Dunántúli Napló, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-15 / 39. szám

TILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI «-VFOT/VAM. 19 SZÁM ARA: 70 FILLER VASÁRNAP, 1959. FEBRUAR 15. Meggyorsult a tsz-mozgalom fejlődése Baranyában Ezen a héten Vejti után Kisszentmárton, Ózdfalu, Kis­asszonyfa, Somogyviszló, Mágocs szocialista község lett. 1033 paraszt 7 500 hold földd el lépett be a héten a terme­lőszövetkezetekbe, Több község szocialista községgé alakulá­sa várható. Baranyában meggyorsult a tsz-mozgalom. A tegnap még egyénileg dolgozó parasztok egymás után választják a kö­zös utat. A fejlődés a sellyei járásban, azon belül is az Or­mánságban a leggyorsabb. Itt Vejti után Kisszentmárton, Ózdfalu, Kisasszonyfa paraszt­jai már szocialista községet alakítottak. A szigetvári já­rásbeli Somogyviszló, a sásdi járásbeli Mágocs is szocialista községgé vált. Két-három na­pon belül minden valószínű­ség szerint szocialista község lesz Hirics, Baranyahidvég, Kórós, Hegyszentmártom, Gil- vánia is. Sellyén is igen nagy a mozgolódás. Pénteken este itt is új tsz alakult. Ebben az évben összesen 1700 paraszt lépett a szövetke­zés útjára Baranyában és 11 000 holdon kezdte meg a közös gazdálkodást. A fejlődés gyors ütemére jellemző, hogy az elmúlt héten 1 033 tag 7 500 hold földet vitt be a közös gazdaságba. Az újonnan alakult szocia­lista községekben és terme­lőszövetkezetekben a tagok máris munkához láttak és kü­lön érdemes megemlíteni: el­sősorban saját erejükből kí­vánják megindítani gazdasá­gukat, Vejtiben például máris megalakult a kőműves-brigád és hamarosan hozzálátnak a volt papi birtok gazdasági épületeinek megjavításához. A megyei tanácson megkez? dődött az új tsz-ek felülvizs­gálása és minden valószínű­ség szerint még e héten min­den új termelőszövetkezet megkapja a működési enge­délyét^ Hegtort a jég Babarcszőlőson is Babarcszőlősön 1953 óta nem volt tsz. A faluban az­óta, különösen az utóbbi idő­ben sokat beszéltek, vitatkoz­tak a közös gazdálkodásról. Pénteken este aztán megtört a jég. Tizenkét gazda kereste fel a tanácsot és elmondták, hogy tsz-t szeretnének alakí­tani, Azonnal előkerültek a belépési nyilatkozatok s Ba­barcszőlősön is lerakták a kö­zös gazdálkodás alapjait. Az első belépők főleg 9—18 hol­das középparasztok, mint Gye- nis Kálmán, Illés József, Ben- kő Pál, Gomda Dezső. A fa­luban azóta is többen nyilvá­nították azt a véleményüket, hogy szeretnének a megala­kuló tsz-be belépni; 99 Tojásgyár“ létesül Bárban ahol jelenleg' is kitűnő Szak­gárda működik. Újabb épüle­teket emelnek és ezekben 1961-ben már harmincezer to­jótyúkot nevelnek a gazdaság baromfitenyésztői. Ez lesz az ország egyik legnagyobb tojó­állománya, ahonnan évente mintegy hatmillió tojást szál­líthatnak majd a pécs—kom­lói iparvidék lakosságának és ami igen fontos: nemcsak a tavaszi és a nyári hónapok­ban, hanem egész őszön és télen át, A pécs—komlói iparvidék tojásellátása — megfelelő ba­romfitenyészetek híján — ed­dig minden ősszel és télen nagy nehézségekbe ütközött. Ilyenkor az árak gyakran a rendes ár kétszeresére emel­kedtek és nem egyszer úgy­szólván teljesen eltűnt a to­jás a piacokról és az üzletek­ből. A városi lakosság tojás­ellátásának biztosítása végett ebben az évben hatalmas „to­jásgyár“ kialakítását kezdik meg a duna-parti Bárban, a Bólyi Állami Gazdaság ba­romfitenyésztő kerületében, ................................................ A tervek szerint tavasszal: hozzáfognak egy automatizált | — önetetős és önitatós, télen* í fűtött, nyáron hűtött, tökéle-5 fe tesen szellőztethető — tojó-! *■■■■■■■"**■*" ház építésére. Külföldről j mintegy ötezer leghom esi-j , • - f « bét kapnak és felnevelésük; 1 * - - után háromezret a tojóházban! I '3 A helyeznek el. Ezek már a jövő ♦ |tt§|Éi; évben körülbelül hatvanezer! ; ' J tojást tojnak. A következő esz-; tendőkben tovább folytatják s; „tojásgyár“ építését Bárban,: öipMcir tagiatok A magyar kormány és a cey­loni kormány a népek közötti békés egymás mellett élés él­vétől és attól az őszinte szán-: dóktól vezéreltetve, hogy or­szágaik között a fennálló kap­csolatokat politikai, gazdasági, kulturális téren tovább fejlesz- szék és erősítsék, elhatároz­ták, hogy a két ország között diplomáciai kapcsolatokat lé­tesítenek és e célból nagykö­veteket cserélnek. Megalakult a világlíiúsági találkozó magyar előkészítő bizottsága 400 tagú magyar ifjúsági küldöttség utazik a VIT-re Szombaton a parlament Va­dász-termében megalakult a VII. világifjúsagi és diáktalál­kozó magyar előkészítő bizott­sága. Az alakuló ülést Perjési László, a Magyar Ifjúság Or­szágos Tanácsának főtitkára nyitotta meg, majd Ortutay Gyulának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkárának javaslatára az előkészítő bi­zottság elnökévé Komócsin Zoltánt, a KISZ Központi Bi­zottságának első titkárát, a fesztivál nemzetközi előkészítő jizottságának tagját, elnökhe- yettesévé Borbély Sándort, a 5ISZ Központi Bizottságának titkárát, titkárrá pedig Perjé­si Lászlót, a MIOT főtitkárát választották. Ezután Komócsin Zoltán be­számolt a VIT. VIT nemzetközi és hazai előkészületeiről. El­mondotta, hogy ez év július 26—augusztus 4-e között Bécs- ben rendezik meg a fesztivált. A találkozón mintegy 15 000 fiatal vesz majd részt a világ minden részéből. Az előkészü­letek világszerte megkezdőd­tek. Tizennyolc nemzeti ifjú­sági tanács s több rrjint száz diákszervezet nyilvánította ki, hogy részt kíván venni a bécsi találkozón. A világ minden tájáról ér­kező hírek arról számolnak be, hogy az előkészületek több mint 90 országban folynak, s 70 országban már a nemzeti előkészítő bizottságok is meg­alakultak. Komócsin Zoltán ezután a VIT tervezett programját is­mertette, majd a hazai előké­születekről szólott. A tervek szerint a fesztiválra 400 tagú magyar ifjúsági delegáció uta­zik majd — mondotta. A Népköztár sasás Elnöki Tanácsának ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa ülést tartott, amelyen elhatározta, hogy az ország- gyűlést az alkotmány 12. pa­ragrafusa (2) bekezdése alap­ián 1959. február 18-án, szer­dán délelőtt 10 órára összehív­ja. A dicsőséges Magyar Ta­nácsköztársaság megalakításá­nak 40. évfordulója, 1959. már­cius 21. alkalmából az Elnöki Tanács — a Minisztertanács előterjesztésére — törvényere­jű rendeletet alkotott a tanács- köztársaság! emlékérem alapi- ásáról. A kitüntetést az Elnö- ti Tanács a Magyar Tanács­köztársaság kivívásában, erősi- ■ésében és védelmében kifej­elt tevékenység elismeréséül adományozza. Az emlékérmet a Vörös Hadsereg, a Vörös Őrség és a Magyar Tanácsköztársa­ság egyéb fegyvere« alakulatai azon tagjainak, valamint a ta­nácsköztársaság azon tisztség- viselőinek adományozzák, akik a tanácsköztársaság szerveiben, működésében és védelmében resztvettek és azóta b hűséget tanúsítottak a magyar néphez, a munkásosztályhoz, a Nép- köztársasághoz. Az Elnöki Tanáé« — a Mi­nisztertanács előterjesztésére — úgy határozott, hogy a Magyar Népköztársaság felve­szi Ceylonnal a diplomáciai kapcsolatot. Az ülés ezután személyi és folyó ügyeket tárgyaik ............ Ne gyrenh ét ezer lakás késsilit el 1958-ban A Központi Statisztikai Hi­vatal közlése szerint 1958-ban — a kiadott lakhatási enge­délyek alapján — kereken 42 090 lakás készült el, ami lé­nyegesen több, mint amennyit a terv előirányzott és mint amennyivel az előzetes becs­lések számoltak. Az elkészült lakásoknak, mintegy 30 szá­zaléka állami erőforrásból épült, míg 70 százalékát a la­kosság saját erejéből és jelen­tős állami támogatással épí­tette. 1958-ban az OTP 627 millió forint lakásépítési hi­telt folyósított, 36 százalékkal többet, mint 1957-ben, Itarw ititzőpfcáji répeli hoíURK te Mii mim laiaij Hazai mezőgazdasági gép­gyártó iparunk nem készít minden munkaművelethez használható gépeket és egyes típusokat külföldről szerzi be külkereskedelmünk. A mező- gazdasági gépimportban leg­jelentősebb helyet foglalja el a traktorok behozatala: az 1959-es terv csaknem kétezret ír elő. A mezőgazdasági gé­pek zöme Csehszlovákián kí­vül a Szovjetunióból és a Német Demokratikus Köztár­saságból érkezik, míg a nyu­gati országokból általában egyedi gépeket vásárolunk. A mezőgazdasági gén- és a'kat- részimport az idén általában kétszerese a tavalyinak. Kö­zülük sokféle speciális gép. például fűkasza, nád vágó, len- nyűvő. komlóművelésre szolgá­lói gép, gyümölcsfapermetező, fejőberendezés, nyíró- és tisz­títógép lesz. „ÍVÁMÍMH Ulti uéfCMii..." Úgy van, hogy az ember dol­gozik, végzi a mindennapi munkáját s egyszeresük valaki megfogja a kezét s azt mond­ja: idefigyelj barátom, Te a mai nappal immár 30 éve dol­gozol becsülettel, szeretnek munlctársaid, vezetőid megbe­csülnek, talán még ki is tün­tetnek. Valahogy így volt ez Kovács Pista bácsi esetében is. Ki­tüntették. Simogatón, szeretet­tel forgatja kezében a Kiváló Dolgozó jelvényt. Aztán a bel­ső zsebéből előveszi a levéltár­cáját, mert — mint mondja — abban is van ám valami! Va­lami bizony, kerek 1 000 fo- | rint! Mert, hogy ezt is adták ia kitüntetéssel együtt... • Ha most ezután kiderülne, :hogy Kovács István a terme- : lomunkéban végzett becsiile- ,tes helytállásáért kapta a fci- NbMéit, telte nem is Ienne olyan , szenzáció", hiszen a termelőmunkában sok a kiváló dolgozó. De Pista bácsi néma termelésben, hanem a kultúra területén végzi mindennapi munkáját. A Városi Művelő­dési Ház házfelügyelője. Amióta a város művelődési háza ez az épület, Pista bácsi itt teljesít szolgálatot. — Úgy egymáshoz tartoznak, mint gomb a kabáthoz. A fiatalokat nagyon szereti. Törődik velük, segít apró- cseprő ügyeikben. Vajon milyen jellemző pél­dát tudna elmondani Pista bá­csi a fiatalokról, milyen vál­tozást vesz észre? Hiszen eb­ben az épületben ugyancsak sok fiatal fordul meg nap mint nap. — Nem olyan rosszak ezek a mai gyerekek, mint azt so­kan mondják. Ezelőtt hat-hét évvel akkor bizony még sok baj volt velük, de most úgy látom, sokat javultak — mond ja, s mindjárt egy példával il­lusztrálja is állítását. — Régebben ha a fiatalok bejöttek ide, bizony nem is egyszer megtörtént, hogy nagy kabátban, kalappal a fejükön ráültek az asztalra. Most? Ün­neplőbe öltöznek, aztán ami­kor belép, már kéri is a sipő- törlőt, igazítja a nyakkendő­jét... — Tanultabbak, művelteb­bek ezek a mai fiúié, legalább­is azok, akikkel én találko­zom. Rendetlenség? Nagyrit­kán ha megtörténik, hogy va­lamelyik megfeledkezik ma­gáról. Néha a táncnál előfor­dul a „jampizás“, vagy hogy is.mondják, de a többiek azon­nal figyelmeztetik. Aztán ha észreveszem, én sem tűröm el szó nélkül.. i Amikor a napi munkájáról leérdezem, elmondja, hogy nem annyira nehéz, mint inkább hosszadalmas. — Mert ebben a házban reg­geltől késő estig, sokszor pe­dig a hajnali órákig mozgal­mas az élet — mondja. — Pél­dául a bálok késő estig tarta­nak, s nekem ott kell lennem, a végén a kaput bezárni, meg­nézni mindent, rendben van-e? Akkor lefekszem. S 10 perc múlva csengetnek, hogy jaj Pista bácsi, itt felejtettem ezt vagy azt, legyen szives adja oda ... Megtörténik az is, hogy a bálra készülődés nagy izgal­mában egy-egy fiatalember el­felejt nyakkendőt kötni. Mit csinál ilyenkor? Kér tőlem. Adok neki. Hadd legyen ele­gáns .. De adódik itt sok tennivaló. A járda reggeli lesöprésétől a kapuzárásig minden rendez­vénynek részese Pista bácsi. — Nekem tudnom keU ké­rem, hogy melyik teremben milcor mi történik. Ha elő­adás van, a széksorokat ren­dezem el, ha tánc, akkor a szé­keket kell kihordaná, m MUte­böző szakkörök helyiségeit el kell rendezni, ha egy léc vagy valami szerszám kell, csak hozzám jönnek..i Nem panaszkodik a munka miatt. Dehogy is panaszkodik. Nagyon is szereti s — mint mondja — elégedett. — Semmi okom az elégedet­lenségre. Szeretek itt dolgoz­ni, nevelni a fiataloltat. Már azért is jói érzem magam a fiatalok között, mert nekem is van két fiam és egy lányom. Az egyik fiam érettségizett, a másik jogi dalt tor. Büszkén beszél fiairól, lá­nyáról, de legszívesebben uno­káiról. Hat unokája van. Aztán az egészségre terelő­dik a szó. — ötvenhét éves vagyok, de egyáltalán nem érzem még magam idősnek. Igaz, most egy kicsit beteg vagyok, influ­enzás, mondta is az orvos, hogy feküdjek le. De tudok én kérem az ágyban maradni, amikor... én ugyan le nem fekszem, hiszen ma délután is szakköri gyűlés lesz, este elő­adás... nekem ott kell len­nem. Ugye kérem, nem történ­het itt nélkülem semmi? ,., Nagyon szereti a munkáját Pista bácsi? — Nagyon. Es még egy. Szí­vesen kell végezni. Én így csi­nálom»^ ; j fJAKAT Az üzemek, gyárak fiataljai körében mind szélesebb körű munkaakció bontakozik ki a VIT tiszteletére. Ezeknek az akcióknak egyik közös vonása az, hogy a fiatalok társadalmi munkájukkal, rendezvényeik bevételeivel kívánnak hozzájá­rulni a magyar .delegáció uta­zási költségeihez. E költségek fedezésére egyébként VIT tárgysorsjáték rendezését és 1, 2, 3 forintos címletű VIT bélyegek kibocsátását is terve­zik. A hazai előkészületekhez tartozik az ajándékkészítő mozgalom is, amely városok­ban és falvakban egyaránt most kezd kibontakozni. Komócsin Zoltán beszámoló­ját vita követte, majd az elő­készítő bizottság elhatározta: táviratban üdvözli a VII. VIT nemzetközi előkészítő bizottsá­gát Tovább bővül a pécsi„baracserft“ A Pécs feletti dombokat va­lóságos „őszibarack-erdő“ — mintegy 180 000 fa — borítja; Közülük több mint 150 000 ián terem már az idén a híres mecseki őszibarack, amelyből sokat szállítanak külföldre is; A városa tanács továbbra is szorgalmazza, hogy még több őszibarackfát ültessenek el a Mecsek déli lejtőjén. A Pécsi Kertészeti Vállalat bicsérdli faiskolájában jelen­leg mintegy hatvanezer őszi- baraekfa-csemetét nevelnek a kertészek. Ennek nagy részét az idén ősszel ültetik majd el a lankás dombokon. A város legnagyobb gyümölcstermelője — a Pécsi Állami Gazdaság — az elmúlt években 132 hol­don telepített nagyüzemi őszi­barackost és az idén újabb 18—20 000 fával akarja gyara­pítaná állományát. így az év végére a gazdaság őszibarack területe meghaladja a kétszáz ho’dat. Az állami vazdaság a tél folyamán külön- tanfo­lyamot is indított, ahol gyü- mölcsikertészeket képeznek ki és fi ym ód on biztosítják az ér­tékes őszáíbarackfák szakszerű ápo’ását. ül! illésül* A Mirelité Mélyhűtő Válla­lat újabb gyártmánnyal gaz­dagította termékeinek válasz­tékát. Negyed'kilós csomagolás­ban mélyhűtött zöldpaprikát hozott forgalomba. Az ízléses csomagolású zöldpaprikát do­bozonként három forln* 70 fillérért árusítják a szaküzle­tek, ______ Ha az imli-SerR'tttnii A Belkereskedelmi Miniszté­rium vegyi és kultúrcikk fő- igazgatósága kétnapos értekez­letre hívta meg. a megyei és a megyei jogú városok tanácsai­nak az iparcikk szakmával foglalkozó előadóit. A kétna­pos megbeszélés első napján Erdélyi György, a főigazgató­ság vezetője tájékoztatta a ta­nácsi dolgozókat az iparcikk kereskedelem 1958-as eredmé­nyeiről és az 1959-es év fel­adatairól; Elfoüil a fe^öfetoelek ói ala.iszaÉHÉiája A Központi Bizottság haté rozata szellemében a SZÓ VOSZ valamennyi! alacso nyabb típusú szövetkezet ré széné alapszabály mintát dől gőzt at kd. Az új alapszabály minták széleskörű lehetősége nyújtanak a helyi adottságol érvényesítésére, tj emeltet biztosítják, hogy az alacso nyabb típusú szövetkezetei egész tevékenységét a szoria lista alapelvek határozzál meg. Az alapszabály-minták kö zül elsőiként a tejszövetkeze teké készült el. Az új a'apsza bály-miirrta meghatározza ; tejszövetkezetek feladatait, i tagság jogait és kötelességeit továbbá részletes ügyrendi tá jékoztatót tartalma*)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents