Dunántúli Napló, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-03 / 28. szám

2 NAPLÓ 1959. FEBRUÄR 3. Az SZKP kongresszusának!* Cíd pécsi ^mutatójáról > Sorsok. shakesDeare-1 vélet- rült ielenet után méltán iutal­hétfői ülése (Folytatás az 1. oldalról.) A délelőtti ülés szónokai kö­zött volt Haled Bagdas, a Szí­riái Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának főtitkára. Grisin beszélt arról a lelke­sedésről, amellyel a szovjet nép az SZKP kongresszusát fogadta. Haled Bagdas: Az arab egység- mindenekelőtt harc az Imperializmustól való felszabadulásért lenek, az akarat érzelem és becsület viadalának drámája i a Cid. Légköre, hangulata 5 nyomott, mint a drámáké ál- 1 tálában, s ha bár égboltja a nek állításait, akik rágalmaz-1 spanyolhon sötét égboltja, ni próbálják a szovjet szak- ‘ mégis a francia hazaszeretet szervezeteket, lebecsülik az or- ■ csillagai villannak meg az éj- szág életében betöltött szere-; ben. A Cid, színkeverése bár- püket. A szovjet szakszerveze- í mennyire spanyol, mégiscsak teik részt vesznek a termelési 1 francia nemzeti dráma. Francia tervek kidolgozásában, ellen- \ a frissessége, a fiatalos lendü­*— Azok a nagy eredmények, amelyeket önö/k a következő hét esztendőben elérnek, az egész emberiség győzelmét, a demokrácia és a béke győzel­mét jelentik majd., A népek az Arab-Kelet min­den országában büszkék hű barátjuk, a Szovjetunió ered ményeire — mondotta. Az Egyesült Arab Köztársa­ság szíriai tartományának né­pe több mint 30 éve ismeri a kommunistákat. Nehéz lenne meggyőzni őket róla, hogy a kommunisták a nemzeti egy­ség ellenségei — jelentette ki. Haled Bagdas hangsúlyozta, hogy a szocialista tábor támo­gatása nélkül az arab nép harcát nem koronázta volna siker, az arab országok nem arattak volna győzelmet és nem fejleszthetnék gazdaságu­kat. Az arab egység mindenek­előtt harc az Imperializmus­tól való felszabadulásért — jelentette ki Haled Bagdas. A délelőtti ülés második fe­lében Nyikolaj Podgomij, az SZKP elnökségének póttagja elnökölt. Zija Nurljev, a Baskír Auto­nom Köztársaság területi párt- bizottságának első titkára fel­szólalásában kijelentette, hogy Baskina a jövőben nemcsak az olaj hazája lesz, hanem a fejlett nagyiparé is, A szovjet szakszervezetek, amelyeknek több mint 52 millió tagjuk van — mon- őrzik a munkavédelmet, ren- dotta Grisim — készek meg- delkeznek a társadalombizto- oldani azokat a feladatokat, S1'tási költségvetéssel, amely- amelyeket a hétéves terv nek összege 64 milliárd rubel, tűz a Szovjetunió dolgozói Hozzájárulásuk nélkül egyet­lete, s a francia hazaszeretet űzi vissza az ellenséget is. mazta vastapssal a közönség a szereplők művészi játékát. Az előadás azonban mégsem volt hiba nélküli. A Pécsi Nemzeti Színház akkusztikája sokkal rosszabb, mint bárme­lyik vidéki színházé. Itt nehe­zebb megfelelő hangerővel ját­szani. Talán a megszokás okoz­ta, hogy az előadás kissé halk volt, s általában csak a fősze­replők beszéltek a kívánt hang erővel. így történt, hogy Xi- mena alakja, talán a szöveg­eié, A szovjet szakszervezetek — hamsúlyozta Grisin — az elkö­vetkező időszakban mindenek­előtt azt az országos hazafias mozgalmat fogják segíteni, amelyet a dolgozók indítottak a Szovjetunió hétéves népgaz­daságfejlesztési tervének öt­hat év alatt való teljesítéséért. Grisin a továbbiakban utalt a szakszervezetek által létesí­tett új szervinek, a feltalálók és újítók országos egyesületé­nek fontos szerepére. len munkást vagy alkalmazot­tat sem lehet elbocsátani, a szakszervezeti vezetők felvet­hetik az olyan vállalati veze­tők leváltásának kérdését, akik megszegik a munkaügyi törvé­nyeket. A kongresszus délutáni ülé­sén felszólalt még Vitalij Tyi- tov, a harkovi terület pártbi­A kaposvári Csiky Gergely mondás miatt is kissé halvány, színház nagyon szép, és na- egysíkú volt. gyón nagy feladatot vállalt a Kitűnő alakítást nyújtott Cid betanulásával. A rendező- Ruttkay Ottó Don Fernandez­től és díszlettervezőtől komoly előtanulmányokat igényelt, hogy valósághűen varázsolhas­sák elő a kor hangulatát, s a színészeket is, hogy a sokrétű, nagyon emberi, lendületes és mégis néha fojtott indulaté fi­gurákat életre keltsék. Nemrégiben megállapodás született a Pécsi Nemzeti Szín­A múlt évben az újítók há­rommillió észszerűsítési ja­vaslatot nyújtottak be, ezek- gáirnak első titkára, Sarbi líu zottságiáinak első titkára, Isz-; «uiaai d 5 ház es a Kaposvári Csiky Ger­manista Párt Központi Bízott- : Szí^áz vezetősége között, ságának első titkára, Ivan Ke-TZ mfodkét város közönsSe SÄ'Kevi ffifi mŰS°rt lát’ SZKP tatár területi Wzottsá- \ ^Líntóz képtelen lenne. Nyikolaj Svernyik: Helyreállítottuk a pártélet lenini szabályait nek megvalósítása évente mintegy kilenc milliárd ru­bel megtakarítást jelent. Országunkban — folytatta Viktor Grisin — különös fi­gyelmet fordítanak a munka­védelem megjavítására. A UuiStS; \ “asC Hoosváron Párt első titkára, Ali Jata, a j Marokkói Kommunista Párt = dar’£bal. s most viszonzásul a KeS2»i!S“ a Cid-del jelent­varez, az Argentin Kommu-j A Pécsi Nemzeti Szinház zsúfolásig megtelt... A közön nista Párt Központi Bizottsá­gának főtitkára és Rodney A következő felszólaló Nyi­kolaj Svernyik, az SZKP Köz­ponti Bizottsága elnökségének tagja. Beszélt a Szovjetunió szocia­lista építésének eredményei­ről. Kijelentette, ezek az ered­mények törvényszerűen kö­vetkeznek a szovjet gazdasági életnek és kultúrának az SZKP és lenini központi bi­zottsága irányításával végre­hajtott fejlesztéséből. A XX. kongresszus után — mutatott rá Svernyik — or­szágunkban teljesen helyreál­lítottuk a pártélet lenini sza­bályait, a kollektív vezetést A lenini Központi Bizottság a legszigorúbban megtartja a kollektív vezetés elvét s a fontos és halaszthatatlan kérdéseket az egész néppel együtt megvitatja. A XX. kongresszus — foly­tatta Svernyik — felhívta a a forradalmi — szocialista tör­vényességen huzamosabb időn keresztül, a személyi kultusz vesebb a foglalkozási megbe­tegedés és az üzemi baleset, mint bármelyik kapitalista or­szágban, mondotta, s vissza­negatív következményei foly- utasította az úgynevezett Sza­tén esett sérelmeket. Svernyik ezzel kapcsolatban közölte, hogy visszavették a pártba azokat a kommunistákat, aki­ket a múltban állítólag igen súlyos bűncselekmények miatt zártak ki. *— Főképpen párt-, gazdásá­gi, katonai és más vezető ká­dereket zártak ki alaptalanul a pártból — jelentette ki Sver­nyik. A szocialista törvényes­ség nlegsziegőit — fűzte hozzá Svernyik — a párt előtt ’fele­lősségire vontuk és vonjuk. A délelőtti ülésen felszólalt Pompeio Marquez Venezuela Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottsá­gának tagja, majd a kongresz- szus lelkes üdvözlése közepet­te Szalam Adil, az Iraki Kom­munista Párt képviselője lá­bad Szakszervezetek Nemzet­közi Szövetségének és néhány muniista Párt Országos Bízott-; ságinak első titkára. Ezzel végétért a hétfő dél-! utáni ülés. Kedden, a kong­resszus hetedik napján, a dél­előtti ülés moszkvai idő sze­nek, Kasztilia első királyának szerepében. Dicséret illeti Donna Urraca megszemélyesí­tőjét, Veszély Máriát szép szö­vegmondásáért, gazdag művé­szi játékáért. Don Riego és Don Gomez. tehát Homokay Pál és Szép Zoltán mellett Xiména nevelőnője Elvira, Mi­hályi Vilcsi is helyet kap azok között, akik átélésükkel emel­ték az előadás színvonalát. Bár Don Rodrigo, azaz So- mogyvári Pál kissé merev volt a vajúdó, tétovázó részekben (VI. jelenet monológ), a bátor, megoldására semmitől sem reszkető ifjú sze­repét jól játszotta. Külön dicséret illeti Wege- nast Róbert igen szép dísz­leteit. összegezve: a pécsi közön­ség örült, hogy új darabot, klasszikus drámát láthatott, örült annak a gondosságnak, igyekezetnek, szeretetnek, ahogy a kaposvári színészek felkészültek. W. M. Fogadás a Magyar Sajtó Napja alkalmából Szovjetunióban lényegesen ke- Arismendi, az Uruguayi’Kom­vpsebh a foglalkozási meebe- dí.i i előadást, S egy-egy jól Slke­burasoá szakszervezeti vezető- rint 10.00 órakor kezdődik. A Minisztertanács Tájékoz­tatási Hivatala és a Magyar Újságíróik Országos Szövetsé­gének elnöksége a Magyar Saj­tó Napja alkalmából vasárnap este fogadást adott. A fogadá­son részt vett Szirmai István, az MSZMP Központi Bizott­sága agitációs és propaganda osztályának vezetője, Gyáros László, a Minisztertanács Tá­jékoztatási Hivatalának elnö­ke, Szakasits Árpád, a MU- OSZ elnöke, Siklósi Norbert, a MUOSZ főtitkára, valamint a magyar sajtó vezető munka­társai. Jelen voltak a budapesti diplomáciai képviseletek sajtó­attaséi és a fővárosunkban tartózkodó külföldi sajtótudó­sítóik. Időfárásjelentés Köziem ^nok pártot, hogy teljesein orvosolja pett az emelvényre* Szalam Adil: ' Várható Időjárás kedden estig: ’ kisebb feihőatvonulások, néhány helyen kevés havazás, mérsékelt, a Dunántúlon élénkebb északi, északkeleti szél, az éjszakai lehű­lés kissé erősödik. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 3—minusz 6 fok. < Legmagasabb nappali hőmérsék- állomás áthelyezése miatt február let kedden: 0—plusz 3 fok között. 4-én 7 órától 17 óráig a Megyeri AdzaoJ Kumar Ghos, az Indiai Kommunista Párt küldöttségének Távolabbi kilátások: éjjeli fa- út, Mezöszél utca, Móré Fülöp, vezetője kongresszusi delegátusokkal beszélget. ^gyok, kisebb felhőé tvonuiások, > Istvánfy és Athynal utcákban. A Szénbányászati Földkotró Vál­lalat Pécsszabolcson a György- akna körzetében robbantási mun­kálatokat végez. A robbantás kez­detét 1959. február 10-töl kezdve háromszor 1 percig tartó, befeje­zését pedig egyszeri 1 percig tartó erős szirénahang fogja jelezni. Áramszünet lesz transzformátor­Mépfink hűséges marad bar diaihoz, akik megsegítették a nehéz időkben Irak széles néptömegei már régen felismerték — mondot­ta — mennyire jelentősek a Szovjetunió eredményei nem­zeti függetlenségük erősítése és haladásuk szempontjából: Szalam Adil megállapította, hogy Inaik annak idiején ez im­perialista agresszorok támasz­pontja volt. Egy agresszív pak­tumot is neveztek, el Bagdad-* ról. Mihelyt azonban az iraki forradalom befejeződött, az iraki kormány haladéktalanul diplomáciai kapcsolatokat léte­sített a Szovjetunióval, a Kí­nai Népköztársasággal és a szocialista tábor más országai­val. Az iraki független állam fennállásának első napjaitól kezdve élvezi e barátság áldásait­Az imperialista csapatok partraszállása Jordániában és Libanonban veszélyeztette az Iraki Köztársaságot — foly­tatta Szalam Adil. — Az iraki nép azonban a szocialista tá­bor országainak segítségével megvédte függetlenségét. Népünk hűséges marad ba­rátaihoz, akik megsegítették a nehéz időkben. A kommunista mozgalom el­len való bármely fellépés, akármelyik arab országról van szó, gyengíti az illető or­szág és a többi arab országok nemzeti mozgalmát, ért az arab szolidaritásnak — mon­dotta Szalam Adil: Befejezésül kijelentette: A XXI. kongresszus világszerte módot ad a széles néptömegek­nek, hogy összehasonlítsák a haldokló kapitalizmust és a diadalmaskodó szocializmust. A Szovjetunió hétéves terve a világ békéjének szilárd bizto­sítéka; A délelőtti ülés elnöke be­jelentette; hogy a kongresszus címére üdvözlet érkezett az Olasz Szocialista Párttól. Viktor Grisin: szovjet szakszervezeteknek Ifibb mint 52 mill ifi tagjuk van ; hétfő délutáni ülésen asztasz Mikojan elnökölt, első felszólaló Viktor Grí- , a Szovjet Szakszervezetek Tanácsának elnöke fátodrk napja összpontosul 41ágközvéli«iit;iy figyelme az SZKP XXI. kongresszusá­ra — mondotta felszólalásában Grisin. Ez érthető, hiszen a kongresszuson olyan kérdések­ben döntenek, amelyek a Szov­jetunió, az emberiség és az egész világ további fejlődését érintik. cÁ hizőlh áq elő tt ■— No és milyen katona szeretne len­ni? A göndör, barna, lányképű fiú szen­dén elmosolyodik és szinte suttogva fe­leli: — Hát, ha lehet, jó katona.-.-. Az építők kultúrotthon&ban zajlik ez a párbeszéd a sorozóbizottság élőit. A bizottság három tagja beszélget a le­endő katonával. Amolyan ismerkedés­féle ez. Húsz éves legények ülnek, sű­rűn váltva egymást a bizottság előtti karosszékbe és válaszolnak a kérdések­re. Ki hogyan tud. Nem vizsga ez, a kérdések, sem olyanok, hogy meg kelle­ne tőlük ijedni, de a feleletekből nagy­jából kiderül, hogy ki milyen, mi ér­dekli, milyen a jelleme. — Milyen fontos eseményről olva­sott legutóbb az újságban? — kérdezi például a bizottság egyik tagja. — Az SZKP XXI. kongresszusáról — hangzik a határozott válasz. Persze, nem mindig ilyen határozott. Egy barnaképű legénykétől megkérde­zik: — Mi volt 1956-ban Magyarországon? Néz, a haja bozótja alól, a feje be­süpped a válla közé. Már meg akarják mondani neki, mikor kiböki: — Fáradalom. Aztán kiderül, hogy nem tudja, ki az a Kádár János, újságot nem olvas, könyvet mégkevésbé s az egész civili­zációból csak a tánczene érdekli, an­nak is csak a vadabb változatai. De ilyen csak egy akad az egész dél­előtti „transzport“-ból Azaz mégegy jön, aki kissé szégyen­kezve bevallja, hogy „politikával nem foglalkozik." Kis kércfezősködés után azonban kiderül, hogy tudja, mi a rossz a gyarmatosításban, hogy az ENSZ mi­ért akarta tárgyalni a magyar kérdést, s hogy Hruscsov elvtárs a XXI. kong­resszuson a kommunizmus megvalósítá­sáról beszélt. Négy KISZ-tag is sorrakeriil. Ahogy mondani szokás: „Egy fejjel magasab­bak“ a többinél. Nem a mérce alatt per­sze, hanem tudás és tájékozottság, egy­úttal a jövőt illető határozottság dol­gában. Közben folyik az orvosi vizsgálat is. Izmos legények mind, javarészt a bá­nyavidékről, legtöbbje maga is a bá­nyánál dolgozik. Az orvos egy fekete, jól megtermett legénnyel vitatkozik: — Hajlítsa be a térdét! — Behajlítottam! — Egészen! — Egészen behajlítottam. — Jobban nem megy? Talán valami baj van vele? — Nincs azzal semmi baj. De az orvosnak jó szeme van, nem lehet becsapni. Igaz, a járásán nem lát­szik, de alaposan megvizsgálja. Nem alkalmatlan, de az egészségügyi lapjára rákerül. Csak később derül ki a „szi­mulálás“ oka, amikor a fiú már felöl­tözve ül a karosszékben a bizottság előtt és mikor megkérdik, mi szeretne lenni katonákéknál, ezt mondja: — A repülőkhöz szeretnék.;: Különben ez is jellemző a legtöbb­jükre. Nemcsak azért kívánkoznak re­pülőnek, harckocsizónak, de legalább gépkocsivezetőnek/mert ezek a fegyver nemek a „civilek“ szemében előkelőb­bek. Egyikük így fogalmazta meg: — Katonaidő alatt is akarunk ta­nulni. • Lehet, hogy véletlen, de ha az, ak­kor is jogos következtésekre ad okot. hogy a délelőtti csoportban egyetlen egy sem akad, akinek a bevonulása számot­tevő anyagi vagy egyéb családi gondot okozna. Ezt mindegyiktől megkérdezik, s' csak egy válaszolt 'így: — özvegy édesanyám egyedül ma­rad, ha bevonulok. De kiderül, hogy édesanyja is dolgo­zik, keresetéből megél, nagyobb gondok nélkül, nem is anyagi probléma ez, ha­nem nehéz lesz az édesanyának magá­nyosan, egyetlen fia távollétiig. De hát a madárfióka is csak kiröpül egyszer a fészkéből. Megfontolt válaszok születnek arra a kérdésre is, hogy akarnak-e nősülni a fiatalok. Nem, egyikük sem akar, míg le nem tölti a katonaidejét. Vgyiátszik, ezt már otthon a családi tanácsban, ba­ráti körben alaposan megvitatták, mert a válaszok határozottak. Azt a kis időt kibírjátok, lányok — majd ha megfér- ifasodva hazajön a katonalegény, sor kerül a házasságra is. Manapság is halljuk néha, hogy „a mai fiatalság így, amúgy...“ Tessék csak beülni egy ilyen sorozásra, mindjárt ki­derül, hogy nem úgy van az. Egészsé­ges, jól fejlett fiatalság ez, nemcsak testben, de szellemileg is, „Tauglich“ mindenképpen. Még akkor is, ha itt-ott néhány szem konkoly van közte. Ezek a „konkolyszemek“ majd a katonai szolgálat alatt fennakadnak a rostán. Ezekből kerülnek majd ki a fogdák gyakori lakói. Ámbár sok példa van arra, hogy a legmegrögzöttebb „vagány“ is megnevelődik a becsületes, köteles­ségtudó katonák közösségében és mire leszerel, rá sem lehet ismerni. Két év az egész. Nem sok idő, de ez a rövid időszak nagyon fontos minden ember életében. Jó látni, hogy a mai fiatalok komolyan készülnek rá és ha nincs is mindegyiknek határozott kí­vánsága, hogy milyen fegyvernemhez kerüljön, annyi biztos, hogy a legtöb­ben jó katonák akarnak lenni. M. F,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents