Dunántúli Napló, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-07 / 32. szám
M58. FEBRUAR 1. NAPLÓ 3 A bizalomnak édes a terhe A tortßnet a meszesi munkásklubban kezdődött, az egyik téli estén. Halkan szólt a rádió, újságot olvastak, sakkoztak és gondtalanul csevegtek az emberek. A beszédtéma: milyen jó dolga van a mai fiataloknak. Annyit tanulnak, ameny- nyit csak akarnak, még miniszterek is lehetnek... Megszólal erre az egyik ifjúmunkás: — Ez igaz. De azért nem rózsás a helyzet ám! Nem mindenki él a lehetőséggel, Balogh Erzsi most is kimaradt a gimnáziumból... Balogh Erzsi, Balogh Erzsi..; Fellner Péter elvtársat, a pártvezetőség egyik tagját — mert ő is itt volt — nagyon elgondolkoztatta a dolog. Néhány nap niúlva behívta Balogh Erzsi édesanyját a pártirodába: — Balogh néni! Igaz, hogy a lánya nem akar tanulni? • Sí rvaf akadt. — Hát miért nem beszéltek vele? — Hiába beszéltünk! — legyintett még mindig sírva a bányászasszony. — Nem használt a szép szó! Kibeszélhetem a lelkemet is, akkor sem megy vissza.. 3 —• Ejnye-ejnye, miért nem szóltak altkor nekünk — morfondírozott Fellner elvtárs. — No, küldje csak ide a lányát, Balogh néni! Majd beszélünk a fejével! Két nap múlva nyitott be, hangos jószerencsét! — köszöntve. Tizenhatéves, szőke, vékonyka kislány, nem is hinné róla az ember, hogy szem-x beszáll a szüleivel. — Eljöttél, Erzsikéin? Ülj le! — Hogy haladsz a tanulással? Meglepődött. Piros lett az arca. Nyilván nem sejtette, milyen „összeesküvést“ eszeltek ki a háta mögött; — Még nem tudom Péter bácsi, csak a jövő héten kapjuk meg a bizonyítványt. De, de — mondotta akadozva — nem is nagyon számít, mert kimaradtam az iskolából! „Péter bácsi“ adta a meglepettet: — Csaknem?! Hiszen te mindig olyan jó tanuló voltál! Emlékszem, az általános iskolát is kitünően végezted. — Igen, igen, de most nincs kedvem;:; — Ez nem válasz. Mind a két nővéred érettségizett és pályát választott magának — te nem akarsz ápolónő vagy óvónő lenni? Vagy mit tudom én mi a csoda, a lényeg az, hogy mindenhol érettségit kérnek már. — Á — legyint a lány. — Úgyis férjhez megyek! — Ettől még érettségizhetsz! Lehajtotta fejét a lány. Szeme elé tette a kezét, talán sírt is. Nem tudni. Mire felnézett, már nem volt könnyes a szeme, csak a bánat telepedett meg a tekintetében. „Péter bácsi“ sem számított erre a fordulatra, maga is el- érzékenyedett kicsit. Némi torokköszörülés után kiküldte: — Menj szépen haza és gondold meg még egyszer. Hadön is érettségizne és aztán megházasodnátok. Értelmes gyerek a fiú, talán elgondolkozott kicsit. Legalábbis úgy látszott. De még nem tudta magában áttörni a konokság gátját, mert a leány azóta sem jelentkezett. Pedig már egy hét telt el a beszélgetés óta. Drága minden nap. „Péter bácsi“ újra beszélni fog vele És a fiúval is Nem tudja elnézni, hogy a konokság derékba törje egy fiatal leány életét .: ; A valósághoz híven bevallom, hogy „Péter bácsi“Eltávolítják a vendéglátóiparból az oda nem való elemeket Felütvivsgálják a gebines-rendsxert A Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága csütörtökön délelőtt ülést tartott, amelyen értékelte a Baranya megyei Vidéki Vendéglátó Vállalat, a Komlói, valamint a Mohácsi Vendéglátóipari Vállalat munkáját, az általuk elkészített jelentés alapján. Földvári János elvtárs, a megyei tanács vb elnökhelyettese rámutatott arra, hogy a három vállalat által készített jelentés nem nyújt alapot arra, töttél, gyere vissza! Ne két hét ja, pontosabban: Fellner Pétert hogy a végrehajtó bizottság múlva ám!. Miért volt bánatos a lány? Nyilván udvarló avatkozott a dologba. Valószínű nagyon szereti. Igen, tizennyolc éves, barna és jóképű legény. Csiszolt modorú, magabiztos fellépésű — és makacs. — Elveszem — ismételgette konokul. — Eleget tud már, úgy sem kell dolgoznia. Majd én eltartom! — Mi a szakmád? — kérdezte „Péter bácsi". — Semmi. Segédmunkás vagyok a napszínten. — És így akarsz megnősülni? Hogy képzeled el a házas- életet minden alap nélkül? bácsija nincs is pártvezetőségnek, vét is megváltoztattam. Egyéb ként minden egyezik. A történet elmondóiának kérésére tettem így. A lelkem, re kötötte, hogy ne írjam meg a meszesi | érdemben foglalkozzon vele. A leány ne-| Egyik jelentés sem ad választ arra a kérdésre: a gyakorlatban miként vált be a megyei tanácsnak az az intézkedése, hogy a vendéglátóipari vállalatokat 'az alacsonyabb szintű a nevét az újságban, nem akarj tanácsoknak adta át. Ettől fügszemélyi kultuszt (pedig ezj még nem lett volna az!), hiszen! a pártvezetőség mindegyik tag ja el tudna mondani jónéhány] ilyen vagy amolyan esetet.) Elképzelhetjük mennyi fá-j radtsággal és mérgelődéssel [ jár mindez. Olykor már úgy] érzik, hogy nem is lehet to-j vább bírni, mert a panaszok) száma csak szaporodik. De ha-j marosan megbékélnek, mert < getlenül néhány fontos elvi szempontra hívta fel a vállalatok képviselőinek figyelmét. Rámutatott arra, hogy a vendéglátóiparban vezető állásban még most is sok megbízhatatlan, nem oda való elem, régi horthysta katonatiszt, volt nagyvendéglős dolgozik. Tevékenységük összefüggésben van azzal, hogy egyes vendéglátóipari egységek veszteségesek, Segédmunkásként akarod leél- mégiscsak jó ha jönnek hi-| leltárhiányuk van, vagy csaki ni az életedet? Okosabban ten- J0’ ” | szalmájaként kezelik a tareanéd, ha tamilnál! Húsz-hu- «zen bíznak a partvezetoseg-j dalmi tulajdont. szonegy éves korodra elvégez- ben és — a bizalomnak édes? Javasolta: a komlói és a nód a vájáriskolát, addig Erzsi a terhe.. j mohácsi városi tanács végreŰj fürdő és járda épül Mágocsoxt A legutóbbi nép- számlálás szerint is megközelítette már a falu lakossága á négyezret. Jelenleg, talán még ennél is többen laknak Má- gocson és ez a 4000 ember jobban, kulturáltabban akar élni, mint eddig. A községi tanács úgy látta, hogy 1959-ben a legszükségesebb a rossz utak és járdák megjavítása, s a községfejlesztési alapból erre szánt összegen kívül a lakosság támogatását kérte. Mivel falun csak nagyon kevés helyen van fürdő s az alapos tisztálkodás nehézségbe ütközik, a tanács isfcolafüítiő építését kezdi meg még a tavasszal. Az iskola fürdőjében csekély ellenszolgáltatásért a felnőttek is fürödhetnek. A fürdő építését a KISZ-fiatalok vállalták társadalmi munkában, s így csak a műszaki felszerelés kerül pénzbe. A községfejlesztési alapból csaknem 2 kilométer hosszai betonjárda építését is tervezik. Ezzel a falu peremén, a legrosz- szabb útviszonyokat szüntetik meg. A falu lakéi elvállalták, hogy társadalmi munkában, mindenki rendbeteszi a járdát a saját háza előtt. Ezzel, 25 ezer forint értékű munkát végeznek majd el, tehát a tervezett 108 ezer forintból csaik 85 ezret kell a községfejlesztésá alapból fizetni. Az egyik utcában a lakók még plusz 15 forintot is felajánlottak házuk előtt méterenként és ezen felüü még társadalmi munkában is dolgoz- ] nak. Mintegy 5000 fo-: rint értékben bővítik a villanyhálózatot és 9000 forint árú könyvvel jut több a népkönyvtárba. A községfejlesztési tervek között szerepel a KISZ-klu'b felszerelésének javítása, a sportkör és úttöírő- szövetség segítése. hajtó bizottsága tárgyalja meg a felügyelete alá tartozó ven- déglátipari vállalat káderpolitikáját. illetve munkáját és intézkedjen a nem oda való, politikai és szakmai szempontból megbízhatatlan elemek eltávolításáról. Az intézkedésekről a komlói és mohácsi városi tanács a negyedév végéig tegyen jelentést a megyei tanács végrehajtó bizottságának. A Baranya megyei Vidéki Vendéglátó Vállalat ugyancsak a negyedév végéig köteles jelentést tenni a megyei tanács- t nak a hozott intézkedésekről. Javasolta továbbá, hogy a vendéglátóipari egységeknél vezessék be a szoros elszámoltatást — még akkor is, ha a gebines rendszerrel szemben, ez több alkalmazott foglalkoztatásával jár, mert többek között ezzel is megszüntethetők a vendéglátóiparban tapasztalható szabálytalanságok. Dr. Nemes Alajos elvtárs hozzászólásában hangsúlyozta, hogy a gebines vendéglősök java része gazdasági bűnöző, aki a fogyasztó közönséget is, meg a vendéglátóipart károsítja meg. Javasolta, hogy vizsgálják felül a gebines rendszert és ezeket az üzleteket számolják fel. Rámutatott arra, hogy a Komlói Vendéglátóipari Vállalatnál még mindig politikai szempontból megbízhatatlan elemek vannak, akik megkárosítják a társadalmi tulajdont. Kérte, hogy a tanács alakítson brigádot és ez vizsgálja meg a Komlói Vendéglátó Vállalat személyi összetételét. És a brigád jelentése alapján a végrehajtó bizottság újból tárgyalja meg a vállalat káderhelyzetét. Kifogásolta, hogy a vendéglátóipari vállalatok még most is kiszolgálnak ittas embereket és fiatalkorúakat a tervteljesítés érdekében. Rámutatott arra, hogy Baranyában a testi sértések és az erőszakos bűn- cselekmények nyolcvan százaléka ittasságból ered. miatt elbocsátottak, a járás másik részén megint csak vagyonkezeléssel bíznak meg. Ezek a személyek kihasznal- lák a laza bizonylati fegyelmet és, a zavarosban tovább halásznak. Kérte, hogy a vendéglátóipari vállalatok vezetői szigorúbban ellenőrizzék, hogy üzletvezetőik kiszolgálják-e az ittas embereket és a fiatalkorúakat. Dr. Schaffhauser István elvtárs rámutatott arra, hogy a gebines vendéglősök ötször annyi jövedelemre tesznek szert, mint amennyi a fizetésük. Kérte, hogy a vendéglátó- iparban csak becsületes, megbízható embereket alkalmazzanak. Kifogásolta, hogy a földművesszövetkezeti vendéglátóipar és az állami vendéglátóipar egyazon területen versenyez egymással. Ezért javasolta: térképezzék fel a megye vendéglátóiparát és határozzák meg, milyen területen kívánják fejleszteni a földmü- vesszövetkezeti vendéglátó- ipart és milyen területen az államit. Faludi Ármin élvtárs, az Állami Kereskedelmi Felügyelőség képviselője javasolta, hogy a megyében működő vendéglátóipari vállalatokat helyezzék egy központ irányítása alá, úgy amint az Pécsett is van. Kifogásolta, hogy a vállalati igazgatók az ellenőreiket más munkákkal is megbízzák és így azok min-’ dent csinálnak, csak éppen nem ellenőrzik egységeiket. Nagy Gyula elvtárs, a megyei tanács vb elnökhelyettesének javaslatára a végrehajtó bizottság úgy határozott, hogy megbízza a vendéglátóipari vállalatokat, készítsenek intézkedési tervet, illetve hozzanak határozatokat és azokat a vb két hét múlva megtárgyalja. Ennek elkészítésénél meg kell vizsgálni a vendégA mágocsiak látják, hogy pénzüket í Lévai Tibor elvtárs, megyei visszakapják, hogy a (főügyész a vendéglátóipar ká- látóipar káderproblémáit, az falut, az o eletüket . derproblémájával kapcsolat- egységek gazdaságosságát, az éss^rűbb területi felosztást. nács, s ezert segite- * gazdasági vezetőket, vagy benek ők is a falu; oßztottakat, akiket a járás valamint a gebines rendszert; szebbé tételében. «egyik részében leltárhiány P. J. WBHwiwiamwmuH i#i ■M/mruMssw/WBM Megáll egy nagy autó> kicsapódik az ajtaja és a következő pillanatban borzas asz- szonyfejek hajolnak össze, s elcsattannak a baráti csókok dr. Charlotte Geister berlini ügyvédnő, Frieda Weidner berlini pártinstruktor és Gerda Steinecke magdeburgi háziasszony arcán. Szefcsik Imré- né elvtársnő, a megyei párt- bizottság munkatársa, Farkas- né, Gregomé, Kissné, a megye és a város asszonyainak képviselői — karonfogják őket a kölcsönös üdvözlések után és eltűnnek a megyei pártbizottság épületében. — Kedves Elvtársnők! Szeretettel köszöntőm önöket a városi párt-végrehajtó bizottság nevében! — így fogadja őket a városi pártbizottságon Hucker Ferenc elvtárs, a párt- és tömegszervezeti osztály vezetője, majd Farkas Elememé elvtársnő vörös szekfücsokrokat nyújtott át nekik. Rövid beszélgetés: a baranyai asszonyok boldogok, hogy vendégül láthatják a német ndlküldöttséget; a német vendégek örülnek, hogy vidéki útjuk éppen Baranyába vezetett. Kialakul a program: meglátogatják a porcelángyárat, az üdülőszállóban megebédelnek, utána városnézés, majd este találkozás a pécsi asszonyokkal . w ^ — De csodás ez a máz alatt festett bika — mondja őszintén dr. Charlotte Geister — éppen olyan szép, mint a meisseni porcelán... — Ezt éppen tőlük tanultuk, — mosolyodik el Gáli elvtárs, a gyár igazgatója. — Az eozin- készités titkát viszont — emel fel egy új figurát — csak itt Pécsett ismerik az egész világon. Az eozän még nagyobb elismerést kap. Különösen a modem vonalú váza, amely kéz- ről-kézre jár. S kell-e szebb pécsi emlék, mint egy kis pécsi Német eozin-váza, amellyel a gyár dolgozói ajándékozzák meg a német vendégeket? * A napköziben szuszogva pihennek a gyári gyerekek. Csak egy szőke buksi emelkedik fel az ágyról, hátha odalát, ahol Gerda Steinecke a frissen ajándékozott faépítő használatát magyarázza a napfközi- otthon vezetőjének. Mikorra elköszönnének a vendégek, már minden gyerek tudja a jó hírt: kis mackót és két doboz faépítőt kaptak. Vonatot, meg favágót lehet csinálni belőle! És köszönet helyett is zengik.: — Viszontlátásra! * Este. A Doktor Sándor Művelődési Házban szoronganak a gyárrmunkások, tisztviselők, háziasszonyok, a területi nőtanácsok tagjai és arról beszélgetnek a német vendégekkel, hogy élnek, hol tart a magyar nőmozgalom, milyen termük vannak. Ismerkednek. Már javában folyik a beszélgetés, amikor a küldöttség vezetője, dr. Charlotte Geister elmondja: neki hat gyermeke van, öt lány és egy fiú. Taps. öt lány egysorban — szép dolog. — De nem ez a legszebb benne! — körülbelül ezt mond ja a boldog mama. — Hanem az, hogy a legnagyobb lányom hamarosan orvos lesz. A második gazdasági főiskolát végez, a harmadik most érettségizik, nyelvelhet tanul, mert külkereskedelemben akar dolgozni, a negyedik nem nagyon szeret tanulni. Az ötödik gimnazista, tanítónőnek készül. Egyébként kiváló teniszező, asztaliteniszező és sakkozó. A fiam hat éves, most lesz első osztályos. Mindezt azért mondottam el, mert Nyugat-Németországban azt terjesztik, hogy a német középosztály gyerekeiből semmi sem lehet a Német Demokratikus Köztársaságban. Én ügyvéd vagyok — igaz, most már nem folytatok gyakorlatot, a férjem is ügyvéd. És lám, mégiscsak lesz valami a gyerekeinkből.... Késő este van már. A pécsi asszonyok barátságának, szerété tenék megannyi jele, a sok ajándék halomba rakva vár egy hatalmas virágkosár társaságában — elszállításra. Amikor búcsúzásra kerül sor, a küldöttség vezetője mondja el, amit — reméljük valameny- nyien éreznek: — Nagyon szép ez a város, amelyet lakóival együtt, a szívünkbe zártunk. Ahol eddig Magyarországon jártunk, mindenfelé sok szeretedet kaptunk, sok barátot szereztünk. Amit Pécsett kaptunk, az olyan plusz volt, amelyre nem számítottunk. — Reméljük — mondották még — hogy az itt tapasztalt vendégszeretetet sokszorosan adhatjuk még vissza a mi hazánkban. * A német vendégek a megyei nőtanács tiflvára, valamint két központi küldött kíséretében pénteken Babarcra és Bólyba utaztak. HAR.SÁNY1 MARTA (ERB JANOS felvételei.) Bate • Munkások köaött. Gyönyörűek a Zsolnay gyár eozin-árui.
