Dunántúli Napló, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-26 / 48. szám

Í959. FEBRUAR 2«. NAPLÓ 5 Az Uj Komló írfa: Kipróbálták az első nagy csilléket A Komlói Szénbányászati Tröszt részére — kísérlet cél­jára — megérkezett a Tata­bányai Bányagépgyárból az első két nagy csille. — Ezeket az alkalmazásukra kijelölt pályán már végigjáratták, — kisebb hiányosságoktól elte­kintve — jó eredménnyel. Az új csillék, — amelyek­ből a kísérletek alatt szüksé­gesnek látott kisebb változta­tásokkal szeptembertől az év végéig 392 darabot szállít a bányagépgyár —, IU-as akna és a szénosztályozó körbuk­tatója közti fővonalon közle­kednek majd. A bányászok­nak tehát nincs okuk aggoda­lomra, a csillék a kisszelvé- nyű vágatokban nem kerül­nek alkalmazásra. Mi lesz az új csillék előnye? Hosszúságuk azonos két kis csille hosszúságával, szélessé­gük azonos a kiscsillék szé­lességével, de valamivel ma­gasabbak azoknál. Térfoga­tuk egyenlő három kiscsille térfogatával, vagyis 2.3 köb­méter. A nagy raksúly előnyt je­lent az aknaszállítás gazda­ságosabbá tételében. Két eta- ge-os kasban ugyanis egy hú­zással két csillével több sze­net tudnak szállítaná. Ugyan­ez fennáll a mozdonyszállítás- nál is. A nagyobb magasság nem jelent hátrányt, mert az új csil­léket csak bunkerekből töl­tik, tehát nem kell beléjük lapátolni. Reméljük, hogy bányá­szaink a bevezetés után meg­kedvelik majd a nagy csil­léket. Az eredmények „titka" A Pécsi Kenderfonó ismét várományosa az étüzem címnek A Pécsi Kenderfonó már évek óta sorozatos jó ered menyekkel hívja fel magára a figyelmet. Az elmúlt évet is kiemelkedő jó eredménnyel zárták a kenderfonóban, tel­jesítették az élüzem cím el­nyeréséhez szükséges vala­mennyi feltételt. Túlteljesítet­ték tervüket, csökkentették az önköltségüket, nőtt a termelé­kenység is az üzemben és csök­kentek a balesetek. A vállalat az elmúlt év so­rán 1.9 százalékos önköltség- csökkentést ért el és 802 ezer forint többletnyereséggel zárta a gazdasági évet. Szembetű­nően nőtt a termelékenység is. 1957-hez viszonyítva tizenöt százalékos emelkedést mutat. Ha az eredmények okát ku­tatjuk, láthatjuk, hogy az üzemben nagy gondot fordí­tottak egész évben az újítások és ésszerűsítések bevezetésé­re és megfontolt műszaki in- tézíkedésekkel, ha kellett át­szervezésekkel igyekeztek a munkafolyamatokat leegysze­rűsíteni, termelékenyebbé ten­ni. Ezt a törekvést a dolgozók is támogatják, hiszen a terme­lékenység emelkedésével pár­huzamosan emelkedtek a mun- káskeresetek is az évek folya­mán. A jelentősebb újítások közé számíthatjuk a nedves fono­dának Perényi István főmű­vezető elgondolása alapján való átszervezését. A nedves fonodában a munkafolyamatok átszervezése a gépek jobb kihasználását, a termelékeny­ség emelkedését eredményez­te. Ster János főművezető pe­dig a gereben* ző gép szálfo­gó szerkezetét alakította át olymódom, hogy a markoló szerkezetre homyosan egymás­ba illeszkedő bőrpántokat szer­kesztett. így a gép markai erősebben fogják a szálakat. Ez az újítás csaknem másfél százalékkal megnövelte a ge­reben szál hozamot. ötletes és egyszerű változ­tatással sikerült a kóc finom­előkészítőben a nyújt ógépek termelékenységét 40—50 szá­zalékkal növelni. A nagyjaví­tás alkalmával a nyújtógépek „Faller” továbbítócsigáit két bekezdésére alakították át a régebbi egy bekezdésű csigák helyett. Igen jó gazdasági ered­ményt hozott a kocák pácolá­sának a bevezetése is. A páco­lást üzemszerűen a múlt évben kezdték alkalmazni. Elsősor­ban ez a módszer eredmé­nyezte a gyártásközi hulladék igen nagyarányú csökkentését. Egy év alatt nem kevesebb, mint 10.4 tonna alapanyag­megtakarítást értek el a gyár­ban, elsősorban a gyártásközi hulladék csökkentésével. A műszaki intézkedések segítsé­gével elért anyagmegtakarítá­sok összege az év folyamán 348 ezer forintot tett ki. A műszaki átszerve­zések között jelentős helyet foglal el az üzem villamosí­tása is. A nedves fonoda egyes gépeinek kivételével befejező­dött az üzem elektrifikálása, a nehézkes és gazdaságtalan transzmisszió-rendszer helyett a gépek egyedi meghajtására tértek át Ez mindenekelőtt gazdaságosabb energiafelhasz­nálást biztosit, amellett, hogy ezzel növelhető egyes gépek kapacitása a fordülaitszám emelésével. Mit tudhatunk az influenza-iárványról? Dr. Karácsonyi Etelka, a KÖJÁL járványügyi orvosa felvilágosítást adott az influ­enza-járvány helyzetéről, az influenzás megbetegedések ki­meneteléről, s az ellene való védekezésről. — Az ország több központ­ján felütötte fejét a járvány, s itt Pécsett is észleltük a■ nyomát. Különösebb aggoda­lomra azonban nincsen ok, mert a megbetegedések lefo­lyása nem mutatkozik súlyos­nak. — Milyen tünetekkel jár a vírusos influenza? — A fertőzött betegnél ma­gas láz jelentkezik, amelyet fejfájás és tagfájdalmak kí­sérnek. A beteg — amennyi­ben megfogadja a kezelőorvo­sának tanácsát — 5—7 nap alatt meggyógyul általában szövődménymentesen. — Kikre nézve veszélyes leginkább az influenza? — A szívbetegekre, s főleg a gyermekekre , csecsemőkre. A védekezést náluk különös­képpen fokozni kell. — Milyen lehetőség van a védekezésre? *— Gyógyszeres megelőzés nincs. Mindenekelőtt melegen kell öltözködni, különösen most, amikor ilyen tavaszi — de csalóka — napsütéses reg­gelekre ébredünk. A napfény ugyan pusztítja a vírusokat, de a meleg öltözködésre még mindig szükség van. Fontos a gyakori kézmosás, egyáltalán a higiénikus testápolás. A téli hónapok alatt viszonylag ke­vesebb zöldség- és gyümölcs- félét fogyasztunk, ez helytelen, mert módunk van rá, ezt most pótolni kell citrommal, gyümölccsel, lehet savanyított káposztával és kelkáposztával, spenóttal és egyéb vitamindús ételekkel. A szülők gondosan ügyeljenek arra, hogy csecse­mőiket zsúfolt helyre ne vi­gyék és ne engedjék csókol­gatni. Akár utcán, akár mun­kahelyen, szigorúan zsebken­dőbe tüsszögjünk, köhögjünk, hogy megakadályozzuk a ví­rusok továbbterjedését a leve- gőben. Akik belázasodnak, ok­vetlenül forduljanak orvoshoz, esetleg szövődményes megbe­tegedés megelőzése érdekében. Az újításokkal és műszaki intézkedésekkel azonban még korántsem merítették ki az üzem munkája megjavításá­nak valamennyi lehetőségét. Maradtak feladatok erre az évre is. Az újítások, a jobb munkaszervezés lehetőségei sohasem merülnek ki, mert az üzem vezetői azt tartják: a műszaki fejlesztés lehetőségei kimeríthetetlenek. Az ez évi műszaki fejlesztés egyik fő célja az üzem gazda­ságosságának további fokozása. A tervek szerint 75 ezer forin­tot kívánnak megtakarítaná, elsősorban nyersanyag-, üzem­anyag- és energiatakarékosság gal. Ezen felül a műszaki fej­lesztés természetesen érezhe­tően javítja a dolgozók mun­kakörülményeit is. Ezt mi sem bizomyíta jobban, mint a felújított kócfinomelőkészítő műhely példája, ahol éppen most folyik a gépek szerelése. A düledező félben lévő mű­helyből korszerű csarnokot ké­szítettek a felújítás során, ahol összehasonlíthatatlanul jobb, dolgozni, mint a régi poros műhelyben. De ezen kívül mint szociális, munkásjóléti beruházás, elkészült egy új női fürdő és öltöző is, amelyet e hónap elején vettek birto­kukba a dolgozók. Tehát a gyár dolgozói is sokat kapnak a gyár fejlesztése során. Úgyis,» hogy jobbá válnak a munka-1 körülmények, úgyis, hogy nő a termelékenység és vastago­dik a fizetésnapi boríték. Nézzük az idei terveket! ' A kócfinomelőkészítő teljes felújítása még az év első felé­ben elkészül. Ezzel lényegesen javulnak majd ebben az üzem­részben is a munkakörülmé­nyek, mint már az előbbiek­ben említettük. Az anyagmozgatás megkönnyítésére egy fel­vonót készítenek a durvaelő­készítőbe. Az anyagmozgatás megkönnyítését és a minőség javítását szolgálja majd az előkártoló géphez készülő te­kercsképző automata. Ugyan­csak a minőség javítását szol­gálja majd a pácolási rend­szer átszervezése is. föcc-adcdtnác pe-da-frágus Krupszkaja forradalmi tevékenysége a múlt évszázad elején kezdődött. A 20 esztendős leány akkor ismerkedett meg Marx tanításaival, s elhatározta, hogy egész életét a nép szolgálatának szenteli. A marxizmus — írta később — kimondhatatlan boldogságot hozott számomra, tudtam, merre kell haladnom, bíztam az ügy végső győzelmében, amelynek életemet szentelném. Krupszkaja 1891-ben került közvetlen kapcsolatba a munkásokkal. A marxizmus eszméit terjeszti közöttük. Tanít a munkások vasárnapi esti iskolájában. Az iskolá­ban eltöltött öt év — emlékezik vissza — eleven vérkerin­gést vitt marxista tudásomba és örökké összekapcsolt a munkásosztállyal. 1894-ben egy marxista körben megismerkedett V. I. Leninnel. Ettől kezdve Krupszkaja Lenin élettársa, hű ba­rátja és kitartó munkatársa lett. Krupszkaja különösen nagy érdemeket szerzett a köz­oktatás fejlesztésében. Már a forradalom előtt leleplezte a burzsoá iskola képmutató jellegét, újtípusú közoktatás­ról álmodott, s bízott abban, hogy a győztes proletariátus létrehozza azt az iskolát, amely az élet igazi gazdájává, a kommunista társadalom aktív építőivé neveli a dolgozók gyermekeit. , • Krupszkaja a szibériai száműzetésben irt müvében megrajzolta az újtipusú iskola körvonalait. „A szocialista társadalomban az iskola természetesen nem hasonlít majd a jelenlegi iskolákhoz — írta. — A jövőben a tanulók több ismeretet szereznek, s hozzászoknak a termelőmunkához. Az újtípusú iskola nemcsak tanítja majd a gyermekeket, hanem egyaránt fejleszti szellemi és testi erejüket, hasz­nos, energikus állampolgárokat nevel belőlük.” Krupszkaja „Közoktatás és demokrácia” című könyve nagy szerepet játszott a marxista—leninista pedagógiai tudomány továbbfejlesztésében. Krupszkaja nagy munkát végzett a „Harci szövetség a munkásosztály felszabadítására” elnevezésű szervezetben, s ezért 1896-ban Leninnel együtt Szibériába száműzték. Az emigráció éveiben az „Iszkra” szerkesztőségi titkára, majd pedig a párt központi bizottsága külföldi részlegé­nek titkára volt. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után teljes erővel hozzálátott az elmélet és a gyakorlat egységének elvén alapuló oktatási rendszer kialakításához. „Olyan em­bereket kell nevelnünk — írta —, akik politechnikai látó­körrel rendelkeznek, s a munkát és a tanulást egységbe tudják forrasztani.” Krupszkaja kiemelkedő szerepet töltött be az iskolán kívüli nevelés és a kulturális felvilágosító munka megszer­vezésében is. Nagyon sokat tett a felnőtt lakosság köz­oktatása és kulturális fejlődése érdekében. Vezetése alatt kezdődött meg a kommunizmus eszméinek széleskörű ter­jesztése a szakszervezetben, a Komszomolban és a többi társadalmi szervezetben. Még tovább sorolhatnánk Krupszkaja párt- és állami tevékenységének részleteit. Ott volt a lenini Komszomol bölcsőjénél, a pionirszervezet létrehozásánál, harcolt a nők társadalmi jogainak kivívásáért. A XV. kongresszustól kezdve tagja volt a párt központi bizottságának, pedagó­giai tudományos munkásságával elnyerte a tudományok doktora címet, majd a szovjet tudományos akadémia tisz­teletbeli tagjává választották. \ Szimfonikus hangverseny Szépen sikerült a pécsi szim­fonikus zenekar hétfőn este tartott bérleti hangversenye Lehel György vezetésével. A zenekar Bartók lehiggadt mű­vészettel, formai