitkár elmosolyodott. — Ez egy ormánsági tájszó, egy tésztaféleségnek a neve — désének, munkájának gyümöl­csét úgy nézték, hogy éppen ezt a lelkesedést és munkát keresték mögötte. És igy nem számított, hogy egyik-másik fiún furcsán tapadt a bajúsz, vagy nagy volt a kabát, vagy ^ Kgy íes£Uljeíese remegő a hang az elfogódott- >' világosított fel. ságtól. Végeredményben a Sas- < pár perc múlva kiderült, fiókban egypár ügyes fiatallal hogy ez az őszhajú férfi, nap- ismerkedhettünk meg, elsősor- nap után, mikor a titkári pop­ban a Ferenc herceg szerepét dókat leteheti, mindig visszá­játszó Buzádi Bélával, aki né- tér régi szenvedélyéhez, szóra­_______ | hány jelenetben meglepően jó hozásához, a néprajzhoz. Vo ntai Erna, Dvorák: Balettje- alakítást nyújtott. Moliere: Ké-^ — Már gyermekkoromban ve] — mind szépen, lelkesen és nyeskedők című vígjátóka még megszerettem a néprajzot, s jobban sikerült, ami a darab szinte azóta aktívan foglalko- komédiózó jellegével függnöm vele. Nagyon sok. érdekes össze. A kikosarazott kérők, a derék polgár-papa, a kényes- kedő lányok és az uraskodó inasok szerepében otthonosan, a tréfás hangulatba beillesz- í kai és legutóbb kedve mozogtak a kis sziné- (kevéssé érintett szék, akiknek nevét itt mind nem sorolhatjuk föl. Végül, de nem utolsó sorban említjük a tomaszakosztály bemutatóit. Főleg a koriátgya- káriatokban kapott a nézőkö­zönség komoly élvezetet, de szívvel táncoltak, és megérde­melték az ünneplést, amelyben a közönség részesítette őket. Az intézet énekkarát Pécsi Géza ónektanár vezényelte és Dörömböző Géza kísérte népi zenekaréval. Legnagyobb si­kerük Koposzov: Fecske című falával volt. A népi táncosoknál nem fe­ledhetjük el, hogy említést te­gyünk azokról a hatalmas anyagi áldozatokról, amelye­ket az intézet hoz tanulói szó­rakozása, kulturális nevelése, fejlődése érdekében; Sok JWh»­szokást, különös ormánsági jellegzetességet láttam, gyűj­töttem azóta. Foglalkoztam az ormánsági építkezési módak- egy nagyon területtel, a népi táplálkozással. Nagyon érdekes munka ez. Itt van pél­dául a kenyérsütés. Errefelé a múltban különös, szinte szer­tartásos művelet volt. Kora hajnalban kezdtek a kenyér­sütéshez, hogy mire a gazda megérdemelte a tapsot a gyö- í munkába indul, kisüljön a friss, puha kenyér. Az éjféli órákat kerülték, mert az a lé­lekjár ás ideje s olyankor nem „kői” a kenyér. Élesztőt nem ismerve, a kovászt, azaz „ko- ászt” is maguk készítették korpa, komló, hagyma, papri­ka, zab és árpa keverékéből. Ezt őrizték aztán az úgyneve­zett cúkában. Sokat lehetne még beszélni az itteni szoká­sokról. Persze, ma már egyre jobban kezdenek feledésbe menni. A maiak szerencsére már nem nagyon hisznek a lélekjárásban, de (és ez nem annyira örvendetes), a szép régi szokásokról is elfeledkez­nek. Sok tájszót már nem is nagyon értenek a mai fiatalok. Sikerült néhány olyan tájszót is találnom, ami nem szerepel Kiss Géza tízezer szavas or­mánsági tájszótárában. Ilyen például a zöhörnye. Bozótos bokrot jelent. Zentai János tárgyi gyűjtése is igen szép munka. Az ormán­sági múzeum részére több mint hetven tárgyat gyűjtött. Ezek között szerepel egy ma már igen ritka ringó is, amit éjjel bölcső-tartónak, nappal padnak használtak régebben. Ezek után már nem csodálkoz­tam azon, hogy Kémesen, eb­ben az aránylag kicsi faluban néprajfi népművészeti szak­kör van. Ezt is Zentai János vezeti. — Véleményem szerint ér­dekes kísérletbe kezdtünk — mondja. — Itt Ormánságban a hímzés nem igen terjedt el soha. Most a régi ormánsági festések és faragások mintái­ból, figuráiból és színeiből egy ormánsági hímzés formát ala­kítottunk ki. Mindjárt elő is hoz egy fél­kész darabot. Jellegzetes or­mánsági minták díszítik, virá­gok, madarak. Szép. Nem le­het tudni, 'mi lesz ennek a kezdeményezésnek a sorsa, de annyi bizonyos, hogy támoga­tást és elismerést érdemel. Mert ez is új, értékes színfolt népművészetünk sokszínű pa­sének kérdéséről. Ha tekintetbe vesszük, hogy ez a találkozás — amint ezt maga Macmillan miniszter­einek úr Angliából való elin­dulásakor mondotta — felde­rítés célját szolgálta, nem le­hetett várni nagy kérdések megoldását. De reméljük, hogy ez a fel­derítés az adott esetben vég­ső soron olyan eredmények­re vezet, amelyeket Nagy- Britannia, valamint a Szov­jetunió népei egyaránt öröm­mel fogadnak. Eszmecseréink, során kifej­tettük elgondolásainkat, ho­gyan kellene megoldani a né­met kérdést. Olyan megoldáso­kat kerestünk és keresünk, amelyek nem csorbítanák egyik fél tekintélyét sem, s egyformán megfelelnének mindkét félnek. Nézetünk sze­rint ezt úgy érhetnék él, ha í mindkét német állammal bé- | keszerződést kötnénk, megszi- ' lárdítanártk az országaink kö- • zötti együttműködést a béke* együttélés, az egymás dolgai­ba való be nem avatkozás el­vei alapján. Ezután megemlítette, hogy a szovjet kormány ezeket a né­zeteit újólag kifejtette a nyu- c gáti és más kormányokhoz in­tézett jegyzékeiben, majd így folytatta beszédét: Javasoltuk, hogy a Szovjet­unió és Nagy-Britannia kös­sön megnemtámadási szerző­dést. Úgy véljük, hogy ez nemcsak a mi népeink szem­pontjából volna hasznos, ha­nem az egyetemes béke megszilárdítását is szolgálná. lettáján. S nem utolsósorban 1 örvendetes az is, hogy vannak ' ilyen emberek, akik annak el- } Ebben a szerződésben kötelez- lenére, hogy nem hivatásuk, sokszor puszta lelkesedésből, anyagi ellenszolgáltatás nélkül lelkes munkával járulnak hoz­zá ahhoz, hogy népi kultúránk minél hiánytalanabbul marad­jon fenn az utókor számára. , hetnénk magunkat, hogy köl­csönösen tartózkodunk a táma­dástól, nem folyamodunk fegy­veres erő alkalmazásához, s ; nem is fenyegetőzünk fegyve­res erő használatával. Helyes ‘ (Folytatás 0 4. oMotonj

Next

/
Thumbnails
Contents