Dunántúli Napló, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-30 / 25. szám

«39. JANUÁR 30. NAPLÓ 5 Tudnivalók a 110-ról 220 voltra való feszültségáttérésről A z elmúlt években a la­M kosság világítási és háztartási villamosenergia­igénye jelentős mértékben megnőtt. A megnövekedett igények azt jelentették, hogy az Áramszolgáltató Vállalat­nak elosztó berendezésein lé­nyegesen nagyobb mennyiségű energiát kell a fogyasztókhoz szállítania. 110 V-os feszült­ségszinten a nagyobb energia­igények kielégítése nehézsé­gekbe ütközik, egyes esetek­ben pedig csak igen nagy fe- szültaégeséssel lehetséges. Az Áramszolgáltató Vállalat éppen ezért elhatározta, hogy Pécs városában a 110 V-os fe­szültséget 220 V-ra emeli. Tekintettel arra, hogy a vá­rosi feszültségáttérésre az Áramszolgáltató Vállalat né­hány alkalommal már külön­böző közlést adott sajtón és rádión keresztül, mely közlé­sek azonban nem voltak klme- rítőek, úgy véljük, hogy egy általános tájékoztatás ez ügy­ben a lakosság részére feltét­lenül szükséges. A feszültségáttérés során al­kalmazásra kerülő 220 V-os feszültségszint veszélyesebb, mint a 110 V-os. A tönkre­ment szigetelések könnyebben átütnek és a véletlen érintés is könnyebben okozhat súlyos, esetleg halálos kimenetelű sze­rencsétlenséget. Lényegesen nagyobb a tűzveszély is. Ép­pen ezért a 110 V-on használt berendezéseket felül kell vizs­gálni és a jelenleg érvényben lévő szabványoknak megfele­lően kicserélni, átszerelni. Nem felelnek meg többek között a régi falon kívüli sodrott vezetés szerelések, melyeket minden esetben csőbe kell helyezni. Ezen átszerelési intézkedések elsősorban az élet- és vagyon­biztonságot szolgálják. Az idevonatkozó rendelke­zés úgy intézkedik, hogy a háztartási fogyasztói berende­zések kicserélési, illetve át­alakítási költségeit a fogyasz­tó viseli, azonban az Áram­szolgáltató Vállalat maximum ISO,— Ft erejéig kártérítést fizet. A 150.— Ft-ot meghala­dó költségek teljes egészük­ben a fogyasztót terhelik. A háztartási fogyasztói berende­zés alatt kell érteni a fogyasz­tó tulajdonában lévő berende­zési tárgyakat, égőket, vasaló­kat, reasót, háztartási készülé­keket, stb. Nem tartoznak eme kategóriába az építmé­nyek belső villamos hálózatai. A háztartási fogyasztói beren­dezések kicserélésével kapcso­latos költségeket az Áramszol­gáltató Vállalat csak abban az esetben viseli, ha a költsé­geket, például vasaló betét­csere, rezsó betétcsere, a fo­gyasztó számlával tudja iga­zolni, valamint bemutatja az égő és egyéb villamoscikk vá­sárlását bizonyító üzleti blok­kokat. Ezeket a bizonylatokat a feszültségáttérést követő 30 napon belül kell áz Áramszol­gáltató Vállalathoz benyújtani, különben az Áramszolgáltató Vállalat a költségeket nem té­ríti, a követelés elévül. A fen­ti költségtérítés kizárólag a háztartási fogyasztói berende­zések kicserélési költségeire vonatkozik. A z épületek belső villa- mosvezeték-hálózatának, a hálózat tartozékainak és a felvonóknak átalakítási, ille­tőleg kicserélési költségei az ingatlan tulajdonosát terhelik. Ezen feladatok közé tartozik például a falon kívüli szab- ványtalan szerelés, szabvány- talan szerelvények, biztosítók, szabványtalan padlásvezeték, stb. megszüntetése. A fogyasz­tásmérő cseréket az Áram- szolgáltató Vállalat saját költ­ségén hajtja végre. Az állami tulajdonban lévő házak szab­ványosítási munkálatait a PIK végezteti. A háztulajdonos csak azokat a szabványtalan szereléseket tartozik szabványosíttatni, amelyek a lakás bérbeadása­kor a lakásban voltak. Az utó­lagos szereléseket, melyek a lakás bérbevétele után a lakó megbízása alapján készültek, a lakó tartozik saját költségén szabványosíttatni, vagy meg­szüntetni. Abban az esetben, ha a háztulajdonos az épület tartozékát képező berendezés szabványosítási munkálatait a megadott határidőre nem vég­zi el, úgy a vonatkozó rende­let szerint a ház lakói az át­építést magukra vállalhatják. Ebben az esetben a munkála­toknak a városi kerületi ta­nács végrehajtó bizottsága ál­tal igazolt költségeit a lakbér­ből a lakbér 50 százalékának erejéig beszámíthatja, azaz a havi lakbérből maximum 50 százalékot levonhat mindaddig, amíg az általa kifizetett ösz- szeg teljesen meg nem térül. Abban az esetben, ha a fe­szültségáttérés határnapjára a berendezés a feliekben vázolt valamely módon nem kerül szabványosításra, úgy a szab- ványtalan berendezést a 220 V-os feszültségen az Áram­szolgáltató Vállalat nem. kap­csolja be, azaz a fogyasztót mindaddig a fogyasztásból ki­rekeszti, amíg a berendezés szabványosítása meg nem tör­ténik. A ház tartozékát képező be­rendezések átalakítása alkal­mával a lakásban okozott sé­rüléseket — gondolunk nt el­sősorban a lakás festésére — a háztulajdonos csak abban az esetben tartozik helyreállít­tatni, ha a lakás újonnan volt festve. A fogyasztók hivatalos kiér­tesítése az áttérést megelőző 60 nappal történik. Minden fo­gyasztó kézhez kapja az Áram­szolgáltató Vállalat hivatalos közlését, mely tartalmazza a feszültségáttérés napját és órá­ját, valamint a feszültségátté­réssel kapcsolatos szükséges figyelmeztetést. A ház tartozékát képező be­rendezés szabványosítási mun­kálatait az áttérés előtti 30. napig kell befejezni és a befe­jezést az áramszolgáltatónak bejelenteni, aki szakközegei­vel a szabványos berendezést felülvizsgálja és megállapítja, hogy a 220 V-os feszültség fo­gadására alkalmas-e. Amenv- nyiben hibát talál, úgy azt a feszültségáttérés napjára az ingatlan tulajdonosa tartozik kijavíttatni. Tekintettel arra, hogy a * rendeletben megszabott határidők viszonylag szűkek és általában 30 nap nem ele­gendő a szabványos szerelési munkák elvégzésére, a lakos­ság tájékoztatására az aláb­biakban közöljük a feszültség­áttérések napjait, megjelölve, hogy az adott napokon »mely körzetek kerülnek átkapcso­lásra. Az átkapcsolás előrelát­hatólag a megadott napot kö­vető éjszakán fog megtörténni. Tekintettel arra, hogy a kör­zeteknél éles határvonalat vonni nem lehet, a fenti kör­zeti határok nem 100 százalé­kosan pontosak, hanem né­hány fogyasztó a körzetek ha­tárvonalain áteshet a szomszé­dos körzetbe is. 1959-évi szekunder iesz'illfé^átiérés körzeti ütemezése MÁJUS s: Mecsek utca, Vlsi László utca. Magaslati üt, Babits Mihály utca, Péter utca. Kálvária templom, Aradi vértanük útja ál­tal határolt terület. MÁJUS 17: Aradi vértanük útja, Kálvária utca, Zetkln Klára utca, Anna utca, Szepessl utca által ha­táron terület. MÁJUS 31: Anna utca, Zetkin Klára utca, Kossuth Lajos utca, Széchenyi tár által határolt terü­let. JÜKIUS 14: Zetkln Klára utca, Kálvária utca. Ágoston tér, Alsó­havi utca felsó fele, Nagyflórián utca. Déryné utca által határolt terület. Jünius 28: Légszeszgyár utca, Batthyányi utca, Piac tér, Alsó­malom utca, Liszt Ferenc utca ál­tal határolt terület. JCLIUS S: Koller utca, Egyetem utca, Rákóczi út, Légszeszgyár utca, Liszt Ferenc utca, Toldi Mik­lós utca, Tímár utca által határolt terület. JÜLIU8 18: Bercsényi utca, Cin- derl utca, Bajcsy Zsilinszky utca, Majláth utca, Jókai utca, Rákóczi út, Hal tér által határolt terület. AUGUSZTUS 2: Kossuth tér, Bem utca, Munkácsy Mihály ut­ca, Fürdő utca által határolt te­rület. AUGUSZTUS Ul Koller utca, Felsőmalom utca, Alsóhavi utca, Ágoston utca, Katalin utca, Fel­sővámház utca, Irányi Dániel tér által határolt terület. Az Áramszolgáltató Vállalat szakközegei megkezdték az átté­résre kijelölt körzetekben á ház tartozékát képező berendezések felülvizsgálatát és minden fo­gyasztót felkeresve szaktanácsot adnak az áttéréssel kapcsolatos teendőkről. 1959. Január 28. SZEPTEMBER 8: Zetkln Klára utca, János utca, Lyceum utca, Munkácsy Mihály utca, Gábor ut­ca, Kazinczy utca által határolt terület. SZEPTEMBER 20: Munkácsy Mi­hály utca, Városház köz, Kossuth Lajos utca, Kazinczy utca, utca által határolt terület. OKTOBER 4: Városi tanács épü­lete, továbbá Perczel utca és Mun­kácsy Mihály utca eleje. OKTOBER 18: Széchenyi tér, Jó­kai tér, Bent utca, Teréz utca, ’ RnmnváhflTi mhrvl Dischka Győző utca, Váradi Antal* öaranydbaT. ahoi utca, Sállal utca által határolt te-* Sokfele Vannak te­rület, valamint Geisler Eta utcai gelők, mostanában 1980-BAN: Szent István út, Fran-f f°;°adják fel j cia Emlékmű, Péter utca, Kálvá-f pásztorokat az idei rla templom, Kálvária utca, Ago«-] legeltetési időszak­ion utca, Katalin utca, Irányi Dá­Megkezdődön az összeírás Az elmúlt napokban részt vettem a fiatalok összeírá­sán és ott elbeszélgettem ve­lük. Először, nagyon sokat hallottak a katonai életről, apáiktól, nagyapáiktól, akik a közösöknél, avagy a Horthy-idő alatt szolgáltak és barátaiktól, akik már a néphadseregben teljesítettek katonai szolgálatot. Így né­mileg különbséget tudnak tenni a régi és az új hadse­reg kiképzése, szelleme kö­zött. De ezek az ismereteik igen szükkörüek. Ezért sze­retnék tudni, milyen az élete, napi munkája a nép­hadsereg katonájának. A kérdésre válaszolva elmon­dottam, hogy a hadsereg je­lenleg nem a tőkések érde­keit képviseli, így összeté­tele is megváltozott. Nincse­nek meg azok az antagonisz- tikus ellentétek a hadsereg tisztikara és honvédéi kö­zött, mint a Horthy-hadse- regben volt. A néphadsereg tisztikara éppúgy a nép fiaiból tevő­dik ki, mint a legénység. Ezek szerint tehát osztály- érdek-küUSnbség sincs közöt­tük, A néphadsereg tiszti­kara csak segítőtársa a had­sereg katonáinak, mert se­gítséget nyújt minden fia­talnak ahhoz, hogy az Al­kotmány 61. $-ónak eleget tudjon tenni, mely előírja, hogy a haza védelme a ma­gyar népköztársaság minden polgárának hazafias, szent kötelessége. Még számtalan kérdés me­rült fel, amelyre feleletet kellett adni. Ezek után azzal a kérdéssel fordultam a fia­talokhoz, ki hallott a Ma­gyar Honvédelmi Sportszö­vetségről, és ekkor érdekes dolog tisztázódott, mert mindazok, akik a kérdéseket feltették, nem ismerték a Honvédelmi Sportszövetsé­get. Azok nyugtalanok vol­tak és mindent egyszerre tudni szerettek volna. Ellen­ben azok a fiatalok, akik a Honvédelmi Sportszövetség bármely klubjának tagja volt, vagy részt vett a hon­védelmi alapismereti körök kiképzésein, azoknak nem volt ismeretlen a néphadse­reg, mert a 65 órás kiképzés keretei között megismerték a katonai rendfokozat, a 16- kiképzés alaki és más kato­nai kiképzési ágainak alap­fogalmát. Ezeken a fiatalokon lát­szik a határozott, magabiz­tos megjelenés, az a 65 óra, amit a honvédelmi a lap­ismereti körökben töltött. Ebben a cikkben felhívom azoknak a fiataloknak a fi­gyelmét, akik nem végezték el a honvédelmi alapismere­tek körét, még nem késő. Keressék fel a Honvédelmi Sportszövetség alaptzerv#ze- teit és ott jelentkezzenek. Az elvégzés után maguk fogják tapasztalni ennek hassznossígít. Szándékos emberölési ügyekben ítélkezett a megyei bíróság Az elmúlt napiokban tárgyal­ta a bíróság Koczándi Mi- hályné berkesdi asszony, va­lamint Domonkos Gábor me- csekrákosi lakos szándékos üief’ G*bor ...................................................................................................*........ lakost, akinek eltartását és go ndozását vagyona ellenében emberölési ügyét. Koczándi Mihályné — mint már megírtuk — az elmúlt év novemberében megfojtotta Számból Imréné 77 éves pécsi „Felfogadta,.“ az első vi laryp ízloroNat érdeklődéssel vár- munkájuk mellett jáik, hogyan válnak gondozzák a legelő­be a villamosított két, elvégzik a nlel tér, Egyetem utca. Légszesz-! gyár utca, Vásártér, Nagyárpádlt úttól keletre lévó terület. 1981-BEN: Szent István utca,] Francia Emlékmű, Babits Mihály] utca, Vlsl László utca. Mécsek ut-] ca. Káptalan utca, Szepesy utca, Széchenyi tér, Sallal utca, Váradi] Antal utca, Dischka Győző utca,] Jókai utca, (Citrom utca és Rákó-] czi út néhány ház kivételével),] Majláth utca, Piac tér, Batthyányi] utca. Légszeszgyár utca. Vásártér,] Nagvárpádi úttól nyugatra lévő] terúlet tér át 220 V-ra. ra. Hárem legelte­tési társulat — a villányi, a kölkedi és a hemarudi — szakított az eddigi szokással és vil- lany pásztorokat .fogadott fel“. Mind a három község do’igozó panasztjai régi szarvasmarha­tenyésztők és nagy pásztorok. A készülékeik és a szükséges drótve­zetékeik nemrég ér­keztek meg a legel­tetési társulatokhoz. Ezek lesznek a me­gyében az e'ső vil- lanypásztorok. Egy- egv embert azéirt mindenütt alkal­maznak a legelte­tési társulatok, ezek ügyelnek fel majd a készülékekre és gyomirtást is. Ta­vasszal, mihelyt a legelő állatok meg­szokják az új őrzési rendet, a megyei ta­nács állattenyészté­si osztálya bemuta­tókat szervez a le­geltetési bizottső gok és a termelő- szövetkezetek szá­mára a viPanyoész- torok által őrzött legelőkön. az elmúlt év januárjában szer­ződésben vállalta. Koczándi Mihálynét szándékos ember­ölés bűntettében mondotta ki bűnösnek a megyei bíróság és ezért tizenkét évi börtönre ítélte. Domonkos Gábor mecsek- rákosi lakos egy heves szóvál­tás után élettársának nevelt fiát, Scheib Józsefet 1958 de­cemberében két fejszecsapás­sal megölte. Domonkos Gábor a tárgyaláson beismerte bű­nösségét. Tízévi börtönre" ítél­ték. neki először Már a verandán álldogál, tunk. A kétórás beszélgetés fáradságát, a cigarettafüstöt szellőztettük ki a fejünkből a csípős, hideg levegőn. Akikor beszélgető partnerem, a tsz- tagja, búcsúzóul azt mondta: — Különös, de tudja, én nem a szóra választottam. Ahogy visszaemlékezem, mon­dogatták, hogy milyen jó lesz majd, meglátom, nekik lesz igazuk. Magamban pedig azt gondoltam: tehet, de ti miért nem? S amikor a kommunis­ták is nekivágtak, én is men­tem utánuk. Mert ha nekik jó, nekem is csak előnyöm leh°t belőle ..: Egyszerű szavak, s mégis mennyi gondolatot indítanak el! Temérdek Igazság kering ebben a világban. Annyifélét mondtak már és mondanak is ki, hogy sefikisem tudja lejé­ben tartani valamennyit. Ki- ki kedvére válogathat belő­lük. vallhat egyet-egyet ma­gáénak, amely majd az életet meghatározza, boldogságán megalapozza. Egyszer azon­ban mégis csak arra jut: eh, nem igazság ez! Nincs is igazság ezen a földön ..; A sok különféle igazságok — nem igazságok. Ami közt vá­logatni lehet, abban jót rosszat is találhatunk. Egye‘" len igazság van, s ez a J™“*" teások osztályigazsága. Ez ** igazság a szocializmus ket>e­rr Ok ben jelenik meg, testesül meg. Évszázados öldöklés és elnyo­más, véres háború után na- gyon-nagyon mélyről emelte magasba az embert. Nem egyet, nem ezret, nem kivé­teles pályáiutatásokat csinált; milliókat tett emberré. A gyár „urává“, a hatalom bir­tokosává, a föld, a kultúra, a »üvelődés tulajdonosává. Az ember kilépett a homályból a napfényes jelenbe, a jövőbe, amely igazi örömet, önérzetet, méltóságot, alkotó munkát és békét adott neki. Miért nem érti mégse ezt az igazságot egyszerre min­denki? Egyszerű emberek bo­lyongnak az áligazságok út­vesztőiben, tétováznak, ra­gaszkodnak a régihez. Miért? Furcsa, de az igazság előtt mindig óriási akadályok tor­nyosultak, sosem nyílt, széles úton tört előre. Giordano Brú­nót megégették, a munkás- mozgalom legkiválóbb harco­sait bebörtönözték és kivégez­ték. Hitler máglyán égette el a haladó Irodalom remekeit. És nálunk, alig 15 éve még golyó járt az igazság hirdeté­séért. Ugye felháborító?? De mi­lyen nehéz tovább látni a sa­vágnak ját orrunknál! Ismerünk pa­rasztembereket, akik foggal- körömmel ragaszkodtak a kis parcellához, ma pedig kijelen­tik — mint az előbb idézett is —, hogy a világ minden kin­cséért nem lépnének vissza. De amíg valaki eddig eljut, nagyon meg kell küzdeni a győzelemért. Az igazság elfo­gadását nem adják olcsón. Küzdeni, harcolni kell érte szóval, meggyőzéssel, türelem­mel, fáradhatatlanul. És pél­daadással. Mert semmi sem tehet sok azoknak, akik egy­szer a helyes utat választják, akik a hazugság helyett az igazság oldalára állnak. Az igazság bajnokai gyer­mekkorunk képzeletében min­dig ölestermetű óriásként, rettenthetetlen emberként je­lentek meg, akik egy-két pö­rölycsapással utat vágtak ma­guknak. Akiket én ismerek, s akik­ről hallottam — nem óriások. Szabóné, a siklósbodonyi ter­melőszövetkezet tagla is olyan mint a többi ezer és ezer pa­rasztasszony a baranyai fal­vakban. Mégis azt mondják róla, s a többi kommunistá­ról hasonlóan: „Nélkülük nincs tsz a faluban“. Ezt sz asszonyt már az előkészítő bi­zottságban is ott látták, te­hát amikor még csak beszél­tek a faluban a szövetkezés­ről. Fáradhatatlanul gyűjtötte maga köré az újabb tagokat, míg végül is megvetették a szövetkezet alapját. Pécsdevecseren régebben is volt termelőszövetkezet. Ala­kulásának története elválaszt­hatatlan Papp Sándor párt­titkártól. Nem, dehogy csinált ő különös dolgot: a vajúdás hetében, mint sokhelyütt is. azon vitatkoztak, ki írja alá először a belépési nyilatkoza­tot. Ki tegye ki magát annak, hogy — mert ez az ok — az ellenség ujjal mutasson rá: nézzétek, ő akarja a kárun-, kát, ő visz bennünket a baj­ba. Gondoljuk csak el, hány és hány községben röppen fel az ilyen sugdo’.ózás, amikor egy termelőszövetkezet létre­hozásán fáradoznak! Papp elvtárs nem törődött az elő- itélettel, a várható rágalom­mal. Először írta alá a belé­pési nyilatkozatot. A többi párttag akikor nem vállal­ta ennek az ódiumét, de most új hírek keltek szárny­ra: hét tagú előkészítő bizott­ság alakult Szendi Mihály és Pál Dániel párttagok részvé­telével, hogy egy új termelő­szövetkezetet szervezzenek. Baksát manapság a szövet­kezeti község dicsérő jelzőjé­vel illetik. De csak egy esz­tendeje. Addig mindössze egy kl:af étszámú termelőszövetke­zet küzködött a tengerben. Azért ez a kicsiny sziget a maga módján hatással volt a tengerre: a szövetkezés eszmé­jét hintette el. S amikor már forrt, pezsgett a falu, s a pártszervezet úgy látta, itt valamit kell és lehet is tenni, akkor Bencsik György párt- titkár, Pataki János és Tóth Lajos párttagok aláírták a be­lépési nyilatkozatot. Csak ez­után mentek a faluba, hogy beszélgessenek az emberek­kel az új terme’őszövetkezet- ről. S ma, egy év után ismét forr a falu: már 18-an átírá­sukkal kérik, hogv hármas típusú termelőszövetkezetté alakulhassanak át. Ennek is a kommunisták a kovászai. Igen, egyszerű emberek ók. Akkor milyen varázserő vonz­za hozzájuk az embereket? Az Igazság. A szocia’izmus igaz­ságát képviselik mindenkor és mindenütt. Nem gondolkoz­nak ők másként, mint a többi parasztember, nem akarnak ők mást, mint a többi paraszt- ember: boldogságot, szebb és jobb életet. De amit a többiek akarnak, azt ők százszor tu­datosabban, messzelátóbban és következetesebben akarják. Messzehangzóan hirdetik ezt a szándékukat és ők vágnak neki először az útnak. Nem egyéni okokból. A szo­cializmus igazsága — minden­ki igazsága, és azt szeretné«, ha tíz- és tízezrek ismernék meg és élnének lehetőségei­vel. Mert nem lehet belenyu­godni abba, hogy az egyik ember látástól vakulósig dol­gozzék, míg a másikon segít a gép, a technika, a tudo­mány. Nem lehet belenyugod­ni abba, hogy az egyik fö’dön feleannyi teremjen, mint a másikon. Nem tehet belenyu­godni abba, hogy az egyik ember jómódban, kultúrált körülmények között éljen, míg a másik valamiben is hiányt szenvedjen. Nem lehet tétle­nül szemlélni a régit, az el­avultat. a rosszat, errrlk''? szemünk előtt terebé'-"csf>d'’;. formálódik a jó, a szép, ('me­lyet mindenki megkaphat, e - érhet. Abban segítenek ők hogy minden errlrr felismerte ez igazsá°ot és megnyerte a szó*- cia'izmus ügyének. T’s-mc-éa és felelősség ez ma élő és a jövendő nemzedék iránt. Bscs íóml

Next

/
Thumbnails
Contents