Dunántúli Napló, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-04 / 29. szám
»59. FEBRUAR 4. NAPLÓ 3 Pécs dolgozói az SZKP XXI. kongresszusát köszöntik Drága, Elvtársak! Pécs város II. kerületi pártbizottságát megválasztó pártértekezlet minden résztvevője forró elvtársi üdvözletét küldi a kongresszus valamennyi küldöttének és meghívott vendégének. Már a kongresz- szus eddigi munkája is nagy erőt adott számunkra és fokozta lelkesedésünket a szocializmus építése iránt. Szentül meg vagyunk győződve arról, hogy az SZKP XXI. kongresszusának útmutatásai nyomán megszületik a kommunizmus és a béke végleges győzelmet arat a kapitalizmus felett. Mi, Pécs város II. kerületének kommunistái további sikert kívánunk a kongresz- szus munkájához és ígérjük, hogy munkánkat a XXI. kongresszus szellemében, sajátosságainknak marxista— leninista módon való figyelembe vételével fogjuk végezni, népünk és hazánk boldogulására. • Mi, a pécsi 26-os számú Autóközlekedési Vállalat dolgozói forró elvtársi szeretettel köszöntjük az SZKP XXI. kongresszusát, annak minden résztvevőjét. Meg vagyunk győződve arról, hogy határozataik, döntéseik előbbre viszik a kommunizmus, a szocializmus nagy ügyét, s erősítik a világ békéjéért folyó harcot. Felajánljuk a XXI. pártkongresszus tiszteletére, hogy 1959. évi tervfeladatunk első negyedévére eső eredményességét 5 százalékkal növelni fogjuk. A sellyei járási pártbizottság a nagy munka kezdetén A megye leginkább mező- gazdasági jellegű járásában, a sellyeiben is nagy megelégedést keltett pártunk Központi Bizottságának a termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztéséről szóló határozata. Friss erőt öntött a pártmunkásakba, mindnyájan érzik, hogy a legfontosabbról, a szocializmus mielőbbi , győzelméről van szó. Megkezdődlek a taggyűlések Szombaton járási afctívaér- tekezletet tartottak, 3-án az egész járás területén megkezdődtek a Központi Bizottság határozatát tárgyaló taggyűlések. A járási pártbizottság a jövő hónapban munkatervet készít a határozat végrehajtása céljából — a nagy munka tehát megkezdődött. A szombati aktíván nyolc körzetre osztották a járást. Minden körzet élére 16—20 elvtársból álló aktívahálózatot jelöltek ki. Mind a nyolcnak a járási pártbizottság egy-egy függetlenített munkatársa a vezetője. Szűcs elvtárs, a járási pártbizottság titkára is vezet egy körzetet Hogy mi lesz az alktívaháló- zait feladata? Nagyon sok és szerteágazó. Egyetlen községet sem hanyagolnak el, ugyanakkor megkülönböztetett ifigyeimet fordítanak a fejlődésben élőrehaladottabb falvakra, azokra, amelyekben a dolgozó parasztság legjobbjai már megértik az idők szavát. Ilyen község Drávakeresztúr, ahol már nyolctagú előkészítő bizottság működik, Hegyszent- márton, ahol a koziépparasztok .puhatolóznak egy új tsz megalakítása irányában. Hiricsen, Baranyahídvégen és Kisszent- mártonban is forr az élet II Yezelés meqerösltése, a palronázsmozgalom fejlesztése Jelenleg 18 termelőszövetkezete, 40 szakcsoportja és termelési társulása van a járásnak. Nem egyformáik. A dráva- foki tsz a megye legelsői közé tartozik több mint hetven forintot érő munkaegységével, Kemsén viszont 30 forintot sem ért egy munkaegység. (A járási átlag természetesen több ennél: meghaladja a 40 forintot.) A párt határozata is kitér a kenőseihez hasonló, különböző nehézségekkel küszködő termelőszövetkezeteikre, s mindenekelőtt vezetésük megerősítését tűzi ki célul. A járási pártbizottság ebben a szellemben intézkedik: a járási tanáccsal összefogva, jól képzett és vezetésben jártas elvtársakat keresett és javasolja 3 termelőszövetkezet tagságának, hogy válasszák meg őket elnöküknek, agronómusuknak, illetve főkönyvelőjüknek. A párthatározat előírja az üzemi patronázsmozgalom fejlesztését. A járási pártbizottság máris kezdeményező lépéseket tett ez irányban több pécsi üzem pártszervezeténél, ugyanakkor fejleszteni akarja a helyi patronázsmozgalmat is, azt, hogy a járás állami gazdaságai, gépállomása és erdő- gazdasága is segítsék a termelőszövetkezeteket Igaz, már jelentős eredményeket értek efl ebben — például Bo- gádmindszentem —, de a lehetőségek még nincsenek teljesen kihasználva. A járási pártbizottság megvizsgálta a szegényparasztság helyzetét. Megállapította, hogy mindenütt Ők a szocializmus élharcosai, többségük azonban még nem lépett a nagyüzemi mezőgazdaság útjára. Ezért tovább folytatja a vizsgálatot, összehasonlító adatokat gyűjt a szegényparaszti származású tsz-tagok és a kívülálló szegényparasztok élet- színvonaláról és összehívja őket baráti eszmecserére. Elbeszélgetnek a középparasztokkal is. OfooaiKOzas eiéiyes visszavágást von maca Kellemes, hasznos időtöltés Olyan hasznos és főleg kellemes időtöltés, ha úgy hétköznap délelőtt, illetve a déli órákban beülünk a híradó moziba. Megteheti aikánki, hiszen a múlt év október ^ 15. óta mindennap délelőtt 11 órától délután háromig a Kossuth moziban Pécsett is van állandó híradó műsor. A híradó mozi tehát megkezdte működését. Létrejöttét nagyon sürgette a pécsi közönség, s kívánságának nem egyszer a rádióban és sajtón keresztül is hangot adott. A Moziüzemi Vállalat azonban nincsen megelégedve a látogatottsággal. Sokkal nagyobb érdeklődést vártak. Igaz az is, hogy a három állandó mozi mellett főleg este volna szükség a híradó mozira, s nem délután két órakor, amikor az emberek nagy többsége dolgozik. Egyik nap többen vannak, másik nap kevesebben látogatják az előadást. Mikor például sporthíradót, a Böske című magyar kisfilmet, bájos csehszlovák bábfilmet játszották, tömve volt a mozi. Némelyik műsor annyira érdekes, változatos, hogy az ember nem tudja otthagyni, még akkor sem, ha nagyon sietős a dolga. A jegyszedők azt mondják, ha hosszú egy-egy kásfüm, vagy ismeretterjesztő film, ke- vesebben jönnek. A mozinál egy fiatalasszony is panaszkodott, hogy múltkor például a szőlőtermesztésről látott filmet és neki nem tetszett. Sokan azonban dicsérték a szőlőtermesztésről szóló ismeÜj hírlap-pavilon a nyugati városrészen A Dunántúli Napló január 11-j számában „Jegyzetek a nyugati városrészről** címmel írás jelent meg, amely kifogásolja, hogy * nyugati városrészben nem odaiuo, csúnya hírlapárusító bődé van és az is rossz helyen. Megállapítottam, hogy a cikkben foglaltak helytállóak, ezért intézkedtem, hogy február elején egy új aluminium hírlappavilon kerüljön felállításra a jelenlegi autóbuszmegálló közelében. PAAL JÓZSEF, a pécsi postaigazgatóság - vezetöhelyettese retterjesztő filmet és mondták, hogy még sok hasonlót szeretnének látni.,. Nagy feladat hárul azokra, akik a műsort összeállítják. Törekedniök kell, hogy az ne legyen se túl nehéz, se túl könnyű, se hosszú, se egyoldalú. Nem könnyű feladat sok ember szájaíze szerint főzni — illetve műsort összeállítani. Természetesen sokan lesznek, akik az ismeretterjesztő műsornak örülnek, mások a sportnak. Egy biztos, a műsort még ennél is változatosabbá kell tenni, hogy minél szélesebb körben elégítse ki az igényeket. Az illetékesek ígéretet tettek arra, hogy a műsor összeállítására fokozott gondot fordítanak, s remélhetőleg a jó műsoron nemcsak délután, de talán nemsokára már este is Sokkal többen szórakoznak majd, mint eddig. (WesztI) Az ellenség is megérezte, hogy a kommunisták eltökélt és elszánt akaratával áll szemben. Tudja, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom győzelme a szocializmus diadalát jelenti, nap mint nap látja a paraszti tömegek öntudatosodását. Dühösen válaszol, s a parasztság elmaradottabb, öntudatlanabb rétegére próbál hatni és támaszkodni. Mindennek több konkrét jele van. Királyegyházán arra bujtogatták a tanácstagokat, hogy ne szavazzák meg a tsz támogatását szolgáló javaslatot. (Sajnos, nem minden eredmény nélkül.) Kétújfalu- ban Szabados Mihály ki akarta küldeni a tsz-tagokat az italboltból, az állítva, hogy nekik semmi keresnivalójuk sincs odabenn. A vajszlói termelőszövetkezetet az egyik kulák le akarta beszélni arról, hogy kendert vessen, mert „nagyon kiszívja a föld erejét”. Köny- nyű kitalálni: a föld valamikor a kuláké volt, s arra számít, hogy — egy általa remélt „fordulat” után — ismét az övé lesz. Kishitűséget alkart el plántálni a tsz-tagdkban. Az ellenséges próbálkozások minden helyen erélyes válaszban részesültek és abban részesülnek ezután is. Az elmúlt évek hibáiból okulva harcolunk a baloldali túlkapások ellen, ugyanakkor nem tűrjük él a tsz-tagok lelki terrorizálását sem. Iskola felnőtteknek Sikerrel működik a Szövetkezeti Szabadakadémia Harkányban A Baramyb Szálló zöldfüggönyös nagy-1 térimében huszonnyolc felnőtt ember ül a fehér asztalok melleit. A kályha zümmögésén kívül csak az előadó hangja tölti be a szobáit. Nem is tsz-tagok, egyéni parasztok, kis ipari szövetkezettek és fmsz-szakcsoportok tagjai ülnek most itt ég nem is itt vannak, ebben a világoszöld, kell eme® teremben, ahol a falon tábla hirdeti, hogy: „Támc közben lekérés nincs“ és töltöttkáposzta- iilat kúszik be az ajtón. Vásáron vannak, valamikor a század elejéin és mindannyian^ mind a huszonnyolcán egyefc mo&t Mikszáth Kálmán kaszát vásárló parasztjával, mindannyian érzik most a krajcároknak, az egész keserves szegénységnek a súlyát. | Alighogy vége a ? feszült figyelemmel I végighallgatott elő- •t adásnak, megkezdő- ? dik a konzultáció, t lehet vitatkozni és I kérdezni. Nincs I könnyű dolga Lemle ‘Gézának, a mai délelőtt meghívott előadójának, mert a felnőtt iskolásak mindent tudni akarnak, mi az, amiben Jókait el kell vetni, miért nincs több történelmi regény, hogyan lehet a mai irodaiamban kiválogatni a legjavát, hogyan történt régjen a versek kiadása, miért nem jut több könyv falura és még nagyon sok mindent. De így van ez minden előadáson, január 20. óta, amióta megindult a Szövetkezett Szabadakadé- má®, a megyei tanács, a MÉSZÖV, a Termelőszövetkezeti Tanács, a KISZÖV és a TIT rendezésében. Most, két hét távlatából úgy látszik, hogy a szabadakadémia eléri célját. ' Ami pedig nem más, mint közelhoz- ná egymáshoz a különböző szövetkezeti dolgozókat, vezetőségi tagokat, tehát bővíteni az általános látókört a szövetkezeti gazdálkodás terén, valamint a helyes világnézetet kialakulni segítő gazdasági, politikai, filozófiai, irodalmi ismereteknek, az általános műveltség alapjainak elsajátítása. Mindez persze nem megy máról- holnapra, s három hét alatt éppen csak „beleszagolná“ lehet a sok, minden embert egyaránt érintő és érdeklő problémába. De az előadók nagy gonddal válogatják össze a leglényegesebbet, samit mondanak, azt mindig tudományos bizonyítékokra, ésszerű érvekre építve mondják. Meg is van az eredménye, ahogy az a hallgatók nyilatkozatából kiderül. Neuhöltzer István sellyei, Parukász János és Báiinth Károly pécsi KTSZ-ta- gok szerint a szabadakadémia igen sokat jelent a szövetkezetek más formáinak, a paraszt dolgozók munkájának megismerése szempontjából. Az irodalmi előadást „osztályanfe- lülinek“ bélyegezték, mondván, hogy ilyen töményen ennyi új, érdekes és hasznos dolgot nem tanultak még. A középparasztok, Kovács Gyula ég Dicső Nándor számára nagy élmény, elgondolkoztató igazság volt azt hallani, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésének szükségességét miképpen igazolja tudomány. Egyik már azzal érvel, hogy akinek a gazdálkodás igazi hivatás, az megtalálja az utat szövetkezetbe, másik azon tűnődik, hogy hogyan megy végbe az átalakulás a szakcsoportok útján. A szövetkezeti sza- badökadémia az országban az első ilyen jellegű, bentlakásos intézmény. Kiszélesítésének óriási jelentősége vbln® ® szövetkezeti mozgalom fejlesztésében. Akik 1 hét múlva visszamennek falujukba munkatársaik, ismerőseik közé, nem fogják elfelejteni amit tanultak. Az igazság ereje mindennél nagyobb, és ha valakinek egyszer bebizonyították, hogy forog a föld, az nem tudja többé mozdulatlan korongnak képzelni a csillagot amelyen éL Mutassuk meg a helyes utat! A falu népe gondolkodik, számolgat, szinte láthatóan 'kezébe veszi a két gazdálkodási formát — ősi formában méregeti: melyik a jobb? Ha most nem, egy év, két év, három év múlva úgyis maguk alá gyűrnek. Menjek, maradjak, mitévő legyek? — teszi fel naponta százszor is a kérdést. És a kérdés bizony sokszor válaszolatlanul marad. Azok, akiknek ezekre a kérdésekre választ kellene adniok, egyes esetekben magukba zárkóznak, nem szól nak egy szót sem a nagyüzemi gazdálkodás mellett, mert még mindig úgy gondolják: népszerűtlen dolog a termelőszövetkezetről beszélni. Ha megkérdi az ember Frick Ferenc eivtársat, a teklafalusi tanács elnökét: — Lesz-e termelőszövetkezetük, hogy vélekednek az emberek? — akkor ő kerek perec rávágja: — Nálunk még nem érett meg a helyzet arra, hogy tsz alakuljon. Hogy mit ért azon: nem érett meg a helyzet, azt maga sem tudja megmondani. Egy biztos: egyes helyeken így értelmezik ezt: ,JNem érett meg a helyzet, mit csináljunk?“ A kérdést felteszik és semmit sem tesznek annak érdekében, hogy községükben megteremtsék a termelőszövetkezet alakításához szükséges feltételeket, így van ez Magyarsarlóson is. A termelőszövetkezeti mozgalom népszerűsítésében, támogatásában fontos szerepe tan a községi tanácsoknak. A legtöbb községi tanács eleget is tesz ennék a feladatnak: tanácsüléseken foglalkozik a szocialista nagyüzemi gazdálkodás előnyeivel, ismerteti a tsz-ek fontosabb gazdasági eredményeit, a különböző nagyüzemi termelési eljárásokat, sőt mint az udvari, az ócsárdi községi tanács elnöke személyesen is elbeszélgetnek a dolgozó parasztokkal ezekről a kérdésekről. Persze, ezt csak az teheti, aki maga is meggyőződéses hive a nagyüzemi gazdálkodásnak. Az ilyen ember tudja: nem népszerűtlen feladat a tsz- ek szervezése. Azoknak a parasztoknak a példája is bizonyítja ezt, alkik már korábban beléptek és egy-két év után igy nyilatkoztaik: — Kívántuk mi is az agitátorokat mindenhová. Előfordult, hogy elszöktünk előlük, le tagadtattuk magunkat az asszonnyal. Most azt mondjuk: nem bántuk meg, hogy tsz-be jöttünk. Most már csak azt bánjuk: miért nem előbb jöttünk. Ha igazunk van, bátran bekopogtathatunk mindenhová. Nekünk pedig igazunk van, a tények bizonyítják az igazunkat. Az igazság hirdetése ‘sohasem volt és nem is lesz népszerűtlen feladat. ' Ezt kell látni azoknak a falusi funkcionáriusoknak, akik még mindig félve beszélnek a termelőszövetkezeti mozgalomról. Igaz, hogy nem megy minden egyszerre, de szavunknak van foganatja. Minden községben érdemes volna megnézni például ezelőtt öt évvel hány egyéni gazda szántatott traktorral és hány szántat ma. Nagy a különbség. Miért? Mert a paraszt most már nem úgy nézi a gépet: az nem csinál trágyát, hanem úgy, hogy az mélyebben, olcsóbban, gyorsabban szánt és igy nagyobb a termés is. Ez pedig azt jelenti: a parasztok nagyobb része elismerte már azt, hogy a növénytermelésben a nagyüzemi gazdálkodási mód jóval nagyobb eredményekre képes, mint a kisparaszti gazdaság. A versendi tanácselnök minden alkalmat megragad arra, hogy a termelőszövetkezetről beszéljen. Gyakran olyan vitákat rendeznék az egyéniekkel, hogy órákig nem tudják abbahagyni. Legutóbb a mohácsi járási tanács is úgy határozott, nagyon helyesen, hogy Versenden tartja meg a vb-ülést. Hasznos volt ez, mert így a ■járás vezetői közvetlenül elbeszélgethettek az egyénileg dolgozó parasztokkal. A tsz-mozgalom előrehaladásában sokai segíthetnek a körzeti mezőgazdasági felügyelők, a szakemberek is. Ott, ahol a gazdasági felügyelő szirrvel-lélekkel hive a szocialista nagyüzemi gazdálkodásnak — mint például Sámodon, ahol az 1959-es év első szövetkezete alakult — ott van is eredmény. Az új termelőszövetkezetek szervezése mellett a gazdasági felügyelők fontos feladata a régiek megerősödésének segítése is. ők felelőseik azért, hogy megfelelő termelési tervek készüljenek és azok megvalósulását a termelőszövetkezeti tagokkal együtt biztosítsák. Gazdasági felügyelőink zöme jó munkát végez, de akad egynéhány rosszul dolgozó gazdasági felügyelő is a megyében. A sellyei gazdasági felügyelő például úgy állította össze a helybeli termelőszövetkezet termelési tervét, hogy 3 hold lucernához egyetlen munkaegységet sem számított. Vagy egy másik példa. A zárszámadási ta katmánymérlegben olyan lehetetlen takarmányéul irányzatot írt elő, amit az állatok fel sem tudnak venni. Egy tehén napi takar- mányadagjában 32 kiló szárazanyagot, 10 kiló keményítő értéket és 1.200 gramm emészthető fehérjét irt elő alaptakarmánynak. A sUdósnagyfalusi tsz-nél a termelési terv takarmányfelhasználási részénél 1 500 mázsa zöldtakarmányhiány mutatható ki. Ez is a gazdasági felügyelő hibája. A termelőszövetkezetnek jelenleg 69 szarvasmarhája van, amely év végére hatvanötre csökken. Ennek a takarmányozására 1100 mázsa őszi takarmánificeveréket és 3 600 mázsa tarlóvetésü csálamá- dét biztosítanak. Ez nem elég! Már egymagában is súlyos mulasztás, amit tetéz az, hogy a megmutatkozó hiányon kívül több hónapon keresztül nem tudnak zöld- takarmányt adni az állatoknak csak azért, mert a tarló- vetésű csalamádét legjobb esetben csak júniusban vethetik el. Az ilyen murdka nem segíti élő a tsz-mozgalom fej-. ■ lődését. Értünk el eredményeket a múlt évben is, az idén is. Büszkék vagyunk erre. Jogosan. De ahhoz, hogy gyorsabban jussunk előre, nagyobb erőfeszítésekre van szükség. Olyanra, mint Öcsárdon, Sámodon és másutt. A parasztember ért a szóból, látja eredményeinket, csak az a baj, hogy néha homályosan. Segítsük levenni szeméről a hályogot azzal, hogy megmutatjuk neki a holnapot, a paraszti fel- emelkedés egyetlen járható útját — a szocialista szövetkezést ........»»mi......................................................... Há romnapos párttitkári tanfolyam A megyei pártbizottság háromnapos tanfoiyamot szervezett a Damjanich utcai pártiskola épületében a megye állami gazdasági, gépállomást és termelőszövetkezeti párttitkárai mámám. A hallgatói részletesen megismerkednek a legfontosabb párthatározatokkal. közöttük a termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztéséről szőlő párthatározat attal.
