Dunántúli Napló, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-13 / 37. szám

rar». FraitüÁF is.

N * P l. O

3

Gondolatok

a Pécsi SMlűszcild Szemle

elmúlt éri számairól

A „Pécsi Műszaki Szemle”

a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Pécsi Intéző Bizottságának negyedévi folyóirataként jelenik meg 24 oldalon ezer-ezer példányban.

Ezt az impresszum-jellegű bekezdést azért kell leírni, mert nem túlságosan SQkan ismerik a kiadványt.

Ha kezünkbe vesszük ezt a kék borítólapos Pécsi Műszaki Szemlét és a négy múlt évi számát mégegyszer átolvasva, értékelni akarjuk, hogy mit nyújtott a MTESZ tagjai, a műszaki értelmiség számára, akkor különböző gondolataink támadnak.

Az első; jó, hogy van ilyen folyóirat, jó, hogy van egy jórészt társadalmi munkában dolgozó szerkesztői, írói kollektíva, akik valamennyien kiváló szakértői munkaterületüknek. Hivatásuknak érzik, hogy tudásuk, tapasztalatuk kincsét közreadják, így Is segítsék a fiatalabb műszaki értelmiséget. Munkájuk tavaly sem nélkülözte az eredményeket. A szerkesztőség igyekezett sokrétű témával szolgálni az olvasótábort, íródtak olyan közérdeklődésre számot tartó cikkek, tudományos igényű munkák, mint Szabó Antal: Pécs város

Valóban ez lenne a legfontosabb és legégetőbb baranyai műszaki téma? Ezt nem hisszük. Fontos a vasút, jelentőségét senki sem akarja csökkenteni, háttérbe szorítani, de indokolatlanul minden más elé nem kell és nem is szabad helyezni, még a „Pécs' Műszaki Szemlé”-ben sem.

Található azután ilyen című hat oldalas (!) írás: „Meteorológiai tényezők szerepe a rovarok életében”. Csupán any- nyit erről az írásról, hogy véleményünk szerint semmi nem indokolta ennek ilyen terjepéldául ismét a vasútról írt terjedelmes anyagokat), a „Bemutatjuk üzemeinket” című rovat mondanivalójának helyes szándéka és még néhány, de ez nem minden. Még akkor sem, ha a múltról beszél és a mához szól és a jelent Is megvillant ja. Nem lehetne ezekben az anyagokban arról írni, hogy milyen volt a sorsa ezekben az üzemekben a műszaki értelmiségnek? Talán annyira jó volt, hogy „apolitikus” lenne erről szólni? Aligha! Vagy ott a munkás, aki éltető része volt a gyárnak, a bányának, még

delemben való közlését. Aztán akkor te, ha az kapitalista

ott van „A nap sugárzó energiája és hatása az emberi szervezetre” című írás. Ez Uj- zélandon ugyanúgy megjelenhetett volna, mind Délameri- kában, témája kiterjed az egész földre. Mi köze ennek szűkebb hazánkhoz?

Tehát varrnak olyan írások, amelyeknek közlését nincs mivel indokolni és jelentőségét méltatni. Mit lehet mást mondani, mint azt, hogy baj van

érdekeknek tetszőén fejlődött. Neki nincs köze egy gyár történelmi emléklapjához? Ott csak gépek, épületek és számok vannak? Szó se róla, a Pécsi Bőrgyárról írt ismertetés szőrmentén szól a munkásról, de csak így:

„A Pécsi Bőrgyár többször nyerte el az élüzem címet, t." Az Áramszolgáltató Vállalatról szóló ismertetésben az éjt nappallá tevő munkásokról és

a témaválasztással, közel sem műszakiakról, munkájukról

_ testvei — 7

a legfontosabb műszaki kérdé sehet tűzi napirendre a lap. Van ezeknél fontosabb te, de még mennyi. Csak néhány példát. Itt van a porártalom műszaki megelőzésének sok eredménnyel elkezdett, de távolról sem megoldott problémája. Nyugati országokból szakemcsak annyi van, hogy a munkát dolgozók végzik;

El kell ismerni, hogy nem könnyű a szerkesztőség és szerkesztő bizottság dolga. (Kérdés, betölti-e vállalt feladatát, működik-e az utóbbi?) A nehézségeken túl lehet azonban jutni és nagyobb aknáz űj erőmű építkezésénél látott műszaki kivitelezésről, az építés módjának újszerűségéről. Most már kevésbé, de még mindig sújt bennünket a bel- _ _ , _ _ víz. Jók a külföldi vízügyi taenergia ellátása, Sugár Gusa- pasatalato(k) főleg ha ésszerű

távnak az ultrarövidhullámú energianyerésről is kapunk

berek te elismeréssel beszéltek j6 folyóiratot lehet a

> * „pécsi Műszaki Szemlé'’-bői

csinálni. Jobbat, mint az elmúlt év négy száma volt. Nagyon szeretnénk, ha így lenne már ebben az évben.

K. J.

ICä&zänel iáit

Február 10-én este, a Magyar Szovjet Baráti Társaság a TIT Bartók Klubjában vendégül látta a pécsi orvosokat. Ezúton szeretnék köszönetét mondani dr. Kerpel Frónius Ödön professzornak, aki ez alkalomból színes előadásban számolt be azokról az élményekről, amelyekben az őszi szovjet-magyar orvosnapok idején Moszkvában, Lenin- grádban és Tbilisziben része volt.

Ugyancsak szeretném megköszönni dr. Sirály Ferenc főorvosnak, a Szabadsághegyi Állami Tüdőszanatórium igazgat ójánalk, közreműködését.

Saját készítésű diapozitívjei művészi élményt nyújtottak, és az előadást még vonzóbbá és szemléltetőbbé tették. A képek Moszkva és Leningrád műemlékeit, és az orvosnapok kiemelkedő eseményeit örökítették meg. Különösen nagy hatást gyaSkorolt ránk a Lenin- Sztálin Mauzóleum képe, a bejutásra várakozók sok ezer emberből álló hosszú sorával. Megcsodálhattuk a Vörös teret, a Kreml tornyait, gondolatiban ott érezhettük magunkat a Moszkvai Mezőgazdasági Kiállításon, a legkorszerűbb autók, gépek, háztartási berendezések között, az ipari pavilonban. A leningrádi felvételek közül a Néva-parti képek, az Ermitage, az Admi- railitás tetszettek. Szinte megcsapott a forradalom szele a Szmolnijt, és a ma már műemlékké nyilvánított Auróra cirkálót látva. Az előadás és a vetítés, még jobban felkeltette bennünk, résztvevőkben a vágyat, hogy mindezeket mielőbb saját szemünkkel is láthassuk.

K. L.

Névadó ünnepségen

örökzöld fenyőágacska dí- Ezután Gungl József elv» szíti a vörös és fehér terítő- társ, a II. kerületi pártbizottvei borított asztalt a 21-es Autóközlekedési Vállalat (volt TEFU) kellemesen fűtött kultúrtermében. Eg- másután érkeznek a vállalat legjobb dolgozói: párt- és szakszervezeti bizalmiak, aktivisták, párton- kívüliek. KISZ-fiataiok, gépkocsivezetők, fizikai és ügyviteli dolgozók. Mindenki kíváncsian, nagy érdeklődéssel várja, hogy tulajdonkeppen miság munkatársa üdvözli a szülőket. Hangsúlyozza, hogy ez a kis névadó ünnepség, amelyet a 21-es Autóközlekedési Vállalat pártái apszervezete rendez előremutató. Reméli, hogy Czirjanirs Mihály és felesége példáját még sokan követik majd.

Grózdtcs József elvtárs, a 21-es AKÖV szakszervezeti bizottsága, Herke Gyula elvlyen is lesz ez az ünnepség, társ, a vállalat igazgatója peamelyhez hasonló Pécsett még nem volt.

Az óra mutatója már túlhalad az ünnepség kezdetének időpontján. Mindenki itt van, csak Czirjanics Mihály gépkocsivezető, felesége és az ünnepelt hiányzik. Mindketten dolgoznak, nemrég járt le a munkaidejük s most azért késnek, mert hazaszaladtak a kis „trónörökösért“.

Szélesre tárul a kultúrterem ajtaja. Fekete ünneplő ruhába öltözött fiatalember és felesége lép be, karján hófehér téli babaruhába öltöztetett gyermek. Lerakja a vörös terítővei borított asztalra s a pólyában édesdeden alszik az újszülött, akit most új módon, .keresztelés“, egyházi szertartás nélkül Miklósnak neveznek el;

Megkezdődik a névadó ünnepség. Rabdnek Jenőné elv- társnő, a 21-es Autóközlekedési Vállalat alapszervezetének párttitkámője emelkedik szólásra. Meleg szavakkal köszönti a fiatal házaspárt és a

kisbabát. Közli: a pártalap- _ ...

szervezet örömmel fogadta Czirjanics Mihály gépkocsi- vezető és felesége bejelentő- és megcsókolja. A párttitkár*

dig a vállalat összdolgozóinalfc nevében köszönti a fiatal házaspárt és annak kezdeménye* zését. „Ez a névadó ünnepség — mondja a vállalatvezető — annyiban különbözik a megszokott „keresztelőktől“, hogy utána a gyermeket nem eresztjük el szabadon útjára, hanem élete alakulását a párt- szervezet, a szakszervezet és a vállalat vezetősége továbbra is figyelemmel kísérik.“

Véget érnek az ünnepi beszédek. A párttitkámő piros szalaggal átkötött nylon zacskóba csomagolt ajándékot vesz elő: hófehér rugdalózó- Barnti túrát, babakocsifcabátot, fehér és égszínkék színben, mellette eipőcske, harisnya. Átadja a pórtalapszervezet szerény ajándékát. Azután megcsapolják a söröshordót és a megjelentek, a kis Miklós- ka és szüleik egészségére ürítik poharaikat.

Az egyre erősödő nótaszóra a kis Miklóska felébred, tágra nyitja égszínkék szemét) Megható, amikor a jelenlévő mack óruháa Hercz Jancsika hozzá

megy

sét, hogy egyhónapos gyermekűik névadó ünnepségét az üzemben tartsák meg.

rádiózásról szóló munkája, Paál Józsefnek, a pécsi televízióról írt cikke, Vass Béla új hangot ütő tanulmánya a Villányi-hegység karsztvizéről stb. E cikkek napjaink műszaki tudományos kérdéseit problémáit tárgyalják, bizonyára érdeklődéssel is olvasták ezeA Pécsi Műszaki Szemle tartalmát azonban nem az ilyen jellegű cikkek határozzák meg. Sőt, ha úgy tennénk fel a kérdést, hogy a folyóirat valóban azokat a problémákat tárgyalja-e, amelyek a legégetőbbek, legfontosabbak: hogy jól segíti-e közkinccsé tenni a mához szóló vagy a máról írt műszaki tudományt? — akkor e kérdésre — elismerve és dicsérve a folyóirat erényeit — nemmel kellene válaszolni. A szerkesztésben ugyanis előre meggondolt, célirányos, következetes irányvonalat sem politikailag, sem- műszakilag nem lehet felfedezni. Olyan érzésünk támad a múlt évi kiadványok láttán, mintha a szerkesztőket csak az a cél vezérelte volna, hogy a négyszer 24 oldalt valamivel megtöltsék.

Könnyű ezt kimondani, őe bizonyítani is kell. Éppen ezért minden sértő szándék nélkül szóvá kell tenni néhány írást.

Először vegyük tollhegyre a vasútról szóló írásokat. Erről huszonhét és fél oldal jelent meg nyomtatásban, tehát több, rrvnt egy negyedévi szám. Eb- hő! megtudhatja az ember a Dunántúl vasúthálózatának fejlődési irányait, hogy hogyan és m’kor épültek a vasútvonalak a tengelynyomás elosztásai a hálózaton, az állomások, befogadó képességét, a vonatok alapsebességét, — a múltról. a jelenről, a jövőről elég soh mindent. A következő szí na ban (III. évfolyam, 2. S7*:n' érkezett egy kiegészítésnek alcím?,ett írás a bara- nvní vasúthálózat fejlesztéserő' ('■zárnokat. statisztikai kirn-.»-t-wkat nem spórolva), prp-iv g olrtelon szól az előbbi pvc’- Zc fői oldalas íráshoz.

a hp-madik számból kirr,,,..,.-!..., de a negvedihbol

ryi ^ t» nőm ismét nvolc oldal IrKv-t'-n-«’- a vasúti me"ék- yc- -' - korszerű sí' é 'ének 'e- .i-ől I. rés-mev jelölve v "1 ho*v gpévpek relvert-*

rjéMT' r*

vpr- irqbb intet,

amit minden bizonnyal II. résznek jalőlnek.

belőle tapasztalatot, de viszont nagyon hiányoljuk az e témakörbe vágó helyi eredmények közzétételét. A pécsi közlekedés tavaly egész évben vajúdó probléma volt. Ezekről az észszerű tervekről, lehetőségekről ne lett volna, aki tollat fogjon? Azután a gyáripar, a gyártási újítások száz számra kínálják a tolakodó témát. Az olcsó, jó építőanyagról, a salaktégláról, a lendületesen elindult panell építkezésről, ennek első tapasztalatairól nem lehetett volna írni? Vagy ott van Komló, amely a szocialista építés városaként szinte tálcán nyújtja a témát (a tanulságos tapasztalatokat is).

Senki nem mondja, hogy a műszaki szemle vegye fel az „Élet és Tudomány” jellegét, mert (megjelenési időpont, cél, tartalom, terjedelem merőben más) az mindenkinek készül, a mindenki legnemesebb értelmében. A műszaki szemlének nincs ilyen széleskörű szerepe tartalomban (nem is lehet), de politikai állásfoglalásban ha csak negyed olyan lenne, mint az „Élet és Tudomány", akkor is kiáltani kellene rá messziről, hogy nagyszerű.

Igen, ez számonkérésnek is hathat. Túlzás lenne azt állítani, hogy a pécsi műszaki lap nem foglalkozik politikával. Közzétették például a negyedik ? számban az MSZMP művelődési politikájának irányelveiből azt a részt, amely a műszaki tudományos munka feladatairól szól. De hogyan?! írtak tíz ólamsort kitevő bevezetést és idézik az említett részt. Az ember logikusan várná, hogy a második oldalon kap valami állásfoglalást ez- j zel kapcsolatban (egyetértést/ javaslatot, ellenvetést, ami nem baj akkor sem, ha téves, ha pedig igaz, akkor egyenesen nagyszerű), de következik a vasúti mellékvonalak korszerűsítéséről szóló említett írás első "ősze.

Nem vétettük szere elől, hogy polltikri ál'á.’tó 'alásl ;elert a múl: mnczsk •’asz tásainak feltárása, a műit örökségének közzététele (lásd

Április 20-25,

országost üxemegéHxaég hét

tizenöt egészségügyi állomás- nak a felállítása, amelyek kö- ; zül öfcnefk a teljes felszerelését, a Magyar Vöröskereszt Országos Központja ajándékozza Pécsnek és Baranyának.

Az üzemegészségügyi héten

A Magyar Vöröskereszt or- gyei titkárságán, amelyen szagos közipontja április 20— részt veitt Vollár János elv- 25. között rendezi meg az első társ, a Magyar Vöröskereszt országos üzemegészségügyi he- Országos Központjának fóosz- tet, amelybe a pécsi és tara- tályvezetője te. A megbeszéűé- nyai üzemek is bekapcsolód- sen dr. Miskolczy Vilmos, Hiénáik. A pécsi és baranyai üze- gyei üzemi főorvos ismertette mek ezen a téren egyébként az egészségügyi hét program- sor kerül az üzemegészségügy úttörők, mert itt most kerül ját. Eszerint a hét keretében területén jó munkát végző dol- negyedszer megrendezésre az vizsgáznak majd annak a har- gozók kitüntetésére is. üzemegészségügyi hét. mine elsősegélynyújtó tanfo- Április 20—25. között együtAz üzemegészségügy! hét lyamnak a részvevői, amelye- tes üzemlátogatásokat szervez- célja, hogy tudatosítsák az a közeljövőben szervez- nék a baranyai, tolnai, somoüzemi orvosi rendelők célki- n®k- Az üzamegészségugyi hé- gyj és zalai üzemorvosok. A tűzéseit. másrészt az üzemi Ier1. ötven helyen indítanak látogatások alkalmával bírálat rendelők és az üzemi vörös- elektromos-áram elsősegély- tárgyává teszik a pécsi és ba

keresztes szervek kapcsolatát tanfolyamot. ^ Az üzemekben

elmélyítsék az üzemek egészségügyi helyzetének további javítása érdekében;

A hét előkészítésére csütörtökön délelőtt megbeszélést tartottak a vöröskereszt memintegy tízféle egészségügyi ktefilmet vetítenek, amelyek témáját az üzemegészségügyi munkából merítették.

Nagy esemény lesz az üzemegészségügyi héten annak a

ranyai üzemek egészségügyi helyzetét.

Az üzemegészségügyi hetet ünnepélyesen nyitják majd meg minden üzemben, vöröskeresztes taggyűlések keretében.

nő magához veszi Miklóskát, cirógatja, apró ujjaival Játszadozik. És akik körülállják, azm tanakodnak, vajon mi lesz a gyermek jövője, életpályája;

— Az lesz, ami én vagyok, gépkocsivezető — mondja büszkén az apja. De feleségének más a véleménye:

— A gyermek jövőjét nem lehet előre meghatározni. Az a célom, hogy minél többet tanuljon és a saját eszével döntse majd el, hogy milyen pályára kíván lépni.

A névadó ünnepség mos* tani formája újabb lehetőség a munkásöntudat elmélyítéséhez. Bizonyára eljön az idő, amikor a pártalapszervezetek a névadó ünnepség jelenlegi formáját bővítik, még ünnepélyesebbé teszik és az eddiginél is mélyebb tartalmat adnak majd neki;

Pusztai József.

Jlltu oil ágút élütik

Költő Ferencet a „legújabbkori nép- vándorlás“, a summások és hónaposok munkakereső áradata sodorta annak idején a magyarteleki Kämmerer birtokra valahonnan Szatmár megyéből. Onnan hozta ezt a meglehetősen ritka vezetéknevet g a dunántúli fülnek kissé idegen, különös ízű beszédet. Aztán ittragadt. Ide nősült. Szerencsére Kämmerer Andor úr versenyistállótulajdonos és földbirtokos azóta már a múlt rossz emlékei közé sorolódott és az egykori béresből a maga gazdája vált. Költő Ferenc, a magyarteleki Uj Elet Tsz tagja.

Ott, ahol az út Magyarmecske felé kanyarodik, a baloldalon kedves új házacskák állnak. Ereket már az új világ szülöttei, az egykori gazdasági cselédek, a tsz tagjai építették.

De még kísért a múlt is. Az út másik oldalán széleshomlokú, vakolatvesz tett ház csúfoskodik.

— Ez még a régiek közül való. Közö konyhás, — mondja Költő Ferenc. - Hiába, egyszerre nem lehet mindent' nek háza* évüeni. Ez volt aránylag legjobb. 4 többi istálló let*, meg iism ‘tartató. Nem is jó másra. De anno

’riér bizoi?" tizenhármán 1aktunk ez -oháhc.n

Ebben * várban l<öl1 ■“‘•'•kel egy"; iiígy család lakik. De már nem sokáig

— Lebontjuk, hogy még nyoma se

maradjon. Csak a házaink készüljenek el.

Mert az idén tízzel újra megszaporodnak a magyartele ki új utcasorban a házak. A tsz-tagok nagy építkezésbe kezdenek. Van miből.

— Tavaly zárszámadáskor megvettük a szobabútort. Az idén zárszámadáskor meg kifizetjük a házat, — mondja Költő Ferenc felesége. Kicsi, barázdáltarcú asszony. Neki is kijutott az életből a nehezebbje. 0 is hónaposként került ide a Kämmerer birtokra, — Zalából.

Nehéz volt. Rengeteget kellett dolgozni és a mindennapi kenyérre is alig jutott.

Most bezzeg.

— Múltkor bementem télikabátot venni a fiamnak Pécsre. Azt mondja a gyerek: api, bőrkabátot vegyél ám. Hát >ettem neki bőrkabátot.

— Csak ne kellene ebben a lakásban ikni, — folytatja az asszony. — Nem ■eretem még látni sem. Azt hiszem ■elem egyik legnagyobb boldogsága •sz, ha végre az új házunkba költöz- -lünk.

A szobában nagy kosarakban áll n >iár, nagymennyiségű vajat halmozta’• egy -ek^szben. Nn -sak mi készii'

t?

Egy fiú és egy leány ül a konyhában Szorosan egymás mellett. A család leg

idősebb lánya, Ibolya és Sipos Tibor

bányász.

Bizony itt esküvő lesz. Lakodalom. Méghozzá nem is akármilyen.

— Nekik már könnyű, — mondja az asszony. — Nem kell vándorolni a munkáért, hónaposkodni erre, arra. Megesküsznek, megkapják a bányától a lakást, aztán már csak a bútort kell megvenni. Arra meg már együtt van a pénz ...A többi meg az 6 dolguk.

Igen. Szerencsére ők már egészen másképpen kezdenek az élethez, mint szüleik. Az 6 világuk más. ök egyszeriben új lakásba költöznek, a szülők pedig csak most jutottak el odáig. Igaz, az övék sem akármilyen ház lesz.

— Sátortetősre szeretném. Olyanra, mint az elnök elvtársé.

A ház építésében segít a tsz is. Júliusra kész lesz, ha minden jól meny. S akkor átköltöznek. A közöskomihás lakásból, kétszoba. konyhái, fürdőszobás, teraszos házba.

— Addig az esküvőn, — most vasárnap tes2, — mulatunk egy jót. 140 vén- lég lesz. A kultúrházban tartjuk. mért !,t nem férnénk el.

Enyrrgsr-r nevednek Az idősebbe’ Is, c Hasalok is.

Hatvanezer forin*os. modern hé'nnérr’—rr **'<•*{«*

— Gondolni ri>m mert. erre valn-"lkn- 7 szegényember. Ma azonban valóság. Hiába, más világot élünk