Dunántúli Napló, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-22 / 45. szám

6 NAPLŐ 1959. FEBRUAR A Külföldi hírek ! WASHINGTON Dulles külügyminiszter pén­teken megkapta első egyper­ces sugárkezelését Orvosai szerint a sugárkezelés 3—i hétig tarthat a maximális ke­zelési idő öt perc lesz, ATHÉN Karamanüsz miniszterelnök és Averoff külügyminiszter pénteken este hazaérkezett Londonból. A repülőtérre, ahol körülbelül tízezer főnyi tömeg fogadta a miniszter­elnököt és a külügyminisz­tert, erős rendőri egységeket vezényeltek ki. NEW YORK Az Egyesült Arab Köztár­saság pénteken panaszt emelt az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nál „súlyos agressziós cselek­mény” miatt, amelyet izraeli katonák három nappal ezelőtt követtek el a Sinai félsziget déli részében. OTTAWA Diefenbaker fca.»i«iia.t mi­niszterelnök bejelentette az alsóházban, hogy Kanada haderőit nukleáris fegyverek­kel szerelik fel. E fegyverek atomtöltetű robbanófeje azon­ban az Egyesült Államok haderőinek őrizetében marad. BERLIN A bonni parlament titkos szavazással Helmuth Grol- mann volt tábornokot válasz­totta a parlament katonai megbízottjává. Grolmann ve­zérkari tiszt volt a hitleri had­seregben és a nácik déli had­seregének vezérkari főnöke, PÁRIZS A francia kormány csü­törtöki minisztertanácsán el­határozta „Nagy Algír” meg­teremtését. Tucatnyi kis elő­várost csatolnak a tulajdon­képpeni Algírhoz. A tíz kerü­letre osztott „Nagy Algír” 750 000 lakosú lesz, 300 000 európai és 450 000 muzulmán él majd falai között, KAIRO Tito pénteken Szuezbe ér­kezett. Nasszer elnök fogad­ta a vendéget, akit Kairóba kísért. Pénteken este Tito Nasszer vendége volt Tito a fogadáson hangoztatta, mind­azok az országok, amelyek a béke megőrzésére töreksze­nek, „elhatározták, hogy ki­küszöbölnek mindenféle erő­szak-politikát és a nukleáris fegyverek politikáját a nem­zetközi életből”. Tito szomba­ton kezdte meg hivatalos tár­gyalásait NasszerreL KÖSZÖNJÜK Az Ágoston téri óvoda ve­zetősége és szülői munkakö­zössége köszönetét mond mind­azoknak, akik műsoros dél­utánjának és bababáljának anyagi sikerét támogatásukkal elősegítették. Köszönetét mond Antal Györgynek, a zene gim­názium igazgatójának, a Budai I. Nőtanácsnak a terem díjta­lan átengedéséért, a Kesztyű­szövetkezet igazgatóságának pénzbeit adományáért, a Szík- vízgyámak az ingyen adott szíkvízért és azoknak a szü­lőknek akik munkájukkal és bármilyen közreműködésükkel támogatták az óvoda vállal­kozását. Macmillan Moszkvába érkezett Moszkva. (MTI) Harold Mac­millan, Nagy-Brltannia mi­niszterelnöke Selwyn Lloyd külügyminiszter, továbbá a kíséretükben lévő nagyszámú szakértő . szombaton délután repülőgéppel Moszkvába érke­zett. Az angol miniszterelnök vi­szonozza N. Sz. Hruscsov 1956 tavaszi nagybritannia látoga­tását. Macmillan moszkvai út­ját hatalmas érdeklődés előz­te meg. A világ közvéleménye azt várja a miniszterelnök lá­togatásától, hogy az előmoz­dítja a nemzetközi problémák megoldását, az angol—szovjet kapcsolatok megjamilását. A nagy érdeklődés jele volt, hogy Macmiltant útjára több mint száz külföldi újságíró, főként az angol sajtó, rádió és televízió tudósítója kísérte el. Az angol miniszterelnök és kísérete Moszkva vnukovoi repülőterére érkezett a BOAC angol repülőtársaság négymo­toros Comet típusú lökhajtá- sos repülőgépén. Ez volt az el­ső eset, hogy a vnukovoi re­pülőtéren külföldi lökhajtásos repülőgép szállt le. A repülőteret a Szovjetunió és Nagy-Britannia zászlóival díszítették fel. Már jóval a különrepülőgép megérkezése előtt elfoglalták helyüket a diplomáciai testület vezetői. Nagyszámú szovjet és külföldi újságíró, rádió, film, televízió és fotóriporter gyűlt össze, hogy megörökítse azt a pilla­natot, amikor Nagy-Britannia miniszterelnöke — a két or­szág kapcsolatainak történeté­ben először — Moszkva föld­jére lép. Winston Churchill jaltai látogatása óta ugyanis angol miniszterelnök nem járt a Szovjetunióban. Eljöttek az angol miniszterelnök fogadá­sára a szovjet főváros lakói­nak képviselői is. Két óra 55 perckor jelent meg a repülőtér felett a mi­niszterelnököt és kíséretét szállító különrepülőgép. Ugyan akkor érkeztek a repülőtérre a Szovjetunió Minisztertaná­csának vezetői: N. Sz. Hrus­csov, a Minisztertanács elnö­ke, F. R. Kozlov és A. I. Ml- kójam, a Minisztertanács első elnökhelyettesei, A. N. Koszi- gin, a Minisztertanács elnök- helyettese, A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere. Jelen volt a repülőtéren a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak több más tagja, a kül­ügyminisztérium vezető mun­katársai. A repülőtér három óra előtt néhány perccel ért földet. Kü­lönleges gépkocsi vontatta az angol lökhajtásos gépet a re-mi pülő tér fő épülete elé, ahol | pontban három órakor állt | meg. Felhangzott a fogadási induló, a moszkvai helyőrség felsorakozott díszszázada kö­szöntötte a repülőgépből kilé­pő Macmillan miniszterelnö­köt. Az angol vendégeket el­sőnek Hruscsov, Mikojan, Kozlov, Koszigin, Gromiko, tovbbá Nagy-Britannia moszk­vai nagykövete köszöntötte. Két kisgyermek virágcsokrot nyújtott át Macmillannek és Selwyn Lloydnak. Nagy-Britannia miniszter- elnöke ezután N. Sz. Hruscsov kíséretében ellépett a dísz­század előtt. A zenekar elját­szotta Nagy-Britannia és a Szovjetunió Himnuszát, majd az angol miniszterelnök kö­szöntötte a felsorakozott kato­nákat. Macmillannek ezután be­mutatták a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának fogadására megjelent tagjait, továbbá a diplomáciai testület vezetőit. Macmillan köszöntötte az an­gol kolónia megjelent tagjait é$ Moszkva lakosságának képviselőit. Ezt követően a díszszázad díszmenetben vonult el a meg jelentek előtt, majd N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke kö­szöntötte az angol vendége­ket. Hruscsov elvtárs üdvözlő beszéde Hangsúlyozta, megelégedés­sel fogadta az angol állam­férfiaknak azt az elhatározá­sát, hogy viszontlátogatásna a Szovjetunióba utaznak. Most, hogy Moszkvában üd­vözlöm Önöket, visszaemléke­zem 1956 tavaszán Angliában tett látogatásunkra. Az akkor folytatott hasznos és őszinte tárgyalások az angol állam­férfiakkal — köztük önökkel is — hozzájárultak azoknak a problémáknak tisztázásához, amelyek a szovjet és az angol népet egyaránt érdekelték. Hruscsov kifejezte azt a re­ményét, hogy Macmillan láto­gatása előmozdítja a jobb meg értést a két ország között, s hozzájárul a jobb kapcsolatok kialakításához. Hangsúlyozta: ez a látogatás jó lehetőséget teremt a véleménycserére az időszerű nemzetközi kérdések­ről. Hruscsov rámutatott: ami a szovjet felet illeti, mindig kész arra, hogy határozottan megjavítsa kapcsolatait Nagy- Britanniával és arra is, hogy jó kapcsolatokat teremtsen minden olyan országgal, ame­lyet hasonló szándékok vezé­relnek. A Szovjetunió politi­kájának alapja — mondotta Hruscsov — a különböző tár­sadalmi rendszerű országok békés együttélésének politiká­ja, a béke és a nemzetközi biztonság megvédése és meg­szilárdítása. Ez a politikai irányvonal nem változik meg. Hruscsov beszéde végén hangoztatta: a szovjet kör- mányflérfiak készeik megbeszé­léseket folytatni ezekről a kérdésekről MacmiHatnmel. A szovjet kormány és a szovjet nép egyaránt vendégszeretet­tel, barátdan fogadja hazájá­ban Macmillan miniszterelnö­köt — mondotta befejezésül a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke, Épülő szocializmusunkról (Folytatás az 1. oldalról.) A Hazafias Népfront műkö­désében és szervezetében sok eredménye mellett még látok hibákat. Amit a párthatározat a legértékesebb, legmegbecsül­tebb falusi emberek — pa­rasztok és értelmiségiek, első­sorban tanítók — mozgósítá­sáról, a szövetkezeti munkába való bekapcsolásáról ír, érvé­nyesíteni kell a népfrontban is. Én helyesnek gondolnám, ha a népfront felső vezetésé­ben is erősebb képviseletet kapna a parasztság. Ez sem­mivel sem gyengítené a párt vezető szerepét és hozzájárul­na ahhoz, hogy még jobban elmélyüljön a falusi nép kö­rében a munkás-paraszt szö­vetség. Nem a többpárt-rend­szert, annak bárminő formáját, hanem csakis és kizárólag a népfrontmozgalmat tartom al­kalmasnak, hogy népi demok­ratikus rendszerünkben, szo­cializmust építő országunkban állandó és szilárd tömegbázisa legyen az államvezetésnek. Az országgyűlés a költség« vetést tárgyalja. Betegágyam* ban kaptam meg az erre vo­natkozó iratokat és az ülés* szakra szóló meghívót. Sajná­lom, hogy nem tudtam Buda­pestre utazni, nem enged az állapotom, nem engednek az orvosok. Pedig tudom, hogy most, amikor a parasztság tö­megesen elindult a szövetke­zeti úton, az országgyűlésen scfc szó esik a falu, a paraszt­ság, a mezőgazdaság dolgairól és azokról a nagy feladatok­ról amelyek a szocialista át­alakulás meggyorsulásából az államra nehezednek. Szerettem volna hozzászólni mindezek­hez a kérdésekhez, elmondani a magam véleményét, talán egyben-másban segít«ii tud­tam volna. Azonban a beteg­ségem nem enged. Személyes megjelenésemet ezzel az újság­cikkel szeretném pótolni, amellyel bizalmamat kíván­tam kifejezni a párt- és az államvezetés iránt (A cikk a Magyar Nemzet­ben is megjelent.) Macmillan válasza Macmillan válaszában kö­szönetét mondott a fogadásért, majd hangsúlyozta: eddig csak egy angol miniszterelnök, Sir Winston Churchill tett láto­gatást a Szovjetunióban. A ma­gam részéről folytatni kívá­nom azt, amit az egyik leg­nagyobb éló angol kezdett meg — jelentette ki Macmillan. Macmillan ezután látogatá­sának célját a következőkben, jelölte meg: Először is szeret­né viszonozni N. Sz. Hruscsov 1956-os angKai látogatását. <— Mint mondotta, a látogatást követő események megakadá­lyozták abban, hogy korábban tegyen eleget a szovjet kor­mány meghívásának; A Válogatás második céljá­nak Macmillan aZ* mondotta, hogy szeretné megismerni kö­zelebbről a Szovjetunió népét, iparát, mezőgazdaságát. Meg­említette, mintegy 30 évvel ez­előtt egyszerű turistaként már járt a Szovjetunióban, de ma­gától értetődőnek tartja, hogy az akkori helyzetet nem lehet összehasonlítani a maival. MacmWlan látogatása har­madik célját a következőkép­pen fogalmazta meg: szeretné, ha látogatása hozzájárulna ah­hoz, hogy a szovjet: nép köze­lebbről megismerje az angol életformát, továbbá a legfon­tosabb nemzetközi kérdéseket illető angol álláspontot. Hang­súlyozta: moszkvai látogatása során n*sn óhajt protokolláris tárgyalásokat folytatni előre meghatározott kérdésekről, de reméli, hogy a szovjet kor­mány vezetőivel folytatott be- 1 szélgetései hozzájárulnak az ( álláspontok tisztázásához. t A nagy tapssal fogadott be- ’ széde után M&cnjillan N. Sz. Hruscsov kíséretében gépkocsi­ba szállt és szálláshelyére haj­tatott; Közlemény Egy külföldi hírügynökség afrikai adásában elferdítette szavaink értelmét, amikor kommentálta az interjút, ame­lyet egy mezőgazdasági ter­melőszövetkezet meglátogatá­sa után a prágai rádiónak ad­tunk. Ezért a leghatározottabban kijelentjük, nem hitelesek azok az állítások, amelyek szerint úgy határoztuk meg országunk kül- és gazdasági politikáját, hogy arra utaltunk volna, hogy az kikerülhetet­lenül a népi demokráciákét mintázza. Valójában ezen interjú so­rán hangsúlyoztuk, hogy cso­dáljuk a Csehszlovákiában meglátogatott Szent Jakab mezőgazdasági termelőszövet­kezet ésszerű megszervezését, amely bizonyos tekintetben ösztönözheti a mezőgazdasági termelőszövetkezet megszerve­zését Afrikában; A Guineái Köztársaság kül­politikáját és gazdaságpoliti­káját bőven kifejtik Sekou Touré elnök programbeszédei és azok kellőképpen ismertek. A Guineái Köztársaságnak a Magyar Népköztársaságban tartózkodó kormányküldöttsé­ge nevében: L. Lansaaa Bee- vogui és Fodfba Kelta. Új momaitom a nyugatnémet pontiéban Berlin (MTI). A Newsweek amerikai hetilap egy cikke szerint „Adenauer nyugatné­met kancellár Dulles amerikai külügyminiszterrel folytatott tanácskozásán hajlandónak mutatkozott elismerni az Odera-Neisse határt Német­ország végleges keleti határá­nak azzal a feltétellel, ha a Szovjetunió hozzájárul a né­met újraegyesítés Nyugat által meg­elfogadható formájának valósításához.” Maga Adenauer kancellár a legélesebben cáfolta ezt a jelentést, azonban a CDU— CSU parlamenti csoportja előtt elmondott beszédében el­ismerte, Dulles-szal megálla­podott, hogy egy kelet-nyugati konferencián a megbeszélések tárgya lehet a német határok kérdése is, Rendelet az ellen'orradalom idején feioszlo’t termelö- sz'ivttolel fagjaínaHis a termelőszövsikezelekb öl Lldpetl tagol tallózásain k rendezéséről A Magyar Közlöny február 20-iki száma közli a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány rendeletét, amely intézkedik az ellenforradalom idején feloszlott termelőszövet­kezetek tagjai és a termelő­szövetkezetekből kilépett ta­gok tartozásainak rendezésé­ről. A rendelet többek között kimondja, hogy az 1956. évi október 23-a és az 1957. évi április hó 1-e közötti időben feloszlott termelőszövetkezetek tagjai, valamint a kilépett ter­melőszövetkezeti tagok va­gyon- és mérleghiány miatt fennálló tartozásának behaj­tását fel kell függeszteni, ha mezőgazdasági termelőszövet­kezetbe újból belépnek. Ha a mit termelőszövetkezeti tag • vezetők ém szakemberek át­csoportosítása során került termelőszövetkezetbe, vagyon- és mérleghiány miatt fennálló tartozását törölni kell. A tar­tozást akkor is törölni kell, ha a dolgozó nem lépett be újból mezőgazdasági termelőszövet­kezetbe. A felfüggesztés, ille­tőleg a törlés nem terjed ki a más címen — például a kivitt vagyontárgyakkal kapcsolat­ban — fennálló tartozások be­hajtására. A rendelet a továb­biakban részletesen ismerteti a vagyon- és mérleghiány miatt kivetett tartozások rész­letfizetési kedvezményeit és feltételeit. A tartozások törlé­sét, valamint a részletfizetési kedvezményt az érdekeltek a községi, városi, városi kerületi tanács végrehajtó bizottságá­nál kérhetik; Berlin, a kettészakított város A Szovjetuniónak a berlini leérdés megoldásával kapcsola­tos nagy jelentőségű javaslata óta a sajtó rendszeresen fog­lalkozik a kettészakított város problémájával. A 884 ltom* területű, tehát hazánk fővárosa területénél másfélszer nagyobb Nagy-Ber- lin 55 százaiéiba, azaz 481 km’ az amerikai, brit, illetőleg francia szektorhoz tartozik. A három nyugati hatalom szektorát 1948-ban politikailag kiszakították Berlinből és köz­igazgatásilag Nyugat-Berlin néven egyesítették, a város­rész azonban közigazgatásilag nem tartozik a Német Szövet­ségi Köztársasághoz. Az amerikai szektorban 1 090 000, a brit szektor terü­letén 670 000, a francia szek­torban pedig 470 000 ember lakik; így Nyugat-Berlin összlakossága 2 230 000 fő. A berlini demokratikus szek­tor területe 403 Vem1, lakosai­nak száma 1 180 000 fő. A Nyugat-Berlinbe vezető légi, szárazföldi és vízi útvo­nalak a Német Demokratikus Köztársaság felségterületén haladnak át (térkép: jobb sa­rokban, fent). Nyugat-Berlin idegen testként ékelődik az NDK területébe és ugródesz­kául szolgál a szocialista or­szágok elleni kém- és szabo­tázscselekmények végrehajtá­sára. Ennek megszüntetését célozza a szovjet javaslat, amely szerint Nyugat-Berlin (esetleg az ENSZ ellenőrzése alatt áUó) szabad várossá válna. MEGÁltAPODÁS SZERINTI KÖZLEKEDÉSI ÚTVONALAK NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG és NYU GAT BERLIN között iMLiüirs si M £ r n • * , . . , ,'k'■,; lM0<k«díkos.,*op '■ 'tÍ y ÁjSf'% ' Vagy Banm hőt Ára y A\ BM/n hátára $ lektor hé tér MlíTE kagj/Bert/üi kéru'et nyugati ké/nkojpont J^KIAS) nyugati ‘do>ó Jkomas nyugati rtputöttfr^

Next

/
Thumbnails
Contents