Dunántúli Napló, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-11 / 9. szám

»59. JANUAR 11. NAPLÓ így látják a diákok A Sopiana Gépgyár új készítményei A tanulásról, a művelődési, szórakozási lehetőségekről kérdeztünk meg diákokat. Mondják el ők maguk, miként látják az iskolán belüli és az iskolán kívüli őket érintő kér­déseket. Szórakozási lehetőség? A fiúk komolyan veszik a tanulást Szirmai Imrét, a Nagy La­jos Gimnázium III b osztályá­nak tanulóját az osztály fe­gyelméről kérdeztük meg. — Most, a félév közeledté­vel lényegesen nagyobb az osztályban a fegyelem. Ez ért­hető. hiszen nem mindegy, mi­lyen lesz a ffÚHeví bizonyít­vány. Úgy lát a fiúk komo­lyan veszik 'frjáfmlást. Sokszor j4-JjorJui ' ugyan meg orakotbev. '■ beszélgetés, suttogás. kiiébbS diákcsinyck. Ezt azonban ujycleszünk meg­szüntetni, hisfájlt 'a saját ér­dekünk, hogy egymást ne za­varjuk a tanulásban. Az osz­tályban a kultúr-, a sport-, a fegyelmi és a tanulmányi fele­lősből álló osztalyvezetöség működik. A rendetlenke dokkéi ez az osztály vezetőség foglal­kozik. megbírálja őket, mert a rendetlenkedők lerontják az osztály átlagot. S ez sem kö­zömbös a többiek számára. tározott, erkölcsi-politikai ne­velési céljai varrnak. Dörö- mözy Judit, a Janus Pammo- nimius Gimnázium III/e. osztá­lyának tanulója így beszél er­ről: A tanítás utáni lehetőségek- . ,.i Bányáé Brigitta, a Leőwey Klára Gimnázium IVé osz­ló' yának tanulója nyilatkozik: — Azt hiszem, hogy nem túlzók, ha azt mondom: mind művelődési, mind szórakozási igényeinket tanítás után itt c: iskolában megtaláljuk. Csak néhányat mondok: van mate­matikai, fizikai, kémiai, bioió- gHi szakköre az iskolának, tehát tág lehetőség kínálkozik mindenki szamára, hogy ér­deklődési körének legjobban megfelelő ágban tovább ké­pezze magát. Akik az irodal­mat kedvelik, azok az irodalmi szakkörben fejthetik ki tevé­kenységüket. Én ennek a szak körnek a titkára vagyok. Szá­mos irodalmi kérdést vitatunk meg, többek között a Kortárs egyes cikkeit is. Nagy kedv­vel végzik iskolánkban most a tanácsköztársasággal kap­csolatos munkásmozgalmi anyagok gyűjtését is. — Szórakozási lehetőség? — Bőven van. Az iskola külön­böző sportköreiben való rész- tíétel melleit lehetőség nyílik a rendszeres moziba és szín­házba járásra is. Az iskolában hetente háromszor filmet ve­títenek. a színházban diákelő­adásokat látogathatunk. A verskedvelők a. havonta meg­rendezett sza való-esté ke n szó­rakozhatnak. A színjátszást kedvelők is dolgozhatnak. Je­leg a farsangi előadásra tanu­lunk. A Revizor című színda­rabból egy részletet, valamint foglalkozunk a. Bánk Bán cí­mű színdarabbal is. Egyet azonban még hadd említsek: jó lenne, ha a gim­názium egy korcsolyapályát is létesítene. Erre is van lehető­ség ,.házon belül“;a Most, az új év kezdetén az osztály fogadalmat tett, hogy javítja a fegyelmet s szigorú­an elítéli a rendetlenkedőket. Ennek van is foganatja. Sokat segít majd a fegyelem további megszilárdításában, hogy a niísodik félévben az osztály mintegy 10 KISZ-éagot vesz fel, olyanokat, akik méltók er­re a tagságra. Nekünk, K1SZ- tagoknak elsősorban kell pél­dát mutatnunk. Izgalmasabbak az osztályfőnöki órák Ebben az iskolai évben az osztályfőnöki órák leimiatiku- ssatabafc, mint a múltban. Ha­— Hetente egyszer egy óra az úgynevezett osztályfőnöki óra. Ezek az órák érdekesek, sokat tanulunk. Az osztályfő­nöki óra nem új dolog, volt az elmúlt években is. De a mos­taniak valahogy izgalmasab­bak, mert olyan kérdéseket beszélünk meg. amelyek a mi életünkkel vannak összefüg­gésben. Volt már szó a szocia­lista és á kapitalista országok­ról, vitattunk meg újságcikket is. Mozgalmi dalokat is tanu­lunk. Az osztályfőnöki órákon most a soronkövetkező felada­tokat is megbeszéljük. Leg­utóbb például a félévi vizsgák­ra való készülődésről beszél­gettünk. De nemcsak beszél­getünk, hanem konkrét segít­séget is kaptunk. Nemrég meg szerveztük a tanulópárokat úgy, hogy egy gyengébb tanuló mellé egy jobb tanuló kerül­jön, ez alapján az ülésrendet is átszerveztük. Ez bizonyára sokat segít a diáknak egyé­nileg is, de a kollektívának is. — Melyik osztályfőnöki óra tetszett legjobban? Melyik is? Talán az, amikor a boldogság­ról beszéltünk. Ki a boldog ember? — valahogy ez volt a vita tárgya. — Az volt a végső megállaz pítás. hogy boldog embernek mondhatjuk azt, aki munká­ját jól végzi, szereti a becsü­letes embereket, s erényei miatt élvezi embertársai meg­becsülését? Ami minden diák­nak kedvtelése A politechnikai oktatás be­vezetése lényeges előrehaladást jelent iskolapolitikánkban, — | ez a szakemberek véleménye. S mit szól hozzá a diák? Fa- , zekas Alajos, a Széchenyi ♦ Gimnázium II/c osztályának •árulója így látja: — Szinte nincs is az osztá- • ’yunkban olyan diák, aki ne: ogadta volna tetszéssel a gya- j korlati órák. a politechnikai f képzés bevezetését. Nemcsak ♦ azért, mert ezeken az órákon f lehet fúrni-faragni, ami min- ? den diáknak kedvtelése, ha- ] nem sok. az élet számára hasz- \ nos dolgot tanulunk meg. A mi osztályunk az év elején aj kőművesmesterség abc-jét ta­nulta, a legutóbbi három órán : pedig a faiparral fogialkoz-: tunk. Jónéhány osztálytársam van, akik a politechnikai őrá- j kon szerették meg a kőműves ; Az MD—200 nagyüzemi húsdaráló prototípusát a húsipari gépek ki­állítására készítik. Ebben az évben még ötvenet gyártanak belőle nagyrészt külföldi megrendelésre. mesterséget és elhatározták: kőművesek lesznek. Aztán hasznosítjuk tudásunkat az is­kolán belül is. Megjavítottuk a kerítést, a folyosókon a lyukakat betonnal beöntöt- tük. »I Négy kérdésiről, négy diák mondta el a véleményét. Nem tettünk hozzá, nem vettünk el, nem szépítettünk semmit. Nincs semmi okunk kételked­ni szavuk őszinteségében. Ha pedig így van, akkor azt mondhatjuk: a néhány kivé­teltől eltekintve nem is olyan rosszak ezek a mai fiatalok. Tudnak helyesen gandoülkodrai, cselekedni. Csak jól kell őket neveim , n Cimy Ferenc A Szovjetunió és Lengyelország számára szériában készül ez a 20fl literes vákuumos húskeverőgép, amelyből az elmúlt évben ötvenet. az idén százhúszat gyártanak exportra. A helyiipari vállalatok 1959 évi terve Pécs város Taná­csának ipari osztá­lya január 20-ig a helyiipari vállala­tokhoz eljuttatja az 1959-es évi tervet, amelyben több pro- filváltoizÓ6 lesz. A tervek elkészítésé­nél az ipari osztályt az a szempont ve­zette, hogy a heJyi- ipeiri vállalatok el­sősorban a lakosság szolgáltatási igé­nyeit elégítsék ki. A Finommecha­nika és Tömegcikk- ipari Vállalatnál máris kialakították a villanyszerelési profilt. Megalakult a villanyszerelő részleg, amely je­lenleg a Pécsi In­gatlankezelő Válla­lat részére végez szerelési munkála­tokat, A Vegyesipari Vállalatnál ugyan­akkor bővítik az asztak*, kárpitos éi könyvkötő részle­get Ezzel egyidő- bem fejlesztik a mérték után! kötött áru részlegeit is. 261 nyúl — eoy körvadászaton Szerencsés napjuk volt az{/ elmúlt vasárnapon a Lotthárd környéki vadászoknak. — Kétszázhatvanegy nyulat lőttünk — újságolta Bognár József lotthárdi tanácselnök, aki a vadásztársaság vadász- mestere is egyben. Harminckét puskájuk volt. s ttalamennyi jó eredménnyel működött. Egy vadasz sem volt, aki ne ejtett volna nyulat. — Legszerencsésebb mégis Deli János, a lotthárdi brigád vadászmestere, aki tizenhét nyulat lőtt. Olyant még nem is láttunk! Gerdesics Marian, a lotthar­di brigád gazdaságvezetője sem volt kevésbé szerencsésr: „rá" tizenhat nyuszi „ment“ Nikola Mózes vadász tizenötöt lőtt ki. A Lotthárd környéki vadá­szok egész éven át készültek erre a körvadászatra. — Jártuk a terepet, irtottuk a duvadakat. Egész éven át körülbelül hatvan rókát lőt­tünk ki. hogy védjük a. nyál- állományt. Mostani körvadó- sza tünkön, körülbelül 1500 holdas területen — már egyet­len rókát sem találtunk. — Azt tartjuk. — mondotta Bogvar József tanácselnök — amelyik gazda nem vet, nem 9t arat. Mi jól „vetettünk", s Jé »Olt az aratásunk. n IITTT A TÉL!! rvTTV ver az úttesten. De már húz­zák is az új vezetéket. Süvít a sízél. csáklyával kell megtá­masztani az oszlopot, de már kúszik is fel az oszlopra Ber- gics Antal, a DÉDÁSZ egyik szerelője. Csütörtökön Bőrövnek y Já­nos. a repülőtér parancsnoka imég nevetett azon, hogy a Meteorológiai Intézet hófú­vást mínusz 3—7 fokot jósolt. 'Nem hitt benne, de éjjel ál- j mából már a vadul száguldó szél verte fel. Szóval csütörtö- 'kön ő nevetett, pénteken meg )a gyerekek. Fújt a szál, kavar­hatta a havat, ők meg a Tety- tye dombon ródliztaik. Oda se 'neki, ez az ő idejük. Piros az )arcuk és havas ruhájukban [olyanok, mint az eszkimók. Kattan a fényképezőgép és ,a gyerekek kórusban harsog­ják: — A Husit lefényképezték...! Husi áll még egy ideig, az- ’tá.n neki a dombnak. Szalad a szánkó, nevetnek la gyerekék. szalad az autó is, ,de aztán megpördül a kerék. Az utas kiszáll, nem tudni, a 'behavazott Mecsek kaput né- )zi-e, amelyhez annyi sok szép nyári emléke fűződik, vagy magasabbra néz? Egy biatos: morog magában; — Hórukk! — tolhatja a ko­csit. A gyerekek örülnék, a fel­nőttek meg mérgelődnek. Fel- toattintják a villanyt: — Nem ég. Mégegyszar megpróbálják: — Nem ég. Megnyitják a vízcsapat: — Nem jön. Telefonálni akarnak, nehe­zen kapnak vonalat. Mérgelődnek, mert csak ezt látják, ezt tudják. Kint vadul fúj a szél, bele­markol a hóba, mint búzavető a magot szerteszórta az apró kristályokat. Mocsekalján túl mintha összeölelkeztek volna a telefonoszlopok a szilvafák­kal. Egyik-másik oszlopot ki- * törte a szél, itt-ott lelóg a drót. Az út jobb olda-láíi a magas ­.feszültség is darabokban he­*v> »**• Mi panaszkodik és elmeséld: csü­törtökön este fél tízkor felmond ta a szolgálatot a 35/15 900 voltos vezeték. Bekapcsolták az újhegyi 15 kilovoltos háló­zatot. Hamarosan ez is leégett. — Most három kilométer hosz- szan kell megjavítani. Megja­vítani? — újjáépíteni a veze­téket. Ez pedig nagy munka. Különösen ilyen rossz időben... Az út síkos, az autó szélvé­dőjére rárakódik a hó. Autók suhannak el mellettünk. Men­ni kell: az időjárás nem lehet akadály, az élen nem állhat meg. Keszthelyi Antal, a taxi vál­lalat gépkocsivezetője is reg­gel nyolc óra óta rótta a ha­vas baranyai utakat. Mondta is magában nem egyszer az úton: — Ha ezt megúszom, akkor szerencsés fickó vagyok... Nem úszta meg, pedig mái hazafelé tartott. Mecsekalján Kispáin József az úttesten ha­ladt, rádudált, az megijedt ide-oda topogott. Keszthely megnyomta a féket és a sík« úton beszánkázott az árokba — Jobban kellene vigyázn ilyenkor a gyalogosoknak is - mondja a szerencsés sofőr akinek, semmi baja nem lett Igaza van! Mert a járdát t gyalogosoknak, az országuta meg a járműveknek építet téfc . . : Csütörtökön mi nevettünk meg a Meteorológiai Intő zet nevet rajtunk. Lain, mégis usak nekik volt igazuk. Szálai János — Olyan a mi foglalkozá­sunk, mint az orvosé — mond­ják a szerelők. — Ha esik, ha fű, nekünk mennünk keli. Mindenütt nagy szükség van az áramra .;. Nagy bizony! Ezt mondja Gál Sándor, a Pécsi Víz- ét Csatornaművek tortyogöi tele­pének vezetője is. Nekik is nagy szükségük lenne a., áramra. — Harmincöt kutunk kő; ' mindössze három működik ... *

Next

/
Thumbnails
Contents