Dunántúli Napló, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-21 / 68. szám

1959. MÁRCIUS 31, NAPLÓ 3 „Fő feladatunk az új termelőszövetkezetek megszilárdítása!“ Fehér La!os elvtársnak. az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának felszólalása A pénteki számunkban beszámoltunk arról, hogy az MSZMP Baranya megyei Bizottsága március 19-én kibő­vített pártbizottsági ülést tartott. Az alábbiakban részle­teket közlünk az ülésen elhangzott hozzászólásokból, rész­letesen ismertetjük Fehér Lajos elvtársnak, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjának felszó- lalását. mait. Bekapcsolódtak ebbe a mumkálha az állami gazdasá­gok, tanácsok, különböző szer­nyékét énnek, el, az hatéko­nyan segíti majd a termelő­szövetkezeti mozgalom további veik dolgozói, segítettek az ipa- fejlődését. Lehetőséget teremt A Központi Bizottság de­cemberi határozata óta már­cius derekáig országosan mint egy 276 000 parasztcsalád 330 ezer taggal lépett a szövetke­zés útjára. A termelőszövetke­zetek földterülete 2,1 millió holddal, a szántóterület 1,7 millió hóiddal gyarapodott Mindnyájunk örömére több, mint 1200 új termelőszövet­kezeti község született s két tsz megyénk is van, A régi fcsz-cket Is beleszá­mítva ma már 420 000 pa­raszt család dolgozik terme­lőszövetkezetekben keréken félmillió taggal, mintegy 4 millió hold területen. A fejlesztéssel kapcsolatban hangsúlyozni kell, hogy most sikerült először igazán társa­dalmi üggyé tenni a termelő­szövetkezet-fejlesztési mozgal­rd munkások, az értelmiségiek, tehát a társadalom minden olyan rétege, amely szívügyé­nek tekdntette a mezőgazdaság nagyüzemi átalakítását; Az országos fejlődésen be­lül Ki kell emelni a baranyai fejlődést, mivel itt 140 új tsz-kőnség alakalt, több mint tízezer paraszt­családdal. Ez szívós mranka. eredménye. A Központi Bizottság nevében azt hiszem jogosan fejezem ki elismerésemet e munkában résztvevő összes aktivistának, ahhoz, hogy az új gazdasági évben, vagyis a zárszámadá­sok után ismét nagyobbat lép­hessünk előre. számolóból ez ki is tűnt, és nagyon örülök ennek, örülök annak is, hogy a megyében is elfogadták azt az álláspontot, hogy a tsz-ek vezetőinek, elnö­kének kiválasztását bízzuk a tsz tagságára. Nagyon fontos ezenkívül, hogy a tsz-ekben a párt vezető szerepe is meg­felelően érvényesüljön. Ép­pen. ezért mindenütt létre kéH hozni a termelőszövetkezeti párt- és KISZ-saerve®eteket, kell mondanom, hogy nagyon tosítand. Ezzel a lehetőség­sok megyében, ott is, ahol a gél éljenek bátran Baranya kukorica hazája van, kevesebb megyében is. a párt egyszerű katonáinak, _ . vezető elvtársaknak, párton- kimondja, hogy a földjáradék kívülieknek. Fel szeretném hívni az élv­társak figyelmét arra, hogy s továbbiakban a fő feladat az áj termelőszövetkezetek megszilárdítása, gazdasági megalapozása, A Központi Bizottság hatá­rozatától senki sem térhet eh Nem kis munka mintegy két millió holdnyi új szövetkezeti földön megszervezni a jó gaz­dálkodást. Időibe telik, míg az új tsz-ekben a munkaszerve­zetek kialakulnak s nem kis miunka arra ösztökélni a tag­ságot, hogy ügyesen, jól gaz­dálkodjanak, jó termésered­ményeket érjenek el. Ezeknek a termelőszövetkezeteknek a munkáját most a kívülállók Az agitációt viszont folytas­sak tovább. Az agitáció főként a termelő­szövetkezetek megszilárdítása érdekében folyjék. Minden olyan rendezvényt, ahol beszélgetni lehet a pa- nem szabad elhanyagolni a rasztokkal, fel kell használni fontos kérdések megoldásét, a célból, hogy ezután is ismer- A vita során felmerült a tessük, magyarázzuk a 3004-es szakvezetés kérdése is. Ezen rendéletet, a most megjelenő a téren minőségi változás kő- alapszabályt, az elnöki tanács vetkezett be. Amíg az elmúlt törvényerejű rendeletét, amely években a termel ő&zövetkeze­tek nem tartottak igényt a fizetése kötelező mind az új, mind a régi tsz-ekben, azok­nak, akik január 1-dg belép­tek. Az alapszabályban lesz­nek új változások is. így fog­lalkozik a szőlő kérdésével, az erdőbirtokossággal kapcsola­tos problémákkal la Bada­csony vidékén elég rugalma­san megoldották a szőlőikér­dést. Úgy döntöttek, hogy a háztáji gazdaság számára 4— 5—600 négyszögöl szőlőt hagy­tak kánt és ams azon felül volt, azt a tsz-tag munka­egység ellenében munkálja meg. Hangsúlyozni kívánom — folytatta ezután — hogy eb­ben az évben a korábbi évek­hez képest magasabb színvo­nalú munkára van szükség ezred figyelik s ha jó eredmé- minden szerv részéről. A be­Ipari üzemeink tettekkel válaszolnak a Központi Bizottság* határozatára Az ipari üzemek képviselői közül elsőnek Nemeskéri László elvtárs, a Baranya megyei Ál­lami Építőipari Vállalat igazga­tója kért szót — Évi terveinket határidő előtt teljesítjük — mondotta. — Az első félévi tervünkben szereplő 380 pécsi és 20 a me­gye területén készülő új lakást két és fél hónappal a határidő előtt adjuk át Az idén három százalékos anyagmegtakarítást akarunk elérni. A termelőszö­vetkezetek megszilárdítása ér­dekében július 15-ig megépít­jük az első 100 férőhelyes te- hénistállót, s idén még további négyet építünk. Ezt anyagfede- zet nélküli beruházási keretből végezzük el. Termelékenysé­günket 8 százalékkal emeljük s a közoktatásnak szánt, au­gusztus 30-ára ígért 28 tanter­met a tíznapos mozgalom ke- rétében augusztus 20-ra elké­szítjük. Nemeskéri elvtárs hozzászó­lását Czárt Ferenc elvtárs, a Pécsi Szénib. Tröszt pártszervezetének titkára, a Baranya megyei Állami Építő­ipari Vállalat ez évi munka- verseny-vállalásának részletes ismertetésével, az építők mun­ka vei"»®]! yenek eddigi tapasz­tal atciv.il egészítette ki s el­mondotta, hogy a mezőgazda­sági beruházások, építkezések egy részét előregyártóit pane­lekből akarják elkészíteni. A baranyai bányászok ter­veiről, a pártkongresszus tisz­teletére tett vállalásokról Pataki Mihály elvtárs, a Pécsi Szén tröszt igazgatója és GaramvöLgyi Já­nos elvtárs, a Komlói Szénbá­nyászati Tröszt termelési osz­tályának vezetője szántott be. A pécsi jzénmedence bányászai a termelési tervek túlteljesíté­se mellett 2 százalékos önköltr ség csökkentést s a tavalyihoz képest az egy főre eső teljesít­ményeik jelentős mérvű, a vá­gathajtási teljesítmények 10 százalékos növelését tervezik. Pataki elvtárs a tröszt taikaré- kossági mozgalmáról szólva külön kiemelte a metángáz ér­tékesítésével szerzett hasznot. Garamvölgyi János elvtárs felszólalásában beszá­molt azokról a konkrét elhatáro zásokról, amelyekkel a komlói bányaüzemek hozzá akarnak járulni a márciusi párthatáro­zat megvalósításához. A Kom­lói Szénbányászom Tröszt pél­dául ebben az esztendőben 52 ezer tonna szenet akar termelni terven felül. A teljesítménye­ket 850 kilogrammról 673 kilo­grammra emelik, a szén kaló­riáját pedig a tervezett 4840 kalóriáról 4888 kalóriára eme­lik. A tervezett gázszén meny- nyiségen felül 40 ezer tonna kokszolható szemet szállítanak Sztálinvárosba. A komlói bá­nyászok, mint már annyiszor, ismét be akarják bizonyítani, hegy rájuk mindenkor bátran számíthat pártunk. Kovács László csapatvezető vájár hozzászólá­sában ígéretet tett a megyei pártbizottságnak arra, hogy ezután is lelkesen