Dunántúli Napló, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-10 / 34. szám
2 N A Pt 0 1939. FEBRUAR M. Zokogapnszta is új életre vágyik Cigányok. E szó hallatára gaikat, a ha tudunk segítsünk valamikor hazaszaladtak a játszadozó gyerekek, s félőn bújtak anyjuk szoknyája mögé. Tolvajlás, lopás, csavargás volt egyértelmű a nevükkel. A cigány, a fekete, szurtosképfl, rongyos, mezítlábasokat Jelentette, akik gyalogszerrel, ritdöntöttük el mindjárt a titkári értekezleten. Azzal Murányi elvtárasal és Jóskával, a KlSZ-titkárrai elindultunk, hogy ott helyben hallgassuk meg a fiatalok kívánságát. A zokogapusztai cigánytelep ott terül el a határszélen, alig kábban roggyant szekérrel csa- kétszáz méterre a Drávától. varogtak az ország egyik vidékéről a másikba. írástudatlanság, füstös kunyhók, évszázadok óta felgyülemlett előítélet és megvetettség — ez volt az osztályrészük. Életük minden vigasza a hegedűjük' Különálló telep ez, fák között, szabályos sorba épített vályogházakkal. Bementünk az egyik be. A „nagyszobában" vagy tizennyolcán szorongtunk az nyok vagyunk, — toldja meg a barátnője, s a többiek keserűen helyeselnek. —■ Igen, mert mi cigányok vagyunk — pattan elő a legfiatalabb, fekeszemű kis zenész. — Nem csoda ha elmaradunk a falubeliektől. Amikor az új nótákat is a többiektől kell megtanulni, mert nem hallgathatjuk a rádióban. S az is baj, elvtárs, hogy a révfalusi tanítónő nem győzi a sok gyereket tanítani. Tőlünk la vagy huszonötén Járnak. Alig töltenek ágyon, a kemencén és a sám- ott két-három órát, már haza így az egyik kell jönniök, fiatalasszony. A kis lurkók között . ... . . lin ülve. Beszélgetésünk nyobwi volt, s talán rajkóikban, mán kibontakozott az itteni akik úgy jöttek egymás után élet, örömük és bánatuk. Kö- a világra, nimtha seraki sem rülbelül 110-en laknak itt. akarna róluk tudomást venni. Legtöbben zenészek. Igaz, a Népünk felszabadulásának három banda között többször hulláma hozzájuk is eljutott támad nézeteltérés a „korikur- A szocializmus eszméi beszivá- renciaharc" következtében. Ta- rogtak a cigányok tudatába is vasszal és nyáron napszámba Mari sok négyes, ötös osztály- — s dacolva az előítéletekkel, járnak a környékbeli gazda- 234 tulajdonosai a régi megszokott életmódhoz Ságokba, ezenkívül háziál latok- való ragaszkodással — éleszt- kai foglalkoznak. Baromfiaik geük értelmüket, vannak, hízót hizlalnak. Több ., . ,, ,, , „. család a saját egy-két hold fényt, tiszta levegőt földjén dolgozik. — Kár, hogy nem vezették árasztanak kunyhóikba. Ezt be a villanyt — szól közbe éreztem a zokogapusztai KISZ- egy idősebb ember, akit a titkár szavaiból azon a beszél- szomszédos Révfalu tanácsába getósen, melyet vagy tizenöt j8 beválasztottak. — Az em- cigamyfiatallal ott a telepen bemek tönkre megy a szeme, folytattunk. Nem lehet minden este petróA dolog úgy kezdődött, hogy leutm lámpánál olvasni! Murányi Sanyi, a Gellyei járás — Pedig amikor Révfaluba ______________ KI SZ-flataljainak titkába, már bevezették, erre is elhozhatták tűzbo hozza ez á gondolat, rég emlegette, hogy segíteni volna a drótot! — fűzi tovább Egy-kettőre megszületnek kéne a zokogapusztai fiatalok- a szót a fürgeszemű, göndör- nak. Hallgassuk meg kívánsá- hajú lány* — Persze, mi clgásohan jő tanulók. A harmadikos Kalányos Imre, Nyerges Jancsi és a kis Faragó — A legnagyobb bajunk mégiscsak az, hogy nincs kultúrhá- zunk! — veszi át a-szót a KISZ- titfcár, amit a többiek élénk „úgy van !“-nal helyeselnek. — Szeretnénk összejönni egy-egy előadásra, vagy kultúrpröhéra.j A politikai oktatáshoz sincs helyiségünk, a KlSZ-taggyű- lést Is hol az egyik, hol a másik szobában kell megtartani. Pedig meg lehetne oldani ezt a problémát! A fiúkat és lányokat egészen Régi álmunk valósult meg Kis Ibafa községben január 29-én kigyulladt a régóta várt villanyfény. E kis községünk, illetve településünk nagyra értékeli pártunknak és kormá- _ ______ ny unknak ezt az ajándékát. A heti tanács igazgatási osztály, ellenőr, Pécsi Ingatlankezelő Két nyilatkozati az utcák tiszté mártásáról a allai utcai építkezésről Papp Ernő,a n. keni- Várnai László építési megvalósításhoz — a mindösz- ’szabálysértési előadója. sze hat házból álló település — Milyen intézkedésekkel 10 000 forint készpénzzel, vala- járulnak hozzá a város tisztán- mint 7 000 forint társadalmi tartsához? munkával járult hozzá. Segít- j — a mi hatáskörünk, a sza- ségilnkre volt a Mecseki Álla- _ bálysértőkre vonatkozik. Pénzmi Erdőgazdaság is. Ibafa, Gyürilfü, Korpád községek végrehajtóbizattsága a Kis-Ibafa községben lakó állampolgárok nevében köszöne- tünket fejezzük ki a Baranya megyei Tanács VB-ruxk, a Déldunántúli Áramszolgáltató Vállalat dolgozóinak, valamint a Mecseki Állami Erdőgazdaság vezetőségének azért, hogy büntetést szabunk ki azokra, j akik nem takarítják le a jár- idákat. A múlt hónapban körülbelül húsz tárgyalást bonyolítottunk le. — Milyen tárgyalást? — A rendőrség, vagy a tisztiorvos, vagy a tanácstagok és társadalmi ellenőrök eljuttatják hozzánk a feljelentéseket. Ezek alapján tárgyalást tülehetővé tettek régi álmunk í zünk ki, ahol meghallgatjuk megvalósítását, | a szabálysértőt. Rendszerint TINUSZ JANOS vb-elnök, $ házmesterek, háztulajdonosok STORCZ JANOS vb-tlMr.\™S* PIK által Köszönet járdatakarítók követnek el szabálysértést azzal, hogy nem takarítják le a járdákat, holott erre rendelet van. A rendelet szerint naponta kötelesek ©1Lesz-e Komién (riss zöldség? A kérdés hosszú Idő óta foglalkoztatja már a Komlói városi Tanács és városi pártbizottság dolgozóit, de legfőképpen magukat a komlói háziasszonyokat. A város ' 4—5 zöldség boltja már régem nem tudja ellátni a lakosságot friss zöldségfélével. A piaci kofák borsos árakat kémek az áruért. Valamit tenni kellett Több javaslat született már Komlón a zöldségellátás megjavítására. A város vezetői végül úgy döntöttek, hogy létesítenek egy 100 holdas városi kertészetet és ezzel jórészt megoldják az évről-évre felmerülő problémát Persze, ez nem olyan egyszerű dolog, két év is eltelik addig, míg a kertészet beindul. Addig hát ne egyenek retket meg zöldpaprikát a komlóiak? Az elmúlt napokban aztán ez a kérdés is megoldódott A Zengőaljai Állami Gazdaság vezetői érdekes javaslattal lepték meg a városi pártbizottság titkárát. Elmodták, hogy ők a Bikali All. Gazdasággal karöltve vállalják Komló zöldségellátását. Hetven-hetven hold zöldségkertészetet állít be az idén a két gazdaság. A terület nagy résziét öntözni fogják, A friss árut mindkét gazdaságból közvetlenül Komlóra szállítanák. Csupán annyit kértek, hogy az illetékesek rövid időn belül mérjék fel Komló város egyévi zöldségszükségletét. A város vezetői örömmel fogadták a minden szempontból kedvező ajánlatot. A szakemberek már dolgoznak a kimutatáson, s ha elkészül a két gazdaság, ehhez igazodva készíti majd el zöldségtermelési tervét. A zengőaljaiak ezen felül 110 hold cukorborsót is termelnek, ebből is elsősorban Komlót látják el és a felesleget a kaposvári mélyhűtő vállalatnak szállítják. A mirelit- gyárból viszont télen ugyan csak Komlóra és a baranyai > hóiban, is valóraválnak az egy- iparvidékre kerül vissza a; szerű emberek álmai mélyhűtött zöldáru. Bár