Dunántúli Napló, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-19 / 42. szám

4 NAPLÓ 1959. FEBRUÁR 19. Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka f (Folytatás a 3. oldalról.) megye képviselője a Csepel Autógyár dolgozója, elsősor­ban a Minisztertanács beszá- lása után az elnök a vitát be- molójának ipari vonatkozású zárta. Az országgyűlés egy- szakaszaihoz szólt hozzá. hangúlag tudomásul vette a Turjánszki Mihály felszóla- Minisztertanács beszámolóját. Kiss Károly elvtárs9 a külügyi bizottság elnökének beszéde Az országgyűlés ezután át­tért a napirend második pont­jára és állást foglalt a Szov­jetunió kormányának a Né­metországgal megkötendő bé­keszerződés tárgyában 1959 január 10-én tett javaslatával kapcsolatban. A napirend elő­adója Kiss Károly, a külügyi bizottság elnöke volt. Beszé­dében a többi .között a követ­kezőket mondotta: A Minisztertanács elnöke beszédében foglalkozott az európai feszültség fő okával, a megoldásra váró német kér­déssel. A békére vágyó embe­riség széles tömegeit nyugta­lanítja ez a probléma és az országgyűlés külügyi bi­zottsága is szükségesnek lát­ta, hogy az országgyűlés mondjon véleményt a ma­gyar népet közelről érdeklő német békeszerződés kérdé­sében. Eite annál is inkább szük­ség van, mert a közelmúltban ismét tanúi lehettünk a szov­jet kormány nagy jelentőségű kezdeményezésének, amelyet a nemzetközi élet egyik leg­fontosabb, régóta megoldásra váró kérdése, a német prob­léma rendezése céljából tett. Javasolta, kezdjenek tárgya­lásokat a német kérdés rende­zésére, a békeszerződés meg­kötésére. Mi. magyarok nagyon sokat szenvedtünk a történelem fo­lyamán a német uralkodó osz- tá'yok hódító törekvéseitől. Nem felejtettük el, hogy a Maavországról klseprűzött fa­sisztáknak még most is nagy számú hada él Nyugat-Német- orszárban. akiknek eszük ágá­ban sincs, hogy lemondjanak nápe'lenes terveikről. Minden­ki elátt ismeretes, hogy 1956- ban milyen szerepük volt ezek­nek a szervezeteknek. — Azonban Európa népei­nek — folytatta — köztük nem utolsó sorban a német népnek — szerencséjére a mi­litaristák újjáéledő hatalma nem terjedhetett ki Német­ország egész területére. Az egykori szovjet megszállási övezet területén a német tör­ténelemben első ízben mun­kás-paraszt hatalom alakult, az első békeszerető német ál­lam, a Német Demokratikus Köztársaság. Ez az állam testesíti meg a német nép valódi érdekűt. A magyar nép teljes szoli­daritást vállal a Német De­mokratikus Köztársaság né­pével és békeszerető kor­mányával és sok sikert kí­ván törekvéseihez. A magyar kormány a Szov­jetunióhoz intézett válaszjegy­zékében részletesen kifejtette azokat az okokat, amelyek ar­ra késztetik, hogy egy ilyen tárgyaláson részt vegyen. A Szovjetuniónak és a Né­met Demokratikus Köztársa­ságnak a békeszerződés meg­kötésére vonatkozó lépéseit támogatva, a külügyi bizottság nevében javaslom: hozzon az országgyűlés határozatot, amelyben a magyar kormány előbb említett tárgyalási kész­ségét hangsúlyozva támogatja a Szovjetunió és a Német De­mokratikus Köztársaság kor­mányának a német békeszer­ződés mielőbbi megkötésére irányuló konstruktív kezde­ményezéseit. Az országgyűlés külügyi bi­zottsága a következő határoza­tot javasolja elfogadásra a Németországgal kötendő béke- szerződés ügyében: orsjsA'fffyoK5» (Amo"a({a a Szovjetunió Javaslatát a nfmet békeszerződés megkötésére „Az országgyűlés melegen üdvözli a Szovjetunió kormá- ‘nyának a Németországgal kö­tendő békeszerződésről szóló, 1959 január 10-én kelt szóbeli jegyzékét, s ahhoz csatolt békeszerződés-tervezetet, vala­mint a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájá­nak január 21-én ugyanebben a kérdésben közzétett nyilat­kozatát. A Magyar Népköztár­saság országgyűlése mélyen meg van győződve arról, hogy a javaslatok elfogadása az európai békét és biztonságot je’entős mértékben megerősít tené. Az országgyűlés teljes egé­szében helyesli a magyar kü’- ügyminiszter Január 15-i nyi­latkozatát, va'amint a Magyar Népköztársaság kormányának január 29-én kelt szóbeli jegy­zékét. amelyben kormányunk a legteljesebb támogatásáról biztosította a Szovjetuniónak a német békeszerződés megkö­tésére irányuló kezdeménye­zését. A békeszerződésnek a Szov­jetunió tervezete a1 apján tör­ténő megkötése lehetővé ten­né a Nyugat-Német országban gyors ütemben feléledő német mili tarizmus visszaszorítását, biztosítaná a német nép szá­mára a demokratikus, béke- szerető, egységes Németország létrehozását és ezáltal lénye­gesen megjavítaná a tartós béke megteremtésének esé­lyeit Európában. A német im­perializmustól sóikat szenve­dett magyar pép megkönnyeb­büléssel fogadná, ha a fent említett békeszerződés megkö­tése és megvalósítása az Anschluss és a Drang noch Osten-törókvésckről végérvé­nyesen lemondott egységes, békeszerető demokratikus Né­metországot teremtene rai közelében. Mindezekből kiindulva, Magyar Népköz4 ársaság or­szággyűlése megbízza a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mányt, készüljön fel a Szov­jetunió által Javasolt béketár­gyalásokra, s a Szovjetunióval és a Német Demokratikus Köztársasággal, valamint a többi szocialista és békeszereté országgal szorosan együt tmű­ködve minden fő le te!b"tőt te­gyen meg a békeszerződés si­keréért. Az országgyűlés egyúttal felhívja a német békeszerző­dés megkötésében érdekelt va­lamennyi állam parlamentjét, támogassa a Szovjetuniónak c nagy jelentőségű békejavasla­tát. Megbízza a kiűügvminisz- tert, hogy az nrszággyű’és ezen határozatát közölje a Szovjet­unió kormányával. Megbízza továbbá az ország- gyűlés elnökét, hogy jelen ha­tározatát hozza a Német De­mokratikus Köztársaság népi kamarájának tudomására“. Az országgyűlés a határo­zati javas1 a tot egyhangúlag el­fogadta. Meghízta a külügy­minisztert, hogy az orszáeeyű- ’és határozatát közölje a Szov­jetunió kormányával, továbbá az országgyűlés elnökét, hogy a határozatot hozza a Német Demofreatikus Köztársaság né­pi kamarája tudomására. Az országgyűlés ezután el­határozta, hogy legközelebbi ülését február 19-én, csütörtö­kön 10 órakor tartja és annak napirendjére az 1959. év! ál­lam) költségvetést és költség- vetési törvényjavaslat tárgya­lását tűzte ki. Hruscsov elvtárs beszéde Tulában (Folytatás az 1. oldalról.) állammal — mondotta Hruscsov — vagy közü­lük az egyikkel — már­pedig a Szovjetunió és a hit­leri Németország ellen harcolt többi állam egész sora hajlan­dó aláírni ilyen szerződést —. akkor a Német Demokratikus _ Köztársaság egy szuverén ál­lam minden jogával és köte­lezettségével rendelkezik és ezeket a jogokat nemzetközi törvények szavatolják majd. Ennélfogva — jelentette ki Hruscsov nem tűrhető el semmiféle merénylet a Német Demokratikus Köztársaság te­rülete ellen — ahol Berlin is fekszik — sem szárazföldön, sem levegőben, sem vizen. A Német • Demokratikus Köztársaság szuverénitásá- nak mindennemű megsérté­se kellő visszautasításban ré­szesül, tekintet né’kül arra, hol történik ez a sértés: vi­zen, szárazon, vagy a levegő­ben. Az imperialista urak mindezt vegyék figyelembe. . .. 5 Azzal vádolnak bennünket nala‘ ? — folytatta —, hogy tőlünk indul ki a hidegháború. Ám­de — tette fel a kérdést Hrus­csov — ki szítja valóban a hidegháborút? Az, aki azt ja- vaso’ja, hogy szüntessék meg a hidegháborús állapotot, ír­juk alá a német békeszerző­dést. tegyük Nyuaat-Berlint'a nyugtalanság tűzfészke helyett demi'itarizált szabad várossá, teremtsünk normális, békés vi­szonyokat, hogy minden or­szág saját belátása szerint fej­lődhessék, vagy az, aki egy új vi’áffháború előkészítéséért to­vábbra is fenn akarja tartani a hidegháborús ál’apotot, hogy elérhesse agresszív céljait. Ezzel nem lehet minket megijeszteni — folytatta Hruscsov. — Mi nem akarunk harcolni és nem szándékozunk más álla­mok határait átlépni. Ha azonban megsértik a mi ha­tárainkat, vagy szövetsége­seink határait, akkor nem maradhatunk közömbösek. Aki kísérletet tesz e hatá­rok megsértésére, és fegy­veres erővel próbálja meg­valósítani hódító céljait, az megsemmisítő visszautasí­tásban részesül. Hruscsov emlékeztetett rá, hogy a nyugati politikusok között is vannak olyanok, akik józanul értékelik a jelenlegi helyzetet. Ebben az összefüg­gésben említette Mansfield amerikai szenátor nemrég köz­zétett nyilatkozatát. Véleményünk szerint e ja­vaslatok figyelmet érdemelnek — mondotta Hruscsov. — Ilyen józanabb álláspontot képviselő emberekkel meg lehetne egyez ni. A hidegháború folytatásá­nak. szószólói azonban támad­ják Mansfieldet, azzal vádol­ják, hogy engedményt tesz a Szovjetuniónak. Nekünk sen­ki semmiféle engedményt nem tesz — ál1 apftóttá meg Hrus­csov. — Mansfield egyszerűen józanul és egészségesen gon­dolkodik. Macmillan angol miniszter- elnök közelgő moszkvai láto­gatásáról szólva Hruscsov ki­jelentette: — Mi szívesen látjuk Anglia miniszterelnökét és külügymi­niszterét. A mi népünk venr- dégszerető. Ha ai angolok tiszta szív­vel jönnek hozzánk, azért, hogy megegyezzenek és meg­javítsák államaink, vala­mint a Nyugat és Kelet kö­zötti viszonyt, akkor mi a magunk részéről hozzájáru­Nem tartják meg a a c prus! Gatwick (Reuter) Mint már közöltük, a Menderesz török miniszterelnököt szállító repü­lőgép a gatwickd repülőtér közelében lezuhant. A repülő­gépen utazó 22 személy közül tizen maradtak életben. Men­deresz kisebb sérüléseket szenvedett. Egy szemtanú szerint a re­pülőgépet, amely egy erdő fe­lett zuhant le, egy hatalmas tölgyfa kettévágta. A gép hát­só fele a földre zuhant, eleje pedig kigyulladt. Menderrs megmenekülése azzal magya­rázható, hogy a gép hátsó fe’ében utazott. A török miniszterelnököt a szerencsétlenség színhelyéről először egy közeli házba vit­ték, majd onnan mentőautó­m?’ me-'beszílést kérdésben val egy londoni kórházba. H szerint idegsokkot kapott bordarepedést szenvedett. Macmillan és Karamanlis kedden késő este felkeresi Menderest a kórházban. Egy angol ' kormányszóvivő kedden este közölte, hogy a szerdára kitűzött ciprusi meg beszélést nem tartják meg. legközelebbi ülés időpontjáró akkor döntenek majd. h Menderesz már részt tud ven­ni a tárgyalásokon. Ha a törő miniszterelnök teljes fe'.épüié se sokáig elhúzódik, komol technikai nehézségek merü nek fel a ciprusi tárgyalások kai összefüggésben, mert mint ismeretes — Macmilla és Selwyn Lloyd a hét végé Moszkvába utazik. lünk mindahhoz, ami előse­gíti a világ békéjének meg­szilárdítását. Beszéde végén Hruscsov az Iránnal való kapcsolatokról szólt: Amikor az iráni kormány barátsági és megnemtámadási szerződés megkötését javasol­ta nekünk — mondotta —, elküldtük delegációnkat. Ma mór tudjuk, hogy az Iráni sah az Egyesült Államok, Anglia és Törökország nyomására el­állt a szerződés megkötésére vonatkozó javaslatától és el­határozta, hogy kétoldalú ka­tonai szerződést köt az Egye­sült Államokkal. E szerződés nyomán Irán amerikai kato­nai támaszponttá válik. Az iráni sah azt állítja, hogy Iránt a Szovjetunió részéről valamilyen veszély fenyegeti. Ezek az állítások teljesen alap­talanok — hangsúlyozta Hrus­csov. — Régen szomszédok vagyunk és a Szovjetunió eza’att egyszer sem adott alka'mat rá, hogy a barátságt.Van magatartás vádjával illes­sék. Éppen ellenkezőleg. Az utóbbi években tárgyalások útján sok vitás kérdést si­került megoldanunk. Tulajdonképpen mitől fél az iráni sah? Nem tőlünk, ha­nem saját népétől — folytatta Hruscsov. — Úgy látszik, nem bízik trónja szilárdságában, ezért magánvagyonát sem tart­ja Iránban, hanem Angliában. Komolyan nyugtalanítja mind­az, ami Irakban történt. Mint ismeretes, a bagdadi szerződést Irak fővárosáról nevezték el. Amikor azonban Irak népe felkelt a rothadt királyi hata­lom és az imperialisták zso'd- jába szegődött iraki kormány ellen, akkor nem segített sem a bagdadi szerződés, sem a Du1 les—Eisenho wer-doktritna. Hruscsov kijelentette, hogy az iráni sah mindennél .job­ban fél saját népétől, és a^zal, hogy kétoldalú katonai szer­ződést ír alá az Egyesült Ál­lmokkal, azt akarja elérni, hogy amerikai csapatok o’tal- mazzák a .trónját. A dolgot vi­szont úgy állítja be, mintha Iránt a Szovjetunióval szem­ben kellene biztosítani. Ezek az állítások a naiv emberek­nek szólnak. A Szovjetunió sohasem fe­nyegette és nem is fenyegeti sem Iránt, sem bármely más országot. Arra törekszünk — mondot­ta Hruscsov —, hogy az iráni nép világosan lássa álláspon­tjukat. Mi semmi rosszat nem akarunk a munkaszerető iráni népnek. Természetesen lelep­lezünk minden olyan politi­kát, amely ártalmas és káros népeinknek, a Szovjetunió és Irán népének. Rövid külföldi hírek NEW YORK Az ENSZ gyámság! tanácsa kedden 12 szavazattal egy el­lenében azt ajánlotta, hogy Francia-Kanierun gyámsági státusa január 1-vel szűnjék meg. Jelzett időpontban e nyu­gat-afrikai terület független­séget nyer. PEKING A sangháji filmstúdióban sajátosan újszerű színes mese- filmet készítettek. A filmen nem rajzok, vagy bábok ele­venednek meg, hanem papír­ból kivágott figurák. WASHINGTON Eisenhower elnök kedden másodízben látogatta meg a kórházban fekvő Dulles ame­rikai külügyminisztert. A kór­ház közlése szerint Dullest egymillió voltos röntgensugár- készülékkel kezelik majd rá­kos megbetegedése ellen. KATMANDU Szerdán Nepal történelmé­ben először parlamenti válasz­tások kezdődtek az országban. A választások 45 napig tarta­nak, tekintettel a közlekedési nehézségekre és egyes válasz­tókerületek elszigeteltségére. BERLIN Nyugat-berlini hatósági dön­tés értelmében Göringnck, Hitler bizalmasának és a náci birodalom marcalijának özve­gye visszakapja körülbelül egymillió márka értékű nyu­gat-berlini vagyonát. A nyugat-berlini hatóságok Goring tulajdonának ismerték el azokat a művészeti kincse­ket is, amelyeket Európa kü­lönböző országaiból raboltatott össze. NEW YORK Hivatalos adatok szerint az i Egyesült Államok lakosainak Eisenhower elnök szerdal sajtóértekeziete 'esnényeh 2 száma 1959. január • 175,602.000 volt. 8 ........ l-én elentös gazdasági sikereket nk el a múlt esztendőben” e. uar 17-1 cikkünkből kimaradt, y a IV. negyedévben hitellevél lébe« eladott 14?8 darab ri­al együtt a kiskereskedelem esen 7 688 darab rádiót adott * * a> váró. Rendőrkapitánysága Ívja Pécs I. kerület azon la- aktknek személyt igazolvá- k 1959. évben lejár, hogy a aélyl Igazolványhoz szükséges 'képet haladéktalanul készít- ék eh lea I, kerület lakói részé 'C 1M9. február 21-én a lejárt szemé­lyi igazolvány kicserélése megkez­dődik. A megkezdés pontos ide­jét és helyét a sajtóban külön közllk. Egyben felhívja a rendőr­kapitányság az érintett lakók és lakónyllvántartőkönyv-vezetők fi­gyelmét. hogy a sajtóhirdetéseket saját érdekükben naponta kísér­jék figyelemmel. * Áramszünet lesz hálózatátépítés miatt február 20-án reggel 7 óra 80 perctől 17 óráig a Pozsony ut­ca 1, 2. 4, 6, Vasvári Pál utca 2, és a légszeszgyár utca 3, S, 7. sz. bőrháukban. Washington (Reuter—AP); — Eisenhower elnök szerdán Washingtonban 30 perces saj- 'óértekezletet tartott, amelyen főként a berlini kérdéssel és Dulles megbetegedésével fog- ! alkozott. Mindenkelőtt megjegyzése­ket fűzött Hruscsovnak ahhoz a kijelentéséhez, hogy ha a nyugati szövetségesek Berlin­nel kapcsolatban erőszakhoz folyamodnak, az a háború el­indításával lenne egyértelmű. Eisenhower hangsúlyozta, hogy a Nyugat ezután is eleget kí­ván tenni Nyugat-Berlinnel kapcsolatban vállalt kötele­............................... Megalakult az Interparlamentáris Unió magyar csoportja Szerdán az Országházban megtartotta alakuló ülését az országgyűlési képviselők inter­parlamentáris csoportja. Be­vezetőben 'Rónai Sándor be­számolt a csoport elmúlt idő­sszakban végzett munkáiéról. Ezt követően az újjáalakult 5 csoport megköszönte az eddigi 2 vezetőség munkáját, elfogadta 2 az előterjesztett beszámoló je- 2 len test, majd megválasztotta 2 új vezetőségét. Elnökké Péter S lános képviselőt választotta. S zettségeinek és ha ebben meg­akadályozzák, akkor „a másik fél alkalmaz erőszakot“. A sajtóértekezlet egy részt­vevőjének megjegyzésére, hogy Hruscsov Mansfield sze­nátor javaslatát ésszerűbbnek tartja, mint a nyugati kormá­nyok álláspontját, az elnök az­zal tért ki a válasz elől, hogy Hruscsov beszédét csak erősen megrövidített formában volt alkalma olvasni. Macmillan angol miniszter- elnök liüszöbönálló moszkvai látogatásáról Eisenhower ki­jelentette, hogy Macmillan a szovjet kormánynál képviselni fogja az angol kormány állás­pontját az Európát és az egész világot foglalkoztató kérdé­sekben. Az angol álláspontra vonatkozóan megegyeztünk és felvi'ágosítást kaptunk — mondotta. Hangsúlyozta azon­ban, horjy ami ezt a látogatást illeti, nem vitatott meg közös célkitűzéseket az angol mi­niszterelnökkel. Az elnök nem Volt hajlandó részletesen válaszolni arra a kérdésre, milyen eredménnyel kecsegtetnek az esetleges tár­gyalások. Kijelentette, hogy a Nyugat „ésszerű javaslatok“ alapján kész tárgyalni az egész német kérdésről. Kere­ken elutasító választ adott vi­szont arra a kérdésre, hogy a fegyveres erők csökkentése vagy a közép-európai fegyver­kezés korlátozása összefügg­het a német újraegyesítés kérdésével. Ami Dulles betegségéi illeti, az elnök elismeréssel nyilat­kozott a külügyminiszter ér­demeiről és kijelentette, ha Dulles úgy hiszi, ezután is el tudja látni ezt a munkát, nem találnak nála megfelelőbb em­bert. Eisenhower hangoztatta: Dulles utódlásának kérdését még senkivel sem vitatta meg. Megkérdezték az elnököt, véleménye szerint a berlini kérdést tárgyaló külügyminisz­teri érteke?.1 etet nem lenne-e cégszerű Washingtonban vagy New Yorkban megrendezni, mérlegelve Dulles betegségét, Eisenhower azt vá’aszolta. nem lenne helyes a már meg­kezdett előkészítő munkálato­kat Dulles betegsége miatt megváltoztatni. »

Next

/
Thumbnails
Contents