vesznek részt a szocialista munkavensenyben, igyekszenek a teljesítményei­ket tovább növelni. ígéretet tett arra, hogy továbbra is segítik az általuk patronált termelőszövetkezetet, hogy a tsz mielőbb megszilárduljon és jó eredményeket érjen el. Kotrián Raimund, a Bm. Téglagyári Egyesülés igazgatója a téglagyárak közöt­ti eredményes versenyt ismer­tette. Elmondotta, hogy a ver­senyt a téglagyári munkások kezdeményezték, s az üzemek nagy érdeklődéssel kísérik egy­más eredményeit. A téglagyá­rakban folyó verseny célja a téglatermelés fokozása, hogy az ipari és főleg a mezőgazda- sági beruházásokhoz szükséges anyagfedezet biztosítva legyen. Az egyesülés dolgozói éppen ezért naponta 10 ezer téglát gyártanak terven felül. Tóth József, a MÁV igazgatója a vasuta­sokra háruló nagy feladatok­ról beszélt. A vasutasok ígé­retet tettek arra, hogy ebben az esztendőben 1400 tonna sze­net takarítanak meg, jobbam kihasználják a vasúti kocsikat, növelik a vonatok terhelését. A személyvonatok 98, a teher- vonatok 80 százalékát ezután menetrendszerűen közlekedte­tik; A Pécsi Tervezőiroda vezetője elmondotta, hogy a pécsi terve' zők vállalják a mezőgazdaság szocialista átszervezésének meggyorsulása következtében rájuk háruló többletfeladatok megoldását s terven feliül el­készítik azokat a terveket, amelyek az új termelőszövet­kezeteknek, termelőszövetkeze­ti községeknek elengedhetetle­nül szükségesek. Felhívta a figyelmet arra is, hogy ipari üzemeink, vállalataink és egyéb szerveink ne készítsenek olyan terveket, amelyeknek ki­vitelezésére csak a későbbi időkben lesz szükség, mert a tervező iroda kapacitására sok fontosabb feladat megoldásánál var szükség. Német elvtárs, ^ a beruházási bank vezetője ar­ra hívta fel az ipari üzemek, vállalatok figyelmét, hogy a jövőben jobban vegyék igény­be az önköltségcsökkentő és termelést növelő beruházási hiteleket, ne várjanak mindent a népgazdaságtól. Erdőd! Gyula elvtárs, a Pécsi Bőrgyár párt- szervezetének titkára a bőr­gyár dolgozóinak a munkaver­senyben elért szép eredményeit ismertette s ígéretet tett arra. hogy a bőrgyár dolgozói a jö­vőben még szebb eredmények elérésére törekszenek. A pártbizottsági ülésen fel­szólalt Gregor Sándor elvtárs, az SZMT elnök­helyettese, aki a szakszerveze­tet foglalkoztató problémáktól beszélt. Futácg Kálmán elviére, a KISZ megyei bizott­ságának terveiről és a fiatalok feladatairól szólt. Úgy az ipar. mint a mező­gazdasági jellegű felszólalá­sokra Török Károly elvtárs, a megyei pártbizottság második titkára válaszolt. szakemberekre, sajnálták tő­lük a munkaegységet, most azért verekszenek, hogy szak­embert kapjanak. Azt javas­lom, hogy a megyei pártbizott­ság a legmesszebbmenőkig segítse a szakemberek beállí­tásával a termelőszövetkeze­teiket. A termelőszövetkezetek szá­mára ma a legkifizetődőbb beruházás a. szakember. Honnan vegyük a szakem­bereket? Elsősorban az állami gazdaságokból, a tanácsappa­rátusból. Ezenkívül a‘ ME- SZÖV-nél is felszabadulnak szakemberek, vannak nyugdí­jas agronómusok is, akiket ha felkérünk, hogy jöjjenek visz- sza dolgozni, bizonyára nem tagadják meg azt. Államunk biztosítja számukra a nyugdí­jat és munkájukért munka­egységet is kapnak. Könyvelőkkel is segíteni kell a termelőszövetkezeteket. Ehhez az ipari üzemek is tud­nak segítséget nyújtani és igényelni is fogjuk a segítsé­güket. Örömmel hallottam, hogy az új termelőszövetkezetekben jó kukoricát akarnak vetni, mint ezelőtt. Ebbe nem szabad bele nyugodni. Nem szabad, mert a legtöbb termelőszövetkezetben muinkaeröfelesleg van. Meg kell fogni a kapa nye­lét és lehet kukoricát ter­melni. Nekünk az az állás­pontunk, hogy lehetőleg zab helyett is kukoricát vesse­nek. Sok szó hangzott el a gépek­ről. Látná kell, hogy az igé­nyek megnőttek a gépek iránt s azt is, hogy nem rendelke­zünk még annyi, géppel, mint amennyire szükségünk volna. Import útján is igyekszünk segíteni a helyzeten, Fel kell hívni azonban a figyelmet arv na, hogy egyes termelőszövet, kezetekben igen helytelenül csali 50—60 katasztrális hold­ra akarnak egy pár lófogatot hagyni. Ne mi szorítsuk ki a lova­kat, majd a gépeik úgyis ki­szorítják őket. Az a helyes, ha egyelőre 30— 35 katasztrális holdra ha­gyunk egy pár lovat, mert ha nem így teszünk, egy esős ősz esetén nem tudjuk majd időben betakarítani a termé­nyeinket Tudjuk, hogy prob­léma van a lovakkal, elhe­lyezésükkel, de majd erre is keresünk megoldást. Baranya megye számára 44 millió forintos beruházási ke­ret van biztosítva. 24 millió forint értékű beruházásra anyagfedezet is van. Ilyen nagy beruházások megvalósí­tása nem lesz könnyű. Éppen ezért nagy gondot kell fordí­tani a helyi anyagok feltárá­sára s az építőipari vállalatok számára a munkaerőt — a szakmunkások kivételével — mindenütt a termelőszövetke­zeteknek kell biztosítani. Az erdőgazdaságok körülbelül 40 ezer köbméter dorongfát aján­a munkákédv, azonnal hozzá- lottak fel a termelőszövetkeze- fogtak a tavasza mezőgazda- tek számára. Ebből körülbelül sági munkákhoz. A kukorica 400 ezer sertés, birka számára kérdésével kapcsolatban el lehet ideiglenes férőhelyet hiz­A tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy az ipari munká­sok igen sokat segítettek a termelőszövetkezeti mozgalom szervezésében. Az ipari mun­kások segítségére a megszilár­dítás szakaszában is szükség van. Az a kérésünk az ipari üze­mek* az ipari munkásoktól; hogy a termelőszövetkezetek» számára elsősorban üzem­szervezési, elméleti, poéti­kai segítséget nyújtsanak. Ne az anyagi segítség legyen túlsúlyban. A munkásosztály segítsége tehát a patronázs- mozgalom kiszélesítésében nyilvánuljon meg, hisz renge­teg problémát kell megolda­nunk. Még csak annyit: az üzemekből hozzáértő emberek menjenek ki patronázs-mun- kára. Fehér elvtárs végezetül az egyéni parasztokkal való fog­lalkozásról szólt Arra kérte a pártbizotsági ülés résztvevőit, hogy e tekintetben is ragasz­kodjanak a párt politikai irányvonalához. Arról van szó, hogy a munkásosztálynak az egyénileg dolgozó parasztok is szövetségesei, nemcsak a tsz-tagokban, hanem az egyé­nileg dolgozó parasztokban is bízik a párt. Ezt a bizalmat tovább kell erősíteni; Azt kell megértetni minden­kivel, hogy az egyéni pa­rasztsággá] is jó viszony­ban alkarunk élni, hisz ez a fettétel aura, hogy az ősszel újabb nagy lépést tehessünk előre termelőszövet kezetí mozgalmunk fejleszté­sének útján. Fehér elvtárs a fentieken kívül még számos, a kibőví­tett párt bizottsági ülés részt­vevői által felvetett, a terme­lőszövetkezeti mozgalom fej­lesztését, a meglévő termelő­szövetkezetek megszilárdítá­sát, a tavaszi munkákkal kap­csolatos feladatok megoldását érintő kérdésekre adott rész­letes választ. Á mezőgazdaságban fordítsunk minden erőt a tavaszi munkák gyors elvégzésére! A vitában elsőnek Dudás József, az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatóságának vezetője szó­lalt fel. Részletesen ismertette, hogy megyénkben milyen ered ményeket értek el az állami gazdaságok. Nyereségük 1958- ban 36 millió forint volt. El­mondta, hogy az állami gaz­daságok munkáját nagymér­tékben segíti az a jó politikai légkör, amely