Dunántúli Napló, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-26 / 48. szám

2

NAPLÓ

1959. FEBRUAR 26.

A szovjet film ünnepe

A félkegyelmű

Színes, szovjet film

IN osztojevszkij negénytrüó*' giájának első része jelenik meg filmen. A sötét és döbbenetes igaz történet Miskin hercegről, a fínomlelkű és jóhiszemű, beteges fiatalember ről, Nasztaszja Filippovnáról, a gyönyörű, 'bukott nőről szól és az őket körülvevő világról.

Dosztojevszkij világa sötét és reménytelen. Ha tudjuk, hogy a múlt század közepén föllángolt európai forradalmak leverése után hogy tombolt Oroszországban is a cári önkény, amelynek maga az író is egyik áldozata volt, s hogy terjedt a velejéig romlott társadalomban a pénzimádat, a törtetés, s az ezzel együttjáró egész erkölcsi züllés — akkor mindjárt így nézzük a filmet íb: mennyire igazan ábrázolja a dosztojevsz- kiji világot, a 19. századi cári Oroszország levegőjét.

Bátran állíthatjuk, hogy a film az igazi Dosztojevszkijt hozza elénk és ezen túlmenően is egyike a legjobb szovjet filmalkot ásóknak;

A mai filmnek néha idegen az a máz, ami az akkori beszédstílusban a kifejezéseken csillogott; Éppenígy idegen kissé az érzelmeknek, szenvedélyeknek ez a szinte mértéktelen hullámzása, fergeteges kitörése. De a film — természetesen a regény nyomán — meg tudta mutatni a szavak mögött az embert is, a hiteles társadalmi környezetben:

S ez szorosain egybefonódva művészi jelenetekben tornyosod ik össze. Emlékezünk arra a képre, amikor Nasztaszja a tűzbe dobja a százezer rubeles csomagot. Az emberek pillanatok alatt sóvórszemű, pénzéhes állatokká válnak. A művészi fényképezés önmagukból kiforgatott lihegő arcokat mutat, a szemek állati kifejezéssel merednék a tűzben hamvadó vagyonra. És az őrjöngő társaság mögött ott áll a herceg, arcán rémület, undor, csalódás, kétségbeesés. A „félkegyelmű" néz így azokra, akiket pedig

normális embereknek könyvel el a társadalom.

A herceg hisz az emberekben és keresi a lelkűk mélyén a jót. Ezért cseng a néző fülében is sokáig a pofon, amely az ő arcán csattant el, de szólt minden becsületes embernek, aki megpróbált beavatkozni az emberi elaljasodásba és szót emelni az igazság, a megértés, a szeretet ügyében. Miskin herceg, azaz Jurij Jakovljev, árnyékolt, bánatos szemével, magas imbolygó alakjával, halk szavaival és fehér homlokával — bevonult a felejthetetlen filmhősök közé.

A másik főalak, a másik ember, ebben az embertelen világban: Nasztaszja Filippovna, a gazdag Tockij gyönyörű kitartottja. Tapasztalatlan, álmodozó, tiszta lányka volt, amikor Tockij a birtokába vitte. Helyzete (az akkori nő helyzete) önmagában is magyarázza ellentétes természetét, hogy vágyad egy szebb élet felé vonják, de ott él a puha bársonyok elpuhult és romlott világában, beletörődve, hogy alkusznak rá, mintha egyszerű árucikk volna; Ellentétekkel teil alakját Julija Boriszova hozza színre, mesteri eszközökkel. Bugyborékoló kacagása, amely kegyetlen undorba éppúgy átvezethet, mint keserű zokogásba, úgy csendül bele a gonosz környezet merev levegőjébe, hogy közte és Miskin között a párhuzam nyilvánvaló: őt is bolondnak

pergő események, a lírai képek, a csomópontok köré összpontosított ábrázolásmód — mind arról tanúskodnak, hogy Pirjev kiválóan oldotta meg a feladatot.

Valentyin Pavlov munkája a fényképezés. Számtalan helyen érzi a néző: egy-egy finomszínezésű filmkocka önmagában is remekmű.

S

emmiképpen nem feledkezhetünk meg arról, hogy megemlítsük a szinkront. A szinkron rendezői megtalálták a két főszereplő megjelenítéséhez legjobban Illő hangot Kálmán György és Bánki Zsuzsa személyében. A két színész — és a többiek is — olyan szívvel végezték munkájukat, amilyet ez a nagyszerű szovjet filmalkotás megérdemel.

H. E.

Az első terv

A szovjet filmhét sikere Villányban

Február 20-án este Nagy Béla, a villányi általános iskola igazgatója nyitotta meg a szovjet film hetét a Vörös Csillag filmszínházban. Az általános iskola tanulóinak kis műsora után bemutatták „Az élet küszöbén“ című szovjet filmet. Valamennyi ünnepi filmhét közül ez volt a legsikerültebb Villányban. Az előadásra minden jegy elkelt és a közönség valóban ünnepi hangulatban nézte végig az előadást;

LstSZütER ez a tavasz is úgy kezdődik Gilvónfán, mint a legtöbb. Február végén egyszer csak váratlanul kisüt a

nap és pár óra alatt íeiszip- ; pántja a laza hótakarót, le- : mezteleníti a gilvánfai határt, j És a kitakart mező most is épp olyan tarka-barka, sok- ; színű, a zöld és fekete 1 föld- ! sávok éppoly keskenyek, kurták, mint az elmúlt tavaszok bármelyikén.

A gazdaember most is ; ugyanolyan kíváncsisággal siet ; ki a mezőre, megnézni, hogyan telelt át az őszi vetés, de ezen a tavaszon valahogy más szemmel nézi ezt a tarkaságot. Most tűnik csak fel az embereknek igazán, hogy micsoda pazarlás ez a száz meg száz apró parcella, mekkora földterületet rabolt el eddig tőlük a sok mesgye, osztóbarázda. Ha összeadnák, jóné- hány katasztrális holdat kitérné. De ami a legnagyobb baj, ezeken a tenyérnyi földeken kpmbájn vagy nagyobb gép meg sem fordulhat.

Külsőleg mit sem változott a falu képe. Az emberek kibújnak házaikból a fényre, felnyitják a fészerajtót, lezsírozzák a szekeret, összerakják az ekét, boronát, s csakúgy, mint minden évben, lassan megkezdik a tavaszi előkészületeket. A változás csak az emberi bensőkben játszódik le, s ennek nagysága szavaikkal úgyszólván ld sem fejezhető. Két hét óta szocialista község Gilvánfa és ez a két hét elég volt ahhoz, hogy az emberek

nagyüzemi módon gondolkodni é6 cselekedni.

Az első közös megmozdulást a község tervének elkészítése

igényelte. Nemes János, aki elsők között lépett be az Aranykalász-ba, kiürítette az egyik szobáját — ha megfelel irodának, szívesen odaadom — mondotta. És elfogadták Azóta itt gyűlnek össze nap, mint nap az emberek és az asztalt körülülve próbálják kialakítani az Aranykalász jövőjének képét.

Egy ezer holdas gaz*

dasag tervét elkészíteni nem könnyű. A vélemények gyakran megoszlanak, de a vita soha nem fajul veszekedéssé. A döntő szót a sok-sok vélemény meghallgatása után mindig az elnök mondja ki. Takács Géza igazságos ember és jó gazda. Még csak két hete elnök és már mindenki tiszteli és szereti, hallgatnak rá.

Mire a tervkészítő szakemberek megérkeztek Gilván- fára, a tsz tagjai minden fontos adatot megszereztek, összeírták az őszi vetéseket, az üres szántásokat, a bevitt állatok számát, felmérték az állatférőhelyeket; A tervké&zi > • brigád rögtön munkához láthatott. Ezután már gyorsan ment a dplog.

Takács Géza röviden vázolta, hogy mik az elképzeléseik az induló évre. Úgy egyeztek meg a tagsággal, hogy fő jövedelem forrásul az állattenyésztést választják, erre megmegtanuljanak nagy méretek- vannak az adottságaik. Csak ben tervezni, nagy számokban legelője 300 hold van a közbeszólni, hogy megtanuljanak ségnek, ami igen komoly tak armányf orr ás lehetne. — A

nútmrllr tunvÍTVf o mzpa KdlilmliyiOli dS Icílclin“« **

Xl^VeZJlN, mi Ulti a BOIV ——--W1 Atnn orr Vioflv Q lortolrt ári

vegésbe beäeharsan egy igaz» ; probléma az, hogy a legelő viszava;

Az emberi leTkeüt mélyén sűrűsödő szenvedélyek összecsapásainak ábrázolásában száz év előtti légkör Izzásának megteremtésében, az alakok élővé varázsolásában Ivan Pirjevet illeti a kétszeres dicséret. Az, idős, hírneves szovjet filmrendező maga írta meg a forgatókönyvet és vállalkozott így. a kétszeresen nehéz munkára. A végig lebilincselő, izgalmasan

Gyorskiszolgáló boltokat építenek a bányász-lakótelepeken

A régi, gyér bolthálózat ma bányavidékek kereskedelmi há már nem tudja ellátni elegen- lózatának fejlesztésén. A hádő áruval a bányász-lakótele- roméves tervben majdnem min „ lv.o,

pékét. Különösen az új tele- den bányász-településen épül f talajvizet’ elvezethessék, püléseken hiányoznak az üz- egy-két üzletház, vagy önálló ? — Nem három holdról van

letek. A Belkereskedelmi Mi- bolthélyíség, ahol a szükség- gaó> hanem háromszázról, ha nisztérium és a Nehézipari leteknek megfelelő boltot Minisztérium most dolgozik a rendeznek be.

zes, és bizony métely es is

Lecsapolásához a Vízügyi Igazgatóság segítsége szükséges, mivel a legelő mellett vonuló Bükkösdi-víz medre 30— 40 centiméterrel magasabb a legelő szintjénél. A medret ezen a szakaszon le kellene mélyíteni, hogy a felgyülemlő

rs*+*>*+** * »**** **

Beleszóltak az asszonyok

Régen a falusi asszonyok véleményét talán még akkor sem hallgatták meg, ha éppen lett volna véleményük. A sok munka mellett törődtek is ők a világgal! A férfiak dolga ez •— mondták és az asszonyoké csupán a gond maradt; Ahogy változott, fejlődött a világ, úgy észrevétlenül változott meg a falusi nő gondolkodása is. Képzelete kitört a kis falusi házból, ki a határba, vagy ta“ ■ ^i^-Y^rvwvvvtnjvinAfiDj^nrvvviAru Hogy addig is javítsák az ellátást, amíg a végleges üzlet- hálózatot kifejlesztik, „Hamar- bolt“-nak nevezett gyorskiszolgáló ügetek egész sorát építik fel a bányász-lakótelepen, az üdülőhelyi népszerű „gombák" mintájára. Tavaly tervpályázatot hirdetett a bányász-lakótelepek gyorskiszolgáló bolttípusaira, a díjnyertes tervek alapján építik most fel a „gombákat", amelyekben főleg élelmiszert árusítanak. Lesznek közöttük • tejcsárdák és gyümölcspavilonok is, mert elsősorban ez a két fontos táplálkozási cikk hiányzik a bányászfalvakban és a városokban.

ját példáján magyarázza, hogy egy embernek nem kifizetődő a gép. Lám, neki is van fűkaszálógépe, de csak kevésbé tudja kihasználni, mert kímélni kell a szomszéd földjét;

Nem marad el se munkában, sem életkedvben a fiatalok mögött özv. Solti Jánosné.

— Ide se tudnának kötözni — mondja gyakran és fiatalosan sürüg a patyolattiszta szobában. — Én dolgozni akarok, de úgy, hogy értelme is legyen. Meg is mondtam a fiarm- házból, ki a hataroa, vasy nak, belépünk a csoportba és Ián még ™e6SZ®bb kész! Azt mondta a menyem

.■Otriven talán io nama az pedig az 6 szülei még nem

léptek be, de a menyem az látja, hogy a világ mindig (\ okosabb lesz. Nekem húszon- (| kilenc éves volt az uram, ami- (í kor vakbélgyulladásban meg- (i halt. A fiam már könnyen átvészelte. Ma már okosabbak t1 az orvosok és okosabban kell (i élni a parasztnak is. Nagyon {i messze vannak a földjeink, (i

tudjuk, hogy öreg korunkra nyugdíjat kapunk, s nem kell senkire támaszkodnunk.

Gödrekeresztúr gazdag község. Gazdag, mert nagyon szorgalmas emberek lakják. S a szorgalmas ember azért viszi a gazdaságát a tsz-be, hogy még gazdagabb legyen.

Két héttel ezelőtt két tsz alakult egy nap, s ebben oroszlánrészük van a gödrei asszonyoknak.

Wesztl Márta

ez a mi ezer holdunkból kiesik, azt nagyon megérezzük, — mondogatja többször is nyomatékosan Takács Géza és a szakemberek igazat adnak neki. Kell, hogy a Vízügy az ilyen esetekben gyorsan segítsen. Hiszen ezen múlik jóformán, hogy az Aranykalász Tsz milyen mértékben tudja állat- tenyésztését fejleszteni.

Az állattenyésztés mellett lucemamag-termesztéssel szeretnének foglalkozni, ami ezen a vidéken nagyon kifizetődő. És hát a tagság kívánságara beállítanak egy 10 holdas fenyőfa-telepet. Ennek jövedelméből később gépeket és állatokat vásárolnak. Mert az Aranykalász nem hitelekből akarja fenntartaná magát. — Amit lehet, saját erőből fedeznek már most is az első esztendőiben^

És a terv, a jövő képe, lassan teljesen kibontakozik. Ez a terv minden embert érint Gilváníán, csak bele kell nézni a könyvbe és a számok megmondják előre a jövőt. Ennyi állatunk van most és ennyi lesz az év végén, ebből ennyi lesz a jövedelmünk. És az emberek, akik még soha nem voltak tsz-ben és az első napokban még csak óvatosan és kicsit idegenkedve kóstolgatták a „miénk" szót, ma már örülnek, hogy összetartoznak. Ismerik a holnapot és ez így sokkal biztonságosabb. A közösen készített terv, bár kissé merészebb is lehetne, reális és jó. A tervezett 8 mázsás búza. és 120 mázsás cukorrépa-termést egész biztosan túlteljesítik, mert a gdlváníaiak szeretnek dolgozni. És akj nem szeret, aki csak spekulál, azt most az elején kizárják, mert ilyen is akad egy-kettő;

— Jó tsz lesz az

Aranykalász — állapították meg egybehangzóan'a tervezésben segítő szakemberek. És igazuk volt, mert mi kell a jó tsz-hez? — Erős vezető és megértő, dolgos tagság. A többi az már jön magától;

Rőnasoékiné

Értékes a magyar gyümölcs

Az északi államok szívesebbem vesznek tőlünk almát, körtét, barackot, mint a nyugat-európai államoktól, mert a magyar gyümölcs íz letesebb, édesebb, tetszetősebb. Nekünk ez sok pénzt jelent.

Azért, hogy továbbra is fenntarthassuk jó hírnevünket, gyümölcsfáinkat védeni is kell, főleg a kaliforniai pajzstetű ellen. A

kaliforniai pajzstetű által megszívott gyümölcs exportra alkalmatlan. Baranyában pedig terjed a pajzstetű. A fákat meg kell tisztogatni, először a pajzsokat drótkefével fellazítjuk, majd a fát áztatás szerűen lepermetezzük, így a permeílé eléri a pajzstetveket és azok elpusztulnak. Minden évben permetezzünk 4—5

Baume fokos rnészkérüévefl és 4—5 évenként gyümölcsfa olajjal, őszibarackot olajjal permetezni nem szabad!

A pajzstetű jelenlétét könnyű felismerni, mert szívása következtében a fa ága megpirosodik' (ún. lázfolt keletkezik). Ahol pedig sok a pajzstetű ott hamúszürke bevonatot képez és az ágakat elpusztítják.

régiben, talán 10 napja, aztán olyasmi történt Gödrekeresz- túron, amilyenre régóta nem emlékeznek. Az asszonyok beleszóltak a politikába, a munkába, a jövőbe.

Vitatkoztak a férfiakkal.

Úgy agitálták a férjeket, vöket, fiúkat, mint egy jól képzett agitátor. S ez a házi agitáció mindennél többet ért.

A fiatal, csinos Széki Jó- zsefné ma már cinkosan mosolyog össze anyósával. Igen, ok ketten beleszóltak:; i A menyecske azt mondta:

— Nem emlékeztek rá, hogy bolond fejjel akkor ment szét a tsz ötvenhatban, amikor a legjobban jövedelmezett? Hát volt nekünk ott valami bajunk? Lesz SZTK, a háztáji jószág marad, s ha annyit dolgozunk, mint eddig, rosszabb nem lehet, csak jobb!

Vacsora meg ebéd közben idősebb Széki néni kezdte el a beszédet a férfiakkal:

— Belefáradtam én már a rengeteg kapálásba. Gép hell ide, azzal megy jobban is, könnyebben is... Azt hiszitek, én nem számoltam? Én is sokat dolgoztam azért a 15 holdért. Jól éltünk eddig is, s mégis azt mondom, vigyük be a földet a közösbe ...

Aztán szinte elsőnek írták •U a belépési nyilatkozatot.

Snéfci József ma már saVIRRASZTÓK

szinte az erdőben. Szétszabva, 11 elaprózva, nem lehet így gép-é pel, vagyis olcsóbban dolgozni, é Majd ha egy táblában lesz, f akkor lesz kifizetődő a munka.

— így van ott, ahol két asz- ;

szony van és csak egy férfi —' tárja szét kezét nevetve Solti , József, s aztán bevallja, hogy \ mindenképpen belépett volna, , de így könnyebb volt, jól esett, hogy az asszonyok is egyet J, akartak. i

Nagyon meg kellett gondolni | a dolgot Lőrincz Lajosékná) Is. Nyolc gyermekük van, s ezek közül négy Iskolás. L6- rinczné pedig beteges, megviselte a sok gond s a gyerekek.

— Mondtam az uramnak, légy tekintettel a gyerekekre is! Én már nem bírom á mun- |l kát, hát neki kell biztos, hifi- zetödő helyen dolgoznia. En < magam mondtam neki, írd | csak alá a belépési nyilatkozó- ( tot. Nyugodtabbak leszünk, ha i

A falu végén ott áll a régi, feloszlott Villám Termelőszövetkezet százférdhe- lyes istállója, hétvagonos góréja. Különös dolog, de így van: mintha rákiáltana az emberekre az istálló: „Itt vagyok!"

Bent Zókon, a község szívében gyűlnek a belépési nyilatkozatok. A tanácson azt mondják:

— Már a földterület ötven százaléka a megalakulandó tsz Tulajdonában van.

Itt-ott daráló búg. A tanácselnök megjegyzi: *

— Tizenöt gazdának van darálója. Jó gazdák. Többségük már aláírta a belépési nyilatkozatot...

Ragad a sár, visszahúzza az embert, de azért csak megszabadulnak tőle. így vannak valahogy a gazdák is. Húzza őket a múlt, az amelyben éltek, tétováznak, van, aki előrelép, van, aki még gondolkodik.

Jön a levélhordó: olvassák a híreket, lovakat hajtanak és traktorokat látnak. Traktorok dübörögnek, keresztben szántják a határt, nagy táblákon ring a búza. Látják, jobbnak látják ezt s odacserdítenek a lovaknak mérgesen, mintha csak ezt mondanák vele: „Gyí, te! Te idejét múlt...“

Bemennek az istállóba: állataikká:

h/7 oyA 1 ryo tni

— Mit csináljunk, Zsömle? Csillag, mit szólse

Az állatok némák, nem válaszolnak.

A népnevelők válaszolnak, de azok- nak meg azt mondja:

— Meggondolom, megbeszélem.;;

Jönnek még egy nap, aztán elmaradnak. Hadd gondolkozzon!

Az utcán ez is, az is megállítja a falubeliek közül:

— Beléptél?

— Még nem! — felel.

Mindenki a tsz-ről beszél. Otthon is erről beszél ő is, más is, ha mással nem, a családdal.

Az éjszaka, az a legrosszabbCsak hánykolódik az ágyon, önmagával vitatkozik, mint szerelmes ifjú az akácfalevelet, úgy tépdesi gondolatleveleit és számolgatja: „Igen! Nem!" — és felvonulnak előtte az arcok: a Gáspár Vince, az Esküdt Kálmán, a Parragi Nagy József, a Szabó Géza már mind belépett. Módos gazdák, eszes gazdák. A földterület ötven százalékát már a tsz uralja és mindennap többen lesznek. Mit tegyen?

Az asszony odaszól:

— Mit hánykolódsz? Miért nem alszol már?!

— Alszok> — felel és a belső beszélgetés kettőjük beszélgetése lesz.

— Így volt! — mondja Varga József 25 holdas gazda. — Én is féltem a tsz- től. Most aláírtam, Csak az aláírás volt

nehéz. Tudja, most meg már valami más nem hagy nyugodni. Ott van az a nagy istálló. Abba törzskönyvezett teheneket kellene tenni, 100 holdat bevetni lucernával és akkor dőlne a pénz. Jól tejelő tehenek kellenének. A tej is sok pénzt hoz, no meg ha feldolgoznánk, a mellékterméket a sertésekkel is feletethetnénk.

Madarász József gazda, meg Fett József tanácselnök is a holnapról beszél.

— Húsz fehér anyakocával kellene kezdeni. Lent a falu alatt öntözéses kertészetet lehetne csinálni — mondják és dől belőlük a sok terv.,,

Gyűlnek a belépési nyilatkozaiok, fogynak az egyéni gazdák. Mindig kevesebben lesznek. Az idő szekere előrehalad és mind többen kérezkednek fel erre a szekérre. Előre akarnak menni, jobban, könnyebben akarnak élni. Legtöbbjük ősz fejjel döntött így. Nehéz volt nekik is, de belátták: a vilíg sora előre megy, őnekik is előre kell menni...

Vitatkoznak, virrasztónak Zókon az emberek. Egyik csoport azért, mert még nem döntött, a másik meg azért, hogy megtervezze azoknak a jövőjét is, akik ma, holnap, vagy holnapután közéjük lépnek.

SZÁLAI JÁNOS