Dunántúli Napló, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-16 / 13. szám

2 NAPLÓ 1950. JANUAR 1«. Szerkesztői ÜZENETEK! K. I., PÉCS; uÖnhibámon kí­vül üzemi baleset ért, 20 napon túl gyógyultam„ Van-e olyan rendelet, mely előírja, hogy amennyiben az üzem hibájából történt a baleset, a táppénz és a fizetésem közti különbözetet kö­teles a* ü/em megtéríteniT" kérdi levelében. A kereset és táppénz közti kü­lönbözet megtérítésére vonatko­zóan speciális törvények nincse­nek. A kártérítés az általános polgári és büntető eljárási sza­bályok és rendelkezések szerint történik. Ügyében a bírósághoz kell fordulnia. Mindenekelőtt a bűnösség kérdését kell vizsgáim s ettől függően történik az álta­lános szabályoknak megfelelően a kártérítés. Üzemi balesetről a munkavédel­mi megbízott köteles jegyzőköny­vet felvenni. A három napon túl gyógyuló balesetekről felettes szerveinek kell, hogy az üzem Jelentse az esetet. „VERS” Jeligére közöljük, hogy versek elbírálásával, útmutatással a „Jelenkor" irodalmi folyóirat szerkesztő bizottsága foglalkozik. Fogadó napjuk minden héten kedden, pénteken délután 0—* óráig a Széchenyi tér lé. szám alatt van. SZ. SÁNDOR. PÉCS: ,.l. Meg- jetent-e már az ú) rendelet, mely e lakásokkal való üzérkedés megszüntetését célozza? 2. Köte­les vagyok-e •— mint házigazda — túrni szabadon Járó baromfiakat és az udvaron a disznóólát ser- tésselT” *“ érdeklődik. 1. Tudomásunk szerint még nem Jelent meg a kérdezett ren­delet. 2. Mint Házigazda nem köteles tűrni a disznóólát és a szabadon járó baromfiakat az udvar bár­mely részén. A kerületi tanács pontosan megmondja, hogy az On házának udvarán lehet-e egy­általán állatot tartani vagy sem. Ettől függően lehet az állattar­tás mértékét szabályozni. Ha a városi szabályrendelet nem enge­délyezi az állattartást, akkor egyáltalán nem lehet állatot tar­tani, mert ez szabálysértést ké­pez, ha engedélyezi, akkor pedig ott kell elhelyezni; ahol azoknak a helyét megjelöli. Az okozott kárt pedig a kárt okozó személy köteles megtéríteni, illetőleg an­nak törvényes képviselője. I* I., PÉCS; Kérdésére válaszol­va kötöliük, hogy az 1912. évi '• TV. törvény IS. f-a fi) bekezdése • szerint: V.A házasságot komoly és j alaoos ok esetén bármelyik há- ; zastárs kérelmére “ az erre meg- ; szabott ntőkészltő eljárás és per j lefolytatása után “ fel kell bon- ; tani." Tehát a házasság felbontásához (váláshoz) nem szükséges a kü- lönlakás, illetőleg annak bizo­nyos időtartama. A házasságot a bíróság komoly és alapos ok ese­tében bontja fel. A házassági bontóper megindítását az illeté­kes bíróságtól kell kérni, jelen esetben a pécsi bíróságtól. A la­kás odaítélése felől szintén a bf- rősdg határoz a házasság felbon­tását kimondó ítéletében, azonban eH is kérni kell a bíróság előtt. Az illetékek fizetésére a bon- tónerrel kapcsolatban a kőril,- mények részletes Ismerete hiá­nyában nem tudunk nyilatkozni. T.rre bármikor pontos felnilágo- sítdst kaphat bármelyik bíróság­nál. A. S-N*. PÉCS! GyemeHtartS- *t ügyben az illetékes járási bí- rósáahoz kell fordulnia. Csak bírósági úton követelheti a tar­tásán megállapítását, kifizetését. Adott esetben valószínű meg is kapja. Mikojan elvfárs az ENSZ központjában A francia nemzetgyűlés ülése New York (MTI). Nyugati hit-ügynökségek jelentették, hogy A. I. Mikojan, a Szov­jetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese csütörtö­kön délelőtt megérkezett az ENSZ központjának épületébe,] ahol megbeszélést folytatott] Hammarskjöld főtitkárral. Mikojant az ENSZ-palota ] bejáratánál a világszervezet ] helyettes protokoll-főnöke fo-j gadta. A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának jelentése Moszkva (TASZSZ). A Szov­jetunió Minisztertanácsának Központi Statisztikai Hivatala csütörtökön jelentést adott ki az 1958. évi népgazdasági terv teljesítéséről. A jelentés sze­rint az ipar teljes termelése 1958-ban 9 százalékkal növeke­dett, s növekedést mutat a népgazdaság többi ága is. Mind a 15 szövetségi köztár­saság határidő előtt teljesítet­te ipari termelési tervét. JCiilfMdxM JELENTIK BF.RI.1N A' Német Desnoknatükus Köztársaságban az Alfred Holz Verlag kiadta Petőfi .lábos vitézét Martin Remané jól sikerült fordításában. A szép kiállítású kötetet Kas« János rajzai díszítik. PÁRIZS A francia kormány csütör­tökön bejelentette, hogy elis­meri a Guineái Köztársaságot, amely a szeptemberi népsza­vazáskor úgy döntött, hogy a függetlenséget választja. Párizs (MTI). Csütörtö­kön háromnapos rendkívüli ülésszakra összeült a francia parlament két háza. A Debré- kormány ez alkalommal mu­tatkozott be a nemzetgyűlés­ben. Az első miniszter kor­mánynyilatkozata programvi­tára adott lehetőséget, a sze­nátus viszont vita nélkül hall­gatta meg az első miniszter Soustelle által felolvasott nyi­latkozatát. De Gaulle tábornok köztár­sasági elnök üzenet intézett a parlamenthez. Üzenetében a következő kérdéseik rendezését jelölte meg. Sürgető feladat­ként az algériai kérdés rende­zése, a francia közösség kiala­kítása, Franciaország helyzete a szövétségeken belül és sze­repe a nemzetközi életben, a honvédelem korszerűsítése, a gazdasági kérdéseik, a szociá­lis, kulturális és tudományos fejlődés kérdései. Nagy érdeklődés előzte meg Michel Debré programadó ex­pozéját. Debré beszédéneik Al­gériára vonatkozó szakaszában igyekezett bizonygatni Fran­ciaország uralmának létjogo­sultságát. A béke kérdéséről szólva : MOSZKVA A Szovjetunióban ma meg­kezdődött az országos nép­számlálás. Több lap, köztük a Pravda és az Izvesztyija ve­zércikkben. foglalkozik ezzel az eseménnyel; CHICAGO T. Keith Glonnan. az ameri­kai űrhajózási hivatal vehető­je szerdán kijelentette, szíve­sen látná, ha más országaikkal, „például Oroszországgal“ Londoni kőd“ Anglia nagy területein Tovább tart a szeszélyes időjárás Nyílba t-Európában Angliában a napok óta vál­takozó havazások és áradások­hoz, amelyek máris súlyos fennakadásokat okoztak a köz­lekedésben, most az ország nagy területeit borító igazi londoni köd“ is járult, amely együtt bocsátana fel Amerika ”he!yen)kÄlt olyan BŰrfl volti mnetiMWiuirite hnlriaL-ot ... ... ’ mesterséges holdakat. HAGA Donald A. Quarles ameri­kai hadügyminiszterhelyettes kijelentette, hogy a .NATO programja szerint a nyugat­európai államok irányítható lövedékeket fognak gyártani. BEIRUT A libanoni kormány szerdán úgy döntött, hogy elismeri az Algériai Köztársaság ideigle­nes kormányát. Mint a Reuter jelenti, a kormány döntése ellentmond a parlamenti kül­ügyi bizottság előzetes hatá­rozatának, amely nem java­solta az ideiglenes algériai kormány azonnali elismerését. hogy az ember kinyújtott ke­zét sem láthatta. — London, Manchester, Liverpool, Glas­gow és több más város repülő­terén megbénult a forgalom, a vonatok órás késéssel közle­kedtek és a gépkocsiforgalom csaknem teljesen szünetelt. A London közelében lévő Sutton jégpáncélborítóttá főutcáján a sűrű ködben mintegy húsz egymás mögött haladó gépko­csi ütközött össze. Hasonló tö­megkarambolok voltak más városokban is. Manchester köz pontjában a közlekedési rend­őrök köd-álarcot öltöttek. Dániában tovább tart a ha­vazás és súlyos fennakadások varrnak a közlekedésben. Jüt­landban és Bornholm szigeten a hó több kis községet elvá­gott a külvilágtól, * Belgium keleti részében to­vábbra is jégpáncél borítja az utakat és akadályozza a köz­lekedést. Az ország nyugati felében ezzel szemben megin­dult az olvadás. Attól tarta­nak, hogy a gyors olvadás ko­moly áradásoíkat okozhat, mi­vel a folyók szintje már most is magas. * Ausztriában ugyan tart még a hideg idő, de a hegyvidéke­ken komoly a lavina-veszély, mert a havazás folytatódik. emlékeztetett De Gaulle tábor­noknak októberi sajtókonfe­renciáján tett ajánlatára. Ajánlata ma is érvényes — jelentette ki Debré, más aján­latot sohasem tettek és nem is tehetnek. Debré a francia külpolitika célkitűzéseiről szólva bíráló szavakkal illette az atlanti szolidaritás hiányosságait. Ki­jelentette: „Nem lehet szolida­ritás a nyugati országok kö­zött, ha ez csak bizonyos pillanatokban érvényes. Ugyanakkor burkolt szemre­hányást tett az atlanti szövet­ségesek felé, kijelentve: „nem lehetünk szövetségesek Euró­pában bizonyos veszély ellené­ben, s egyidejűleg megosztot­tak a Földközi-tenger térsé­gében, szemközt ugyanazzal a veszéllyel.” Az európai közös piac és a szabadkereskedelmi övezet al­ternatívájáról szólva Debré hangoztatta, hogy kormánya nem utasítja el a szabad kül­kereskedelem kiterjedtebb övezete megalkotásának elgon­dolását, majd foglalkozott a francia gazdasági és pénzügyi helyzettel Is. Hangoztatta a gazdasági és a pénzügy meg­újhodás, valamint az áldozat- vállalás szükségességét. Debré kormánynyilatkozata után megkezdődött a vita, amely csütörtökön a késő esti óráikig folyt. Pénteken délelőtt folytatják a vitát. Az azt le­záró szavazásra előreláthatólag péntek délután kerül sor. Kovács Antal emlékezete Most van tizenhárom esz­tendeje annak, hogy Ko­vács Antal pécsi nyomdász, akit a nyilasok elhurcoltak, a deport áci óban meghalt. Kovács Antal a nyomda- technika, a betű, az igaz­ság szerelmese volt. A fel- szabadulás előtt, évek hosz- szú során át az egykori „Pécsi Napló“ betűszedője és tördelöje. Becsületes, harcos, szókimondó nyom­daipari munkás, aki életét a munkásmozgalomnak szentelte. Nem volt Pécsett olyan munkásmozgalmi megmozdulás, amelyből te­vékenyen ne vette volna Id részét. 1944-ig, a nyilas pribékek által történt elhurcolásáig, tagja, több iztoen vezető funkcionáriusa, végül pedig elnöke volt a nyomdász szakszervezetnék. Ezért deportációban történt ha­lálának egy éves évforduló­ján, 1946 január első felé­ben a Nyomda és Papír­ipari Dolgozók Szakszerve­zetének pécsi alapszerveze­te, a pécsi nyomdaipari dol­gozók kegyelettel áldoztak emlékének és leleplezték arcképét; Halálának tizenharmadik évfordulója alkalmából a pécsi nyomdaipari dolgozók, régi harcostársai, valamint a sajtó munkatársai szere­tettel áldoznak Kovács An­tal emlékének. T. J. Tanácskozás a Nemzeti Bankban az ipar és a kereskedelem hitelügyi kérdéseiről A Magyar Nemzeti Bank területi irodáinak és fiókjai­nak részlegvezetői kétnapos tanácskozáson vitatják meg az ipar és a kereskedelem gaz­dálkodásának kérdéseit. Az értekezlet első napján, csü­törtökön Markovics Lászlóné, a bank ipari és kereskedelmi igazgatóságának vezetője vá­zolta az elmúlt év eredmé­nyeit és a további feladatokat, majd közlekedési eszközeink gazdaságos kihasználásáról szólt az előadó. Befejezésül az 1959-es ter­vekről és az ezekkel kapcsola­tos pénzügyi feladatokról szó­lott, majd a beszámolót széles­körű vita követte. Miért gyenge a hö»önségs%erve%és? Nagyon sok pécsi üzemben [feltehetnénk a kérdést, miért nem kielégítő a közönségszer­vezés. Vajon az emberek nem ...................................................................................................................................... WA r, miatt semmit sem tudott le­nyelni. Vállának fájdalma sem múlt el. A nehéz géppisztoly A lazaret állományát min den reggel végig hőmérőzték m Lipsy is elunta az egyhangú gyaloglás látványát, felváltva vezényelt futást és feküdjöt. Zoli már alig bírta emelgetni a lábát, egy-egy elvágóddá után, úgy érezte, hogy nem bír többet felkelni. Az újabb kö­nyörtelen parancsszóra aztán mégis keservesen feltápászko- dott, kimerültén támolygott tovább. Lépőéinek ütemére a súly hot előre, hol hátra him­bálózott s minden kilengésnél újabb mély barázdát fűrészelt a lesoványodott vállba. — Azért is kibírom! Nem fog örülni ez az átkozott, hogy kikészített! — gondolt rá ere­jének utolsó maradványával. Engelmescn rótta tovább a köröket, bár öntudata egyre jobban kezdte elhagyni. Ami­kor az őrmester végre á mois-t (hozzám) vezényelt, alig tudott már egyenesen megáll­ni. A forróságtól elhomályo­sult tekintete, szeme előtt vö­rös-fekete tűzijáték sziporká­zott. — Megtanultad a rendet, te disznó? — érdeklődött figyel­mesen sergent Lipsy. Zoli nem felelt; lehet ilyen kérdésre válaszolni? Abban a pillanatban már érezte az al­tiszt csontos öklének csapá­sát. — Kérdeztelek, pimasz! — mütotta. szíja újra meg újra feltörte az nyabb volt, az máris szedhette alig hegedő sebeket, sós iz- a sátorfáját, s az ágyát amúgy zadsága is ráfolyt a véres ba- melegében máris átvette a kö- rázdákra. vetkező beteg. Ez volt a leg­. Amikor a következő reggel fontosabb felülvizsgálási eljá­Igen. tisztelgett enge- kellett kelni, összecswklott rás, ennek alapján tették ki delmesen Zoli. Tudta, hogy itt az ^ Becsukott muszáj uralkodnia magan, giemmei kapaszkodott meg Ä2*LS, 5.-gitenek. mert ha csak egy görbe tekin­tetet is vet őrjöngő parancsno­kára, az nyomorékká veri. Meséltek ilyen eseteket már Lípsyről, de másokról is. Pa­naszra menni? Ugyan kérem, a légióban az első dolog a fe­gyelem; mindenki az őrmes­ternek adna igazat. A szállásteremben, amely 24 újoncnak adott szállást, durva katonanevetés fogadta: — Comment ca va, mon­sieur Répétez?*• (Hogyan van, Ismételje úr?) — csúfolódtak. Egyedül Gabi sietett oda hozzá. Zoli sziszegve húzta le zubbonyát A többiek is elné­multak, amikor a csontig mé­lyeit vérző sebeket látták. Gabi egy tiszta kapcáját mártotta vízbe, azt terítette barátjának megkinzott villái­ra. A hűs víz maró kénsav­ként égetett, minden érintésre vadul sajgóit a fiú egész tes­te. — Ne feküdj hagyatt! Meg­látod Zolikám, reggelre már jobban lesz! — vigasztalta Ga­bi, de a többiek hitetlenkedő fejrázással állták körül. Nem lett bizony másnapra sem jobban, alig tudott enge­delmeskedni a hajnali ébresz­tőnek. Aznap a gyakorlatokat tóm- pa kábulatban végezte el. Erő­sem szédelgelt, hányingere pokrócában. — Mozgás lajhárok! — sür­gette a türelmetlen parancs­nok. N — Azt hiszem, rosszul va­gyok, — mentegetőzött gyenge hangon a fiú. — Kényeskedsz? Majd ha felfordulsz, akkor elhiszem az ilyen dajkameséket! Anxig tudsz mozogni, addig nincs lustálkodás! Erijének végső megfeszíté­sével állt be a sorba, de ami­kor a lépcsőn lefelé mentek, újra elomlott. Nem érezte az ülődés fájdalmát, szinte jól­eső érzéssel nyúlt el: nem beli tovább menni! Hosszú, fehér teremben tért újra magához. A szomszéd vaságyról átszólt hozzá egy bekötött fejű ember: — Jobban vagy már? — Jobban, — felelte meg­könnyebbülten Zoli. — Már itt fekillni is jobb, mint ott kint menetelni! — Ne hidd, hogy sokáig hagynak itt majd pihenni! Két—három nap múlva te is röpülsz innen/ Zoli kétkedve csóválta a te­lét. pedig be’cntársának szava Igaz volt. A 6 heveny napsrú- rása és ésonthártyagyulladása tényleg nem okozott sok gon­dot a légió orvosainak* Zoli szűrét is két nap múlva Hja, a légióban olcsó cikk az emberi élet! Egyáltalán nem érezte még jól magát, de a parancsnak engedelmeskedni kellett. Még hosszú napokig kábult fejjé lézengett, egyedül az alvást találta elviselhetőnek. A figyelmes parancsnokok azonban arról is gondoskod­tak, hogy nehogy nagyon el­lustuljon a legénység a hosz- szú, 6—7 órás alvással. A ki­képzési idő utolsó szakaszá­ban egyre gyakoribbak lettek az éjszakai riadók is. — A helyőrségi szolgálatban soha nem lehet tudni, mikor támadnak azok az algériai ha­ramiák, — indokolták. Algériai haramiák! Ez volt az a mumus, amellyel az egész kiképzés során rémítgették őket. Gyakran tartottak tájé­koztató előadásokat is erről a témáról. — Munkakerülő lázadók bandákba verődve zavarják a közbiztonságot. Megtámadják a békés falvakat és felégetik Ha francia katona jut a ke­zükbe, úgy elbánnak vele, hogy a pokolban sem külön­bül. Ilyen gyűl evisz bandák­nak nem lehet sokat magya­rázni. ereket gf".k oolyóvcl Ia­het rendre tanítani, — oktat ták a légiósokat. (Folytatjuk) akarnak olcsóbban moziba vagy színházba Járni? Hiszen mindkét helyen telt ház van általában, és nem egyszer ott látni a nézőtéren azokat is, akik nem igényeltek jegyet a közönségszervezőtől. — Bizony nálunk is rosszul megy a közönségszervezés — — Tessék nekem elhinni, hogy minden a közönségszer­vező leleményességétől függ — mondta a vállalat kultúrfele- lőse. — A miénk mindig tá­jékoztat bennünket minden eseményről, előadásról. Nem mondom, nálunk összefognak a tömegszervezeték és ók is Tiborné, a kesztyűgyár kultúr- _ „Kulturális rendezvényeket felelőse. A szervezők társadalma létrehozó szerveink, a színház, munkában végzik azt, amit MOKÉP és Filharmónia a kö- végeznek. Ez sokszor csak any- zönségszervezés üzemekre ala­nyit jelent, hogy jegyet hoz- pozásával biztosítsák a reál­nak egy mozielőadásra, de né- dezvényék munkás-közönségét, ha még ennyit sem. Pedig a Ehhez a szakszervezet és a színházba 15 százalékkal öl- többi tömegszervezet színvona- csóbban kapnák a jegyet, és las propagandával és a szer- ingyenjegyet kap a közönség- vezési feladatokmegoldásával szervező is. Arról panaszkod- adjon segítségei^ — olvassuk nak, hogy nem ér rá sorba az MSZMP Baranya megyei állni jegyért egyik sem, pedig a jegyelővételi irodában, ahol még szombaton is adnak je­gyet közületeknek, ritkán kell sorbaállniok. Több műszakban dolgoznak az emberek, s a mű­szakok miatt nehéz több em­ber idejét összehangolni, így például bérletet venni. Hivatkoznak erre olyan üze­mekben is, ahol nincs több műszak, ahol csak egyszerűen nem törődnek ezzel a kérdés­sel. Pedig törődni, alaposabban törődni kellene vele. Ha kevés is, de mégis van a városban olyan üzem, ahol szintén több műszakban dol­goznak az emberek, mégis azt mondják, hogy csak minden olyan jól menne, mint a kö­zönségszervezés. A Tejipari Vállalatnál nem dolgoznak so­kan, mégis akad munkája Pintér Zoltánnénak, a közön­ségszervezőnek. Eleinte volt ugyan nehézség a moziijegy- ?yel, de színházba akkor ls_ ends zenesen jártak. Miért rossz a közönségszer­vezés más üzemeidben? Bizottsága művelődésügyi programjában. Hogy mennyire így kell len­nie, ezt a gyakorlat igazolja. Kétségtelen, nagyon jelentős a közönségszervező személye, lelkesedése, leleményessége, de ez nem minden. Éppen úgv mint a tejüzemben, a város valamennyi üzemében segíte­niük kell a tömegszervezetek­nek. Segíteni kell színvonalas propagandával, mert nem ki­sebb a tét, mint a munkásság kulturális színvonalának eme­lése. Nem elég csak például azt mondani, hogy „játszanak egy jó darabot a színházban, vala­mi Anna Frank naplóját", ha­nem tájékoztasson is a közön­ségszervező arról, hogy hol élt és ki volt Anna Frank, hogy miért kell minél több ember­nek megnézni. Nem könnyű feladat embe­rekkel fog'alkozni, nem köny- nyű szervezni. Jegyeket szerez­ni, agitálni, de ha valaki szív­ből teszi, amit tesz ha azt ér­zi is, (unit mond, már epredül megoldotta a probléma felét. Wcenti Márti

Next

/
Thumbnails
Contents