most falvaink- ban tapasztalható. Ismertette a termelőszövetkezetek patro- nálására vonatkozó terveiket és bejelentette, hogy a Köz­ponti Bizottság határozatának megvalósítása érdekében az állami gazdaságokban is mun­kaversenyt fognak szervezni. Szabó József, a szigetvári járási pártbizott­ság titkára hangsúlyozta an­nak fontosságát, hogy az új közös gazdaságok, amennyire csaik lehet, a saját erejükre tá­maszkodjanak, elsősorban a saját erejükből igyekezzenek termelőszövetkezetüket meg­szilárdítani, minél szebb ter­melési eredményt elérni. Be­szélt a termelőszövetkezeti pártszervezetek helyzetéről, azok megerősítésének fontos­ságáról s a gépállomások fele­lősségéről a politikai munká­ban. Sziveri Kálmán; a mágocsi Béke Tsz eLriöse kiemelte: most a legfontosabb a tavaszi munkák jó és pontos elvégzése. Véleménye szerint sok gondot kelj fordítani a termelőszövetkezetek belső problémáira is, vigyázni kell arra. hogy a szövetkezeti de­mokráciát senki se sértse meg. Kérte, hogy az új, de a régebbi termelőszövetkezetek is, az építkezéseknél a lehető legkor­szerűbb megoldásokra töreked­jenek, gondoljanak a holnapra ifi. Jóma István elv társ, a gépállomások megyei igazgatóságának vezetője a termelőszövetkezetek megerő­sítése és a tavaszi munkák el­végzése terén a gépállomások előtt álló feladatokról beszélt. Kiemelte, hogy a tavaszi me­zőgazdasági munkákat minde­nütt időben és jó minőségben akarják elvégezni. S bár a megye gépállomásainak erőgép s különösen munkagép-igénye is van, a tavaszi feladatok ellátására képesek. Azokban a járásokban, ahol a meglévő gépállomások a tsz-ek számá­nak szaporodása miatt előre­láthatóan nem képesek min­den munkát elvégezni, a szom­szédos gépállomások segítenek majd. A kapacitás növelését azzal is segítik, hogy megszer­vezik a nyújtott munkát, illet­ve a kétműszakos munkabe­osztást. — A gépállomások dolgozói tudják, hogy milyen nagy fel­adatok várnak rájuk most a tavaszi munkák során, de meg fognak birkózni ezekkel a fel­adatokkal — fejezte be hoz­zászólását Józsa elvtárs. Ezután Kasza Ferenc elvtárs. az Erdőgazdaság igaz­gatója emelkedett szólásra. — Fakitermelési tervünk a múlt évben 149 ezer köbméter volt. Az idén 184 ezer köbméter fát akarunk kitermelni. Három­ezer köbméterrel több bánya- fát is termelünk, mint tavaly; A mohácsi farostlemezgyárat ezer köbméter farostfával lát­juk el. Épületfát a múlt év­ben 1450 köbmétert termel­tünk. Idei tervünk 1700 köb­méter, de mi ezt 1« túl akar­juk teljesíteni, hogy a tsz-épít- kezések faanyagszükségletét biztosítani tudjuk. Tíz száza­lékkal túl akarjuk teljesíteni ezenkívül a parkettléc gyártá­si tervünket — ez 180 szoba parkettszükségletének felel meg —, 20 százalékkal — mintegy 100 ezer darabbal — a szőlőkaró-tervünket. Bánya- bélésfából 12 százalékkal aduink többet, mint amennyit a tervünk előír. A vita során felszólalt Marenies János elvtárs, a siklósi járási párt- bizottság első titkára és Földvári János elvtárs, a megyei tanács vb- elnökhelyettese iß. Földvári elvtárs ismertette a termelő­szövetkezetek fejlődésének me­gyei eredményeit, bejelentette, hogy a megye összterületének 64,4 százaléka már a szocia­lista szektoré. A vitában felszólalók egyön­tetűen állástfoglaltaik amellett, hogy a soron következő leg­fontosabb mezőgazdasági fel­adatunk a termelőszövetkeze­tek mielőbbi megszilárdítása, a tavaszi munkák gyors, idő­beni, jó elvégzése. (A megyei pártbizottság ki­bővített ülésének határosaiét lapunk vasárnapi számában jelentetjük meg.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents