Dunántúli Napló, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-04 / 3. szám

8

N APLÖ

1959. JANUAR 4A szülői értekezlet bizony már alaposan elhúzódott, de a mamák és papák mégsem nézegették türelmetlenül az órát. Mert olyan dolgokról volt szó, amikről-eddig valóban keveset hallhattak, pedig hatással vannak gyermekük egész jövőjére.

Egyre újabb és újabb kérdések hangzottak el:

— Vajon a gyermek érdeklődése azonos irányú, illetve miképp, mikor változik? — kérdezte Juhászné.

— A hetedik életévig — hangzott a felelet — és ezt jó tudni minden szülőnek, az érdeklődés általános, sokoldalú és könnyen változó. Ekkor még minden a saját szempontjából érdekli a gyermeket. A második, mondhatnánk így is: tárgyi érdeklődés időszaka kb. a 12. életévig tart. Ekkor már érdeklődési köre tartósabb, vissza-visszatérő, de csak a 13. év után szilárdul meg és állapodik meg egy bizonyos tárgy mellett, ami aztán rendszerint már a jövendő élethivatás. Ekkor kezd érdeklődni a gyermek embertársai, a társadalmi élet kérdései iránt, ekkor válik társadalmi lénnyé. Ez az az időpont, amikor szülőknek és pedagógusoknak egyaránt arra kell törekedniük, hogy helyesen alakuljon ki a gyermek jelleme, életcélja.

Az egyik apa szólt most közbe:

— Izgalmasan érdekes szülői feladat lesni, figyelni a gyermek nyiladozó érdeklődését. Vajon mi érdekli inkább, mivel foglalkozik a legszívesebben?

— Én játék közben szoktam figyelni Sanyit — mondta egy mama.

— Ez helyes is — bólintott az osztályfőnök — hiszen a játék a gyermek igazi tevékenységi formája. Az, hogy mivel és hogyan, milyen el- merülten és kitartóan játszik, félreérthetetlenül megmutatja érdeklődését.

*

gyermekekről

Ismét Gábomé szólt közbe:

— Megfigyeltem, milyen nagy különbség van a lányok és a fiúk játéka között.

— Sőt egyénenként is határozott eltérést tapasztaltam — mondta Kardos papa. — Az én Karcsi fiam például már kicsiny kora óta jobban szerette a csendes, nagyobb szellemi elmélyülést kívánó játékokat. Gyuszi viszont mindig jobban kedvelte a küzdelmet, erős mozgást, fizikai teljesítményt kívánó játékokat.

Az osztályfőnök ezután arról beszélt, hogy szintén igen jó támpontot nyújthat a szülőiének gyermekük megismeréséhez az, hogy a gyermek mivel tölti el szabadidejét.'tehetőséget kell tehát neki adnunk, hogy szabadideje egy részét tetszése szerint használja ki. Akár egy könyv olvasásába merül bele ilyenkor, akár labdázni megy, vagy fúr-farag, akár egyszerűen lustálkodik — tevékenysége jól megfigyelhető.

Az osztályfőnök az órára pillantott. Csak most vette észre, mennyire eljárt az idő.

— Búcsúzóul még csak eny- nyit: segítsük a gyermek érdeklődési területének kielégítését, ha az hasznos. Ha pedig káros, irányítsuk más, hasznosabb tárgy felé. Ha például tudom, hogy a gyermekem rajong az állattörténetekért, akkor lépésről lépésre tovább fejleszthetem érdeklődését a földrajz, az útleírások, majd a különböző társadalmi formák között élő emberek megismerése felé. És ne feledjük, hogy már csak egy lépés a békaboncolástól az orvostudományig, az ösz- szerakós játékok kedvelésétől a gépszerkesztésig, a rádiószerelésig, a gyermekversektől az irodalomig, az akváriumtól a komoly biológiai érdeklődésig. Csak az a fontos, hogy ismerjük gyermekünk érdeklődésének irányát.

A holnap álomkonyhája

A kelet-bertai karácsonyi vásár keretében tömegével vonzotta még a férfiakat ás a „Csehszlovák konyhaesz- közöik — dolgozó asszonyaink barátai“ című kiállítás, amely a holnap álomkonyháját varázsolta a látogatók szeme elé. Nem a már megszokott ügyes burgonya- prések, mokkagéipek, jénai edények és basomló konyhai felszerelések ejtik csodálatba a nézőt itt, hanem olyan felszerelések, mint például a kétsütős 242. sz. Móra gázrezsó. Az egyik sütő sütéshez, a másik pirításhoz vaió. Az üvegablakos sütőt villany világítja meg úgy, hogy a háziasszonyt nem érheti semmi kellemetlen meglepetés. A T 131-es vil- lanyrezsó sütője automata hőszabáiy- zóval van ellátva, az üvegablakok és vil lanyviüágítás, a sütőben már természetes dolog. A második sütő melegítőként szolgál, ez jelzőórával és ellenőrző lámpával van ellátva. Ahol a konyha elég tágas, ott a mosást is játszva el lehet végezni. A tóáiltótott csehszlovák mosógépek kló- géné a „Monetta“, amely teljesen automatikusan mos és különösen nagy érdeklődést keltett a Céi-fiak körében. A vffllamosmeghajtású, gázfűtésű dobmosógép elvégzi az előmosóst, a rendes mosást, négyszer öblöget, majd megszólítja a ruhát. A háziasszony nyugodtan, elmehet otthonról, s rábízhatja a ruhát a gépre. Még ha valami zavar keletkezne, sem lehet baj, mert a gép automatikusan kikapcsolódik. A „Monetta“ mosógépet jövőre már az NDK üzleteiben is árusítják. Egyelőre azonban még magas az ára, úgyhogy inkább

csak házközössógek vásárolják meg.

Az „Original—Super-Robot“ konyha- kuli ugyancsak nagy segítséget jelent, 14 pótalkatrésze van, a többi között burgonyahámozáshoz, tésztagyúráshoz, húsdaráláshoz, kávé-, mák-«, cukordarálás- hoz, habkeveréshez, fagylaltkeveréshez: mixerrel gyümölcslé- centrifugával van ellátva. A kuli egy szekrénykére van felerősítve, amelyben a pótalkatrészeket helyezték ed. Ez a sokoldalú gép ugyancsak rendkívül köny- nyen kezelhető;

Innen — Onnan

Kenyában, száz kilométerre VIombaszátód, élve elfogtak két „dugongot". Ezek a ritka vizáállatok, az emberhez hasonló arcvonásokkal és kimondottan nőies keblekkel a mór, dabeli hableányokhoz hasonltának. A .kellőket“ takarókba csavarták és gépkocsin Me- indliba vitték, ahol egy szál- óda úszómedencéjében he- yezték el őket. Az egyik állat háiom méter hosszú és 450 kg súlyú. A másik másfél méter hosszú. Ezek az első dugó rigóik, amelyeket valaha is élve elfogtak. Filmemberek egy csoportja rögtön hozzáfogott

vízalatti felvételek készítéséhez.

•

A napokban az egyik hölgyet, aki Stockholm legnagyobb áruházába belépett, szokatlan ünnepélyességgel fogadták. Az igazgató megölelte, hatalmas virágcsokrot és értékes ajándékot nyújtott át neki, ő volt ugyanis a milliomodik vevő. Miután az ünnepség lezajlott, az egyik riporter megkérdezte, tulajdonképpen az áruház melyik osztályát óhajtotta felkeresni? „A panaszirodát“ — válaszolta az ünnepelt.

Asszonytársaimnak akarok segíteni

akkor., amikor most leköz- löm a permetezett burgonyának azt az elkészítési módját, mellyel az teljesen elveszti a permetezéstől kapott kellemetlen szagát, ízét.

A burgonyát a forró vízben 7—8 percig főzzük. Ezt

a vizet leöntjük róla és újra forró vizet öntünk rá és ebben a második víziben puhára főzzük. Senki sem hiszi el, hogy az elkészített étel permetezett burgonyából készült.

özv. Frühwirth Gyuláné Pécs. Perczel u. 18.

Az új

cipődivatról

Olaszország legnevesebb cipészei letettek a hegyesorrú női cipők divatjáról — legalábbis nappali viseletre. Ez volt a nagy újdonság a 22. nemzetközi cipőkiállításon, amely a napokban nyílt meg Vigevano észak-olasz városban.

Az estélyi cipők továbbra is keskenyek és hegyesek, de a nappali cipők orrát lekerítet-1 télik. f

Az olasz cipődivat másik új jellegzetessége, mind a férfi, mind a női cipőknél, hogy az elmúlt évek „szuperkönnyű“ cipőivel szemben most „nehezebb“ cipők jönnek divatba. ;

A női cipők sarka tovább- $ ra is a lehető legkeskenyebb: * a divatszín, mind férfi, mind | női cipőkben a gesztenyebar• • na.

CSERÉPEDÉNY KEZELÉSE: Cserépedény mázához ólomsót használnak. Ha az edényt véletlenül rosszul égetik ki és savanyú ételt főznek benne, az ólom feloldódik és mérgezést okozhat. Ezért célszerű a cserépedényt használat előtt ecetes vízzel megtölteni és több órán át forralni, hogy a még meg nem kötött ólomsó a mázból kioldódjon.

CSOMAGOLÓPAPÍRT vízhatlanná tehetünk a következőképpen: 1.5 kg szappant feloldunk 2 liter vízben, másfelől 250 gramm gumiarabikumot 750

gramm enyvben, a két oldatot melegen összekeverjük. A papírt belemártjuk az oldatba és miután kinyomkodtuk belőle a felesleges folyadékot, zsinegre

akasztva megszárftjuk. Ha kevés papírra van szükségünk, az alkatrészekből arányosan kevesebbet használunk fel,

ECET ALMAHÉJBOL. Alma- héjat összevagdalunk, nagyobb befőttes üvegbe tesszük, 3—4 Ujjnyi magasra, annyi vizet öntünk rá, hogy 3—4 Ujjnyival magasabban álljon, mint az almahéj. A vizet mérjük és tized- rész cukrot teszünk bele. Egy kanál cukorpor, tíz hanál víz. Ritkás tUllel bekötjük és meleg helyen állani hagyjuk 6—10 napig. Akkor leszűrjük és kellemes ízű ecetet nyerünk.

AGYAGEDÉNYT, melynek sokszor kellemetlen szaga van, nagy, hideg vízzel teli edénybe állítjuk, a vízbe szódát és szappant teszünk és negyed óráig főzzük benne. Aztán átöblftjük és ha csak lehet, napon szárítjuk. Évente egyszer minden agyagedényt így ki kell főzni.

ELEFÁNTCSONT valódiságát megvizsgálhatjuk úgy, hogy tömény kénsavat csöppentünk rá, ha 12—15 perc alatt rózsaszínt mutat, akkor hamis. Ezt a foltot vízzel megint lemoshatjuk. A valódi elefántcsonton a sav semmiféle elváltozást nem idéz elő.

FATABGYAK megvédése nedvesség, penész ellen. Kertibútort és más hasonló fatárgyakat, amiket télen át pincében tartunk, védő mázzal láthatunk el. Ez áll két rész lenolaj, fir- niszből. 3 rész kolofoniumból, amit gőzben olvasztunk össze. Aztán ha a tökéletesen tiszta megszáradt tárgyakra kenjük, megvédi a tárgyakat. A pincében, mosőkonyhában tartott pinden faholminak jót tesz.

FENYŐÁGAKAT úgy Unhatunk el hosszú Ideig frissen, ha egyenlő mennyiségben kevert glicerines vízbe mártjuk, miáltal megakadályozzuk a Kik lehullását.

a bnkfiskoron

1957 januárjában, amikor elhagyta az országot. Öt már nem az „áradat" sodorta határon túlra, hanem a „megfontoltság". Valahogy így gondolkodott•' fiatal vagyok, érettségim, technikusi oklevelem van,

meg ismerőseim Párizsban, és ha egyszer én oda az álmok városába kijuthatnék, akkor..

És most itt ülünk, • egymással szemben Erzsi lakásán. Hazacímzett leveleit nézem,

beszélgetünk. Teljesült hát Erzsi álma, kijutott Párizsba és vissza is érkezett onnan. Hosszú volt az a két év, teméntelen nagy idő, s bizony Erzsi „megöregedett" a két év alatt. Ka. nem azért, mert közben 20 éves lett, inkább a sok-sok csalódás, kiábrándulás hagyott kitörölhetetlen nyomot^öregítő jeleket Erzsikében.

Hogy ő látta a Louvrét, járt a Champs d’Elysce-n megbámulta az Arc de Triomph-ot, a Notre Dame-t és a sok csodát, ami Párizsi Párizzsá teszi, szinte a nyomát sem látni Erzsikén.

Vagy talán mégsem?

— Tavaly ilyentájban egy ködös estén « Boulevard Saint Michelen, Ady Szent Mihály útján sétáltam végig. Ady miatt mentem ki, azt hiszem őt kerestem. Verssorokat idéz: —

„Föl-földobott kő, földedre hullva, kicsi országom újra meg újra, hazajön fiad. S jaj, hiába, mindenha szándék, százszor ha földobnál, én visszaszállnék, százszor is, végül is.”

— Aznap este nagyon sokat sírtam. A honvágy nagyon nagy dolog, amiről ha tudnak is az emberek, igazában csak akkor döbbennek rá, amikor már fölégették maguk mögött a hazafelé vezető utat.

Deák Erzsi is akkor jött rá erre, amikor az első levelét megcímezte haza. Magyarországra és ezt írta feladónak: Exp. Elisabeth Deák. 14. rue Roland. Lille. Elekor még így takargatta a csalódását: „Kedveseim. Ti tudjátok, hogy miért jöttem ki. Amikor megkaptam tanyitól a levelet, tele minden jóval: Párizs,

London, Színművészeti Főiskola, színházrendezés. Kellett nekem több? Na, ebből egyikből sem lett semmi, s előreláthatóan nem is lesz. de mégsem bántam meg, hogy eljöttem. Igaz, hogy egyelőre egy textilgyárban segédmun'tás vagyok, de ha megtanulom a nyelvet, bizonyára hasznát veszem majd a technikusi oklevelemnek is. Szóval minden kezdet nehéz, de majd..

Néhány hónappal később mér türelmetlenebb. „Hiába, kicsi a. világ. Találkoztam a Mészárossal, tudod, aki azt írta annak idején Metzből, hogy saját autója, lakása van. Nos, a saját szememmel győződtem meg arról, hogy az egész csak duma volt. Különben még mindig segédmunkás vagyok. A jókívánságaitoknak örülök és köszönöm is. csak eggyel nem értek egyet: „Az új hazádban”. Hát erről csak ennyit. Nincs a világnak olyan országa, amit én hazámnak éreznék Magyarországon kívül, még akkor is, ha hűtlenül elhagytam. Különben is, már látom előre, hogy bolyongom fogok a. világban, mert hiszen sehova sem köt semmi. Az a legborzasztóbb, amikor az embernek egyszerre csak eszébe jutnak a pécsi sétatér gesztenyefái, vagy a Mecsek Akkor nagyon csúnya ez a világ itt, s olyankor minden fáj. Pedig sokféle nációval: arabbal, olasszal, spanyollal, szerbbel akadtam itt össze, s mind hazavágyik, s mind jobban bírja, mint én. Ugylátszik, valamennyi közül a magyar honvágy a legkeservesebb ..

már nemcsak a honvágyat pereli, hanem egyebeket is•' Megpróbálok elfoaulatlan és őszinte lenni, s amit most leírok, általános jelenségként tapasztaltam. Otthon sokaktól hallottam, hogy a „franciák?. azok igen, azok aztán tudnak élni!” Hát én bárkivel, bátran vitába merek szállni, ennek ellenkezőjét bizonyítva Óriási meole- petés volt ugyan számomra, de úgy igaz ahogy írom. Az átlag-francia ledolgozza a napi 8 óráját, aztán megissza a napi vörösbor- adagját, mert ez olcsó itt, aztán eszik, aiszik,

vasárnap elmegy a feleségével moziba és hétfőn újra kezdi elölről az egészet. Lille körülbelül 200 000 lakosú város, de este 10 óra tájban a Grand Place kivételével elvétve látni csak egy-két lelket az utcán. És a sokat emlegetett francia divat? Rettenetesen kedvelik a rikító színösszeállításokat nők, férfiak egyaránt. Jelenleg az az elegáns férfi, aki sötét- ruhához égőpiros színű zoknit hord. Aztán a vendégszeretetük? Néhányszor megkaphatja az ember ezt a dicsérő jelszót: „Piszkos idegen”. Igaz, sok esetben meg is volt az okuk erre, mert hallottam olyan esetekről, amikor a vendégül látott „magyar” hálából a vacso- -áért. leütötte, kirabolta a házigazdát. Na és arra a kérdésetekre, hogy mi van velem, újra csak annyit, hogy ugyancsak „lent” vagyok még és bizony életemben először küszködök a megélhetésért. A gépésztechnikusi oklevelemet akár eldobhatom-. Kiröhögtek, amiért nő létemre gépésztechnikus vagyok, de én azért meg fogom mutatni — persze, ha majd ismerem a nyelvet is —, hogy műszaki rajzolónak éppolyan alkalmas a nő is. mint a férfi.”

hogy valóban a lkai - mos-e gépésztechnikusnak. Nem mutathatta meg. mert közben kikerült a gyárból, mielőtt a saját igazát bebizonyíthatta volna. Nem küldték el, maga hagyta ott. Érre így emlékezik vissza:

— Aránylag nem kerestem rosszul. Havi 22—23 ezer frankot, amiből alkar bundát vehettem volna magamnak. De amikor kifizettem- a lakbért, havi 8 ezer frankot és az is kiderült, hogy az egy havi kosztra 10 ezer trank sem elegendő, akkor lemondtam a bundáról. Pedig csak a legszükségesebbeket, tejet, kenyeret, zsírt, krumplit vásároltam, mert a hús kilója 1000 frankba kerül. Ez év márciusában az*án megbetegedtem Na. ez végkép betette a kaput. Egy-egy orvosi vizit 600 frankomba került, s a kiirt gyógyszerekért 1000— 1200 frankot keltett kiadnom. Igaz ugyan

hogy a Secarité Sociale (Társadalombiztosító) visszatérítette az orvosi költség és a gyógyszerek 80 százalékát, de az is igaz, hogy a táppénzt csak. a betegség után két hétre kezdték folyósítani, s csak a fizetés 40 százalékát. Különben ugyanannyi táppénzt kap a családos munkás is. De részem volt egy váratlan és kellemetlen meglepetésben is. Eltörött a szemüvegem és én, gyanútlanul írattam helyette másikat magamnak. De mivel elfelejtettem engedélyt kérni a kiváltására, a saját pénzemen, 20 ezer frankért kellett megvásárolnom, majd egy havi fizetésemen.

Amikor felgyógyult, otthagyta a gyárat, s vele együtt a reményt, hogy valaha is hasznát veheti technikusi oklevelének. Először a lülei egyetemre készült innen. Nem hallgatónak, hanem felszolgálónak a diák-menzán. De itt is csőik a nyári szünetig dolgozhatott, majd nagynehezen elhelyezkedett szobalánynak egy hotelben. A karrier grafikonja tehát nem felfelé ívelt, hanem meredeken zuhant az agyre Ismeretlenebb, egyre kétségbeejtőbb bi- zonytalanságba. Párizs, a fények híres városa, egyre riasztóbb árnyékot vetett a szerencse után botorkáló leány útjába.

— Ekkor határoztam el, hogy hazajövök. Haza, még alkkor is, ha a párizsi „jóbarátaim“ jóslata beteljesül. Azt mondták, azzal ijesztgettek, hogy Magyarországon börtön, meghurcoltatás vár rám, hogy elrettentő példának állítanak majd az emberek elé: így jár minden hazaáruló.

Deák Erzsi és a jóslatokból

csak. egyetlenegy vált be. Ez pedig Erzsi példája. Az a két keserves esztendő, amit az „ígéret“ földjén, Párizsban, Lille-ben' töltött, valóban elrettentő példa marad a meggondolatlan, a nyugati „paradicsom“ után sóvárgé emberek számára. 1

Deák Erzsi alig volt túl

Következő levelében

Erzsi mégsem mutathatta meg,

Egy hónapja van már Idehaza