Dunántúli Napló, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-24 / 46. szám
2 NAPLÓ 1959. FEBRUAR 24. A% elmélet napi kérdéseit {Kiállítási jegyzetek A falu értelmisége is segítse / a termelőszövetkezeti mozgalmat Nemec József képkiállítása A z utóbbi hetekben J*- élénkült a falu magélete, meggyorsult a szocialista mezőgazdaság létrejöttének folyamata. Csokikén az olzárkó- zottak száma, egyre több dolgozó paraszt dönt a szocialista gazdálkodás mellett. Szegény- ég középparasztok, termelőszövetkezeteket és termelőszövetkezeti községeket hozmaik létre, egyesítik földjeiket, hogy kollektív munkával megalapozzák maguk és gyermekeik boldogabb jövőjét. A dolgozó pairasztok (llátják már, hogy a szocializmus falun % győzedelmeskedni fog, de a döntés, a termelőszövetkezeti útra lépés mégsem (korty nyű. Sok tépelődés és vita előzi meg, hiszien nem egyszemű a szakítás a megszokott élettel, a tradíciókkal, a gazdálkodás örökölt és elavult formájával. Még akkor sem könnyű ez, ha a meglévő termelőszövetkezetek nagy többsége jó példát mutat, s ha a gondolatokat és a visszaemlékezést a régi paraszti nyomor, az elmaradott és kultúrálatlan falu emlékei tarkítják. Sokat jelent ilyenkor a felvilágosítás, a jó tanács, a baráti segítés. A dolgozó parasztok mindig is szívesen vették, meghallgatták és követték a pedagógusok és más értelmiségiek ló tanácsait. Ma, amikor a meggyőzésre és a biztatásra különösen szükség van, a falu értelmisége sem lehet közömbös a falu jövője iránt, a megindult átalakulási folyamattal szemben. Régen is gondolt a falu ügyeivel — ma felfoko- zottan ezt kell tennie, a fokozottabb segítséget a falu lakossága joggal elvárja, A mezőgazdaság szocialista átszervezésének kérdései nem ismeretlenek az értelmiség körében. Kevés ki vétellel általában beszélnek a termelőszövetkezetekről, viták és beszélgetések során hangoztatják az előrehaladás szükségességét, s legjobbjaik — a falu más haladó erőivel együtt — aktív és céltudatos politikai munkát is végeznek. Egy részük azon- l»n politikailag passzív ma- rad, ha a feladatok megoldása gek feleslegessé is váltak. A tér alakítása kétségtelenül maga után vonja a mezőgazdasági munka könnyebbé válását, a paraszti jövedelem és élet- színvonal emelkedését. Már ez sem lehet közömbös a falun élő értelmiség számára. A parasztság érdeke mellett azon ban másról is szó vám A szocialista mezőgazdasáh létrehozásával tudjuk csak biztosítani a szocialista társadalom teljes felépítését. Mivel a kisparaszti gazdaságok szocialista nagyüzemekké egyesülnek, a kizsákmányolásnak még a lehetősége is megszűnik, nem lesz gazdasági alap, amelyen a kapitalizmus visz- szaállítására törekedhetnének. A fejlett szocialista mezőgazdaság több és olcsóbb termelése a parasztság jobb élete melllett elősegíti az életszínvonal társadalmi méretű emelkedését is. / Értelmiségünknek ezeken túl a termelőszövetkezeti falu nyújtotta lehetőségeket, annak anyagi erejét, szervezettségét és politikai légkörét 1* számításba kell vennie. Igaz, hogy az elmúlt időszakban sokat fejlődött a falu gazdálkodási színvonallá, kultúrája és egészségügye is. De a döntő siker, az alapvető fordulat csak illúzió maradna a szocialista falu nélkül és kisüzemi alapon. A falu kulturális színvonalának emelése és ennek gyorsasága is — ami szinten nem lehet közömbös az értelmiség számára — összefügg a termelőszövetkezeti mozgalom szélesedésével, s fejlődésének üte-„ mével. A szocialista falu nyújtotta lehetőségek fontos feltételei a különböző feladatok jobb megoldásának és az értelmi fiégi hivatás teljesítésének is, F önmyebb letfe és hatékonyabbá válik a pedagó- gusok, ifjúság és felnőtt ele közötti oktató-nevelő munkája, az orvosok egészséges emberekért folytatott harca. Ma a kispareella korlátozza a mezőgazdászok alkotó tevékenységének kibontakozását is, sót mivel az ellenforradalom romboló hatására egy sor termelőszövetkezet feloszlott, egye A TIT Művészeti Szakosztálya és a Képzőművészek Ba- j ranya megyei Munkacsoportja nefc. Munkábavonósuk amel- «közös rendezésében február lett, hogy előre viszi a tér- {15-én nyitotta^ meg Martyn melőszövetkezeti mozgalom, a ‘Ferenc festőművész, munkadolgozó parasztok szocialista í csoport-elnök a Bartók Béla tudatának és politikai meg- «Klubban Nemec József győ zésének fejlődését, más ! gyűjteményes képkiállítását, eredményeket is hoz. Segíti f Nemec József építészmer- vüá gnézeti és politikai fejlő- \ nők, 1950 óta él Pécsett és az désüket közelebb hozza őket ; elmúlt években rendszeresen a párthoz, s ez szintén nem . szerepelt festményeivel a mun- közömbös sem a párt, sem pe- jkacsoport közös kiállításain, dig az értelmiség számára. $Fz első önálló kiállítása. < összesen harmincnyolc olaj- A lehetőség megvan arra, J^g vízfestményt, ceruzarajzot hogy a falun élő értelmiség lavírozott (összemosott) fokozottabban segítse a tér- } tolirajzot állít ki, nagyon szemel oszovetkezeti mozgalom • renesésen válogatva egy gazfejlődését. A kulturális ren~ j dag élet terméséből, mert az a dezvenyek, p, szakmai, politi- , j^ét véglet mely jellemző kiket, a pedagógiai előadások és más programok alkalmasak arraL hogy keretükön belül céltudatosabb tevékenységet fejtsenek ki. A dolgozó parasztokkal kialakult hivatalos és egyéni kapcsolatok mipdiig is fontosak voltak a politikai munka szempontjából, s ma jelentőségük még növekszik is. Ezért most az egyik legfontosabb feladat, hogy a falu értelmisége ezeket a kapcsolatokat jobban használja sói, a termelőszövetkezeti mozgalmat segítő politikai és gazdasági érvek felsorakoztatására, az ingadozók meggyőzésére. TJ ízünk abban, hogy a fa- lun élő értelmiség megérti ég magáévá teszi a párt politikáját, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésének ügyét, s politikád munkával és nyílt kiállással segíti a szocializmus teljes felépítését. i két véglet, mely jellemző [állítására, jól szemlélteti azt a 1 küzdelmet, amelyet a hegyesre fogott ecsettel dolgozó mérnök vív a lágy, folthatású festői- ségre törekvő piktorral. Témáit főleg Pécs és a Mecsek festői részleteiből meríti, de ezek mellett viszontláthatjuk festményein, rajzain az ország más tájait is. így Mát- rafüred, Gyöngyös és környéke inspirálta alkotásra, színes feljegyzésekre a hegyes ceruzával és puha ecsettel alkotó építészfestőt. Jellemző művészetére a „Pécsi tetők” akvarell és olaj változatának szembeállítása az „öreg utca verőfényben” című festményével. Míg az előző téma megoldása technikailag erősen grafikus, vonalas jellegű, addig az „öreg utca verőfényben” festői megoldásával folthatásra épül, jól kihangsúlyozza a kettősséget, Néhány túlzsúfolt vasútvonalról közútra terelik az áruforgalmat mely évtizedek óta kíséri alkotó tevékenységét. Az építészt alkotás közben köti az anyag, kötik a szerkezetek és a formák, a szakma mindenkori kánonjai, míg a festő ecsetje szabadon szárnyalhat; nem kötik az építészethez ha- sdhlóan az anyag törvényei, szerkezeti és formai kánonok és Nemec József esetében ez kettősségre vezet. Melyik igazi énje? Valószínű, hogy a puha, festői megoldásokat kereső festőé, akit a maga törvényei közé szorított négy évtizeden át folytatott mestersége, de — és éppen ez mutatja meg igazi egyéniségét —, ha rést talál a .kánonok, szabályok, törvények között, azonnal előtérbe lép a festő, aki szabadjára engedi a fantázia gyeplőjét. Ez viszont az ecsetet ragadja el. Táj- és városrészletei mellett említésre méltóak kisméretű alakos feljegyzései, amelyek nem kompozíciós, vagy nagy alkotás igényével fellépő alkotások, hanem egy-egy eltűnő pillanat vázlatos feljegyzései. A képkiállitás az első abban a tizenkét egyéni kiállításból álló sorozatban, amelyet a TIT Művészeti Szakosztálya és a Képzőművészek Baranya megyei Munkacsoportja 1959-ben a Bartók Béla Klubban rendez, tetteket kíván. Van pedagógus, aki arra kész, hogy iskolai óráin a nagyüzemből merítse példáit, de arra már nem futja a politikád bátorság, hogy a dolgozó parasztokkal beszélgetve kiálljon a termelőszövetkezet előnyei, gazdasági és politikai jelentősége mellett; Több agromómus és állatorvos egyéni parasztoknak. szóló mondanivalója is szinte kdzá-l melőszövetkezeti gazdálkodási forma keretei és adottságai viszont lehetővé teszik az ag- ronómusok számára a mező- gazdasági termelés magas színvonalú szervezését, a legmodernebb tudományos eredmények alkalmazását; Ezekből is kitűnik: a falu szocialista átalakítása — amellett, hogy az egész parasztság érdeke—, kihatásában túlnőni*“*“"' Újabb körzetekben tiltják meg a 30 kilométeren belüli vasúti teherszállítást Évtizedeik sarán az a gyakorlat alakult ki, hogy Budapesten és a nagyobb, két—hárem pályaudvarral rendelkező vidéki városokban az árut a városon belül is vonaton továbbították. Vonaton szállították a termékeket rövid távra is. Ez a megoldás a fuvaroztatónak kétségtelenül kedvező volt, a MÁV, s az egész népgazdaság azonban ráfizetett. Éppen ezért a múlt évben a közlekedés- és poetaügyi miniszter úgy határozott: 17 körzetben 30 kilométeres távolságon belül tilos vasúton árut szállítaná, s minden helyi forgalmat a vasútról át kell terelni a közútra. A további törekvés, amit még az idén akarnak megoldani, hogy a múlt évi 17 körzet számát 25—30-ra növelik, továbbá néhány túlzsúfolt vasútvonalról az áruforgalmat teljes egészében a,közútra tereljék át. így például a Miskolc—űzd között vezető vasútvonal minden egyes állomásán csak 30 kilométeres távolságán túlra lehet terméket, darabárut feladni vasúti száll íA további elgondolás, hogy 10 kilométeren belül még az iparvágányról iparvágányra történő árutovábbítást is, megtiltják. ,o4 ZOAfyOAct. HiLüisilccL tő.hténete." Ez a cím jutott eszembe, mikor a kezembe került az Orvoskar! KISZ kulturális bizottságának hangversenyműso- ra. És valóban így hatott a szombat délutáni fiatal művészjelöltek hangversenye az egyetem aulájában, hol mint bíráló és mint hallgató is egyaránt résztvettem. Jól tudjuk, hogy a bíráló is a közönséghez tartozik, s mint hallgató, úgy érzem a nyújtott élvezetért köszönetét kell mondanom. — Köszönet a KISZ kulturális bizottságának a helyes kezdeményezésért, köszönet Horváth Mihály, a zeneiskola igazgatójának fáradságot nem ismerő korrepetáló munkájáért és legutoljára, de legelsősorban köszönet a közreműködő ifjú művészeknek, L-ólag szakmai jellegű; AZ a paraszti kereteket, társadal-i ilyenféle politikai bátortalan- munk minden rétege számára ságra, vagy „nem exponálom hoz. Ezért az átszervezés magam" álláspontra legjobb dolgozó parasztjaink maguk cáfolnak rá azzal, hogy a termelőszövetkezeti útra lépnek. E z a helyzet elgondolkodtató. A termelőszövetke- zetet választó dolgozó parasztok lépésének kétséget kizáróan megvan « gazdasági indítéka, hiszen nem mellékes számukra, hogy munkájuk megkörmyül és anyagilag jobban járnak. De ez a dolognak csak az egyik oldala. Más szem pontból viszont döntésük politikai állásfoglalást is kifejez. Mint dolgozó emberek, saját példájukkal, nyíltan és egyértelműen támogatják a párt tér melőszövetkezeti politikáját, a szocializmus gyorsabb ütemű és teljes felépítésére irányuló célkitűzéseket. Ezért erek a co dolgozó parasztok politikailag nélkül magáévá tegye a mező- messzébb jutottak, mint az er- gazdaság szocialista átalakítá- telmiségnek az a része, amely szükségességét. a közömbösség vagy a poh A falusi pártszervezetek job- kai bátortalanság miatt hall- bűn vonják be a munkába a gat. Ennek ma még mines ki- pórokat, az agronómu- lönösebb köve^ezrnénye, sokat és az orvosokat is- Aláz ellentmondás mélyülésé a laml szerveirík és az értelmifolyamatának véghezvitele és — mivel a gazdasági és politikai feltételek megvannak — annak meggyorsítása nemzeti érdek is, és ezen belül az értelmiségnek is legsajátabb ügye. Ez a mai közös ügyünk azt kívánja, hogy a falun dolgozó értelmiség is minél nagyobb számmal álljon csatasorba és küzdjön a szocializmus mielőbbi felépítése érdekében a mezőigazdaság szocialista átalakításáért. A dolgozó parasztok és az egész társadalom boldogulásának céltudatos elősegítése, a haladás bátor és tudatos szolgálata, az értelmiségi élethivatás jelentős tényezője, illetve kell hogy annak jelentős tényezőiévé váljon. Fontos, hogy értelmiségünk megértse és fenntartások jövőben feltétlenül kihat a parasztság és az énteflimség viszonyára. Helytelen lenne a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődését «sak paraszti érdeknek felfogni és az érdektelen kívülálló módján szemlélni. A wwögazd-írig szocialista átség tömegszervezetei: a TIT és a különböző szakmai szervezetek is segítsék politikai tevékenységük kibontakozását. A legújabb párt- és kormányhatározatok, illetve rendelkeEgy újítás a főpróba előtt Már korábban is foglalkoztunk lapunk hasábjain Rasch- ka Emilnek, a Pannónia Sörgyár dolgozójának újításával. Raschka Emil még az ellen- forradalom előtt kidolgozta, hogyan lehet hazai anyagokkal megoldani a 6Örérlelő, illetve tároló tankok és medencék impregnál ását. Ezeknek az impregnálását ugyanis még pillanatnyilag is osztrák vállalat végzi — és jelentős valutakiadást jelent az országnak az újonnan épülő és a felújításra kerülő sörgyári kádak és tankok impregmálása. Irtunk arról, hogy milyen hosszú utat tett meg az újítás addig, amíg üzemi kísérletre végre alkalmasnak találták. Most kedvező fordulat állt be az újítás ügyében. A múlt év decemberében a Kőbányai Sörgyárban és egyidejűleg a Pannónia Sörgyárban végeztek kísérleteket a Raschka Emil által készített impregnáló anyaggal. Két hordót öntöttek ki impregná’ó- a.nyaggal, két hordót pedig ki- s zunk oltok, mint ahogyan egyébként szokásos. A hordókat megtöltötték sörrel és egyet-egyet tároltak az ászok- * pincében 3 Celsius foltos mezesek szervezett keretek között S legben, illetve a hondéfejtőben folyó ismertetése és feldolgo-S 14 fokos melegben. Húsz napi zása érdekében sokat tehet-“ tárolás után ízlelési próbát tartottak, hogy megállapítsák, nem jut-e mellékíz a sörbe az impregnáló anyagból. (Tízen kóstolták meg a hordókban tárolt sört. Nyolcán mellékíz mentesnek ismerték el az impregnáló anyaggal kiöntött hordóiban tárolt sört, ketten éreztek rajta mellékízt. Tehát itt is 8:2 arányban győzött az új impregnálóanyag. Megfelelő eredménnyel végződött a budapesti kísérlet is. Erről tanúskodik a Magyar Országos Söripari Vállalat levele is, amelyben az újítást üzemi kísérletre elfogadták. A levél szövege a következő: „Értesítem, hogy Raschka Emil újítását a laboratóriumi kísérletek alapján üzemi kísérleti kivitelezésre elfogadtam. Az üzemi kísérletezést a Pannónia Sörgyárban kell végrehajtani. Felkérem Igazgató elvtánsat, hogy Raschka Emil részére a kísérletezéshez, illetve a masz- sza előállításához szükséges anyagokat szerezze be és a vállalat laboratóriumában, vállalati fe’űgyelet mellett állíttassa össze az újítóval. A kísérletezéshez a vállalat biztosítson megfelelő munkahelyet, Illetve a kísérletezéshez jelöljön ki vasbeton kádat, vagy vasbeton tankot. A kísérletezésről, illetve annak eredményeiről havonként folyamatosan jelentést kérek. Továbbá a jelentéstől függetlenül a MOSV laboratóriumában is időszakonként ellenőriztetni fogom a kísérletet, illetve annak lefolytatásét; Marjai István osztályvezető“ Tehát határozott utasítás született az üzemi kísérletek megindítására. Remélhetőleg most már nem húzódik az újítás ügye sokáig és hamarosan eldől, alkalmazható-e megfelelően. üzemi méreteikben. Mindenesetre az idő sürget. Mert ismeretes, hogy a következő években új sörgyárak épülnek az országban. Ezért is minél előbb tisztázná kell, hogy alkalmazható-e az újítás. Mert ha az újítás beválik, az iparnak fel kell készülni a megfelelő anyagok gyártására, hogy az új gyárak felszerelésekor már ne kelljen nyugati országból vásárolni a megfelelő impregnálóanyagot. Az újító, Raschka Emil bízik abban, hogy az általa készített impregnáló anyag az üzemi kísérleteken is beválik és újításával sikerül jelentős valutamegtakarítást elérni. akik tanulmányaik mellett sokat áldoznak a művészetekért is. A műsort illetően: valóban ízelítőt kaptunk a zongora mu zsdka legrégibb alkotóitól a ma élő zeneszerzőkig, a számottevő mesterek műveiből, — Scarlatti-tól Kodály Zoltánig. A sikerek mellett azonban szólnom kell a hiányosságokról is. Elsősorban a műsor kiállításait illetően (Hendel, Mozart stb.;.), és ami kimaradt: a konferálás, amely inkább tükör lett volna a hangszer irodalmának fejlődéséről, magának a hangszernek a fejlődéséről, vagy talán megtudhatták volna a hallgatók: mikép lett a régi otthonok bútordarabjából, a clavichord-ból, a mai hangversenytermek mindentudó óriás-zongorája, amely szívesen társul más hangszerekkel is, mint szerény kísérő, vagy ha kell versenyre kel a nagyzenekarokkal is, de amely legsajátosabb életét mégiscsak önmagában éli. — Ezekre is gondoljunk legközelebb. Bálinthy A sza'tma ifjú mestere Néhány hónappal ezelőtt több budapesti KISZ-6zervezet új verseny-mozgalmat kezdeményezett. A benevezett fiatalok bizonyos idő után a megszabott feltételek teljesítésével elnyerik a „Szakma ifjú mestere“ címet. A kővágószőlősi üzemi KlSZ-szervezet is hasonló mozgalmat indított. Az ifjú „mesterjelöltek“ versenye egyéni. Egyik fontos célja, hogy a résztvevők munka közben fejlesszék szakmai képzettségüket. A jelentkezés írásban történik. A versenyzők S7,almájuktól függően vizs gakémt mestermunkát készítenek, amelyet a kijelölt bizottság bírál el, s az alkotójának meg kell védenie. Emellett minden versenyző elméleti vizsgát is tesz. A teljesítményeket félévenként értékelik. A kitüntető jelvénnyel pénzjutalom is jár, kiváló eredmény esetén pedig a fizetés is emelkedik.
