Dunántúli Napló, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-03 / 52. szám

2 NAPLÓ 1959. MÁRCIUS. 3. A Földművelésügyi Minisztérium felhívása Az elmúlt napok kedvező időjárása országszerte lehe­tővé tette a gyors koratavaszi talajelőkészítést, a korai nö­vények vetését, az őszi ke­nyérgabona-vetések ápolását. Ezekben a napokban a ta­lajelőkészítést szinte minde­nütt. jó minőségben el lehet végezni, azért a termelőszö­vetkezeteknek, állami gazda­ságoknak és az egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztok­nak most legfontosabb fel­adata a borsó, a tavaszi árpa, a zab és a tavaszi búza elve­tése. Az időjárás nagyon kedve­ző az őszi gabonák koratava­szi ápolására, elsősorban a fejtrágyázásra, az idei ke­nyérgabona termésátlagok je­lentősen növelhetők, ha a gyenge fejlődési! őszi kenyér- gabonákat most fejtrágyáz­zák nitrogén műtrágyával. A MÁV az új termelő- szövetkezetekért Az újonnan alakult terme­lőszövetkezeteknek rengeteg építési- és üzemanyagra, gépre lesz szükségük. A MÁV vezetői intézkedtek, hogy az új termelőszövetkezeteknek soronkívül küldjék az építési anyagot, a követ, a kavicsot, a téglát, az új gépeket, s az üzemanyagot Gyors-teher- vonatokon továbbítják a ve­tőma gvat, úgy hogy a vasút munkája miatt sehol sem lesz fennakadás. A vasút vi­szont arra kéri az új terme­lőszövetkezeteket, hogy azon­nal gondoskodjanak megfe­lelő tárolókról és rakodókról, s az előírt időiben a vagono­kat és tartálykocsikat ürít­sék ki, mert különben nehéz lesz a rakodás. A MÁV dfcatározta, hogy tjinfolyamokon és tanácsko­Tájékoztató a felemelt nyugdíjak folyósításáról, a nyugdíj- előlegről, a munkásvédelemrii és az üdülésről Vincze József, a SZOT tit­kára hétfőn tájékoztatta a sajtó munkatársait a nyugdí­jak folyósításáról, a munkás­védelem, az üdülés egyes kér­désedről; Bevezetőül elmondotta, hogy a felgyülemlett nyugdíj-ügyek intézése hosszabb időt vesz igénybe, ezért a SZOT és az SZTK vezetői arra kérik az érdekelteket, hogy türelmesen várják meg, amíg ügyük sor­ra kerül, azok a nyugdíjigény­lők, akiknek ügyét nem tud­ják azonnal elintézni, nyugdíj előleget kapnak és később ke­rül sor a teljes elszámolásra; Az 1954. előtti nyugdíjasok már a felemelt nyugdíjat kap­ják, a többitől most érkeznek vissza a kérdőívek, s néhány héten belül valamennyi nyug­díjas az új ' törvény szerint kapja illetményét, kiegészítve a visszamenőleg járó összeg­gel. Bejelentette, hogy a SZOT javaslatot készít a Miniszter­tanácsnak arról, hogy a nyug­díjigényeket a jövőben az üzemekben nyújthassák be az érdekeltek; A SZOT titkára elmondotta, hogy a négymálliárd forintos nyugdíjösszegen kívül az idén további négymilliárdot táp­pénz, gyógyszer, orvosi és kór­házi ellátás céljaira költenek, a szakszervezetek az idén as eddiginél hatásosabban Igye­keznek megszervezni a társa­dalmi ellenőrzést, amely két­oldalú. Egyrészt igyekeznek elérni, hogy az orvosok gyó­gyító tevékenysége minél eredményesebb legyen, más­részt meggátolják a visszaélé­seket. Elejét kell venni a gyógyszerpazarlásnak, mert a gyógyszerfogyasztás két és fél­szeresére emelkedett hat év alatt, az orvosi etika javításá­ra bizottságokat hoztak létre, és rövidesen megjelenik az or­vosi rendtartás, amely töb­bek között kimondja, hogy az orvos semmiféle térítést nem fogadhat ed a biztosított bete­gektől; A termelőszövetkezetek nagyarányú fejlődéséről szól­va Vincze József közölte, hogy illetékes szerveink a számsze­rűleg növekvő tsz-tagsóg egészségügyi ellátására meg­tettek minden szükséges elő­készületet. A munkásvédelem helyzetét elemezve a SZOT titkára el­mondotta, hogy jelenleg hét százalékkal kevesebb a bal­eset, mint 1955-ben, Az idén. egymillió forintot költenek munkásvédelmi propagandára, többek között 16 munkásvé­delmi tárgyú film készül és 46 fajta plakátot adnak ki. Vincze József a továbbiak­ban az üdülés helyzetét vázol­ta. Tíz esztendő alatt 1 600 000 dolgozó kapott beutalót kéthe­tes üdülésre, s ugyanezen idő alatt 170 000 gyermek nyaralt a szakszervezeti üdülőkben. A magyar szakszervezeteknek jelenleg 223 üdülőtelepük van, amelyek egyszerre több mint 12 000 felnőttet és ötezer gyer­meket fogadnak be. Ezenfelül 22 000 hellyel rendelkeznek a vállalatok. Ebben az évben 165 000 dolgozó töltheti sza­badságát a szakszervezeti és körülbelül ugyanennyien a vállalati üdülőkben. Az üdül­tetésnek több más, igen ked­velt formáját is felhasználják. Ebben az évben 1 400 dolgozó nyaralhat a baráti országok­ban. 12 500 arra rászoruló ré­szesülhet gyógyüdülésbem Pá­rádon, Balatonfüredien, Hajdú­szoboszlón vagy Hévizén; A vádlottak padján FELFELÉ Ä LEJTŐN Zenés bűnügyi vígjáték; Vagyis elsősorban vígjáték — a javából —, aztán helyenként zened betétek tarkítják, ame­lyek feltehetőleg hamarosan az utcára szivárognak új slá­gerek formájában, s végül van benne egy kis izgalom is, egy kémbanda felgöngyölítésének Légijárat Budapestről Irakba és Szudáaba A Ferihegyi repülőtér Kö­zé p-Európa egyik legfonto­sabb légiállomása lett. A LM április 1-től hetenként egy íz­ben repülőt indít Amszter­dam, Prága, Budapest, Athén, Damaszkusz, Bagdad között, a SAS pedig május 15- től — ugyancsak hetenként egyszer — Koppenhága, Düs­seldorf, Budapest, Athén, Kairó, Kartoum között. így ' tehát Budapestről is közvet­len gépen lehet utazni majd Irakiba és Szudánba; ... ,, ; története, zásokon ismerteti a termelő- j Mindezek alapján.talán azt szövetkezetek vezetőivel a gondolhatná valaki, hogy a f •* ükn túlsókat markol, és ­teltételeit és a fuvarozási tud- ^ ^ ebből következik, MvalakM’ ' - keveset fog. De, hála Dar­vas Szilárdnak és Királyhegyi Pálnak a jó forgatókönyvért, s Gertler Viktornak, az ötlet- dús, szép rendezésért: ez nem történik meg; A kémhistória izgalmas, de sehol nem okoz kesernyés szájízt, hogy a vég­ső kifejlés nyilvánvaló — ezt bizonyítják a gyorsan pergő, hallatlanul humoros jelenetek. Viszont a vígjáték sem válik erőltetetten nyúlóssá, — mert ezt pedig a bűnügyi fejlemé­nyek teszik lehetetlenné. (így esik, hogy még az elmaradha­tatlan kocsmai verekedés sem bosszantja a nézőt.) Ami pedig a dalbetéteket illeti, Polgár Tibort nem kell külön bemu­tatnunk, a neve egymagában is elegendő, hogy tudjuk: fül­bemászó, kellemes dallamokról Vj magyar film van itt sző, s ha ehhez még Házy Erzsébet gyönyörű hang­ját és bájos megjelenését is hozzáadjuk, akkor előttünk áll a film kedvessége, „lírai- aéga“ is. Általában: nagyszerűbbnél nagyszerűbb színészek tűnnek fel a vásznon, ami önmagában is a siker egyik biztosítéka. Majdnem azt mondhatnánk, hogy összezsúfolták ebben a filmben az összes élvonalbeli hozzájuk láncolt, de alapjá­ban becsületes fiatalember, esetlen jószívűsége, lángoló szerelme és csetíés-botlásá- ban is nyugodt, férfias bá­torsága útján. Ennyit és nem többet akar mondani a film, de ezt sikerül is elmondania, kedvesen, mu- lattatóan, élvezetesen és csöp­pet sem rontva a magyar víg­játékok eddigi színvonalát. a e. öten ülnek a vádlottak pad­ján. Elsőrendű vádiott: Sólyom Mihály, a kozármislenyi Jobb Élet Termelőszövetkezet volt elnöke. A többi vádlottak — a minősítés szerint — így kö­vetkeznek: Heisch Ferenc volt tsz-könyvelő, Rabb Já­nos, volt járási főáUatteny ész­tő,* Baranyai János, volt tsz­könyvelő és Rajkai Gyula boltvezető. A megyei bíróság már egy hete tárgyalja e bűnszövet­kezet ügyét. A vád: társadal­mi tulajdon sérelmére elkö­vetett — igen nagy kárt oko­zó! — bűncselekmények sora. Az „igen nagy kárt okozó" meghatározás nagyon is helyt­álló: egymillió forintot meg­haladó kárt okoztak az állam­nak, a termelőszövetkezetnek, a szövetkezet tagságának! A bűncselekmények részle­tezésére a közeli napokban majd kitérünk, most csupán ezeknek az embereknek élet­módjához szeretnénk néhány szót fűzni. A bűnszövetkezet tagjai.— élükön Sólyom Mi­hállyal — feltűnően könnyel­mű, tékozló életmódot folytat­ták. Abból az összegből per­sze, amely csalárd módon — természetesen a szövetkezeti tagság kárára, — kezükbe fu­tott. Ezzel párhuzamosan — hiszen ez a későbbi nyomozási jelentésekből Is kitűnik — « szövetkezet vagyona fogyott, az állami hitel pedig nőtt. EU képzelhető, hogy milyen agya­fúrt ravaszság kellett ahhoz, hogy — ha ideig-órdig Is — de sötét üzelmeiket a szövetkezet tagsága előtt titkolni tudták. Ezeknek az üzelmeknek nem■* csak aktív részese, hanem szellemi irányítója is Sólyom Mihály volt. S ha ismerjük Sólyom múltját, ezen nem is csodálkozhatunk. Sólyom je­lenlegi vádlottkénti szerepe nem első. Állt már bíróság előtt különböző vállalatoknál elkövetett bűncselekmények miatt. Mosit persze egyszeri­ben felötlik az emberben a gondolat, vajon miként kerül­hetett — foltos múlttal! —i Sólyom Mihály a szövetkezet élére? Az oka egyszerű, de annál sajnálatosabb: az, hogy még mindig csak frázisként áll egyesek előtt az éberség- fogalma, amikor rovott múltú egyének kezére társadalmi vagyont, közösségi tulajdont bízunk. Egy, — szorgalmas dolgozó parasztokból álló — kollektívának nehéz munká­val szerzett vagyonát, jövőjét, életcélját vette kezébe Sólyom Mihály, az a Sólyom Mihály, aki hasonló „pozícióban“ már egyszer megdézsmálta a társa­dalmi tulajdont. Pedig senki nem állíthatja, hogy a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatos köte­lességről, figyelmeztetésekről, tanácsokról ritkán hallott. Ér­tekezletek, ankétok, újságcik­kek, rádiókommentárok téma forrásában gyakran szerepelt a közös vagyon megvédése. Sólyom és társai mégis egy­milliót elloptak, elsikkasztot­tak. Tetteikért felelniük kell majd a bíróság előtt, de... a tanulságot most ismételten levonhatjuk ebből az ügyből is. „Az ördög nem alszik!" Megkezdte) a nyereségrészesedés kifizetését a könnyűipari üzemekben A Könnyűipari Minisztérium revizorai már több vállalat mérlegét felülvizsgálták és egyes helyeken, köztük a nyomdaiparban, mér meg is kezdődött a nyereségrészesedés kifizetése. A nyomdák átlago­san 16 napi bérnek megfelelő nyereségrészesedést kapnak. Qíaneiak káziasszőiuf komikust. Kálmán Györgyön vvwwwww——mww—«wvww^vww és Rádal Imrén kívül (ők a fő­szereplők, és nevükhöz mél­tóan jók) feltűnik Kazal Lász­ló, Ascher Oszkár, Szabó Ernő, Psota Irén, Keleti László, Ro­zsos István, Kibédi Ervin, Peti Sándor, Benedek Tibor sth* A film alkotói természetesen mondani is akartak valamit a nézőnek, azonkívül, hogy meg- nevettették. Ez a mondanivaló a címben is benmfoglaltatik, ha mindjárt humoros formá­ban is, ami viszont nem baj egy vígjátéknál. Mester Lajos, a fiatal bőrgyári munkás, el­indul a lejtőn, de hogy, hogy nem, felfelé halad rajta. Nem akar a film nagyot mondani, és nagyot ábrázolni, lelki gyöt­relmekkel és hű lélefcrajzzal. Csak annyit: hogyan kerül ki a rossz társaságból a már-máx Az otthon dolgozó édesanyák általában idegenkednek a tár­sadalmi munkától, nehezen mozdulnak ki otthonról. „Men­jenek azok, akik'üzembe vagy irodába járnak, ők jobban ér­tenek mindenhez, mint mi” •— mondják és sok esetben el­zárkóznak a külvilágtól. Kiss Károlyné, az Erkel Fe­renc Zenei Gimnázium szülői munkaközösségének elnöke ezt a szemléletet cáfolja meg egész életével és munkásságával. „Civilben” két gyermek édes­A vasutasok kuHúroUbonában päw vett »ess aes» as» öS» ecs» as» es» ecs» öS» essz? vätrz SSSSSSl A vasutas kultúrotthon énekkara. Antiikor belépünk a vasutas szakszervezet kultúrotthoná- mak irodájába. Kun László, a kultúrház fiatal igazgatója ép­pen az első félévi munka- és műsortervén dolgozik. Érde­mes bepillantaná a munka- tervbe, mert a látszólag száraz számok egy jól dolgozó mű­velődési otthon lüktető életét tükrözik. Nézzük tehát a té­nyeket! A négyezer kötetet < zámláQó könyvtárban mint- Mf 500 dolgozó találja mag a számára megfelelő olvas­mányt — Meg kell említenem, hogy az említett könyvtáron kívül még tíz letéti könyvtárunk van, —- mondja Kun László. — Gondolunk azokra a MÁV dolgozókra is, akik nem tag­jai a könyvtárnak. A kultúr­otthon ismeretterjesztő cso­portja a munkahelyükön kere­si fel a dolgozókat, ahoi tudo­mányos, politikai és ismeret- terjesztő előadásokat tartanak. Tervezik egy sakk-szakkör beindítását is. Működik már a képzőművészeti kör, amely­nek Gebauer Ernő festőmű­vész a vezetője. A nemrég ala­kult színjátszó csoport tagjai főleg fiatal KISZ-tagok. Gergely Sándor: „Vitézek és hősök“ című darabjával a ta­nácsköztársaság megalakulá­sának 40. évfordulójára ké­szülnek. Újra szervezés alatt van a szép múltra visszate­kintő fúvószenekar, amely el­ső nyilvános fellépését május 1-re tervezi. A 42 tagú szimfonikus zene­kar már sok sikert aratott. Fő feladatuk az énekkar munká­jának segítése. — Az énekkar éppen most próbál — mondja Kun Lász­ló és közösen tekintjük meg az együttes próbáját. Kilépve az irodából, csende­sen. borozgató és szórakozó vasutasok közé jutottunk. Mert söntése, mondhatnám, „kisvendéglője“ is van • kul- túrotthonnak. • , ■ . i Az utcai frontra néző nagy teremben mintegy 80 dalos próbálja Bárdos: „Régi tánc- dal“ című szerzeményét, Hor­váth Gyula karnagy vezetésé­vel, aki az Országos Filhar­mónia karmestere, és a Kom­lói Zeneiskola igazgatás« mel­lett foglalkozik a MÁV kó­russal, a fúvós és szitmíomiikus zenekarral is. — Nagyon lelkes, közvetlen és jóhangú \kórus áll rendelke­zésemre. öröm velük dolgzni. Remélem érünk még el szép sikereket, mint az elmúlt évek során annyiszor. Nagyon hiá­nyolunk azonban egy zongo­ristát, — mondja Horváth elv­társ, — mert így sokkal rövi- debb időt venne igénybe egy- egy mű betanulása. Ter­veinkről talán csak annyit, hogy rövid időn belül lebo­nyolításra kerülő vidéki fellé­péseken kívül Pécsett is sze­retnénk önálló dal- és zene­kari esteket rendezni. (VINCZE) anyja, feleség, háziasszony. O maga vállalt részt már évek óta az iskolai munkákban, részt vett családlátogatásokon és segített gyermeknevelési problémák megoldásában. Kiss Károlyné nemcsak háziasz- szony, hanem a közért dolgozó segítő embertárs is. — A zenegimnázium szülői munkaközössége jól dolgozik — mondja elgondolkozva. Ta­lán azért törődnek egymással, az iskolával is többet a szü­lők, mert megértették, hogy nevelni csak egyetértésben, egyforma módszerekkel lehet. Mindenki elgondolkozhatna ezen a mondáson: „Amilyen gyermekeket nevelsz, olyan lesz az öregkorod." A nevelés tehát állandóan időszerű prob­léma. Már az első szülői mun­kaközösségi értekezleten meg­mondottuk, hogy csak teljes őszinteséggel és egymás iránti bizalommal tudunk eredmé­nyesen dolgozni. Nálunk a családlátogatás sem kampány- szerű. Mindig az osztályfő­nökök döntik el havonként, hogy kik szorulnak erkölcsi vagy anyagi támogatásra. Csendesen, nyugodtan be­szélt, de oly sok mindent mon­dott rövid idő alatt, hogy alig lehetett gondolatban követni. — Nekünk nagyon sokat se­gít a városi tanács és a nőta- nács is anyagiakban, erköl­csiekben egyaránt. Kell a se­gítség, mert a pénzünk kevés és mivel 50 százalékban vi­déki tanulóink vannak, bizony sok helyen elkel a támogatás. Tavaly négy esetben rendez­tünk hangulatos műsoros es­tet, amelynek bevételéből idén a harmadikosokat segítjük, úgy hogy a szalagavató ünne­péig költségeit helyettük mi viseljük és mi vesszük a két garnitúra érettségi szalagot is. Segítenek bennünket a patro- náns állami gazdaságok is. Ta­S valy egy tanulót tetőtől talpig felruháztunk, négynek pedig az utazási költséget biztosítot­tuk osztálykiránduláshoz. Elő­fordult, hogy amikor egy kis­lánynak nem volt megfelelő alkalmi ruhája, megvettük és mi szülők otthon éjjel szab­tuk és varrtuk meg neki. _— Sajnos, vannak olyan szil' lók, akik elzárkóznak. Mi azonban nem adjuk fel a re­ményt. Volt olyan szülő, aki­nek a gyereke harmadikos és a három év alatt egy esetben sem jött el szülői értekezletre. Mi voltunk nála szinte a nap minden szakában. Megmagya­ráztuk neki, hogy az édesanya nemcsak háziasszony, sokkal több ennél, mindenki a maga módján egy tégla ebben a nagy épülő házban, és ha nincs minden tégla a maga helyén, a ház össze fog dőlni. — Én azt mondom — szólt haját hátrasimítva —, hogy aki otthon van, annak még több ideje lehet a közösség számára, mint aki üzemben dolgozik. Ismerjük egymás gyerekét, örülök, ha azt mond­hatom egy anyának: „Tegnap láttam a kislányodat, aki ré­gen vagyon udvariatlan volt s most a fodrásznál egy idős hölgy kabátját felsegítette”. Olyan jó érzés kinyomozni, hogy melyik vidéki kislány la­kik fütetien szobában, melyik spórol az ebédjén pénzt, mi­vel nagyon kevés van neki és akkor mi segítünk, összeforrt a szülői munkaközösség a ze­negimnáziumban. A szülök megértik ennek a munkának a fontosságát és áldozatkészen támogatják munkánkat. Nyár­ra kirándulást, tarka műsorral egybekötött tsz-látogatást ter­vezünk a gyerekeknek. Gyűjt­jük a pénzt, mert segíteni akarunk nekik a KISZ-zás:ló megvételében. Igazán jól dolgozni csak kö­zös erővel lehet. W. M.

Next

/
Thumbnails
Contents