Dunántúli Napló, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-11 / 9. szám

2 N APLÖ 1959. JANUAR IL ^ Tovább javul a megye postai ellátottsága Uj postahivatalok létesülnek, tovább folytatják a csomagj- kézbesítés gépesítését, ezer állomással bővítik a pécsi autó* mataközpontot, kiépítik a bányavidékeken a telefonháló­zatot, öt új távgépíró berendezést helyeznek üzembe Munkatársunk felikereste Paál József elvtársat, a Pécsi Postaigazgatóság műszaki ve­zetőhelyettesét s megkérte, válaszoljon az alábtai kérdé­sekre: Milyen feladatok a postára 1959-ben? várnak — A népgazdaság fejlődése 1959-ben Pécs és baranyai vi­szonylatban jelentős feladatok elé állítja a postát postafor­galmi és távközlési területe­ken egyaránt A rohamos lakásépítkezés, a bányaipar és a mezőgazdaság fejlesztése új postaszervek lé­tesítését és a kézbesítő-hálózat bővítését teszi szükségessé. Tavaly új postahivatal létesült az épülő erőmű területén, a meszesi új városrészen, végül pedig a nyugati városrészen. Az idén a postai kézbesítő- hálózatot tovább kell bővíte­nünk. Pécsett az építkezések menetétől függően a déli vá­rosrészen sor kerülhet új pos­tahivatal létesítésére. Fiókpos­tát tervezünk Szabolcsfalu- ban is, ahol tanácsi segítség­gel csak az elhelyezési kérdé­seket kellene megoldani. A megyében Mohácson kerülhet sor új postahivatal megnyitá­sára a farostlemezgyár környé­kén. Égető probléma Pécsett a csomag házhozszállításának gépesítése. A Postavezérigaz­gatóság már tárgyalja a gépe­sítés kérdését. Az új város­részek építésének előrehaladá­sával együtt a kézbesítés fo­kozatos kiterjesztésére is szük­ség van, ami már a múlt év­ben meg is kezdődött. A kéz­besítés kiterjesztése nemcsak Pécsre vonatkozik, hanem a megye fontosabb ipari góc­pontjaira is. (Komló, Szász­vár, Mohács). A következő években a nyu­gati városrészben az úi posta­palota építésének befejezése is megtörténik, sőt később a je­lenlegi központi postaépület bővítésére is sor kerül. A fejlődés még erősebben érezteti hatását a távközlés-te­rén. A fejlődéssel járó igé­nyek olyan mértékűek, hogy a posta a korábbi évekhez vi­szonyított magasabb költség- előirányzattal sem tudja az igényeket kielégíteni. A pécsi automata távbeszélő központ befogadó képessége teljesen ki van merítve. A tavaly felsze­relt kisegítő kézikezelésű köz­pont pedig 50 százalékig már,, ki van használva. A külső há-j lózat pedig valamennyi irány- ■ ban közel 100 százalékosan * van kihasználva, úgy hogy táv­beszélőállomások bekapcsolá­sa a legnagyobb akadályokba ütközik. Ezek a körülmények határozzák meg a posta ez évi és távolabbi feladatait. A hely­zet javítása érdekében folya­matban van a pécsi automata­központ ezer állomásos bőví­tése, mely munka ez év végére befejeződik. Még nagyobb horderejű feladatot jelent a postára a helyi hálózat bőví­tése. E feladatot a posta több éves ütemezésben hajtja végre. Ez évben távközlési szempont­ból legfontosabb területek ke­rülnek sorra. így a Meszes­telep, Mecseksrabolcs és Pécs- bányatelep hálózatát ép!ti ki a posta az igényeknek megfe­lelően. Az idén kerül megépítésre a nyugati városrésEben az el­osztó távbeszélőhálózat la. E munkálatok folyamatban van­nak. A déli városrész távbeszélő­hálózatának kiépítése szintén időszerűvé vált. Az ehhez szükséges anyagi és pénzügyi feltételek biztosítására irányu­ló tárgyalásaink azonban még nem jártak eredménnyel. Ha a szükséges összeg rendelkezé­sünkre áll, e területen is je­lentősebb fejlesztést hajt vég­re a posta. Ellenkező esetben csak kisebb mértékű, szükség­megoldást jelentő munkákat tudunk elvégezni. Pécs város külső területein: a Rigódertetőn, Basamalomban és Felső-Bánomban ez évben nyilvános távbeszélő állomá­sokat létesítünk. Ebben az évben sor kerül a v&rosi tanácsnál egy 20 fő és 200 mellékállomásos, a megyei kórháznál egy 50 mellékállo­másos, a Mohácsi Farostlemez­gyárnál 50 mellékállomásos és az erőmű trösztnél 200 mellék- állomásos automataközpont szerelésére. Baranya megyében a fen­tieken kívül Mohácson bővül a külső telefonhálózat, amit az általános fejlődésen kívül a Farostlemezgyár és a Víz­kiemelőmű is indokol. A megnövekedett távírófor­galmat a meglévő távíróberen- dezéasel és hálózattal a köve­telményeknek megfelelően le­bonyolítani már nem lehet. Ezért a posta a távíróberende­zések és a hálózat korszerűsí­tését vette tervbe. Ebben az évben Baranya megyében megszüntetik a régi morze­rendszerű távíró-berendezése­ket és helyettük távgépíró­berendezéseket és úgynevezett táviratközvetítő távbeszélő összeköttetéseket és ezekhez csatlakozó megfelelő berende­zéseket létesítenek. E prog­ram keretében ebben az év­ben Siklóson és Szigetváron távgépíró kerül felszerelésre a morse berendezés helyébe. Egyidejűleg Pécsett üzem be­helyeznek egy kézi kezelésű távgépíró-központot az elő­fizetői távgépíró-forgalom ki­szolgálására és a postai táv­gépíró-forgalom lebonyolításá­hoz öt új távgépíró-berende­zést helyeznek üzembe. A mor- se-rendszerű pécsi távíró- központ helyett Dedig egy 8 munkahelyes, korszerűen fel­szerelt táviratközvetítő beren­dezés kerül felszerelésre. Eze­ken a munkahelyeken a táv­iratokat élő szóval távbeszélő vezetéken továbbítják külön e célra létesítendő összekötteté­seken. Mikor számíthatunk arra, •• Ötvenezren tekintették meg tavaly a Filharmónia műsorait Érdekes9 változatos programot állítottak össze a téti hónapokra Párizsi balett, szovjet esztrádegyüttes érkezik Pécsre Sokan tudjálk a városban, hogy hol van az Országos Fil­harmónia pécsi kirendeltsége. Különösen a fiatalok hívei a filharmóniának, hiszen talán ők örülnek leginkább a szín­vonalas hazai és külföldi esztrádműsorotenak. Az időeeb­hogy a posta felszabadítja a > bek a színházi szimfonikus, s a bérleti kamaraesteken érzik otthon magukat. Az elmúlt évre nem panasz­kodhatnak a pécsiek. Volt program bőven, s lesz az idén is. — Az előző évben mintegy $ 82 előadást rendeztünk a vá­rosban és a megyében — mondja Várnagy Viktor, a Rákóczi úti és a Sallal utcai üzlethelyiségeket? — A Rákóczi út 39/a., b., c., d. és a Sallai utacai üzlethelyi­ségeket a postaigazgatóság mindaddig nem bocsáthatja a városi tanács rendelkezésére, amíg másik megfelelő helyi­ségeket nem kap valahol vagy ____ _ am íg a KPM fel nem építteti > filharmónia-kirendeltség veze­ti Jókai utca 10. szám alatti t^je. — 26 esztrádmüsort lát- levő igazgatósági épület rnö- hattok a pécsiek és 22-őt a megyében. Volt ezenkívül götti telekre az új postaépüle­tet. — A postaigazgatóság! épü­let bővítésére a pécsi posta- igazgatóság már korábban ja­vaslatot tett a minisztérium­nak. Ennek eredményeként az új épület tanulmánytervének az elkészítése a városrende­zési irányelvek figyelembe vé­tele mellett Budapesten folya­matban van. Az új épület megépítésének időpontja azon­ban ez idő szerint teljesen bi- zonytalam Mire fordítja a posta a be­ruházási és felújítási hite­lét? — Mint említettem, a pécsi pxjstaigazgatóság a rendelke­zésére bocsátott beruházási és felújítási hiteleket távbeszél­és alközpontok, előfizető-be­rendezések létesítésére, illető­leg bővítésére, valamint a táv­íróhálózat korszerűsítésére, il­letőleg felújítására fordítja. Épületek létesítésére azonban a pécsi pxjstaigazgatóság egy szimfonikus zenekari hang­verseny, operaestek, kamara-, szóló-estek és a különböző üzemi és ifjúsági bérleti hang­versenyek. Műsorainkat közel 50 ezer ember tekintette meg. — Hogy indult az új eszten­dő, milyen műsorok biztosít­ják. hogy nem unatkozna* majd a pécsiek a hosszú téli estéken? — Remélhetőleg olyan tem­póban következnek majd egy- másv.tán az előadások egész évben, mint ahogy január hó­napban megkezdődtek. Már volt egy középiskolai bérleti hangverseny, és 12-én lesz a Rádió 10 éves jubileumi mű­sorának közkívánatra történő megismétlése. Ascher Oszkár önálló irodalmi előadó estje lesz január 26-án, február má­sodikén pedig Ilyen vagyok címmel irodalmi sanzon-est lesz, ahol többek között Ne- ményi Lili, Tolnay Klári, és Buss Gyula is fellép. Február 16-án modem jazz quintettet hallhatnak a pécsiek a felújí­tott Holéczy tánczenekarral. A komoly zenei első előadás (8-as bérleti) Verdi: Requiem- jével kezdődik. Január 21-én Josef Suk prágai hegedűmű­vész tart hegedű-estet Pécsett, 28-án pedig a budapesti Fú­vósötös ad műsort. Az 5 hónapra tervezett bér­leti ciklusban 5 szimfonikus és három kamara-est lesz. Igen sok külföldi zenekar, együttes és művész érkezik Pécsre ebben az évben. Ellá­togat hozzánk Ettore Gracis, a híres olasz karmester, feb­ruárban jön a világhírű pári­zsi balett-együttes, március elejére egy szovjet esztrúd- együttes, áprilisra egy lengyel és egy cseh együttes várható. A Filharmónia, s az országos rendezőiroda minden hónapra tartogat valami csemegét, va­lami meglepje test a közönség­nek. Remélhetőleg az újszerű bérletsorozat, a nagyszerűnek ígérkező egyéb hangversenyek, hazai és külföldi szólisták és együttesek műsorai kielégítik az igényes pécsi közönséget. (W. M.) Svéd vendégek jártak Pécsett Január első napjaiban ötta­gú svéd delegáció érkezett ha­zánkba, amely ellátogatott a Dunántúlra is. Dr. Krantz Margit gyermekorvos, a Ma­gyar—Svéd Társaság vezetője, a Svéd Kommunista Párt tag­ja és Léna Larsson mérnök, magyar kísérőjükkel dr. Szi­lágyi Lászlónéval városunkba látogattak, hogy megismer­kedhessenek a város műemlé­keivel, múzeumaival és a vi­lághírű Pécsi Porcelángyárral. Itt-tartózkodásuk első órái­ban felkeresték a pécsi mú­zeumokat, megcsodálták a Somogy megyei kisebb épít- J Zsolnay-gyűjte<mónyt, ellátó­kezéstől eltekintve, beruházási hitelt nem kapjott. Javul-e ezenkívül a kül­területi lakott helyek postai ellátása, különösen a mun­káslakta területeken? — Az eddigiekből megálla­pítható, hogy e téren ez évben tovább fejlődés lesz. Uj hiva­talok létesülnek és a kézbe­sítő-szolgálatot kibővftjük. E mellett a távbeszélő-ellátott­ság terén is javulás követke­gattak a pécsi népművészeti boltba, fényképfelvételeket ké­szítettek a pécsi utcákról és a dzsámiról. Szombaton felkeresték az MSZMP megyei és városi bi­zottságát, s szívélyesen elbe­szélgettek a párt megyei és városi vezetőivel. Mint elmon­dották a Magyar—Svéd Tár­saság 1948-ban alakult meg Svédországban, s megalakulá­sát követően 1956-ig eredmé­nyesen működött. A társaság filmeket cserélt, tagjai isme­retterjesztő cikkeket írtak a lapokba, mígnem 1956. végén egy idegen államokból pénzelt „ellen'-társaság alakult ma­gyar disszidensekből. Ez a tár­saság azóta is propagandát fejt ki a Magyar Népköztársa­Ismét megjelenik a pécsi Tanácsi Híradó Január húszadika körül is­'' mét megjelenik Pécsett, a vá- . rosi tanács híradója, amely : többek között közli a Forra- ! dalmi munkás-paraszt kor­zik be a hálózati közp>ontbő- ’ mány tanácstagokhoz intézett vítések folytán és javulást ie- ' újévi levelét. Újdonság lesz, lent a külső területek nyilvá- ■ hőgy ebben a kis lapban ho­nos telefonnal való ellátása is. napról-hónapra beszámol majd a tanács végrehajtó bizottsága elmúlt havi munkájáról. A pécsi Tanácsi Hiradó legújabb számában megjelenik egy o’yan cikk is, amely a város terjeszkedésiről, építéséről szól: Hogyan, s merre épüljön tovább Pécs városa? címmel. ság ellen és hamis kép>et igyek szik festem az itthoni esemé­nyekről. Ezért látták szüksé­gesnek a Magyar—Svéd Tár­saság vezetői, hogy ellátogas­sanak hazánkba, és saját sze­mükkel győződjenek meg az ellenpropaganda valótlanságá­ról, fejlődésünkről, elért ered­ményeinkről. Mielőtt Pécsre látogattak volna, megnéztek néhány ma­gyar filmet — többek között az „így történt“ címűt — és vásároltak is ezekből. Megvá­sárolták az „Egy város, amely élni akar“ című filmet, vala­mint több olyan filmet, ame­lyek Magyarország legszebb tájaira viszik el a nézőket. El­látogattak az Építőművészek Szövetségébe is. Pécsett betekintettek a vá­ros tizenötéves regionális fej­lesztési tervébe, majd Ambrus Jenő, Szentistványi Gyuláné és Wersitz István elvtársak társaságában városnézésre in­dultak. Ellátogattak a város nyugati részébe is és őszinte elismerésüket fejezték ki a lá­tottak felett. A svéd vendégek a délutáni gyorssal visszautaztak Buda- pestre, (Harsány!) ídőiárásjelentés Várható időjárás vasárnap es­tig: felhőátvonulások, több helyen kisebb havazás, mérsékelt. Időként élénk északnyugati szél, a Dunán­túlon helyenként úíabb hófúvá­sok, a hőmérséklet csökken, az utak síkossága fokozódik. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: mínusz 5— mínusz 8 fok, helyenként mínusz 10 fok kö­zül. ... Legmagasabb nappali hőmérsék­let vasárnap: mínusz 2—plusz 1 fok között. Távolabbi kilátások: hideg idő, valószínUJeg már havazás nélkül, (62.) Néhány órán belül A tszállí­tatták a helyőrségi laktanyá­ba. Bűzös rongyai helyett fakó vászonruhát kopott. Nem is tudta kellőképpen felmérni a helyzetet, amikor hátulról váratlanul ráborult egy légionista. Zoli védekezőén felemelt karja megállóit a le­vegőben: — Gabi! Te hogy kerülsz ide? összeölclkezve táncolták körbe a folyosót a többiek nagy bámulatára. Egymás szá­jából kapkodták ki a szót, egyik sem hagyta a másikat beszélni. Mintha a világ min­den baja elmúlt volna azzal, hogy találkoztak. Most már Zoli sem bánta annyira, hogy idekény szeritették. Végre nagyjából kihámoz­hatták egymás szavaiból a tör­ténteket. Gabi is beszámolt arról, hogy mindössze négy navja van még itt; a nyomor elöl nem látott semmilyen más kivezető útat, így szánta rá magát erre a lépésre. Az épít­kezéstől, ahol legutoljára dol­gozott, azért bocsátották el, mert akadt egy olyan algériai kivándorló, aki még őnála is nagyobb nyomorban volt t még olcsóbban vállalta a mun­kát. Egy-két nap múlva a la­kásáról is repült, mert képte­len volt fizetni a csillagászán méretű albérletet, pedig ket­ten váltották ewjmást az ágy­ban. A hűvös éj elől behúzó­dott egy kocsmába, ahol meg­ismerkedett egy magyarral, aki a légióban altiszt, s az be­szélte rá. — Valahogy majd csak elre­pül az az öt év! — vigasztalta Zolit, de az 6 szíve is elszo­rult, ha erre gondolt. — Majd kihúzzuk így közö­sen! Az a fő, hogy rádakad­tam, pedig már erről is ■vég­leg letettem. Hanem elég jól megsoványodtáll — Te se híztál el, nehogy azt gondold! — nevetett Gabi. — És mit gondolsz, itt fel­hízunk majd? Még az a jó, hogy ketten talán könnyebben elviseljük ezt a hosszú időt' Nem tudod még, mi lesz ve­lünk? Mégis, te már régebben itt vagy, többet kell tudj. — Annyit tudok csak, hogy amint betelik egy új alakulat létszáma, Oranba hajózunk át. Itt gyűjtik össze egyébként az összes franciaországi jelentke­zőt, néhány magyar ti van már itt. — Te ugye még nem voltál tengeren? Látod, milyen elma­radott vagy Zoli bátyádhoz ké­pest! — Ne vág) fel. te meg nem voltál még bányász! — De te se raktál ki hajót New Yorkban! A licitálás eldöntetlen ered­ménnyel végződött, a múlt sok keserves pillanata most csak arra volt már jó, hogy közösen örvendezzenek: mitől is szabadultaik meg. Szerencsére Gabinek is csak ideiglenes elhelyezése volt még, s most azon drukkoltak a fiúk, hogy egy helyre kerül­jenek. Miután Zoli is átesett a tctötől-talplg mindenre ki­terjedő orvosi vizsgálaton, 6 is a rendes legénységi hálóter­mekbe került. Góbival egy helyiségbe jutott, bár ebben a szerencsében még legalább nyolcvan társával osztozott. Az áthajózásíg hátralévő pár nap nem volt elviselhetet­len, sőt inkább még élvezte is a két fiú. Valósággal katonás­án játszottak, mert ki vette volna kezdetben komolyan, amikor a szakaszok a hatal­mas négyszögletes udvaron sorakoztak. Sokan nem voltak még közülük katonák, ezek, különösen soloat csetlettek-bot- lottak az első sorakozóknól. Néhány egészen fiatal gyerek is akadt a sorban, akik a tör­vényes tizennyolc éves korha­tár alatt voltak még. Ilyesmire nem sokat adtak; az volt a fő, hogy a nagyjövójü katonay lölt legalább messziről •— hu­nyorítva nézve, mint egy ex­presszionista festmény — el­fogadható képet mutasson: hasonlítson egy felnőtt ember­hez. Igaz, a felszerelés és fegy­ver nélküli gyakorlatok nem is voltak megerőltetők. Inkább még mulatságos volt, amikor a vezényszavakat csak feléből- harmadáből értették meg. — Ilyenkor a kiképző gradé el­ismételte a parancsot németül, olaszul is. A legénység sorai­ban is suttogva működött egy­két zugtolmács. Ezután még néhányszor közösen elkiabál, tattálc velük a francia vezény­szói, s tízszeri-húszszori gya­korlás után már az á droit*-ra sem csináltak á terre**-t, ha­nem nagyjából sejtették is a francia üvöltözés lényegét. A játékos katonásdi egyet­len kellemetlen eseménye volt, amikor egy hajnalban szokatlahul korán fújták az ébresztőt. A riadóztatott ala­kulatokat menet oszlopokba ál­lították, s dongó lépteik nem­sokára már a kikötő felé do­bogtak. A másfélnapi hajóút Zoli számára csak kis kirándulás volt Atlanti-óceáni kalandozá­saihoz képest. Gabinak mind­ez újdonság volt, s egyúttal szerencséjének bizonyítéka, mert semmilyen vihart nem kaptak. Hiába magyarázta Zoli, hogy akadnak ennél kel­• jobbra át! ** feküdj! m ikte-eb lemetlenebb hajőútak is, Ga­bit nem lehetett meggyőzni. — Jó, jó tudom miért akarsz a fülembe mesélni mindenféle vad történetet, — legyintge- tett. — Nem akarod, hogy az óceánjárói habáraidat én is megtépázzam egy kicsit! Pedig az is ér annyit, mint két hét egy bauxitbányában! Az alkonyodó félhomályban Oran kikötője és a domboldal­ra épült városrész megkapó látványt nyújtott a Mlnervois utasainak. A Mers el Kebir sötét vizén hunyorogva tükrö­ződött a sokezernyi lámpa fénye. A szögletes fehér házak, a kiágaskodó karcsú minare­tek és a boltozatos kupolák ha mlsítatlan keleti légkört sugá­roztak. A felhőtlen égboltra élesen rajzolódott ki a sudár pálmafák törzse, koronájuk üdvözlőén bólogatott feléjük. — Te most már valóságos Kolumbusz Zoltán leszel, mert most már a harmadik föld­részt tünteted ki a megjelené­seddel, — tréfált kissé irigy­kedve Gabi. — Nem is ez a rossz benne, hanem az, hogy csak muszáj­ból vagyunk ilyen nagy turis­ták! Erre bizony nem lehetett semmM válaszolni. Mikor is mehetnek a saját kedvük sze­rint? Mikor is lesz véne ennek az irgalmatlanul hosszú öt év­nek? Szomorú számolgatással kezdődött első afrikai estéjük. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents