Dunántúli Napló, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-12 / 36. szám

4 N APtÖ 1959. FEBRUÁR 13. Francia kemhalozatot leplezlek lei to lzw?z!y ia Db les T . r európai limuzinban Tunisz (AP—Reuter): Me- postamester öngyilkosságot kö- Conty francia katonai attasé- hiri tunéziai belügyminiszter vetett el. naJt, aki néhány napja utazott kedden közölte, hogy a francia * belügyminiszter azt is kö- el Tuniszból Franciaországba. zolte, hogy a kémszervezet Az AP értesülései szerint a kormány nagy kémhálózatot m£r 1957 óia működik. A tele- kormány valószínűleg követel­tart fenn Tunéziában, Mehiri fonbeszélgetéseket a francia ni fogja a tuniszi francia nagy- elmondotta, hogy a tunéziai nagykövetség épületének har- követ visszahívását, posta-, távbeszélő- és távíró- madik emeleten hallgatták le. Párizsi hivatalos körök kö- szolgálatbain dolgozó francia A francia és tunéziai ügynöké- zölték, hogy a tunéziai ható­műszaki szakemberek a tuné- két mozgósító kémhálózat kap- ságok január 31-e és február ziai telefonvonalakat összekö- csolatban volt Franciaország- 9-e között 14 francia állam- tötték a francia nagykövetség gal, Algériával, Líbiával és polgárt tartóztattak le, kö- távbeszélő központjával. A Olaszországgal. zöttük a nagykövetség négy al­nagykövetségen lehallgatták A kémek megfigyelték és kalmazottját. Burgiba tunéziai elnök hivata- lehallgatták á tunéziai külföl- Couve de Murville francia lainak valamennyi telefonbe- di nagykövetségek, a tunéziai külügyminiszter kedden tilta- szé'getését. állami szentek és az algériai kozott Tunéziánál Gondolo A tunéziai hatóságók több Nemzeti Felszabadítási Front postafelügyelő öngyilkossága francia alkalmazottat letartóz- telefonjait. miatt. A külügyminiszter Gon­tattak. Az őrizet bevettek kö- A kémszervezet irányításé- dolo haláláért a tunéziai ható- zül Pierre Michel Gondolo ban tevékeny szerepe volt Paul ságokat okolja. Tunisz. A Reuter hírügy- 1 nökség kedd esti jelentése Hírek Kukéból Moszkva (TASZSZ) Az Iz­vesztyija szerdal számában Szturua Dulles európai uta­zásának eredményeivel foglal­kozva megállapítja, hogy az „erőpolitdka“ megteremtőjé­nek nemcsak stratégiája, ha­nem taktikája is változatlan maradt. A nyugati propagan­da azt állítja, hogy Dulles és Adenauer a szovjet Berlin- tervre válaszul új elvet dol­gozott kJ. Ezt a következő­képpen fogalmazzák: „Sem­miféle engedményt nem te­szünk a másik fél engedmé­nyei nélkül.“ E formula kép­telensége világos — írja az Izvesztyija. Mindenki, aki el­fogulatlanul tanulmányozza a szerint a tunéziai rendőrség szov-*et . ^latokat, tudja, körülvette a francia nagykő- j hogy e javaslatok a kolcsonos- vetség épületét. A hatóságok ség elvén alapulnak. A berlini Havana (AFP): A hava- Jelölését az alelnöki tisztségre * közölték, hogy a tuniszi táv- í kérdésben pedig a Német De- nai sajtó jelentése szerint az az teszi lehetővé, hogy a kubai beszélő-szolgálat 16 francia al- , mokratikus Köztársaság, nem Egyesült Államok és a Kubai ideiglenes alkotmány egy sza- \ kalrnazottja a követségre me- i pedig Bonn az, aki emgedmc- Kőztársaság megállapodása ér- kasza előírja, kubai állampoi- nekült } nyékét tesz. telmében a kubai hadsereg ki- gárságot kapnak és „született képzésében részt vett amerikai kubaiaknak” tekintendők katonai küldöttség elhagyja mindazok a külföldi személyek, Kubát. Az amerikai katonai akik legalább két éven át kiképzők kivonása végleges. együtt harcoltak a felkelőkkel. Havanai politikai körökben kijelentették, a „Július 26 mozgalom”, a Kubai Forradal­mi Mozgalom Pártja Fidel Castrot jelöli az elnökválasz­tásokra, alelnökjelöltje pedig Ernesto Guevera lesz. Guevara argentin orvos, aki Fidel Castro oldalán részt vett a kubai felkelők harcaiban.' Ma este fél 8 órakor a váro­si művelődési házban II. B. kam arabérleti est. Közremű­ködnek: Losonczy Andor és Mérnök János. Műsoron: Mo­zart, Brahms és Bartók két- zongorás művek. * A TIT Zenebarátok Kőre m-> es'i műsora -,^Szerenád- est". Műsoron: Csajkovszkij. B-rlioz, Schubert és Mozart művek. A szerenád-est este 7 órakor kezdődik. Az egyes ríni veket ismerteti: Bálimthy Ottó. tom tofts áltóa ran az aiatr la; Mának Saint Louis (MTI). Az AP jelentése szeriint a Missou­ri államiban lévő Saint Louis térségben lezajlott hatalmas tornádóinak eddigi megállapí­tások szerint 21 halálos áldo­zata és 300 sebesültje van. Hét ember eltűnt, sorsuk ismeret­len. Negyvenegy lakóház tel­4z angol alsóház vitája Macmillan miniszterelnök két szállítsanak járőrszolgála- A. W. Lewis munkáspárti kép- ton? viselő kérdésére válaszolva ki- M ^ hozzátett6i nem hiszI) jelentette, hogy Dulles-szel hogy az ilyen akció segítene, folytatott tanácskozásán na- S. T. Swingler munkáspárti gyón sok problémával foglal- képviselő megkérdezte a ml­koztak, ideértve küszöbön álló niszte’relnöktől, vajon moszk- moszlkvai látogatását is. Ki- vai megbeszélései' soráh foglal- jelentette, hogy a kormány kozik-e a Rapacki-terv alapján Eerlin kérdésében egyetért a a feszültség enyhítését célzó el- NATO-hatalmak nyilatkozaté- ső lépés lehetőségével? val. , Macmillan kijelentette, hogy Harold Davies munkáspárti Moszkvában nem folytat tár­képviselő megkérdezte Mac- gyalásokat és nem szánd éko- millant, hajlandó-e azonnal és zik semmiféle nézetet nyilván*­JÜUßidiU JELENTIK NEW YORK (AP) Az Egyesült Államok csaknem valamennyi részén viharok, köd, jégeső, forgó­szél.' hóviharok és árvizek pusztítottak. A rossz időjárás sok helyen akadályozza az üzleti életet és az ipar mun­káját. Sok helyen bezárták az iskolákat, számos közlekedési baleset történt. A vasúti köz­lekedésben és a légiforgalom­ban is zavarok vannak, s egyes légijáratokat a köd miatt beszüntettek. BERLIN (MTI) A bonni hadügymi­nisztérium szóvivőjének nyi­latkozata szerint a nyugatné­met hadsereg létszáma ápri­lisban e'éri a 200 000 főt. Je­lenleg 180 000 katona szolgál. A hadsereg létszáma az év vé­gére eléri a negyedmilliót. WASHINGTON (Reuter) A Washington Post diplomáciai tudósítója szerint, Dulles külügyminiszter „nagy- jelentőségű megegyezést ért el nyugati szövetségeseivel á Németországban állomásozó kelet—nyugati haderők csök­kentésének tanulmányozását illetően.“ Lincoln White, az amerikai külügyminisztérium szóvivője ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy szerinte a tudósító fejtegetései csak „ta­lálgatások“. Megismételte azonban, hogy „a nyugati ha­talmak nyilvánvalóan tanul­mányoznak minden olyan el­méleti lehetőséget, amely ki­indulásul szolgá'hat határo­zott politikai lépésekhez.“ PÁRIZS A Csádi Köztársaság alkot­mányzó gyűlése 33 szavazat­ta] 17 ellenében véget vetett Gabriel Lisette kormánya, m^g bizatásának. A gyű'és 24 órán belül új kormányt vá’aszt. Mint Ismeretes, a fiatal köz­társaságban néhánv napja kormányválság tört ki az el­lenzéki pártok összefogása nyomán. BUENOS AIRES (TASZSZ) A. Frondizi. az Argentin Köztársaság elnöke jóváhagyta a szovjet—argen­tin egyezmény ratifikálásáról hozott törvényt. Az egyezmény szerint a Szovjetunió 100 mil­lió dollár összegű hitelt ad Argentínának olajipari beren­dezések vásári ására< Sajlóiájé'ozla’ó az NDK najyWséjén a lipcsei vásír elakésziieleiről rombadőlt, több mint egyoldalúan felfüggeszteni a tani a vitás európai kérdésekről. 1 700 metrón'»á’ódott. A vihar, munkát az angliai rakétatá- Remélem azonban — folytatta olyan példátlan erejű volt, ■ maszpontokon és a baktérium- — alkalmam lesz jobban meg- hogy kidün‘ött egy 130 rn^ter hadvise’ést illetően, hogy így érteni a szovjet vezetők gon- magas rádió- és egy 190 méter jobb légikört teremtsen a dolkodását és elősegfthetem, maeas televízió-tornyot, s moszkvai megbeszélésekhez és hogy ők is jobban megértsék megrongálta a helvl stadion a genfi tárgyalásokhoz. Haj- álláspontunkat. így meeköny- ‘etőzietét. A kár felülmúlja a lamdó-e az angol kormány nyíthetem maid szövetségese- '2 millió dollárt. . ) megtiltani, hogy az angol tá- ink és salát magunk számára, Kentucky államból újabb maszpontofcon állomásozó ha- hogy később tárgyaljunk ve- pusztító vihart jelentenek. 1 direpülőgépek atomfegyvere- lük a feszültség enyhítéséről. * Szerdán délelőtt a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetségének kereskedelmi osztályán sajtó- tájékoztatón számoltak be a lipcsei nemzetközi vásár elő­készületeiről. Helmut Böh- ning kereskedelmi tanácsos számolt be arról, hogy milyen­nek ígérkezik az idei tavaszi vásár. Az év első nagy nemzetközi kereskedelmi eseménye már­cius 1-én kezdődik, ekkor nyitja meg kapuit a lipcsei nemzetközi vásár, amelyen 43 ország 9 500 kiá”ítója. 290 003 négyzetméter területen mutat­ja be exportcikkeit. A lipcsei vásárok mindig a kekt-nyu- gati kereskedelem nagy ta­lálkozód és ez alkalommal is tükrözik majd a szocialista or­szágok eredményeit. Lipcsé­ben a legnagyobb kiállító a Szovjetunió lesz, Kína is be­mutatja nagyszerű gazdasági eredményeit. Az idei vásáron 35 kapitalista ország is részt vesz. A német látogatókon kí­vül mintegy 20 000 külfö’di vendégre számítanak. A Német Demokratikus Köz­társaság ebb:n az évben ün­nepli fennállásának 10. év­fordulóját és a vásáron való részvétele is tükrözj maid, hogy az ipari termelésben Európában az ötödik, az egész világon pedig a nyolcadik ne- lyet foglalja el. A materializmus irányában fe lődik e a nyugati örökléstan? Nagy érdeklődés előzte meg Platonov szovjet professzornak a pécsi egyetemen „Materializ­mus és idealizmus harca a modem genetikában“ címmel tartott előadását. Platonov a moszkvai Állami Lomonoszov Ecetem filozófiai tanára, je­lenleg a Művelődésügyi Mi­nisztérium vendégeként tartóz­kodj hazánkban. írásai, tudo­mányos munkássága révén ná­lunk ismert tudós. Már csak ebből folyólag is szeretettel vá-tuk előadását. Ezen túlme­nőiig érdekelt bennünket; hogv a szovjet elvtársak ho- gy-,„ vélekednek a örökléstan tu^-vnánya körül kialakult legújabb szakmai, világnézeti- fHozói1 ad fejleményekről. Ismeretes, hogy néhány szov jet tudós kétségbevon ja az ö'-sznszövetségi Lenin Mezőgaz­dává“ tudományi Akadémia 1948 auguszlusi ülésszakén a nyu­gati Weisman—Morgan-féle genetikával kapcsolatos hatá­rozat helyességét. Egyesek úgy vélik, hogy helytelen fenntartani ma Is azt az áHás- pon'ot, hogy a Weisman—Mór/ gan-fé’e génteória metafizikus, idealista elmélet. Azok a tu­dósok. akik kétségbe vonják e megállapítások értékét, arra h'vatköznak, hogy a nyugati génteória mai formája nem az, amilyen volt akkor, midőn a fenti határozat megszüle­tett. Azóta eltelt 10 év alatt sokat fejlődött ez a tan — űgvmond — „materializáló­dott“ s ezért össze lehet egyez­tetni a d'alektikus materializ­mus e'vein nyugvó mícsurini genetikával. Bennünket különösképpen, érdekel a szovjet bin’ógosok . és filozófusok álláspontja e kérdésben. Ugyanis nemcsak a Sz- vjetunióban, hanem ná­lunk is hangoztatják egyesek azt, hogy „... nincs semmi ko­moly alap arra, hogy ezt az el­méletet — mármint a génel­méletet — egészében véve mint ál tudományos, idealisz­tikus, az imperialista burzsoá­zia reakciós ideológiájával telt koncepciót lekezeljük”. Állítólag azért nincs komoly alapja annak, hogy elvessük az örökléstan Weisman—Mor- gan-fé’e gónteóriát, mert újab­ban a nyugati tudósoknak is más h véleménye azokról az. állítólagos génekről, amelyek kizárólag felelősek volnának az örökletes tulajdonságokét. Mintha az történt volna ott Nyugaton, hogy a régebben az imperialista burzsoázia érde­keiben álló idealisztikus, re­akciós tan megváltozott volna, mintha ma .már nem az im­perialista burzsoázia ideológiá­ját támogatná. Igaz elvetik a gént. mint anyagtalan vala­mit. s helyette a £"it bfzonvos struktúrá’is elemeit jelö’lk meg az örökletes tu'aidonsá- gok hordozóiként. Ilyenkép­pen a nyugati genetika kikü­szöbölte volna azt a korábbi metafizikus nézetét, nvszerint a gének az örökölhetőség kü­lönleges anyagai, amelyek a sejt többi részétől függetlenek. Másrészről azt állítják, hogy a Weisman—Morgan-féle ge­netika a materializmus irányá­ba fejlődött, mert jelenlegi képviselői erősen támaszkod­nak a biokémia, a sejtfizioló- gia és más egzakt tudományok fényeire s így fokozatosan még ar,ra is hogy mivel a sejtmag­ban ta’álható pnypp, az ún. dezox'ribőnukleinsav (DNS' tekinthető a régebben gének­nek nevezett örökletes anyag­nak. frv tehát a nyt|ga*lnk meptgivták az konkrét vegvi anyait. Eveképpen a Weisman—Morgan-féle tan ma már nem valaminő reak­ciós tudománytalan, idealista teória, hanem a dialektikus materializmussal teljesen meg­egyező, haladó, materialista el­mélet. Mi természetszerűleg nagyra értékeljük és érdeme szerint becsüljük a nyugati tudósok eiedményeit. Azonban érthe­tően szkeptikusak vagyunk az ők filozófiai elméletük helyes­ségét illetően. Elvi ideológiai kérdésekben nem lehet komp­romisszum, nem lehet megal­kuvás. Ezért a dialektikus ma- teriaMzmus szempont.Iából néz­ve a nyugati genetika alaku­lását, akgha képzelhető, hogy az a dialektikus materializmus irányába fejlődött, mintahogy azt a néhány hazai és külföldi biológus és filozófus á’lftja. Platonov professzor meggyőző ffV nfl —Morgan-féle tan ún. „ma­ter'.alizmusa" ellen Rámuta­tott. hogy az a szándék, amely a nyugati genetikát össze akar­ja egyeztetni a miesurimi ge­netikával, olyan kísérlet, mint­ha az idealizmust a'knmá’- ki­békíteni a materi all Zirm’/ al, vngy a dialektikát a metafizi­kával. Mint a tűz és a víz, úgy különbözik egymástól ez a két tan. Ugyanis a micsurinizmus azt tartja, hogy a szervezetek öröklődése függ az egész szer­vezet ál’anotától. valamint at­tól a környezettől, amelyben él a szervezet. I’yenképpen a mícsurini genetika nem szűkíti le az öröklődési képességet a sejt valamely konkrét vegyi pr>y-,r».íra, mint a We'.sman— Morgan-i genetika modern változata. Ez utóbbi az ö ök- lóst. min' olyant akarj... látni ,'?v bizonyos molri'u’a foganá iában felmutatni a szülői sz^r- verntnidc az lúgokra való át- ürökítési anyagát. A ml örökléstani elméletünk nem mutat föl Ilyen konkrét anyagokat, mert ilyen anyagok nem is léteznek. Vannak ugyan a sejtekben olyan ké­miai anyagok — p. o. a DNS —, amelyek feltehetőleg na­gyobb szerepet játszanak az átörökítésből, mint a sejt egyéb anyagai, azonban ezek az anyagok sohasem tisztán, egymagokban fordulnak elő, hanem az élő szervezet leg­fontosabb anyagaival, a fehér­jékkel együtt. I’yenképpen — hangsúlyozta a professzor ha az a bizonyos DNS részt is vesz az átörökítésben, mégis talán a fehérjéknek kel! tu’aidcníta- n| a döntőbb szerepet. A fe­hérje viszont a dialektikus matéria1 izmus felfogása sze­rint az élet alapja, amely első sorhan felelős a szervezet ösz- szes tevékenységéért, így az öröklődésért-is­Tehát a Weisman—Morgani genetika főhibáia abban van, hogy megkerüli az élet dialek­tikus materia’ista foea'mát, midőn brionyos életjelenségek­ről beszél. Platonov professzor beszélt azokról a konkrét sikerekről is. amelyeket a nyugati gene­tikusok a közelmúltban elér­tek. Rámutatott arra, hogy ezeket a sikereket mi igen nagyra értékeljük, átvesszük és hasznosítjuk őket a növény- nemesítésben és az állatte­nyésztésben. Azonban .elvetjük’ annak ileológiai alapját, meri ideah'sta. Elvetjük a nyugati géne'mélet modem változatát is, meri annak világnézeti, fi­lozófiai alapja sem egyeztet­hető össze a természet törvé­nyeivel s" azokkal '1 tények­jei sem. amelyeke, elértek Salát kfsér'eti e”edm*nveik is e”entétben á^-mk saját idea- iiS7t-,.-u«; elveikkel. Meglepő volt számunkra, amikor Platonov elvtárs elmon dotta, hogy találkozott náUrnir itt-tartózkodása során olyan nézettel, amely kétségbe von­ta azt a tényt, hogy létezik a mícsurini genetika. 1958-ban Kanadában megtartott nemzet­közi Genetikai Kongresszuson Landegreen vezető amerikai tudós úgy nyilatkozott, hogy tekintettel a mícsurini gene­tika óriási sikereire, törekedni kell a két tábor elveinek ösz- ázeegyeztetésére. Ez a vezető kapitalista tudós nem vonta kétségbe, hogy van mícsurini genetika, hanem elismerte és csodálta sikereit, sőt együtt akar működni a szovjet pene- tiku--okkal. Mi is sajnáljuk, hogy ná’unk egves tudósok nem ismerik annyira a szovjet genztikusok eredményeit, mint Landegreen úr Amerikában. Nem új jelenség, hogy ná­lunk néhány tudós lekicsinyli a szovjet mícsurini genetikát és kétségbevonia annak óriási eredményeit. Ha csupán azo­kat a tényeket tekintjük is, ame’yeket a micsurindsták a növénytermesztés és állatte­nyésztés területén e’értek, ak­kor is csodálatot érdemelne ez a tudomány. Ezen túlmenőleg jól tudjuk, hogy a szovjet ge­netika a legtudorrányosabb filozófiai elveken nyugszik s hogy minden eredménye össz­hangban van a természet ál­talános törvényeivel. Ha a nyugati genetikusok érnek is el bizonyos eredmé­nyeket. alapjában mégis távol­maradnak az örök’és valódi, tudományos magyarázatától Nem ismerünk oVar élet jelen­séget. nme’vet vissza tudnánk vezz'n! va'ame'v konkrét ve- gví és fMkri fo’vamatra. T’ven képein a mugat’ az a törekvése, hoey az örök­lés fő területéül, a régebben anyagtalannak tartott gének helyett, bizonyos kémiai mole­kulát jelöl meg, nem a mate­rializmus felé vezet, hanem az idealizmus irányába. A szervezet minden más anyagi rendszerektől eltérően a legbonyolultabb. Életjelensé­gei, vegyi és fizikai folyama­tai nem egymástól függetlenül zajlanak le, hanem egymással összefonódva, elszakíthatatlan kombinációban. Ezért kiragad­ni valamely szervet az élő test egészéből, vagy kivonni abból bizonyos kémiai anyagokai és ezeket úgy feltüntetni, mint va’amely jó, vagy rossz tulaj­donságok anyagi hordozói, enyhén szólva tudományta'an, metafizikus eljárás. Ez a mód­szer Indokolatlanul leegyszerű­síti a természet törvényeit, szimp'ifikálja azokat, olyan tulajdoncáeokká. ruházza föl, amelyek nem sajátjai. Bizonyos, hogy még számos vitával fogunk találkozni ezen a területen, mi azonban mm hiszünk a nyugati generikaí elméletek materializmusában, mert azok manapság is reak­ciós, tudománytalan nézetek, amelyek meghamisítják az embernek a természet jelensé­geiről szóló nézeteit A mi ge­netikánk nem az emberi faj nemesi'é^ét célozza, hanem a magasabb terméshozamok el­érésének céljait szolgá’iák, esősorban a növénytermesz­tés és áhattenvésztés szolgá­latában állanak. Elvi. filozófiai tekintetb-n semmiben sem egyezhetünk meg a Weisman—Morgan-fé’e pénelmé’et' modem rrtm‘ mvei Materializmus és idea’izmi is egymással kibékíthriet’ pl _ ; m‘mondásban van. rté’un.c, h-.tv k’mu‘?ssuk és »’pro--*, rflk a nvu»at) á,tiid'vná"’v>s filozófia) pézetekc’ w£r, is. ha azok szakmai precc<jpr|- sekb? csomioo't formában lát­nak napvilágot. Takács László 1

Next

/
Thumbnails
Contents