Dunántúli Napló, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-06 / 4. szám
1959. JANUAR 8. NAPLÓ 3 Mit jelent az egységes háztartási és világítási: TlSS áramdíjszabás bevezetése? ! rekonsiralxiója X kormánynak az új termelőd árak életbelépéséről és néhány kiskereskedelmi ár korrekciójáról szóló tájékoztatójában szó volt arról, hogy vidéken bevezetik a terület szerint megállapított egységes háztartási és világítási áramdíjszabást, ez 24 millió forint megtakarítást jelent a lakosságnak. Erre az intézkedésre azért volt szükség, mert a vidéki fogyasztóknak főbb mint 60 féle — Baranyában például 68 féle — díjtarifa alapján kellett fogyasztási díjat fizetni, s ezt érthetően, sokan sérelmezték. A most bevezetésre kerülő díjszabás előnyeiről, a DÉDÁSZ pécsi üzletigazgatósága a következő tájékoztatást adta lapunknak: A nehézipari miniszternek a vidéki lakásvi 1 ágítási - és háztartási viHamosenergia árak megállapításáról szóló rendeleté kimondja, hogy a lakosság által a háztartásokban nem iparűzési célra fogyasztott villamosenergiát — a kizárólag éjszaka üzemeltetett forróvíztárolók külömmért vil- lamosenengüa fogyasztását kivéve, ment azt tömbárszabá- ■son kívül 50 fülérikwó kell elszámolni — tömbárszabássei kell elszámolni. A tömbárszabás lényege az, hogy a lakosság bizonyos mennyiségű, — kiemelt városokban, —• mint például Pécsett évi 240, egyéb vidéki városokban évi 208, községekben övi 180 kwó villamosenergia felhasználásán felül alacsonyabb árat fizet. Ha Pécsett például a fogyasztók az V, VI, VII, VIII. hóban havi 15, a III, IV. IX. és X. hóban, havi 20, a XI, XII, I. és II. hóban havi 25 kwó-t fogyasztanak, akkor kilowattóránként 1 forint 50 fillért fizetnek. Ha a fagyasztás ennél magasabb, a megállapított tömibhatánan túl elfogyasztott villamosenengiáért kwó-ként 0.60 forintot kell csak fizetni. A vidéki városokban, tehát Mohácson és Komlón az említett időszakokban 12, 18 és 22 kwó a tömbfogyasztás határa. Ezért kwó-ként 1,80 forintot, az ezen felül fogyasztott villamosenergiáért kwó-ként 0,80 forintot kell fizetni. A többi helyeken 10, 15, 20 kwó az említett időszakban a tömbtarifa határ, az elfogyasz tott energia kálowáttonkénti ára pedig 2,30 forint. A tömbön felüli fogyasztásért kwó- ként csak 1 forintot kell fizetni, vagyis kwó-ként 1,30 forinttal kevesebbet. A tömbárszabást legkésőbb 1960 december 31-ig keli bevezetni, de Baranya megye területén ennek bevezetése valószínűleg már az első negyedév végére megtörténik. A( kilowatóránkénti említett egységárat viszont — a kiemelt városokban az 1,50, a vidéki városokban az 1,80, a többi helyen pedig a 2,30 forintot — már január 15-étol kezdve használni fogják. A tömbár- szabássa! kapcsolatos kedvezményt is hamarosan bevezetik, ehhez azonban előbb meg kell állapítani, hogy Pécsett hány albérlő, s társbérlő van, mert albérlőnként 30 százalékkal, társbérlőnként pedig 100 százalékkal növelni kell a tömbfogyasztás határát. Azok a fogyasztók, akiknek jelenleg külön mért háztartási fogyasztásúik van, a tömb- árszabás bevezetéséig kwó- ként Pécsett 0.60, vidéki városokban 0.80, községekben 1 forintos áramdíjat fizetnek. A fogyasztott viilamosener- gia mennyiségétől függetlenül mimden lakásvüágítási (háztartási) fogyasztónak havi 2,— forint készenléti díjat kell fizetni. Az eddig felszámított csengőátaiány megszűnik. A szénbányász lakótelepeken, valamint szénbányászati lakásban lakó szénbányászati dolgozók (ideértve a nyngdijaso- • kát is) villamosenergia fo- • gyasztására a kiemelt váró- sokra vonatkozó egységárak: érvényesek. így tehát a Kom-j lón, Hidason és az északi ke-í rületben lakó bányászok a í Pécs városára érvényes tömb-] árszabás alapján fizetnek vil-] ianyszámlát. Tehát az a bá- ] nyász család, amely évente, 240 kwó villamosenergiát fo-j gyászt, kwó-ként 1,50 forintot j fizet, a túlfogyasztott viiia- mosenergia kwó-ért pedig 0,60 ] forintot. A tömbtariifia bevezetései előnyös a ' megye fogyasztói; számára, s körülbelül kwó-j ként 50 fillér megtakarítást: eredményez. A vörös borairól híres Villányban a második világháború alatt és a háborút követő években erősen leromlott a szőlők állapota. A történelmi borvidék legnagyobb „szőlősgazdája“ — a Villányi Állami Gazdaság — 1949-ben kezdte meg a világhírű borokat termő szőlők tervszerű felújítását. Az elöregedett tőkéket mind kivágták és helyükre újakat ültetnek. A telepítések során gondosan ügyelnek arra, hogy a szőlőknek mintegy 70—80 százalékát a hagyományos, vörösbort termő fajták képezzék. A nagyarányú rekonstrukció előreláthatóan 1960. őszén ér véget. Jegyzetek : Cfrliky lányok... A fiúkkal tulajdonképpen nincs is baj. Üljenek bg a cukrászdába, hallgassák a Wurlitzert, — forint egy dal, igazán nem sok — és kellemesen elszórakoznak. Ülnek az asztalnál, egy szörp, egy fekete, csendesen elbeszélgetnek. Ez jó. Az már azonban kevésbé, hogy délután négytől este tizenegyik egyetlen málnaszörp mellett elmélázni a Wurlitzerből áradó muzsika fölött, — (kínos ezt szóvá tenni...), — de még sem illő. Már csak azért sem, mert egy másik vendég, aki valóban fogyasztani akar egy duplát s utána tovább menne a dolgára, — nem kap, azaz, hogy csak egy félórái várakozás után. Ugyanis a felszolgálók már megszokták a törzsvendégek“ álhatatosságát, miszerint nem .fogyasztanak s örülnek, ha a pincér messziről elkerüli asztalukat. Ezért aztán az .átutazó’’ vendégeket összetévesztik az előbbiekkel s nem szolgálják ki őket. Ami pedig a lányok egy részét illeti .;. hm . s Itt a baj. A lányok ne legyenek „törzsvendégek’ ‘. Nem vezet jóra. Átnevetgélnék a fiúkhoz, incselkednek, ismerkednek, igazán nem veszik zokon azt sem, ha vadidegen fiúk telepednek melléjük s máris kész a barátság. Mert ennek a barátságnak nem lesz jó vége, lévén fiatal lányókról szó ... Még valamit. Amikor a Wurlitzer-gépet üzembehelyezték, négy-öt keménykötéses lemezkatalógusban válogathatott az ember, különböző zeneszámok közöli. Eltűntek a katalógusok. Nincs. Egy sincs. De hát mit lehet kezdeni egy keményfödelű katalógussal? Befőttes- üveg alá rakni az éléskamra polcain, — nem jó. Begyújtásra, — alkalmatlan. Zsebben hordani, — kényelmetlen. Hátat vakarni vele, — célszerűtlen. Hát akkor miért 3 lopták el?! A Villányi hegység karsztvizének felhasználásai Pécs vízellátásának megjavításához v/ A pécsi Műszaki Szemle október—november—decemberi száma első oldalán közi az MSZMP művelődési politikájának irányelveit, a műszaki tudományos munka, feladatairól. A lapban ezenkívül Oszetzky Egon: A vasűti mellékvonalak korszerűsítésének lehetőségei a Dél-Dunántúlon, Vass Béla: A Villányi hegység karsztvizének felhasználása Pécs város vízellátásának megjavításához. Szabó Dezső: A kardliliom gyökerének illóanyagairól, dr. Miskolczy Vilmos: Üzemorvosi szemmel Németországban. Kopasz Gábor: A pécsi céhkönyvek ipartörténeti adatai címmel írt cikket, dr. Tóth Géza— Fodor György pedig A Pécsi Bőrgyár címmel írt ismertetést a lapban. Az alábbiakban közöljük Vass Bélának fentebb említett cikkét: alatti üregekben tárolt, komoly utánpótlással rendelkező mélységi karsztvízről van szó, melynek nagyarányú kitermelése és Pécsre szállítása annál is inkább kívánatos, mert kevesebb befektetéssel és üzemköltséggel jobb minőségű vizet nyerhetnénk, mint amilyen a mohácsi dunavíz. van Pécstől, tehát közelebb, mint Mohács. Minden tisztítás nélkül ivóvízminőségű vizet nyernénk és mélységi vízről iévén szó, a fertőzés veszélye mdnimálifi. A földalatti szivattyútelep A kitermelésre nézve Pécs vízellátásának megjavítása érdekében — ___ tudomásunk sz erint — sohasem vizsgáltuk meg a Villányi hegység mélyében lévő és eddig csak íkis mértékben kitermelt mélységi karsztvíz felhasználásának lehetőségét, á gondolatot elsőként 1957. év őszén a Hidrológiai Társaság egy vízügyi ankétján dr. Szabó Pál Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézetének igazgatója vetette fel. Azóta — amennyire a lehetőségek engedték — foglalkoztam a kérdéssel műszaki szempontból is és vizsgálataim eredményét, elgondolásomat, kissé talán vázlatosan — hiszen még a legszükségesebb anyagiak sem álltak rendelkezésemre a részletesebb kutatáshoz — az alábbiakban ismertetem. A mélységi karsztvíz á Villanyi hegységben már korábban végzett mérések szerint 64—96 m-es. A. f. magassági szinten helyezkedik el. Két helyen is megtaláljuk melegvíz által kioldott földalatti' mészkőüregben a hegység keleti szélén az ún. „Beremendi rög- ihegység” déli (cementgyár) és 'tiyugati (Áll. Gazdaság) olda- w lévő kőbányában. A vizet mindkét hatalmas földalatti üregben azonos A. f. szinten találjuk és azonos hőmérsékletű (26 C°). A földalatti üregek képződményei, a falakon található lerakódások is azonosaik. A Beremendi Cementgyár teljes üzemi vízszükségletét, valamint a nyári időszakban üzemi strandjának vízszükségletét is a' kőbányájából nyíló üregből, szivattyúzással elégíti ki. A kitermelt vízre vonatkozó adatokat az üzem — ha szükséges — minden bizonnyal az érdekeltek rendelkezésére bocsátja. Az állandó vízkivétel ellenére az üreg vízszintje még hosz- szú szívatás esetén sem csökken, sőt az utóbbi években — az üzemi alkalmazottaik megfigyelése szerint mintegy 30— 40 cm-t emelkedett. További komoly vízmennyiséget adó vízfeltörést, melynek vize nagyjából egy szín ten van a fenti vízszinttel. Kistapolcánál és Büdös tapolcáná.1 találunk. Ezeken a helyeken a víznek szabad elfolyása van és az elfolyó vízmennyiség elég tekintélyes. Mindebből megállapítható, hogy a Villányi hegységben oly nagy mennyiségű, bő földelgondolásom a következő: A nagyharsányi kőbányában bánya- művelés során több esetben bukkantak földalatti üregekre. Ezekben az üregekben található képződmények, az üreg belső formái, ugyanolyanok, mint a beremendieké, tehát minden valószínűség szerint, ugyanannak a hajdan magasabbra törő mélységi karsztvíznek a nyomán keletkeztek. A legutóbb itt feltárt (1957) üi-eg bejáratának magassága A. f. 153 m. Ennék a függőleges üregrendszemak helyenként szűk járatait ki kellene tágítani a 94—96 m-es A. f. szintig, ahol megtaláljuk ugyanazt a bő utánpótlásé mélységi karsztvizet, melyet Beremenden a cementgyár már kitermel és felhasznál. Ezen a szinten a Nagyharsá- nyi hegy belsejében, tekintettel a természetes üregek nagyságára, lehetne szivattyútelepet is létesíteni, melynek gépegységei felnyomnák a vizet a nem messze lévő elhagyott bauxitbánya felső szintjébe építendő nagyméretű tároló- medencékbe, ahonnan jórészt gravitációs úton, illetve — a kitermelendő vízmennyiségtől függően — nyomótelep közbeiktatásával jutna Pécsre. Az így kialakított vízibeszerzőhely légvonalban 28 tom-re nyomóvezetékét a bauxitbánya legalsó szintjéig árokban, majd a bánya már meglévő aknáin és tárnáin át minden nehézség nélkül a bánya legfelső szintjében elhelyezésre kerülő tároló medencéig vihetjük. A legfelső bauxitszint A. f. magassága 364 m, Pécs vasútállomás pedig 123 m. Az elosztómedencét tehát Pécs állomás szintjébe építve, a cső- surlódás okozta veszteség legyőzésére, illetve annak csökkentésére kerek 240 m magasság állana rendelkezésre, ami az üzemeltetést és a beruházás költségeit csökkentené. A szivattyú, az átmenőtelep, a tárolómedencék, sőt még a csővezeték egy része is a fentiek szerint megépítve rendkívüli esetekben is teljes biztonságot nyújt. A tervezés megindítása előtt a kőbányában lévő függőleges üregrendszer feltárása lenne szükséges a vízszintig, majd az elért vizet vegyileg kellene megvizsgálni és próbaszívatást kellene végezni. Ezek a feltáró munkák nem kerülnének sokba és eredmény esetén bőven megtérülnének. A mohács—pécsi vízvezeték épül, de tekintetbe véve Pécs gyors és nagyarányú fejlődését, a dunai víz aligha oldja meg végleg a város vízellátását. Úgy gondolom, ezért nem szabad a Villányi hegység vízkészletét sem számításon kívül hagynunk. Minden percben két nyeremény... Baranyai a negyedik Békekölcsön főnyereményének tulajdonosa Tömegek lepték el hétfőn reggel a pécsi nagyposta bejáratát. Kötvényekkel a kezükben, az emberek várták a pénztárosokat, Saroknét, Pápainét, Horváthnét, Magyar- vári Annát és Kajdi Aladár- nét, akik nyolckor rendben be ültek az apró ablakok mögé, s asztalukon két nyeremény- listával, s néhány köteg pénzzel — megkezdték a kifizetést. — A hétfő különben is „erősebb“ nap, a hét első munkanapja lévén — mint a többi, de ma a szokásosnál is több dolguk akad majd — jegyezte meg a pénztárosok mögött elhaladva Heim András elvtárs, az egyes posta vezetője. így is van. Százezrek fordulnak meg napjában egy-egy pénztáros kezén. Hát még ma, amikor az ablakok előtt kígyózó sokaság is pénzre vár. Solymár Imre, károlymajorí lakos kötvényével Pápainé ablaka elé lép valaki. Ötven forintos a kötvény, de majdnem megduplázódva fizetődik most visszagazdájának. Unyi István pécsi postás már szerencsésebb volt: 360 forintot visz haza neki a kötvény helyett „megbízottja“, valószínűleg a felesége; Alig múlt nyolc óra, egy „nagyobb“ nyerő is jelentkezik. Kovács István, pécssza- bolcsá lakos. Kilencszáz forintot számolnak le eléje friss, ropogós százasokban, amit elégedett képpel süllyeszt el kabátja belső zsebének mélyén; Vannak a sorokiban örök bizakodók is. Olyanok, akik megnézték az újságokat., megtekintették a kifüggesztett nyereményjegyzéket, de azért sorban állnak. Hátha mást állapít meg a postatisztviselő, s mégiscsak boldog nyertesnek mondhatják magukat?! Ilyen bizakodó Söllei Jánosné is, aki nagy köteg kötvényt dug be az ablakon. A pénztáros készségesen nyúl utána, s habár ez nem tartozik feladatai közé — átböngészi a nyereménylistát. De hiába, Söllei Jánosné most nem nyert. És nem nyert Illés János sem, aki ugyancsak ideküldte összes kötvényét. Negyed kilenc van. A hat pénztárablaknál már több, minit százötven nyereményt fizettek ki — percenként két nyeremény talált gazdára. Akik nyertek, persze örülnek. De mit érez ilyenkor egy pénztáros, akinek percenként ezresek fordulnak meg a kezén? A pénz náluk anyag — mosol yodik el a kérdésen Heim András. — Az anyaggal dolgozni kell. Értéke csak akkor van, amikor „elfizetik“ magukat. Ezt bizony meg kell téríteni, de szerencsére ilyesmi ritkán, akad;;; Közben jelentkezett az OTP pécsi fiókjának vezetőjénél egy „igazi’‘ nagy nyerő, aki a negyedik békekölcsön százezer forintos főnyereményéből telket vásárol és házat épít magának; — Tegnap este megnéztem a kötvényt és csak akkor jöttem rá, hogy ez most már százezret ér, mivel kihúzták;;; A nevét — a legújabb „divat“ szerint, — ő sem mondta meg, viszont a nyereményt sem vitte haza. Felhasználásig takarékbetétkönyvben helyezte eb (Harsán yi) Baleset a József Attila utcában Hétfőn, a déli órákban súlyos baleset történt a Rét utca és a József Attila utca kereszteződésénél. Az állomás felől a Rét utcán — körülbelül 50 kilométeres sebességgel — hajtott tábori Skoda-gépkocsival Rakovszky Miklós, a Vízkutató és Mélyfúró Vállalat gépkocsivezetője. A József Attila utca kereszteződésénél minimális sebességre kellett volna lassítania, egyrészt mert az útkereszteződés beláthatatlan, másrészt pedig a József Attila utca harmadrendű út. Vagyis elsőbbségi jogot élvez az a jármű, amely ezen az útvonalon halad, Ezért aztán Kovács V. Nándor határőrkatona nyugodtan közeledett a Hullám-fürdő felől az útkereszteződéshez, Csepel motorkerékpárjával. A két jármű itt találkozott. Rakovszky — aki egyébként sem lassította le kocsiját — nem is fékezett, mert a fékberendezése rossz volt így aztán a motorkerékpárost oldalba kapta, majd a kocsijával fölfutotl a járdára egészen a falig. Rakovszky kisebb sérülést szenvedett a kezefején, Kovács V. Nándornak azonban a jobb lába két helyen eltörött és a mentők elszállították. A rendőrség közlekedési csoportja vizsgálatot indított;