a végső szót még nem javaslatok. A szomszédos Csali pusztán lévő romos Istállót le lehetne bontani, s ennek anyagát fel lehetne hasznaim* az új kultúrház megépítéséhez. A kiszesek és a KISZ-en kívüli fiatalok mind örömmel vállalnák a társadalmi munkát. Tavasszal napszámba men nek, s a kapott pénzt is felajánlanák a költségek fedezésére, csak egy dologra lenne szükségük: a községi tanács és az állami szervek egyetértésére és támogatására. Valamennyien ügy éreztük, hogy teljesíthető kérés ez. Teljesíthető, mert az emberi, a kulturáltabb élet iránti vágy csendül ki a törekvésből, a fiatalok szavadból. E húsz tagú KISZ-szervezet munkájának, fejlődésének a jelképe lehetne ez a kultúrház, annak a szimbóluma, hogy a Dráva-part mocsarat bozótjainak kunya sellyei úttörőknek Ketten élünk édesanyámmal Sellyén. Édesanyám 77 éves és teíTn<^2e.íf^' figyelembekét szemére világtalan. Min- ’évJL8 ^0I^fnye^et;- - jn >lyekre a tárgyalás ad lehetőMelyek a legelhanyagoldénben segítségre szorul. £n! ápolom, de nekem is nehezem- Sutább utcák? — Rendszerint azok, ahol re esik a mindennapi munka, 1 mert én is már idős asszony 1 ósan Vadvirág őrse, Sebők Marika Vfolynak' V“ ***’ vezetésével Kanizsai Erzsiké,'™y«*?*>«*} * Kórház térig Sipos Jolánlka, Mester Vera, rVMa szakasza - például Tanner Emilia, Simon Jolán- í ^er}- SaJnos az úttest szelén ka, Ferenczi Mária és felaján- <^vá?«tt aszfalt helyen fold- látták segítségüket a téli tüzelő hányasok maradtak .3 amiatt beszerzésében. Nagyon jól í*).rosak'. sárosak a járdák Az esett ez a segítség és ezúton fen™r soW^ f^ubban mondok köszönetét ezeknek a < tezel juk a szabálysértést ugyefia táloknak. DOBI MIR A Kupka Sándor A mentők jelentik A legutóbbi 10 nap floyaxnán 111 esetben kérték a mentők segítségnyújtását'. Ebből 89 esetben már a helyszínen is nyújtottak ideiglenes segítséget, sőt 12 beteget sikerült végérvényesen ellátni, úgy hogy azok kórházi ápolására nem volt szükség. két, mint bármikor. Van is eredménye, de még nem elegendő. Szerintem hasznos lenne bevezetni a helyszíni bírságolást. — Mi ennek az előnye? — Az, hogy hatásosabb, bár a pénzbüntetés összege kevesebb. Ugyanis amíg a feljelentések eljutnak hozzám, s mire a kitűzött tárgyalás is lebonyolódik, majdnem eltelik egy teljes hónap. így aztán a büntetésnek kisebb az erkölcsi hatása. Budapesten bevezették a helyszíni bírságolást; az ellenőrök és a rendőrségi járA mentők gyorsasága men-1 őrök azonnal, a helyszínen kitette meg például Takács Bé- c szabhatják a pénzbüntetést. A láné 24 éves püspöklaki fiatal-} tapasztalatok asszonyt, akinek vért vittek, és a szülésnél az elvérzéstöl mentették meg. Nagy Deasőnét nem kellett kórházba szállítani, epekőrohamát a helyszínen azt mutatják, l hogy ez a módszer nevelöbb ' hatással bír, még akkor is, ha a szabálysértőt csekély mértékben károsítják meg anyagilag. Remélem, a helyszíni hatásos gyógyszerrel megszün-í bírságolást mi is bevezethettették. jük. Vállalat. — Mi történt a Sallai utca 38. szám alatti hazzal? — Még az elmúlt év szeptemberében elhatároztuk, hogy őzt az épületet felújítjuk, mert eléggé elhanyagolt állapotban volt. Azonban az alapos helyszíni vizsgálat alkalmával rájöttünk, hogy a\ lakóház még sem alkalmas felújításra. — Miért nem? — Azért, mert az épület nagyon régi. Több száz éves, így aztán az eredeti alapozás elgyengült. Ilyen állapotban kár lett volna egy fillért is erre a házra költeni. — Milyen döntést hozták ezután? — Elhatároztuk, hogy az épületet lebontjuk s helyébe másikat építünk. A bontás során megállapítottuk, hogy az alapozás mélysége alig volt több fél méternél. Állítólag valamikor homokbánya volt ezen a részen s amikor ezt a házat építették, gyenge minőségű alapozási anyagot használtak. Nekünk tehát sokkal mélyebbre le kellett hatolnunk, hogy az épület kellő alapot kapjon. — Milyen módszerű alapozást kíván az új épület? — Pontalapozást. Vagyis négy helyen 7 méter húsz centire leástunk és az így képződött gödröt feltöltjük betonnal. Ez az erős alap minden bizonnyal elbirja majd az emeletes lakóházat. — Hallottuk, hogy a munkálatok során régi keletű tárgyak kerültek napvilágra a föld mélyéből. Mi igaz ebből? — Valóban találtunk csontokat, koponyát és különböző edényeket is. De — ahogy a szakértők megállapították — értékük nem valami jelentős, úgy hogy a múzeum át sem vette a leleteket. Csupán csak mint érdekességet könyvelhetjük el a talált tárgyakat, csontokat. — Milyen homlokzatot kap az új lakóház? — Az eredeti épület sem volt műemlék, de ennek ellenére a házat eredeti formájába öltöztetjük. — Mikor költözhetnek be az új lakók? — Hát... néhány hónap múlva. Mindenesetre az építkezést gyors ütemben folytatjuk, már csak azért is, hogy az amúgy is szűk Sallai utcában ne nehezítsük meg huzamosabb ideig a forgalmat mondták ki. az eredmény ■■■■■■■, , , . ’ , _ ■ már nem kétséges. így a gaz- « daságok Is jól járnak, mert ■ közeli piacra szállíthatnak és ■ a város is, mert biztos, hogy ■ friss árut kap és főleg eleget S Egyedül a feketéző kofák fi- ; zetnek rá, mert ők végleg ki- ! szorulnak a komlói piacról, J aki szegről-végről rokona is volt. De ez nem jelentett számára áthághatatlan akadályt, hiszen a pupos lánynak, Szemző Marisnak tíz hold földje volt, csupa elsőosztályú, jól A föld pedig, az a bizonyos tíz hold, Bakóra maradt. De rá maradt még egy gyerek is,' a sápadt, angolkóros Ferkó. Olyan volt ez a Ferkó gyerek, hogy az öregasszonyok nap Jól szerepel Boly a tej'erme’ési versenyben Édesapja elmosódott képe rémlik fel először: egyenes, széles vállú ember volt, te lógó dús barna bajusszal, metermő föld. Neki pedig nem mint nap megjósolták: ■ István megállt egy pillanatéra. Mohón szívta magába a ; hűvös őszi szél illatát, s körül lyet ünnepnapokon karikásra " -— --------r- — ■* pödörített. Mintha. most is lá tná: ostomy elet farag neki hatalmas kezével, melynek ujg nézett az ismerős tájon. A Az idén még szélesebb kör- Kísérleti Gazdaság és a Pusz- * nyugati égen, mint egy tárna- bon megszervezve, s egyúttal taszántói Sertéstenyésztő és adásra készülő hadsereg kato- már szelektáltan indult el a leg Hizlaló Vállalat, valamint agnái, komor, nehéz 'felhők gyű- jaln berepedezett a köröm. jobb tehenészetek, a legjobb jászladányi Aranykalász és u%lekeztek. Sűrűbben szaporázva Aztán hirtelen, mintha varázs- tehenek országos termelési ver berkenyéi Petőfi Termelőszö-JI lépéseit megindult a távoli fa- lát volna, a nagy darab szőke senye és a legjobb fejek új vetkezet bizonyult kiválónak.«ju irányába. ember képe eltűnik és egy fimezőnve Az áll alien vókt+Así Az ország legjobb tejtermelő J t» lmi i nnndnt Ugrán, rőthajú, ravasz szemű tehenei jelenleg a Boly! Államig _ mé™a viha'r el6°tt el£i idegen férfi tűnik fel emléke- Gazdaságbol a 437 számú ia község?t Hazaér s átU> . a zeteben. Az Idegen szaval nyá- Fatyol, amelynek kéthavi tej-S ^ küszöbét... ,asaK mintha hallaná Emhozama 2 405 kiló volt, továbbá 3 - . _ lek&zik rá, maga mellé ültette a szentesi Felszabadulás Tsz-3 Amerre ment, sűrű kökény- bői a 148 «^Am.í v.i««» a-r 5 bokrok húzódlak az ut metró It csak két katasztrális, az is olyan, hogy jobb nem beszélni róla. A házasságon nem volt áldás. — Mintha valaki megrontotta volna őket, — mondogatták az emberek. mezőnye. Az állattenyésztési főigazgatóságon most értékelték az új verseny első két hónapjának eredményeit. Az egységnyi területre jutó tcjtem^elés legjobbjaiként most a Cseprygi Állami Gazdaság és a Magyaróvár! Kísérleti Gazdaság, továbbá a báta6zékl 1 763 kilós hozamával, ’vala-5tó"- Hamarosan megpilUin................................. „ mint Márfai Jenő kalocsai;«0“« 02 «!s? A Búza k alász került az élre. A egyéni gazda Nusi nevű tehe-1le * „erííott földön ztlegnagyobb tejtermelésű tehe- ne, amely 2 547 kiló tejet adott«zegtek, zörögtek a száraz teu- nészetek közül a Magyaróvári az elmúlt két hónapban. ■ koncaszarak. Rendelet a csa'ádiltfc-épilf^eli engedélyezésének illeíétaentess^crcl A hivatalos lap közli az épí- építkezési engedé’yeket és az" dá,-fészkeket... tésügyi miniszteri rendeletét a ezek megszerzéséhez szükséges! István a múltra gondolt. Egy___—z *■!_ zm -1. : i — 1 i. a i ^ i ...t _ ^ - I mAe T-» i r 7 • J.'/T n én L* f/il 1 n 7?ri — N o, lám, itt semmi sem ■ változott az elmúlt tizennégy 5esztendő alatt. Mintha csak • tegnap lett volna: itt őrizte ; tehenüket az erdő szélén. Es «itt van az a magas, tüskés a bakra; kedveskedett minden féle módon, és mégis . ■., Megváltozik minden körülötte. Anyja egyre kevesebbe; törődik vele. Még a tekintete is megváltozik, mintha őt nem is látná csak az idegen embert nézi, mindinkább fakószínűvé váló szemeivel., Aztán... aztán már István is csak az idegent látja, az Nagyon csúnyán élt Bakó a feleségével. De nem sokáig. Alig éltek együtt pár évig, idegent, akinek szava az evan„«totói U awnWbb lcií ab- ^ " ’ magánerőből történő lakóház építkezések engedélyének és okiratainak díj- és illetékmentességéről. A rendelet szerint a. hatóságok díj- és illeték- adják ki a iakóházoklratokat. A kérelmezőnek S más után bukltantak fel lelki beadvány! illetéket sem kel! S sfem*i immár • régen elfelejtett képei, szesze- fizetme. j iycsen ás rendszertelenül, A rendelet visszamenőleg ja-!mint a szél hátán fogócskát nuár 1-tól hatályos. «játszó száraz falevelek. ban a házban. A szülői ház ban..i Az idegen szomszéd falubeli özvegy ember volt, Bakó Nácinak nevezték és viselt dolgairól járásszerte suttogtak. Bakó Náci először egy pupos vénlányt vett feleségül. Beszélték abban az időben, hogy azt a bizonyos gombát Bakó szedte az erdőben és.... A temetés után azonban el— Na ez sem húzza ki Szent György napig! Bakó Náci a gyász ideje alatt szigorúan betartott mindent, amit a falu Íratlan törvényei előírtak. Szorgalmasan dolgozott látástól-vakulásig. kínnal, bajjal. Mivel hogy nem volt valami erős ember, nem bírta sokáig. Napszámost nem kapott, mert a férfiak színc- java, de -még a hitványabbjx is már jó ideje a fronton volt, így hát bérbe kellett, hogy adjon vagy hat holdat. A gyász év letelte után egyszer csak a szomszéd faluban bukkant fel Tóthék házatáján. Erre aztán megindult ismét a szóbeszéd: —* így-úgy. a Bakó... suttogott az egész falu. Egyik vasárnap Bakó Náci megállt az utcán tereferélő asszomiok előtt. Arca komoly volt, de szája körül ravasz mősoly játszott: — Mit akarnak kendtek? — vetette Oda hetykén a szü'ék- nek. — A Tóth Julis is özvegy, meg én is az vagyok. Nála elkel a dolgos kéz, nekem is szükségem van valakire, aki rendben tart. Hi-'e- oen villanó szemével mégcsitult a suttogás. Mert meg egyszer végigmérte, a megle- kell hagyni, hogy Bakó Náci petéstől szólni sem tudó asz- megadta a tisztességet felesé- szonyokat és ment i dolga gének. Két pap kísérte utolsó után. útjára ki a Szemző Marist. ^Folytatjuk)
