Dunántúli Napló, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-28 / 50. szám

»39. FEBRUAR 28. NAPLÓ 3 fl szocialista forradalom békés útja és a magyarországi szocialista Mainak (2. rés*) <tz egyik oldaton áfllt tehát tömegbázisától és fegyveres erejétől megfosztott és a nemzetközi burzsoáziától magárahagyott magyar bur­zsoázia, a másik oldalon pe­dig a kommunista párt vezette munkásosztály a katonasiág és a paraszti tömegei által támo­gatva, alapjában készen a for­radalmi harc megvívására. A kommunista párt létrejöttétől kezdve állandóan készült a fegyveres forradalomra. 1919. március 21-re azonban olyan helyzet alakult ki, hogy a szo­cialista forradalmat békés úton lehetett végrehajtani. A válság rendkívül súlyos elmélyülése arra késztette a magyar bur­zsoáziát, hogy a hatalmat át­adja a proletár iátusnak. így a magyar munkásoszitály békés úton ragadta meg a hatalmait, vívta ki a proletárdiktatúrák A szocialista forradalom bé­kés útja azonban szívós osz­tályharcot jelentett. A magyar forradalom is megcáfolta az osztályegyüttműködés refor­mista elvét. Az osztályharc kommunista, marxi-lenini el­vének helyességét bizonyítot­ta. Röviden a szocialista forra­dalom békés útjának körülmé­nyei a következők voltak: 1. A burzsoázia válsága vég­sőkig kiéleződött. Az országon belül tömegbázisa nincs. Fegy­veres erőszakszervezetei lé­nyegében nincsenek. Képtelen a forradalmi tömegekkel szem­beszállni. A nemzetközi bur­zsoázia nem támogatta. 2. A tömegek forradalmisága a tetőfokára hágott. Szétfosz- lottak a polgári demokrácia il­lúziói. A szocialista forrada­lomban látták a kivezető utat: A munkásosztályt támogatja a katonaság és a parasztság tö­mege. A fegyver a nép kezé­ben van: 3. A forradalmi mozgalom­ban érvényesül a kommunista Párt vezetőszerepe. A tömegek­től elszigetelődött a burzsoá­zia. A szociáldemokrata politi­ka alapjában, lelepleződött a tömegek előtt. 4. A munkásosztály támasz­kodhatott a nemzetközi mun­kásmozgalom, elsősorban az oroszországi szocialista forra­dalom győzelmére és tapaszta­lataira. Lenin rendkívül nagyra értékelte az első magyar szo­cialista forradalom békés út­ját. 1919. áprilisában a követ­ezőt írta: „Magyarország olyan forradalom példáját mu­latta, amely egészen máskép­pen születik... Magyarország­unk kétségtelenül súlyos har­cot kell majd vívni a burzsoá­ziával, ez elkerülhetetlen ...A magyar forradalom azzal, hogy egészen másképpen született •nép, mint a miénk, megmutat- Ja az egész világnak azt, ami Oroszország tekintetében nem vaU világost nevezetesen, hogy ® bolsevizmus az új, proletár- demokráciával, a munkás de­mokráciával függ össze, amely a régi parlament helyébe lép... Mi hihetetlenül nehéz viszo­nyok között vagyonik. Abban ez államban, amelyben a bur­zsoázia nem fog ilyen veszett ellenállást tanúsítani, a szovjet hatalom feladatai könnyebbek lesznek, munkája során elke­rülheti majd azt az erőszakot, azt a véres útat,' amelyre Kér renszkij úrék és az imperia­listák kényszerítettek bennün­ket ... Más országok, más, em­beribb úton jutnak el ugyan­ahhoz, — a szovjethatalom­hoz ... Éppen ezért lesz Ma­gyarország példájának döntő jelentősége ... Egyedül Orosz­ország példája nem volt érthe­tő az egész világ munkásságá­nak. Tudták, hogy Oroszor­szágban szovjet van — mind­nyájan a szovjet mellett van­nak, de megijedtek a véres harc borzalmaitól. Magyaror­szág példája döntő lesz a pro­letártömegek számára, az euró­pai proletariátus és a dolgozó parasztság számára, mert azt bizonyítja, hogy nehéz pillana­tokban a szovjet hatalmon kí­vül senki más nem tudja kor­mányozni az országot." (Lenin művei: 29 kötet, Szikra 1953. 271—272. oldal.) A szocialista forradalom bé­kés útjának nagy vonzóereje a második világháború után nyilvánult meg. A népi demok­ratikus országok új történelmi helyzetben békés úton víVták meg a szocialista forradalmat. A felszabadulás után hazánk­ban végbement második szo­cialista forradalmat a munkás- osztály az elsőhöz hasonlóan, békés úton vívta meg, de az új történelmi körülmények adta sajátos vonásokkal. A ma­gyar burzsoázia súlyos válsá­ga még a fasizmus időszaká­ban alakult ki. Fegyveres erő- szakszervezeteitől a Vörös Had sereg fosztotta meg a fasizmus megsemmisítésével. A ma,gyár burzsoázia a felszabadulás után megkísérelte fegyveres erejének megszervezését, de ezt a forradalmi munkásosz­tály megakadályozta; A nem­zetközt burzsoázia nyilt fegy­veres eszközökkel a Vörös Hadsereg jelenléte miatt nem támogathatta hazai erőit. Dip­lomáciai eszközökkel és egyéb illegális eszközökkel megpró­bálta segíteni. Ezek a kísérle­tek azonban a munkásosztály éberségén meghiúsultak. A búr zsoáaia tömegbázisa a kommu­nista párt helyes politikája kö­vetkeztében fokozatosan meg­szűnt. Mindezek következté­ben a burzsoázia képtelen volt a fejlődést a burzsoázia hatal­mának kialakítása és megszi­lárdítása felé vinni. A töme­gek forradalmi ereje fokozato­san bontakozott ki, olyan kö­rülmények között, amikor a munkásosztály már részese volt a hatalomnak. A mun­kásosztály a forradalmi párt. a kommunista párt vezetésé­vel kiharcolta a parasztság, a dolgozó tömegek támogatásál és a szocialista forradalom győ zelmére vezette. A népi de­mokratikus forradalom idősza­kában a fegyver a munkás- osztálynál volt. Az állambiz­tonsági szervek, szilárdan a munkásosztály kezében voltak. A rendőrségen belül is egyre erősödött a munkásosztály be­folyása. Mindezek következté­ben a munkásosztály meg tud­ta akadályozni a burzsoázia restauráció» törekvéseit, erő­szakos fellépését a forradalom erőivel szemben. Uj vonás volt továbbá, hogy a kommun isi? párt, mint a forradalom kö­vetkezetes vezetője a szociál­demokrata párttal, annak bal- oldlaával akciószövetségben harcolt a burzsoázia és a szo­cialista forradalmat gátló jobb­oldali szociáldemokrata k ellen. A szocialista forradalom békés úton történt megvívása mind 1919-ben, mind 1945 után ugyanazon eredményhez veze­tett, mint a fegyveres harc út­ján megvívott oroszországi szo­cialista forradalom, a proletár- diktatúra megteremtéséhez, a kizsákmányoló osztályok fel­számolásához. A szocialista forradalmak mindkét útja megsemmisítő csapást mért a régi és az új­kori -reformizmusra. Bebizo­nyította, hogy az új társadal­mat nem lehet osztályegyütt­működés, a szocializmusba va­ló békés belenövés útján meg­valósítani, csakis forradalmi úton, amelynek formái, útjai azonban különbözőek lehetnek. A szocialista forradalom békés útjának lehetőségét döntően az oroszországi szocialista forra­dalom győzelme tette járható­vá, megváltoztatva az osztály­erőviszonyokat a nemzetközi küzdőtéren. A szocialista forra­dalom békés útja különö­sen nagy vonzóerőt gyakorol napjainkban a nyugati kapi­talista országok és a távol­keleti országok dolgozó népei­re. Ezen országok kommunis­ta pártjai programjukba vet­ték a szocialista forradalom békés útját. Az SZKP XX. kongresszusa általánosítva az eddigi szocialista forradalmak tapasztalatait, leszögezte, hogy az új történelmi helyzetben le­hetséges a szocialista forrada­lom békés útja is. De felhívta a figyelmet arra is, hogy a kommunista pártoknak a for­radalmi út mindkét formájára fel kell készülniök, hogy adan­dó alkalommal a munkásosz­tály ne álljon felkészületlenül és fegyvertelenül történelmi hivatásának teljesítése előtt. Dr. Borsi Emil egyetemi docens A HŐSI mULT HROniKOJO 1 pécsi ellenállás győzelme Radovanovics, a pécsi szerb városparancs­nok ugyancsak meglepődött, amikor Hajdú Gyula váratlanul megjelent nála és beszámolt küldetése céljáról. Belgrádból sürgős telefon­utasítást kért, majd intézkedett, hogy a város­szerte folyamatban lévő razziákat szüntessék be, és a volt Ferenc József laktanyába terelt öt-hatszáz főnyi foglyot engedjék szabadon. Hajdú Gyula és a munkásmegbízottak a kora délutáni órákban tárgyalták meg a szerb parancsnokságon a pécsi lak--*1 ág követeléseit Ekkor már az új városparancsnok, Csolakan- tits elnökölt. A tárgyalás teljes eredménnyel járt, amiről a szociáldemokrata pártvezetőség még az esti órákban megjelent kiáltványa tá­jékoztatta a lakosságot. A munkásság erre ha­ladéktalanul felvette a munkát. A tizennyolc napig tartó sztrájk ezzel lényegében véget ért. Miután azonban a legsúlyosabb kérdésekben csak q belgrádi kormány dönthetett, Hajdú Gyula március 14-én azzal a megnyugtató ígé­rettel indult útnak, hogy a szerb fővárosban a legmesszebbmenő megértést és előzékeny­séget fogja tapasztalni. A küldöttséget Kalafátovits Daniié, a vezér­kari főnök helyettese március 18-án fogadta. A tárgyalás ezúttal is eredménnyel járt. A szerb kormány teljesítette a főbb követelése­ket és gondoskodott arról, hogy a szerb meg­szálló csapatok által elkövetett visszaélések­nek azonnal véget vessenek. A gyülekezési tilalmat felfüggesztette, a magyar közigazga­tási szerveket visszahelyezte állásukba és meg­indította a forgalmat Magyarország felé. Kala­fátovits kijelentette, hogy a pécsi lakosság egységes ellenállása alapján a szerb kormány elállt eredeti, Pécsnek Jugoszláviához való csatolását célzó szándékától és elvája, hogy Pécsett méltányolni fogják a szerb kormány „megértő jóindulatát“. A kereskedelmi mi­niszter komoly Ígéretet tett Pécs iparának nyersanyaggal való ellátására és a szociálde­mokrata munkaügyi miniszter a munkanél­küliség enyhítését szolgáló intézkedéseket he­lyezett kilátásba. A sztrájk most valóban végétért. A pécsi ellenállás győzött. Ezzel történelmi valóság lett, hogy ,/i pécsi munkások, a pécsi bányá­szok hazaszeretete, szilárdsága a „hazátlan bitangok“ öntudatos küzdelme megmentette magyar lakosságú városunkat attól, hogy az idegen imperializmus rabjává váljon.“ A meszesben Még a műhelyajtó előtt állsz, de már érzed a kénnátrium jellegzetes szagát, keverve a meszes lében ázó nyersbőrök jellegzetes szagával. Az ajtó mellett háznyi hordó forog fá­radhatatlanul, benne bőrök áznak a meszes lében, a mű­hely hosszában a gépek mel­lett gumicsizmás emberek dol­goznak, gyakorlott mozdulatok­kal dobálják egymás tetejére a nehéz bőröket és emelik az újabbakat a gépekre. Ez a meszesműhely. Innét indulnak el a bőrök a bonyolult feldolgozási folya­matba, hogy aztán selymes boxbőrként, csillogó lakként, vagy vastag, erős, szívós talp­bőrként kerüljenek az embe­rek szeme elé. Érdekes? Hogyne. Itt áll * műhely végében az ország legnagyobb meszeshordója. Két' vagon bőrt fogad be szin­te feneketlen bendőjébe. Itt áll a meszeskádak sora, ahol a meszes lében leázik a bőrről a szőr és. könnyűszerrel, akár 1959. áprii’s 3-án megjelenik Minden szerdán reggel beko- [ipogott az ablakon a tejfölös asszony. Túrót, tejfölt hozott i 'a ház lakóinak. Kipakolta kó­dsorát, komótosan, vigyázva ki­tt emelte a zománcas edényt, a I» fehér ruhába csavart túró- |l gombócokat. Amikor elment, i'az asszonyok mindig megje- dgyezték: — Kitűnő túrót késeit! E hét szerdájára is túrós­palacsintát, túróscsuszát, tú­rósgombócot terveztek az asz- i szonyok. Megjött a tejfölös (i asszony. Kipakolt, elszortíroz- , i ta kinek mi jár, régimódin d zsebkendőjébe kötötte a pénzt, daztán megszólalt: hfinden kér- (idézés nélkül kívánkozott ki. d belőle a szó.- Mi is tsz-tagok lettünk. 1, A háziasszony, aki közel egy emberöltőt töltött már el városon, hirtelen szólni sem tudott. A tejfölös asszony lát­ta ezt és tovább fűzte a szót: — Már csak hárman vol­tunk kint. Azt mondták a (, többiek: „Ha akartok, megma­radhattok magnak. Legalább látjuk majd, milyen is volt az degyéni paraszt!” Beléptünk. k = Jól tették = tett pontot a gondolat végére a háziasz- szony. Most meg a tejfölös asszony állt meglepődötten. — Jól tették. Eleget dolgoz­tak maguk látástól vakulásig, most legalább könnyebb lesz. — Könnyebb, de... Nem folytatta. Zavarban volt. Valami olyat várt, hogy ez a városi asszony azt mond­ja majd neki: miért lépett be, ki hoz most nekünk túrót, tej­fölt? Nem, nem ezt mondta. Ilyeneket kérdez még rá­adásul: — Hányszor volt moziban? — Talán háromszor — felelt rá és gyorsan magyarázkodni kezdett. — Tudja a paraszt- asszonynak sok dolga van ott­hon este is. Fejés, meg miegy­más .., Nem jut el az ember moziba. — Most eljut, színházba is. Volt már színházban? — Még soha! — Üdülni is elküldheti a termelőszövetkezet, ha jó mun­kát végez, úgy mint az üzemi munkásokat. A tejfölös asszony állt, las­san összecsomagolta a kosarat, megigazította fejkendőjét és elmenti kézzel is leszedheti az ember a nyúlós bőrről a kemény sör­féket. A munka? Nem könnyű. A bőrök, amikor a nyersbőrrak­tárból kikerülnek, általában 25 kilósak, amikorra kikerül­nek a hordókból, vagy a ká­dakból, 30—35 kilósra híznak. Erő kell ezeknek az emelteté­séhez. De meg lehet szokni — sőt, meg lehet szeretni ezt o. munkát. A kénnátriumszag, csak pár napig furcsa, aztán már észre sem lehet venni — ,mondják. Persze, mint minde­nütt, itt is embere válogatja. Van aki három napig sem bírja ki itt a munkát, van, aki harmincnyolc évet is lehúz ebben a műhelyben, mint Ger­gely József, tagy huszonkét» tőt, mint Buhács Mihály. De ha valaki megszokott már itt, nem Szívesen megy máshová. — Hoff er Mihály mondja ezt, aki nyolc éve dol­gozik a műhelyben és jelen­leg csoportvezető az áztatók- nál, ahol a legnehezebb a mun­ka. — Amikor idekerültem — mondja — az első napon még aludni sem tudtam, úgy kifá­radtam. Sajgóit minden por­éiként az izomláztól. Mert itt az áztatócsoportnál van a leg­nagyobb fogd-meg munka. Vi­zesen kell, amúgy szőrösen kihúzni a hordókból a bőrö­ket és felrakni a kocsikra. De aztán, ahogyan eltelt az első hét, a tagjaim is megbarátkoz­tak a munkával. Most már nem is szívesen mennék át másik munkára. De más sem menne szívesen, aki itt dolgo­zik. Mert nehéz a munka, de keresni azért itt lehet. A keresetek egyébként ezer- ötszáz és kétezer forint között 1 'mozognak a műhelyben. A ti- 1 márok fizetése általában 1900 \-2000 forint. ' * Megelégedettek tehát az em­— Na kereshetünk másik, i berek. Persze, azért, ha nincs tejfölös asszonyt. (iis mód itt a fizikai munka tel­— Minek? |i jes kiküszöbölésére — leg­— Hogy legyen mindig friss, tulábbis rövid határidőn belül tejfölünk, meg túrónk.-,j i>nincs — azért gondolnak arra A háziasszony legyintett: <1 köny­. „.z, ___,, fenyítést itt is bevezetni. Jo len­— U gyan, minek! Hiábavaló ]ne például egy daru, amely­lenne a kereses. Mindig ke- a lehetne üríteni, vesebb lesz a tejfölös asszony. ^ minf ahogyan 0 cseres Emlékszem azelőtt gyalogjai- (( műhelyhen megoldották. (A hi­tek Bicserdről, meg mashon- ^rek SZ€r{nt erre már nem kell nan, aztán autóbuszon, vona- (, so^ig vami, tehát valameny- ton járták, most meg már \)nyivel könnyebbé válik majd. maradnak - és, ha már el-,» azért itt * a munka.) kezdte, hat kibontotta a gon-.i „ dolatot, mint a tejfölös asszony , nveu » Meszes a zsebkendőből a pénzt. A lé->j^/- szép Mert lé­nyeg ez volt. Sokai, nagyon i l“f® V**?? a ce~ sokZt dolgoztak a baraszasz- ,?««* vadlóján es aJa először szonyok, nem volt elég a házi ig be> ne!?Jen ,sztp™?1 az munka, a mezei munka, még >erő\ kennátrium levegőben, a • <* iSTÄ1 £*£ 1 .itt lemerülnek a kádakba, Elment a tejfölös asszony, ^ bekerülnek a hordókba, a háziak utánanéztek me firm-' nemes anyag lesz, amikorra tatták a doipot, amelyből ezt[ .végigjárjuk a műhelyeket. De étkeztetést vonták ta* . «««om ímrininni* 1?« aoów eoá« asszony a végkövetkeztetést vonták — Kevesebb lesz a asszony, olcsóbb és több a túró, meg a tejföl. A következtetés logikus, és nehéz már a több századik mindenki egyetérthet vele. , i darab bőrt feldobni a hasító­gépre. Ezért szép 4 műhely Ezért érdeme* szeretni. finnen indulnak. És ezért szép tejfölöshez a munka, ezért érdemes lasz 1 megszokni, hogy néha a bőr {\nehezen jön ki a hordó alól

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents