Dunántúli Napló, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-28 / 50. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! OUKtÁNXm.1 , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM 50. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR SZOMBAT, 1959. FEBRUAR 28. Pénteken hat termelőszövetkezeti község alakult a megyében Nyugotssentersséhet, Nagvváty, Monyoród9 léseny, Marása, Csarnóta Nyugotszenterzsébet, Nagyváty, Monyoród, Téseny, Marázó, és Csarnóta szövetkezeit községgé való átalakulásával a tegnapi nap folyamán 60-ra emelkedett Baranya megyében a termelőszövetkezeti községek száma. Az új termelőszövetkezeti községekben megindult a tavaszi közös munka előkészítése, a leltározás és a szövetkezeti terv készítése. A magyei és járási tanácsok brigádokkal segítik a közös munka beindítását. A parasztság A minap jól leleplezte magát a Szabad Európa. „Márton gazda“ nevű uszítója szájára vett dr. Münnách Ferenc országgyűlési beszédéből egy mondatot, hogy vitatkozzék vele, eközben szokatlan nyíltsággal tett önvallomást, mintha válna még valami maradék lelkiismerete, amely most megszólalt. Azt a mondatot idézte dr. Münnich Ferenc beszédéből, amelyben a miniszterelnök arra figyelmeztet: fel kell készülni rá, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom jelenlegi nagyarányú fejlődése kiváltja az ellenség ellenállását, vágyig hogy a mezőgazdaság sozciallsta átszervezése nem megy majd minden harc nélkül most és a jövőben. Nos, „Márton gazda“ idézi ezt a megállapítást, s hozzáteszi: bár a miniszterelnök nem nevez nevén senkit, „jól tudjuk, miránk célzott“. Nem mi mondtuk, hanem ő: a reakció rádiója görcsösen iparkodik védelmezni minden kis pozícióját, s gátat vetni mindennek, ami a haladást, a Szocialista fejlődést hozza. S így igaz: ugyanaznap, amakor „Márton gazda“ elszólta magát, sorompóba állt egy másik „gazda“ is, aki Bólint néven hadakozik a szocializmus ellen az éteren át. Hát ez a „Bálint“ azt próbálta bizonygatni, hogy most aztán vége lesz a paraszti nyugodalomnak. békességnek, vége a paraszti biztonságnak, többtermelésnek, s a termelőszövetkezeti ■ fejlesztésnek a munkásság is, a parasztság is megissza majd az árát, úgy fog romlani a közellátás, amely pedig az utolsó két évben szépen javult. Szerinte kizárólag azért, mert az egyéni gazdaságok jól termelhettek. Most pedig majd zuhanni fog a termelés. — szerinte; Vagyis: a Szabad Európa ugyanazok közé áll mo6t be, akik azt vallják, hogy nem lehet egyidejűleg növelni a mezőgazdaság terméshozamait és átalakítaná szerkezetét kóséru- termelő gazdaságból szocialista, társas nagyüzemivé. Pedig a Szabad Európa ugyanolyan jól tudja, mint mi itthon, hogy a nagyüzem a magyar múltban is, a kapitalista országok jelenében is termelékenyebb a kisüzeminél. Nyilván nem véletlen, hogy a tőkés komkur- renciaharc eredményéként az Egyesült Államokban és Dániában egyaránt mind kevesebb kézbe összpontosul a földtulajdon, vagyis a nagyüzemek felfalják a kisebbeket. M inálunk természetesen ez nem történhet meg, mert nincsenek kapitalista és hűbéri nagyüzemek, másrészt pedig a kulák nem húzhatja ki a talajt a kis- és középparaszt lába alól. Szembe kell nézni azonban azzal a ténnyel, hogy a Szabad Európa — nyilván minden szándéka ellenére — megdicséri azt a gazdaságpolitikát, agrárpolitikát, amelyet pártunk és a forradalmi munkás-paraszt kormány folytat; Elismeri, hogy ezek következtében erősödött a paraszti termelési biztonság, növekedtek a hozamok, javult a közellátás. Igen, ezt ismeri el „Bálint gazda“, amikor okvetetienkedese során arra a következtetésre jut, hogy most majd „újra bevezetik a kötelező beszolgáltatást“. Más érve nincs, kénytelen hát olyat hazudni, amit Magyarországon senki sem hisz d; De van a kérdésnek olyan «dala is, amellyel „Bálint gazdáik“ természetesen nem fsR* lakkozhatnak. Meg kellene ugyanis mutatnáok, hogyan alakultak a terméshozamok hazánkban az utolsó két esztendőben — ha a korábbi éveket most mellőzzük. S arra a következtetésre jutnának, hogy például kenyér- és takarmánygabonákból a termelőszövetkezetek átlagosan mint egy 8—10 százalékkal magasabb hozamokat értek el, mint az egyéni gazdák. Tehát a közellátás javulásához nagyobb mértékben járultak hozzá. De bátran megrpandhatjuk azt is, hogy az állati termékeik tekintetében még nem ez a helyzet, valamint azt, hogy az egy főre jutó jövedelem a termelőszövetkezetekben még nem haladja meg tetemesen az átlagos, 8—10 holdas gazdálkodókét. Nincs okunk elhallgatni: ez azért van így, mert a régebbi termelőszövetkezetekbe elsősorban földnélküli vagy néhányholdas gazdák tömörültek, ezek voltak a legszilárdabbak, ők állták ki az ellenforradalom viharát és anyagi kártevését. Amikor ők szövetkezeteket alakították, szinte a szerszámokat, minden állatot ki kellett izzadniok, meg kellett fizetniük, még ha nagy összegű állami támogatást élvezték is. De ami a döntő: az összehasonlítás alapja az ő esetükben nem lehet a tízholdas gazda jövedelme, hanem csakis az, hogy összehasonlíthatatlanul jobban, nyu- godtabban, kulturáltabban, gondtalanabbal élnek, mint egyéni gazda korukban. Termel őszö vetkezett mozgalmunk jelenlegi, örvendetes fejlődési szakaszára az jellemző, hogy a középparasztok tömegei indultak meg. Ez azt jelenti, hogy a régebbi szövetkezők első gondjain máris túl vannak: megfelelő mennyiségű szerszámuk, állatuk, s ami nem kevésbé fontos, termelési tapasztalatuk van. Olyan gazdák tömörülnék, akik éppen a párt és a kormány agrárpolitikájának előnyeit élvezve, az utolsó éveidben szépen fejlesztették gazdaságukat, s rájöttek, hogy tovább már nem tudják, vagy aMg tudják fejleszteni, miközben az ellenforradalom után megmaradt termelőszövetkezetek náluk is gyorsabban növelték a termelést, fejlődtek. Ez a tény a legnagyobb meggyőző erő a szövetkezés mellett. Amire aztán a Szabad Európa végképpen nem hivatkozhat: a Szovjetunió, Kína, Bulgária és Csehszlovákia példája. — Tudvalévő, hogy az említett népi demokratikus országokban a legutóbbi néhány évben ment végbe a mezőgazdaság szocialista átszervezése és szembetűnően gyorsan, ugrásszerűen növekedett a hozam, Kínában például tavaly, egyetlen éiv alatt a kétszeresére. A Szovjetunióban pedig a mezőgazdaság termelésének évi átlagos növekedése nyolc százaléka lesz, szemben az Egyesült Államok évi két százalékos növekedésével. Hét év alatt mintegy hetven százalékkal növekszik a szovjet mezőgazdaság hozama. A legutóbbi öt évben már egynémely termelési ágban elérte, hét év alatt másokban is a szovjet mezőgazdaság eléri éstúlhaladja a világ legfejlettebb mezőgazdaságú kapitális ta országát. Érthető, hogy ezzel „Márton“ és „Bálint gazda“ nem dicsekszik. Hja, nem könnyű mostanában a Szabad Európa kommentátorának lenni! T. T; Felavatták az ország elsű szintétikus műanyaggyártó és műszál üzemét Uj magyar iparág, a szintétikus műanyaggyártás első két üzemét pénteken adták át rendeltetésének. Délelőtt a Hungária Vegyiművek telepén a szintétikus műszál alapanyagát, a kapro- laktámot előállító üzemet avatta fel Czottner Sándor nehézipari miniszter. Az ünnepségen többek között elmondotta Czottner Sándor, hogy a kaprölaktám előállítása megveti az alapját a korszerű magyar műszál-iparnak. A szintétikus anyagok gyártásával eddig igen elmaradtunk egy-egy baráti és tőkés ország mögött. 1958-ban például a Német Demokratikus Köztársaságban 8.7, az Egyesült Államokban 11 kilogramm az egy főre jutó műszáltermelés, nálunk pedig csak 0.3 kilogramm volt. A Hungária Vegyiművek kapro- laktám üzeme, amely 300 tonna teljesítő képességű, a jövőben tovább épül és rövidesen megtöbbszörözi termelését. A második ötéves tervben épülő új nagyteljesítményű üzemek pedig hétszeresére emelik hazánkban az egy főre jutó műanyag-felhasználást. A kapro- laktámból készülő műszállal jó és olcsó szövetet gyártunk a lakosságnak. A 30—35 százalékos keverésű műszál ötszörösére növeli a textíliák élettartamát. A miniszter ezután kormánykitüntetéseket, jutalmakat adott át azoknak, akik az üzem felépítésében érdemeket szereztek. Az ünnepség végeztével a vendégek Nyergesuj falura mentek a Viscosa gyárnak az NDK segítségével felépült műszálüzemének, a danulon-gyárnak a felavatására. Az üzemet Szekér Gyula nehézipari miniszterhelyettes adta át. Felszólalt az ünnepségen Rudolf Helmer, a Német Demokratikus Köztársaság magyarországi nagykövete is* Felszólalt még Broska Mihály, a pozsonyi Dimitrov vegyiüzemek igazgatóhelyettese, majd Czottner Sándor nehézipari miniszter kormánykitünA magyar szovjet barátság hónapja alkalmából rendezett magyar-szovjet mezőgazdasági napokat pénteken országos kon feremciával nyitották meg a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. Az ünnepélyes megnyitáson megjelent Tömpe István, a földművelésügyi miniszter első helyettese, továbbá Magyari András földművelésügyi miniszterfielyettetéseket és miniszteri kitüntetéseket adott át a nyerges- ujfalui gyár vezetőinek és az építésben résztvevő mérnököknek, technikusoknak, munkásoknak; A nyergesujfalui periongyár terméke danulon néven kerül forgalomba és textilanyagaink tartósságának növelését szolgálja. Az üzemben jelenleg egy tonna műszálat gyártanak naponta, de az épületet úgy tervezték, hogy a termelést később kétszeresére, sőt háromszorosára növelhetik; Nemcsak gépi berendezését szállította a Német Demokratikus Köztársaság, hanem német mérnökök, szakmunkások irányították szerelését is. tes, Dinnyés hajóé az országgyűlés alelnöke, Demeter Sándor, az MSZBT országos titkára, Hunya István, a ME- DOSZ elnöke, Ott volt V. K. Gvlevszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének első titkára. Ä mezőgazdasági irányító- szervek, tudományos intézmények számos vezető személyisége, valamint a mezőgazda* Mezőgazdasági szakemberek tanácskozása Pénteken délelőtt a Földművelésügyi Minisztériumban, a megyei tanácsok elnökhelyetteseinek, mezőgazdasági osztályvezetőinek, gépállomást igazgatóinak, a fővárosi és vidéki tudományos intézmények és a minisztérium vezető szakembereinek részvételével tanácskozást rendeztek. A~ napirendben a tavaszi mezőgazda- sági felkészüléssel kapcsolatos, valamint a termelőszövetkezeti mozgalom jelenlegi helyzetéből adódó feladatok megvitatása szerepelt. A vitát Dögéi Imre földművelésügyi miniszter előadása vezette be. Az előadást vita követte. sági Szemeik legkiválóbb szakemberei előtt Manninger Rezső Kossuth-díjas akadémikus megnyitó szavai után Tömpe István, a földművelésügyi miniszter első helyettese mondott ünnepi beszédet. Méltatta a Szovjetunió felszabadító harcának és további támogatásának jelentőségét, ismertette a magyar mezőgazdaság legutóbbi években elért; kimagasló sikereit Megnyílt a magyar—szovjet mezőgazdasági napok országos konferenciája szeMn lennciöszöiieiM Hz* Gyöngy lesz-e a Karasica Gyöngye? Hát azt ki tudná megmondani? Az első lépéséről még senkinek sem lehet megmondani, milyen lesz a többi. Remény az van. Mint mindig, ha újba kezd az ember. Hiszen azért is fog hozzá, azért kezd bele, mert jobbat akar. Jobbat akarnak a szederkényiek is. Igaz, a riport csak a nyomjál rész most alakult termelőszövetkezetéről szól, de a másik rész, a szederkényi is döntött már, 6k is a közöst választották és így végeredményben az egyesült község már szocialista községnek számít. Azért kell így külön beszélni nyomjál meg szederkényi részről, mert ha hivatalosan egynek számítanak is, azért a faluban még mindig külön számítják magukat az emberek. Ez olyan szokásféle. így most is külön alakítottak termelőszövetkezetet. A nyomjál résznek ma lesz az alakuló közgyűlése. A kultúrteremben már jóval a kezdés előtt négy néni üldögél. Kíváncsian, várakozóan. — Itt németek meg felvidé- diek laknak. Mindenki belépett. Gondoltuk, nekünk is jobb lesz. Nem lesz gondunk öregségünkre. Lassan-lassan gyűlnek az emberek, zsong a terem, kis csoportok alakulnak, beszélgetnek. Bizony, van is miről beszélgetni. Az egyik ablak előtt három férfi áll. Szigli István, Pónya Károly és Bán Ferenc. A tsz- ről van szó. Arról, hogy nehéz volt megválni a földtől, persze, hogy nehéz, de azért így biztos jobb lesz. Szigli István meg egyenesen terveket kovácsol már. he Igaz, hogy még se nevünk, se vezetőségünk, de a tervek, azt hiszem, nem ártanak. Ha tetszik a többségnek, megcsináljuk, ha nem, hát akkor lesz jobb terv.ii Bán Ferenc egy Tolna megyei tsz-ről beszél: — Hogy azok mennyit kerestek a disznókon! Az igen. Azt mi is megcsinálhatnánk. Mert lehet ám sok pénzt keresni, csak jól kell gazdálkodni. Közben lassan megkezdődik a gyűlés. Mi legyen a tsz neve? Kis vita után a Karasica Gyöngye mellett döntenek. Aztán jön a vezetőségválasztás. Ez már nehezebb. A szavazás eleinte vontatott, látszik, hogy nem szokták még meg ügyeiknek ilyen módú intézését a nemrégiben még egyénileg gazdálkodó tsz-tagok. De aztán belelendülnek. Érvek, ellenérvek hangzanak el s nemsokára megvan az elnök is, Czine- ge József. Nem a szavak embere. Látszik rajta, tudja, ez a tisztség nemcsak megtiszteltetés, de nagy felelősség is. — A párt és a kormány sok segítséget ad nekünk — ezt mondja —, de az önmagában nem elég ahhoz, hogy jó termelőszövetkezetet tudjunk létrehozni. össze kell fognunk és dolgoznunk kell becsületesen. S én arra kérek minden tsz- tagot, hogy támogasson engem mindenkor, mert csak így tudom ellátni ezt a felelősség- teljes feladatot. A Karasica Gyöngye Tsz megalakult. 88 család 107 tagja kezdi meg a közös gazdálkodást 760 holdon. öregek, fiatalok, férfiak, nők ülnek a közgyűlésen. Most már mgétam más közösséghez tartoznak, egészen másként fognak élni. — Ki a legidősebb a csoportban? — kérdezi valaki. Oszhajú bácsi áll fel, már túl a hetvenen: Schubert ti- pát. — És a legfiatalabb? Csinos fiatal lány szégyenlősködik elő az egyik sarok- S bői. Sós Valéria, olyan húsz - év körüli. ?, — Össze kell házasítani őket — kiáltja el magát valami tréfáskedvű ember és egyszerre derű költözik mindenki arcára. Ez már a nagy család hangja, a közösé. Mintha közelebb kerültek volna egymáshoz az emberek. Elmenőbe» még méregetik egymást, hogy „vajon benned mi rejlik, veled hogy lehet kijönni”, s azt remélik, hogy jó lesz minden s a Karasica < Gyöngyéből valóban igazi t gyöngy válik: példamutató, jó > termelőszövetkezet, Az ünnepi beszéd után Somos András Kossuth-díjas akadémikus a magyar szovjet gazdasági és műszaki tudományos együttműködésnek mezőgazdaságunkban mutatkozó eredményeiről tartott előadást. Somos András akadémikus előadása után Leilei János kutatóintézeti igazgató és Bánházi Gyula kutatóintézeti igazgató szólalt fel. A konferencia szombaton falytatja munkáját. A lottó nyerőszámai A lottó 9. játékhetének sorsolását péntekem Kiskőrösön tartotta a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. Erre a hétre 4 340 767 szelvényt küldtek be a fogadók, így egy-egy nyerőosztályra 1 627 787 forint nyeremény jut. A kisorsolt nyerőszámok a következők: 2, 31, 48, 75, 87. A következő heti tárgynyereménysorsoláson a 8. játékhét szelvényei vesznek részt, Attila székhelye és aranykoporsója nyomában Dr. Ceaiányi Dezső, a nyíregyházi Jósa András múzeum igazgatója régóta kutatja Attila székhelyét és sírját. Most sikerült megtalálnia azt az eddig ismeretlen folyót, amelyet' Prisz- kosz bizánci történetiró említ Attila székhelyének megállapításával kapcsolatban. Priszkosz útleírását»» ja, hogy az Al-Duna után három hajózható és több kisebb folyón keltek át A harmadiknak említett Drimkát eddig nem ismerték. Csa- lányi Dezső megállapította, hogy a Drinka azonos a Hódmezővásárhely alatti Diltnka érrel. E helytől kezdve pedig már csak körülbelül 48 kilométer» tehetett a Bődí^réven és a Tiszán át Attila székhelye. Ez a terület ma a Tisza-hurok kányára által körülzárt száteet, amelynek nyugati bejáratát a folyó szabályozásakor átvágták. A szigeten Priszkosz által említett fürdő is megvan. A feltevések szerint tehát ott volt Attila székhelye és sírja is. A kutatási, folvtwtjífc#