és tartalmi egyszerűséggel megírt, refnek Divertimentojával nyitotta meg a hangversenyt. A vonós- zenekar szép kiegyenlítettség­gel, tömör hangzással és köl- töiességgel játszott, Lehel pom pásan kidolgozta a művet. Kü­lönösen felejthetetlen élményt nyújtott a második tétel gyö­nyörűen megszólaltatott pana­szos lírája. Az első és a har­es nagy technikát igénylő mű a művész mindvégig »alakta­lan, nemes tónusú hegedű­hangján bámulatos könnyed­séggel szólalt meg; a legna­gyobb technikai nehézségeket olyan szinte magától értetődő természetes egyszerűséggel ol­dotta meg, hogy mindenki ön­feledt gyönyörűséggel adhatta át magát a szép hegedűhang zavartalan élvezetének. A kö­zönség tetszésnyilvánításait két bravúros ráadásszámmal kö­szönte meg a művész. Szünet után Beethoven drá­mai jellegű ötödik szimfóniá­madik tételben néhány helyen ját hallhattuk. A szimfónia az több lendület és határozott ke- ember hősi küzdelmét és a ménység elkelt volna. Külön sors feletti végső diadalát fe- kí kell emelnünk a harmadik jezá ki a zene szavakkal el tétel tiszta szólamvezetését, nem mondható nyelvén. Az el- mely a közönség számára vi- ső két tétel kissé túlhajszolt- lágosan érthetővé tette Bartók nak hatott, így nem volt elég- remekművét. Sé meggyőző sem a küzdelem, A közreműködő Garay sem a panasz. Legszebben si- György érdemes művész Pa- került az utolsó tétel, mely ganini csillogó, de zeneileg diadalmasan ünnepi .magassá- üres D-dur hegedűversenyét gokban énekelt, játszotta: A rendkívül nehéz h«. „Leértékelt” becsület Pedig nem is áru. Már mint a becsü­let. S mégis leértékelték, meggyalázták önmaguk becsületét, amikor a vállalat­nál hosszú hónapokon át csáki szalmá­ja módján „gazdálkodtak“ a társadalmi tulajdonnal. Nem tudták, mi lesz a kö­vetkezménye? Nem tudták, hogy egy­szer úgyis „kiborul“ minden, s akkor következik majd a felelősségrevonás? Azt hitték, hogy bibliást játszunk s majd talán akad valaki, aki így kiált fel védelmezőén: „Hagyd uram, nem tudják, mit cselekszenek!“ De hát az isten szerelmére, nekik is észre kellett volna már venniök a figyelmeztetést, ha másként nem, hát a rádióállomások és az újságok is fülükbe harsogták: „Ne nyúlj a társadalmi tulajdonhoz!“ Hozzá­nyúltak. Manipuláltak. Gertner Ede, a Mezőgépjavító Válla­lat (Sopiana II.) fődiszpécsere azt mond ta: „Nekem jogom volt leértékelni!“ Es kiadta neki ezt a jogot? Senki, ö mé­gis „leértékelt" és „selejtezett“ de úgy, hogy abból legyen „némi“ haszna a ha­vernak is, Fülöp Istvánnak, aki ebben az időben még egyik bánya anyagbe­szerzője volt. De miről is van szó? A Mezőgépjavító Vállalat — egyedül az országban — univerzális famegmunkáló gépek gyártását kezdte meg még annak­idején. Ezeket a gépeket magánszemé­lyek is megvásárolhatták 36 000 forin­tért. No, persze, mindenesetre sok pénz ez. Márpedig Fülöpnek szüksége lenne egy ilyen gépre, mert a feleségének fa­tömegcikk-készítésre iparengedélye van. S ha neki szüksége van a gépre, ak­kor meg is lesz. Darabonként, alkatré­szenként. Ezekhez a gépekhez még tavaly ja­nuárban tizenkilenc késhenger érkezeti Kaposvárról. De egy szép napon egyik késhenger elveszett... Fél év múlva Fülöp István — az em­lített gép egyik alkatrészét, úgynevezett vastagoló asztalt — megrendelte a vál­lalatnál. Ezért fizetett is. Csakhogy eh­hez még kell egy behúzó henger, aztán ki tudja még mennyi alkatrész — ame­lyet Gertnertol meg is kapott, — é> ebből otthon össze is állította a fameg­munkáló gépet. Ezekért azonban már egy fillért sem fizetett. Miért is fizet­ne, amikor Gertner végezte a .,leérté­kelést“. Azazhogy valamit mégiscsak fizetett, csakhogy nem a vállalatnak, hanem Gertnernek. Nem pénzt — ha­nem parkettát. Ugyanis az üzem egyik dolgozója összekuporgatott pénzén há­zat épített, de parkettát nem tudott szerezni. Gertner vállalkozott a „be­szerzői funkcióra és ezért kapott az új­donsült háztulajdonostól 10 000 forin­tot, vagyis a parketta árát. Gertner át­vette a tízezer forintot é$ úgy elmulat­ta néhány hónap alatt, hogy a pénzből egy megveszekedett fillér sem maradt. Kérem szépen, ez így volt, mert Gert­ner őszintén bevallotta, persze nem a pénz tulajdonosának, hanem a rendőr­ségnek ... Ezért kapott Fiilöptől par­kettát és Fülöp ezért kapott Gertnertől „leértékelt“ alkatrészeket, amelyről azonban sem számla, sem bizonylat már nem tanúskodik. Az persze várha­tó volt, hogy a régebben eltűnt késhen­ger is előkerült a szomszédos disznó­ólból — a nyomozás során. f, A Geriner-féle manipuláció csak egy kis része annak a tizennégy—tizenöt önálló bűncselekménynek, amelyet a vállalatnál még elkövettek. És az ügy talán még nem is a legsúlyosabb, csu­pán azért ragadtuk ki a többi közül, mert mostanában valamiféle „divattá“ vált, hogy bizonyos vállalatoknál, üze­meknél úgy végzik a selejt áruk és al­katrészek leértékelését, hogy azok ol­csó pénzért, vagy sokszor minden fizet­ség nélkül az ismerősök körében szépen eltűnnek. Márpedig ezt a divatot nem engedjük meghonosítani. A vállalat főkönyvelője, Abosi János és Ács László főmérnök, kisütötték, hogy ők „segítenek" a vállalat dolgo­zóin, miszerint olcsón mosógéphez jut­tatják őket. Megrendeltek 14 mosógép­hez szükséges motort egyik budapesti vállalattól. Amikor a motorok megér­keztek, a vállalat pénzéből kifizették. Nos, hát megvannak a motorok, tessék: osszuk el. Sokaknak jutott a motorból — már akik közel voltak a tűzhöz -sak éppen az üzem fizikai dolgozóinak nem. Abosi főkönyvelő azt mondta: — „Azért nem tudtunk juttatni nekik mo­tort, mert a fizikai dolgozóknak hirte- lenében nem volt annyi pénzük, hogy a 410 forintot kifizessék". Hm ... No, de Abosi Jánosnak sem volt 410 fo­rintja? Ugyanig 6 is ezzel a motorral gépesítette háztartását, de az árát még mindig nem fizette meg. Ugye, csúnya dolgok ezek? Hátfia még azt tudnák az üzem dolgozói, hogy milyen manipulá­ció történt régebben a görcs&nyi tsz-től kapott sertésekkel! A görcsönyi terme­lőszövetkezet évekkel ezelőtt megren­delt egy fűrészgépet. Ennek fejében — vagy talán előlegként — a termelőszö­vetkezet három hízott sertést és 40—S0 mázsa burgonyát küldött a vállalat dol­gozói részére. Nos, az egyik hizó Ács főmérnök kamrájába került — hogy ki­fizette-e vagy sem, arra most már ne­héz fényt deríteni —, a másik hízót is valaki „megvette“, csupán a harmadik került szétosztásra, valóban a dolgozók között. A fűrészgép pedig féligkész ál­lapotban talán még most is ott rozsdá­sodik évek óta az üzem udvarán... Persze sok jó nem sülhet ki abból, ha erre a dolgozók rájönnek, így aztán Abqsi — hogy ezt az elcsépelt zsargont használjuk —, „megjátszotta a jó fiút" úgy, hogy bevezette a „felemelt“ ebéd­hozzájárulást: egy forint 58 fillér he­lyett három forint húsz, illetve négy fo­rint hetven fillért adott, illetve jutta­tott a dolgozóknak. Ez kitesz körülbelül 40 600 forintot, vagyis ennyivel károsí­totta meg a vállalatot. Ezek az „apróbb-cseprőbb" ügyek még mindig csak csekély töredékét ké­pezik annak a láncolatom bűnügynek, amelynek főszereplői úgy bántak az ál­lami tulajdonnal, mint a csáki szalmá­jával. Becsapták a dolgozókat, becsap­ták a vállalatot s még most is valami hihetetlen nagy szorgalommal azon ügyködnek, hogy a bíróság előtt fehér­re mossák azt, ami tulajdonképpen fe­kete. Csak éppen az igazságot nem tudják majd elmosni semmiféle levelezgetés- sel. semmiféle hamisított jegyzőköny­vekkel s más egyébbel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents