Dunántúli Napló, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-24 / 46. szám

1959. FEBRUAR 24. NAPLÓ 5 Újra szocialista község lesz Udvari — Csak aztán úgy ne legyen, mint régen volt — veti fel valaki, — akkor is termelő-j szövetkezeti község voltunk, aztán jött 1956,' és fuccs lett mindennek. j — Bolondság, — szól bele egy másik, több munkással, műszaki kó- olyan még egyszer nem lesz. Erős tsz-t alaki- zépkáderrel és mérnökkel be­tűnk, szívünk szerint választjuk a vezetőket. szélgettem arról, ki hogyan Delet harangoznak. A udvari tanácsházán sietős ebédre gyűlnek össze a falut járó em­berek. Golbach Antal, meg néhány gazda­társa is ott ül a szalonnázók között, ök vol­tak a faluban az első aláírók, annyian már vannak, hogy az új tsz-t megalakítsák. Tü­relmetlenék, mert ha egyszer valamibe bele­kezd az ember, szeretne annak rögtön a vé­gére járni. Ribli József tanácselnök nyug­tatja őket. — Annyira azért nem kell sietni emberek. Nem hetekről van itt szó, csupán egy-két nap­ról, sőt lehet, hogy csak órákról. Több em­berből könnyebb a vezetőséget megválasztani. — Az már igaz — dörmögiík az emberek békülékenyen és délután már ők is ott róják a tanácselnökkel egy sorban a falu utcáját. Egyik-másik házba kétszer is bekopognák. — No, meggondoltad a dolgot, komám? — S a koma ekkor már nem csodálkozik azon, hogy Golbach Antal, aki tegnap még hozzá hasonló egyéni gazda volt, hívja őt a közös­be. Inkább az bántja, hogy hívni kellett, hisz ment volna ő magától is. De csak ennyit mond. — Jó, majd estére, majd meglátom. Az utcán a kapuik előtt egész nap kis cso­portok álldogálnak. Nem is folyik most más­ról a szó, csak a szövetkezésről. Tájékoztatás a tanító- és óvónőképző intézetekbe való felvételekről az 1959/60. tanévben Emeljük a munkások, szakképzettségét Az elmúlt hetekben ’i gy 5 ta yarapítja szakmai tudását nul-e rendszeresen? A kér­az 1959/60. tanévtől kezdődően a tanítók és óvónők képzése az újtípusú (elsőfokú tanító- és óvó­nőképzőkben folyik. Tanulmányi idő a tanítóképzőkben 3, az óvó­nőképzőkben 2 év. Pécs város és Baranya mepye területéről a bajai és a kaposvári tanítóképzőbe és a soproni óvónőképzőbe lehet pá­lyázni. Az Intézetbe jelentkezhetnek azok a magyar állampolgárok, akiknek a) politikai és erkölcsi magatar­tása kifogástalan, b) általános gimnáziumi, vagy ezzel egyenlő értékűnek tekint­hető más érettségi btzonyítvány- nyal, Illetőleg képesítéssel rendel­keznek, Nem siránkozni kell, hanem nekiállni, aztán csinálni. Ribli József hazafelé ballag. Oda-oda köszönj aés&kre adott válaszokból sok a beszélgetőknek, ha hívják, szóba is elegye- érdekes, sőt meglepő dolog de- dik velük, de a gondolatai már előbbre jór->rült A megkérdezett csit- nak. Nem vezette félre délben az embereket: íések többsége például elmon- Udvar hamarosan szocialista község lesz. Hisz ^otta, hogy célja a vájártanfo- a földnek meg a családoknak a fele is tsz-ben iyajn’ mielőbbi elvégzése. Az a van már. És még egy ember sem alkadt, aki ' perspektívátlanság, a csillés! azt mondta volna, hogy nem lép be, ^ még beosztáshoz való ragaszkodás, olyan se, aki őszig akar várni. Most mar csak amely a csillések egy részét, az aláírás van hátra. Es ha Hősik Ferenc meg főként a jól kereső csilléseket Szabó Janos az este aláírnak, akikor aláír az néhány évvel ezelőtt még jel- egész falu. Ez a két gazda pedig erősen megígér- jgmezte ma már ritkaságszám­ig. Ha az új tsz megalakul, méltó versenytársa ^ meg^. Ez kétségtelenül a lesz a meglévő Uj Életnek. A földeket betago- mostani, a szakma elsajátítá- sitjálk, s a tavaszi munkákat már közösen cám inhhím ösztönző hérren.d— kezdik meg. A kuUúrház építését befejezik, szerünkből is fakad, de min­is a játszótér is meglesz a gyerekeknek még (jenképpen örvendetes jelen­ebben az évben. | ség. S örvendetes az is, hogy Igen, Udvar újra szocialista község lesz, 5 a bányaüzemekben a csapat- masod ízben, de most már véglegesen. $ vezetők, az aknászok és a bá­nyamesterek figyelemmel kí­sérik a csillések munkáját, magatartását és a vájártanfo­lyamok résztvevőit, a minden tekintetben legmegfelelőbb csillésekből választják ki. Ez pedig a csilléseket is arra ösz­tönzi, hogy figyelemmel kísér­jék, mit csinál a vájárjuk, vagyis a bányászmesterségből már csillés korukban minél többet elsajátítsanak. A csillések tanulnivágyásá- val, a vájártanfolyamok részt­él Só, életévét még nem töltötte ügyi Osztályhoz adják be pályá- be. zatukat. d) a felvételi vizsgát sikerrel le- Határidő: 1959. március 13. tette, tanítói, illetőleg óvónői pá- A felvételi kérelemhez műlikel- lyára egészségileg alkalmas. ni kell: A felvételre javasolt hallgatók- a) Érettségi bizonyítvány mász­nak július folyamán felvételi vlzs- laict. kát kell tenniük. A felvételi vlzs- bi Részletes önéletrajzot, ga anyaga a következő: C) Az üzemi vagy a községi párt­1. A pedagógiai rátermettség szervezet javaslatát, vizsgálata. (Előirt foglalkozás — d) Orvosi igazolást arról, hogy mesemondás, játék vezetése stb. — pedagógiai pályára alkalmas. 3—Illetve 6—10 éves gyermekek- A hallgatók tandijat nem fizet* , _..._ . p.ek, az intézet kollégiumában el­2. A nyelvi kultúra vizsgálata i4tásí d(Jért teljes ellátást kaphat- (Vers, próza olvasása. Kijelölt té- n»k. A hallgatók szociális helvze- maból — elbeszélés, leírás vagy tűktől függően tanulmányi segély- Jel^mzés - zárthelyes fogalmazás ben és ösztöndíjban részesülnek. 3? A zenei hallás vizsgálata. A , 'elvételnél és a tanulmányi . --------------------------------------------- (Enekhangok és dallammotívumok , utánéneklése, ismert dal éneklése, a?°k a Jelentkezők, akik az érett­< ritmusérzék megállapítása.) bizonyítvány megszerzése 5 4. A rajzkészség vizsgálata, "tán egy vagy több évig Ipari 1 (Szögletes és forgástest rajzolása, üzemben, vagy * mezőgazdaság < festése. írás nyomtatott szabvány- szocialista szektorában fizikai tér­} betűkkel.) melőmunkát végeztek és munká­i . . .... ... jukkái, valamint magatartásukkal '♦ ?<‘nftUd4s * ,elvé' ezt a kedvezményt kiérdemelték. \ telnél előnyt jelent. . tí ÍÁ. ( Azok a pályázók, akik jelen tan- ^ képesítés megszerzése után > évben végzik a középiskola IV. mindenki köteles meghatározott \ évfolyamát, felvételi kérelmüket abban a megyében állást c az iskoialgazgató útján nyújtják vállalni, amely ot az intézetbe > bi. Részükre bővebb felviiágosí- küldte és ösztöndíjban, tanulmá­5 tást a- iskola ad. ”yi segélyben részesítette. Azok a férfiak és nők akik a Bővebb felvilágosítást a városi korábbi években érettségiztek és és a megyei művelődésügyi osz- Jelcr.leg valamely Ipari üzemben tály ad. vagy a mezőgazdaság szocialista szektorában fizikai munkát végez- BARANYA MEGYE ES nck, közvetlenül a Baranya mc- PÉCS VAROS MÜVELÖDÉS­gyei és a Pécs városi Művelődés- ÜGYI OSZTÁLYAI vevőinek szakmai képzettségé­vel éppen ezért általában elé­gedettek is lehetünk. A tapasz­talat azt mutatja, hogy az üzemekben képzett vájárok többsége a gyakorlatban is megállja helyét. Nem ilyen kedvező a kép, ha a szakmunkásoktól kapott válaszokat mérlegeljük. A bá­nyaüzemek szakmunkásai, va­gyis a vájárok többsége a kötelező balesetvédelmi okta­tás anyagán kívül nem tanul. Igaz, a bányamentő-, a rob- bantómesteri- és újabban a fúrómesteri tanfolyamokon több száz vájárnak nyílik le­hetősége szakmai továbbkép­zésre, de ez, figyelembe véve a vájárok átlagos szakmai szín­vonalát és a legújabb technika és tudományosan kidolgozott módszerek bevezetésével elő­állott követelményeket, meg mindig kevés. Meglepő volt., hogy a megkérdezett vájárok jelentékeny része nem is mu­tatott különösebb érdeklődést a szakmával kapcsolatos elmé­leti kérdések Iránt, nem olvas a bányászattal foglalkozó szak- folyóiratot, szakikönyvet, meg van elégedve az eddig szerzett gyakorlati tudásával. Voltak persze olyanok Is, akik keves­lik eddigi tudásukat, tanulná­nak is, ha erre módjuk nyílna, ha volna a vájártanfolyam és pes arra. A követelmények ugyanis napról napra nőnek és a szakmai gyakorlat, bár­milyen nagy kincs is, minden­re nem elegendő. — Legfeljebb visszamegyek vájárnak, mi mást tehetek? — mondotta búcsúzéul. Persze nem ilyen kilá­tástalan a helyzet és nem is ez a megoldás módja. Igaz, tanulni kell, ha tetszik, ha nem, mert az eiei, a szocializ­mus építésében elénk tűzött célok megvalósítása, a saját érdekünk ezt követeli. S ah­hoz, hogy a munkások, a mér­nökök egyaránt tovább fejlesz- szék szakmai tudásukat, a mód, a lehetőség biztosítva van. Kár, hogy még sokan nem élnek vele. De ezen is le­het segíteni. Többféleképpen. Pécsbányán például, hogy az aknászokat rákényszerítsék a biztonsági előírások alapos megismerésére, az aknászok­nak időközönként erről vizs­gát kell tenniök. S ez a vizs­gáztatás- nem hiábavaló idő­töltés. Az aknászok — s ami a legmeglepőbb, — főként a technikumot végzett aknászok egy része ugyanis nem tudott válaszolni a vizsgakérdésekre, elfelejtette már a korábban tanultakat. Márpedig ahhoz, hogy feladatukat elláthassák, a bányaipari technikum között 32 alapvető szakmai elméleti Hivatalos totó-nyeremények A sport fogad ások 1959. évi február 22-i 8. heti fordulóján hárman értek el 12 találatot. A nyereményösszeg egyenként 140 460 forint. 11 találatos egy olyan közbeeső fokozat, •amely a vájártanfolyamnál magasabb képzettséget nyújt,, de nem támaszt olyan magas követelményeket, mint a tech­nikum. Többen is elmondották, hogy az esti technikum a családos emberek többsége számára el­érhetetlen, elvégzése nemcsak hatalmas akaraterőt, de az összes szabadidő feláldozását, és gyakorlati kérdéseket is­merni kell. Tanulni kell, hogy ne kevesebbet, hanem mindig többet tudjanak. Van az említetteken — a szakmai tanfolyamokon, elő­adásokon, a szakkönyvek ol­vasásán, az esti technikumon, stb. — kívül a tanulásnak még egy módja, amelyről a beszélgetésekkor igen kevés szó esett, s amely r\ mostaná­HÍREK Kéréssel fordult a város vállalataihoz, üzemeihez a ta­nács annak érdekében, hogy fokozott mértékben törődje­nek a körzetükhöz tartozó is­kolák, ifjúsági szervezetek patronálásával, támogatásá­val és segítsenek az iskolák­nak a politechnikai oktatás megvalósításában. szelvények száma 44 darab, összes szabadidő reiaidozásat, . PcrvAhiként i kevert hal­volt. Ezekre a nyeneményös»- rendkívül nagy szellemi és fi­_______,___n *l^_*ízi,kai me.ee.rfiltetést ,kíván. lani- Ez Pedig a tapasztalat­vo lt. n.zeutre a nyertMnonyuoZ'- > * szeg egyenként 9 576.25 forint \zikai megerőltetést kíván. 10 találatos szelvény 821 darab ' volt. Ezekre egyenként 683.75 forintot fizetnek. A 12 és 11 találatos nyere­ményösszegek kifizetése már­cius 5-én, a 10 találatosaké pe­dig március 2-án kezdődik. A második vigaszdíjas idő­Meelepo volt viszont az is, hogy más szakmák szak­munkásai, különösen a villany- szerelő szakmunkások, a vas­ipar egyes ágazataiban dolgo­zók, milyen na; >n érdeklőd­ének a szakmai kérdéseik iránt, A Köztisztasági Vállalat vette át a Pécsi Kertészeti és Helyifuvarozási Vállalattól a fuvarrészleget. A profilválto­zásra való tekintettel a Pécsi Kertészeti és Helyifuvarozási Vállalat ezután Pécsi Kerté­szeti Vállalat címmel műkö­dik. * Rendszeresen ellenőrzik a pécsi piacokat. A kerületi ta­nácsok igazgatási osztályai már nagyrészt kiadták a ter­melői igazolványokat, amely nélkül a pécsi piacokon bú­zát, rozsot, kétszerest és ezek őrleményeit, árpát, zabot, ku­koricát, rizst, napraforgó-ma­got, burgonyát, zöldségféléket, hüvelyeseket, gyümölcsöket — erdei gyümölcsök kivételé­vel — tejet és tejtermékeket, élő és vágott baromfit, to­jást, valamint füstölthúst, sza­lonnát és zsírt árusítani nem szabad. * Fizető vendéglátó szolgála­tot szerveznek Pécsett. A vá­rosi tanács végrehajtó bizott­sága utasította az építési és közlekedési osztály vezetőjét, hogy a felügyelete alá tartozó idegenforgalmi hivatalon ke­resztül még ebben az évben — legalább nyolcvan ággyal — szervezze meg a fizető ven­déglátó szolgálatot. Az ide­genforgalmi hivatal megkezd­te a határozat végrehajtását. * Tervet készítenek a Szé­chenyi téri üzletportálok át­alakítására Az üzletportálok nialakítását az egységes vá­roskép kialakítása érdekében hajtják végre. A terveket város regionális terveivel együtt készíttetik el. * A meszes! lakótelep jobb ellátása érdekében itt is pia­cot létesítenek. A városi ta­nács kereskedelmi osztálya a Pécsi Tervező Vállalatnál megrendelte a meszes i piac t«rveit szakra a 6. heti 9 találatos önképzésükről egyáltalán nem szelvények fizetnek vigaszdí- feledkeznek meg. Van köztük jat. Egy-egy szelvényre 228.75 sz£p számmal olyan, akinek forint vigaszdíj nyeremény jut. kisebb fajta szakmai könyv- ^ m“rc*us ®-tol f1“ í tára van, s erre igen büszke. f — Annak, hogy ismerem a | zetik kd. wwwvwvv>*''''wwvwv——vww—*-*-**w*-»wvw—wwwwwvvw.wwvww.www vw—szakmámat — jegyezte meg egy harminc év körüli fiatal­ember — elsősorban én látom a hasznát A szakma ismerete ugyanis önbizalmat ad, tu­dom, bármilyen munkát is bíz­nak rám, nem maradok szé­Munkavédelmi szemlén ' Az elmúlt tíz év­ben többet fejlődött, növekedett a Sopiana Gépgyár, mint fenn­állásának majd száz esztendeje alatt. Az egykori Haberé­nyi, később Hamerli gépgyár helyén nem­csak egy teljesen új és korszerű gyár lé­tesült, hanem ezzel egyidőben összehason óhatatlanul megvál­toztak szociális vi­szonyai is. S ha köz­helynek számít is ma már a régi állapotok felbolygatása, még­sem árt, ha szóvá te­szünk néhány olyan „emléket“, amely a régi Sopianát vetíti elénk sötét műhelyei­vel, surranó patká­nyaival, ebédlőinek csúfolt odúival, min­denható vezérigazga­tójával, hogy emlé­keztessük a hamar felejtöket és okultas- suk azokat, akik csak hírből ismerik amul- *at. Uj helyén áll mar az az óriás sík­gyalugép, amely C. janos másodéves ta- nc-r.cnak kishíján az t étét vette az „el­spórolt“ védőrács miatt. Vagy elfelej­ti-e a múltat az a fiatal öntvénytisztító, akinek arcát ijesztő- Ivé tetoválta a szét- i repült köszörűk«. ’ csak azért, mert a se­gédmunkás „olcsóbb“ volt a védőberende­zésnél. RaftÉ kel­lene még az „öltözők­ről“, melyeket az esz­terga, a satupad mö­götti fai havert kam- pósszegek, vagy leg­jobb esetben a szeny- nyes faliszekrények helyettesítettek. A „fürdőről“, melyet a tüzes vassal melegí­tett vödör-víz, vagy a műhely sarkában elhelyezett pléf'.«-vá­lyú nyújtott „fei- rant“ után. Ma már fel sem tű­nik, hogy a gyárnak új öltözője, fürdője, ebédlője, kultúrter­me, munkaruha-, vé­dőruha-ellátása, rend szeres orvosi rende­lése van. Az is ma­gától értetődik, hogy a kimustrált gépek helyén millió fo­rintos modern esz­tergapadok, marók, horizontálok. csiszoló és egyéb gépcsodák állanak. Dehogy is állanak, új gépieket formálnak, gyárta­nak velük külföldi megrendelésekre drá ga valutáért. És amikor Karácsonyi János, a gyár biz­tonsági megbízottja végig megmutatja a három üzemrész munkavédelmi léte­sítményeit, itt is csak azt lehet mondani: megvan itt minden, amj a biztonságos munka előfeltétele. Elmondja, hogy ha­vonta rendszeres munkavédelmi szem­lét tartanak a gyár­ban, amelybe bevon­ják az üzemi orvost, a párttitkárf, a mun­kavédelmi felügyelőt és a szakszervezet képviselőit. Érdekes egy ilyen munkavédelmi szem­le. Merőben más a céija, tartalma, mint Róth vezérigazgató­ék idejében, amikor csak olyan esetekben került rá sor, ha egy- egy súlyos baleset kicsődítette az ipar­hatóságok embereit. Ma a rendszeres el­lenőrzés következté­ben, úgyszólván a leg kisebb probléma sem kerüli el a figyelmű- kei , melyeke* ter­mészetük, jelentősé­gük szerint azonnal orvosolnak vagy je­lei lenek a gyár veze­tőcégének. h .gy mi mindenre kiterjed a figj elmük, srr >i az egjdk legutóbbi ;egy- zőlanyv tarúskodik. Többek között ezeket olvasni benne: „Az üzemorvos kéri az üzemvezetőt, hogy az eddiginél határozot­tabb utasítást adjon a védőszemüvegek kötelező használatá­ra“. Néhány sorral lejjebb: „Az üzemor­vos kifogásolja, hogy az esztergapadoknál ne kis ecsetekkel te- karítsék a mozgás­ban lévő gépet, ha­nem adjanak ki hosz- S'únyelű keféket, me­lyeik alkalmasabbak _______, ______________ a b aleset megelőzé- ] gyenben, el fogom végezni. A .. — - í ­sére...“ Másutt: „A munkavédelmi bi- ; - zottság megállapodottf Aki abban, hogy a futó- j’ csere, a gyakorlati bemutató­val egybekötött elméleti okta­tás. A tapasztalatcsere hasz­nosságát még senki sem vi­tatta. Mégsem élünk vele. Pe­dig például a komlói III-as akna bányászai, akik a Kos- suth-bányai Mulasztóktól sa­játították el az omlasztás nagy szakértelmet igénylő módszereit, vagy akik hasonló módon gyarapították szakmai ismereteiket, az elmondhatói annak, hogy a tapasztalatcsere, a legjobb módszerek, szakmai fogások közkinccsé tétele mi­lyen nagy jelentőségű, meny­nyire segíti a munkások, mű­szakiak szakmai ismereteinek bővítését Tapasztalatcserére minde­nütt van lehetőség. Egy üze­men belül is gyakori jelenség, hogy az egyik szakmunkás, vagy az egyik munkacsapat hosszú időn keresztül lényege­sen jobb eredményeket ér el, mint a többiek. Fel kell erre mi üzemünkben a munkások öbbsége teljesítménybért kap. bizonytalankodik, aki nem mindig azt és nem min- macskák (daruk) na- dig úgy i csinálja a dolgát, ponkómti felüivizs- , a,hogv kellene, ahogy a legcél- figyelni, lehetővé kell tenni gálatát kötelezően el- , szerűbb, sok időt veszít, per- hogy ezek a munkások, brigá- rendelik..Szá- sze hogy kevesebbet keres, monkérték, hogy az Szerintem a szakkönyvre kol- öntödei dolgozók vé- tött pénz kifizetődő kiadás, dő- és írunkaruha- > Hasonpó véleményt mások is ugye elintézést nyeri- mon<jtaj(j s vo]t, aki kijelen­e, — amire a jegy­zőkönyv szerint meg is kapták a választ, miszerint a vállalat 124 ezer forint ere­jéig kielégíti a dol­gozók ilyen irányú igényeit. Rengeteg, ehhez ha­sonló kisebb és na­gyobb észrevételt, ja­vaslatot, vagy intéz­kedést foganatosít d munkavédelmi bízott súg. Persze, vannak még olyan prob.é- mák, mint a fürdő melegvíz-ellátása. — vagy a festőrészleg megfelelő elhelyezé­se, de ezek is még ebben az évben meg­valósulnak. tette, örülne annak, ha az üzem főmérnöke, vagy más képzett műszaki vezető időn­ként az őket közvetlenül érin­tő szakmai kérdésekről egy- egy előadást, magyarázatot tartana. Beszélgettem több műszaki vezetővel is. Az egyik bánya­üzemünk 35 év körüli bánya­mestere elmondotta, nagyon érdeklődik a szakmai kérdé­sek iránt, de nagy elfoglaltsága miatt csak ritkáin jut ideje a tanulásra. A tanuláisa — mint az a beszélgetés során kide­rült — főként abban merül ki, hogy időnként előveszi a bá­nyaiskolás jegyzeteit és felfris­síti az évekkel ezelőtt tanul- > takat. De tanul — ha keveset í is — s ez örvendetes. Mert a j bányaüzemek műszaki közép>­akik így tevékenykedik a kádereire, főleg azokra, munkavédelmi bízót: ' köte'ező továbbképzésre nem ság a dolgozók egyik x járnak, még nem ez jellemző, legfontosabb érdek- ü Egy másik, hasonló beosztás­védelmi szerve, mely ban lévő műszaki vezető arra hivatott, ..ogy ugyanis arra a kérdésemre, kifogástalan munka- hogyan képiezi magát szak­biztonságot és c.-.áHa] mailag. kereken kijelentette: jobb munkakadvet sehogy Elmondta még, jól tud- biztoeítson megbízói, ja, hogyha nem tanul, a jelen- a munkások számá- , légi munkakörét már nem so­ya. »káig láthatja el, nem lesz kó­dok másokkal is megismertes­sék módszereiket, munkaszer­vezésüket, azokat a fogásokat, vagy egyéb eszközöket, ame­lyek az eredményeik alapját képezik. Hasonló lehetőséget rejt magában az üzemek kö­zötti tapasztalatcsere megvaló­sítása is, mégpedig nemcsak a munkások, hanem a vezetők számára is. A tanulásnak, a szak­mai képzettség emelésének ezerféle módja van. Az elmúlt hetekben folytatott beszélgeté­sek azt is megmutatták, hogy a munkásokban, a műszakiak­ban van törekvés a tanulásra, ha még nem Is mindegyikük értette meg a szakmai tovább­képzés nagy fontosságát, ha még nem is mindegyikük is­merte fel, hogy a tanulás nemcsak az üzem, hanem el­sősorban az egyén számára jelent előnyt. Ahhoz azonban, hogy egyre több legyen üze­meinkben, bányáinkban a mű­velt, a sokoldalúan képzett, magas szakmai ismeretekkel rendelWő munkás és műsza­ki, nem elég tudomásu’ ven­ni ezt a törekvést, hanem se­gíteni is kell őket. hogy való­ban mindegyikük megta'.ália azt a formát, amely a szak­mai továbbképzéshez a szá­mára legjobban megfelel. Mesterfalvi Gyula.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents