Dunántúli Napló, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-17 / 40. szám
2 NAPLÓ 1959. FEBRUAR 17. Megalakult a Pécsi Lakásén Kemencekarbantartó KTSZ Szombaton délután ünnepélyes keretek között alakult meg a Pécsi Lakás- és Kemencekarbantartó Kisipari Szövetkezet a KIOSZ helyiségében. Szendrődi János korelnök megnyitóbeszéde után, Mohos László kisiparos számolt be a kisipari szövetkezet szervezési munkáiról. Elmondotta, hogy Braida József kisiparos lakásán jöttek össze, ahol tizennyolc kisiparos elhatározta, hogy megalakítja a lakás- és kemencekarbantartó kisipari szövetkezetét. Köszönetét mondott a KISZÖV-nek azért a segítségért, amelyet a szövetkezet létrehozása érdekében nyújtott. „ Tárnái Ferenc elvtáré, a KISZÖV elnöke ezután részletesen ismertette az új kisipari szövetkezet alapszabályát és célkitűzését. Rámutatott, hogy a szövetkezetnek elsőrendű feladata a lakosság igényeinek kielégítése, a javítás és a szolgáltatás. Emellett a tagság politikai és szakmai továbbképzésének biztosítása. Ennek érdekében szakmai tanfolyamokat és tapasztalat- cseréket (rendszeresítenek majd. Rámutatott arra, hogy az egykori magánkisiparosok között — azzal, hogy szövetkeznek, — szocialista közösség jött létre és munkájuk akkor lesz eredményes, ha valamennyien a közös cél érdekében dolgoznak. Felhívta a figyelmet arra, hogy a tagok ne csak a kereseti lehetőségeket Idojárásjelentés Várható Időjárás kedden: erősen felhős, párás, helyenként ködös Idő. Többfelé kisebb havazás, havaseső, eső. Mérsékelt, helyenként ldssé élénkebb szét A hideg keleten te gyengül. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet nyugaton mínusz 1—mínusz 4. keleten mínusz 4—mínusz 7, legmagasabb nappali hőmérséklet kedden nyugaton plusz S—plusz 4, helyenként 6 fok felett. nézzék, hanem a szövetkezés politikai jelentőségét is. Vázolta a szövetkezet előtt álló fejlődési lehetőségeket. Többek között azt, hogy az év végére a szövetkezetnek már 100 tagja lesz. Ehhez azonban az szükséges, hogy a szövetkezeti gandcűat zászlóvivőd a magánkisiparosság körében felvilágosító munkát végezzenek. Erre nemcsak a taglétszám emelése céfljábót, hanem ©z utánpótlás biztosítása érdekében is szükség vám, főlleg a kemencekarbantartó részlegnél. Hangsúlyozta: a magán- kisiparosságot az jellemezte, hogy saját műhelyét fejlesztette. Kérte, hogy ezt a szellemét honosítsák meg a szövetkezetben is a közösség érdekében. Ismertette a szövetkezeti demokrácia lényegét, valamint a kisipari szövetkezet és a KISZÖV közötti kapcsolatot; Tárnái Ferenc elvtárs tájékoztatója után a Pécsi Lakás- és Kemencekarbantartó KTSZ tagjai megválasztották a vezetőséget és az ellenőrző bizottságot. A kisipari szövetkezet elnöke Buzádi Béla lett. A szövetkezeti bizottság titkára Mohos László, a mumikaver- senyíelelős Kruskovics András, kulitűrfeüieilős pedig őri Tibor, A választás után. Tárnái Ferenc elvtárs, a KISZÖV elnöke, a KISZÖV vezetősége nevében üdvözölte a megalakult kisipari szövetkezetét. .Hangsúlyozta, hogy ez Baranya megye 42. kisipari szövetkezete, amely a KISZÖV irányítása mellett működik majd. Rámutatott arra, hogy az új szövetkezetnek a feladata többek között az is, hogy Pécs város kisiparosainak utat mutasson. A szövetkezet — a lakosság igényeinek kielégítése mellett — az állami vállalatok részére is végez majd munkát. Például a ke- mencekgrbantartó részleg Baranya, Tolna és Somogy me-* gye sütőipari üzemeit tartja rendben. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szövetkezet tagjai akár a lakosságnak, akár a közületeknek végeznek munkát, a határidőket pontosan tartsák be és minőségi munkára törekedjenek. Addig is, amíg a szövetkezetnek végleges helyisége és telephelye lesz, már február 17-én a Nagy Jenő utca 2. szám alatt, Gyulay László vízvezetékszerelő műhelyében megkezdi működését. A KTSZ tagjai egyhangúlag elfogadták a kisipari szövetkezet alapszabályát és vezető-;! ségét. Ugyancsak egyhangúlag i elutasították Rumbach Dezső' kisiparosnak, a . szövetkezet tagjai sorába való felvételét, azzal az indokolással, hogy ez a magánkisiparos olyan magatartást tanúsított, amely nem méltó magánkisdpároshoz, még kevésbé érdemelné meg azt, hogy a szövetkezetnek tagja legyen. P. J. A hősi múlt krónikája Az 1919-es általános sztrájk előzményei Negyven éve, hogy a szerbek megszállta Pécs városában 1919. február 22-én kitört az életet tizennyolc napra teljesen megbénító általános sztrájk. Pécs dolgozó lakosságának ezen óriási feltűnést keltő és a szerb megszállókra igen rossz fényt vető elhatározásának igen komoly előzményei voltak. A szerb burzsoázia csapatai 1918. november 14-én vonultak be a városba. A pécsi reakciós körök — élükön Zichy Gyula püspök —■, rendkívül szívélyesen fogadták őket, díszvacsorákat rendeztek a számukra, stb. A szerb burzsoázia ettől még nagyobb vérszemet kapott és szívós következetességgel ragadott magához minden hatalmat. üj kormánybiztost állítottak a közigazgatás élére Pandurovics László személyében, szerb tisztviselőket helyeztek a vezető kulcspozíciókba (s ezzel megszegték a fegyverszüneti megállapodást), az anyaország és Pécs közötti közlekedést szinte teljesen megbénították. Minimálisra csökkentették a Magyarországra induló vonatok számát és nem adtak ki utazási engedélyt. Lehetetlenné tetteik a politikai életet is. Nemcsak a pártgyűléseket tiltották be, még a szakmai értekezleteket sem engedélyezték. A város közellátását azzal nehezítették meg, hogy a megszállt terület falvaiból származó élelmiszereket Eszékre irányították. A laikussággal szemben elviselhetetlen durvaságot tanúsítottak. Radovanovits városparancsnok egyik kiáltványában például a következő fci- tételt találjuk: „Ha csak egyetlen katonám hajaszála meggörbülne, kérlelhetetlenül fogok fellépni, senkinek az életét nem fogom kímélni, s a várost elpusztítom a föld színéről!“ (1919. jan. 25.) A munkásság, a dr. Hajdú Gyula vezette 42 tagú küldöttséggel 1919. február 22-én memorandumot juttatott el a szerb városparancsnokhoz, amelyben az említett bajok, sürgős orvoslását követelte. Radovanovits ezredes a küldöttség tagjait a helyszínen letartóztatta és a város szeme láttára kísértette át a volt Frigyes lalktanyába. A munkásság óriási felháborodással fogadta a hírt és azonnal beszüntette a munkát. A tisztviselők is csatlakoztak a sztrájkhoz, a kereskedők is lehúzták üzleteik redőnyeit. „Estére hézagmentes, általános lett a sztrájk“. Szakbrtaádok utaznak Sellyére A Baranya megyei Tanács Me- í gazdasági Osztályának szakem- srel tervkészítő brigádokat alakiittak az ÚJ szocialista községek irveinek elkészítéséhez. A há- im, egyenként négy-négy kiváló lezőgazdaságl szakemberből álló rigád, kedden reggel Sellyére tarfir. A szakemberek a sellyel Újra működik \ az r | Járás szocialista kőmé gélt veszik sorra. Segítséget nyújtanak a községek termelési terveinek elkésel- j tétében, tanácsokat. Javaslatokat adnak a helybeUeknek á gazdái-» kodás megkezdésére. A brigádok; Vejti, Klsszentmárton és Ózdfalu' községekben kezdik meg munká-i jukat, < Az Agrártudományi Egyesület, a Baranya megyei Tanács Mezőgazdasági Osztálya és az Állami Gazdaságok Igazgatósága szervezésében szakelőadás hangzott el szombaton délelőtt az SZMT kultúrtermében. Az előadást „Időszerű üzemszervezési kérdésék a szarvasmarha-tenyésztés köréből" címmel <fr. Kulin Sándor, a keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia professzora tartotta. A meghívott szakembereikből, termelőszövetkezeti elnökökből nagy érdeklődést váltott ki a gyakorlati példákkal és kísérleti eredményekkel alátámasztott értékes előadás. Az előadás fő momentuma a szarvasmarha-tenyésztés jövedelmezőségének biztosítása volt. Az előadó hangsúlyozta, hogy egy termelőszövetkezetnek és állami gazdaságnak sem lehet célja a tejtermelés egyoldalú fokozása anélkül, hogy meg ne vizsgálná az e célra felhasznált takarmányok mennyiségét. Az a szakember gazdálkodik helyesen, akinek gazdaságában a fő takarmány- termő területek állandóan csökkennek azáltal, hogy egységnyi területen több takarmányt termel. Inkább adjon egy tehén évi 3 000 liter tejet olcsón, mint 3 500 litert drágán. A szakemberek választ kaptak arra a kérdésre is, hogy milyen takarmányokat etethetnek olcsón és amellett gazdaságosan. Hazad viszonyok között, mint olcsó és jó tömeg- takarmány elsősorban a süó- kukorica jöhet számításba. A vita során dr. Kulin Sándor válaszolt a feltett kérdésekre. A hozzászólók elmondták, hogy az idősz^-ű mező- gazdasági szakkérdésekről máskor is szívesen hallanának hasonló értékes előadásokat. Az Agrártudományj Egyesület megyei vezetősége ígéretet tett a szakembereknek, hogy még a tél folyamán különböző témakörökből hasonló előadásokat szervez. Az egyesület munkája már két éve szünetel és ezt a mulasztást szeretné most a vezetőség pótolni. Az előadások megtartására minden esetben egyetemi és akadémiai tanárokat, a mezőgazdasági tudományok legfőbb képviselőit kérik fel, hogy ezáltal a szakembereknek minél nagyobb lehetőséget adjanak szaktudásuk kibővítésére és a mezőgazdasági tudomány legújabb módszereinek elsajátítására. VI HA tc/teeere/es ■ * Napsütéses októberi reggel volt. István zsebredugott kézzel lépett ki az udvarra. Szemeivel Ilonát kereste. Mára már meg kellett érkeznie az öreganyjától, akihez látogatóba ment még mielőtt István hazaérkezett »olrwi. Hátul a szérűn többen tettek-vettek, de az asszonyt nem látta közöttük. Elkedvetlenedett. — Lehetséges az, — gondolta, — hogy az öreg megint eltávolítja Ilonát a közeléből? Ettől a vén ördögtől az is kitelik. Már megtette ezt egyszer régen. Igaz, az még csak olyan gyerekszerelem volt, de mégis . i í István szentül hiszi, hogy Bakó hiúsította meg házasságát Ilonával. Halk szitkot morzsolt szét fogai között s megindult a széles pajta felé, ahól a tegnapi legényke vesződött valami fene nagy deszkákkal. Pár lépésnyire megállt tőle és figyelte a gyerek küszködését. Az időnként István fele sandított. Erre aztán rá is fizetett, mert a kaszaverő kalapáccsal, mellyel a deszkákat akarta felszegezni, az ujjúra vert. István elnevette magát: — Hát te mit mesterkedsz? — lépett hozzá s megigazította a pajtaajtón lévő deszkákat i # járat ős emoer ügyességével egy-kettőre a helyükre szegezte azokat. A fiú kellő figyelemmel és tisztelettel nyugtázta a műveletet. — Ki fia vagy? — kérdezte István. A fiú vidáman nézett vele szemben. Úgy látszott mérlegeli, hogy válaszoljon vagy sem. — A Vas Mihályé, ha ismeri — bökte ki végül. — Hát hogyne ismerném. Jó komám volt valamikor az nekem, — válaszolt István. — És a többiek kicsodák itt? — kérdezte. — Mert tudod, — tette hozzá magyarázókig, — én már nagyon régen elkerültem hazulról. — Mi mindannyian Bakó Náci bátyám alattvalói vagyunk! — így a fiú és nevetett. — Nem értem.i. — Pedig magyarul mondtam, — szólt nevetve. Majd észrevette, hogy István nem fogja fel szavainak azt az értelmét, melyet 6 tulajdonit azoknak, mondani akart még miamit, de közben meggondolhatta magát, mert zavartan elhallgatott. — No mond csak — biztatta István a fiút, — nem harapom le a fejed. — Tudja az úgy van, — kezdte el körülményesen a gyerek, — hogy mi, akik itt dolgozunk, valamennyien tőr- tesztünk hűségesen. — Ezt meg, hogy értsem? — Hát úgy, hogy Bakó bátyám mindegyikünké Íratott egy-két hold földet. — Na, sohasem hittem volna, hogy vénségére ilyen jószívű lesz a mostohaapám! — Jószívű a rossebeket! — horkant fel a gyerek. Ide figyeljen csak: az apámra, meg rám, hat holdat íratott, hát ezért a nyavalyás hat holdért, meg a kamatokért dolgozunk neki már isten tudKétéves a munkásőrség ja, hogy mióta. De nem ám akárhogyan, mert az öreg folyvást biztogat: „Dolgozz édes fiam, a magadéban dolgozol... Magadnak kuporgatsz, nem másnak... — utánozta Bakó Náci édeskés hangját. A gyerek elhallgatott, mintha szavát vágták volna és nagy igyekezettel kopácsolni kezdett ismét a pajtaajtó deszkáin. Úgy látszik megbánta, hogy nem fontolta meg jobba« a MM*i' egy ismeretlen ember előtt, aki mégiscsak a gazda fia, ha mostohafia is. De most már Istvánt érdekelni kezdte mostohaapjának és ,alattvalóinak“ egymáshoz való viszonya. — Aztán mond csak, hogy is van az a rátok iratás? Úgy értettem, rátok íratta a földet? — Az ám! De a haszonélvezetet azt föntartotta magának. Mi ennyit se látunk a haszonból, ni! — félreérthetetlen karjelzést lendített István felé. — Meg aztán a papírosok is olyan módon vannak megszerkesztve, hogy a vén isten se tud azokon kiigazodni, — legyintett lemondóan a gyerek. István még most sem értette teljesen, hogy miért Íratta mostohaapja .,alattvalói" nevére a földet. Valami derengett a fejében, de tisztán akart látni. — Te Miska, — úgy gondolom, hogy apád nevét viseled? A legényke igenlően bólintott. — Hát te Miska, te mit gondolsz, miért íratta rátok az.... az apám a földet? — Hót nem érti? — kérdezte csodálkozva a gyerek és kezéből letette a kalapácsot, úgy magyarázta: — Ha nem íratja szét a földet, akkor úgy járt volna ő is, mint a Kalmár Zsiga! A számadásnál kiderült volna, hogy a Bakó Náci bátyámnak ötven holdnál is föbbje van és akkor lehet az is, hogy az állam rátette volna a kezét... hát ezért. (Folytatjuk) A napokban volt két esztendeje, hogy az utcákon először jelentek meg a sötétkék egyenruhás, felfegyverzett munkások, a munkás- őrök. Megjelenésüket örömmel üdvözölték a dolgozók, hiszen ez azt jelentette, hogy megszilárdult a rend, megerősödött a munkásosztály hatalma, kicsavartuk a fegyvert a nép ellenségeinek a kezéből. Ellenségeink akkor még vadul szórták rágalmaikat és fenyegetéseiket, sokan még komolyan vették a „MUK”-ot. De az ellenforradalmároknak márciusban már nem volt erejük „újra kezdeni”. Munkáskezekben volt a fegyver, munkáskezekben van ma is — ez egyik legfőbb biztosítéka annak, hogy szocializmust építő társadalmunkat többé nem dúlhatják fel ellenforradalmi bandák. A munkásőrség létrehívása egyik tanújele volt annak, hogy a munkás-paraszt forradalmi kormány tanult a történelmi leckéből: a munkásosztály nem állhat fegyvertelenül szemben a felfegyverzett ellenséggel. Az ell enforradalmi erők ellen a munkásosztály fegyveres erejét kell fordítani. De hozzá kell tennünk, hogy ezek a fegyverek csakis a dolgozó nép ellenségei ellen irányulnak. A fegyveres erő a diktatúra, a felfegyverzett munkásság a proletárdiktatúra eszköze, de ez az eszköz a nép ellenségeinek elnyomására és megsemmisí- tréére szolgál, s nem a nép ellen. A magyar dolgozó nép gyorsan — bátran mondhatjuk, hogy napok alatt — szívébe zárta ezt az új fegyveres alakulatot, megszerette, s azóta is szeretettel veszi körül. Ez esetben nem jelent ellentétet fegyveres erőről és szeretetről szólni, hiszen a munkásőrség nem más, mint maga a felfegyverzett nép. A magáénak érzi minden becsületes dolgozó a munkásőrséget, úgy ahogy Dózsa György hadait érezte sajátjának a szenvedő jobbágyság, ahogy Rákóczi ku- rucait érezte magáénak a kétfelől sanyargatott nép és ahogyan a negyvennyolcas honvédeket illette „a mi fiaink” megtisztelő jelzője. Két érv telt el azóta, s elmondhatjuk, hogy a munkásőrség szerep», jelentősége azóta sem csökkent. Igaz, fegyveres harcokra nem került sor., fgaz, hogy a mun- káshatalom kül- és belföldi ellenségei azóta is megmaradtak a gyáva rágalmazásnál és uszításnál, anélkül, hogy meg mertek volna próbálkozni az 1956-os ellenforradalom megismétlésével. De nem azért, mintha ellenségeinknek nem lennének ilyen szándékaik, hanem azért, mert a párt vezette munkásosztály ereje, egész dolgozó népünk egysége — és nem utolsó sorban a többi fegyveres alakulat mellett új honvédelmi erőként megjelent munkásőrség — éleve kilátástalanná teszi az ellenforradalmi kísérleteket Nagyobb biztonságérzet a párt iránti megnövekedőt t bizalom, az alkotás nyugod- ta-bb légköre jellemzi azóta életünket, mióta a munkás- osztály fegyveres ereje, a munkásőrség is vigyázza a dolgozó nép béikéjét, nyugalmát, biztonságát. Dolgozóink szeretettel gondolnak azokra a társaikra, akik sokszor szabadidejüket is feláldozva gyakorlatoznak, szolgálatot teljesítenek, tökéletesítik fegyverforgató készségüket, nehogy még egyszer bárkinek is eszébe jusson népünk hatalmára tömi, szocialista rendünk ellen támadni. ■»■■■■■•■■■■■■■•■■■■■»a »■■■■■■■■■■■•■■■ Jól sikerült Takáts Gyula irodalmi estje A TIT irodalmi szakosztálya vasárnap este irodalmi estet rendezett Takáts Gyula, Kaposvárott élő dunántúli költő műveiből, akinek nevét a p»é- csi közönség már a Jelenkor első számaiból is jól ismeri. A meleghangulatú esten a nagyszámú közönség egészen h«Wtö*te a Bartók Béla Klub termét. Tüskés Tibor bevezetőjéből azok is liszt* képiét kaptak a költő eddigi életművéről, egyéniségéről, akik néhány szép versén kívül mást nem ismertek. A költő verseiből az Irodalmi Színpad tagjai, Varga János és Lizátzky Gizella adtak elő, egy elbeszéléséi, pedig Bérezés Lívia, ugyancsak az Irodalmi Színpad tagja olvasta fel. Vö- nöczky Endre Bartók dunántúli népi- dalait és hat román táncát játszotta zongorán, amelyek hangulatukkal jól illeszkedtek a műsor egészébe. Az est végezetéül maga Takáts Gyula olvasott fel verseiből néhányat. A taps és a meleg ünneplés azt bizonyította. hogy a pécsi közönség szerei*, i az irodalmat, és egyben azt is: a TIT kezdeményezése szép reményekkel biztat a jövőre nézve is
