Dunántúli Napló, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-11 / 35. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SQNANmi NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XV’ ÉVFOLYAM, 35. SZÁM ARA: 50 FILLÉR SZERDA, 1959. FEBRUAR 11. A vasasi bányászok kapják a legjobb bányakerületnek járd vándorzászlót Kép az SZKP XXL | kongresszusáról J. Cedenbal a Mongol Népi Forradalmi Párt kongresszusi küldöttségének vezetője, M. Ta- raszov az OSZSZSZK Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke és Kádár János az MSZMI' kongresszusi küldöttségénél vezetője az ülések közti szü netben a Kreml palotában. Még a múlt hónapban kő- hyaüzem nyerte. A vasasa bázöltük, hogy a Pécsi Szénbányászati Trösztnél ebben az esztendőben új feltétetekhez kötik a bányakerületek, a csapatok és a körletek versenyét, A mumloaversenyben résztvevő körleteik, fejtési, előváj ásó, feltárási és fenntartási csapatok. valamint a szállítási brigádok eredményeit havonta rendszeresen értékelik és a legjobb eredményt elérőket külön meg is jutalmazzák. A tröszt ezen kívül lehetővé tette, hogy a verseny tröszti szinten is létrejöjjön és a tröszti szántén legjobb eredményt elérő bányakerület, körlet, fejtési, elővájásd és fel tárási csapat külön elismerésben részesülhessen. A legjobb bányakerület címért, a vándorzászlóért és a vele járó 15 090 forint jutalomért folyó versenyt januárban 65,8 ponttal a vasasi bányászok főként a termelési terv túlteljesítése, a teljesítmények fokozása és a balesetek számának nagymérvű csökken,tése terén értek el kiemelkedő eredményt. A tröszt azon nagyfej tésá csapatai közül, amelynek tagjai legalább napi 140 csille szenei termelnek, a szabolcsi Kakas János csapata érte ci a legjobb eredményt 474 ponttal Kakas János csapata 133,8 százalékra teljesítette a termelési tervét, 27 százalékkal magasabb teljesítményt értek él az előírtnál, 40 százalékkal csökkentették a megengedett pala,tartalmat. Munkahelyükön baleset nem történt. A nagyfejtési csapatok versenyében a második a pécsbányaá Kiskovács csapat lett 357 ponttal. A harmadik helyet Tóth János (27) vasasi csapata szerezte meg 352,5 ponttal; A délszláv falvak kedves vendégei Három délszláv faluba látó- deszld délszláv kultűrcsoport giattak el az országos hírű tagjai baranyai vendégszereplésük során. Felsőszentmárton- ban, Drávakeresztúron és Olaszon egyaránt nagy sikert arattak művészi igénnyel előadott, ének, zene és támcszá- maókkal. Képeink a drávake- resztúri fellépésük alkalmával készültek. Jermenov Cvetko, a csoport híres harmonikusa. Amellett, hogy mestere a harmonikának, még számtalan hangszeren játszik. ö vezeti a csoport tambu- razenekarát is. Hangszerein életre kelti a legszebb délszláv népdalokat. A legjobb nagyfejtési csapatnak járó 5000 forintos jutalmat tehát Kakas János Ist- ván-aknai csapata kapja meg. A tröszt legjobb körlete cí-t met és a vele járó 2000 forint t jutalmat az elmúlt hónapban ♦ Mayer Sándor pócs bányai j körlete érdemelte ki 347 pont-| tál. Ebben a vetélkedésben» csak azok a körleték vettek í részt, amelyek naponta leg- * alább 10 vagon szenet termelnek. A körletek közötti versenyben Fridnich János Béke-aknai körlete 63,2, Uranika Jen« vasasi körlete pedig 79.5 pontot; ért el. A legjobb elővájás kitüntető címet Pocasár István pécs- bányai és Horváth Ferenc (15) Béke-aknai csapata előtt Lovász Béla vasasi csapata nyerte ed. Lovász Béla csapatának tagjai 367,9 ponttal lettek az elsők és így ők nyerték az 1000 forintos jutalmat is. Horváth Ferenc Béke-aknai csapata 366,1 ponttal szocruK a második helyre. A feltárási csapatok versenyének győztese Horváth János (SÍ) pécsbányaá csapata lett 161,2 ponttal Jutalmuk 1000 formt. Barics Gyula vasasi csapata 154 ponttal a második, Császti Ferenc szabolcsi csapata 77,3 ponttal a harmadik lett. A vasasi bányászoknak á legjobb bányakerületnek járó vándorzászlót és a 15 000 forint jutalmat szombaton este hat órakor a Petőfi Sándor művelődé« otthonban, nyújtják át ünnepélyes körülmények között. Moxog a föld Kisasszonyfán Jó három hónapja kezdődött. Stégli János, Békefi Károly és még tizenöten aláírták Kisasszonyfán az alakuló jegyzőkönyvet. Megbolydult a méhkas, ahogy múltak a napok, úgy teltek a belépési nyilatkozatok, szaporodtak a tagok. Ma már hatvannál jóval többen vannak (nem lehet pontos számot mondani, hiszen szinte minden kétórában akad egy belépő). A falu családjainak fele a közös gazdálkodás útjára lépett. A tanács irodájában nyol- can-tizen lehetnek. Holnap lesz a szentlőrinci vásár. Passzust akarnak átíratni. Az új tsz-ta- gok eladják a felesleges állat- állományt, mert a szombati gyűlésen úgy beszélték meg, hogy a közös állományba csak tenyésztésre alkalmas jószágot vesznék be. A tanácselnök, Ács, Zoltán sorban intézi az ügyeket. Középkorú, fejkötős asszony kerül sorra. Passzust akar átíratni. Szűcs Lajosné. ök még nincsenek a tsz-ben.. Gondolkoznak. Pedig otthon beteg a férj, az öreg szülő sem bírja már magát, gyerekük nincs, a föld meg sok. Tizenhat hold. Nem gyerekjáték megművelni. Pedig ezután már bérbe sem lehet adni, mert nem lesz aki elvállalja. De azért ők még ki tudja miért, gondolkoznak. — Egv darabig még elküz- ködtínk magunk. Azután meglátjuk. Bizony, csőik küzködós lesz az! A várakozók között ül egy magas, idős férfi: Vasmegyei Pál. Elfogynak mellőle a többiek, egyedül marad. — Hát maga, Pista bácsi? — Belépnék. Meggondoltam. Előkerül a belépési nyilatkozat. Szinek Emőné, a tsz könyvelője — maga is tsz-tag — rávezeti az adatokat, egy aláírás, és Vasmegyei Pál máris sók gondtól szabadult meg. Gondtalan öregkort biztosított magának. Közben forr, pezseg az élet a faluban. Agitálják egymást az emberek, beszélgetnek, vitatkoznak. Hogyan, miképp ,s tesz? Jó lesz-e a tsz? Ez már csak rajtuk múlik. Minden adottság megvan az eredményes közös gazdálkodáshoz, ló a föld, istállójuk van, megvesznek egy házat központi épületnek, a tanácstól megkapják a téglagyárat. Mostmár csak egyetértésre, jó munkára van szükség. Abban pedig remélhetőleg nem lesz hiány. S ha ilyen ütemben folyik tovább a belépés s belépnek a jelenleg még tépelődők is, egyel többre szaporodik a baranyai szocialista községek száma. Új tsz alakult Versenden Hétfőn mezőgazdasági termelőszövetkezet alakult Versenden. Tíz .középparaszt család 300 holdon fogott a nagyüzemi gazdálkodóshoz. II mcsztrai Haar Smházlran A világhírű moszkvai akadémiai Nagy Színház az idén bemutatja Erkel Ferenc operáját, a Bánk bánt. A színház társulata már hosszabb ideje megkezdte a dalmű betanulását A. Melik Pasajev karmes tér irányításával. A Nagy Szín ház Kamara Színhazában már meg is kezdték a színpadi próbákat B. Pokrovszkij rendező irányításával. Megalakult az Országos Tej- termelési Tanára Az Országos Földművesszövetkezeti Tanács januári ülésén hozott határozat értelmében megalakult, s kedden délelőtt a SZÖVOSZ székhazában megtartotta első ülését az Országos Tejtermelés! Tanács. Az elnöki tisztség ellátásával Schandl József akadémikust bízták meg. Az alakuló ülésen Schandl József akadémikus Előterjesztése alapján meghatározták a féléves munkaprogramot. AZ EGÉSZ FALU... Ifejti hétfő óta szocialista község Ember tegyen a talpán. alá kiismeri a parasztok gondolkodását. Mert. mi •történt Vejti- ben ezelőtt hat hónappal? Gaz dagyülést hívtak össze, amelyre eljött a szomszédos Kele- menligetí Állami Gazdaság igazgatója is. Mindenről beszélhet Az énekkar. Miről is énekelhetnek? A pásztorleányról, legényről, a szerelemről... egy A közönség. Gyerekek, őregek és fiatalok, az egész falu van itt nékünk, csak a tsz-r&l egy szót se! — fogadták az igazgatót. — Rendben vast, egy szót sem... Az igazgató az állattenyésztésről beszélt. Egyszer csak megszólalt az egyik tekintélyes középparaszt: — Könnyű maguknak. A nagyüzemben minden külön van, külön ember jár az állat| tenyésztéshez, a növényter* mesztéshez, de nálunk, minden egyben van ... ; Az igazgató nem szólt a tsz- ' röl, a nagyüzemről, a parasz- ; tok annál többet beszéltek ró- la. Hát nem érde'kes?! ök ké- » rik, hogy ne beszéljen róla és í ők hozzák először szóba... * A másik történet ideje j 1959. február 8—9-re esik. E k- t kor kezdődött a mozgolódás. ; Előre megy az idő kereke Vej- i liben is. Mind kevesebb nya- | ron a szélesgatyás paraszt:, és j nem igen látni már magyar- ; szürke tehenet, lassan-lassan ’ sutba vágják az Ormánság át- ; kát az egykét is. és itt, ahol még nem volt temielőszövet- lcezet, az elavult gazdálkodási . formák szemétdombjára lökik í a nadrágszíj-parcellákat, | amelynek fejfájára hetvenhét | család százhuszonnyolc tagja * irta oda a A kultúrteremben ülnek, állmok az emberek, annyian vanndk. hogy alig férnek. Pedig e kkor még csak százan voltak tagok, de itt szorongott az egész falu, sőt még Kákicsról is átjött egykét gazda megnézni• mit csinálnak a vejtiek. — Ki volt a századik? —• kérdik. — AB. Kamu József — kiáltják vagy húszán. B. Kamu feláll. Magas, szikár, harcsabajuszú ember, szemei úgy villognak, mint sötétben a rókáé, mosolyra húzódik a szája, aztán csak ennyit mond: — Én volnék az. Én is meggondoltam! — és leül. No B. Kamu József búcsút mondhat ettől az estétől kezdve a B. előnévnek, mert az egyik mellettem ülő már új nevet tatáit: Százas Kamu József. f igyelem, hallgatom az embereket. Figyelnek, amikor a járásiak az orvosi ellátásról. a kedvezményről, a hitelekről beszélnek. Bólogatnak, közbeszólnak. A hiteleknél is helyeselnek, mert azt mondják nem pénz az: hosszúlejáratú, meg középlejáratú hitel után egy százalékos kamatot, fizetni, de ők is úgy gondozik, amit meg tudnak, megcsinálnak. saját erőből. Ott van a volt papi birtok gazdasági épülete, olcsón, gyorsan helyre lehet hozni, van ott annyi hely. emennui nekik kell. A 100 holdas halastó — mert ezt is akarnak — az más, az nem megy saját erőből, ohhoz pénz kell... Tervezgetnék, gondolkodnak. így kell ezt csinálni, sok függ a kezdettől.' jp az emberet aggatom ki miért lépett a közös útra? Nem, nem a szegénység vitte rá őket. Szabó Jenő 17 holdas gazda, jó hírben áll a faluban, meg a környéken is, pénzzé válik minden a keze alatt. — Annyit beszélnek róla, hogy ez jobb, hogy itt köny- nyebben élhetünk. Nem épeszű ember az, aki kitart a nehezebb mellett, amikor könnyebben megélhet — így Szabó. Tótfalusi János IS holdon gazdálkodott. Tavaly történt az eset, de még máig is emlegetik a faluban. Volt olyan gazda, aki nem tudta határidőre befizetni az adóját. Transzferálás lett volna a községben és, ha valahol szégyen, hát Vejtiben szégyen a „transz fér". És ekkor elment a tanácsra Tótfalusi János és azt mondta: — Kifizetem 1959 első negyedére az adómat! — és letett az asztalra négyezer forintot. Ezzel megmentette a községet a „transzfer-tói — Hogy miért léptem be? — kérdez vissza. — Nézze, mi is tudjuk, hogy előbb-utóbb választani kell: melyik úton menjünk tovább. Jobb, ha előbb választjuk, mint később a közös utat... Papj) Jenő 11.5 holdas is ezen a véleményen van. Pedig neki is van mit a tejbe aprítania, hogy mást ne említsek: hat szerződött hízómarhája áll az istállóban és most az a leg nagyobb gondja: mi lesz szerződéssel. — Átírják a tsz-nek! mondja valaki. — Látja, erre nem is gondoltam . . ; Beként/szcrítetiék <5íoet?l Az állami gazdasági igazgatón, meg egy járási emberen kívül senki sem volt a községben. Az első ember aláírt és ment mindjárt agitálni. Hétfőn estefelé már negyven-öt ven ember ment meggyőzni cgy-egy kintlévőt. Ülnek, állnak az emberek, beszélgetnek, viccelődnek, de amikor komoly dologra kerül a sor, akkor felkapják fejüket: felkiáltanák, ha valakinek a felesége nem jött, vagy ú) javaslattal állnak elő, ha a többségnek nem tetszik az, akit a vezetőségbe javasolnak. Nem kell itt jelölő bizottság, köz- felkiáltással választanak mindenkit. Amikor az egyik tag kimondja: Tótfalusi János legyen az elnökünk! — éljenzéssel szavaznak és mivel nem tudnak megegyezni a név választásban, a döntést az elnökre bízzák. A sok javaslat közül a legszebbet, a Dráva Gyöngye nevet választják ... ízlelgetik a közöst, mint borivó a bort, és minél többször belekóstolnak, annál több új jó ízt fedeznek fel benne. Mire a gyűlés vége felé közeledik, már 12 8 tagja■ van a Dráva Gyöngyének. Két család kivételével az egész falu. ök maguk sem gondolták: ■vasárnap este még mint egyéniek, hétfőn pedig mint szövetkezetiek, egy szocialista község polgáraiként fekszenek le. Évekig készültek erre a napra: számoltak, vívódtak és a végén mégiscsak a közös mellett döntötték. Mert ez az az új paraszti életforma, amely köny- nyebbé .szebbé, gyümölcsözők* bé teszi a földműves életét. wat.ai JÁNOS
